Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)

1956-03-14 / 21. szám

1956. március 14. SZABAD IVOGRAD a A szakvállalatok bürokrata munkája drágítja a medvespusztai tsz termelését Két éve, hogy a hajdani Krepuska-birtok földjén So­moskő mellett, kint a Medves- pusztán III. Pártkongresszus néven termelőszövetkezet ala­kult. Tagjai elhatározták, hogy a magas fennsíkon is megvalósítják a szövetkezeti gazdálkodást. A kezdeti nehézségek után az elmúlt évben már aktívan zárt a termelőszövetkezet. A legjobb eredményt az állatte­nyésztésben érték el. A juhok például közel 50 000 forintot jövedelmeztek. A termelőszövetkezet tagjai télen sem tétlenkedtek. A 13 tagnak volt munka bőven. A tél folyamán felgyülemlett is­tállótrágyát még a fagyon ki- hordták és közel 20 holdat trágyáztak meg. Nagy gondot fordítanak az őszi búza ápolá­sára. Azokon a helyeken, ahol a vetés legyengült, érett istál- lótrágyávál felültrágyázást vé­geznek, mert műtrágya — a vállalat hibájából — nem áll rendelkezésükre. A termelőszö­vetkezet nem egy esetben el­küldte a rendelést. De Somos­kő helyett mindig Salgótarján­ba utalták ki részükre a mű­trágyát. Ez pedig azt jelenti, hogy egy kilométer helyett 15 11—^1 kilométerről kell a műtrágyát hazaszállítani. Így a fuvarkölt­séggel együtt a 90 forintos műtrágya 200 forintba került. Ideje lenne, ha a Műtrágya és Növényvédöszer Értékesítő Vállalat a kért helyre szállíta­ná le a műtrágyát. A .termelőszövetkezet tagjai úgy határoztak, hogy mivel a ló sok takarmányt és abrakot fagyaszt, jövedelmet pedig ke­veset hoz, még a tavasz folya­mán 2 párral csökkentik a ló- állományt. A lovak helyett egy pár ökröt és tehenet vásá­rolnak. A tehénállomány nö­velésén kívül jelentősen eme­lik az anyajuhok számát. A je­lenlegi 190 darabbal szemben, az év végére 300 darabot ter­veznek. mert legkifizeíőbb és a legnagyobb jövedelmet a juhtenyésztés adja. Nagy probléma és a fejlődés egyik hátráltatója a vízkér- dé.s. Két éven keresztül, nap mint nap 2 kilométerről kel­lett és még ma is kell a vizet hordaniok, ami egy évben 15 000 fórint költséget jelent. A vízhiány is drágítja a ter­melést. Nagyon jó lenne, ha az illetékes szervek végre meg­oldanák a régóta húzódó víz­problémát. Névadó ünnepség a nagyidéi Kossuth Tsz-ben (Tudósítónktól.) Névadó ünnepséget tartott az elmúlt héten a nagylóci Kossuth Tsz tagsága. Az ün­nepségre a szövetkezet tagjai meghívták az egyéni gazdák képviselőit is. A termelőszövetkezet elnö­kének megnyitója után Tímír Ottó pedagógus tartott elő­adást Kossuth Lajos életéről, munkásságáról. Az előadást számos hozzászólás követte, majd a tsz MNDSZ--zei veze­tőnek vezetősége a 200 mun­kaegységért mozgalomban ki­tűnt asszonyok között díszok­leveleket osztott szét. Új tagokkal erősödött a nógrádi Béke Tsz (Tudósítónktól) Egyre több egyéni gazda választja a közös gazdálkodás útját Nógrád községben is. A helyi Béke Tsz eredményei napról-napra több gazdát győznek meg a kollektív gazdálkodás előnyéről. Különösen a termelőszövetkezet állattenyésztésben elért ered­ményeit csodálja a falu népe. Az elmúlt hetekben nyolc tag­gal emelkedett a Béke tagjainak száma. Miért választották a szövetkezés útját? Ezt kérdeztem meg két belépőtől: Povazsan Jánostól és Hajdú Józseftől, A követ­kezőket válaszolták: Povazsan János: Saját szememmel győződtem meg arról, hogy milyen magas a szövetkezeti tagok részesedése, jöve­delme. Láttam nyugodt, jómódú életüket és azért döntöttem így. Szorgalmas, becsületes munkával akarok hozzájárulni a szövetkezet eredményeinek növeléséhez. Nagyon örülnék, ha növekedne a taglétszám és öntözéses kertészetet is létesíthet­nénk. • \ Hajdú József: A feleségem már egy éve tagja a szövetkezet­nek. Én eddig a vasúthoz jártam dolgozni. Amikor a zárszám­adás után számba vettük a feleségem jövedelmét, azt állapí­tottuk meg, hogy az én keresetem csak 70 százaléka az asz- szonyénak. Ezért döntöttem én úgy, hogy aláírom a belépési nyilatkozatot. Emmer Ferenc A VERSENY LEBECSÜLŐI — Kazári tapasztalatok — A szügyiek is a nagyüzemi gazdálkodás felé „kacsingatnak" II/Jár évek óta foglalkoztatja a szügyi gazdákat a nagyüzemi gazdálkodás A fa­luban lévő tangazdaság bebi­zonyította, hogy a nagyüzem­ben, ahol a földeket nem hasít­ják keresztül az apró baráz­dák, ahol minden munkát idő­ben és jó minőségben el tud­nak végezni, ott magasabb a termés, nagyobb a jövedelem. A falusi pártszervezet és a községi tanács az elmúlt hé­ten kezdte meg a termelőszö­vetkezet szervezését. Egy hét alatt 19 dolgozó parasztcsalád választotta a szövetkezeti at at. ★ Az eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult a tanács­tagok és Krizsanyik Pál ta­nácselnök példamutatása, aki elsőnek írta alá a belépési nyi­latkozatot. A szervezés még folyik. De a megalakuló szövetkezet tag­jai már együtt dolgoznak. Je­lenleg a tanács részére a kö­zeli erdőben termelik a fát. Az erdő szélén munka köz­ben kérdeztük meg az új tago­kat mondják el, miért válasz­tották a szövetkezeti gazdál­kodás útját. ★ RADÓS JÓZSEF: — Már évek óta figyelem a tangazdaság eredményeit. Az elmúlt évben például búzából 19,50 mázsát termeltek egy holdon, míg mi ugyanolyan KISS PÁL JÁNOS: — A felszabadulás után kap­tam földet és azóta azon dol­gozom, de csupán a földből megélni nem tudok. Termett ugyan az elmúlt évben is 25 mázsa búza. a dohány és a dinnye is jól fizetett, mégis igénytelen voltam munkát vál­lalni az erdészetnél, nyáron melőszövetkezetben lehetőség van, hogy csak a szakmában dolgozzak, mert egy jó bog­nárra minden szövetkezetnek nagy szüksége van. MAYER JÓZSEF: — Sokan kérdezték már tő­lem, miért léptél be, hiszen ne­ked nagyobb a jövedelmed a tehenekből; mint egy középpa­rasztnak? Igen, ez igaz — mondtam nekik. De szeretem az állatokat és látom azt, hogy még többet tudnék termelni, minőségű földön csak 12 má­zsát. A nagy táblákon alkal­mazzák a gépet, a keresztso­ros vetést, a fejtrágyázást és egyéb agrotechnikai módszere­ket és így nagyobb eredménye­ket is érnek el, mint mi, akik egyénileg ezeket nem tudjuk megvalósítani. Ezért választot­tam a szövetkezeti utat. pedig a cséplőgépnél dolgoz tam. A termelőszövetkezetben jobb lesz az életem ... TOLNAI ISTVÁN: — Bognármester vagyok, de csupán a mesterségből megél­ni nem tudtam. Mindig kellett más munkát is vállalni. A tér­0 ha nem egy-két tehenet gon­doznék, hanem 20—30 darabot. Erre pedig csak a szövetkezet­ben van meg a lehetőség. »Nagyon boldog vagyok“ A szécsényi járási tanács tsz ikönyvelője, Tóth Endre, a na­pokban levelet kapott Hajdúszoboszlóról. Barkó Mihály- né, a szécsényi II. Rálkóczi Ferenc Tsz Szoboszlón üdülő tagja írta. Tóth elvtárs elküldte szerkesztőségünknek a levelet, ame­lyet az alábbiakban közlünk: „Nagyon boldog vagyok, hogy ilyen szép és jó helyen tölt- hetem a szabadságom. Mintegy ötvenen vagyunk itt az ország különböző termelőszövetkezeteiből. Valamiennyien köszönjük !kormányunknak, hogy ezt lehetővé tette számunkra. Haza- menve még jobb munkával akarunk rászolgálni erre a biza­lomra. Megírom azt is, hogy vasárnap voltunk a helybeli termelő­szövetkezetben látogatáson. 5 kilométerre van a fürdőtől. Bu­szon rándultunk ki. Az asszonyok éppen dohányt simítottak. Megnéztük a tsz melegágyait is. Bennük mér zöldell a hagy­ma és sorol a saláta. A fürdőtelepet ők látják el zöldfélével, egész esztendőben. A kosztról” is valamit: elsőrendű! Kétféle reggeli közül választhatunk. Az ebéd négyfogásos és a vacsora is nagyon bőséges. Búcsúzásul mindenkinek jó egészséget és jó munkát kívánók. A közelgő viszontlátásra: Barkó Mihályné“ Ifjú lendülettel Az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezet DISZ-fia- taljai nagy kedvvel fogta« hozzá a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres megoldásához. Első és legfontosabb felada­tuknak tartották, hogy a veté­sekről mielőbb levezessék a vizei’. Rendbe hozták az árko­kat és a hidakat -s. Tevéke­nyen részt vettek az istálló­trágya kihordásában és a ka­lászosok fejtrágyázásában is. Nagy gondot fordítanak ar­ra, hogy minél t.öbb olyan fia­talt is bevonjanak a munkába, akik még nem tagjai a DISZ- szervezetnek, segítenek az út­törőknek is. Mindehhez a munkához nagy segítséget kapnak a termelő- szövetkezet pártszervezetétől. Szklenár Ferenc Dimitrov Termelőszövetkezet. Érsekvadkert Egy levél margójára A minap Cserháthalápról ( lhozott levelet a posta: Csiz- | madia János, községi agro- Jnómus írta. A levél hangjaj 5 érdes, kemény, s szókimon- Idó. Bátran, szenvedélyesen' (bírál, mert szívén viseli a? ?község sorsát, s szeretné^ ? meggyorsítani a kisgazda-? | ságok nagyüzemi gazdasá-' | gokba való egyesítését. íme így ír az agronómus:^ * » „Cserháthalápon még\ > nincs termelőszövetkezet,? . bár a dolgozó parasztok —í i különösen az esti összejö-j < vételeiken — sokat togial-§ ■ koznak a szövetkezet alaki-i ' tással. Gyakori az olyan ki-f t jelentés, hogy „szívesen be-tj [lépnék a tsz-be, ha meg-‘3 lalakulna”. Ezek a hangok ] ■ már meggyőződésből fakad-} ínak, s érezni belőlük: a á í-<j \gozó parasztoknak már kezdi > szűknek bizonyulni a kis-& I parcella. Három hónapja, hogy | '■idehaza vagyok, de még vé-\ )letlenül sem hallottam a] j községi tanácstól és a helyi < j pártszervezettől, hogy egy < : keveset is foglalkozott vol•' f na a szövetkezeti mozga- < > lommal. így persze hiába a < : dolgozó parasztok vélemé­! nye, meglátása, ha azokat2 ! az illetékesek nem veszik,£ i vagy nem akarják figye-fc ! lembe venni. Azért, hogy Halápon még- s nincs szövetkezet, felelős-j lség terheli a cserhátsurányii ’Szabadság Tsz vezetőségét■ .és tagjait is. Még egyetlenS jesetben sem foglalkoztak ihalápi dolgozó parasztok­kal, nem mondták el nekik,] ihogyan dolgoznak, mikénti ) élnek a szövetkezetben. Segítsen a pártszervezet,S \a tanács, s a surányi Sza-‘ ? badság.” Eddig a levél. Múlóban a tél, közeleg. ?a tavasz, s e levél nyomán. Ja téli álmoknak is vége< ? szakad. Az agronómus ie-1 ? vele az első hang, a doigo- Jzó parasztok szövetkezet- »alakítási gondolata az elsoj \érverés, amely hírül adja as lközségben a tavasz közeled-; í tét. Ébredjetek községi ve-^ > zetők, hiszen oly melegen« isüt a nap, hogy a régi he-í flyében már új élet fakad. S a tündöklő fényoenj £ madár trillázik a légben sj »ezt biztos hogy meghallják- i surányi tsz-ben. Egy agronómus naplójából (Tudósítónktól) Nagy szerepe van a ver­senynek begyűjtési terveink teljesítésében is. Sajnos azon­ban sok községben kevés gondot fordítanak a jó ver­senyszellem kialakítására, le­becsülik a verseny jelentősé­gét. A salgótarjáni járásban kü­lönösen a kazáriakról lehet ezt elmondani. Megérdemlik, hogy őket állítsuk rossz példaként a megye valamennyi községe elé.’ Párdi László, a községi ta­nács titkára úgy nyilatkozott, hogy az a verseny, amelyet Szécsény dolgozó parasztjai indítottak, egy agyoncsépelt dolog és nem érdemes vele foglalkozni. A község begyűj­tési megbízottja, Sasvári End- réné már régóta dolgozik a begyűjtési apparátusban. En­nek ellenére nem igyekszik a begyűjtési verseny szervezésé­ben segítséget nyújtani. A vég­rehajtó bizottság üléseire rit­kán jár és azon a gazdagyűlé­sen sem volt jelen, amelyen a kazári dolgozó parasztok meg­tárgyalták a szécsényiek kihí­vását. Így senki sem tájékoz­tathatta a jelenlévőket a köz­ség begyűjtési munkájáról és arról, hogy azt a súlyos lema­radást, amely most van Ka­záron, hogyan lehetne egy élénk begyűjtési versennyel felszámolni. A begyűjtési állandó bizott­ság sem ülésezik rendszeresen, nem érdeklődik a begyűjtési munka iránt. Á község köze­pén álló dicsőség tábla mindig üresen áll, rossz karban van, senki nem törődik vele. Pedig vannak a községben olyan dol­gozó parasztok, akiknek neve méltán kerülhetne rá erre a táblára. Ilyen például Tőzsér kis Józsefné, aki már egész évi tojásbeszolgáltatási kötelezett- sédének eleget tett. Kovács gy. Ferenc, le tudta egész évi ser­tés- és baromfi-beadását. Sza­bó d. István is teljesítette már sertés- és vágómarha beszol- gáltatási kötelezettségét egész esztendőre. Mint látjuk, vannak Kazá­ron is becsületes, kötelesség- tudó dolgozó parasztok, de vannak olyanok is szép szám­mal. akik megfeledkeznek kö­telezettségük teljesítésérő'. Ezért lenne nagy szerepe a jó versenyszellem kialakításának. Ha a községi tanács a begyűj­tési ihivatallal és a pártszerve­zettel együttesen nagyobb gondot fordítana a begyűjtési versenyre, Kazáron is keve­sebb lenne azoknak a dolgozó­parasztoknak a száma, akik el­hanyagolják az állammal szembeni kötelezettségük tel­jesítését. Varga Albert Baraskri István, a kistérén,« gépállomás vezető mezőgazda-» sza irányító, szervező munká­jával nagy segítséget nyújt a körzet, termelőszövetkezeteinek a nagyüzemi gazdálkodás meg­szervezésében. irányításában, a tervek elkészítésében, az ag­rotechnika legújabb tudomá­nyos eredményeinek alkalma­zásában. Baraskó elvtárs örömmel ebből öt új. most alakult. Ezek támogatását tartom a legfon­tosabbnak. Nincs tapasztala­tuk. szükség van a segítségre. — Miből áll ez a segítség? — Kezdődött a tervek készí­tésével. folytatódott az állatok közös elhelyezésével. A leg­több helyen túlméretezték a lóállományt. Szeretik a lova­kat. gondozzák is őket ió álla­potban vannak, nem akarnak tőlük megválni. Ilyenkor las­sú. türelmes munkával kell megmagyarázni. hogv mennyi­vel olcsóbb és jobb a gém munka. A legdöntőbb érv a gyakorlat s a tapasztalat les? maid. A régi termelőszövetke­zetek már átestek ezen az is­kolán. Legszebb példa erre s cered-tótúifalusj Búzakalásx ahol ma öt cár lóval van ke­vesebb. mint 1953-ban s rm már a tagok is elismerik, «hogy é,z is, az így megtakarított pénz is hozzájárult a múlt évi szép ereidménvhez. —xKapcsolódik ethhez a má­sik prd*hléma: gyenge állapot­ban varinak a tehenek. A lo­vakkal sokfkai többet törődtek. A teheneket fel kell javítani, ha magasan,b teihozamot aka­kell cserélni. — Csupán az állattenyésztés­nél vannak problémák? — Nem. Sok vitai van arról, hogy a szántóiéi kilétüknek megfelelő arányban termelje­nek kukoricát. Ez pedig a Köz­ponti Vezetőségnek is h.ataro' zata. meg kell valósítani: — Mj lett a vita vége? — Egvik helven hamara,'3'3- másik helven később elismer­ték. hogy ez a helyes. Arrö'' már kevesebb vita folvt. hogy keresztsorosan vessünk hibrid kukoricát. Ahol csak lehet. ígv vetiük mert sokszor akarjuk kapálni, szép termést akarunk. Itt is Délda van előttünk. Ta­valy a gépállomás területén volt 38 mázsás csövestengeri termés is holdanként. Az idén több helyen akarunk elérni ilyen eredményt. Ehhez termé­szetesen a szövetkezeti tagság munkáia is szükséges, — A keresztsoros vetésen kívül Nagykeresztúrban a Pe­tőfi Tsznél húsz holdon Kol- bai-féle ikersoros kukoricave­tés lesz. Ettől is szép ered­ményt várok. SfólHB js elárulja ezt. Sze­me máskor is élénk, most azonban szihte külön beszél. Egyetlen lelkesedés az egész ember. — Ezek szerint felkészült a gépállomás a tavaszi munká­ra? — Fel. A gépek ió állapot­ban kint vannak a termelőszö­vetkezetekben. Kilenc kihelye­zett mezőgazdászunk van. akik figyelik, hogv mikor le­het kezdeni a tavaszi szántást. Ha nem jött volna közbe a fagy. akkor a ceredi Búzaka- lósznál és a nagykeresztúri Pe­tőfinél ma már szántanánk. Most egv kicsit visszavetett a f/agv. Fennakadás azért nem le, sz. bízom a traktorosaink­ba, i. Olvan traktorosunk is van mint Zeke elvtárs. akit is- meri-iek már az egész ország­ba Jó Déldáia átragad a töb­biekre' iSl A *iatal traktorosok­nak a télen tanfolvamot tar­tottunk • aíl01 agrotechnikából is meg szerezték a szükséges ismer e^kd- Nemcsak szántani akarunk, hanem iól szántani; Erre nagv szükségünk van. A jobb talaielőkészítés jobb ter­més, ezenkívül nem egv úi tsz- ben idegenkednek a gépi mun­kától. Ezeken a helyeken be kell bizonyítani a géni munka fölényét. — A vetőmag mindenütt rendben van. Próbacsírázta- tást végeztünk, úgv hogv csak ió vetőmagvaink vannak. Csak az időjárás legven megfelelő, minket készen talál. Munkánk lesz bőven. A termelőszövet­kezeteken kívül sok egyéni gazdálkodó is gépi munkát igé­nyel. Egyetlen egy igénylőt se utasítunk el. ‘ha ideiében je­lentkezik. a gépparkunk ál­landóan növekszik, eevre több munka elvégzésére leszünk ké­nesek. Tavaszra oéldáu) bur­gonyaültető, őszre pedig bur- gonvaszedőgépünk lesz már, meggyorsítjuk és megkönnyít- iük mindenütt a munkát. Baraskó elvtárs réei ember a gépállomáson. Nem Kistere- nve az első állomása. Ott volt Erdőkürtön is, a megye első gépállomásán. Azóta sok ta­pasztalatot szerzett s mindnek hasznát látja munkájában. Tudja azonban azt is. hogv ez egymagában nem elég lépést kell tartania a fejlődő agro­technikával. Molnár Jenő beszélt terveiről, munkájáról, runk. Később; folyamatosan ki — Tizenöt terme'őszöve+ke- zet tartozik a gépállomáshoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom