Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)
1956-03-03 / 18. szám
1956. március 3. SZABAD AŐt.RÍn 3 A Pásztói Állami Gazdaságtól több9 jobb s olcsóbb árut vár az ország Állami gazdaságaink az elmúlt évben már sokkal iobb eredményeket értek el, mint az előző években. Több gazdaság terméseredménye túlszárnyalta az egyéni gazdaságok terméseredményeit. Többet termeltek, de még mindig drágán. Nagy az egyes termékek önköltsége. Vajon mi lehet az oka, hogy állami gazdaságaink nem eredményekről, hanem ráfizetésekről adhatnak számot az elmúlt év mérlegelésénél. A Pásztói Állami Gazdaság termelési tervét általában teljesítette. Viszont korántsem kielégítő az eredmény az önköltség csökkentés, a gazdaságos termelés területén. Általában megokolatlanul nagyok az egyes termékek költségei. Csak néhány példa a magas önköltségre: A gazdaság 125 holdon termelt borsót. A betervezett 319 forint előállítási ár helyett 1 mázsa borsót 1139,20 forintért állítottak elő. Nemtörődömség, hanyagság az oka, a magyar költségnek. A gazdaság vezetői, de különösen Molnár András, volt főagronó- mus egyszerűen ..elfelejtette'1 az egyik 50 holdas borsótáblát másodszor megkapáltatni. Az esős idő pedig fejlesztette a Egy mázsa búza Egy mázsa borsó Egy mázsa árpa Egy mázsa széna Egy mázsa alma Egy liter tej Egy darab csikó évi költsége Ha a termékek önköltségének alakulását vizsgáljuk, egyeseknél csökkenést, másoknál viszont hatalmas emelkedést tapasztalunk. 1954-hez viszonyítva közel 1000 forinttal olcsóbb egy csikó évi költsége. Az elmúlt évben 5316 forint érték: takarmányt és abrakot fogyasztott el egy csikó. Hároméves korára — amikor már értékesíteni lehet — tehát közel 16 000 forint a költség. Az értékesítési ár pedig 4000— 5000 forint. A veszteség minden csikónál több mint 10 000 forint. 200 darabnál pedig 2 millió forint. Érdemes-e tehát csikóneveléssel foglalkozni? gyomokat és a hatalmas repcék, acatok lehetetlenné tették a növények fejlődését. Nem is termett csak 1 mázsa 55 kilogram egy holdon. így a beter- vezett 67 000 forint bevétel helyett 9000 forintot számláztak le. Szervezetlenség és az osztályellenség aknamunkája mutatkozott meg a kenyérgabona betakarításánál is. Az eltávolított 34 osztályidegen, köztük a kulákok munkája nyomán nem hogy csökkent volna az önköltség, hanem inkább emelkedett. Még 1954-ben egy mázsa búzát 181,5 forintért állítottak elő, addig 1955-ben 262 forintért. Mindez abból adódott, hogy rossz volt az aratás megszervezése, nem ügyeltek kellően a szemveszteségre. A cséplésnél például a megengedett 1,5 százalékkal szemben 8. néhol pedig 10 százalék volt a szemveszteség. Hiábavaló volt a jó vetőmag, a fejtrágyázás és az egyéb agrotechnikai módszer, a termés, a magas szemveszteség miatt csak 43 kilogrammal volt nagyobb holdanként, mint 1954-ben, amikor mindezen termelési módszerek alkalmazása hiányzott. A felhozott példákon kívül érdemes szemügyre venni az egyes termékek önköltségének alakulását. 1954 181,50 Ft 452,10 Ft 248,— Ft 40,40 Ft 1 179,— Ft 4,37 Ft 6 125,— Ft 1955 262,— Ft 1 139,20 Ft 216,— Ft 66,40 Ft 276,90 Ft 3,12 Ft 5 316,— Ft Egyáltalán nem. Nagyüzemi gazdálkodásban egyre nagyobb tért hódít a gép. Szükségtelen, hogy a gazdaság továbbra is hatalmas lóállománnyal rendelkezzen. Csak azért, hogy lótrágyát kapjon a kertészet, nem érdemes milliókat ráfizetni a csikónevelésre. Ez volt a múlt. A régi vezetők és a gazdaságban levő kulákok és egyéb osztályidegenek aknamunkája nyomán milliók mentek kárba és a felsőbb vezetők egyszerűen megelégedtek azzal, hogy leváltották és elbocsátották őket. Ideje lenne, ha felelősségre vonnák azokat, akik milliókkal károsították meg népgazdaságunkat. A régi vezetők helyét, becsületes, megfelelő szakértelemmel rendelkező kommunisták foglalták el, akik feladatuknak tekintik bebizonyítani a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, a gazdaságos termelést, az önköltség csökkentését. Első és legfontosabb teendő a munkafegyelem helyreállítása. Az előző években és még az elmúlt évben is csákiszal- mája volt a gazdaság vagyona. A terményeket, mint például a takarmányt, a szalmát csak az nem vitt, aki nem akart. Sok dolgozó két-három tehenet tartott, sőt még most is tart a gazdaság terményeiből. Mindezen változtatni kell. Gyengén működött a párt- szervezet is. Dósa Lajosné, a gazdaság új párttitkárnője szerint még azt sem tudták, hány párttag van. A pártvezeiőség újraválasztása után a párttitkárnő első feladatának tekintette a dolgozók politikai nevelését. Ennek érdekében három politikai iskolát indítottak be s rendszeresen megtartják a taggyűléseket. ahol a gazdaság vagyonának védelmére nevelik a dolgozókat. A politikai munka megjavításán kívül elhatározták, hogy gyökeresen megváltoztatják a munkához való viszonyt. Itt főleg a fiatalokra támaszkodnak. A DISZ-szervezet tagjaiból brigádokat szerveznek, akik a növénytermelésben, kertészetben és a gépeknél példamutatóan végzik munkájukat. Az önköltség csökkentése érdekében jobban kihasználják a gépeket. Nem kell külön bizonyítani, hogy a termelés kul- túráltságának emelése, a gépesítés milyen mértékben csökkenti az önköltséget. Az elmúlt évben például egy hold kukorica egyszeri kézikapálása 75 forintba került. Ugyanez a hold gépi műveléssel 35 forintba került. A gép gyorsabb és olcsóbb. A gazdaság elegendő géppel rendelkezik és azok alkalmazásával lehetővé válik a növénytermelés terményeinek olcsóbban való előállítása. Az elmúlt évben az volt a hiba, hogy a kapálásra alkalmas gépeket vontatásra használták. Hering József főgépész most úgy tervezi, hogy a 4 darab Zetort. csak növénytermelésben alkalmazzák. A 100 hold kukorica 50 százalékát négyzetesen, géppel vetik és kapálják. A gép jó kihasználása fontos tényezője az önköltségcsökkentésnek. Az új vezetőségnek az a törekvése, hogy minden ágazatban korszerűsítsék a termelést és így olcsóbbá tegyék a termékeket. A gazdaság 250 holdas kertészetének az a feladata, hogy nap mint nap friss zöldségekkel lássa el Salgótarján piacát. Sajnos, ezt csak részben tudták teljesíteni és nincs remény arra, hogy ebben az évben már teljesítsék feladatukat. A gazdaság vezetői arra hivatkoznak. hogy nincs bekötőút, csak fogattal tudnak szállítani, ami nagyban drágítja a termékek önköltségét. Az igaz, hogy nincs bekötőút, de ez csak egyik tényezője az önköltség csökkentésének. Ennél sokkal fontosabb a kertészeti munkák időbeni elvégzése. Ha ebben az évben is úgy szervezik meg a munkát, mint tavaly, akkor újra magas lesz az önköltség. Nagyüzemi kertészetben nem engedhető meg, hogy a kapálást, az egyelést és egyéb kertészeti teendőket elkésve, vagy egyáltalán ne végezzék el. Nem azért drága a kertészeti termék önköltsége, mert nincs bekötőút, hanem azért, mert 10 hold export feketegyökér és torma még most is a földben van. Mert a termékek egyrésze kint maradt a földön, elromlott. Az új vezetőség feladata, hogy gondoskodjon megfelelő munkaerőről, azok elhelyezéséről és a munka helyes megszervezéséről. Ha ez így lesz, jövedelmezővé válik a kertészet. A Pásztói Állami Gazdaság adottságai lehetővé teszik, hogy csökkentsék az önköltséget. Ehhez csak az szükséges, hogy minden munkát időben és szakszerűen végezzék el. Alkalmazzák a nagyüzemi gazdálkodásban már jól bevált fejlett agro- és zootechnikai módszereket. mert csak így tudnak többet, jobbat, olcsóbban termelni. Angyal István Jól sikerült gépállomási tanácsülést tartottak Tolmácson 15 kh földön termel majd kukoricát a szurdokpüspöki Béke Tsz A szurdokpüspöki Béke Termelőszövetkezetben az értéktelenebb szántóföldi növények rovására növelik a kukorica vetésterületét. — 100 kh szántóföldünk van — magyarázza az elnök — nagyon meg kell gondolnunk, milyen növényeket termesztünk e kevés földön. Eleinte 13 holdra terveztük a kukorica-vetésterületet. Ezt a járási mezőgazdasági osztály javaslatára még 2 kh-val növeltük. A tagság is egyetért a vetésterület növelésével, mivel ezt követeli a szövetkezet gazdasági továbbfejlődése. Vajon a vetésterület felemelésével megoldódik-e az abrak- takarmány-probléma? — A vetésterület felemelése csak az első lépést jelenti a takarmánybázis biztosítása térén. Nagyon fontos a hozamok növelése is. 5 kh földön hete- rózis kukoricát termesztünk. 10 kh földön négyzetesen ültetjük és műveljük a kukoricát. A vetéshez hibrid vetőmagot használunk. A kukorica ültetését és ápolását a gépállomás végzi. Tavaly 18, míg az idén 22 mázsás termésátlagot (májusi morzsoltkukoricát számítva) akarunk elérni. Újra lepipáljuk az egyénieket..; A Béke Tsz-ben — ha a terv megvalósul — biztosítva lesz a szükséges abraktakarmány. Több sertést hizlalhatnak, több abraktakarmányban részesíthetik a tehénállományt: több lesz a tej s ezzel együtt a pénzjövedelem. Gondosan előkészített, jól sikerült gépállomás tanácsülést rendezett kedden a tolmácsi kultúrházban a helyi gépállomás és a rétsági iárási tanács mezőgazdasági osztálya. Mintegy 80 termelőszövetkezeti elnök. tanácselnök, községi, termelőszövetkezeti és gépállomási mezőgazdász iött össze a rétsági járásból, hogy meghallgassa Varga Mihály elvtársnak, a tolmácsi gépállomás igazgatójának beszámolóját és javaslataival, bírálataival segítséget nyújtson az állomás további munkájához. A beszámolóból kitűnt, hogv az 1955-ös esztendő a termelő- szövetkezetek nagy fölényét hozta a kisüzemi gazdaságokkal szemben. A termelőszövetkezetek bátran alkalmazták a gépi munkát és a gépállomás a legmesszebbmenő segítséget nyújtotta nekik. A termelőszövetkezetek terméseredményei magasan felülmúlták az egyéniekét. A nagyoroszi Úttörő Tsz például 2.8 mázsával több őszibúzát, a tereskei Zalka Máté 4,2 mázsával több rozsot, a nóg- rádsápi Vörös Csillag 7,3 mázsával több őszi árpát takarított be holdanként, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Nem volt azonban mentes a hibáktól sem a gépállomás. Nem fordítottak kellő gondot például a tarlóhántásra. A tavaszi vetések alá sem végezték cl minden termelőszövetkezetben a szántást. 280 hold őszi mélyszántással maradtak adósak. Noha az időjárás késleltette a betakarítást, a mulasztás elsősorban a rossz munkaszervezéssel, a gépek kései átcsoportosításával magyarázható. Előfordult az is, hogy egyes gépek kihasználatlanok maradtak munkaigény híján. Varga elvtárs az elmúlt esztendő eredményeinek és hibáinak ismertetése után a gépállomás előtt álló tavaszi munkákról beszélt. Legfontosabb feladatunk lesz — mondotta, hogy a 280 hold mélyszántást elvégezzük. 40 erőgép indul majd munkába. Rendkívül nagy gondot fordítunk tavasszal a kukorica négyzetes vetésére. Erre a munkára úgy készültünk fel, hogy a termelőszövetkezetek kukoricavetésének 50 százalékát négyzetesen vethessük. Most már csak a szövetkezetek vezetőin múlik, hogy igényeljék segítségünket. Képesek vagyunk gépeinkkel annyi kapálást végezni, amennyit kérnek tőlünk. A beszámoló után számos hozzászólás — közte bírálat — hangzott el. A hozzászólások befejeztével a nagyoroszi Úttörő Tsz elnöke — csatlakozva a szé- csényi II. Rákóczi Ferenc Tsz felhívásához — versenyre hívta ki a rétsági járás valamennyi termelő- szövetkezetét. Ugyanakkor az Úttörő Tsz mezőgazdásza a járás mezőgazdászait szólította versenybe. ÉRDEMES ÁllATBIZTOSÍTÁST KÖTNI Államunk féltve őrzi dolgozóit minden károsodástól, minden bajtól. Termelőszövetkezeteinket éppen úgy, mint az egyénileg dolgozó parasztokat. Az elemi csapások — tűz, jégkár — esetére a családiházak, a mezőgazdasági épületek és felszerelések kötelező biztosításának bevezetésével vigyáz vagyoni biztonságukra, de gondoskodik arról is, hogy ne kerüljön megszorult helyzetbe az a termelőszövetkezet, vagy egyénileg dolgozó paraszt sem, akinek betegségből, vagy balesetből kifolyólag minden állatorvosi szolgálat és gondoskodás ellenére elpusztul az állata. Nem lehet azt állítani, hogy például a ceredi Búzakalász Tsz nem gondozta jól állatait. Hiába volt minden beavatkozás, minden jó szándék, az állatok elpusztultak és 34 420 forintos károsodás érte volna a tsz-t, ha az állatbiztosítás alapján nem fizette volna meg a kárt az Állami Biztosító. A tagság hálás lehet a termelőszövetkezet vezetőinek ezért az előrelátó gondosságért, hogy idejében megkötötték a biztosítást. Blaskó József berkenyéi lakosnak sem volt mindegy, hogy hallgatott az okos szóra, állatbiztosítást kötött és 5665 forint kártérítést kapott elhullott juhai után. Megyénkben 411 000 forint kárt fizetett ki az Állami Biztosító az elpusztult állatok után, ami mind a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák kára lett volna, ami hátravetette volna őket terveikben, boldogulásukban. Kúkoricatermesztésünk néhány problémájáról A kukoricatermelésnek hazánkban — és így megyénkben is — évszázados hagyományai vannak. Dolgozó parasztságunk nem véletlenül nevezi ezt az értékes növényt a magyar föld aranyának. Hiszen a két fontos takarmánygabona, az árpa és a zab mellett is legfontosabb abraktakarmányunk és a hizlalás alapja a kukorica. Kenyérellátásunk mellett az egyik legfontosabb feladat dolgozó népünk bőséges ellátása hússal, tejjel, tojással s más egyéb fontos állati termékkel. A meglevő állat- állomány jóval nagyobb hozamok elérésére képes, mint amilyen a jelenlegi. A jószágállomány termelőképességét azonban nem tudjuk kihasználni, mert tűrhetetlenül alacsony hozamú a takarmány — közte a kukorica — termelés is. Emiatt a tejtermelésben, de különösen a sertéshizlalásban nagyon sokszor nem tudjuk elérni azt a termék- mennyiséget, amelyet megfelelő takarmányozással az állat adni képes. A kukoricatermesztés problémájának megoldása egyik kulcskérdése állattenyésztésünk továbbfejlesztésének, az állati termékhozamok nagyarányú növelésének. Kukorica- termésátlagaink mégis messze elmaradtak — még a múlt évben is — amögött, amit a mi nógrádi természeti adottságunk mellett jobb termelési eljárásokkal, jó agrotechnikával el lehetne érni. Állíthatjuk azt is, hogy a kukorica egyike azoknak a növényeknek, amely eddig a legmostohább elbánásban részesült. A legtöbbször — néhány tsz és állami gazdaság, de legfőképp a dolgozó parasztok — tavaszi szántásba, trágyázatlan talajba vetették, de meg ezeknél is nagyobb mulasztásokat követtek el a növény ápolásánál. Néhány állami gazdasági szakember, köztük a Ka- rancskeszi Állami Gazdaság szakemberei lebecsülték az agrotechnikát és primitiv módon termesztették a kukoricát. A megyei mezőgazdasági igazgatóság vezető szakembereinek, a gépállomások * és a járási mezőgazdasági osztályok agronómusainak egy része megfeledkezett a párt- és a kormányhatározat ilyen irányú célkitűzéseiről. Nem folytattak megfelelő szakpropagandát, nem védelmezték az uj termelési eljárásokat és még kevésbé küzdöttek a kukoricatermesztés új módszereinek gyakorlatban való alkalmazásáért. E bbe a helyzetbe nem nyugodhatunk bele! Mit kell | tenni, hogy kijavítsuk a hibát? Mindenek előtt meg j kell ismerni a Központi Vezetőség 1955 júniusi határozatai | s annak szellemében kell végezni a gyakorlati munkát. » Éneikül nincs előrehaladás! Különösen az agronomusoK | körében kell szorgalmazni a határozat tanulmányozását, ♦ hiszen ők hivatottak az új módszerek gyakorlati alkalma- j zására, ők a minőségi munka hivatásos őrei. Rajtuk kívül | a járási és a megyei agronómusokra, állami gazdasági j szakemberekre, s a tsz-vezetőkre is ráfér a határozat | tüzetes tanulmányozása, mert közülük többen burkolt, í vagy nyílt ellenállást tanúsítanak a kukoricavetésterület | növelésével kapcsolatban. „Az értéktelenebb takarmánynövények rovására növelni kell a holdanként legnagyobb takarmányértékét adó növények — elsősorban a kukorica — vetésterületét11 — mondja a Központi Vezetőség 1955. júniusi határozata. Szövetkezeteink, állami gazdaságaink egy része teljesítette ezt a feladatot. Például: a szurdokpüspöki Béke Tsz szántóterületének több mint 16 százalékán termel kukoricát. A szövetkezetek másik része azonban alig egy-két holddal növelte a kukorica vetésterületét. Vajon miért? „Kevés a munkaerő1’ — mondják egyes tsz-vezetők. Mások arra hivatkoznak, hogy „hiába emeljük fel a vetéstervet, ha a gépállomás nem tudja elvégezni a kapálási munkát”» Mondani sem kell, mennyire helytelenek és károsak ezek az érvek. Ma már a gépállomások rendelkeznek megfelelő mennyiségű, modern kapálcgépekkel, kukorica ültetőgépekkel, megbízható jóképességű szakemberekkel, akik el tudják végezni jó minőségben a kukorica ápolási munkáit. A cél eléréséhez nem elég csupán a vetésterv felemelése. Emellett igen fontos a kukorica termésátlagainak nagymértékben való emelése. Nincs még egy olyan növényünk, amelynek termésátlagát úgy fokozhatnánk, mint a kukoricáét. Énnek érdekében általánossá kell tenni a kukorica négyzetes vetését és művelését, amely lehetővé teszi a gépesített növényápolást és ezzel a munka termelékenységét mintegy kétszeresére fokozhatjuk. Ezért a munkáért a gépállomások és az állami gazdaságok mezőgazdászai a felelősek. A kukorica négyzetes vetésére vonatkozóan már sok jó példa van a megyében. Például a pataki Zsdánov Termelőszövetkezetben a gépállomás segítségével négyzetesen ültették a kukoricát. Az ültetvényt négyszer ; kapálták géppel és kát. holdanként 32 mázsa csövester- : mést takarítottak be. Ezzel szemben a sorbavetéses, kéz- : zel kapált kukoricaültetvény holdja 19 mázsa csövester- : mést adott. A gépimunka olcsóbb, mint a kézikapálás: egy kh kukorica gépi kapálása mindössze 22 forintba kerül. Minden tsz-nek érdeke tehát a kukorica négyzetes ültetése, gépi művelése. A kukoricavetésterület növelése s a termésátlagok tervezése körüli negatív jelenségeket még nem késő kiküszöbölni. A járási mezőgazdasági osztályokon most végzik a termelőszövetkezetek termelési terveinek megerősítését. Ez nagyon jó alkalom a szövetkezetek vezetőinek felvilágosítására. az esetleges hibák kijavítására. El kell érni, hogy minden termelőszövetkezet ög-sz szántóterületének több mint 14 százalékán termeljen kukoricát. Az e téren elkövetett mindennemű megalkuvásnak, engedékenységnek a népgazdaság, nem utolsó sorbán pedig a termelő- szövetkezetek látják a kárát: ha kevesebb lesz a kukorica, alacsonyabb súlyúakra bírják felhizlalni a sertéseket; ha kevés az abrak, kevés a tej is, és ezzel együtt a oénzbeni jövedelem: kevesebb hús, zsír, tej, tojás kerül a dolgozók asztalára. Ennek pedig nem szabad bekövetkeznie! a pártszervezetek hatékonyan ellenőrizzék a járási mezőgazdasági osztályok és a termelőszövetkezetek ilyen irányú tervezési munkáját. Helyes kezdeményezésekkel segítsék megvalósítani a KV júniusi határozatát egy- egy tsz-en belül. Erélyesen lépjenek fel a megalkuvás, az engedékenység minden olyan megnyilvánulása ellen, amely veszélyezteti a párt határozatának megvalósulását, a tsz-ek további erősödését. Küzdjenek a kukorica négyzetes vetésének, gépi művelésének lebecsülői ellen. Az agronómusok pedig legyenek az új termelési módszerek el- terjesztői, hűséges, bátor védelmezői. Munkájukkal szerezzenek nagyobb megbecsülést, tiszteletet a magyar föld aranyának: a kukoricának. Lantos László 5
