Szabad Nógrád. 1956. január (12. évfolyam. 1-8. szám)

1956-01-07 / 2. szám

«ijrifi v*» >w;r^h mm, Hogyan lehet sok és jó minőségű takarmányt termelni Részt vettem a december 29-én megtartott megyei ál­lattenyésztési értekezleten. A vitában fel akartam szó­lalni, azonban az idő rövid­sége miatt nem volt erre alkalmam. Mint növényter­meléssel foglalkozó tanácsi dolgozó, kötelességemnek tartom elmondani észrevé­teleimet, s ha valaki nem ért ezzel egyet, úgy a Sza­bad Nógrádban indítsunk vitát az elmondottak fe­lett, Hiába akarunk mi sok tearvasmarhát tenyészteni, ha nincs hozzá megfelelő takar­mánybázis. Sok és jó trágyát sem lehet jól takarmányozott állatok nélkül előállítani, vi­szont sok és jó búzánk sem lesz, a vékonyan, rosszul trá­gyázott földeken. A takar­mány- és gabonatermelést semmilyen körülmények kö­zött nem lehet különválaszta­ni az állattenyésztéstől. Nekünk most az a fontos, hogy biztosítva a megfelelő ta­karmánybázist, elsősorban több, jobb pillangós és egyéb takarmányt kell termeszteni. Milyen módon tudnánk ezt el­érni? Növeljük talán a terüle­tet, vagy a kh-ankénti hoza­mot emeljük, vagy jobban ta­karékoskodjunk a takarmány- nyál? Hogyan néz ki a területnö­velés? A kenyérgabonaterme­lés minden más egyéb növény­féleség termelésénél fontosabb. Ä pillangósvirágú növények területét nem, vagy csak igen csekély mértékben lehet nö­velni. Ettől azonban fontosabb a pillangósvirágú növények magtermelése. A gazdák java­része a központi készletre tá­maszkodik, míg saját vető­magjukat másúton értékesí­tik. Ezt így tovább folytatni nem lehet. A takarmányterme­lést csak megfelelő mennyisé­gű és minőségű vetőmaggal le­het fokozni. Azon kell len­nünk, hogy minden gazda ter­meljen vetőmagot. Van-e lehetőség a hozam emelésére? Van. Eddig a pil­langósvirágú növényeket — a lucerna kivételével — talaj- javítás céljából vetették. Nem az volt a cél, hogy sok jó ta­karmány legyen, hanem, hogy növekedjék a talajerő. Azt ja­vaslom, hogy a pillangósvirágú növényeket is a nagy táperő­ben lévő talajban termeljük, így fokozódik a talajerő, emel­kedik a takarmónyhozam, s jó előveteményű földbe vethet­jük a búzát. Tapasztalatom szerint a pil­langósvirágú növényeket ke­vésbé részesítették tápanyag­pótlásban. A tavaszi íogasolást, a felfagyás elleni hengerezést sok helyen elmulasztották. Nö­velhetjük a hozamot, ha télen apró trágyát szórunk a rétek­re, a legelőkre, a szántóföldi takarmányvetésekre, s ha al­kalmazzuk a műtrágyával való fejtrágyázást. Ne mulasszuk el a tavaszi fogasolást, felfa­gyás esetén pedig a hengere­zést. Gazdálkodjunk ésszerűbben a megtermelt takarmánnyal. Érjük el, hogy a régi takar­mány megérje az újat, az még jobb lenne, ha — mindenütt — egy kazal takarmány éven­ként megmaradna. Miért ^fon­tos ez? A legtöbb helyen ápri­lisban, májusban nincs már egy szál takarmány sem. Mi történik ilyenkor. Kora ta­vasszal, ahogyan a növény a földből kibújik, már legelte­tik, vagy amikor 10—15 centi­méterre megnőtt, kaszálják és szalmával keverve etetik. így kevés lehetőség van nagytöme. gű rétiszénára. Ha évenként megmaradna egy-egy kazal ta­karmány, elkerülhetők lenné­nek az ilyen káros esetek. A zöld futószalag bevezetése egész évben nagytömegű ta­karmányt biztosít. El kell ér­nünk — s ez különösen az agronómusok feladata —, hogy minden szövetkezetben beve­zessék a zöldfutószalagot. Az értekezleten azt állította Márkus elvtárs, hogy a kuko­ricaszárat ne silózzuk be. Ez­zel az állítással nem lehet egyetérteni. Ha a kukoricaszá­rat törés után levágják s egyéb ízesítő takarmánnyal ke­verve gondosan besilózzák, jó minőségű takarmány nyer­hető. Nagy kár lenne a kuko­ricaszárat fel nem használni, hiszen az egyenlő értékű a kö­zepes rétiszénával. A jó silókukorica, a takar­mány. s az abrakgond nagy ré­szét ellensúlyozza. Ha termelő- szövetkezeteinkben a trágyá­zott őszi • takarmánykeverék után júniusban — tsz-enként 5 kh-t számítva — silókukori­cát vetnének, jó növényápolás után kh-anként körülbelül 200 mázsa tömegtakarmányt nyer­nénk, amelyből körülbelül 60 mázsa a visszaérett csöves­kukorica. Ez tsz-enként ezer mázsa silót, vagy 300 mázsa csöveskukorica abrakot jelen­tene. Meg lehet-e ezt valósí­tani? Persze, hogy meg. Ez az agronómusokon, a tsz-vezető- kön, a tagokon múlik. A takarmány minősége te­rén még sok a tennivaló. Ki­fogástalan csíraképességű ve­tőmaggal, megfelelő sűrűn vé­gezzük a vetést, hogy zárt nö­vényállományt kapjunk. így vékonyabb szárú, finomabb rostú takarmányunk lesz. Az idejében való kaszálással, a hajnalban, vagy este való fel­gyűjtéssel, hordással, a szak­szerűen (beázásmentesen) be­rakott kazlakkal a minőségen nagyon sokat tudunk javítani. Használjuk ki az időt, különö­sen a gyűjtésnél, nehogy a legtűzőbb napon gyűjtve, pet- rencéink úgy nézzenek ki, mint a szarka fészke, miután az összes levelét elhullaj tóttá. Gömöri Henrik megyei agronómus Téli munkák a mezőgazdaságban Igen fontos teendője a gazdá­nak így télidőben a hófogók készítése. Gyakran megesett már, hogy — még ha hótakaró borítja is a földet — tavaszra kifagyott a búza. Hiszen nem ritka eset, hogy a húzatos he­lyekről a szél elsöpri a hóta­karót, és a kemény, hideg idő­járás nagy kárt okoz a vetés­ben. Az okos gazda nem hagy­ja ezt, védekezik ellene. A szél irányára merőlegesen hófogó­kat helyez, ami megakadá­lyozza a hó vándorlását. A hófogók felállítása azért is hasznos, mert így több hótö­meg olvadhat el a táblákon, több lesz a nedvesség a talaj­ban és ez fokozza a termést. M­A napokban lábát törte egy ló a kisterenyei országúton. A megcsúszást az okozta, hogy még kopott, nyári patkó volt a lábán, ami nein kapaszkodott meg jól a fagyos talajban. Gazdája túlzott takarékosság­ból — még ráérünk jelszóval — vasalatlan hagyta. 200 fo­rintot megtakarított — 5000-et elvesztett. Figyelmeztető ez minden gazda számára. Érde­mes sokkal nagyobb gondot fordítani az állatok vasalására, a kopott sarkak rendszeres fel­újítására. A falu sportja a Szovjetunióban Kovács Istváfl, a Traktor SE elnöke, aiki tagja a volt Szovjet­unióban járt magyar sportküldöttségnek, a tapasztalatairól a Izöveikezőkben számolt be: — A Szovjetunió mezőgazdasági dolgozói két nagy sportegye­sületben sportolnak: .az Urozsájban és a Kolhoznyikban. (Az egye­sületek neve a különböző szovjet köztársaságokban más-más.) Az előbbiben a szovhoxok, a gépállomások, az erdőgazdaságok, a tech­nikumok és az egyéb mezőgazdasági üzemek dolgozói, valamint azok családtagjai. Az utóbbihoz a kolhozok tagjai, s a falvak keres­kedelmi és egyéb dolgozói tartoznak. A két sportegyesület létre­hozásával megvalósult az egységes falusi sportkörök hálózata. körében igen nagy népszerűségnek Ör­vend a két egyesület. Az Orosz Szocialista Szovjet Köztársaság több mint 8000 Kolhoznyik sportkörében 500 000 sportolót foglalkoztat­nak. Grúziában csaknem 2000 Kolhoznyik sportkörben 100 000 tag sportol. A sportkörök a központi és a középszervektől állandó se­gítséget kapnak, elsősorban ellenőrzés formájában. Ha azonban a munka szükségessé teszi, az instruktorok 3 — 4 hétig is a helyszínen maradnak, s menet közben adják meg a kért segítséget. A segítség másik formája: rendszeresen jól képzett edzőket küldenek a falvakba 2 — 3 heti időtartamra. Igen érdekesen oldják meg az edzői, szakoktatói utánpótlást is. A mezőgazdasági technikumokban és az egyetemeken tanuló if­júság közül sokan tesznek vizsgát egy-egy sportágból. Amikor kike­rülnek a munkahelyeikre, megalapozott tudással látják el .az edzői teendőket is. A sportköri tagok rendszeresen részt vesznek külön­féle versenyeken. A falusi dolgozók között legnépszerűbb sportágak: a labdarú­gás, a birkózás, a kerékpár, a röplabda, a sakk, az asztalitenisz, a lovassport, a céllövészet, és a súlyemelés. Ezekben egyébként igen szép eredményeket érnek el. Nem egyszer előfordult, hogy az országos bajnokságokon falusi sportolók szerezték meg a baj­noki címet. \ Ifiyjßldh munkái végző sportkörök eredményeit évente eljuttat­ják Moszkvába a mezőgazdasági kiállításra, ahol külön sportpavi- Iorrban mutatják be a falusi sportmunka fejlődései, a legjobb sport­vezetők munkamódszereit, valamint az ipari sportkörök pártfogoló módszereit. A falusi sportkörök ügyviteli munkája Igen egyszerű. A sport­köröket évi két beszámolójelentésre kötelezik. Az egyiket félévkor, a másikat a sportév végén állítják össze. A tagsági díjat a tagság az év elején fizeti ki egyszerre az egész évre. Itt is a pártszerve­zetek. az ifjúsági szervezetek, a szakszervezetek és a sportszervek közötti igen szoros együttműködés az eredményes sportmunka alapvető követelménye. [fi I. múéfi szartak, ái n MtiK-péhéta t«at ifi 1956-ban újra megindulnak az MHK-próöázások. A Sälgöfcar- jani Városi TSB büszkén mond­hat ja, hogy sok olyan sportoló­val rendelkezik, mint FarSí»» Jenő országos vidéki gyalógíó- bajnok, aki az MHK sportmozga­lomnak köszönheti az idáig efért eredményeit. Megkértük Farkas Jenő gya­loglónkat, hogy mondjon vaiárint az MHK-ban elért eredményei­ről. A gyaloglóbajnok kérésünkre e következőket válaszolta: — 15 éve vagyok tagja a Sal­gótarjáni Vasasnak. Azóta, kb- tmolyabb eredményt csak az MBfK testnevelési rendszer bevezét'foe után tudtam elérni. Ez sokolda­lúan fejleszti a sportoló erejét, akaratát, ügyességét, bátorságát, rugalmasságát. 1948-ban kajj- csolódtam be a jelvényszerző versenyekbe, majd később az MHK testnevelési rendszerbe. Azóta is előttem van a Szabad Nógrád egyik sportcikke, mely­ben az el3-'; verseny után így nyilatkozott a cikk írója: „A ta­nítvány legyőzte a mesterét”, s ez így is volt. Csabai Józsefét ez akkori vidéki orSzágös bajnokot sikerült csúcseredménnyel le­győznöm. 18*19-tői öt gyalogló- csücsot tartok, öt éve vagyok L osztályú versenyző. Sportolók, spor.barátok, ve­gyetek példát Farkas Jenő gya­logló bajnoktól, aki, ha az ösz- szes csúcseredményét összeadjuk 97 km-t tett meg 9 óra alatt. Ilyen eredményt csak rendszeres, edzéssel az akaraterő fejlesztésé­vel lehet elérni. Az MHK test- nevelési rendszernek is az a cél­ja, hogy rendszeres edzéseken készítse fel a jelentkezőt az MHK-próbák sikeres letételére. Az OTSB elnökének rendelete a segédoktatói és oktatói, edzői tanfolyamok rendezéséről Az utóbbi időben szinte vala­mennyi sportágban az eredmé­nyek egyre nagyobb fejlődésről tesznek tanúbizonyságot. E fej­lődést nagymértékben elősegítik az egyes sportágakban működő edzők tudományos kutatásai s ennek alapján új edzési módsze­rek alkalmazása. Az általános sportfejlődésben nem maradha­tunk le, erre köteleznek az ed­dig elért eredményeink is. Éppen ezért, szükséges, hogy edzőink állandóan képezzék magukat, tu­dásukat fokozzák és a legkor­szerűbb edzési alapelveket már most ne cs>ak élsportolóink, ha­nem a kezdő és az alsóbb osz­tályú sportolóink széles táborá­ban is alkalmazzák. Ennek érdekében elrendelem, hogv valamennyi s«gédok;atol minősítésű edző. minősítésének megtartása érdekében 1956-ban köteles elvégezni a segédoktatói Budapesti úttörök Baíassagyarmaton A januári égen hiába úsztak szürke fellegek, a szél hiába fújta arcunkba a havat, az ál­lomáson mégis nagy volt az öröm. Megérkeztek a buda­pesti pajtások. A piros nyak­kendők kíváncsian kandikáltak ki a kabátok alól, mintha csak azt'kérdezgetnék: ez hát Ba­lassagyarmat ? A mozdony ezalatt, mint va­lami morc öreg, ott prüsszögött még, de vele már senki sem törődött. A pajtások karolták, vitték egymást a cuppogó sá­ron át az iskola felé. Legtöbbje még nehezen találta a szót a közös beszédhez, de akadtak itt már régi ismerősök is. A főváros, a mi drága Budapes­tünk ismét elküldte fiait erre a találkozóra, hogy lássák, mi­lyen az élet ebben az Ipoly menti városkában. Eljöttek a pajtások és figyelő szemük mindenre lecsap, a kérdésék szaporán, egymás után zápo­roznak: „Ezt is ti csináltátok? Kálótok ennyi híres ember élt? Ilyen szép múzeumotok is van?” — s csodálattal nézik a bőszOknyás asszonyokat, lányo­két ... — „de szépeik?’ A kérdésék nyomán felderül a mi gyarmati úttörőink arca, szemük büszlkébben csillog. Csak most döbbentek rá, hogy a Míkszáth-emléktábla előtt már régóta nem álltak meg. s e Madách-szobor sem tűnik a szemükbe többnek már egy járókelőnél. Hogy naponta el­mennek a pártbizottság épüle­te előtt, s eszükbe sem jut, hogy itt játszódott le a Harag napja. Nem a film, hanem a való történelem. A budapesti pajtások csak három napig maradnak itt a városban, s ez a néhány nap hamar elszalad. De bizonyára mind a vendégéknék, mind pe­dig kis házigazdáiknak lelké­A Ságvári Endre kulturális és sport seregszemlére már több úttörő csapat nevezett. Többek között a Nagybátony bányaváros úttörői három röp­ben mély nyomokat hagy az együttesen eltöltött idő. A bu­dapesti úttörők élményekkel gazdagon térnék majd haza és a balassagyarmati pajtások megtanulják, hogy mennyire meg 'kell becsülni azt, ami az övék: a várost, annak múltját és jelenét, és azt az úttörő ba­rátságot, ami talán egy életre szól, s amit itt kötötték ebben a városkában. Rate Tibor labda csapattal, sakk-, asztali- tenisz- és atlétikai csapattal, színjátszó csoporttal és egy énekkarral készülnek a ver­senyre. A seregszemlén részt­vevők száma 236. Ismeritek-e a történelmet? III. forduló Történelmi rejtvényünk második _ fordulójának helyes megfejtése a következő volt: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 1917-ben volt. Garibaldi a XIX. század olasz fügqettlenségi mozgalmának volt élharcosa. Francia polgári ‘orradalom 1789-ben volt: Robespierre, Danton, Marat, "aint-Just vezetésével. Rejtvénysorozatunk következő fordulójában ismét •égy kérdésre keli felelneiék: Mikor volt a Dózsa-féle parasztfelkelés? Ki volt Mészáros Lőrinc, pap? • Mikor volt a nándorfehérvári diadal és kinek a ne- • véhez fűződik? Mikor született meg a forint, (év, hó, nap)? \ salgótarjáni járás úttörőinek életéből A salgótarjáni járásból a párád —sasvári úttörőtáborban nyolc pajtás üdü1 a jótanulás és a jó mozgalmi munka jutalmaként. Az Etes bányatelep! úttörők e hó 6-án. délután 2 órakor megte­kintették az Ottörőházat és az ott működő szakkörök munkáját. A vidéki pajtások közül mind többen é-s többen ismerkednek meg az Üttörőház életével. A salgótarjáni járás úttörőcsa­patai szép eredményt értek e> a hu Red ék gyűjtésben. 220 mázsa vasat, 20 mázsa színesfémet és 18 mázsa papírt gyűjtöttek össze. A járfis úttörő csapatai közül a zagyvapálfa’vi pajtások jártak élen, akik 90 mázsa vasat, 400 kg fémet, 330 kg papírt és 1000 darab üveget adták népgazda­ságunknak. * E hő 5-én kezdődött meg a különböző szakkörök, de főként a sportszakkörök részére az egyhetes sítábor. A salgói iskola helyiségében a honvédség és a bányászok segítségével üdülnek a szakköri tagok. A táborozás közben a zeneszakkör tagjai egy- egy műsoros délutánon szórakoz­tatják a telep lakóit. 53 DISZ-fiatal dolgozik a salgó­tarjáni járás úttörő csapatainál, mint ifjú rajvezető helyettes. Munkájukat mindnyájan lelkiis­meretesen végzik. Az iskoiai takarékbélyegmoz- galómban eddig a legjobb ered­ményt az etesi pajtások érték el. Az egy főre eső átlag 41 forint. Ezt az úttörő csapatot a kazári pajtások 31 forintos, a zagyva- pálfalvi pajtások 17 forintos át­lageredménye követi. * Hettai Jenő Szépek szépe című darabiával készülnek á Nagybá­tony bányavárosi li.törók. Á da­rabot közel evőben adják elő | és az előadás beV-1 leiét, nyári tá- i borozásra fordítják majd. tanfolyamat a következő sport­ágakban: asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, kajak, kerék­pár, kézilabda, kosárlabda, lab­darúgás, ökölvívás, röplabda, sí, súlyemelés, teke, torna, úszás, vízilabda, sakk, A tanfolyam elvégzése alól felmentést kapnak azok a se­gédoktatói minősítésű edzők, akik a minősítésüket SOKI-fc&n- folyam, vagy az OTSB által 1954- b ;:: és 1955-ben rendezett segéd­oktatói tanfolyam elvégzése alap­ján vagy a Testnevelési Főisko­lán szakképzési tárgyból kap­ták. A fentiek alapján segédokta­tói tanfolyam elvégzésére kötele­zettek a megyei TSB-nél jelent­kezzenek. Elrendelem továbbá, hogy az atlétika, kerékpár. sakk, torna és úszás sportágakban oktatói minősítéssel rendelkező edzők ezen minősítésük megtartása ér­dekében 1956-ban kötelesek el­végezni az oktató! tanfoiyamot. A tanfolyam alól felmentést kap­nak azok az edzők, akik oktatói minősítést SOKl-tanfclyamon ki­adott „mesteri” oklevél alapján, vagy , a Testnevelési Főiskolán szaképzési tárgyukból kapták. A fentiek alapján oktatási tan­folyam elvégzésére kötelezettek a negyei . TSB-nél jelentkezze­nek. Azok a tanfolyam elvégzésére kötelezett segédoktatók, illetve oktatók, akik a tanfolyamra nem jelentkeznek, . minősítésüket, ez év december 31-ével elvesztik. Azok a tanfolyamon részt vevők, akiket igazolatlan távoliét miatt a tanfolyamról kizárnak vagy eredménytelen vizsgát, pótvizs­gát tesznek, minősítésüket ezek­kel egyidejűleg elvesztik. Kelen Béla s. U„ az OTSB elnökhelyettes* SOKAN MÉG NEM TUDJAK... . . . hogy a Nógrád megyei ifjúsági lab­darúgó válogatott ke­ret megkezdte edzé­seit. Az edzéseket Kovács János, a Pász­tói VM csapatának edzője tartja. . .. hogy a megyei TSB-n folyó labdarú­gó játékvezető tanfo­lyam a befejezéshez közeledik. A hét vé­gén tartják a vizsgá­kat. Ezen a tanfolya­mon tizenkét hallgató vesz részt. . .. hogy Salgótar­ján város Béke Kupa asztalitenisz verse­nyét január 7-én és 8-án rendezték meg Salgótarjánban a bá­nyai tornateremben és az acélgyári MTH tornatermében. . . . hegy Salgótar­jánban Törekvés-Pos­tás sportkör alakult. Nógrád megyében ez az első postás üzemi sportkör. Egyelőre négy — röplabda-, sakk-, asztaliíenisz- és labdarúgó-szak­osztályt szerveztek. — Az új sportkörnek már eddig közel 70 sportolója van. .. . hogy az egyéni asztalitenisz bajnok­ságot Salgótarjánban januar hó 21.-én és 22-én rendezik meg a bányai tornate­remben és az acél­gyári MTH iskola tornatermében. . . . hogy a vívó egyéni váhosbajnok- Ságot Salgótarjánban az acélgyári iskolá­ban tartják meg. Női és férfi egyéni ver­senyek formájában bonyolítják le a küz­delmeket. Ez a ver­seny január végén kerül sorra. . . . hogy igen ■ jó felkészülés és szerep­lés után most a' Ba­lassagyarmati Törek­vés ifjúsági labda­rúgó csapata lett a bajnok. Ez a szép eredmény igazán ör­vendetes, mert az eh múlt években Balas­sagyarmaton nem igen foglalkoztak az ifjúsági labdarúgók­kal. TOTO-tippünk a január 75-/ mérkőzésekre Bp. Vasas—Metró o i Bp. Dózsa—Testnevelési F. X 2 Bp. Kábel Elektromos (Mindhárom ffi kézilabda) X í Bp. Szikra—Pamuttextil 2 2 Bp. Törekvés—ELZETT 2 1 Kőbányai Ép. — Bp. Kinizsi (Mindhárom női kézilabda) f 1 Pro Patria—Juventus i X Torino—Milan 2 X Lan er ossi—Napoli 1 2 Bordeaux—Reims X 2 N i m es—Monac o 2 1 Troyes—Racing Paris 1 1 Pótmérkőzések; Lilié—Lion X 1 Metz — Lens 1 X Bp. V. M. — Bp. Sparíakusz 1 X Bp. Kinizsi—Bp. V. Lobogó 2 1 A tippjeink közül az első osz­lopot Balogh Sándor, a Salzóiar- jáni Bányász ökölvívója, a má­sodik oszlopot bedig Marösvölgyi János labdarúgó játékvezető írta. (Mindkettő vízilabda! SZABAD NÓGRÁD Az MDP Nógrád meqyel Párt­bizottságának laoia Felelős kiadó: Hajdú .lózsef Szerkesztőséi és kiadóhivatal- Salgótarján. Damianich út 2. Telefon 18-74 19-74. 16-83 Terjesztik: a Megvet Postahivaia Hír laposztálya és hírlapkézbesltö postahivatalok Előfizetés; costa hivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díl 3.50 Ft Szikra Lapnyomda Budapest VTH.. Rökk Szilárd u *• Felelős vezető: Kulcsár Mihály ,A lámpás" Nógrádban Az Állami Faluszínház 8-án, 9-én. és 10-én Nagybátonyban, Homokterenyén és Karancs- kesziben nagy sikerrel mutat­ta be A lámpás című há- romfelvonásos színművet, ame­lyet Gárdonyi regényéből Sze­gő Zsuzsa és Baksa Soós Lász­ló írt színpadra. A darabot a Faluszínház még megyénk kö­vetkező helységeiben mutatja be: Ma Karancskesziben, 11-én Mizserfán, 12-én Salgóbányán, 13-án Zagyvarónán, 14-én Já- nosaknán, 15-éii Szécsényben, 16-án Balassagyarmaton, 17-én Kisterenyén, 18-án Baglyasal- ján, 19-én Salgótarjánban, 20- án Zagy vápáit alván, 21-én Jobbágyiban' és 22-én Réisá- gon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom