Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)
1956-03-07 / 19. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÓGPÚD AZ MDP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A VÉGZETT MÜNKA EREDMÉNYE XII. ÉVFOLYAM, 19. SZÄM. ARA: 50 FILLÉR 1956. MÁRCIUS 7. i A nemzetközi nőnap elé Március 8. — a nemzetközi nőnap — a nők jogaiért, a békéért való harc napja szerte a világon. Ezen a napon sok millió asszony emeli hangosabbra a szavát, sok millió édesanya keze szorul ökölbe a háborús uszítok ellen, A nemzetközi nőnapról a világ asszonyai egyaránt megemlékeznek. A kapitalista országokban a nők a nemzetközi nőnapot arra hasén ál ják fel, hogy legelemibb jogaikat követelik, síkra szállnak a háborús veszély elhárítása érdekében. Franciaországban például az asszonyok március 11-én az észak-afrikaj békét, életkörülményeik megjavítását, a háborús költségvetés csökkentését követelik. Az olasz kormány a közelmúltban földmunkás tömegekre lövetett, Családapákat gyilkolt azért, mert egy darab kenyeret kértek családjuk számára. Az olasz nők 10 éve szervezetten harcolnak a békéért, a szabadságért. Az osztrák asszonyok március 8-át „egyenlő munkáért, egyenlő bért“ — harci napjává teszik. Hazánkban 1914-ben, az első világháború előestéjén tartották meg először a nemzetközi nőnapot. Jogaikat követelték a gyárakban kiuzsorázott munkásnők, a falusi napszámos asszonyok, városi cselédek. Felszabadult országunkban merően más értelmet kapott a nők ünnepe. Ez abból adódik, hogy megváltozott hazánkban asszonyaink és leányaink élete. Hasznos, megbecsült tagjai a társadalomnak, a férfiakkal egyenlően vesznek részt szocialista társadalmunk építésében, s megállják a helyüket bármilyen munkaterületen. Számtalan adat. bizonyítja megyénkben is, hogy a nők egyre nagyobb részt kérnek a termelő munkából. Még például 1953-ban mindössze 17 sztahanovista nődolgozónk volt, ma csak Salgótarján üzemeiben 62 sztahanovista nő dolgozik. Csak Salgótarjánban 69 a kiváló nőmunkások seá- ma és hat asszony szerezte meg a „szakma kiváló dolgozója’1 büszke címet. Asszonyaink egyre inkább magukévá teszik, hogy a termelés tökéletesítése saját érdekük is. Megyénk üzemeiben 73 női újító van. Az Acélárugyárban 61 nő adott be újítási javaslatot az elmúlt hónapokban, amiből 27-et elfogadott az üzem. Mi sem bizonyítja jobban, hogy asszonyaink éltető ereje a békés alkotó munka, mint az, hogy a nemzetközi nőnapot is újabb munkasikerekkel ünnepük. Az Acélárugyárban 338. a Tűzhelygyárban pedig 470-en tettek munkafelajánlást. Nagyban hozzájárulnak a termelési tervek teljesítéséhez , a nőj brigádok. A Salgótarjáni Üveggyárban például a Nők a tervért-brigád átlagteljesítménye 167 százalék. A tűzhelygyári Dobó Ka- talin-brigád pedig a nemzetközi nőnap tiszteletére 187 százalékra teljesíti tervét. Asszonyaink tehát méltán érdemlik meg államunk elismerését. A kisterenyei rakodón például az elmúlt évben egy igazolatlan hiányzó sem volt a nők között. A bányásznapon valamennyien hűségjutalmat kaptak. Jó úton haladnak falvaink asszonyai is. Az elmúlt esztendőben például 1135 asszony ismerte fel, hogy a család további boldogulásának útja a termelőszövetkezet. 400-an te;- tek vállalást, hogy 200 munkaegységet teljesítenek. A megyei MNDSZ elnökségtől 350 nő kapott elismerő oklevelet e mozgalomban elért kiváló eredményért. Termelőszövetkezeteink vezetőségében 84 asszony van. Öt községben pedig asszony áll a termelőszövetkezet élén. De igyekeznek az egyénileg dolgozó paraszt asszonyok is. Falusi MNDSZ- szervezeteink a nemzetközi nőnap tiszteletére vállalták, hogy elbeszélgetnek falusi asz- szonytársaikkal, a tojás beadási tervük maradéktalan teljesítő séért. Glúzik Pálné mohorai 16 holdas, egyénileg dolgozó parasztasszony már teljesítette félévi baromfi- és tojásbe- adását, és eleget tett egész évi sertésbeadásának is. Persze nem mondjuk, hogy nincsenek hibák. A Salgótarjáni Üveggyárban például az asszonyok tűrik, hogy igen sok a törött üveg. Pedig a szállításnál és a berakásnál sokat meg lehetne menteni. Egyszerűen elnéznek felette, pedig a közmondás is azt tartja: sok kicsi, sokra megy. Hacsak na ponta 200 üveget törnek össze — amit 1,20 forintért értékesíthetnének — már egy év alatt is sok-sok forintjuk megy kárba. Pedig ezzel az összeggel az üveggyárban több család lakásszükségletét 'oldhatnák meg. De a szakmai oktatás te rén sem megy minden a rendjén. Az Acélárugyárban például a 610 női dolgozóból mindössze 14-en vesznek részt szakmai oktatáson. Kistere- nyén 22 asszony végezte el a gépkezelői tanfolyamok továbbképzésük azonban elmaradt. Hasonló hiányosságok tapasztalhatók falusi asszonyainknál is. Termelőszövetkezeteinkben mindössze 108 nő dolgozik az állattenyésztésben. Megyénkben csak 13 fejőnő, 5 tehén-, 12 sertés- és 69 baromfigondozónő van. Sőt, olyan termelőszövetkezeteink is vannak, ahol a vezetőségben egyetlen asszony sincs. Pedig a termelőszövetkezeti asszonyok problémáját ők ismerik legjobban. De az egyénileg dolgozó parasztasszonyoknál is bajok vannak a félévi tojás begyűjtési terv teljesítésével. Sokan halogatják a kötelezettségük teljesítését s amikor pedig összegyűlik az adósság, siránkoznak, hogy nem tudják miből teljesíteni. Nem dolgozunk tehát hiba nélkül. Vannak még nehézségeink, amiket le kell küzde- nünk, de már magában az is nagy eredmény, hogy asszonyaink életéből örökre eltűnt a létbizonytalanság, a reménytelenség. S a magyar nők minden igyekezetükkel azon dolgoznak. hogy kiküszöböljék munkájukból a még meglévő hiányosságokat. A mi asszonyaink így értelmezik a békét. Dolgozni, alkotni akarnak, hogy boldog holnapot teremtsenek gyermekeik számára. Éppen azért tudják gyűlölni azokat, kik újból lángba akarják borítani a világot, hogy férjeik, gyermekeik véréből busás hasznot vágjanak zsebre. Azt azonban kihagyták számításukból, hogy a világ asszonyai magukévá tették Klafa Zetkin szavait: ..Ha az asszonyok nagy sokasága mélységes meggyőződéssel magáévá teszi a jelszót: — harcot a háború ellen —, akkor a népek békéjét meg lehet menteni, mert a nők nagy sokasága azon a napon. amelyen ezzel a jelszóval felsorakozik, legyőzhetetlen lesz,’1 MAI SZAMUNKBÓL: A párt útmutatása alapján fejlődtünk — gyarapodtunk. (2. oldal.) — Nádújfaluban is megmozdult a föld. (3. oldal.) — A ki-terenyeiek versenyre szólítják a megye gépállomásait. (3. oldal.) — A honti „csodakút“. (4. oldal.) — A jövő pedagógusainak éleiéből. (5. oldal.) — Asszonyoknak — lányoknak. (6. old.) — Sport. (6. old.) ■*Vvww^ A Nógrádi Szénbányászati Tröszt bányaüzemei közül hat kezdte gyengén az első negyedév utolsó hónapját. Az első napokban a legtöbb adósságot Mátranovák és Ménkes gyűjtötte össze. Az élenjárók csoportjában sorrendben a legjobbak: Szorospatak, Nagybátony és Zagyva. Bármennyire igyekezett azonban a néhány élenjáró üzem, az adósok 981 tonna tartozást gyűjtöttek össze március első napjaiban. ÉLENJÁRÓK: Szorospatak: 127 tonna többlet. Üzemvezető: Fuchs Jenő, főmérnök: Demeter Ferenc. Nagybátony: 123 tonna többlet. Üzemvezető: Tanyai Ferenc. főmérnök: Marton Mihály. Zagyva: 96 tonna többlet. Üzemvezető: Simon Ernő, főmérnök: Karmos Mihály Kazár: 60 tonna többlet; Üzemvezető: Szomszéd Gy. István, főmérnök: Kreffly Iván. Kisterenye: 38 tonna többlet. Üzemvezető: Ujj János, főmérnök: Sándor Gáspár. ADÓSOK: Tiribes: 76 tonna tartozás. Üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. Mizserfa: 162 tonna tartozás. Üzemvezető: Sándor Béla, főmérnök: Józsa Pál. Kányás: 175 tonna tartozás. Üzemvezető: Kovács D. László, főmérnök: Szebényi Ferenc. Róna: 299 tonna tartozás. Üzemvezető: Bükkhegyi János, főmérnök: Laczkó István. Ménkes: 374 tonna tartozás; Üzemvezető: Szabó Imre, főmérnök: Cserjési Miklós. Mátranovák: 501 tonna tartozás: Üzemvezető: Sárai Lajos, főmérnök: Révfalvi János. w cAfti'ilLs 4-re készülnek Élenjáró kisterenyei bányászok Cikora László: 150 tonnás negyedévi vállalása helyett már eddig 304 tonna szenet küldött felszínre. Lacka István: Az egyik legjobb DISZ-brigád tagja. Első negyedévi vállalását eddig 113,7 százalékra teljesítette. Új technológiai eljárások az Erőműben A Salgótarjáni Erőmű műszaki vezetői új technológiai eljárások megvalósításával küzdenek a gazdaságosabb energiatermelésért és az április 4-i felajánlásuk teljesítéséért. A napokban próbálták ki a lengyelországi erőművek tapasztalatai nyomán elkészített, újfajta tápvízelőmelegítő berendezést. Ennek a szerkezetnek segítségével a fáradt gőz eddig veszendőbe ment melegét ezután a kazánokban táplált víz előmelegítésénél hasznosítják. így kevesebb szén is elegendő a gőzfejlesz- téshez. A berendezés próbajáratásának tapasztalatai alapján még néhány szerkezeti változtatásra is sor kerül. Az előzetes számítások szerint a kísérlet befejezése után havonta több mint négyszáz tonna szenet takarítanak meg ezzel az Erőmű dolgozói. Valutamegtakaritást eredményez a verseny az Erdőkémia toimacsi üzemében A múlt évben az Erdőkémia Vállalat üzemei közül a Tolmácsa Falepároló Üzem bizonyult a legjobbnak, 122,6 százalékos évi tervtelj-ssítássel megelőzve a három dunántúli gyanta üzemet. Schmidt Ernő üzemvezető mérnök kormánykitüntetésben részesült, az üzem dolgozói közűi többen megkapták az „Erdőgazdaság kiváló dolgozója” és sokan nyerték el a „Kiváló dolgozó”, illetve a „Kiváló műszaki dolgozó” címet és többen sztahanovista oklevelet. A kiváló tervteljesítési százalék és a sok kitüntetés azt bizonyítja, hogy Tolmácson a falepároló üzemben jól megy a munka. Hogy ez tényleg így van, arról legjobban az a lelkes versenymozgalom tanúskodik, amely hazánk felszabadulásának 11. évfordulója tiszteletére indult az ' üzemben. A versenyben, amelyet április 4 tiszteletére indítottak az üzem dolgozói, egyik legfontosabb feladatul azt tűzték ki, hogy behozzák a iiideg idő okozta lemaradásukat. A felszabadulási munkaverseny már eddig is szép eredményeket hozott. Jelenleg Takács Sándor desztillációs brigádja van az élen 137 százalékos kiváló tervteljesítéssel, közvetlen a nyomában halad Berccz István desztillációs brigádja 135 százalékkal. Ha ezek a brigádok egész évben ilyen eredményeket érnek el. mint eddig, előzetes számítások szerint körülbelül 30—30 mázsa ecetsavat adnak majd népgazdaságunknak terven felül. A Tolmácsi Falepároló Üzem minden dolgozója tisztában van azzal, hogy mit jelent olyan nyersanyagokat termelni, amelyeket drágán kapunk külföldről. Ezért tettek április 4-re mindannyian vállalást a desztillác'ós és szenítő üzemrészben is, hogy több értékes valutát takarítsanak meg államunknak. Pálosversenyre szólítja a Tűzhelygyár " ’ ’1 az Acélárugyári Petöfi-brigádot Mi, a Vasöntöde és Tűzhelygyár Rákóczi kéziformázó brigádjának tagjai, hazánk felszabadulásának 11. évfordulója tiszteletére az 1956-os tervév feladatainak határidő előtti teljesítéséért párosvei’- senyre hívjuk a Salgótarjáni Acélárugyár vasöntödéjének Petőfi kéziformázó brigádját, 1. A tervet naponként, dekádonként és havonként tonna és forint értékben egyaránt teljesítjük, illetve túlteljesítjük. 2. A selejtet a megengedett 5 százalék helyett íendszere- sen 3 százalék alatt tartjuk. 3. A minőségi munka biztosítása érdekében az előírt technológiát százszázalékosan betartjuk. 4. A munkafegyelmei betartjuk. A brigád valamennyi tagja a 480 percet pontosan kihasználja és fújástól fújásig dolgozik. 5. A verseny időtartama alatt a fiatal dolgozóknak munkamódszereinket átadjuk s ezzel biztosítjuk, hogy a brigádban 100 százalékon aluli teljesítmény nem lesz. 6. A brigád minden tagja a fontosabb rendezvényeken közösen vesz részt, hogy megfelelő tájékozottságunk legyen elsősorban a mi munkánk értékelésével kapcsolatban, hogy esetleges hibánkat minél előbb kiküszöbölhessük. A brigád tagjai: Kurucz István, Kun István, Matta Béla, Telek István, Vejvár Ferenc, Bartó Jenő. A jó műszaki munkán nagyon sok múlik Ez év januárjában elmaradtunk termelési tervünk teljesítésében, s ennek egyenes következménye lett, hogy önköltségünket túlléptük, februárban viszont már a tél okozta nehézségek ellenére is jelentős javulás mutatható ki a múlt havi eredményekhez viszonyítva. A február hónapban mutatkozó javulás a már eddig foganatosított műszaki intézkedéseink eredménye: Tőkés lejtősaknában a csoportos kamrafejtés szállításának javítására Budavári Barnabás, többszörös újító javaslatára üzemünk területén elfekvő alkatrészekből felsőbb szerveink segítségével, de nagyrészt saját erőnkből egy gumiszalag-berendezést állítottunk össze, amellyel a szállítási távolságot lerövidítettük és ezzel a csapatok iírescsillével való ellátását biztosítani tudtuk. Üzemünknél megszüntettük a munkahelyek szétszói-tságát és fejtéseket is koncentráltabban telepítettünk. E két intézkedésünk azt eredményezte, hogy a kiszolgáló személyzet létszámát hat fővel tudtuk csökkenteni. Azt hiszem, nem kell külön hangsúlyoznom, hogy ez a két intézkedés ilyenformán milyen hatással volt termelékenységünk emelésére és önköltségünk csökkentésére. Az alábbiakban még ismertetem néhány olyan műszaki intézkedésünket, amelyeket ez évben valósítunk meg. Tőkés lejtösaknában tökéletesítjük a vízemelést egy közös vízrendszer kialakításával, amely rövid időn belül megvalósul, hiszen a vízlevezető vágatdk már kihajtás alatt állnak. Ha a közös vízrendszer elkészül, három szivattyúegységünk felszabadul, ezek kezelő személyzetét• termelőmunkára tudjuk beosztani és a szivattyúk működtetésére havonta felhasznált 12 ezer kilowattóra villamos energiát pedig megtakarítjuk. Az elmúlt időszakban elhanyagoltuk a millszekundumos robbantási módszer széleskörű alkalmazását. Az utóbbi időben azonban már pótoltuk ezt a mulasztásunkat; beszereztük a szükséges berendezéseket, s így most már üzemünknél semmi sem áll a millszekundumos robbantás kiszélesítésének útjában. Végezetül a vontatási üzem dolgozóihoz fordulok és arra kérem őket, hogy fordítsanak több gondot a kazári bányaüzem ürescsillével való ellátására, mint eddig, mert az ő segítségük nélkül nem tudjuk növelni termelékenységünket és nem csökkenthetjük ö n költségünket. Kreffli Iván, a Kazári Bányaüzem főmérnöke A jövőben nagyobb gondot fordítunk az önköltségre Bányaüzemünk termelési tervének teljesítésében az utóbbi időben nagyszerű eredményeket ért el, s ezeket elsősorban annak köszönhetjük, hogy rendet teremtettünk Katalin-bányán, Január 20-ig, amíg meg nem javítottuk Katalin-bánya munkáját, az üzemvezetőség, a párt- és szakszervezet vezetői szinte állandóan Katalin-bányán tartózkodtak. Magam is naponként megbeszéltem Jambridh Pál bányamesterrei a legfontosabb tennivalókat, és közös megbeszéléseinken mindig gyors intézkedéseket határoztunk el. Röviden összefoglalva: Katalin-bányán intézkedéseink eredményeképpen a bánya VI. jobb osztóján, ha rövid időre is, egy tartalék frontfejtést helyeztünk üzembe. Február hónapban az I. telep feltárására tervezett meddő vágataink hajtását meggyorsítottuk és április 1 helyett, február 20-án már megkezdtük az elöváj ássál való termelést az I. telepen. Ezen intézkedésünkkel elértük, hogy Katalin-bányán már nincs munka- helyhiány. Az ürescsille-ellátásban is komoly javulást értünk el. A főszállító ereszkét 48 órás hétköznapi és vasárnaponkénti nagyfokú karbantartással üzembiztossá tettük. A jövőben sokkal nagyobb gondot fordítunk az önköltség csökkentésére is. Az önköltséget összetevő tényezők közül az anyagfelhasználás az a terület, ahol komoly megtakarításokat akarunk elérni. Mindkét bányánkban, Kossuth-tárón és Katalin-bányán a fejtésekből kirabolt bányafát újra felhasználjuk. A naponkénti anyagfelhasználás ellenőrzésével, amelyet már bevezettünk, elérjük azt, hogy mindennap látjuk az anyagfelhasználást forint összegben. Ennek az ellenőrzési módszernek a bevezetésével meg tudjuk akadályozni az esetleges túllépéseket. Ügy tervezzük, hogy az első negyedévben tonnánként 2 forint értékű anyagot takarítunk meg. Ha ezt a 2 forintos megtakarítást elérjük, bányaüzemünk önköltsége 2,18 százalékkal lesz alacsonyabb a tervezettnél. Műszaki intézkedéseink mint eddig, a jövőben is azt célozzák, hogy minél több magas teljesítményt elérő csapatunk legyen, olyanok, mint például Márkus István csapata Kossuth- tárón és Kispál máté László csapata Katalin-bányán. Azzal fejezem be; nem titkolom el azt a célunkat, hogy meg akarjuk szerezni az élüzem címet. Marton Mihály, a Nagybátonyl Bányaüzem főmérnöke. 17724983