Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)

1956-02-29 / 17. szám

4 SZABAD NOGRAD 1956. február 39. (Folytatás a 3. oldalról.) mus lenini iskolái becsülettel eleget tegyenek megtisztelő szerepüknek. A hatodik ötéves terv a vi­haros ütemű technikai fejlő­dés, a villamosítás és a békés célú atomerőfelhasználás öt­éves terve — mondotta Sver- nyi'k. A hatodik ötéves terv leg­fontosabb feladatának, a mun­katermelékenység nagyarányú emelésének nemcsak teljesíté­sét. de túlteljesítését is bizto­sító roppant erőforrás az, hogy a tömegek az össznépi szocia­lista munkaversenyben kime­ríthetetlen kezdeményezőkész­ségről tesznek tanúbizonysá­got. A jelenlegi szakaszban a munkaverseny jellemző voná­sa az, hogy részvevői elsajátít­ják az élenjáró technikát, megváltoztatják az elavult technológiai eljárásokat, töké­letesítik a termelést, felbősz­ít alják a meglévő tartalékókat, s ezen az alapon a lehető leg­kisebb munikaidöfelhasználás­sal biztosítják a termelés nö­velését, a minőség javítását és az önköltség csökkentését. A termelésben élenjáró dol­gozók, az újítók a munkaver­seny hatalmas mozgató ere­jévé váltak, számuk napról napra növekszik. Újítónak lenni annyi, mint tökéletesen ismerni a munkát, bevezetni és elsajátíiani az új technikát, felhasználni az élenjáró tudo­mány eredményeit, átadni ta­pasztalataikat a többieknek, magukkal ragadni a lemara­dókat. Az újítás értéke és jelentő­sége olyan mértékben növek­szik, amilyen mértékben az újítók módszerei a munkástö­megek közkincsévé válnak. E feladat megoldásában ve­zető szerep illeti a szakszer­vezeti aktívákat. Sok vállalatnál nagyot fej­lődtek az élenjáró munkamód­szerek iskolái. Itt maguk az újítók a tanítók, akik a mun­kahelyen mutatják meg, ho­gyan kell termékenyen dol­gozni és a lehető legjobb ered­ményeket elérni. A vállala­tok ilyen iskoláiban 1955 első félévében több mint 1 600 000 munkás tanult. A szakszervezetek minden intézkedést megtesznek arra, hogy a hatodik ötéves tervben a kiváló munkamódszerek tö­meges elterjesztésének és a munkásók szakmai továbbkép­zésének ez a kipróbált for­mája még nagyobb méretek­ben fejlődjék. Ezután a tudományos tech­nikai társaságok nagy szere­péről beszélt, majd a terme- liési értekezletek munkájának eredményeiről szólott, de utalt arra is, hogy sok pártszerve­zet, gazdasági és szakszerve­zeti szervezet még mindig le­becsüli jelentőségüket, ritkán hív össze termelési értekezle­tet, nem harcol az elfogadott javaslatok megvalósításáért. A szakszervezetek egész szervező és nevelőmunkáját a dolgozó tömegek mozgósításá­nak szolgálatába kell állítani a hatodik ötéves terv sikeres megvalósításáért. A Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa és az egyes szakszervezetek központi bi­zottsága a háború utáni évek­ben nem foglalkozott kellő­képpen a munka- és a bére­zés kérdéseivel. A minisztériumok sok bére­zési rendszert vezettek be egyes termelési feladatok megoldása, a szűk keresztmet­szetek felszámolása érdeké­ben. Csakhogy az adott cél elérése után a buzdító bére­zési rendszereket nem vizs­gálták felül és így azok gépie­sen továbbra is érvényben maradtak. Sok üzemben még mindig a technika eredményeinek számításbavétele nélkül álla­pítják meg a normákat. Az üzemek vezetői nem törődnek a műszakilag megalapozott normák kidolgozásával. A hatodik ötéves terv ide­jén, amikor a párt azt a fel­adatot tűzte ki, hogy a reálbé­reket átlag harminc százalék­kal emeljük, a szákszerveze­teknek alaposabban kell fog- lálkozniök a bérezés és a mű­szaki normázás kérdéseivel. A munkások, a mérnökök, a technikusok és az alkalmazot­tak bérezésének és normázásá- nak rendezését szolgáló egész intézkedéskomplexum végre­hajtásáról van szó. E célból: új bérskálákat kell bevezetni és az egyforma cikkeket ter­melő vállalatok számára a bér­skálákat úgy kell megállapí­tani, hogy a skála alapján járó fizetés legyen a munkások bé­rének fő része. Azok a kérdések, amelyeket Hruscsov elvtárs a párt Köz­ponti Bizottságának beszá­molójában felvetett: a munka­nap hét órára csökkentése, a serdülők és egyes iparágakban a munkások hatórás munka­napja, a szombati és az ünnep előtti napokon a munkanap csökkentése két órával, egyes helyeken az áttérés a két munkaszüneti napos, öt mun­kanapos hétre, a munkások és alkalmazottak alacsony fize­tésű kategóriái bérének eme­lése — óriási politikai és nép- gazdasági jelentőséget öltenek. A munkások és az alkalma­zottak szabadidejének a mun­kanap csökkentése révén nyert növekedése a szakszervezete­ket arra kötelezi, hogy megja­vítsák a dolgozók kulturális igényeinek teljesítését és a gazdasági szervekkel együtt magasabb szintre emeljék a műszaki oktatást, intézkedése­ket tegyenek az összes mun­kások, mérnökök, technikusok és alkalmazottak termelési szakképzettségének növelése, az élenjáró tapasztalatok, va­lamint a legújabb tudományos és műszaki eredmények nép­szerűsítése céljából. Svernyik elvtárs ezután ar­ról beszélt, hogy a termelé­kenység fokozása szempontjá­ból igen nagy jelentősége van a munkakörülmények egészsé­gesebbé tételének. Rámutatott arra: a szovjet szakszerveze­tek a széleskörű társadalmi ellenőrzésre támaszkodva igye. keznek megjavítani a munká­sok és alkalmazottak lakás-és szociális körülményeit. A szakszervezeteknek, mint a gazdálkodás, az igazgatás is­koláinak az a teendőjük, hogy élére álljanak az alulról jövő bírálatnak, kérlelhetetlen har­cot vívjanak a hibák ellen, szívósan szorgalmazzák kija­vításukat. Hruscsov elvtárs jogosan bírálta azt, hogy sok szak- szervezeti és gazdasági vezető tűri a kollektív szerződések megsértését. Határozott har­cot hell indítani e hibák el­len. Svernjük elvtárs ezután ar­ról beszélt, hogy a szovjet szakszervezetek a munkásmoz­galom egységének megvalósítá­sáért harcolnak és a dolgozók létérdekeiért, a világ béké­jéért küzdő egységes akciókra szólítják fel a Szabad Szak- szervezetek Nemzetközi Szö­vetségét. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa az összes szakszervezetek nevében fel­háborodását fejezte ki Helmer úr osztrák belügyminiszter rendőri „ítélete" miatt, amely- lyel betiltotta a Szakszervezeti Világszövetség bécsi tevékeny­ségét. A szovjet szakszervezetek szélesíteni és mélyíteni fogják a világ szakszervezeteihez fű­ződő kapcsolataikat, erősíteni fogják a nemzetközi munkás- mozgalom sorainak egységét. Svernyik elvtárs befejezésül a következőket mondotta: A szovjet szakszervezetek a XX. pártkongresszus határoza­tain fellelkesülve a munkások és az alkalmazottak alkotó kezdeményezését a hatodik ötéves terv teljesítésére és túl­teljesítésére, a kommunista építés új győzelmeinek kiví­vására mozgósítják. A Szovjetunió sikeresen oldja meg alapvető gazdasági feladatát M. Z. Szaburov elvtárs fel szólalása Hazánknak az ötödik ötéves terv sikeres teljesítése követ­keztében megnövekedett gaz­dasági erejére támaszkodva a párt új feladatokat tűz a nép elé, amelyek megvalósitása le­hetővé teszi, hogy jelentősen előrehaladjunk a kommuniz­mus felépítésének útján — mondotta elöljáróban M. Z. Szaburov. majd így folytatta: A népgazdaság fejlesztésének az irányelvek tervezetében meghatározott üteme, minden népgazdasági ág termelésének roppant méretű fejlődése biz­tosítja, hogy jelentősen előre­haladjunk a Szovjetunió alap­vető gazdasági feladatának megoldásában: abban, hogy gazdasági téren, vagyis az egy főre eső termelést tekintve, vtoljérjüik és túlszárnyaljuk a legfejlettebb tőkés országokat. Igaz, hogv még nem értük utol az Egyesült Államokat az egy főre eső ipari termelés mé­rete tekintetében, sőt egyelőre az ipari össztermelés mérete tekintetében sem. Fejlődésünk üteme azonban sokszorosan meghaladja az Egyesült Álla­mok iparánák fejlődési ütemét, s így lehetővé teszi, hogy rövid történelmi időszak alatt behoz­zuk ezt az elmaradást. A békés gazdasági építés minden ta­pasztalata arról tanúskodik, hogy a Szovjetunió sikeresen oldja meg alapvető gazdasági feladatát. Nem kételkedünk abban, hogy rövidesen meg­oldjuk. ha nem zavarnak meg bennünket. S ebben elsősorban a háborúk akadályoznak ben­nünket. A Szovjetunió 38 év óta fennáll. Ebből az időszak­ból a ránk kényszerűéit hábo­rúk, s az e háborúkban tönkre­ment gazdaságunk helyreállítá­sa körülbelül 18 évet rabolt el. Mint ismeretes, a második világháború körülbelül két öt­éves tervvel visszavetette Ipa­runk fejlődését. Ha a Szovjet­unió békés gazdasági építését nem szakította volna félbe ez a háború, a hatodik ötéves terv idején az irányelvek terveze­tében kijelölt fejlődési ütem mellett már elérhettük volna az Amerikai Egyesült Államo­kat — a termelés mai színvo­nalát véve figyelembe — az ipari termelés egész volumené­ben és túlszárnyalhattuk volna ezt a színvonalat igen sok fon­tos termékfajta tekintetében. Igen fontos hangsúlyozni, hogy a szocializmus gazdasága — amelynek fő ösztönző ereje és fejlődésének végcélja az egész társadalom szüntelenül növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális ki­elégítése — lényegét, természe­tét tekintve békés gazdaság. Gazdaságunk éppen a békés években fejlődött és fejlődik gyors ütemben, viszont az Amerikai Egyesült Államok gazdasági fejlődése jelentős mértékben a háborúkból táp­lálkozik. annál is inkább, mert századunkban valamennyi há­ború, amelyben az Amerikai Egyesült Államok részt vett, Eszak-Amerika területén kívül zajlott le. A szocializmus világa szá­mára nincsen szükség háborúk­ra, a háborúi csak a kapita­lista monopóliumok részére igen előnyösek, hogy Amerika és Anglia imperialista körei a gazdaság militarizálásában lát­ják most az egyetlen eszközt a válságok elhárítására, az ipari termelés már elért színvonalá­nak fenntartásra. A hatodik ötéves tervnek pártunk Központi Bizottsága részéről a XX. kongresszus elé terjesztett irányelvtervezete a háború utáni évek békés gaz­dasági építésének eredményei­re támaszkodik és azon a szá­mításón alapul, hogy a fejlődés körülményei békések marad­nak. Hiba volna azt gondolni, hogy a szocialista gazdasági rendszer előnyei maguktól biz­tosíthatják terveink sikeres végrehajtását. A tapasztalat azt mutatja, hogv összes erőink maximális mozgósítása nélkül, egész szervező és gazdasági munkánk szakadatlan tökélete­sítése nélkül nem lehet sike­resen teljesíteni a terveket. Szaburov beszámolt a kong­resszusnak a népgazdasági ter­vezés megjavítására tett intéz­kedésekről és ennek során ki­emelte. hogv sóik függ az or­szágos tervező szervektől. A hatodik ötéves terv éves távlatai újabb munkahőstet­tekre lelkesítik a szovjet . m- bereket — a (kommunizmus diadaláért — mondotta befeje­zésül M; Z. Szaburov. szövetkezeti község lesz... Erdőkürt U'rdőkürt községben napról-Lj napra egyre nagyobb tért hódít a szocialista nagyüzemi gazdálkodás. A Rákosi, a Dó­zsa és az Aranykalász terme­lőszövetkezetekben majd min­dennap van egy-két új belépő. A gépállomási agitációs kollek­tíva tagjainak, a községi párt- és tanácsvezetők, valamint a népnevelők meggyőző politikai felvilágosító munkája nyomán, februárban új szövetkezet ala­kult 11 dolgozó kis- és közép­paraszt 100 kh földdel, jelentős jószágóllománnyal és gazdasági felszereléssel Kossuth néven alakított termelőszövetkezetet. Medeliczki Pál 16 holdas és még többen gazdák I. típusú termelőcsoport megalakításán munkálkodnak. Egy-két nap és Erdőkürt szö­vetkezeti község lesz. Jelenleg a község kisgazdaságainak 73 százaléka kollektív gazdasá­gokban egyesült. A szövetke­zeti gazdálkodás megváltoztat­ja az emberek gondolkodását, s a község arculatát. Jó mó­dot, s kultúrát ad. Magasszín­vonalúvá s jövedelmezővé teszi a földművelést és az állatte­nyésztést. A nagy földtáblák lehetővé teszik a tudomány és a technika széleskörű alkalmazá­sát, hiszen a községben van a gépállomás, amely a legkülön­bözőbb, legmodernebb talajmű­velő, növényápoló, s terményt betakarító gépekkel segíti a kollektív gazdaságok munká­ját. Például a Rákosi 23, míg az egyéniek 20—21 mázsás ku­korica átlagtermést takarítot­tak be a múlt év őszén. A he­lyes vetésforgó alkalmazásával, gépi műveléssel, istállótrágyá­zott, mélyenszántott földön a 30 mázsás átlagtermést is könnyen el lehet érni. Ily nagy lehetőségek vannak a többi nö­vényféleségek terméshozamá­nak növelésére is. Nagy és korlátlan lehetőség nyílik az állattenyésztés felvi­rágoztatására is. A község je­lenlegi legelőterülete kevésnek fog bizonyulni. Ezt azonban le­het pótolni mesterséges legelő­vel, amit be tudnak fogni a ve­tésforgóba. Ezáltal nemcsak magas íűhozamuk, hanem táp­erőben gazdag talajuk is lesz. Alkalmazni lehet a zöld futó­szalagot is, ami olcsóbbá teszi az állattenyésztést, s növeli az állati termékhozamokat. T\/f ég sorolhatnánk tovább azon lehetőségeket, ame­lyek megvalósítása jómódúvá, kultúrálttá teszi az erdőkürti termelőszövetkezetek tagjainak életét. Ezért az életért érdemes hé tatfordítani az alacsonyter­melékenységű kisparaszti gaz­dálkodásnak! VITA A TAKARMANYTERME SZTESROL Kisterenyén is van mód elegendő és jóminőségű takarmány termesztésére Szocializmust építő hazánk legfontosabb feladata és célja népünk állandóan növekvő igényeinek maximális kielégí­tése. E feladat teljesítése ér­dekében mezőgazdaságunknak is megnövekedett feladata van. Az állattenyésztés termelő- képességének növelésére a kö­vetkező módszerek szolgálnak. 1. Az állatok bőséges takar­mányozása olyan magas táp- értékű takarmányokkal, ame­lyek az egyedek a szóbanforgó termelési irányban (pl. tejter­melés) való képességét a leg­magasabb fokra emelik. 2. A meghatározott irányú termelőképesség kifejlesztésé­nek a legkedvezőbb gyakor­lása. 3. A tenyészkiválogatás, és a tenyészállatok párosítása a meghatározott termelőképes­ség növelésére. E három módszer használata együttesen fontos, de legin­kább az első az állatok bősé­ges takarmányozása. Ez ter­mészetes is. mert a szervezet csak bőséges táplálkozás mel­lett fejtheti ki nagy termelő­képességét. A nem kielégítő táplálkozás esetén a tenyésztő nem tudja a legfontosabb tu­lajdonság, a termelőképesség alapján elvégezni a kiváloga­tást. A takarmányozás tehát a legfontosabb előfeltétele a termelőképesség növelésének. Kisterenyén például milyen lehetőségek vannak? A dolgozó parasztok és állat­tartó gazdák leginkább réti­szénával takarmányozzák álla­taikat. s csak igen kevés pil­langóssal. A rossz patakszabá­lyozás miatt a víz mind a ré­tekre folyik, amelynek leveze­tése sok körülménnyel jár. így a víz sok esetben 1—2 hétig, néha hónapokig is a réteken áll. Vannak gazdák, akik ne­hezen, de össze tudják szedni a sok esetben már hetekig víz alatt álló szénát. akadnak azonban olyanok, akik nem tudják lekaszálni, betakaríta­ni. Mindkét esetben rosszmi­nőségű, tápanyagtól kilúgozott, rossz szagú szénához jut a ter­melő. Rétjeink 80 százaléka ilyen szénát terem. Sokan azt gondolhatják, hogy a rossz­minőségű útiszénát, pillangós- virágú takarmánynövények­kel pótolják a kisterenyeiek. Ez azonban nem így van, mert alig 20 hold a pillangós veté­sünk. Ilyen körülmények között nem csoda, ha tenyészállataink termelő és munkabíró képes­sége, valamint kevés növendé­künk kondíciója és fejlettsége nem kielégítő. De nem is szá­míthatunk fejlődésre mindad­dig, amíg nem foglalkozunk kellőképpen a pillangósvirágú növények termesztésével. Nem számíthatunk fejlődésre, mert növendékeink az elválasztás idejétől rossz takarmányozási viszonyok között élnek. Már pedig rossz növendékből csakis rossz tenyészállat fejlődhet. Nézzük, hogyan lehetne ezen változtatni. Az olyan helyeken, ahol víz­veszély van, szárítsuk nyárson (ágason) a szénát. Ez a széna- készítési mód igen egyszerű, s az így nyert széna zöldszínű, tápanyagokban gazdag ma­rad. Igen elterjedt és egyszerű a Kund-féle szénakészítési mód, mely g következőkből áll. A rend vastagságától függően 2—4 rendet kézigereblyével hengerekbe húzunk, amely a száradás következtében ugyan összeülepszik, de zöld színű lesz, tápanyagokban dús lesz és jól kiszárad. Ahol Kund-fé­le rendsodróval lehet dolgozni, ott kérjük a gépállomás segít­ségét, amely az universal-trak- toraival gyorsan, jóminőségben elvégzi ezt a munkát. Az így kezelt zöld 2—3 nap alatt ki­szárad és elsőrendű szénát ka­punk. Azok a gazdák, akiknek több szarvasmarhájuk van, alakítsák ki a zöldfutószalagot, amely egész esztendőn át biz­tosítja a jó takarmányellátástj A silótakarmány nagymér­tékben pótolja a zöldtakar­mányt. Silótakarmánynak ki­váló az első kaszálású lucerna. A kukorica-csalamádé a csö­vek tejesérésekor a legmegfe­lelőbb. Számos állatonként 8 köbméter silótakarmányt ké­szítsünk. A jól elkészített siló- takarmányt nemcsak a szarvas- marhák, hanem a lovak, a ser­tések és a baromfiak is szíve­sen fogyasztják, ügy gondo­lom, ha az elmondottakat megvalósítják Kisterenye dol­gozó parasztjai, akkor a falu állatállománya minőségi fej­lődésnek indul. Aranyosi István 'rözségi agronómus, Kisterenye Megkezdődtek a szemlék gépállomása i tikon Megkezdődtek a szemlék me­gy énk gépállomásain. Tegnap Érsekvadkerten és Erdőkürtön látlak hozzá a kijavított gépek felülvizsgálásához. Szécsény- ben ma, Kisterenyén és Tolmá­cson elsején, mig a berceli gép­állomáson harmadikén kezdi meg a bizottság a munkát s dönti el, hogy milyen a javí­tás minősége, kellő gondosság­gal készültek-e fel az előttük álló nagy feladatok megoldásá­ra a gépállomások. 11 termelőszövetkezet kötött szerződést '< Karancskeszi Gépá ltom ássa I A Karancskeszi Gépállomás befejezte a gépi munkákra vo- riatkozó_ szerződések kötését a termelőszövetkezetekkel — je­lenti Gordos Gyula üzemgaz­dász. Összesen 7051 normálhold traktormunkát végeznek ez év­ben a szövetkezetek részére. Megnőtt a tsz-ek érdeklődése a gépi kapálás, kaszálás és ara­tás iránt is. A gépállomás kö­ze! 100 holddal több gépi kapá­lást, 153 holddal több kaszálást és 223 holddal több aratást vé­gez ez évben a körzetéhez tar­tozó 11 termelőszövetkezetben, mint az elmúlt esztendőben. Érdemes volt pró bocs ír ózta tást végező i A cserhátsurányi Szabadság Termelőszövetkezetben befe­jezték a trágya kihordását és végeztek a vetőmagvak próba- csiráztatásával — adja hírül Istvanovszky József, a tsz könyvelője. Mint a termelőszö­vetkezet tagjai mondják, érde­mes volt a vetőmagot csíráz­tatni. Kiderült, hogy a zab nem elég csiraképes, hiába való lett volna a földbeszórni. így idejé­ben tudnak gondoskodni vető­magról. Rövidesen befejezik a kovács- és bognárműhely át­alakítását. A szövetkezet négy szakembere gondoskodik majd arról, hogy hibás gép, vagy szerszám ne gátolja a munkát tavasszal. Az uj tsz-ek is igénylik a Kisterenyei Gépállomás segítségét Közel 10 000 mázsa istálló- trágyát hordtak már ki a Kis­terenyei Gépállomás vontatói a termelőszövetkezetek földjeire. A gépállomás 10 termelőszövet­kezettel már megkötötte a gépi munkákra vonatkozó szerződé­seket is. Ezek szerint a kis­terenyeiek ez évben 6760 hold traktormunkát végeznek. Gép­pel 230 holdat kapálnak és 400 holdon végzik el a kaszálást. A gépállomás körzetéhez tartozó két legfiatalabb szövetkezet — a szupataki Béke és a 1-ucfalvi Klement Gottwald — is igényt tart a gépállomás segítségére. Most készítik termelési tervei­ket és rövidesen megkötik a . szerződést. Kifogástalan a tarolt vetőburgonya u pásztói Szabadság Tsz-ben 160 mázsa vetőburgonyát tá­rol a pásztói Szabadság Tsz. A tárolt burgonya minősége kifo. gástalan. A tsz tagjai rendsze­resen ellenőrzik a prizmákat, minden óvintézkedést megtesz­nek, hogy jó vetőgumót szállít­hassanak tavasszal a termelők részére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom