Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)

1956-02-04 / 10. szám

4 1956. február 4. SZABAD XOGRAD „Kedties44 ismeretlen! Először is bocsánatot kérek Nos, ha emlékszel, akkor tőled, amiért tegezni merlek, de olyan bizalmas közlendőim vannak számodra, amelyeket, nem is barátok, de legalább is tegezőviszonyban lévők mond­hatnak csak el egymásnak. Hogy -nem is ismerlek? Még az a szerencse. Nem szeretnék csalódni ismerőseimben; így, ha csalódnom kellett, fáj ugyan, de legalább nem tu­dom, kiben csalódtam. De en­nek is te vagy az oka! Miért bújsz el a tömegben? Csak a hangodat hallottam valame­lyik este 15—20 méterről s mégis olyan messziről, mint­ha egy másik világból kiál­tottál volna. Bizonyára emlékszel még — hogyne emlékeznél —, egy es­te, pontosabban január 26-án a 8 órai előadáson ott ültél te is Salgótarjánban a November 7. filmszínházban, sokadma- gaddal a nézőtéren. Körülöt­ted, melletted kishivatalnókok, kőmíves-tanulák, gyári mun­kások, napszámos lányok, nyugdíjas nénikék, postás­fiúk, egymáshoz búvá szerel­mesek, szóval kicsiben az egész ország. Naipi munkája után pihenni, szórakozni, ki­kapcsolódni, tanulni vágyott mindegyike. A híradó láttán az egyik pillanatban Afriká­ban jártunk Nasszer minisz­terelnöknél, pár perccel ké­sőbb Moszkvában láttuk a „Csárdáskirálynő’‘-t, azután a „Cigánytánc"-ot néztük, a kis- filmet, emlékszel? Utána az „Elet hídjá“-t ve­títették, legújabb magyar fil­münket. Őszintén és becsületesen be­vallom, kicsit félve néztem az első képeket. Drukkoltam Háy Gyula helyett is. egyrészt, más­részt kíváncsi voltam, mit le­het egy hídverésből filmen kihozni. De, ahogyan pergett a film, úgy hatott rám mindjobban mondanivalója, realitása, őszintesége. Nagyon emberis nek találtam Görbe János egyszerű, közvetlen, minden túlzástól mentes Bódog Mihá- lyát, Mészáros Ágit, az.aggódó anyát és feleséget. Meg tud­tam volna csókolni azt az édes pofa kis gyerkőcöt kis ágyacs- kájában, (de a teát osztó kis­lány beszédes szemét is), szó­val nem féltem már. Ha odafigyeltél, újra láthat­tad a rombadőlt fővárost, lát­hattad a hídépítők — az első hídépítők — önfeláldozó mun­káját, egyének és tömegek ál­dozatvállalását, vagy ingado­zását, feketézőket aranyaik­kal, munkásokat hegesztőpisz­tolyaikkal. Az egyik oldalon láthattad a kevesek fényűző, a másik oldalon a tömegek sze­rénynek is alig nevezhető küz­delmes 1945-ös életét. Remélem, emlékszel még Varga bácsira is, arra a kicsit konok, kicsit inákacs, de alap­jában véve aranyos-szívű ha­jóácsra, akinek már az apja is hajóács volt. Ez a Varga bácsi sehogyan sem akarta otthagy­ni a „maszek“ munkát a híd­építés kedvéért, mert emitt szalonnával, meg tejporral fi­zettek az espressókban végzett belső munkákért, amott a hí­don meg csak szűkén akadt a konyhán az egyszerű főzelék is. ft tudod azt is, hogy a legfiata­labb Varga fiú — az egyedüli, aki a családból a hídon dolgo­zott — az éhségtől beleszédült, odaveszett a Dunába, Csak a sapkáját tudták kihalászni és azt vitte el Bódog Mihály az apjának. Bizonyára neked is él még az édesapád, akit szeretsz, s ha minden jól megy, neked is lesz még, vagy talán már van is fiad, akit nem szeretnél el­veszíteni. Nem tudom, te ho­gyan fogsz reagálni haláluk hírére? Mindenesetre az öreg Varga bácsi nem csinált „nagy jele­netet", nem rázta hisztériás sírógörcs, nem jajgatott, ha­nem csak lehúnyta szemét nagy fájdalmában és szinte megsemmisült a hír hallatára. Mint ahogy az életben is úgy van, hogy egy ilyen rossz hír szinte letaglózza az embert... Állt ott az öreg, csukott sze­mekkel, magábaroskadva, szó nem jött ki a torkán és ekkor te... ... és ekkor te, a szomorú, szívfájdító csöndben, amikor a nézők nagy része a szemeit törölgette, te, ismeretlen, bele- bődültél a csöndbe: — Nédd má‘ ... Az öreg is messzédül... Ha nem tudnád, volt a han­godban minden, ami rossz. Nagyképűség és felelőtlenség. Durvaság és ijesztő lelketlen- ség, tolakodás és sértés ... És vártad a hatást, vélt „szellemességed“ jutalmát: a kaján vigyort, a veled együtt­érző csufondáros hahotát, s „jobb" híján egy-két röhejjel is megelégedtél volna. De nicsak! Múlnak a másodpercek és sehol semmi. Szinte látlak, amint kétségbeesve tekint- getsz szanaszét, várva az élet­mentő szdlmaszál-nevetést... emberek... cimborák ... ne­vessetek már... El tudod képzelni, milyen jól esett nekem akkor az irán­tad való részvétlenség? Az az egy-két másodpercig tartó dermedt csend? Az a veled való közösség nem-vállalás? Áz, hogu nem akadt többszáz ember között, aki azt az „élet­mentő“ szalmaszál nevetést feléd kockáztatta volna? A nyakadba és fejedre hul­lott szitkok özöne annál őszin­tébb és bőségesebb volt. Szin­te sajnáltalak is már. De nem azért, amiért te gondolod! Nem tudom „kedves" isme­retlen, van neked egyáltalán valami örömed az életben? Annyi ember fülehallatára tett rövid „megjegyzésed" hallatán nagyon sok ember tételezi fel rólad — s talán joggal —, hogy te nem tudsz örülni egy nyíló virágnak, nem dobogtatja meg szívedet egy feléd villanó mosoly, te talán sohasem figyeltél még föl a Traviátából Germont dalára... Kétséges, hogy tudsz-e te egy­általán örülni, nevetni, sírni, izgulni, szeretni? Mintha egy kicsit lelki és érzelmi süket lennél... Hát te csak azért élsz, hogy aludj, dolgozzál, táplálkozzál és bennünket bosszants? Látod, ezért sajnállak én ... Szegény ember! HABONYI ZOLTÁN Lengyel barátaink Nógrádban Salgótarjánban. Pásztón és Balassagyarmaton közel 900 dolgozó előtt tartották meg az elmúlt héten a lengyel-estet. A lengyel nagykövetség kép­viseletében Fiberowa elvtárs­nő volt jelen. Mindhárom 'he­lyen szívélyesen üdvözölték a nagykövetség képviselőjét, a lengyel olvasóterem küldött­jét. Török elvtársnőt, valamint a lengyelországi élményeiről beszámoló Ungvári elvtársat, a Lengyel Távirati Iroda ma­gyarországi munkatársát. Rövid kultúrműsor után. be­mutatásra kerültek a nagykö­vetség filmjei is. A lengyel olvasóterem kép­viselője beszélt Lengyelor­szágról, amit az ifjúság nagy figyelemmel kísért. Nagyon tetszettek a bemutatott fil­mek is. Az úttörők elküldték üdvözletüket a lengyel úttörő testvéreiknek és többen is­kola címeket kértek a nagy- követség képviselőjétől, hogy orosz nyelven levelezhessenek a lengyel pajtásokkal. SZABAD NÓGRÁD Az MDP Nóqrád meqyel Párt- bizottsáqának lapis Felelős kiadó: Ha|dú József Szerkesztőség és kiadóhivatal- Salqótarián, Damfanich út 2. Telefon 18-74, 19-74. 16-83 Terjesztik: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és hírlapkézbesltr' postahivatalok. Előfizetés; posta hivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési dH S.50 Ft Szikra Lapnyomda Budapest. VIII.. Rökk Szilárd u. P Felelős vezető: Kulcsár Mihály NEMZETKÖZI SZmb NÓGftóű Eredményesen dolgozik a salgótarjáni vasutasok új üzemi bizottsága A salgótarjáni Külső pálya­udvar dolgozói nemrégiben választották meg új üzemi bi­zottságukat. Azóta bebizonyo­sodott, hogy a választás helyes volt: a dolgozók bizalmát él­vező új ÜB-tagok nagy mun­kakedvvel, lelkesen láttak hoz­zá feladataik megoldásához és már most jelentős eredmé­nyekre tekinthetnek vissza. Az új vezetőség mindenek­előtt a szakszervezeti mozga­lom élharcosait, a bizalmiakat igyekszik segíteni felkészültsé­gük növelésével. Tanfolyamot tartanak részükre, s a heten­ként rendszeresen megtartott összejöveteleken Orosz István ÜB-elnök vezetésével az üzemi bizottság tagjai tanítják, oktat­ják a bizalmiakat arra, hogyan végezzék fontos munkájukat. A tanfolyam eredménye első­sorban abban mutatkozik, hogy megjavult a tagdíjfize­tés: azok a szervezett dolgo­zók, akik az új tagdíjfizetési rendszer bevezetése előtt 5—6 hónappal elmaradtak, az ÜB tagok és a bizalmik meggyőző szavainak hatására egymás után pótolják mulasztásukat. Nagyon csúnya jelenetnek voltunk tanúi az állatforgalmi vállalat szécsényi telepén. Töb­ben vitték be állataikat ja­nuár 24-én a szécsényi begyűj­tő helyre. Az állatok vagonba terelésénél a hajtők, olyan fel­háborítóan viselkedtek, hogy az minden jelenlévő rosszal­lását váltotta ki. A hízott sertések ijedten jöttek ki az ólból és persze első szóra nem sétáltak fel a rakodásra váró kocsira. Ez annyira felidegesítette a hajtó­kát, hogy vasbottal, ásónyél­lel, dorongokkal verni kezdték az állatokat. Ez a sertéseket a végletekig megfélemlítette és többször kitörtek az elkerített helyről. Ez még jobban fel­dühítette a hajtókát. Az egyik Jelentős része van az üzemi bizottságnak abban is, hogy az új évben fellendült a munka­verseny. A bizalmiak napon­ként és tiz naponként értéke­lik a versenyeredményeket, ezeket ismertetik a dolgozók­kal, s ahol szükség van rá, ott felvilágosító szavakkal ösz­tönzik a versenyzőket. Így nem csoda, ha az utóbbi idő­ben olyan eredmények szület­tek, mint Gyöngyösi András tolatásvezető és csapatáé, akik a kocsitartózkodásnál 123 szá­zalékot értek el. Kovács Pál forgalmi szolgá­lattevő és brigádja a tehervo­natok menetrend szerinti indí­tásánál ért el kiemelkedő tel­jesítményt. A Külső pályaudvar dolgo­zói érzik, látják, hogy új üzemi bizottságuk törődik velük, fog­lalkozik ügyes-bajos problé­máikkal. Mindez fokozza mun­kakedvüket, új sikerekhez se­gíti őket. Hidvári István, vasúti normatiszt, Salgótarján, Külső pályaudvar megfordította az ásót és most már annak élével verte az ál­latok orrát úgy, hogy azokat elöntötte a vér. A nagy hajkv- riiszás, a vérveszteség, a nézők megállapítása szerint legalább 3—4 kg súlyveszteséget oko­zott állatonként. Ez pedig igen sok. Javasoljuk az állatforgalmi vállalat dolgozóinak, hogy egyenként két oldalról fülét, farkát megfogva hajtsák fel az állatokat a kocsira, így megszűnik a kegyetlenkedés és a súly veszteség, és hasonló csúnya jelenet nem háborítja fel többé a vagonrakásnál je­lenlévőket. Domszky György Szécsény A MÁSODIK VILÁGHÁ­BORÚ KITÖRÉSÉIG a Szovjetunió a világ egyet­len szocialista országa volt és területe a földkerekség területének 17 százalékát, lakossága pedig a föld la- kosságándk 7,8 százalékát tette ki. Jelenleg a kapita­lista rendszerből kiszallcadt országdk területe a föld 26 százalékát, lakossága pedig az emberiség 37,5 százalé­kát teszi ki. Egy amerikai magazin saját adatai sze­rint a kapitalista tábor 1945 óta 693 millió embert és 9,6 millió négyzetkilométert veszített. Munkáselbocsátások az Egye­sült Államok autóiparában. Január 20-án a Chrysler ame­rikai gépkocsiipari konszern­hez tartozó Plimouth cég igaz­gatósága 10 350 munkás elbo­csátását jelentette be. A Chrysler, General Motors és a Ford vállalatok nemrég szin­tén körülbelül tizenötezer munkást tettek ki az utcára. Ilyenformán az utolsó néhány héten több mint huszonötezer amerikai gépkocsiipari mun­kás veszítette el munkáját. Húszmillió márkát fizettek rá a múlt évben az'új nyugat­német hadsereget népszerűsítő propagandafilmekre, amelye­ket a mozik az üres nézőtér előtt játszottak. A kárvallott gyáros — aki a filmek kibo­csátására a busás profit remé­nyében egész forgótőkéjét elő­legezte és a vállalkozásba belebukott, oly annyira, hogy teljesen tönkrement — Aden­auer elsőosztályú szövetségi érdemkereszttel és életfogytig­lani járadékkal kárpótolta. Bányászok Nyugat-Német- országban. A nyugatnémet bá­nyákban csupán 1947—1954 között több mint 1 millió bal­eset történt. Ebből 254 493 sú­lyos sérüléssel végződött, 4984 pedig halált okozott. Államosítás Indiában. Az in­diai kormány elhatározta, hogy államosítani fogja vala­mennyi indiai és külföldi tu­lajdonban lévő életbiztosító társaságot, „ésszerű kárpótlás“ fejében. Elevenen elégetett emberek Uganda afrikai gyarmaton » munkásokat egyes gyárakban a munkaidő alatt bezárják. Tűz esetén nem tudnak távoz» ni a helyiségből, ha az üzeni igazgatási személyzete éppen reggelezik, vagy alszik. Egy gyárban egy alkalommal két ember égett meg elevenen így, A nyugati Reuter hírügynök­ség a következő történetet kö­zölte Olaszországból: Giuseppe Hlerardi munkanélküli és fe­lesége, mivel nem találtak munkát falujukban, elhatároz­ták, hogy bejárják a környező falvakat hat gyermekükkel együtt. A hat gyermek élet­kora 3—12 év között van. A gyermekek nyakán a követke­ző felírású tábla függött: „Az éhség arra késztet, hogy elad­juk őket.“ „Felesleges emberek“. 1955. december 14-én Dániában 108 ezer munkanélküli volt. A munkanélküliek száma a sütő­iparban 10,1 százalékot, a kár­pitosok között 14,7 százalékot, a bányászok között 13,1 száza­lékot, a konfekcióiparban 14 százalékot, a dohányiparban 10,6 százalékot, a textiliparban 9,1 százalékot tett ki. Több mint negyedmillió köz­lekedési baleset. Az angol or­szágutakon egy év alatt több mint 265 000 közlekedési bal­eset történt. A közlekedési baleseteknek sok emberélet esett áldozatul. A fegyverkezési hajsza, ame­lyet a nyugati hatalmak kény­szerítenek a világra, nagy ter­het ró a népekre. íme a té­nyek: egy puska ára 2 ^eke árának felel meg, egy torpedó öt családi ház költségeit fedezi, egy tank árából egy modern iskolát építhetnek fel teljes felszereléssel, egy bombázó árából kitelik egy korszerűen berendezett kórház, egy cirkáló kiállítási költsége egy korszerű gépekkel berendezett, nagy­méretű gyár felépítési költsé­geire elég. A szocialista tábor országai és a nemzetközi köz­vélemény ezért is harcol a le­szerelési egyezmény megszüle­téséért, hogy a fegyverkezési kiadásokra fordított összeget a nép jólét emelésére lehessen fordítani. Felháborító viselkedés i XXXX»(XXXX)OOOC)OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXX»OOOOOOCXXX>OOOOOOOOOOOCXX)CXX»OOOOOCJOOOOOOOOOOOC)OOCXX»OOOOOOOOOOCXXXX)OOG)OC >000000000000 Gombos kulikabát Kb. 40 dkg há­’omszálú zefirből, 2 1b 2 és feles tűvel tötjüfc. A kabát nintája hariisnya- :ötés, csak az al­án lévő 6 cm szé- es csík és az ujja cezdete 1 sima, 1 ordítottból álló pa- en tköt és. A hátát 14 cm-re kezdjük. 0 cm-t kötünk úgy, logy mindkét ol- lalon 1—4 szemet zaporítunk addig, imíg 56 cm széles­éget érünk el. dost megkezdjük a :aröltő fogyasztá- át: minden máso- lik fordulónál a ná-odik és a har- nadik szemet sí­nén egybekötjük, ellát nem a sor lején vagy a vé- *én fogyasztunk. A iát hossza 56—58 m. Az elejét 26 cm- e kezdjük, a kö- ép szélén 6 cm zélességben 1 si- la, 1 fordított, pa- rntkötéssel, a többi 0 cm szélességben ima kötéssel ké­zül. Az oldalán, míg 32 cm széles­éget elérünk, 1—1 zemet szaporítunk. Jóst rfiindkét ol- .alon, oldalt min­őn harmadik for- ulónál, középen a atentkötés után linden negyedik fordulónál megkezd­jük a fogyasztást. A 6 cm patentrészt folytatjuk, mindkét oldalon és a - két csíkot a hátrészre rávarrva, középen összevarrjuk. Ujja: 2 cm széles, 6 cm magas patent­kötés után szaporí­tunk, mindkét olda­lon, amíg 38—40 cm szélességet és 45 cm magasságot el­érjük. Most ugyan­úgy fogyasztunk, mint a hátán, ad­dig, amíg a vállré­szen 2 cm marad. Az egész újjahossza kb. 70—72 cm. A gomblyukakat a patentrész közepén 9—10 cm-nyire he­lyezzük el, a legal­sót a kezdéstől szá­mított 1 és fél cm után. A balassagyarmati és a rétsági járás MNDSZ-szervezetének életéből A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség fennállásának 10. évfordulója alkalmából az MNDSZ által kiadott emlék­bélyegek eljutottak a községi csoportok nagy részéhez. Ba­lassagyarmaton és Rétságon a hó elején megtartott járási ér­tekezleten nagy lelkesedéssel fogadták az asszonyok az em­lékbélyegeket, s azon nyom­ban versenyre hívták ki egy­mást. A balassagyarmati já­rásban Szandaváralja Szan- dát, Hont Drégelypalánkot, Mohora Hugyagot, a rétsági já­rásban pedig Rétság a járás összes községeit. A versenyki­híváshoz csatlakozott Romhány üzem és falu, Szendehely, Tol­mács és Kétbodony is. * A gazdaasszonykörök és ol­vasókörök is eléggé látogatot­tak e két járásban. Mohorán 16—18 asszony, Magyamán- dorban 20—25, Romhányban pedig az üzem és falu MNDSZ-tagjai közösen, több, mint 30-an vesznek részt a sü- tő-főző tanfolyamon. Az olvasókörökre is szép számmal járnak az asszonyok. Hugyagon négy háznál 8—10 hallgatóval, Herencsényben öt háznál 10—10 és Dejtáron egy háznál 10 hallgatóval működ­nek az olvasókörök. Az MNDSZ asszonyok ezeken az estéken a „Szabad tíz évem legszebb napja" című brosúrá­ból és a Nők Lapjából olvas­nak feh Jelenlkezés egészségügyi szakiskolákra Az egészségügy munka zavar­talan elvégzése érdekében az Egészségügyi Minisztérium egész­ségügyi szakiskolákat szervez. Az 1956. év folyamán beindítandó iskolák címét és kezdeti idejet azzal közöljük, hogy minél több, a felvételeknek megfelelő, ráter­mett és egészséges nő jelentkez­zék az iskolákra, s annak sikeres elvégzése után az egészségügyi munkára. A felvételi feltételek a követ­kezők: 13 — 32 év korhatár. A védőnőképző, d 19 hónapos ápolónőképző iskolára csak érett­ségizettek nyerhetnek felvételt. A többi egészségügyi szakisko­lára is lehetőleg érettségivel, de 8 általános iskolával is lehet je­lentkezni. Az iskola teljes ellá­tást, díjtalan oktatást és a kór­házi gyakorlat idejére munka­ruhát biztosít. A felvételeket a felvételi bizottság dönti el. A felvételi vizsga utazási és egyéb költségei a jelentkezőt terhelik. A felvételi kérelmeket a szüksé- qes iratokkal a megyei tanács VB XI. Egészségügyi Osztályá­hoz (S.-tarján) kell beküldeni az iskola beindulása előtt legalább 5 — 6 héttel, hogy a kezdet előtt egy hónappal az iskolához eljut­tathassuk. Csatolandó iratok: születési anyakönyvi kivonat, hatósági va­gyoni bizonyítvány, hatósági or­vosi bizonyítvány, utolsó iskolai bizonyítvány, kézzel írott önélet­rajz. Az 1956. év első felében meg­induló iskolák helye, kezdete, időtartama: Bentlakásos védőnő­képző: Szeged, Teméísvéri körút 25., február 15, 2 év. Bentlaká­sos ápolónőképző: Budapest, Váci u. 47, április 15, 2 év. Gyula, Megyei Kórház, február, 2 év. Bentlakásos gyermekápoló- nőképző: Szombathely, Petőfi S. u. 14, április, 2 év. Gondozónői és gyermekápolónői szakra egy­aránt képesít. Orvossegédképző (férfiak is jelentkezhetnek fenti feltételekkel, érettségi kötelező): Debrecen, Vöröshadsereg u. 22, március, 2 év. 100 DOLGOZÓNAK ADJA AT az MSZT 1956. évi emlék­bélyegeit, és az új tagsági iga­zolványokat — felajánlása sze­rint — Danyi László, a Jobbá­gyi Tömegcikk tízeim MSZT alapszervi titkára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom