Szabad Nógrád. 1956. március (12. évfolyam. 18-26. szám)

1956-03-10 / 20. szám

SZABAD NOGRID 1956. március 10. ■unaMamBBHHHB A TANÁCSOK PARTÍR AN YIT AS A a pártszervezetek tagjai­A szovjetek példái és a mi tanácsaink eddigi munkája is nemcsak arra tanítanak ben­nünket, hogyan kell a széles dolgozó tömegeket bevonni az állam ügyeinek intézésébe, ha­nem arra is, hogy tanácsaink munkájában hogyan kell érvé­nyesülni pártunk vezetésének, a munkásosztály vezető szere­pének. A tanácsok, mint az állam­hatalom és államigazgatás helyi szerveinek formái fontosak, de magában ez a forma még kevés ahhoz. hogy a rájuk háruló fel­adatot be tudják tölteni. Eredmónyes munkájukhoz mindenekelőtt szükség van a párt vezető, irányító tevékeny­ségére. A pártvezetés biztosít­ja a tanácsok munkájának he­lyes, következetes politikai tartalmát. „Semmiféle szovjet demokráciát nem lehet igazi szovjet és igazi proletárde­mokráciának nevezni, ha a ve­zetés benne nem a proletariá­tusé, a párté“ —, tanítja Sztá­lin elv társ. A tanácsokra nagy feladatok hárulnak a szocializmus építése politikai, társadalmi, gazdasá. gi és kulturális célkitűzései­nek megvalósításában. Széles­körű szervező és politikai mun­kát kell kifejteniük. A több éves tapasztalat mutatja, hogy képesek erre a tanácsok, mert mint a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei a legszéle­sebb dolgozó tömegekhez tud­nak szólni, be tudják vonni őket a feladatok megvalósítá­sába, mert a párt vezető, irá­nyító munkája, a párt politi­kája hatja át tevékenységü­ket. A tanácsok akkor tudják betölteni hivatásukat, ha a párt vezetése és irányítása át­fogja a tanácsok egész tevé­kenységét, ha a tanácsokiban dolgozó kommunisták példa­mutató módon dolgoznak a párt politikájának mindenne­mű ferdítéstől és torzítástól mentes megvalósításáért A tanácstörvény is ki- mondja, hogy: a tanácsok­nak a Magyar Dolgozók Pártja irányításával a dBI- gozó tömegekre támasz­kodva kell kifejteniük a tevékenységüket A pártvezetés és a tömegkap- csolat; ez a kettő, ami nélkü­lözhetetlen ahhoz, hogy a ta­nácsok valóban a proletárdik­tatúra helyi, államhatalmi szervei legyenek, hogy a szo­cializmus építésének eszközei legyenek. A jobboldali elhajlóknak a párt. vezető szerepét lebecsülő nézetei átmenetileg komoly károkat okoztak a tanácsok munkájában. A jobboldali né­zetek hatására több helyen meglazult az osztályharc, a törvényesség és a fegyelem be­tartása tanácsaink munkájá­ban, mely kihatott a dolgozók ellátására, az életszínvonalra, időlegesen lassította a szocia­lizmus építésének ütemét. Pár­tunk Központi Vezetőségének márciusi határozata óta a jobb­oldali nézetek következtében bekövetkezett hibákat a taná­csok munkájában is na"'^észt megszüntettük, de továbbra is az a legfontosabb, hogy felszá­molva a jobboldali nézetek maradványait, szilárdítsuk az állampolgári fegyelmet. Hogyan valósítsa meg a párt a tanácsok politikai irányítá­sát? Ügy, hogy az állami munka minden fontos kérdésében az ipar, a mezőgazdaság, a keres­kedelem és a kulturális mun­ka vonalán kidolgozza az elvi útmutatást, vagyis kijelöli azt a politikai irányvonalat, me­lyen a tanácsoknak haladniuk kell; A párt politikája szellemé­ben hozott kormányhatároza­tok, minisztériumi utasítások végrehajtását a helyi pártszer­vezetek, a tanácsok politikai irányítása útján biztosítják. A helyi pártszervezetek politikai irányító munkája a helyi tanácsokban úgy valósul meg egyrészt, hogy j nak legjobbjai mint vá­lasztott tanácstagok aktí­van résztvesznek a taná­csok munkájában, töre­kednek arra, hogy a nárt politikája érvényesüljön a tanácsok munkáidban. másrészt az azonos szintű pártszervek beszámoltat­ják a tanácsok vezetőit a tanácsok előtt álló fel­adatok és a felsőbb szer­vek határozatainak végre­hajtásáról. Helyes javaslatokkal és nem utasításokkal, politikai mun­kával kell biztosítani, hogy a tanácsok a párt politikája szel­lemében dolgozzanak. Ez ter­mészetesen nem jelenti azt, hogy a tanácsokban dolgozó párttagokra, kommunistákra a párt központi szerveinek és ál­talában felsőbb szerveinek a határozata ne lenne kötelező érvényű. A pártszervek hatá­rozata a kommunistákra köte­lező és a maguk területén mindent el kell követniük an­nak megvalósítása érdekében. Rendkívül nagy jelentőségű a tanácsok munkájának ered­ményességében a kommunista tanácstagok példamutatása, élenjárása a termelésben, a termelőszövetkezet fejleszté­sében, a politikai felvilágosító munkában. Pártunk III. kongresszusa által módosított Szervezeti Sza­bályzat értelmében a tanácsok­ban létre kellett hozni az MDP-csoportokat. Az MDP-csoportok össze- fogják a tanácsokba bevá­lasztott párttagokat és tag­jelölteket, biztosítják egy- állásfogialásuk ki­seges alakítását. Az MDP-csoportok fontos esz­közei a tanácsok pártirá- nvításának. Az MDP-csopor­tok nem alá-, vagy fölérendelt szervei a tanácsoknak, nem azonosak a tanácsok appará­tusában működő hivatali pártszervezetekkel. A csoport nem önálló szervezet, de nem is aktíva, nem is maga a ta­nács, ezért nincs joga önállóan a tanács ügyeiben dönteni. Az MDP-csoportok legfonto­sabb feladata, hogy biztosítsák a kommunista tanácstagok egységes álláspontját, kiállását a párt- és kormányhatározatok eredményes megvalósítása ér­dekében, Biztosítsák, hogy a csoport határozata alapján úgy dolgozzanak a kommunista ta­nácstagok, hogy ezt az egysé­ges álláspontot minden ta­nácstag magáévá tegye. Az egységes álláspont kiala­kításának a legfontosabb szer­vezeti feltétele a tanácsülések előtt megtartott MDP-csoport ülés. ahol a kommunisták meg­vitatják a tanácsülés elé kerü­lő beszámolót. Javaslatot tesz­nek az esetleges kiegészítésre és meghatározzák, hogy a hozzászólásaikban milyen ál­láspontot képviseljenek. Az MDP-csoportülést a cso­port vezetője hívja össze, s a csoportülésen a tanács elnöke ismerteti a tanácsülés anyagát, ehhez hozzászólnak a csoport tagjai, javaslatokkal élnek, a csoport vezetője pedig felhívja a beszámoló fő kérdéseiré a figyelmet, hogy milyen kérdé­seket vitassanak meg alapo­san. A csoportülésen eldöntik, hogy milyen véleményen van­nak az egyes kérdéseket ille­tően. Az MDP-csoportok nec«ak a tanácsülések előtti ösz- szejövetelekre korlátozzák tevékenységüket. hanem hívják össze az MDP-cso- portot egy-egy fontosabb párt-, __kormán y határ ozat me gvitatására is. Az MDP-csoportnak és veze­tőségének fontos feladata a tanácstagok állandó nevelése, a kommunista tanácstagok pél­damutatásának biztosítása, az állampolgári kötelezettségek teljesítésében, a mezőgazdaság szocialista átépítésében és minden más feladatban. Fel kell lépni az ellen a he­lyenként felmerült helytelen nézet ellen, hogy a nem kom­munista tanácstagok tevékeny­sége nem fontos, hogy „a kom­munisták úgy is eldöntik, hogy legyen, stb.” A kommunista tanácstagok­nak aktív tanácstagi tevé­kenységükkel, meggyőző mun­kával keli a feladatok megva­lósítását elősegíteni, élre kell állniuk a kötelezettségek tel­jesítésében és jó példájukkal, meggyőző munkával vonják maguk után a nem kommunis­ta tanácstagokat és a falu ösz- szes dolgozóit. Az MDP-csoportok vezető­sége, tevékenységéért fele­lős az illetékes pártszer- vezet és pártszervek felé. Adjon tájékoztatást a csoport munkájáról, tevékenységéről. Az MDP-csoportok eredmé­nyes munkájának elengedhe­tetlen feltétele, hogy a falusi pártszervezetek és pártbizott­ságok megjavítsák irányító és ellenőrző munkájukat, állan­dóan kísérjék figyelemmel és segítsék az MDP-csoportok munkáját. Lakatos József, A megyei párt-végrehajtó- bizottság adminisztratív A nagybátonyi bányász-honvédek 9 ünnepe Nagybátony bányaváro­son ‘keresztül Maconkára, tartottam a napokban. Üt-\ közben eszembe jutott, í hogy mea kellene látogat-< nőm egyik barátomat, aki] a nagybátonyi bányászain-1 kulatnál teljesít szolgálatot.] Elhatározásomat tett kö­vette: bementem a honvé-s de'k szállására, ahol azon-, ban azt mondották, hogy al katona-bányászok a nagy­teremben vannak, ünnepé- ® lyen. Odamentem hát én is —i és nem bántam meg! At szépen feldíszített terem­ében megható ünnepségnekI voltam tanúja. Meghatott,' büszke arccal ültek a te­remben a honvédek, kö­zöttük Antal őrnagy elv­társ, Varga főhadnagy elu-í társ és az ünneplő III. bá- — nyászszázad valamennyid tisztje. Mielőtt a beszédé megkezdődött, még gypr-t san megkérdeztem egyikf szomszédomat, mi van ííí? tulajdoniképpen? A honvéd? elvtárs elmondotta, hogy\ most osztják ki a vájártan- folyamot végzett katonák­nak a vájár-bizonyítványo~l kát, ugyanakkor az arra ér­demesek jó munikájuikértX kitüntetést kapnak. Továb­bi beszélgetésre már nemi volt idő. mert Batki elv­társ. a szorospataki üzem­egység párttitkára meg­kezdte ünnepi beszédét. Elmondotta, hogy pár-l tunk legfontosabb felada-l turknak tűzte Iki a nehéz-í ipar fejlesztését. Ehhez pe­dig elengedhetetlenül szük-l séges, hon-’ széntermelésün­ket állandóan fokozzuk}, nem feledkezve meg közA ben a szén minőségénekk javításáról sem. A szotos-kj. pataki üzemegység becsu-T lettel teljesíti kötelességét" a széncsatában: a dolgozók már másodszor szerezték meg az élüzem címet. „Eb­ben a szép sikerben jelen-1 tős részük volt a honvéd elvtársaknák is, akik lelki- ismeretesen, odaadóan, pél­damutatóan dolgoztak, — mondta beszédében Bat- iki elvtárs, majd meleg, ba­ráti kézszorítás után átadta a katonáknak a 47 vájár-p bizonyítványt és a 9 szta­hanovista kitüntetést. A honvédek nevében az egység DlSZ-titikára. Suba őrvezető elvtárs válaszolt Batki elvtárs beszédére. Va­lamennyi honvéd nevében _ megígérte, hogy a katona- S bányászok ezután még in­kább bebizonyítják, hogy feladatukat a néphadsereg katonáihoz méltóan oldják meg, s megérdemlik vár­tunk bizalmát és a dolgozó' , nép elirmeré-é* K. I. , wsosa-oscscK^asa-c^^ Csökkentették a munkaidőt a Szovjetunióban A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége az alábbi törvényerejű rendeletet adta ki: A vállalatok, intézmények és szervezetek munkásainak és alkalmazottainak munkaidejét 1956. március 10-től kezdve a vasárnapot és az ünnepnapokat megelőző napokon a endes munkaidővel szemben két órával csökkenteni kell, vagyis e napokon a munkaidő hat óra. K. VOROSILOV, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. P. PEGOV, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára, Moszkva, Kreml, 1956. március 8. A SZKP XX. kongresszusának anyagából Á munkaidő csökkentése a Szovjetunióban XlOOCOOOOCJOOOOOCOCXXXXX osztály vezetője XXXXOOCO<XXX)OOOCX)OOOOOCXOOOOOOCOOOOCOOOOOOOOOCXXXXXX)CXXX)OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCX.CXXX )c<xkxxxxx)ooocxxxx)Oooooo(xx>ooooocxxxiooc»ooooooooooooooocxxxx)ooooooooooocx30oooooocxxx>ooocxx>oooooooooo Szerte a világon figyel­mesen tanulmányozzák a dolgozók a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán elhangzott beszámolókat, felszólaláso­kat és a kongresszus hatá­rozatát. Hruscsov elvtárs azt mondotta beszédében, hogy „olyan magaslatra ju­tottunk, ahonnan már sza­bad szemmel láthatók a végső célhoz, a kommunis­ta társadalomhoz vezető út nagy távlatai”. Ennek az útnak egyik - állomása lesz az, amiről a határozat így beszél: „A hatodik ötéves tervben valamennyi mun­kás és alkalmazott munka­ideje hét órára, a szén- és ércbányaiparban pedig a vezető szakmák földalatti dolgozóinak munkaideje, továbbá a serdülő fiatalok­nak a munkaideje 6 órára csökken ... Ahol a terme­lés feltételei olyanok, hogy az célszerű, át kell térni az ötnapos munkahétre (nyolc­órás munkaidő, heti két szabadnappal), a legköze­lebbi jövőben megtörténik a két órával rövidebb mun­kaidő bevezetése szombati és ünnep előtti napokon. A rövidebb munkaidő beveze­tése a munkások és alkal­mazottak bérének csökken­tése nélkül történik.” Azok, akik a határozat­nak ezt a részét olvas­sák. bizonyára sokat em­legetik mostanában 1866- ot, az I. Intenacionő- lé kongresszusának évét. Ezen a kongresszuson hir­dette meg a harcot — Marx javaslatára — a világ pro- letáriátusa a 8 órás mun­kanap bevezetéséért. Ezután a szervezett mun­kásság harca számtalan nagyszerű erőfeszítés árán sok helyütt némi ered­ményre vezetett ugyan, de még most, 90 esztendő után sem sikerült a legtöbb tő­kés országban a 8 órás munkanap kikényszerítése. A Szovjetunió azonban megmutatta, hogy ahol a proletariátus veszi át a ha­talmat. ott megvalósítják a munkásságnak ezt a régi követelését: Most megint a Szovjet­unió mutat példát arra, hogy a fejlődés előrehala­dásával lehetséges még a 8 órás munkanap további csökkentése is. Azért le­hetséges, mert a Szovjet­unió Kommunista Pártja szüntelenül a dolgozó nép élet- és munkakörülmé­nyeinek fokozatos javítá­sán dolgozik. De lehet­séges azért is — és ez nél­külözhetetlen feltétele a munkanap megrövidítésé­nek —, mert a Szovjetunió gazdasági ereje rohamosan megnőtt, hatalmas mérték­ben emelkedett és rend­szeresen emelkedik a ter­melékenység. Elképzelhetjük, milyen erőt, önbizalmat ad a munkanap megrövidítéséről szóló határozat a Szovjet­unió dolgozóinak! De erőt kölcsönöz ez a határozat to­vábbi munkánkhoz nekünk is, akik szabad országban szocializmust építünk, hi­szen éppen a Szovjetunió példája bizonyítja, hogyha hűen követjük pártunk út­mutatásait, ezek értelmé­ben építjük országunkat, fejlesztjük gazdasági erőn­ket, akkor idővel mi is el­érünk a fejlődésnek arra a fokára, amikor meg lesz­nek a feltételei a munka­nap megrövidítésének. És hogyne fokozná ez egyelőre még kapitalista országok­ban élő munkások erejét, küzdőkedvét, jövőbe ve­tett bizalmát is a Szovjet­unió példája! Egyrészt azért, mert a munkanap megrövidítéséről szóló ha­tározat is fényesen bizo­nyítja nekik, hogy a Szov­jetunió, a szocializmus erői legyőzhetetlenek, másrészt pedig ők is követni akar­ják a példát, és egyre job­ban látják, hogy ők is meg­valósíthatják azt. amit a Szovjetunió, ha lerázzák magukról a tőkés igát és megszerzik a hatalmat. „Igáién nagyon jól érmük itt magunkat“ V idám fiatal hangok törik meg a csendet a szünet utáni első tanítási napon a ba­lassagyarmati leánydiá'kott- honban. Nagyon ió volt a szü­net alatt otthon, de most még­is olyan öröm csillog az arco­kon és olyan vidám súgdoló- zás folyik míg az ebédre vár­nak. ami mindennél ékesebben bizonyítja. hogy a meleg ott­honból is szívesen jöttek ide vissza. „Igazán nagyon jól érezzük itt magunkat”. Ez az általános vélemény. Egyik-má­sik még hozzáteszi a többiek vidám kacagásától kísérve, „csak a negyedikesek nem. ők azt szeretnék, ha fiatalabbak, vagy öregebbek lennének egy évvel“. Egy kis feketehajú másodikos pajkos szemforga­tással sóhajtozik — „hajaj, az az érettségi”. Az ebédnél arról is meggyő­ződöm. hogy nem túloztak, akik azt mondták, „a leány- diákotthon konyhája: az igen! Ott úgy főznek, hogv még azt is megeszi az ember, amit \ nem szeret.” Szóró] szóra így van. Esküdt ellensége voltam a túróscsuszának és azon vet­tem észre magam, hogv mind megettem. Az örökké aggódó anyai szívek is megnyugod­hatnak, ha jól táplált, erőtől duzzadó lánykáikat látják. „Gizi néni mégis mindig azon agaódik. hogy jóllaktunk-e. nem volt-e kevés? — mond­ja — Kelemen Edit harmadi­kos gimnazista. — Nem is ét­tünk egyet a Szabad Nógrád de­cember 14-i számában megje­lent levél írójával, mert Gizi né­ni a tanulásunk és a kimenőnk­kel való törődés mellett nagyon is sokat törődik a fűtéssel, vi­lágítással és az étkeztetéssel is. Tetszett látni, milyen ebéd volt ma is. Otthon sem tudná a legjobb háziasszony sem fi­nomabban elkészíteni a gu­lyást, mint amilyen ma itt volt, pedig sokszor még jobb az ebéd. mint a mai”. Editke szavait megerősítik a többiek is és hozzáteszik még. hogy ..amióta Gizi néni itt van, az­óta sókkai szebb, tisztább az otthon. Az évtizedek óta ola­jos padlókat felsúfolták és vixelik. A hálószabákban sző­nyeg, mindenütt szép házi­szőttes függöny, színes térítők és egész más az élet itt. mint két-három évvel ezelőtt.” „Ezt mind tessék megírni -4 követeli erélyesen Berecz Meu. eitka. a gimnázum DlSZ-titj kára — és még az* is. hogy minden problémánkkal bátran fordulhatunk akár az igazgató nénihez, akár Gizi nénihez: tetszik tudni, ő a gondnok — teszi hozzá magyarézóan —. de a nevelők is mind nagyon jók és mindenben segítenék.” lmondiák még a lányok, hogv azt sem tudták, hová legyenek örömükben, amikor a nyáron megtudták, hogv ..a mostani igazgató néni lett az igazgató néni” — így ■mondták, és megmagyarázták, hosv Nagy Katalin igazgatónő azelőtt nevelő volt az otthon­ban amely az ő és a Gizi néni gondoskodása nyomán lett iga­zán otthonná. — Sohasem tudtunk volna ilyen eredményt elérni — mondja -Te a két megdicsért —. ha nincsen ilyen ió nevelő­gárda. és ha nem ilyen lelki­ismeretes, szorgalmas és be­csületes az otthon minden dol­gozója: a konyhaiak, és a ta­karítók.” Alig pár éves ez az otthon, de ez alatt az idő alatt sokat fejlődött. Mindig bai volt a vízellátással, a régi kút nem győzte, ma már egy korszerű, önműködő villanymotoros kút biztosítja a zavartalan víz­ellátást. Hosszú ideig voltak ki­sebb zökkenők a melegvíz el­látással, két fürdőszobakályh s is rossz volt. 1955-re be volt tervezve két úi kályha, ezt szeptemberre meg is kapták, de az egyik rossz volt. Az Épü­letszerelő Vállalat többször ja­vította, míg végre sok huza­vona után ez év eleiére ió lett. A téli szünidő alatt meg­valósult az a régi terv is, hogy a tanulószobákba na­gyobb világosságot biztosítsa­nak. Több égőt szereltek be minden szobába. Szobanövé- nvek teszik lakályossá a ter­meket. nem beszélve a valóban s^éo függönyökről és egyebek­ről. amit a lányok joggal di­csértek. ^ délutáni . nyugodt, za­vartalan tanulás is biz­tosítva van. A nevelők min­den tantárgyban tudnak segí­teni. Egyedül matematikasza­kos nevelő nincs az otthonban, de rendszeresen bejár kor­repetálni. Különösen azokkal foglalkoznak többet, akik va­lamilyen tantárgyból rosszul feleltek az iskolában. Ezt min­dig beírják a naplóba és oz ilyen tanulóval külön foglal­koznak még vacsora után. A nevelői segítség eredménye nem is marad el. A diákotthon tanulmányi átlaga fölötte van az iskoláénak. Szórakozásban sincs hiány. Balassagyarmat legsikerültebb jelmezbálja náluk volt február 5-én. Ezt az iskolákkal együtt rendezték és minden diák re­mekül érezte magát. Volt már iól sikerült tombola est. Néha szombaton kisebb ; áncestet rendeznek. Máskor r Gimná­ziumban van klubest. Moziba rendszeresen iárnak persze nem akármikor. A szórakozás nem mehet a tanulás rovására. Néha bizony egyik-másik na­gyobb lánynak rosszul esik egy szigorúan kimondott „nem”, amikor este nyolcra szeretnének moziba menni, de azt hisszük, a szülők hálásak azért, hogy lányaik ió kezek­ben vannak és ilyen féltő gond­dal vigyáznak arra. hogv be­csületes. iól képzett emberek­ké váljanak. A legtöbb szülő biztosan felsóhajt néha: „De jó lenne most fiatalnak lenni, az a lány talán nem is tudja, milyen jó neki.” jyjegnvugtatiuk ezeket a szülőket, hogv ezek a lányok tudják, mennyivel szebb az ő életük, mint. a leg­több szülőé volt és kellően ér­tékelik is ezt. Csak csillogó szemükbe kell nézni, amikor erről beszélnek és az ember biztosan hiszi, hogy beváltják a hozzáiuk fűzött reményeket és derék, becsületes dolgozói lesznek a hazának. Takács Lajosáé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom