Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)

1956-02-18 / 14. szám

1956. február 18. SZABAD NOGRífD 5 A szalmatercsi pártszervezet néhány feladatáról a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében A Központi Vezetőség júniu­si határozatának végrehajtása fokozottabb munkát követel meg falusi pártszervezeteink­től és járási bizottságainktól a falu szocialista átalakítása te­rén. Járási bizottságaink, fa­lusi pártszervezeteink a hatá­rozat megjelenése után fokoz­ták ilyenirányú munkájukat. így történt ez Szalmatercs községi pártszervezeténél is. Különösen nagy súlyt helyez erre az újraválasztott pártve­zetőség, az élén Liszkó Sándor elvtárs, párttitkárral. A pártszervezet a járási bi­zottság segítségével fel­mérte a községben a tsz- fejlesztés lehetőségeit. Fő feladatul tűzték ki a jelen­legi szövetkezet megerősítését, számszerű fejlesztését, a mu­tatkozó munkaerőhiány felszá­molását. Ezért első lépésként megerősítették a népnevelő-há­lózatot, hogy szélesíthessék a politikai felvilágosító munkát. A pártszervezet a községi ta­nácsot is bevonta ebbe a mun­kába, és azzal bízta meg, hogy a megyei tsz-tanácskozáson részit vett dolgozó parasztok­kal beszélgessenek a társas- gazdálkodás előnyéről. A járá­si bizottság tagjai hetenként kétszer kimennek a községbe és a helyi népnevelőkkel együtt maguk is felkeresnek egy-egy dolgozó parasztot, hogy elbeszélgessenek vele a nagy­üzemi gazdálkodásról. Kiveszi a népnevelő munkából a részét Imrik Albertné tsz-tag, aki rendszeresen beszélget az egyé­niekkel a szövetkezeti munka előnyeiről. A pártszervezet munkájának máris vannak kezdeti eredményei. Ebben az évben hárman írták alá a belépési nyilat­kozatot ebben a község­ben. A kommunista példamutatás terén is van eredmény: mind a párttitkár, mind a tsz-elnök felesége rálépett a közös gaz­dálkodás útjára. Az eredmények mellett azonban a pártszervezet mun­kájában hiányosságok is talál­hatók. A jobb eredmények el­éréséhez pedig ezeket haladék­talanul ki kell javítani. Nem elegendő az, hogy a pártszer­vezet rendszeresen megtartja a vezetőségi ülést, a népnevelő­értekezleteket, pártcsoport-ér- tekezleteket. Biztosítani kell, hogy a népnevelők és pártbi- zalmiak végre is hajtsák meg­bízatásukat. Nemcsak akkor kell a népnevelőknek a tsz- fejlesztésről beszélni és meglá­togatni egy-egy egyénileg dol­gozó parasztot, amikor a járá­si pártbizottságról ott jár vala­ki. A pártszervezetnek biztosí­tania kell a népnevelő, agitá- ciós munka folyamatosságát. A pártszervezetnek fel kell lép­nie az olyan jelenségek ellen, hogy a gépállomás a tsz-szeí kötött szerződésben vállalt kö­telezettségeinek ne tegyen ele­get, amint az az ősszel előfor­dult. Kilenc holdon azért nem tudta a tsz elvetni a kenyér- gabonát, mert nem szántotta fel a földet, minthogy egy el­romlott csavar miatt a traktor napokig tétlenül állott a gaz­daság udvarán. A szocializmus építésében nagy szerepet játszik az ifjú­ság. Ennek ellenére nem ta­pasztalható, hogy a szalma­tercsi pártszervezet, a helyi ta­nács felhasználná és támasz­kodna a fiatalokra. Feltétlen helyes lenne, ha a pártszerve­zet nagyobb segítséget adna a DISZ-nek, bátran megbízná feladatokkal és bevonná őket a munkákba. Ahhoz, hogy a pártszervezet eredményes munkát tudjon végezni, meg kell javítani az ««tatást is. Emelni kell a «8&4hszerű megjelenést a poli­tikai iskolákon. Például a tsz- tagságból csak egy elvtárs van bevonva politikai iskolára. De hasonló a helyzet az egyéniek­is azt kéri, hogy vegyék be a szövetkezetbe Gyürki Gyula kulákot, mert ha beviszi me­zőgazdasági gépeit és állatait, ezzel erősödik a szövetkezet. Szemet húnynak afelett, hogy Gyürki már több ízben börtön- büntetésre volt ítélve társa­dalmi rendszerünk elleni vét­ség és a törvényesség megsér­tése miatt. A pártszervezet feladata, hogy megmagyarázza a tagság­nak, a kulák nem azért akar a szövetkezetbe menni, hogy azt segítse, hanem hogy fedje magát és a szövetke­zeten belül végezhesse aknamunkáját. Szalmatercs dolgozó parasztjai már saját falujukban meggyő­ződhettek róla, hogy a kulák még a gyilkosságtól sem riad vissza. A község középparasztjainak tekintélyes része foglalkozik azzal a gondolattal, hogy új szövetkezetei alakít. A párt- szervezet és a tanács támogas­sa ezt és segítse őket az előké­szítő bizottság megalakításá­ban. A pártszervezetnek bizto­sítania kell, hogy a tsz-tagság ne zárkózzon el az egyéniektől. Beszélgessenek el velük a szö­vetkezet életéről, terveiről. A községi pártszervezet állandóan segítse a tsz pártszervezetének munkáját a szövetkezet erősí­tésében, számszerű növekedé­sében. VÁLASZÚTON (Híradás Bércéiről) II. folytatás. Nincs az a régi, amelyiknek képviselői ne raknának érvet érvre a terebélyesedő új ellen. Nincs Bercelen sem olyan egyéni gazda, amelyiknek ne lenne „kéznél” néhány ellen­érve a népnevelők szavára. Az igaz, olyanok ezek az ellenér­vek, amelyeket mind-mind sorban megcáfolnak az újnak, a közös gazdálkodósnak az agitátorai — mégis hasznos dolog erről így. a nagy nyil­vánosság előtt beszélni. Mit mondanak az egyéniek? Kertész Ignácné például az egyik földművesszövetkezeti taggyűlésen —, mert azon is sok szó esik ám a termelőszö­vetkezetről, a szövetkezésről — felállt és azt mondta, hogy jó, jó, azt tudjuk, hogy most jól élnek a tsz-beliek, szép is a jövedelmük, kapnak az ál­lamtól sok kedvezményt, de ha egyre többen lépnénk be. biz­tos nem lenne annyi kedvez­mény, meg aztán többfelé kellene elosztani a részesedést, kevesebb jutna egynek-egynek. Szóval mindenképpen rosszabb lenne. Szilfai József, a Vörös Csil­lag elnöke azonnyomban — hogy hadd hallják minél töb­ben, akik Kertésznéhez hason­lóan gondolkodnak — megvá­laszolt. Elmondta azokat az óriási lehetőségeket, amelyek a szövetkezet előtt állanak. — Az állam kedvezményei soha nem szűnnek meg. Az ál­lam mindig támogatja a szö­vetkezeteket, mert az ország érdeke kívánja így- Attól sem kell félni, hogy csökken a ta­gok jövedelme, hiszen ha töb­ben dolgozunk, sokkal többre vagyunk képesek. Most nem tudunk például kertészettel foglalkozni, mert kevés a mun­kaerő. Sokat hozna a konyhára a méhészet, de nincs hozzá elegendő ember. Nehéz még felsorolni is azt a sok-sok le­hetőséget, ami a megnöveke­dett létszámú szövetkezet előtt állana. A gazdálkodás %egyre belterjesebbé válhatna, segéd- üzeifágakat lehetne kialakítni, sokszorosára növelhetné a jö­vedelmét a szövetkezet. Mit szóltak Szilfai elvtárs szavaira? Csend lett. Elgondolkoztató, mélységes csend. Mit lehet az olyan szavak hallatára tenni, amelyek nagyon okosan, na­gyon meggyőzően hangzanak? Beszélik azt is Bercelen, hogy nem lehet mór a szövet­kezet eredményeit fokozni. Az elmúlt évben — úgy mondják — szerencséjük volt. kedvezett nekik az időjárás, ezért lett szép a termés, a részesedés. Erre Mogyorósi József tsz-tag például így szokott felelni. — Nem gondoljátok-e, hogy mégiscsak furcsa egy jószág lehet akkor az az időjárás. Mindig csak a mi földjeinknek kedvez. Mert hisz esztendőről esztendőre feljebb kerekedik nálunk az egy munkaegység értéke, növekszik a termésho­zam, gyarapodik a közös va­gyon. Már három évvel ezelőtt is az a hír járta a faluban, hogy szerencséjük van most a tsz tagjainak, jó volt az idő, de majd egy év múlva büsz­kélkedjenek. Mi büszkélked­tünk egy év múlva is, kettő elteltével is. most Is. Es egyre nagyobb okunk van rá. 1954- ben például 938 227 forint volt a közös vagyon értéke. 1955- ben már 1 059 613 forintra nőtt. Az egy munkaegység értéke meg 27 forintról 40-re emelke­dett. — Nekünk mindig szeren­csénk van? Minden évben ked­vez az idő a mi földjeinknek? Nem, nem a szerencsével ma­gyarázzuk mi az eredményein­ket, hanem az összefogással. De akinek úgy tetszik, mond­hatja azt is: szerencsénk van. Az van, mert tudtunk úgy MEGYEI BÉKETALÁLKOZÓ A Megyei Békebizottság feb­ruár 19-én Salgótarjánban a megyei tanács dísztermében megyei béketalálkozót rendez. Előadó: Temesi Gábor elvtárs, az Orszázos Béketanács kikül­dötte. Február 19-én államkölcsön sorsolás Az ötödik Békekölcsön má­sodik sorsolására kerül sor e hó 19-én Budapesten, az Óbu­dái Hajógyár kultúrtermében A legutóbbi békekölesön sorso­láson december 30-án, me­gyénkben is többen voltak na­gyobb nyeremények boldog tu­lajdonosai, így Benedek István a balassagyarmati Megyei Bí­róság dolgozója 50 000 forintot nyert a sorsoláson. Ismét lehet jelentkezni a Váci Meiögaitlasági technikum levelem tagozatára Az iskola középfokú mező- gazdasági szakképesítést ad négy esztendő alatt. Felvétel­re jelentkezhetnek mindazok, akiknek munkakörük ellátá­sához mezőgazdasági szakké­pesítésre van szükségük. A fel­vétel alsó korhatára 20 (nők­nél 19) felső korhatára pedig 40 év. A felvételhez szüksé­ges igazolni az általános is­kola VIII. osztályának vagy ezzel egyenértékű közép-, vagy középfokú iskola, (polgári is­kola, gimnázium) négy osztá­lyának elvégzését. A gimná­zium, vagy más régi típusú középiskola V. osztályának bi­zonyítványa, különbözeti vizs­gával, a technikum II. osztá­lyába való felvételre jogosít. A felvétel egyik alapfeltétele a VIII. általános iskola elvég­zése. Aki tehát továbbtanulásra jelentkezni óhajt és általános iskolai előképzettsége hiányos máris kérje felvételét a leg­közelebbi általános iskolába, hogy a hiányzó évfolyamokat elvégezhesse. A felvételi vizsga időpontját később közli a technikum igazgatósága. Cím: Vác. Mező- gazdasági Technikum, Temető út 3.) A jelentkezést ennek alapján előjegyezzük és a je­lentkezőket minden szükséges tudnivalóról idejében érte­sítjük. A technikum igazgatósága ÖSSZEFOGJUK ERŐNKET A BÉKÉÉRT A megyei béketalálkozó elé Tiltakozurik...! Tiltalkozuník...! Tiltdkozurík. ..! — viszi ezt a felkiáltó szót egyik országból is, másikból is posta, táv­író, rádió. Igen, tiltakozunk a vandalizmus ellen! Tiltakozunk az emberi jog, a szuverenitás elvén az olyan elvetemült cselekedeteik ellen, amelyek megzavarják békés építőmunkán­kat és veszélyeztetik az emberek testi épségét. Az ördög megint játszik a tűzzel! Az anya gyermekét ismét aggódóbb arccal engedi útjára és ilyen tanáccsal látja el: „Vigyázz magadra! Ha a levegőben nagy léggömböt látsz aláereszkedni, ne menj hozzá közel, mert ha földet ér felrobban és megöl!" Nem alaptalan az anyai szív aggódása. A szomszédos Cseh­szlovákiában számtalan gyermek és felnőtt esett áldozatul az amerikaik és cinkosaik által a szocializmust építő országok­ban irányított léggömböknek. Beleütközött egy utasszállító repülőgép is, a ballon felrobbant, a repülőgép 22 utasa pedig halálra zúzta magát. Gyilkosságok árán jutnak el oda, hogy különböző szenny­iratokat terjesszenek és fényképfelvételeket készítsenek. A röpiratdkat illetően nagyon jellemző v'olt, amikor So­moskőújfaluban az egyik dolgozó kezébe vette; nézte, nézeget­te, aztán eldobta és a papírt tova vitte a szél, majd a hóba fullasztotta. Ami pedig a ballonokra szerelt fényképezőgépe­ket illeti, hát csak fényképezzenek, legalább meglátják a kép vevői az újonnan, békés célokra épült termelőüzemeinket, meglátják új városainkat, a felszabadulás óta épült új falu­részeinket. Ehhez nem kellene gyilkosság! Ártatlan emberek vér­ontása. Hazánk kapuja nyitva áll mindenki előtt, aki őszinte szándékkal közeledik, akit érdekel munkánk eredménye. Nem is innét fúj a szél. Az ördög ismét játszik a tűzzel. Ahogy lángot dobott Algír békés lakosságára, úgy szeret­ne hazánkra is tüzet gyújtani. De nemcsak Algírban, hiszen nem a szavak játékának kedvéért tiltakozik Mohanosz cipru­si érsek sem, amikor egy angol golyó által erőszakosan ki­oltott 18 éves ifjú holtteste fölött felkiált: „Felhívjuk minden civilizált ország figyelmét a vandalizmusnak és barbárságnak ezekre a megnyilvánulásaira és követeljük, hogy haladéktala­nul vessenek véget ennek!” Vessenek véget, mert a népek világosan látják, mi van a lepel mögött: „Röviddel a második világháború befejezése után az Amerikai Egyesült Állam'dk, Anglia és Franciaország politikájában mind erősebben kezdett érvényesülni a reak­ciós, militarista körök befolyása, eluralkodott nálwk az a tö­rekvés, hogy gazdasági és politilcai nyomás, fenyegetések és háborús provokációk segítségével ráerőszakolják akaratukat más országra. Ezt az irányzatot „erőpolitikának" nevezték eh Az erőpolitikában a mai imperializmus legagresszívebb körei­nek a törekvése jutott kifejezésre, hogy megszervezzék a vi­láguralmat, elfojtsák a munkás-, demokratikus és nemzeti fel­szabadító mozgalmakat. Kifejezésre jutottak továbbá a szocia­lista tábor elleni háborús kalandok tervei.” (SZKP XX. kong.) Ezekkel állunk szemben, amikor hazánk földjén felrobban­nak a hidrogéngázzal töltött léggömbök, amikor emberi életet oltanak ki, amikor szennyezni akarják a dolgozók hangulatát, amikor kémtevékenység céljára fényképfelvételeket készí­tenek. Ezekkel a hazárdjátékosokkal állunk szemben, akik vér­szomjasán rohannak a szakadék felé. Nem estünk, nem esünk, és nem is fogunk kétségbe esnU A népek békeakarata mindennél erősebb. Felemeljük tilta­kozó szavunkat! És ha mi, nógrádiak csak cseppek is vagyunk a békéért harcolók millióinaik tengerében, ha egyesülünk, zúgó viharrá leszünk, eloltjuk a tüzet és a szakadékba söpörjük a bűnösöket. Bobál Gyula Beszereztek a mű trágyát Nográdkövesdcn Csendes még és hóborított a nógrádkövesdi határ, de az állami gazdaság műhelyeiben már lázasan készülnek a ta- dönteni, hogy a közös utat jár- íyaszra. Egyre több gép hagy­juk . ; : (Folytatjuk.) Tsz előkészítő-bizottság alakult Magyarnándorban Magyarnándorban néhány héttel ezelőtt négy dolgozó paraszt úgy határozott, fel­hagy a régi, kisüzemi gazdál­kodással s rátér a fejlett, nagy­üzemi gazdálkodásra. Első­nek Oroszka János 10 holdas gazda írta alá a belépési nyi­latkozatot. Utána ifj. Mizera József né 7, Benkő Gyulóné 3, Koplányi István másfélholdas gazda is a szövetkezeti utat választotta. A gazdák előkészí­tő bizottságot alakítottak. Oroszka Jánost kértük meg, mondja el a jelenleg még csak tagú előkészítő bizottság terveit. — Igaz, ma még csak né­gyen vagyunk, de arra törek­szünk, hogy minél több dolgo­zó paraszt térjen rá a szövet­. , , 1 kezeti útra- A pártszervezet nel is. A párttagság igen kis £s a tanács vezetői nap mint része vesz részt oktatásban, a pártonkívüliek arányszáma szintén alacsony. Ennek tud­ható be, hogy maga a termelő­szövetkezet elnöke, de több tag nap elbeszélgetnek a dolgozó parasztokkal, megmagyaráz­zák a szövetkezeti gazdálko­dás fölényét. Én is sok gazda­társammal beszélgettem már. Sokan közülük neheztelnek is rám, de megállapíthatom, hogy a dolgozók többsége ér­deklődik a szövetkezet iránt és hamarosan ők is aláírják a belépési nyilatkozatot. — Én már egyszer tagja vol­tam a szövetkezetnek és tu­dom. mennyivel jobb közösen, nagyüzemileg gazdálkodni. Most 10 hold földem van szerte a határban. A kisparcellák nem engedik meg, hogy alkal­mazzam a fejlett módszereket, a gépet, a keresztsoros vetést. De ha a földeket már nem sze­gik keresztül a mezsgyék, ha a község dolgozói közösen gazdálkodnak, lehetőség nyí­lik arra. hogy a gyakorlatban már bevált nagyüzemi mód­szereket mi is alkalmazzuk.“ Ahhoz, hogy ezt elérjék, hogy mindenki meggyőződjön ennek igazáról, szükséges az állandó, meggyőző, felvilágo­sító munka, a párttagok és ja el „egészségesen“ a javító- műhelyt. Rövidesen befeje­zik a kövesdiek a 23 darab erő­gépük javítását. A gépjavítás mellett nem feledkeznek meg a műtrágya-beszerzésről sem. 5 Már gondoskodtak annyi mű- | trágyáról, amennyi elegendő Jlesz őszi búza vetéseik fejtrá- : gy ázásához. Haláridű elüli végeznek a gép­javítással raegjénk gépállomásai Meggyorsult a gépjavítás ] megyénk gépállomásain. Húsz tnap alatt Nógrád megye a me- fgyék versenyében a 18. helyről az 5. helyre került. A gépállo­mások ütemtervüket 105,6 százalékra, globális tervüket pedig 90 százalékra teljesítet­ték február 10-ig. Két gépál­lomás, a pásztói és az erdő- kürti, már végzett a gépjaví­tással. Pásztón már a szemlét is megtartották, amely azt ál­lapította meg. hogy a gépál­lomás dolgozói derekas mun­kát végeztek, gépeiket kifo­gástalanul javították meg. So­kat javult a szécsényi gép­állomás munkája. Globális a tanácstagok példamutatása,. tervteljesítésük 84,1 százalék. A berceliek 88,6, az érsekvad­kertiek 86,5, a karancskesziek 84,7, a kisterenyeiek 92,2, a tol- mácsiak pedig 86,8 százalékra állnak. Minden valószínűség szerint megyénk gépállomásai határidő előtt végeznek a gép­javítással. Nagyoroszi község agronómusa jelenti... Készülnek a közelgő nagy mezőgazdasági feladatok meg­valósítására a nagyorosziak is — jelenti Kaszás Csaba leve­lezőnk, a község agronómusa. A kenyérgabona vetéstervet az ősszel nem teljesítette Nagy­oroszi. A mulasztást tavasszal pótolni kell. A vetési tervek felbontását már befejeztük. Nemcsak teljesíteni, hanem túlteljesíteni akarjuk az elő­irányzatot. Nagyobb területen terme­lünk ez évben kukoricát és magasabb termésátlagot kívá­nunk elérni. A termésátlag növelésének legalapvetőbb kö­vetelménye a fejlett agrotech­nikai módszerek alkalmazá­sa. Nagyon fontos például, hogy a kukoricát négyzetesen vessük. Persze ettől sokan még idegenkednek a faluban. Éppen arra van tehát szükség, hogy mi, agronómusok felvi­lágosító munkát végezzünk. Az ilyen munka is készülődést jelent a tavaszra. Én minden héten a Szabad Föld téli esték keretében és a gazdagyűlése­ken ismertetek egy-egy új ter­melési eljárást. Személyesen is sok gazdával elbeszélgetek. A hangoshíradón keresztül hetenként kétszer tartok elő­adást az időszerű munkákról és a termelőszövetkezetek eredményeiről. Tiszta a vetőmag a gaVgagntai Táncsics Tsz-ben Mozgalmas az élet a galga- gutái Táncsics Tsz-ben. A ber- celi gépállomás vontatója és a termelőszövetkezet fogatai a télen összegyűlt istállótrá­gyát szállítják ki a földekre; Tisztítják már a vetőmagot is. Aránylag kevés magot kell ki- tisztítaniok és így kalmár­rostával, csigatriőrrel végzik a tisztítást. Mire elérkezik az első vetésre alkalmas nap, a galgagutai Táncsics Tsz vető­gépei azonnal megindulhatnak, hogy az időben előkészített magot a földbe pergessék. 30 vagon velőburgonyát cserei megyénk Vetőburgonya csereakció kezdődött megyénkben. 30 va­gon minőségi vetőburgonyót cserélnek ki megyénk tsz-ei és egyéni gazdái az akció kere­tében. A csere a járási taná­csok ütemezese szerint tör­ténik és feltételeit a közsé­gekben falragaszok ismerte­tik. Az akció szervezésében a Balassagyarmati Járási Tanács mezőgazdasági osztálya végzi a legjobb munkát. Eddig több mint 5 vagon burgonyát igé­nyeltek a járás termelői.

Next

/
Oldalképek
Tartalom