Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)

1956-02-25 / 16. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÓGRÖD AZ MDP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1956. FEBRUÁR 25. A kongresszus jóváhagyta az SIKP Központi Bizottságának politikai vonalát és gyakorlati tevékenységét (i. M. Malenkov ívtárs felszólalása Malenkov elvtárs az SZKP XX. kongresszusának február 17-i ülésén szólalt fel. Fel­szólalásában a többi között ezeket mondotta: ■ — A kommunista párt V. I. Leninnek, vezérünknek és ta­nítómesterünknek útmutatá­sait követve, következetesen folytatja azt a politikát, hogy a Szovjetuniót élenjáró, mind hatalmasabb ipari országgá te­gye. A Szovjetunió valóban óriási sikereket ért el. — E sikereket annak kö­szönhetjük. hogy pártunk és Központi Bizottsága napról napra gondoskodik a nehézipar minden erővel való fejlesztésé­ről, hiszen a nehézipar a nép­gazdaság valamennyi ágazata fejlesztésének, a szovjet embe­rek anyagi és kulturális jólé­te további fokozásának alapja. A nehézipar elsődleges fej­lesztése pártunk fő irányvo­nala volt és marad. — Ami a pártéletet illeti, kétség sem fér hozzá, hogy az egész párt óriási megelége­déssel fogadta azokat, a Köz­ponti Bizottság által a beszá­molási időszakban elfogadott fontos intézleedéseket, amelyek arra irányultak, hogy határo­zottan megszüntessék a párt- élet és a pártvezetést módsze­rek jelentős rendellenességeit, biztosítsák a pártvezetés és a páriáiét szabályai Lenin által kidolgozott elveinek pontos érvényesítését, szigorúan be­tartsák a pártvezetés legfőbb elvét: a vezetés kollektivitásá­nak elvét. Mindenki előtt vi­lágos, milyen óriási elvi és lét- fontosságú jelentősége van an­nak a szilárd politikának, amelyet a Központi Bizottság a marxizmus—leninizmus szel­lemétől idegen személyi kul­tusz ellen folytat. Az előadói beszéd joggal hangsúlyozta, hogy a személyi kultusz a marxista—leninista tanítás el­ferdítése. Ez az elferdítés óha­tatlanul a párt és irányító központja szerepének csökken­téséhez. a pórt tömegei alko­tó aktivitásának elfojtásához vezet. Szükségtelen bizonyíta­ni, hogy a kollektiv vezetés módszereinek gyengítése, s még inkább megszüntetése, a személy szerepére és a szemé­lyi kultuszra vonatkozó mar­xista felfogás élferdítése az egyszemélyi határozatok meg- íellebbezhetetlenségéhez, ön­kényhez vezetett és egy bizo­nyos időszakban nagy kárt okozott a párt és az ország ve­zetése ügyének. — Csakis a kollektív politi­kai tapasztalat, a marxi—leni­ni elmélet tudományos alap­jaira támaszkodó Központi Bi­zottság kollektív bölcsessége biztosítja a kommunizmus or­szágunkban való építésének helyes irányítását, teszi még- ingathatatlanná a párt sorai­nak egységét. Pártunk számára a nép érdekei a legfontosabbak — Pártunkat sorainak egy- beforrottsága, a néppel való elszakíthatatlan kapcsolat te­szi erőssé és hatalmassá. Biz­tosak vagyunk rendszerünk szilárdságában és fölényében, s ezért merészen fejlesztjük a bírálatot és az önbírálatot. Pártunk számára a nép érde­kei a legfontosabbak. Minden mást azoknak kell alárendelni. A Központi Bizottság érdeme, hogy a lenini elveket szem előtt tartva, közös ügyünk ja­vára feltárja a hibákat, akár­ki követte is el azokat, s sze­mélyre való tekintet nélkül, határozottan helyreigazít min­denkit. aki e hibákat elkövette. — Nemcsak barátaink, ha­nem ellenségeink is tudják, hogy a kommunizmus építésé­nek sorsa szempontjából mi­lyen döntő jelentőségű pártunk sorainak és vezetésének egy­sége. A Szovjetunió ellenségei mindig arról ábrándoztak, hogy a kommunista párt sorai­ban és vezetésében széthúzás támad. De mindig kegyetlenül ráfizetnek, amikor arra szá­mítanak, hogy köztünk ellen­tétek támadnak. Köztudomá­sú, hogy az imperialisták nagy tétet tettek fel Berijára, pár­tunk és népünk ádáz ellensé­gére. Az imperializmus e ki­próbált ügynökének és cinko­sainak leleplezése pártunknak és pártunk kollektív vezetésé­nek nagy győzelme volt. A párt még szorosabban tömö­rítetté sorait a Központi Bi­zottság, pártunk irányító kol­lektívája köré, amely a mar­xizmus—leninizmus zászlaja alatt a kommunizmus nagy győzelmei felé vezeti a szovjet népet. — És most is nagv erőt és hitet önt mindegyikünkbe a lenini elveken alapuló párt- egységnek és összeforrottság- nak az az igazi bolsevik lég­köre, amely a kongresszuson uralkodik. (Viharos taps.) Öt év alatt 150 milliárd kilowattórával növekszik a villamosenergia termelés A továbbiakban arról szólt, hogy a munka-termelékenység rendszeres és gyors növelése a termelés állandó bővítésével együtt a (Szovjetunióban fő esz­köze annak, hogy maximálisan kielégítsék a nép növekvő szükségleteit, s egyidejűleg an­nak is fő eszköze, hogy az Egyesült Államokat megelőz­zék az egy főre eső termékek termelésében. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom óta eltelt alig több, mint harmad­század alatt az új társadalmi rendszer megmutatta, hogy a munka-termelékenység fejlő­désének gyorsabb ütemét tudja biztosítani, mint az ipari vo­natkozásban legfejlettebb ka­pitalista országok. A Szovjet­unióban a munka termelékeny­sége ma nyolcszorosán túl­szárnyalja az 1913. évi színvo­nalat. Ugyanezen idő alatt az Amerikai Egyesült Államok­ban a munka termelékenysége 2,2-szeresre, Angliában 1,4-sze- resre, Franciaországban 1,75- szorosra emelkedett, ami azt jelenti, hogy a munka-terme­lékenység színvonalát tekintve a Szovjetunió maga mögött hagyta Angliát és Francia- országot, bár egyelőre elmaradt az Amerikai Egyesült Államok mögött. — Elmaradásunk az Egyesült Államoktól a munka-termelé­kenység tekintetében szorosan összefügg a munka még nem kielégítő áramellátottságával — hangsúlyozta ezután és rá­mutatott arra, hogy Lenin mi­lyen óriási jelentőséget tulaj­donított az ország villamosítá­sának. Lenin műveiből és a lenini tanításon alapuló párt- határozatokból tudjuk —mon­dotta —, hogy az egész ország villamosítása nemcsak hatalmas villamosenergetikai bázis meg­teremtését jelenti, hanem nép­gazdaságunk valamennyi ágá­nak átalakítását is a legmo­dernebb technika alapján. A villamosítás lényegének és je­lentőségének lenini értelme­zése a villamosenergia ama szerepének mélyenszántó érté­keléséből folyik, amelyet mint a legújabb technikának és a munka-termelékenység növe­lésének alapja tölt be a nép­gazdaságban. Ezután részletesen szólt az energiatermelés növelésének egyes kérdéseiről. A párt fel­adatul tűzte az energiater­melő kapacitás olyan arányú további növeléséi, hogy az energiatermelés megelőzze a többi iparág fejlődését. — A beszámolóban körvona­lazott távlatok, valamim. - ha­todik ötéves terv irányelvei­nek a Központi Bizottság által a XX. pártkongresszus elé ter­jesztett tervezete hatalmas lé­pést jelent országunk villamo­sításában. Öt év leforgása alatt 150 milliárd kilowattórával növekszik a villamosenergia­termelés — folytatta, s ezzel kapcsolatban elmondotta: az energiatermelés fejlesztésének ez az üteme lehetővé teszi a népgazdaság valamennyi ága villamosításának fokozását, to­vábbá annak biztosítását, hogy a hozzávetőleg 50 száza­lékos munkatermelékenység­emelési előirányzat mellett az iparban a munka áramellátott­sága 65 százalékkal emelked­jék. Hatalmas energiaforrások Beszéde további részében részletesen ismertette, hogy a Szovjetunió milyen hatalmas energiaforrásokkal rendelkezik s így minden szükséges felté­tele megvan ahhoz, hogy rö­vid történelmi időszak alatt utolérje és túlszárnyalja az Egyesült Államokat a villa- mosenergia-termelésben, A szovjet hatalom éveiben kor­szerű energetikai alap létesült s a Szovjetunió ma villamos- energia-termelésben Európá­ban az első, világviszonylatban pedig szilárdan tartja a máso­dik helyet és körülbelül any­agi villamosáramot termel, mint Európa két iparilag leg­inkább fejlett állama: Nagy-Britannia és Nyugat-Ké- metorszáa együttvéve. — Szovjet emberek szovjet gyárakban készítették el az el­ső, 150 000 kilowattos turbi­nákkal dolgozó hőerőművet, s hatalmas volgai - vízierőművek roppant turbináit, generátorait, transzformátorait, a Kujbisev— Moszkva 400 kilovoltos távve­zetéket, a világ leghosszabb és leghatalmasabb távvezetékét. A szovjet villamosgépgyárak termelési kapacitása nemcsak, hogy saját belső szükségletein­ket elégítik ki. hanem azt is lehetővé teszik, hogy nagy se­gítséget nyújtsunk a Kínai Népköztársaságnak, sok népi demokratikus országnak, s hogy más országokba expor­táljunk villamosberendezése­ket — mondotta, majd így folytatta: — Az ország energiaforrá­sokkal való ellátottságát ille­tően, ami döntő feltétel, állít­hatjuk, hogy a Szovjetunió ezekből az erőforrásokból any- nyival rendelkezik, amennyi lehetővé teszi, hogy az ener­getikát az Egyesült Államokat túlszárnyaló színvonalra fej­lessze. Ezzel kapcsolatban el­mondotta még, hogy a Szovjet­unió energetikai kincsei még koránt sincsenek teljesen fel­derítve, vízenergiakészletei a gazdasági potenciál vonatko­zásában majdnem egyenlőek Európa, az Egyesült Államok és Kanada együttes vízerő- készleteinek megfelelő részé­vel. Külön beszélt arról, milyen kimeríthetetlenek a keleti or­szágrészek tartalékai: a Szov­jetunió előnyben van abban a tekintetben, hogy legnagyobb hatásfokú vízerőforrásai, ame­lyek a keleti országrészekben találhatók, gyakorlatilag még érintetlenek. Ugyanez áll a fűtőanyag-készletekre is. Szibéria természeti kincseinek kihasználása — A népgazdasági forga­lomba nagymértékben be kell vonni Szibéria óriási termé­szeti kincseit, hogy gyökeresen megjavítsuk az ipar és az energetika elhelyezését — foly­tatta, majd rámutatott arra, hogy a Szovjetuniónak Kelet- Szibériában s elsősorban az Angara és a Jenyiszej folyók vidékén páratlan vízenergia­fűtőanyag- és nyersanyag- készletei vannak. Itt halmozó­dik fel az egész ország energe­tikai készleteinek több mint 40 százaléka. Az Angarán és a Jenyiszejen épülő vízierőművek összes áramtermelése jelentő­sen túlszárnyalja a Szovjet­unió valamennyi erőművének 1955. évi áramtermelését és felér évi 120 millió tonna szén Mai szám unkban i I j ismertetjük G. M. Malenkov, V. M. Molotov, | s : K. J. Vorosilov és L. M. Kaganovics elvtársaknak: : * : : • az SZKP XX. kongresszusán elhangzott felszólalását, í • | ...........................: • valamint V A. Biilganyin elvtárs beszámolóját. : kibányászásával. A vidéken nagy szénlelőhelyek is van­nak, amelyet külszíni fejtéssel termelhetnek ki. Az olcsó fűtő­anyag felhasználásával nagy hatásfokú hőerőművek épül­hetnek. A gazdag nyersanyag- készletek a nehézipar fontos ágainak nagyarányú fejlődését biztosíthatják. A szibériai energetikai rendszer világ­viszonylatban egyedülálló ma- gashatósú energiaforrás, hatal­mas tényezője az ország ipari fejlődésének és a népgazdaság­ban a munka termelékenység jelentős emelésének. Az energetikai kapacitások növelésére további nagy lehe­tőségeket nyújt az atomener­gia, amelynek békés felhasz­nálásában a Szovjetunió meg­előzte a többi országot, bele­értve az Amerikai Egyesült Államokat. A világ első atom­erőművének üzembehelyezése, a szovjet tudósok és mérnökök újabb kutatásai lehetővé tet­ték számos hatalmas atom­erőmű tervezésének és építé­sének megkezdését s az új ter­vek alapján — mint Malen­kov elvtárs hangsúlyozta — a Szovjetunió számára telje­sen reális és aránylag rövid idő alatt megoldható feladat az Egyesült Államok túlszár­nyalása a villamosenergia-i termelésben; Beszéde további részében a marxizmus—leninizmus min­dent legyőző erejéről beszélt; — Egy emberöltő óta — mondotta — világjelentőségű események és tények bizonyít­ják a marxi—lenini tanításnak helyességét és nagy életerejét. A marxizmus filozófiája a dia­lektikus materializmus. „A ter­mészettudomány legújabb fel­fedezései — a rádium, az elektronok, az elemek átalaku­lása — fényesen igazolták Marx dialektikus materializ­musát, szemben a polgári filo­zófusok tanaival, akik „újra" visszatérnek a régi. rothadt idealizmushoz" — írja V; I. ■ Lenin a XX. század elején. Korunkban az atom belső erőinek felfedezése, megfékezése és birtokba­vétele az anyag tulajdonságai­nak újabb megismeréséről ta- núskqdik, s nagyszerű diadala a marxista dialektikának, amely Lenin szavaival élve „a fejlődésről szóló tanítás leg­teljesebb, legmélyebb és min­den egyoldalúságtól mentes formája, az örök fejlődésben lévő anyagot tükröző emberi tudás viszonylagosságáról szó­ló tanítás’1. Korunk legfőbb vonása, hogy a szocializmus világrendszerré vált — A marxizmus—leninizmus igazi diadala az, hogy ma már több mint 900 millió embert magában foglaló számos or­szágban összeomlottak a társa­dalom kapitalista pillérei, s a társadalom új. szocialista ala­pon alakul át. — Korunk legfőbb vonása, amint a Köznonti Bizottság be­számolója rámutat, az, hogy a szocializmus túlnőtt egy órszág keretein és világrendszerré vált. — Számos olyan ország van velünk jószomszédi és baráti kapcsolatban, amely nem tar­tozik a szocializmus táborához. Közülük sokan tevékenyen harcolnak a békéért, szembe- szállnak a gyarmati rendszer­rel: néhányan közülük iparilag még gyengén fejlettek — ezek figyelmesen tanulmányozzák más országok tapasztalatait, kutatják a népeik anyagi élet- színvonalának minél gyorsabb emeléséhez vezető társadalmi és technikai utakat. Ezeknek az országoknak a békeszerető politikája jelentős mértékben csökkenti az imperialista kö­rök lehetőségeit az újabb há­borús kalandok kirobbantásá­nak vonalán. Beszéde befejező részében rámutatott arra, hogy sze­münk láttára erősödik a béke híveinek barátsága és együtt­működése. A békeharcosok millióinak tömeges ébersége olyan új jelenség a történelem­ben, amely rendkívüli lehető­ségeket nyit meg a béke biz­tosításában és megszilárdítá­sában. A szovjet külpolitika sarkköve a békés egymás mel­lett élés lehetőségének lenini tétele. „A békés egymás mellett élés kérdésének egész értelme az, kikerülhetetlen-e a mai körülmények között a há­ború. a különböző országok társadalmi rendjének eltérése ellenére, vagy sem. A szocia­lista tábor országainak kép­viselői erre a kérdésre nemmel felelnek. Ebből kifolyólag azt javasolják, hogy valamennyi ország kapcsolatainak alapja a békés egymás mellett élés elve legyen." A békés egymás mellett élés politikáját se­hogy sem lehet összeegyeztetni az „erőpolitikával“, amely azoknak kell, akik támadást intéznek a béke ügye ellen. — Hőn óhajtott célunk az — mondotta —. hogy a nem­zetközi kapcsolatokból szám­űzzük a háborút, hogy bizto­sítsuk a béke olyan megszilár­dítását, amely mellett az em­beriség nyugodtan és biztosan nézhet a holnap elébe. — A szovjet emberek bát­ran és bizakodva tekintenek jövőjük elé — fejezte be sza­vait.— Szovjet népünk szoros barátságban a béke, a demok­rácia és a szocializmus tábo­rának minden népével, a mar­xizmus—leninizmus nagysze­rű forradalmi eszméivel egy­ségbe forrasztott kommunista pártunk kipróbált vezetésével, szorosan Központi Bizottsága köré tömörülve, újabb győzel­mek felé halad a kommunista társadalom felépítéséért vívott harcban. (Viharos, hosszan tar­tó tar«.) V. M. Molotov elvtárs felszólalása Az SZKP XX. kongresszu­sának február 18-i ülésén szó­lalt fel V. M. Molotov elvtárs. Beszédében a többi között a következőket mondotta: Bevezetőben röviden mél­tatta a Központi Bizottság be­számolóját, majd így folytatta: Népünk dicső útra tekint­het vissza. Már a háború előtt alapjában véve felépítette a szocialista társadalmat, most pedig fokozatosan halad a szo­cializmusból a kommunizmus­ba. Ezen az úton jó egynéhány olyan nehézséggel kellett meg­birkóznia, amelyeknek leküz­dése rendkívüli erőfeszítést, néha pedig hatalmas áldozato­kat is követelt, különösen a háborús időszakban. Tudjuk azt is, hogy még nagy, megoldatlan feladatok állnak előttünk. De hazánk szilárd léptekkel halad előre, kommunista pártja vezetésével sikeresen oldja meg a kommu­nizmus győzelméhez vezető úton felmerülő összes új és mind bonyolultabb feladato­kat. Molotov ezután az ötödik öt­éves terv túlteljesítésével, a hatodik ötéves terv feladatai­val, a munkás-paraszt szövet­séggel foglalkozott, amelyről kijelentette, hogy az „szocialis­ta társadalmunk nagyszerű er­kölcsi-politikai egységének alapja’1. A továbbiakban a mezőgazdaság fellendítésének kérdéseiről szólott. Ezt mondotta: A párt és a szovjet kormány egész sor fontos, új intézkedést tett, hogy biztosítsa a lakosság növekvő élelmiszer-szükségletének. az élelmiszeripar és a könnyűipar növekvő mezőgazdasági nyers­anyagszükségletének mielőbbi kielégítését. Ezen intézkedések közé tartozik mindenekelőtt: a kolhozok és a kolhozparasztok, a gépállomások, valamint a szovhozok anyagi érdekeltsé­gének fokozása a mezőgazda- sági termelés növelésében és ezen termékek árának megfe­lelő rendezése: a mezőgazda­ság gépesítésének fokozására és a műtrágyagyártás növelé­sére irányuló munka: a kol­hozok, a gépállomások és a szovhozok szervezeti megszi­lárdítására tett intézkedések különösen pedig az, hogy új, szakképzett dolgozókat küld­tek a kolhozokba vezető tiszt­ségekbe, továbbá agronómuso- kat, gépkezelőket — a falusi pártszervezetek további meg­erősítésére. Különösen jelen­tős volt, hogy sikeresen vég­rehajtottuk a szűz- és parlag­földek feltörésének bátor ter­vét. Ez 33 millió hektárral nö­velte a vetésterületet, főként a szemesterményekét. Űj mó­don vetődött fel a kukorica vetésterületének nagyarányú növelése, ami rendkívül nagy­jelentőségű az állattenyésztés (Folytatás a második oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom