Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)
1956-02-25 / 16. szám
1956. február 25. SZABAD AŐGRAD 5 (Folytatás a negyedik oldalról) —. jelentette ki Vorosilov. s kiemelte az egész Szovjetunióra vonatkozó egységes nyugdíj- törvény tervezetét, a munkások és alkalmazottak reálbérének emelését, a hétórás munkanapot, a dolgozók egyes kategóriái részére pedig a hatórás munkanap bevezetését, bércsökkentés nélkül. Tovább szilárdítjuk a szocialista törvényességet A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének — hangsúlyozta a szónok — meg kell tennie minden tőle telhetőt, hogy meggyorsítsa a Szovjetunió alkotmányában előírt olyan törvényhozási intézkedések előkészítését, amelyek lényegbevágó módon rendet teremtenek törvényhozásunkban és fontos eszközei lesznek a szocialista törvényesség további megszilárdításának. Mostanában elkészítették az új büntetőjogi és büntetőeljárásjogi törvénykönyv tervezetét. Ezek hatálybaléptetésének fontos szerepe lesz a szocialista jogrend megszilárdításában és az állampolgári jogok megvédésének biztosításában. A párt Központi Bizottsága — folytatta Vorosilov — nagy figyelmet fordít a szocialista törvényesség megszilárdítására. Eddigi intézkedéseink eredményeképpen teljes egészében visszahelyezték jogaiba és megerősítették az ügyészi felügyeletet. Az SZKP Központi Bizottsága útmutatásait követve a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége megerősítette a Szovjetunióban működő ügyészi felügyeletről szóló új rendelkezést. Nagy, fáradságos munkára van szükség kádereink nevelésében annak érdekében, hogy hanem minden egyes munkásnak is egyre nagyobb szüksége lesz a középfokú képzettségre. A párt, mint ismeretes — folytatta Vorosilov — a XIX. kongresszuson megmutatta e feladat megoldásának útját: a politechnikai oktatás bevezetését. De gyakorlatilag még igen keveset tettünk e téren. Az OSZSZSZK és más szövetséges köztársaságok oktatásügyi minisztériumainak minden intézkedést meg kell tenniök, hogy az egész lakosság között széles a közeljövőben váltsák valóra körben ismertessük a szovjet törvényeket és megértessük, a kommunista pártnak a politechnikai oktatás bevezetéséről hogy azokat minden állampolgárnak pontosan teljesítenie kell. Azon kell fáradoznunk, hogy párt-, állami, gazdasági, szakszervezeti kádereink elejétől végig helyesen értelmezzék és feltétel nélkül alkalmazzák a törvényeket. A szocialista törvényességért folyó harcban nagy szerep jut sajtónknak. Sajtónknak e téren sok a tennivalója és sokat is tehet. Szükséges, hogy állami szerveink jobb munkát végezzenek az állampolgárok bejelentéseinek és panaszainak megvizsgálásában. Határozottan véget kell vetni annak, hogy a dolgozók bejelentéseit bürokratikusán kezeljék, jobb munkát kell végezni a bejelentők jogos igényeinek megvizsgálásában és kielégítésében. A felnövekvő nemzedék neveléséért Pártunk és az állam — folytatta a szónok — nagy és sokrétű munkát végez, hogy a kommunizmus öntudatos építőivé nevelje a szovjet embereket. E munka eredményeként szüntelenül növekszik a munkások, kolhozparasztok, értelmiségiek politikai aktivitása és munkalendülete, fokozódik szervezettségük és fegyelmük. Sokat teszünk a felnövekvő nemzedék neveléséért is. A szovjet ifjúság mind testileg, mind szellemileg egészségesen fejlődik, határtalan odaadással viseltetik dicső hazája és a kommunista párt iránt. Ifjúságunk harci lendületté! és kitartással dolgozik az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a különböző intézményekben, a fegyveres erők állományában pedig fáradhatatlanul munkálkodik harci és politikai képzettségének tökéletesítésén. De nem hallgathatjuk el azokat a torz jelenségeket sem, amelyek sajnos, még fellelhetők ifjúságunk körében. Az elmúlt háború, és e háború minden nehézsége rányomta bélyegét a szovjet ifjúságra — fejtegette Vorosilov —, majd a gyermekotthonokban folyó nevelőmunka hiányosságairól szólt. Helyesléssel emlékezett meg a bennlakásos iskolák létrehozásáról, majd így folytatta: Létrehozták a gyermekotthonok hálózatát, az árvák és hozzátartozó nélkül maradt gyermekek számára, az egyedülálló anyák anyagi segítséget kapnak, hogy eltarthassák gyermekeiket. A nevelőmunka azonban sok gyermekotthonban nyilvánvalóan nem kielégítő. Sok helyi tanácsi és pártszerv nem gondoskodik kellőképpen a bennlakásos gyermekintézményekről. A kongresszus elé terjesztett beszámoló teljesen helyesen veti fel a bennlakásos iskolák építésének kérdését az árvák, valamint olyan gyermekek számára, akiket szüleik nem tudnak otthon nevelni, továbbá azt a kérdést is, hogy miképpen szervezzék meg ezekben az iskolákban a gyermekek mindenre kiterjedő szellemi és testi nevelését. Iskoláink — közép- és főiskoláink — nem hangsúlyozzák eléggé a szovjet ember leglényegesebb kötelességét, hogy becsülettel kell dolgoznia. Ezt nemcsak magyaráznunk kell — fűzite hozzá — hanem állandóan és hozzáértően tanítanunk is kell rá ifjúságunkat. A kommunista párt és a szovjet hatalom már sokat tett, hogy ifjúságunk és az egész szovjet nép csupa tanult, művelt emberből álljon. A hatodik ötéves tervben az oktatásügy nálunk olyan színvonalat és lendületet ér el, amely ismeretlen még a legfejlettebb tőkés országokban is. Hazánkban alapjában véve megvalósult az általános középfokú oktatás. Fejlesszük ifjúságunkban a technika iránti érdeklődést De középiskolai oktatásunknak van egy nagy fogyatékossága. A középiskolából olyan fiatalok kerülnek ki, akik nincsenek kellőképpen felkészülve a gyakorlati munkára, Nekünk pedig egész ifjúságunkba bele kell oltanunk a készséget a gyakorlati munka, méghozzá nem az egyszerű munka, hanem a korszerű tudományon és technikán alapuló munka iránt. Most, amikor népgazdaságunkat új, bonyolult technikával szereljük fel, nemcsak a művezetőnek, szóló irányelveit. E feladat teljes és ésszerű megoldásának fontos szerepe lesz ifjúságunk helyes nevelésében. Sokmilliós lenini Komszomo- lunik az ifjúság nevelésének hatalmas lehetőségeit, mindenfajta ilyen irányú akció kimeríthetetlen tartalékait rejti magában. A Komszomol nevelőmunkája az iskolában, a termelő üzemekben, az intézményekben manapság mégis gyakran formális jellegű, nem egyéb, mint sablonos és az élet lényeges kérdéseitől távolálló beszédek szerkesztése, a kommunizmus emlegetése általában. A teendő intézkedésekről (készített végrehajthatatlan tervek mögött elvész az élő ügy. A Komszomolnak változtatnia kell és a KomszOmol változtatni is tud munkáján és teljes egészében biztosítania kell és biztosítani is tudja egész ifjúságunk igazi kommunista nevelését. A Komszomol- és szakszervezetek mostanában gyakran nem tudják és nem is igyekeznek megtanulni, hogyan keli jól megszervezni az ifjúság szabadidejét, helyes mederbe terelni forrongó erejét. Ezt az energiát, a természet adományát nem használják fel kellőképpen arra, hogy az ifjúság tanulmányozza az új technikát és agrotechnikát, részt vegyen a tömegsportban, nem használják fel arra. hogy színielőadásokat, nagy tömegeket megmozgató sportversenyeket és énekkari előadásokat szervezzen, feldíszítse a kultúrpalotát vagy klubot, tisztaságot és rendet tartson benne. Sok esetben arra is szükség volna, hogy a fiatalok gyümölcsös- és virágoskertet létesítsenek. Fiatalságunk a legtevékenyebben részt fog venni és most is részt vesz minden hasznos akcióban, ha annak rendje és módja szerint, szeretettel, hévvel fognak hozzá a dologhoz. Az ifjúság nevelését —folytatta beszédét Vorosilov — a családban is komolyan meg kell javítani. A szülőknek kitartóan és következetesen kell nevelniök a gyermekekben, minden egyes fiatalban a szocialista erkölcsöt, azaz a munkaszeretetei, a törvények és a szocialista együttélés szabályainak tiszteletét. A kommunisták és a Kom- szomol-tagok nem hányhatnak szemet afelett, hogy egyes fiatalok helytelen életmódot folytatnak. Ifjúságunk új, jó könyveket, filmeket, színielőadóMokat vár a szovjet íróktól, a film és a színház dolgozóitól, olyanokat, amelyek vonzzák, előreviszik az ifjúságot, kinevelik nagy korszakunk hőseit, hozzásegí tenek ahhoz, hogy kiirtsuk a szovjet ifjúság egy jelentékeny részében meglevő idegen erkölcsöket és szokásokat. Pártunk és a szovjet állam ezután is eszmeileg és testileg edzetté neveli ifjúságunkat, olyanná, hogy meghódíthassa a tudomány csúcsait és tökéletesen birtokába vehesse az új techniT kát. Ne féljen a nehézségektől, hanem küzdje le őket, ne féljen az építkezések friss szelétől, ne idegenkedjék a kemény kétkezi munkától. Az ifjúság helyes nevelése — hangsúlyozta a szónok — a kommunizmus építésében kivívandó további sikereink záloga. (Hosszan tartó taps.) Jól tudjuk — fejezte be beszédét K. J. Vorosilov — hogy dicső pártunk és a körülötte szorosan tömörült szovjet nép, ez a hősi nép, a kommunista párt XX. kongresszusának határozatain fellelkesülve még erőteljesebben fejtiki alkotó tevékenységét és új. kiváló sikereket arat a kommunizmus építésében, az egész világ hosszú és tartós békéjének biztosításában; valameny- nyi nép barátságának szilárdításában és fejlesztésében. (Taps.) 70 évvel ezelőtt született Kun Béla tjét évtizeddel ezelőtt, 1886. * " február 20-án Született Kun Béla elvtárs, az 1919-es magyar proletárforradalom egyik vezetője, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiváló harcosa. Már 17 éves korától részt vett a munkásmozgalomban és miután az első világháborúban hadifogságba esett, Oroszországban megismerkedett Lenin tanításaival. Ott került kapcsolatba azokkal a magyar elvtársakkal, akikkel együtt kezdeményezője és legkimagaslóbb szervezője lett a magyar hadifoglyok forradalmi mozgalmának. 1918-ban Lenin meghívására Moszkvába utazott, s közvetlen kapcsolatba került a bolsevik párt nagy vezérével. Kun Béla irányításával készült akkor az első magyar kommunista újság, a Szamuely Tibor . által szerkesztett Szociális Forradalom. A monarchia összeomlása után Kun Béla elvtárs hazatért Magyarországra és egyik alapítója, kimagasló vezetője lett a Kommunisták Magyar- országi Pártjának. Alpári Gyulával, Korvin Ottóval, Mosolygó Antallal, Rákosi Mátyással, Rudas zászlóval, Szamuely Tiborral és más elvtársakkal együtt a leninizmus nagy igazságát állította szembe a jobboldal,i szociáldemokratáik politikájával. 1919. februárjában a burzsoázia terrorral, a kommunisták üldözésével akarta megakadályozni a forradalmi hullám növekedését. Letartóztatták Kun Bélát, s a párt több más vezetőjét. 1919. március 21-én a szociáldemokrata párt vezetői a börtönben keresték fel Kun Bélát és a kommunista párt több más vezetőjét., ahol megállapodtak, hogy a két munkáspárt egyesül. Magyarország tanácsiköztársaság lesz és szövetséget köt az orosz tanács- köztársasággal. A Magyar Tanácsköztársa- ság üdvözlő táviratára már másnap megérkezett Lenin válasza: „Itt Benin. Őszinte üdvözletem a Magyar Tanácsköztársaság proletárkormányának és külön Kun Béla elvtársnak...” És március 23-án Lenin elvtárs Kun Bő« Iához intézett szikratáviratá- ban megkérdezi, milyen tényleges biztosítékai vannak arra vonatkozóan, hogy a magyar tanácskormány valóban kommunista kormány lesz, mit jelent a valóságban az, hogy a szocialisták elismerték a proletariátus diktatúráját. Mint ismeretes, a két munkáspárt egyesülése olymódon történt, hogy a gyakorlatban a jobboldali szociáldemokrata vezetőiknek nagy volt a befolyásuk a Tanácsköztársaság vezető szerveiben. Ez és a helytelen agrárpolitika is hozzájárultak ahhoz, hogy a nemzetközi reakció nyomása és az antant katonai beavatkozás*» következtében az első Magyar Tanácsköztársaság elbukott. ÍZ un Béla elvtárs a fórra- ^ dalom bukása után is a Központi Bizottság élén irányította a KMP hősi harcát a magyar nép szabadságáért. Kun Béla elvtárs, aki egész életében — hibád ellenére is — kimagasló szerepet játszott a magyar munkásmozgalomban, 1929-ben, a magyar proletárforradalom tanulságairól a következőiket állapította meg: „A magyarországi proletárforradalom nemcsak hibái miatt jellegzetes, de erényeivel, jó oldalaival is tündöklők... A magyarországi proletárforradalom nenicsak tehermentesíteU te az orosz proletárforradalmat. de magáravonta a nemzetközi ellenforradalom erőit, akkor, amikor az Oroszországi Tanácsköztársaság nemzetközi és belső helyzete a legnehezebb volt... Azt sem szabad elfelejteni, hogy Közép- és Nyugat-Európában csak a magyarországi proletariátusnak és a fiatal, alig párhónapos KMP-nek volt meg a bátorsága és elszántsága, hogy megvalósítsa a szovjethatalmat....” A magyar kommunisták, akiknek vezetése alatt népünk kivívta szabadságát és építi boldog, szocialista jövőjét — a nagy forradalmár vezetőit illető megbecsüléssel emlékeznek meg Kun Béla elvtársröl, születésének 70. évfordulóján; (A Szabad Nép cikke nyomán.) L. M. K(i2|anovic§ elvtársi felszólalása I , Ä »Mir, „A hatodik ötéves terv beruházási előirányzata 990 milliárd rubel.” (Az első ötéves terv beruházási előirányzata 64 milliárd rubel volt, tehát a mostani beruházási összeg az elsőnek több mint 15-szöröse. — Szerk.) (Bulganyin elvtárs beszámolójából.) Kaganovics elvtárs az SZKP XX. kongresszusán mondott beszédében először a nemzetközi helyzettel és a Szovjetunió külpolitikájával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy most döntő jelentősége van a háború és a béke kérdésének, mert ez égető és létfontosságú a világ sok tíz- és százmillió embere számára, aki a XX. században két világháborút élt át. A népek az új háborúk ki- robbantásának útjában álló döntő erőt jelentenek. Ez az erő a népek békeakarata, az az elhatározása, hogy megakadályozzák az új, pusztító világháborút, a legutóbbi időszakban mérhetetlenül megnőtt. Ezért — mondja Kaganovics — feltétlenül helyes a jelenlegi erőviszonyok felméréséből azt a következtetést levonni, hogy a háború nem valami végzetszerű, elkerülhetetlen dolog. De a világ népeinek és elsősorban a szovjet népnek — hangsúlyozta a szónok — ugyanakkor nem szabad megfeledkezni az imperializmus reakciós erőinek kalandor jellegéről és ezért a legnagyobb éberséget kell tanúsítani. Kaganovics beszédében nagy I figyelmet fordított a legfonto- isabb népgazdasági feladatokéra, köztük a közlekedés fejlesztésére. Közölte, hogy a ♦ Szovjetunió vasútvonalainak | villamosításáról elfogadott ti♦ zenötéves terv előírja, hogy a I legfontosabb vonalakat, ame- ♦lyeken az áruforgalom a leg♦ nagyobb — Moszkvától délre ♦ és keletre —, valamint a hegyi! vonalakat, a nagy áru- és utas- „ forgalmú főútvonalakat és a ♦nagyvárosok körül levő elővá- Jrosi szakaszokat villamos von- | tatásra kell átalakítani. » A vasutak villamosítása és a [ motoros mozdonyok elterjesz- ttése lehetővé teszi a vasútvonalak szállítási képességének növelését. Az új, ötezerhétszáz lóerő kapacitású, nyolctengelyes villamosmozdony a 3.5— 4000 tonna súlyú vonatot óránként kilencven kilométeres maximális sebességgel fogja vontatni. 1960-ban villamos és motoros vontatással fog lebonyolódni a jelenlegi tizennégy százalékkal szemben a vasutak egész áruforgalmának negyven—negyvenöt százaléka. Kaganovics megállapította, hogy a vasúti közlekedésben szélesebben el kell terjeszteni a legújabb technikát, az automatizálást, a villamos biztosító- berendezéseket, ■ a rádió és a televízió alkalmazását. Tovább fejlődik a vasúthálózat. 1960-ra például meg kell építeni: az új Magnyitogorszk —Sztyerlitamak—Abdulino vonalat, amely a Dél-Urai és Karaganda áruinak Nyugat felé közvetlenül kivezető utat ad; A Kurgan-Szinarszkaja— Krasznoufimszk kerület vonalat, amely megkönnyíti a szverdlovszki vasútvonal munkáját, az Alma—Ata-kerület— Államhatár vonalat, amely új összeköttetés lesz a Kínai Népköztársasággal és másokat. A szónok foglalkozott a gépkocsi és a folyami közlekedésnek a hatodik ötéves tervben való fejlesztésével is. Kaganovics beszédében külön foglalkozott a tömeges szocialista munkaverseny szervezésével, a termelési újítók élenjáró tapasztalatainak terjesztésével, a bérezési rendszer rendezésével. Kaganovics megállapította azt is, hogy a kongresszuson felvetődött és megoldódik több olyan kérdés, amelynek a szovjet ország minden dolgozója szempontjából létfontosságú jelentősége van. Ezek közé tartozik a hétórás munkanapra tervezett áttérés, az alacsonyfizetésű dolgozók bérének emelése, a dolgozók nyugdíjellátásának komoly megjavítása, a nők munka- és életviszonyainak megjavítása. A szónok külön foglalkozott a szakszervezetékkel, a munkásosztály legnagyobb tömegszervezetével, amely a pártot az osztállyal köti össze. A szovjet szakszervezetek — közölte Kaganovics — jelenleg több mint negyvenkétmillió munkást és alkalmazottat egyesítenek soraikban. Az, hogy állami és gazdasági építésünk minden területén sok szakképzett káderrel, a párt és a nép iránt feltétlenül odaadó emberekkel rendelkezünk, legnagyobb vívmányunk és egyúttal a hatodik ötéves tervben előttünk álló feladatok sikeres megoldásának egyik legfontosabb záloga. Most — folytatta Kaganovics — még nagyobb erővel kell dolgoznunk e káderek fejlődéséért, műszaki, politikai és gazdasági ismereteik színvonalának emeléséért. A párt XX. kongresszusának sajátossága az — állapította meg befejezésül Kaganovics — hogy az elért sikerekre támaszkodva, történelmileg igen rövid idő alatt megvalósíthatja az iparcikk- és élelmiszerbőséget, a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet meggyorsításának programját. Az SZKP XX; kongresszusa új magasabb szakasz a pártnak a kommunista társadalom felépítésére irányuló zseniális lenini terv valóraváltásáért vívott harcában. A XX. kongresszus a párt történetében a kommu-< nizmus győzelmes építőinek kongresszusaként fog szerepelni. 1955 MŰS&i Í „Fontos feladatok előtt állnak a közszükségleti iparcikkeidet gyártó vállalatok dolgozói. Több mint másfélszeresre kell ; növelniük a lábbeli és a konfekcióáruk gyártását, lényegesen t több lenszövetet, s különösen jó minőségű gyapjúszövetei kell ♦ előállítaniok, mert ezekből a keresletet nem elégítjük ki tel- ; jesen.” * (Bulganyin elvtárs beszámolójából.)
