Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)
1956-02-08 / 11. szám
4 SZABAD AOGRÁn 1956. február 8. Kártevő hanyagság Január egyik utolsó napján ízalagszakadás volt a vízválasztói szénosztályozón, amelyet egy felhordó szalagra került bányaía okozott. A szalag- szakadás következtében nyolc órán át nem működött a vízválasztói osztályozó. Hogyan került a bányafa a Szalagra? Erre vár most feleletet az olvasó. A magyarázat egyszerű: a margittárói bányászok hanyagságából. Igaz, van egy másik eshetőség is, de ez alig merül fel, az ugyanis, hogy Margittárón időnként szándékosan raknak a csillékbe bányafát. Január végén két nap alatt 5 darab méteres, vagy még nagyobb bányafa került elő a Margittáróról érkező csillékből, a kisebb ócskafákat nem is említve. De még ez mind semmi, mert Vízválasztón az is előfordult már, hogy egy kisebb fajta motor került elő a szénből. Gyakran találnak az osztályozó dolgozói a szén között sínszeget (kiló- számra!) és különböző gépalkatrészeket. A kisterenyei osz- tályozón nemrégiben egy talbó ütközőt találtak a szén között, s az is Kisterenyén történt, •hogy egy gazdátlan fúrógép került elő az egyik csille fenekéről. Vajon kit terhel a felelősség az ilyen esetekért, amelyek a vízválasztóihoz hasonló üzemzavarokat idézhetnek elő? Elsősorban a munkahelyeken dolgozó bányászokat, akik nem nézik meg a csilléket, mielőtt megkezdik a rakodást, másodsorban fjedig a műszakiakat, akik nem ellenőrzik kellőképpen, hogy mi lesz a Sorsa az olyan anyagoknak, szeirszámaknak, amelyek már feleslegesek a bányában. 250 MILLIÓ FORINT kártérítést fizetett ki az Állami Biztosító, amióta kormányunk 1952-ben kötelezővé tette az egyéni és a szövetkezeti tulajdonban lévő lakóházak, mezőgazdasági épületek, felszerelések és termények tűz elleni, valamint a termés jégkár elleni biztosítását. A kuruzslás, a babona és a tudományos gyógyítás Az orvosi tudomány rohamléptekkel halad a fejlődés útján. Naponta fedeznek fel új gyógyszereket, vizsgáló módszereket, finom műszereket, hatásos gyógymódokat, hasznos gépeket. amelyek a betegségek felismerését, gyógyítását, megelőzését szolgálják. A szocializmust építő népi demokráciákban. ahol a legfőbb érték az ember, az állam minden dolgozó számára biztosítja az ingyenes orvosi, kórházi és fürdő kezelést, megteremtette az üzemorvosi szolgálatot, kiépítette a szakorvosi ellátás országos hálózatát, a vérellátó és mentő szolgálatot, az egész országban megszervezte a Vöröskereszt munkáját, mely a tömegeket mozgósítja az egészségügy támogatására. Az orvosok mégis panaszkodnak. hoev tekintélyük és megbecsülésük csökken, nem élvezik kellő mértékben a betegek bizalmát és jóindulatát, ma is sok elhanyagolt eset kerül eléjük, tanácsaikat nem fogadják meg. Ebből pedig nemcsak az orvosra származik hátrány. hanem a betegek egészségére, épségére, sőt életére is. Ez természetesen az államot, a társadalmat és a termelést is kedvezőtlenül érinti. Ha mindennek okát keressük, a kuruzslás és babona kérdésébe ütközünk. Az ember azt hinné, hogy a materialista világnézet és műszaki kultúra korában ezek már rég kivesztek. De a mindennapos tapasztalat tépten-nyomon azt mutatja, hogy a kuruzslás és babona maradványai még az iskolázott népréteg legszélesebb köreiben is megtalálhatók. Érdem« tehát ennek okát és következmé- nyait kutatni. A babona gyökerei a történetem előtti korba nyúlnak visz- sza. Abba az időbe, amikor az ősembernek tudása és tapasztalata nem volt a természeti jelenségek okainak megértéséhez. Csupán következményeit érezte. Azokat képzelete segítségével hatalmas és jórészt gonosz szellemek munkájának tulajdonította, akiket könyörgésekkel és áldozatokkal kívánt megnyerni, illetve megengesztelni. Ennek a csapongó képzeletnek nem volt sem határa. sem magja. De vámszedői hamarosan kifejlődtek azokból, akik a félelmet és hiszékenységet a maguk hatalmának és jólétének kiépítésére tudták felhasználni, A kuruzslás a jogi értelmezés szerint képesítés és jogosítvány nélküli gyógyító tevékenység, kereseti célból, amely az állam szabályait és adóbevételét sértő rendészeti és adóügyi kihágás. Orvosi szempontból a kuruzslás helytelen gyógymódok alkalmazásából áll. elégtelen hozzáértés következtében. A kuruzslás és babona tehát közös gyökérből ágazik ki. Ez a képzelet, amelv a tudás hiányából fakad. Az emberek egy része inkább átveszi mások nézeteit. szokásait és előítéleteit, minthogy azok helyességén és hasznán gondolkodjék. Ez a magatartás az érzelmek túlsúlyából ered az értelem fölött. Nyilvánvaló ugyanis, (hogy az értelem későbben fejlődik ki. mint az érzelem, ezt a gyermeki lélek fejlődése is világosan mutatja, a gyermek túlnyomóan érzelmi lény: értelmének fejlődését a környezet, a kor, a nevelés és tanítás hozza meg. annak minősége szerint. Arra nincs ‘ terünk, hogy az egyes babonákat és kuruzsló eljárásokat ismertessük. De nagyon nyomatékosan ki kell emelni a kuruzslásnak azt a ma legszélesebb körben elterjedt módját, amely hozzá nem értők részéről a betegeknek adott tanácsokban nyilvánul meg; A felulates siímlilo tisztában azzal, hogv milyen súlyos. sőt , jóvátehetetlen kárt okozhat egy betegnek azzal, ha orvosába vetett bizalmát megingatja, neki valamilyen gyógyszert ajánl, őt csupán várakozásra bíztatja, vagy a megajánlott műtétről lebeszéli. Korunk legáltalánosabb betegsége az emberek idegessége, amély fokozott ingerlékenységben és hiszékenységben, képzelődésben, aggályoskodásban és kapkodásban nyilvánul meg. Az ilyen beteg barátjának. fölöttesének. ismerősének betegségére vonatkozó minden megjegyzését, véleményét, tanácsát túlértékeli, a hozzáértő orvos rovására is. Az ebből kialakuló bizonytalanság és bizalmatlanság a gyógyulás fontos akadálya. Sajnos, a nagy- közönség egyáltalában nincs tisztában azzal, hogy a gyógyszer a gyógyulásban csupán harmadrendű tényező, a szociális helyzet, életmód és műtét mögött. De azzal sem, hogy az egészségvédelem és gyógyítás egyaránt döntő tényezője az orvosi tanács, amely annyit ér, amennyit abból a beteg megvalósít. Ezt veszélyeztetik mindazok, akik a beteget megvizsgálni. baját tisztázni és az ajánlott gyógyszerek és gyógymódok hatását megítélni szaktudás és tapasztalat hiányában nem képesek. A betegségek egy része ugyan magától is meggyógyul, néha ijesztő tünetei gyorsan elmúlnak, de más részükben a fájdalom hiánya és a kezdeti jelentéktelen tünetek rohamosan fokozódó súlyos vagy végzetes következményekre vezetnek. Számta- lan gyermek elnyomorodását annak köszönheti, hogy hozzátartozói azzal áltatták magukat. hogy baját maid kinövi. Számtalan rákos beteg szörnyű szenvedéseit annak köszönheti, hogy akkor, amidőn baia egyszerű műtéttel gyorsan és véglegesen gyógyítható lett volna, nem fordult orvoshoz, vagy ha igen. nem volt hajlandó magát megoperáltatni. Számtalan gyomor- és nvom- bélfekélyes beteg egy egész életet betegeskedik végig és szorul súlyos csonkító műtétre azért, mert az elrendelt fekvést, étrendet, életmódot nem tartotta be és panaszait gyógyszerekkel kívánta megszüntetni. Számos beteget fegyelmi úton kell a kórházakból, üdülőkből és szanatóriumokból eltávolítani azért, mert nem hajlandók megtenni azt, amire salát egészségük érdekében szükségük van. Ezért kell tehát a kuruzslás és babona ellen küzdeni. Ezért van szükség az öntudat kifejlesztésére, a dolgozók legszélesebb rétegeiben. Ezért van szükség az orvosi tudás és munka megértésére. mert anélkül azt a siker legfőbb feltételétől fosztják meg. Ezért kell megbecsülni azokat a mérhetetlen erőfeszítéseket, amelyeket a népi demokrácia a dolgozók közegészségügyi és kulturális színvonalának emelésére egyre növekvő mértékben meghoz. Dr. Zemplényi Imre körzeti orvos ««««««««««««««««««««««««<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<< <«««« «««««« w<<<w<<<<<<<<<<<<<<<<<<<< <<««««««««« KÖZÉRDEKŰ KÉRDÉSEK Milyen igazoló sok szükségesek a családi pótlék igényléséhez ? A Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ egyes helyi szervei, üzemi kifizető- helyei, valamint az illetékes tanácsolt végrehajtó bizottságai gyakran vitáznak azon, hogy családi pótlékra való igényjogosultság megállapításához mikor szükséges hatósági bizonyítvány, mikor kell anyakönyvi kivonat, és mikor elégséges csupán a személyi igazolvány bemutatása. Á viták kiküszöbölése és az egységes eljárás kialakítása érdekében a Minisztertanács, illetve az SZTK tájékoztatása alapján a következőket közöljük: 1. Munkahelyváltoztatás esetében, ha a dolgozó 1951. óta akár üzemi kifizetőhelyen, akár az SZTK helyi szerveinél kiskorú gyermeke után családi pótlékban már részesült, a családi pótléknak az új munkahelyen való folyósításához sem hatósági igazolás, sem pedig születési anyakönyvi kivonat nem kell. Ebben az esetben a családi pótlékra való igényjogosultságot csak az előző kifizető szerv által kiállított „Családi pótlék folytatólagos igénylésére jogosító igazolvány” alapján kell megállapítani. 2. Üj családi pótlékra való igényt csak anyakönyvi kivonattal lehet igazolni, ezt sem hatósági bizonyítvánnyal, sem pedig személyi igazolvánnyal helyettesíteni nem lehet, mert az anyakönyvi kivonat hátsó oldalán a kettős igénylések megakadályozása miatt fel kell jegyezni a családi pótlék igénylésének ~ megtörténtét. Ezt a feljegyzést a személyi igazolványba bevezetni nem lehet, a feljegyzés hiánya viszont visszaélésre adhat okot. 3. Együttélési igazolványt a családi pótlék igényléséhez kiadni nem kell. A gyermek eltartását csak abban az esetben kell hatósági (lakóbizottsági) bizonyítvánnyal igazolni. ha az a dolgozónak nem vérszerinti gyermeke (hanem testvér, nevelt gyermek), továbbá, ha az anya igényli a családi pótlékot. Kérjük az illetékes szervek •vezetőit, hogy a fentieket a dolgozók körében, a munkahelyükön, megfelelő módon tudatosítsák; míg a helyi tanácsok dobszó, hangos híradó, vagy más, a helyben szokásos módon, valamint a tömegszer- vezetek és állandó bizottságok útján hozzák a munkavállalók tudomására a családi pótlék-igény támasztásának előfeltételeit. A munkáltató szervek üzemi kifizető helyeit pedig kérem, hogy az igazolások tekintetében a Miniszter- tanács és az SZTK fent ismertetett gyakorlatát folytassák. BAJTA1 JENŐ, megyei tanács igazgatási osztály vezetője A kórházi látogatásokról A kórházban fekvő betegeink érdekében három dologra szeretnénk felhívni beteg- látogatóink, a hozzátartozók figyelmét: Az utóbbi időben sajnos rendszeresen előfordul, hogy egy-egy beteg ágya körül nyolc-tíz látogató is csoportosul. Egy nyolcágyas szobában, szűkén számítva is ott zsúfolódik tehát össze harminc-negyven ember. Alkalmazottaink figyelmeztetését a legtöbb látogató figyelembe sem veszi, sőt némelyik még gorombaságokat is vagdos a fejükhöz. Nem szükséges hosszan részletezni, mennyire ártalmára van a betegnek a túlzsúfolt szoba fülledt levegője, menynyire kimeríti őket — bármennyire is titkolni igyekeznek udvariasságból — a nagyszámú. órákat ott időző látogató, vagy mennyit ront állapotukon egy óvatlanul újságolt esetleges rossz hír. Szeretnénk, ha látogatóink belátnák, hogy az egy- vagy kétórai látogatási idő engedélyezése nem feltétlenül jelenti azt, hogy a betegágy mellett el kell töltsenek egy vagy két órát. Azt szeretnénk elérni, hogv egy betegnél egyszerre csak két látogató legyen. Ez pedig csak úgy vihető keresztül, hogy amennyiben mégis több látogató érkeznék. úgy a „létszámon felüliek" a folyosókon, vagy társalgóban várakozzanak. Viszont erre az előbb érkezettek legyenek figyelemmel és engedjék át helyüket a később jövőknek. Beteglátogatóink nagyrészt vonaton, autóbuszon, kocsin, villamoson utaznak, ruhájukra mindig tapad valami szenny. Ennek ellenére általánosan elterjedt az a helytelen szokás, hogy a kórházban utcai ruhában leülnek a beteg ágyára. A minden vigyázat ellenére is ruhájukhoz tapadó szennyet, port, fertőző csírákat így ott „felejtik” a szülő-nő, az operált beteg, vagy például a tüdőgyulladásos belgyógyászati beteg fehér lepedőjén. Kórtermeink berendezése és arány- lagos kicsisége nem teszi lehetővé, hogy minden betegágy mellé két széket tegyünk, egy-két szék azonban mindig akad, hogy az idősebbek arra üljenek le. Gyakran találkozunk ugyanakkor náthás, tüsszögő látogatókkal is. Az influenzás látogatók újabb fertőzésnek teszik ki a betegeket, gyógyulásukat hátráltatják. Nem szeretnénk olyan színben feltűnni, mint akik nem szeretik a gyermekeket. Sőt! Nagyon is! De éppen az ő érdekükben kérjük a szülőket, hogy tizenkét éven aluli gyermeket látogatóba ne hozzanak. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a látogatóba érkezett gyermekek öt perc múlva már jórészt a folyosókon futkároznak, szaladnak, egyik kórteremből ki, a másikba be, szülői felügyelet nélkül. Elesnek, négykézláb csúszkálnak a folyosón, kórtermekben, utána kezüket a szájukhoz viszik. Emellett kiabálnak, a kórház csendjét zavarják. A gyermekek ugyanekkor minden fertőzésre fogékonyabbak. Osztályainkon kivizsgálás alatt levő betegeink között óhatatlanul akadhat egy-egy lappangó fertőző beteg, semmi szükség arra. hogy a látogató gyermek maga is megfertőződjék. Fentiek miatt határoztuk el, hogy a tizenkét éven aluli gyermekek látogatóként való bejövetelét nem engedélyezzük. A MEGYEI KÖRHÁZ IGAZGATÓSÁGA Salgótarján SZUBtíb NÓGRAft Felelet a választók bizalmára felsőpetényi tanács VB a tagság segítségével az 1954. évi tanácsválasztás óta sok olyan feladatot hajtott végre, amelynek az elintézése évek óta húzódott és bosszantotta a lakosságot. Egypár példát hozok fel ennek bizonyítására. A községen átvezető Lókos patak felett lévő hidat, amely már olyan volt, mint amelynek nincs gazdája, s boltozata leszakadói élben volt, most kijavítottuk, biztonságban közlekedhetnek rajta az emberek. Az alkotmány utcai elágazásnál lévő kút már évek óta rossz volt, csak néha volt benne víz. 11 600 forint beruházással rendbehozattuk és üzembiztosán adja a jó, egészséges vizet a lakosságnak. Nagy örömmel fogadták a község dolgozói a hangoshíradó felszerelését, amety már szinte nélkülözhetetlennek bizonyult a 'községben. Evek óta húzódozott a hullaház rendbehozatala, ma már az is megfelelő állapotban van. Felsőpetény legrégibb épületei közé tartozik a kovácsműhely, amely már szinte összedűlöben volt. Azt is kijavítottuk, megfelelő állapotba hozatttvlk. Nagyon elhanyagolt volt a tanácsház épülete és udvara is. Egy épületben van az iskolával és a gyermekek életbiztonsága is. veszélyben volt azáltal, hogy az udvar nem. volt elkerítve és így azok játék közben a nyílt utcára szaladgáltak. 1955-ben az épületet tataroztattuik, az udvart bekerítettük. Kultúrtermünk ugyan nincs, de azért sikerült elérni, hogy minden szombaton filmvetítés van — egyelőre az iskolában. A nőtivesi mozigépész jön át hozzánk minden héten a vetítőgéppel, és a dolgozók szórakoztató, nevelő filmekben gyönyörködhetnek. Az V. Békekölcsönjegyzéskor 1954-ben eléggé lemaradt a község, mert nem volt kellő irányító erő és a pártszervezet sem adott elég segítséget. A befizetés is nehezen ment. Az 1955. évi jegyzéskor a pártszervezet, jól dolgozott és a tanácstagság is egy emberként vette ki részét a jegyzésből és a. jegyeztetésből. Az eredmény az Vett, hogy a dolgozók több mint a dupláját jegyezték az előző évinek és október 20-ra ezt 100 százalékban be is fizették. A dolgozókról való gondoskodásnak és a jó felvilágosító munkának meg van az eredménye. A járás községei között elsőnek teljesítettük a kenyérgabona vetéstervet. Az évi adófizetési kötelességet 100 százalékra teljesítette a község. A beadási kötelességünknek is sokkal jobban eleget tettek a gazdák, mint 1954-ben. Alig pár kiló sertéshús hátralék maradt, de azt is teljesítették január első napjaiban és több dolgozó paraszt mint például Antus János, Alföldi István, Varga Pál már egész 1956. évi sertésbeadási kötelezettségének eleget tett. Vidovszky András Felsőpetény A szilaspogonyi szülők példamutatása Szilaspogonyban egy négy- cantermes, nevelői szobával, fizikai szertárral és 2 kh gyakorlókerttel egy korszerű iskola épül. Az iskola már tető alatt van. A befejezéshez közeledik, 65 000 forint áll jelenleg az építéssel kapcsolatban rendelkezésre. 1956. január 26-án szülői értekezletet hívott össze az iskola igazgatósága. Hogy eredményes volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a jelenlévő 56 szülő 13 944 forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel, amely- iye) községük fájó pontját, az iskola problémáját segítenek mielőbb megoldani» Különösen a ceredtótújfalui tsz nyújt nagy segítséget. 7000 forint értékű társadalmi munkát végeznek majd el. A segítségért köszönetét mond 110 tanuló és 5 nevelő a tsz tag* ságának és a szülőknek» Hogy előreláthatólag még többen is segítségünkre lesznek, az is bizonyítja, hogy Varga Géza, akinek gyermeke nem is jár iskolába, eljött, hogy ő is részt akar venni az iskola felépítésében. „Nekem is járhat még unokám iskolába“ — mondta. Lehet, hogy a következő levelemben már azt írhatom, hogy a 65 000 forintból 100 000 forint lett. A szilaspogonyi dolgozók ezzel is bebizonyították, hogy egy emberként állnak ki, ha fontos dologról van szó. Ezt a felsőbb szerveink is bizonyára értékelik és ők is komoly segítséget nyújtanak az iskola építésében. Bózvári József ált. isk. ig. Szitás pogony Kiüteren.vién is megemlékeztek a 10 éves földmű« es&zövelkrzetekröl A Kisterenye és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet dolgozói nagyszabású ünnepséggel emlékeztek meg a földművesszövetkezet 10 éves fennállásáról. Az ünnepséget termelési értekezlettel kötötték egybe. A beszámoló megemlékezett a szövetkezetek 10 év óta elért fejlődéséről, majd » tervfeladatokat ismertette az ügyvezető, a jelenlévő dolgozók és vezetőségi tagok előtt. Pénzzel, oklevéllel jutalmazták meg a legjobb dolgozókat és a tíz év óta működő vezetőségi tagokat; Az ünnepi értekezleten tánccsoport szórakoztatta a megjelenteket, majd ünnepi vacsorán vettek részt a dolgozók és vezetőségi tagok. Tánc- mulatsággal fejezték be az évforduló ünnepséget, Urbán Béláné, Maconka Az olvasó kérdez —■ az illetékesek válaszolnak A berceli Vörös Csillaq Tsz fiataljai a következő kérdéssel fordultak hozzánk: Termelőszövetkezetünkben 10 fiata' dolgozik. Szeretnénk a tsz-ben megalakítani a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség szervezetét. Nem tudjuk, lehetséges-e ez és milyen feltételekhez van kötve a szervezet megalakítása? A MÖHSZ megyei szervezete ezzel kapcsolatban azt a választ adta, hogy 10 fővel már meg lehet alakítani az alapszervezetet. A tsz fiataljai forduljanak a MÖHSZ járási elnökségéhez, ahonnan az elvtársak megadják a szükséges gyakorlati segítséget az alapszervezet megalakításához. Répás József homokterenyei olvasónk a következő ügyben kér felvilágosítást: A nádújfalusí földművesszövetkezetben 1066 forintért vásárolt egy tűzhelyet és három nap múlva letörött a sütő- ajtó és a sütőkeretböl is egy darab, anélkül, hogy erősebben hozzányúlt volna valaki. Kérdi: Van-e rá lehetőség, hogy az ajtót és a keretet valahol becserélje. vagy megcsináltassa. A földmüvesszövetkezetek Nóg- rád megyei szövetkezeti központja e kérdésre azt a választ adta. hogy Répás elvtárs forduljon panaszával ahhoz a szövetkezethez, ahol a tűzhelyet vette, melyen keresztül biztosítják panaszának elintézését. A gyár — amennyiben anyaghiba miatt történt a törés — azt a részt hajlandó becserélni.
