Szabad Nógrád. 1956. február (12. évfolyam. 9-17. szám)

1956-02-08 / 11. szám

A XX. pátíkengtesskis előestéjén Nagyarányú energetikai fejlődés a Szovjetunió A szocialista villamosítás A szovjet dolgozók a hatodik ötéves tervről • • • * • • • Rövidesen összeül a Szov- • • jetunió Kommunista Pártja ; • XX. kongresszusa. A szov- • I jet nép felkészül arra, hogy : • méltóan fogadja; ezt a törté- £ • nelmi eseményét. Szerte a• • nagy szovjet hazában újabb • • munkahőstettek születnek, • J s most folyik az SZKP Köz- j ; ponti Bizottságának a ható- £ • dik ötéves tervre vonatkozó j : irányelvei felett a vita. : A kongresszusra az egész í £ szocialista tábor, a haladó £ • emberiség is várakozóan te- ; í kint. • • Az alábbiakban néhány! : cikket közlünk arról, hogy £ • a fejlődés milyen hatalmas : • távlatai előtt áll a hős szov- • j jet nép, hogyan fogadta; : nagy pártjának tervezetét. I • • # • ««•••••••••••••••••••••••••••»•••••••••a* 70 új szénbánya Ukrajnában Az Ukrán SZSZK-ban 1956- ban 70 új szénbányában indul meg a termelés. Az új bányák üzembehelyezésével és több régebbi bánya korszerűsítésé­vel 15 százalékkal növelik Uk­rajna széntermelését. 28 milliárd rubel szociális és kulturális ellátásra A Szovjetunió Szakszerveze­tei Központi Tanácsának el­nöksége jóváhagyta az 1956. évi állami társadalombiztosí­tási költségvetést, melynek végösszege (28 milliárd rubel) másfélmilliárd rubellel halad­ja meg a múlt évi költségve­tést, és több mint háromszoro­sa az 1940. évi költségvetés­nek. Jelentős összegeket fordíta­nak nyugdíjakra és segélyekre, a dolgozók és gyermekeik gyó­gyítására és pihenésére, gyógy, ételekre és a munkások, alkal­mazottak szociális és kulturá­lis ellátásának további meg­javítását célzó többi rendsza­bályokra; Ebben az évben több mint hárommillió szovjet ember pi­hen majd a szakszervezeti gyógyhelyeken, a szanatóriu­mokban és üdülőkben. A szak- szervezeteknek több mint 1350 üdülőjük van. Az ország keleti és déli kerületeiben újabb sza­natóriumok épülnek. Szakszer­vezeti szanatóriumokba és üdülőkbe való beutalásokra idén több mint másfélmil­liárd rubelt költenek. Többmillió rubelt irányoztak elő az iskolások üdülésére. 1.4 millió új lakás A Szovjetunió városaiban 1956-ban 1 400 000 új lakást építenek. Az állami költségve­tés 14 százalékkal nagyobb összeget biztosít lakásépítésre, mint 1955-ben. A lakóházakon kívül rengeteg iskola, klub, színház, tudományos intéz­mény. gyermekotthon és egyéb szociális és kulturális intéz­mény épül idén a Szovjetunió minden részén. 35 évvel ezelőtt kezdődött. A VIII. Oroszországi Szovjet- 'kongresszuson 1920. december 22-én V. 1. Lenin fellépett a szónőki emelvényre, magasra felmutatott egy könyvet — a GOELRO-tervet — és így szólt: — Szerintem ez a mi má­sodik pártprogramunk... A kommunizmus Szovjetha­talom plusz az egész ország villamosítása. Az elnöki emelvény mélyén ott volt Oroszország európai részénék óriási térképe, ame­lyen apró csillagokként ra­gyogtak az erőművek. A hi­deg teremben helyetfoglaló munkások, parasztok és vörös- gárdisták sovány arcán fel- indultság és öröm tükröző­dött. A kongresszus egyhangúlag elfogadta Oroszország villa­mosításának. tervét. Megkez­dődtek a nagyarányú munká­latok. És a Szovjetunió óriási eredményeket ért el annak el­lenére, hogy a 35 évből majd­nem 15-öt elraboltak az or­szágra rákényszerített hábo­rúk és igénybevett a nép­gazdaság helyreállítása. * A modem nagyipar műszáki alapja a villamosítás gyors ütemben halad. A szovjet erő­művek idén 156 milliárd kilo­wattóra áramot adták: 332- szer annyit, mint 1920-ban. Másszóval az 1920-ban termelt árammennyiséget most egy nap alatt előállítják. A szovjethatalom éveiben több mint 300 nagy- és köze­pes kapacitású erőmű épült, köztük 90 vízierőmű. Az or­szág a villamosenergiatermelés tekintetében a tizenötödik helyről a második helyre ke­rült a világon. Az ötödik ötéves terv a Szovjetunió villamosításának jelentős szakasza volt, amely előkészítette az átmenetet az új, döntő munkálatokra. Soha, egyetlen országban sem fejlő­dött ilyen ütemben az energe­tika. Az 1950-ben működő erő­művek összes kapacitása az ötödik ötéves terv végére majdnem megkétszereződött. Ebben az időszakban a szov­jet erőművek termelésének növekedése egymagában 76 milliárd kilowattórát tett ki. Érdemes összehasonlításkép­pen megemlíteni, hogy az év­százados energetikával ren­delkező Anglia termelése évente mindössze 73 milliárd kilowattóra, Franciaországé 45 milliárd, Svédországé 24 mil­liárd. Az ötödik ötéves tervben olyan hatalmas vízierőműve­ket helyeztek üzembe, mint a cimljanszki, gjumuszki, min- gecsauri, verhnijszvirsziki. Már áramot szolgáltatnak a 'kámai, gorkiji, kahovkai, narvai, knjazse-gubszki és a többi épü­lő erőművek első gépcsoport­jai. Ugyanez alatt az idő alatt olyan hatalmas hőerőművek kezdtek áramot adni, mint a mironovsZki, szlavjanszki, dél- kuznyeck-medencéi stb. Működnek már a világon pá­ratlanul álló kujbisevi vízi- erőmű első turbinái. Folytató­dik u sztálingrádi vízierőmű építése, amely még nagyobb kapacitású, mint a kujbisevi. Üjabb vízierőműveket kezde­nek építeni a Volgán, Kómán, Dnyeperen és Nyemanon. A szovjet nép jóval a kitű­zött idő előtt befejezte a GOELRO-tervet és az utána következő években a villa­mosítás alapján olyan erős ne­hézipart teremtett meg, amely lehetővé teszi most, hogy át­fogó támadást indítsanak az ország villamosítási térképén még ma is fellelhető fehér fol­tok ell^n. Ismeretes, hogy a Szovjet­unió legfontosabb természeti kincsei a keleti vidékéken ta­lálhatók. Itt van a vízienergia­tartalékok, szén-, színesfém- és ritkafémkészletek 80—90 százaléka, az ország vasércé­nek és erdőinek háromnegyed része. Szibériában terül el az egész termőföld 80 százaléka. A szibériai termelőerők ki­fejlődése óriási jelentőségű az egész népgazdaság szempont­jából. Már a villamosítás, ösz- székapcsolva a kohászattal és közlekedéssel, a szovjet nép szolgálatába állíthatja e terü­let elképesztő gazdagságát. A párt kijelölte a gigászi prog­ramot a keleti kerületek erő­műveinek és távvezetékeinek építésére. Az energetikai építkezés a Szovjetunió keleti részén egy­re nagyobb méretéket ölt. Az Irtisen már üzembehelyezték „Kazahsztán Dnyeprosztroját“, az uszty—’kamenogorszki vízi­erőművet; továbbá épül a buh- tarmini vízierőmű és tervbe vetlek egy harmadikat is. Épül az Obon a novoszibirszki vízi­erőmű, amelyet a hatodik öt­éves tervben üzembehelyeznek. Ez lesz az Obon épülő hatal­mas erőműlépcső első foka. A hatodik ötéves tervben lerakják a nagyerejű Jenyi­szej energetikai kihasználá­sának alapját. Jövőre működni ‘kezdenék az Angarán az irkutsZki vízi­erőmű első turbinái. A hato­dik ötéves tervben teljes erő­vel kibontakozik az Angara második és leghatalmasabb lépcsőjének, a világ leghatal­masabb vízié rőműj é nek, a bratszki erőműnek építése. En­nek az óriásnak a 'kapacitása több mint 3 millió kilowatt lesz, vagyis 50 volhovi erő­művel egyenlő. A bratszki vízi­erőmű évente több áramot ad, mint a kujbisevi és a sztálingrádi együttvéve és amellett ez az áram jóval ke­vesebbe kerül. Az Angara középső folyá­sa mentén a rendkívül olcsó keleti vidékein villamosáram felhasználásával kolosszális ipari komplexum létesül. A villamosáramot iji- nen továbbítják a szomszédos ipari kerületekbe is; dél-kele­ten az irkutszki—cseremhov- szki, nyugaton a krasznojarszki iparvidékékre. Az itt keletkező ipar méretei meghaladják szokásos elképzeléseinket. •k Készülnek a messze észak és Távol-Kelet folyóinák energiáját felhasználó hatal­mas erőművek távlati ter­vei. 1960 végéig el Ikell készül­nie az európai rész egységes energiaszolgáltató rendszeré­nek, amely magában foglalja a középső területet, a déli vidék és az Ural energiarend­szereit. Ugyanakkor hozzálát­nak a KrasznojarsZk—Kuz- nyeck-medence távvezeték épí­téséhez. amely összeköti Nyu­gat- és Kelet-Szibéria ener­giaszolgáltató rendszereit. Hoz­zájuk csatlakoznak, a többi szibériai energiaszolgáltató rendszereik is és ilymódon megvetik az egységes szibé­riai energiaszolgáltató rendszer alapját. Ez a rendszer 'kapcso­lódik a Szovjetunió európai részének energiaszolgáltató rendszeréhez, mégpedig a Je­nyiszej vízierőmüveit az Urál­iul összekapcsoló óriási táv­vezetékeiken keresztül. Ilyen­módon kialakul a Szovjet­unió egységes energiaszolgál­tató rendszere, amely össze­fogja a népgazdaság minden ágát és az ország egész terü­letét. Ilyenmódon lehetővé válik, hogy körülbelül a hetvenes évekre a villamos áramterme­lést ezer milliárd kilowattórára fokozzák. E színvonal mellett a szovjet ipar dolgozóinak munkatermelékenysége a mos­taninál sokszorosan magasabb lesz. Ez a kommunizmus, dia­dalának legfontosabb feltétele. A keleti energetikai !közpon­tok építése nagy nehézségek­kel jár. De a nagy tettek nagy energiát váltanak ki a nép­ből. ★ Ha kissé előrepillantunk a jövőbe, magunk előtt láthatjuk az Ural és a Csendes-óceán kö­zött elterülő iparvidékek gi­gászi rendszerét. Ennek lánc­szemei közt ott lesz a vasat adó Ural, a szenet és ércet szolgáltató Kuznyeck meden­ce, Nyugat-Szibéria gabona- termő, állattenyésztő és ipar­vidéke, az energiaszolgáltató központi rész, az áramigényes gyártási ágaik, Kelet-Szibéria szén- és favegyészete és végül a Távol-Kelet iparvidéke, kol­hozai és halászata. A szovjet nép a XX. párt- kongresszusra készülve újabb és újabb sikereket vív ki Lenin villamosítási tervének megvalósítása Iközben. A gorkiji autógyári dolgozók értékes kezdeményezése A gorkiji Molotov Autógyár sok ezer főnyi kollektívája a XX. pártkongresszus tiszteleté­re ünnepi műszakot tart; Ivan Permjakov brigádja ér­tékes kezdeményezéssel állt elő. Ahhoz, hogy a keréküzem tárcsahengerlő részlege telje­síthesse a hatodik ötéves terv első esztendejére előírt foko­zottabb feladatokat, újabb 12 munkásra lenne szüksége. Ivan Permjakov tanácskozott a bri­gád tagjaival és megállapítot­ta: megvan- a lehetősége an­nak, hogy a részlegen a foko­zott feladatokat a munkások létszámának emelése nélkül is teljesíthessék. A munka jobb megszervezése és a munkaidő­veszteségek megszűntetése ré­vén már most sikerült naponta 240 darabbal növelni a „GAZ— ti" autó keréktárcsáinak gyár­tását, a „GAZ—63“ autó kerék­tárcsáiból pedig naponta 100 darabbal többet gyártanak, mint eddig. Sőt az első napok­ban kiderült, hogy a részleg néhány munkást is fel tud sza­badítani a többi részleg szá­mára. Permjakov brigádjának kez­deményezését minden üzemben támogatták a munkások. A se­bességváltóüzemben a csoport- fogaskerék-részleg kollektívája vállalta: túlteljesíti a hatodik ötéves terv első évére vállalt megemelt termelési feladato­kat. anélkül, hogy szaporítanák a munkások számát. E célból a közeljövőben fogasmaró szer­számgépek vonalán függesztett futószalagot szerelnek be. a forgácsoló műveleteknél pedig nagyteljesítményű műszereket alkalmaznak; A gorkiji autógyári dolgozók elhatározták, hogy a hatodik ötéves tervben legalább 60 százalékkal emelik a munka termelékenységét; Minden eszközzel fejlesszük a kolhozgazdaságot Irta: 1. Popov, a Gyergyovicsi 1kerületi (Pszskov terület) „Vörös Hajnal“ kolhoz elnöke A kongresszusi irányelvek rámutattak azokra az eszkö­zökre, amelyek segítségével meg lehet oldani a mezőgazda­ság fejlesztésének legfontosabb feladatait; Vegyük például a mezőgazdaság különböző ágai helyes összehangolásának kér­dését; Az élenjáró kolhozok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ott, ahol sokrétű gazda­ságot folytatnak, jobbak az eredmények; Kolhozunkban igyekszünk összehangolni a különböző gazdasági ágazato­kat. A legtöbb figyelmet a len- termesztésre és az állattenyész­tésre fordítjuk; Tavaly 100 hektár megművelhető terüle­tenként 225 mázsa tejet fej­tünk és 38 mázsa húst termel­tünk. Az átlagos évi tejhozam 2730 kilogramm, minden egyes hektár lennel bevetett terület 13 700 rubel jövedelmet hozott. Ha lehetőségeinket vizsgál­juk, megállapíthatjuk, hogy még igen sok kihasználatlan tartalékunk van. Az irányel­vek helyesen szögezik le, hogy a kolhozokban a helyi viszo­nyokhoz mérten a legtöbb ter­mést adó növényeket kell ter­meszteni, és a legalkalmasabb állatfajtákat kell tartani. Ezek­ből a pártútmutatásokból le­vonjuk a gyakorlati következ­tetéseket. Ez évben tehenenként átla­gosan 3,5 ezer kilogramm te­jet fejünk, hektáronként 6 mázsa lenmagot és 5 mázsa lenrostot takarítunk be, Az embereik érdekében Irta: Jan Szudrabkali Amikor a XX. pártkongresz- szus irányelveit olvassuk, lelki szemeink előtt megjelenik ha­talmas hazánk teljes erejében és szépségében. Az irányelvek sok embert nyugtalanítanak külföldön. A burzsoá lapok az irányel­vekben közölt számokat már nem tartják propagandának —< a Szovjetunióban kiolvasztott acél, kibányászott szén, előállí­tott gépek maguk helyett be­szélnek. Az irányelvek nagy figyel­met fordítanak a szovjet em­berek életszínvonalának emel­kedésére. Még több kedvező feltétel nyílik iskolák és egye­temek építésére, gyors ütem­ben fejlődnek a mérnök- és technikus-káderek. És az atom. energiát, amely a háborús gyújtogatók, az „erő” diploma­tái számára csak a pusztítás és a halál fegyverét jelentik, a hatodik ötéves tervben széles körben használjuk fel békés célokra, az emberek boldogsá­ga érdekében; A megjelölt perspektívák minden egyes lett ember eszé­hez és szívéhez szólnak. Kelle­mes hallani a hírt, hogy meg­kezdik a plajaviszki vízierőmű építését, hogy a Dangava folyó átadja energiáját az emberek­nek. A rigai hőerőtelep máso­dik részlege és a ventszpilszi tengeri halászati kikötő; amelyről az SZKP Központi Bizottságának tervezete beszél, szintén a lüktető emberi mun­ka, a népi boldogság építésé­nek örömteli tervei. Amikor a sok ezer kolhozpa­raszt tudomást szerzett róla, hogy növelik a lucerna vetés- területét, hogy továbbfejlesz­tik a rétek javításával és a le­gelők telepítésével kapcsolatos munkákat, örömmel üdvözölte a párt programját. A lett me­zőgazdaság dolgozói sokkal több húst. tejet, gabonát, len­rostot, burgonyát tudnak ter­melni. Milyen nagyszerű távlatok nyílnak munkaszerető népünk előtt! Munkánk nemcsak az egyes emberek, egyes családok boldogságát, hanem százezer és millió család boldogságát, a békét, a kommunizmus építé­sét szolgálja. «««««««««««««««««««««««««««««««««««««««««««««««««««««««<«««««<«««««««««««<«««««««««««««« <«<<«<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<{<<<<<<<<<<<< Hatalmas távlatok a szocialista mezőgazdaság előtt A nehézipar fejlesztésének gyors üteme le­hetővé teszi,, hogy továbbra is szüntelenül nö­veljék a kolhozok, a gépállomások és a szov- hozok technikai ellátottságát, öt év alatt a mezőgazdaság körülbelül 1 650 000 traktort (15 lóerős traktorokra átszámítva), 560 000 gabona- kombájnt, 250 000 kukorica- és silókombájnt kap majd. Nagyszabású programot dolgoztak ki a mezőgazdasági termelés villamosítására, a növénytermelési, állattenyésztési és más mező- gazdasági munkák teljes gépesítésére. A gépállomások, a kolhozok és a szovhozok anyagi, technikai bázisának további megszi­lárdítása a mezőgazdasági termelés növelésé­nek alapfeltétele. 1960-ig 11 milliárd púdra kell növelni a szemestermények termelését. A legfontosabb ipari növények — a gyapot és a cukorrépa — termelését az 1955. évihez ké­pest több mint másfélszeresére, a rostlen ter­melést 35 százalékkal emelik. Még nagyobb mértékben növelik a zöldségfélék, a burgonya és az állati termékek termelését. A szovjet mezőgazdaságnak minden lehető­sége megvan ahhoz, hogy sikeresen teljesítse nagy feladatait a hatodik ötéves tervben. A szemestermény-termelés növelésének egyik ha­talmas tartaléka a szűzföldek hasznosítása. Elegendő példa, hogy szűz- és parlagföldék feltörése révén a Szovjetunió szemestermény vetésterülete 1955-ben az 1950. évihez képest 24 millió hektárral nőtt. Az irányelvek terve­zete e munkák továbbfolytatását irányozza elő. A szűzföldeken a vetésterületnek már eb­ben az évben el kell érnie legalább a 30 mil­lió hektárt. Az új földek hasznosítása hatalmas mérete­ket öltött és országos feladattá vált. Az állam egyre több nagyteljesítményű traktort, mező- gazdasági gépet, építőanyagot és összeállítható házat küld a szűzföldékre, óriási eszközöket utal ki új szovhozok szervezésére. A kommu­nista párt. felhívására a városokból és a fal­vakból több mint 350 000 fiatal hazafi érkezett önkéntes jelentkezés alapján a szűzföldekre. Január 20-án nyílt meg a Kremlben a szűz- és parlagföldek hasznosításában kivált Kom- szomol-tagok és fiatalok értekezlete, melynek részvevői kicserélték tapasztalataikat, s meg­vitatták a további szűzföld-hasznosítás ha­laszthatatlan feladatait. A szovjet emberek meggyőződtek arról, hogy a fiatal új telepe­sek újabb sikerekkel örvendeztetik meg ha­zájukat. A szemestermények termelésének növelésé­ben nagy szerepet tölt be a kukorica vetéste­rületének kiszélesítése. Az élenjárók tapaszta­latai megmutatták, milyen óriási előnyei van­nak a kukoricatermelésnek. A kukorica a leg­nagyobb termést adó szemestermény. A falusi dolgozók ezért egyöntetű helyesléssel fogadták a kukorica vetésterületének további kiszéle­sítéséről hozott párthatározatot. A hatodik öt­éves terv végéig legalább 28 millió hektárra kell növelni a kukorica vetésterületét. Az irányelvek tervezete felelősségteljes fel­adatokat tűz ki az állattenyésztés további nagyarányú fellendítésére. A kolhozoknak és a szovhozoknak jelentős mértékben növelniük kell a tej-, hús-, tojás- és gyapjútermelést. Az állattenyésztés továbbfejlesztésének fontos fel­tétele a takarmánybázis növelése. Az irányel­vek értelmében a takarmánygyűjtés minden tartalékát fel kell használni. És nemcsak a kö­zös állatállományt, hanem a kolhozparasztok tulajdonában lévő jószág takarmányellátását is biztosítani kell. A kolhoztermelés döntő erejét alkotják je­lenleg a gépállomások. Az irányelvek terveze­te előírja a gépállomások szerepének további emelését a mezőgazdaság minden ágában. A gépállomások dolgozóinak kötelessége a legszi­gorúbb takarékosság, a traktormunkák ön­költségének csökkentése, a gépállomások mun­kájáért járó természetbeni díjazás egy mázsá­jára eső ráfordítás csökkentése. Még ebben az évben megkezdik a gépállomások átállítását önálló elszámolásra. Ez a fontos állami intéz­kedés fokozottabban felelőssé teszi a gépállo­mások vezetőit az eszközök és a mezőgazda­sági technika helyes felhasználásáért. Nagy és felelősségteljes feladatokat állít a kommunista párt a kolhozparasztság elé a ha­todik ötéves tervben. Ezeknek a feladatoknak a sikeres megoldása végett az irányelvek elő­írják, hogy minden tekintetben erősíteni kell a munkafegyelmet a kolhozokban, emelni kell a kolhozmunka termelékenységét. E célból elő­ször is rendezni kell a munka díjazását, fo­kozni kell a kolhoztagok anyagi érdekeltségét. Az élenjáró kolhozok példájára széles körben alkalmazni kell a rendszeres előlegfizetést. Ez nagymértékben ösztönzi a munkatermelékeny­ség emelkedését. A helyi pártszervezetek azt a feladatot kap­ták, hogy fokozzák a politikai tömegmunkát és a szervezőmunkát a falun. Értessék meg minden falusi dolgozóval az irányelvek ter­vezetét, magyarázzák meg, milyen nagysza­bású feladatok előtt áll a mezőgazdaság a ha­todik ötéves tervben. Segítsenek a kolhozpa­rasztoknak, a gépállomások és a szovhozok dolgozóinak a szocialista mezőgazdaság gyors fellendítésének tartalékait és lehetőségeit ma­radéktalanul feltárni;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom