Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)

1956-02-01 / 9. szám

1556. február 1.

SZAKAD >Oí;HAB

5

,.ilf<, nógrádi bányászok* eleget tessünk kötelességünknek**

A MiPgyei bánrásztanácskozás hozzászólásaiból

Nagyarányú

tüzelőanyag megtakarítás egy új szerkezet segítségével

Örömmel jelentem, hogy a Szécsényi Sütőüzemben elkészült egy nagyjelentőségű tüzelőanyag megtakarító készülék, amely lehetővé teszi, hogy fa és szén nélkül, rövidebb fűtési idő dlatí elég meleg kemencéket kapjunk. Annak ellenére, hogy az egész megyében és az egész országban dolgoznak ilyen készülékeken, a miénk az egyedüli, amely bebizonyította azt, hogy életképes.

Egy 19 négyzetméter területű kemencét 1,5 órás fűtés után úgy kifűtött, hogy 20 mázsa kenyeret megsütöttünk rajta. Gazdaságilag azt jelenti, hogy amit 10 mázsa szénnel és 3 mázsa fával értünk el, azt 70—80 liter gázolajjal helyettesíthetjük. Igen nagy eredmény ez, azonban van egy hibája. Hiába van meg a készülék, nincsen hozzá gázolaj, pedig minél hamarább bevezetjük a használatát, annál nagyobb megtakarítást érünk el vele országos viszonylatban is.

Éppen ezért az illetékes szer- bek vegyék közvetlen elintéznivalóik közé a gázolaj kiutalását, hogy használhassuk is a pékeket annyi sok mellékmunkától megkímélő s oly nagy tüzelőanyagmegtakarítást jelentő készüléket.

Domszkv György

Leitar utáni kiárusítás az üzletekben

Február 1-től február 25-ig leltárutáni kiárusítási árakon méteráruk. konfekciók és egyéb ruházati cikkek és cipők kerülnek forgalomba a megye egyes állami és földművesszövetkezeti boltjaiban;

i A megyei kereskedelmi szervek Salgótarjánban, Pásztori, Balassagyarmaton, Szé- csényben jelöltek ki több üzletet a kiárusításra. Ugyancsak kijelölt üzletek vannak a következő községekben: Bércéi, Diósjenő, Dorogháza, Ecseg, Érsekvadkert, Kisterenye, Lit- ke, Mátranovék, Mátraszele, Nagybátony, Romhány, Szirák. A kijelölt boltokat „Leltár utáni kiárusítás“ jelzéssel látják el.

A január 26-án megtartott bányász nagyaktíva-értekezlet tartalma és hangneme lényegesen különbözött az előző időkben megtartott nagyaktíva' értekezletektől. Bár ennek az értekezletnek olyan nagy feladatok útjára kellett elindítani az üzemegységek vezetőit, mérnökeit, műszaki dolgozóit és kiváló bányászait, mint a bányaművelés technikai és műszaki színvonalának emelése, a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése és a szén minőségének megjavítása, de a jól megalapozott beszámoló bizakodó hangulatot teremtett a részvevők között és a hozászólások sem siránkozások voltak — mint a régebbi bányaműszaki értekezleteken —, hanem határozott, tettrekész hangúak.

HARMOS MIHÁLY, a zagyvái üzemegység főmérnöke felszólalásában elmondotta, hogy szakmai tervüket a műszaki fejlesztés feladatainak megfelelően állították össze. A fejtéseket koncentrálva tervezték meg. A múlt évben az összes termelésük 40 százalékát termelték fejtésből. Az új tervévben a fejtésből termelt szén aránya 70—75 százalékra emelkedik. A terv szerint a VI. lejtősaknát összekötik a Király- táróval és a szállítási útvonalat ezzel jelentősen csökkentik. A karbantartási feladatok megjavítása érdekében Margit- táró termelését ciklusban eltolják és

egy szakban csak fenntartási munkákat végeznek.

A jövőben csak olyan vágatokat hajtanak ki, amelyekre valóban szükség van. A fejtéseket úgy koncentrálják, hogy a rendelkezésükre álló gépi berendezéseket használhassák. Forgáchon két munkahelyen bevezetik a ciklusos munkát és előre meghatározott munka- folyamatok szerint termelnek.

REVFALVI JANOS, a mát

ranováki üzemegység főmérnöke elmondotta, hogy a mát- ranováki bányászok nagyon megszerették a gépet. Meggyőződtek arról, hogy a Kóta- és Simoncsics-féle kis felrakógépek nagyon jó eszközei a termelés fokozásáért folyó harcnak. Gáti II—III. aknákban csoportos kamrafejtéssel művelik a bányát és

a munkahelyi szállítás gépesítésével 45—50 mázsára

fokozódott a fejteljesítmény.

Az új altáróban is korszerű fejtésmódot alakítanak ki és 1956-ban ezt a bányát teljes gépesítéssel akarják üzemeltetni.

SZEBÉNYI FERENC, a kányási üzem főmérnöke a vízveszély elhárítására tett intézkedésekről beszélt. A munkahelyeken és feltárásoknál elő- fúrásokkal haladnak előre. Minden siklóban 50—60 köbméter befogadóképességű zsom- pot létesítenek és nagyteljesítményű szivattyúkat állítanak be. 2000 méter hosszú vízelvezető csövet építenék be az üzemben és olyan riasztó berendezést szerelnek fel, hogy egyetlen gombnyomással a bánya összes munkahelyei értesüljenek az esetleges vízbetörésről. Kényáson a TH-gyűrűs biztosítás felel meg a legjobban.

1956-ban közel 3000 méteres szakaszon biztosítanak TH-gyűrűvel,

Hányáson a csoportos pillérfejtések nem adtak lehetőséget a jó szellőztetésre. Kísérletezések után megállapították, hogy üzemüknél a kétszárnyú frontfejtés a legjobb fejtési forma. Ez ugyanis 33 százalékkal kevesebb vágatkihajtást eredményez, biztosítja a gépkihasználást, a koncentrált fejtést, a jó levegőellátást és a ciklusos termelést is be lehet tartani ezzel a formával. A jövőben nagy gondot fordítanak arra, hogy gépmeghibásodások ne forduljanak elő, mert kétszárnyú frontfejtésre nagyon rossz hatással lenne a gépi üzemzavar.

SÁNDOR JANOS elvtárs, a tröszt szakszervezeti bizottsága részéről a szakmai képzés fontosságáról beszélt. Mint eredményt említette meg, hogy a csapatvezetők részére előadás- sorozatot tartottak a millsze- kundumos robbantásról. Ezenkívül felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy

a jövőben nagyobb gondot kell fordítani, a jövő bányászaira, a vájártanulókra.

Már most lehetővé kell tenni, hogy a fiatalok megismerkedjenek a korszerű bányaműveléssel, a bányagépek kezelésével, a millszekundumos robbantással, a. ciklusos fejtési móddal. Felhívta a műszaki ve. zetők figyelmét, az újítómozgalom tömegméretű kibontakoztatására és a benyújtott javaslatok gyors elbírálására.

MARTON MIHÄLY, a nagy- bátonyi üzemegység főmérnöke arról beszélt, hogy január 10-től mór Katalin-bányában két fronton termeltek. Itt a közeljövőben megvalósítják a ciklus-grafikon termelést. A ciklust a szállításra is kiterjesztik, ezenkívül a lőmestereket is tervszerűen osztják el, nehogy, mint régebben egy-egy munka, helyen 2—3 óráig kelljen várni a lőmesterre.

SULYOK ANDRÁS szoros- pataki DISZ-brigádvezető: örülünk, hogy megépítik a nagybátonyi bunkert. Nagyon helytelen volt, amikor ott kellett hagyni a termelést és az üresellátás biztosítása érdekében ki kellett jönni a bányából lapátolni. Helyes lenne, ha lég- sújtásos bányában is megvalósulhatna a korszerőbb robbantási eljárás, az időzített gyutacsokkal való robbantás; Mi már három-négy műszakon kísérleteztünk vele és nálunk nagyon jól bevált. Mi, fizikai dolgozók azon leszünk, hogy minden tőlünk telhető támogatást megadjunk a szénmedence technikai fejlődésének előrehaladásához.

BAKOS PÉTER, a tiribesi üzemegység főmérnöke arról beszélt, hogy az 1956-ban tervbevett szénmennyiség 80 százalékát fejtésből és 20 százalékát elővájásból termelik ki. Az üzem frontfejtésének átlagos homlokhossza 80 méter lesz. Nagy gondot fordítanak a front kifutási hosszának növelésére. Gondoskodnak a tartalékmunkahelyek és frontfejtések időben való elkészítéséről is.

Üzemükben két munkahelyet ciklusgrafikon szerint üzemeltetnek.

Ezen kívül még sok értékes hozzászólás történt az aktívaértekezleten, amelyek a tapasztalatcsere kiterjesztésével, a meddőürítés problémáinak megoldásával, a faanyaggal va. ló takarékos gazdálkodással, a külszíni szállítás jobb megszervezésével a szén minőségének megjavításával foglalkoztak. Az aktívaértekezlet végül is azzal az elhatározással zárult be, hogy a magyar Ipar nem marad el a külföldi mellett és ezt a fizikai és műszaki dolgozók közös összefogásával tettekben is beigazolják.

Az új pártvezetőségek első lépései

]yiegyénk területén befeje- zéshez közeledik a pártvezetőségek újraválasztása. Alapszervezeteink többségében már munkához fogtak a megválasztott vezetőségek. A párt vezetőségek munkáját fokozza az előttünk álló nagy, de szép feladatok, mind a második ötéves terv célkitűzései, a nehézipar tevábbi fejlesztése, a technikai színvonal emelése, a dolgozó nép jólétének emelése, a mezőgazdaságban pedig a falu szocialista átszervezése. Ezeknek a feladatoknak megvalósításához hatalmas segítséget kaptak párt- szervezeteink a vezetőséget újraválasztó taggyűlésektől. Ezeken a taggyűléseken a tagság elmoiMta, hogy hol vannak még hiányosságok a munkában. Sok hasznos tapasztalatot, javaslatot mondtak el, ami. ha pártszervezeteink támaszkodnak rájuk, nagy segítséget jelent munkájukhoz.

Pártszervezeteink többsége a tagság által elfogadott, s ja- vas’ataival kiegészített határozati javaslat alapján a tagságét bevonva megkezdték a feladatok végrehajtásét. Az Acélárugyár GSZ B-üzemi párt- alapszervezete már megtartotta az első vezetőségi ülést, ahol a határozati javaslat alapján kidolgozták az első negyedévi munkatervet. Ennek alapján a pártvezetőség minden tagja elkészítette a saját tervét. Az alapszervezet vezetősége a termelékenység növelése érdekében legfontosabbnak tartja a technika fejlesztését és az oktatás biztosítását, a jó felkészülést, a lemorzsolódás megszüntetését. A munkatervben lefektetett feladatok végrehajtására komplexbrigádot szerveztek, amelynek feladata a technikai színvonal emelése, az önköltség csökkentése, a selejt minimumra való leszorítása. A brigádban műszakiak, mérnökök és jól dolgozó fizikai munkások vannak. Az agi- tációs és propagandamunka leién levő hiányosságok megszüntetésére faliújságszerkesztő bizottságot hoztak létre, amelynek feladatul tűzték ki az agitációs és propaganda- munka megjavítását. A dolgozók szakmai képzettségének biztosítása érdekében létrehoztak egy bizottságot, amelynek tagjai mérnökök, jó műszakiak. Hathetenként tartanak előadásokat a dolgozók részére. Tervbe vették, hogy kiszélesítik a termelés pártellenőrzését. TVT agy súlyt helyeznek a ■*: ’ munkaverseny fokozására. Ezt úgy kívánják elérni, hogy húsz szakszervezeti bizalmi mellé egy műszakit osztottak be. Ezé» keresztül elérik azt, hogy a felmerülő prob’émák közvetlenül jutnak a műszakiakhoz, s így azonnal kezd intézkedni, hogy elhárítsa a versenyt gátló problémákat. Az alapszervezet vezetősége elhatározta, hogy minden párttagnak adnak megbízatást. Így a DISZ- brigádok mellé beosztottak kommunistákat is, akiknek feladatuk a fiatalok segítése. Az igazolatlan hiányzások megszüntetését úgy akarják megoldani, hogy a párttagok állandóan foglalkoznak azokkal, akik elmaradoztak a munkáról. Ennek máris mutatkozik az eredménye: az utóbbi két hétben nem volt igazolatlan hiányzó,

íyfivel az alapszervezet ve* zetősége a jó munka megalapozását az oktatásban látja, ezért nagy súlyt helyeznek a tanulási színvonal emelésére. Ezt úgy akarják biztosítani, hogy állandóan segítik a hallgatókat a felkészülésben, s ezzel elérik azt is, hogy nem lesz lemorzsolódás. Az oktatásért minden vezetőségi tag felelős a propagandistán kívül. Nagy súlyt helyeznek a műszakiakkal való foglalkozásra. Rendszeresen beszámoltatják őket s a hiányosságokra azonnal felhívják figyelmüket; Ezzel elérik azt, hogy a hibákat azonnal kijavíthatják. A pártszervezet munkáját igazolja az a tény, hogy a vezetőség újraválasztása óta állandóan nő a termelés, az üzem havi tervteljesítése jelenleg 112 százalék.

Bércéi községben is lendületes munkához fogott az újraválasztott vezetőség. Bár még munkatervük nincs, most folyik a készítése, de már most sem tétlenkedik a vezetőség, Csongrádi elvtárs és az alapszervezet titkárával folytatott beszélgetés során kiderül, hogy helyesen látják a legfontosabb feladatokat. Elmondják, hogy legfontosabb a falu szocialista átszervezése és ennek érdekében meg is teszik a kellő intézkedéseket. Ezt bizonyítják azok a tények, hogy növekszik a tsz-be lépők száma. Emellett harcot indítottak a tagfölvétel és az oktatás megjavításáért, a fiatalok neveléséért;

T J j pártvezetőségeink előtt nem kisebb feladat áll, mint azonnal hozzáfogni a taggyűlésen felmerülő hiányosságok kijavításához, a javaslatok megvalósításához* Pártszervezeteink feladata, hogy mozgósítsák a tagság széles rétegeit, biztosítsák a kommunista példamutatást, mozgósítsák a tömegeket, a párt és az állami határozatok maradéktalan végrehajtására.

Hogyan teljesítették a kollektív szerződést a kisterenyei bányaüzemben

Néhány nap múlva, február 6-án az üzemekben újra sor kerül az 1956. évi kollektív szerződések megkötésének elő. készítő munkálataira. A munkások jól ismerik már a kollektív szerződéseket, s tudják, hogy az milyen nagy jelentőségű dolog. A kollektív szerződés, melyet egyrészről a dolgozók, másrészről a vállalat, üzem vezetősége, igazgatója köt, arra nyújt lehetőséget, hogy a munkások közvetlenül is részt vehessenek munkakörülményeik, munkafeltételeik megállapításában. A szerződés biztosítja azt a jogot, hogy a dolgozó a szocialista üzem munkája működése felett társadalmi ellenőrzést gyakorolhassanak.

Mit tartalmaz a kollektív szerződés? Több dolgot. Általában az egész üzem munkájára vonatkozó feladatokat és az ezekkel kapcsolatos minden egyéb teendőket. A szerződésben az üzem igazgatója kötelezi magát, (hogy — az üzem műszáki és adminisztratív kollektívájának segítségével — megteremti a terv teljesítéséhez, illetve túlteljesítéséhez szükséges feltételeket, azaz: ellátja a dolgozókat jól felszerelt, tér. melőképes munkáhelyekkel, gépekkel, berendezésekkel, állandóan javítja munkakörülményeiket, teljesíti a jóléti és munkavédelmi feladatokat, gondoskodik a dolgozók anyagi

és kulturális színvonalának szakadatlan növeléséről stb.

A munkások ugyanakkor vállalják, hogy a feltételek legjobb kihasználása mellett éssze. rűsítések és újítások segítségével, a munkaidő jó kihasználásával állandóan fokozzák a termelékenységet, túlteljesítik a tervet, javítják a termékek minőségét, takarékoskodnak az anyagokkal, ésszerűen (használják azt fel, s így csökkentik az önköltséget. Vigyáznak a gépekre, berendezésekre, javítják a fegyelmet stb. Az egyes feladatok végrehajtásához pontos határidőket állapítanak meg, s ezekután negyedévenként előveszik a szerződést, s külön értekezleten vitatják meg, hogy melyik fél hogyan teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségeit, mi volt az oka, ha nem hajtották végre, s milyen tanulságokat vonhatnak le a történtekből.

Hogyan teljesítették a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségeiket a kisterenyei bányaüzem vezetői és dolgozói? — emiatt érdeklődtünk a minap. Nemcsak azért, mert sokan kíváncsiak rá az üzemben is, hanem azért is, hogy az új kollektív szerződés készítéséhez idejekorán levonjunk és felhasználhassunk néhány hasznos tanulságot. A kollektív szerződést még a régi igazgató kötötte. Azóta a bányaüzem tavaly, június 15-én új igazgatót, főmérnököt stb. kapott, akik —1 egyéb munkájuk mellett — nagy figyelmet fordítottak a kollektív szerződés betartására is. Ujj János igazgátó elvtárs maga mondja: szinte megrémült, amikor az elődje által kötött szerződést elolvasta. (A későbbiekben kiderül, hogy joggal.) Július 27-én tartották az első értekezletet, ahol 193 dolgozó vett részt, s értékelték, hogyan hajtották végre a szerződésnek az első negyedévre vállalt feladatait. A legtöbb vállalást, így például a tordasi transzformátor beszerelését, vagy a légiaknát összekötő vágat Moll-ívekkel való átácsolá- sát teljesítették. Végrehajtották azt is, hogy minden dolgozó minden hónap 5-ig megkapja a normáját, ezenkívül még sok egyebet, a vállalások ez- időre eső részének mintegy 80 százalékát megvalósították.

Egy-egy ilyen feladat teljesítése az értékelésben csak rövid mondat. Mégis milyen sok minden van mögötte. „Az igazgató vállalja, hogy tíz dolgozót tapasztalatcserére küld, ebből kettő műszaki lesz“ — így szól a szerződés egyik pontja. Az értékelésben csak ennyi van róla: „Teljesítettük.“ Hogyan? A bánya egyes vágatai a nagy nyomás és a karbantartás elhanyagolása miatt tönkrementek. A vezetők emiatt másfajta, korszerűbb ácsolási módot kívánták alkalmazni; Hallották,

hogy Tiribes-aknán már jól halad a Moll-íves és TH-gyűrűs ácsolás — ide akartak elmenni. Szerveztek is egy 12 tagú brigádot, amely egy vasárnap igazgatóstól, főmérnököstül át- rándult Tiribesre, s megnézte apróra az újfajta biztosítás egyes fogásait. Utána otthon is elkezdte. Egy hétig ugyan nehezen ment, de a brigád tagjai nem tágítottak, s ma már igen jól megy az újfajta biztosítás, csaknem nagyobb haladást érnek eh mint a tiribesiek. Azóta szilárdan állnak a vágatok, s a tröszt igazgatója — amikor legutóbb ott járt — alig ismert rá a bányára. így teljesítették a szerződésnek ezt a pontját.

A második negyedévben esedékes feladatok teljesítéséről december 8-án tartottak beszámolót. Ezek az értekezletek nem voltak haszontalanok, a hozzászólók sok hiányosságra felhívták a figyelmet. Például arra. hogy az üzem vezetői elhanyagoltak egy sor munkavédelmi kötelezettséget, vagy hogy a kiváló dolgozó oklevelet nem kapták meg időben stb. De volt néhány más tanulság is. Olyan például, hogy egy-egy vállalás — mint az ellenőrzésnél kiderült — nem volt megalapozott, erőn felül vállalták, vagy helytelen dolgot ígértek. Az igazgató — többek között — kötelezte magát, hogy a Tordas III-as lejtősakna 3-as telepén a munkahelyeken bevezetik a millszekundumos robbantást, holott tudták, hogy az üzem sujtóléges. Elhamarkodott ígéret volt ez, nem is valósíthatták meg. Vagy az igazgató azt

ígérte, hogy a kultúrcsoport jelmezeit, táncruháit rendben tartatja stb. Ez nem annyira őrá, mint inkább az üzemi bizottságra tartozik. Hasonló volt a kultúrotthon építkezésére vonatkozó felajánlás. Ha az igazgató ezt teljesíti, akkor a tröszt „fekete beruházás“ miatt fegyelmi eljárást indít ellene és joggal. (Ez volt az az egyik vállalás, amitől Ujj elvtárs, igazgató megrémült.)

A tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb igazgató „muszáj dolognak“, szükséges rossznak, tehernek érzi a kollektív szerződés megkötését és megvalósítását. Ez nagyon káros szemlélet. Kisterenyén nemcsak hogy nem így gondolkodtak, hanem állandóan elő is vették, harcoltak a vállalt feladatok megvalósításáért. S ennek is köszönhető, hogy az üzem munkája igen sokat javult, kevesebb a baj, s ma már rendszeresen teljesíti a tervet. De vari még más tapasztalat is. Az, hogy az üzemi bizottság vállalása sokszor formális, nem konkrét, nem megfogható. Ilyen volt például az a vállalás, hogy a dolgozók 80 százalékát beszervezik a szocialista munkaversenybe. Ha csak a kimutatásokat nézzük, ezt az ígéretet „túl is teljesítették“, mert 100 százalékosan beszervezték a dolgozókat. Minden munkás tett felajánlást. Ezekről szép kimutatásokat is készítettek, de a vállalások teljesítését már nem ellenőrizték, nem kísérték figyelemmel az eredményeket, s ennek következménye volt az,

hogy az élenjáró munkások nem kapták meg idejében a sztahanovista okleveleket, a jelvényeket — amit a szerződés értékelésekor szóvá is tettek;

Mire intenek ezek a tanulságok? Arra, hogy a mostani kollektív szerződések elkészítésénél sokkal körültekintőbben járjanak el, alaposabban vizsgálják meg a felajánlásokat* hogy az előbb említettekhez hasonló hibákat elkerüljék, s a főbb feladatokra fordítsák a figyelmet. Ilyenek többek között: a korszerű technika alkalmazása és fejlesztése, az üzem műszaki vezetőinek szakmai továbbképzése, a szállítás jobb szervezése, a munkafegyelem megjavítása, a munkásvédelem fokozása, a legényszállók körülményeinek további javítása stb. De nemcsak erre kell gondot fordítani, hanem arra is* hogy a szerződés megkötését is alapos felvilágosító munka előzze meg, a munkások jó előre tudjanak róla, hogy a kollektív szerződést vitató értekezletre ne menjenek üres tarsollyal* Így sokkal jobban magukénak érzik majd a szerződést, s megvalósításában eredményesebben támogatják az üzem vezetésé-- gét.

A kisterenyei bányaüzem

vezetői maguk is jól látják a hibákat, s levonták ezeket a tanulságokat. Már készülnek az új kollektív szerződés megkötésére, s minden remény megvan arra, hogy az új szerződés már jobb lesz, s eredményesebben is teljesítik.

S. Nagy Sándor