Szabad Nógrád. 1956. január (12. évfolyam. 1-8. szám)
1956-01-25 / 7. szám
1956. Januar 25. SZABAD \Or,BAD 8 Hírek A földrengés károsultjainak megsegítéséért 1956. január 12-én, csütörtökön reggel a magyar rádió rendkívüli adásában megrázó hírt közölt. Drága hazánkat természetisújtotta csapás érte. Földrengés vonult végig egyes területeken, amely házakat, épületeket rombolt össze, rongált meg és áldozatokat kívánt. A földrengés elvonulása Nagybátonyban is érezhető volt. Mi, az intézet felnőtt dolgozói és tanulói a hír hallatára elsők között jelentettük központunknak és a magyar rádiónak, hogy a földrengés károsultjai részére gyűjtést indítunk. A gyűjtés megszervezését az intézet bizottsága végezte. Minden osztályban rövid gyűlésen ismertettük a rádióban elhangzott hírt, ezután minden tanuló és felnőtt dolgozó eleget tett hazafias kötelességének, kd-ki tehetsége szerint. 209. sz. Vájártanuló Intézet DISZ-vezetősége, Nagybátony A FARSANGI ÉVADBAN járásainkban bemutató bálok lesznek, ezeken a-helyes táncra és a helyes magatartásra oktatják fiataljainkat. Értekezletet tartanak január 26-án Szécsény- ben a gépállomás kihelyezett agronómusai részére, amelyen megvitatják azokat a feladatokat, amelyek az agronómusok előtt állanak a termelőszövetkezetek tejhozamának növelésében. FELAVATTÁK az új, korszerű hatvani vasútállomás épületét, amelyben többek 'között kulturális, tanuló- és gyér. mek várótermek szolgálják az utazók kényelmét. Még az idén meghosszabbítják a villamosvezetéket is Hatvanig, s a tehervonatok már villamosimoz- dony vontatáissafl közlekednek. MOZART születésének 200. évfordulója alkalmából megyénkben zenekari hangversenyeken emlékeznek meg a nagy zeneszerzőről. A TANÁCSTAGOK mutatnak példát az állam iránti kötelezettség teljesítésében Hu- gyagon. Ferenc József, Járja Ignác és Győri István (kőműves) már egész évi sertésbeadásuknak eleget tettek. A SAGVÁRI ENDRE sport- és kulturális seregszemle körzeti versenyei februárban indulnak. meg. A járásonként összevont községi versenyeket a későbbi hónapokban a járási versenyek követik. SZEDIK A ZÖLDHAGYMÁT a szolnoki Szabadság Tsz tagjai. Január 20-án kezdték meg a szedést primőrtelepükön és máris árulják a szolnoki piacon. A hagymát 10 nap múlva saláta követi. EGYSZERRE négy kiló ru- ! hát lehet mosni azzal az újfajta j mosógéppel, amelynek minta- példányát most készítette el a : Szombathelyi Gyermekkocsi- j gyár. Az év végéig 3000 dara- j bot készítenek belőle. VÉGEZNEK a gépjavítással j február 20-ig a kistérenyei gép. i állomás dolgozói. A január ele- j jén mutatkozó lemaradást már behozták. Többek között 18 erőgépet, 19 cséplőgépet és 16 tárcsát javítottak már ki. ÍZLÉSES KÜLSEJŰ kombi- náltszekrény gyártását kezdik meg hamarosan a Budapesti Bútorgyárban. A szekrény hajlított üveglappal ellátott vitrin része nagyobb a szokottnál. TÖBB MINT 126 MÉHÉSZ vett részt az elmúlt vasárnap a Salgótarjánban megrendezett méhész-találkozón, ahol a találkozó résztvevői a méhészek eddigi eredményeiről és a jövő feladatairól tanácskoztak. A BUDAPESTI KAMARA- XÖRUS előadóestet rendez a Salgótarjáni Városi Kultúrház- ban február 4-én. TÖBB KÉPZŐMŰVÉSZETI kiállítás nyílik meg megyénkben februárban. A legelső Diósjenőn, az orosz festőművészek alkotásaiból. Értesíti a Salgótarjáni Cipész KTSZ a közönséget, hogy a Rákóczi út 100. sz. üzemházban és a Rákóczi úti helyiségében minden nap reggel 7 órától délután fél 3 óráig női és férfi méretet veszünk. Pontos kiszolgálás. Hálószoba és kombinált szoba eladó. Biczó ‘ asztalosnál. Budapest, Majakovszkij utca 65. Legmodernebb vitrines, világí- tós rekamiék, fotelok, székek epe- dával, jótállással, fizetési kedvezménnyel. Kürti kárpitosnál. Budapest. Nagymező utca 28. Rekamiék kétszemélyesek, fotelok. székek hathavi részletre, elsőrendű kivitelben, Budapest, Dohány utca 5. Závodszky kárpitos. A Pásztói Állami Gazdaság gépjavítási munkájáról Levél a sierkesztőséghez A llami gazdaságunk január 10-ig 65 százalékra teljesítette gépjavítási tervét. A javítást egy erő és egy munkagépjavító brigáddal végezzük. A brigádokon belül a traktorosok is részit vesznek a saját gépeik javításánál. A brigádokba beosztott traktorosok és szerelők igyekeznek jó minőségben elvégezni mind az erő, mind a munkagépek javítását. A javítások terén már sokkal jobb eredményeket is érhettünk volna el, ha a gazdaság gépműhelyének volna egy hegesztője és a javításoknál az egyes alkatrészeket helyben is meg, tudnák hegeszteni. Ezáltal sok időt takarítanánk meg és nem kellene a gépállomással vagy más üzemmel végeztetni a munkát. Az erő- és munkagépek javításánál igen komoly feladat hárul Szabó Béla esztergályosra. Nem kis mértékben függ az ő munkájától a javítóbrigádok gyors és jó minőségű mun- kaja. Meg kell azonban mondani, hogy Szabó elvtárs annak ellenére, hogy párttag és szak- szervezeti vezetőségi tag, mégsem tartja szívügyének a gépjavítás minél előbbi befejezését. Például Szabó elvtárs bármennyire is sürgős a munka, amikor az óra 15 óra 50-et mutat, abbahagyja a munkát. Az ilyen esetekben arra hivatkozik, hogy neki a gépcsoportvezető nem szólt, hogy tovább dolgozzon. Ezt azzal szeretném megcáfolni, hogy én minden esetben nem lehetek ott. De már több esetben szóltam Szabó elvtársnak, hogy akkor, amikor a munka sürgős, vagy a munka menete megkívánja, a brigádvezetők által átadott munkát minden körülmények között végezze el és ne hátráltassa munkatársai munkáját. Ismerve Szabó elvtárs szakmai képzettségét, tudom azt, hogy a gazdaságban lévő nehézségek mellett is képes és el tudja végezni a reá háruló feladatot. Csupán az kell, hogy úgy, mint a többi gépműhelyt dolgozó, ő is szívügyének tekintse a téli gépjavítás sikeres befejezését. Szekeres József Pásztói Állami Gazdaság gépcsoport vezetője Vita a takarmány termesztésről: A szénabetakarítás néhány problémáiéról Állattenyésztésünk jövedelmezősége nagymértékben attól függ, hogy mennyire biztosítjuk az állatok megfelelő takarmányozásához szükséges feltételeket. Tehát fő célunk az állattenyésztés mellett a megfelelő mennyiségű és minőségű takarmánytermelés. Évek óta járom a megyét és éppen a szálastakarmány-termelés- ben tapasztaltam a legtöbb hiányosságot. Az elmúlt évben is bőven ígértek termést a pillangósterületek és a rétek, azonban a helytelen gazdáikor dás folytán sok esetben a szálastakarmányok tönkrementek. A fő oka ennek az volt, hogy a renden hagyott takarmányfélék megrothadtak a sok csapadék hatására. Azt pedig mondanunk sem kell, hogy ez nem előnyös olyan gazdaságban, amely az állatait jó és bőséges takarmánnyal akarja ellátni. A jövőben nagyobb gondot fordítsunk a szálastakarmányok veszteségmentes betakarítására, ugyanakkor gyors szárítási módszerrel javítsuk a minőséget is. A tsz-ek mezőgazdászainak fokozott gondot kell fordítaniuk a tsz-ekben ígérkező bő takarmány termés jövedelmező felhasználására. Az egyes kaszálások előtt végzett számításaikat ismertessék a tsz vezetőségével. Nehogy olyan esetek forduljanak elő, mint az elmúlt évben, hogy a megtermelt 40—50 mázsát ígérő pillangóstakarmány penészesen kerüljön kazalozásra. Ez legtöbb esetben azért történt meg, mert az összegyűjtött szálastakarmányt apró petrencékbe rakva több héten át kinthagyták a területen, aminek következtében a boglyázótt takarmány eső alkalmával beázott. A beázott apró boglyák köny- nyen penészedésnek indultak, és amikor már nem volt más út, az ilyen penészes, apró boglyákat bekazlazták, aminek az lett a következménye, hogy a kazlak bemélegedtek, tápanyaguk nagy részét elveszítették és ízetlen, kellemetlen szagú takarmány lett belőlük. A helyes megoldás az, ha a helyesen felgyújtott, bepetrencézett takarmányt 2—3 napon belül szérűskertekbe hordjuk be, ahol szekeres boglyákba szalmával letakarva tároljuk addig, amíg a takarmány „kifújja“ magát. Az így kiszellőzött takarmányt pedig bármikor, amikor az idő engedi, nyugodtan lehet kazalba rakni. Több helyen tapasztaltam, hogy az esetleg szívósan bekazlazott takarmányt bemelegedés esetén sajnálják szétbontani, átrakni, vagy legalábbis metszővel bevágni, tekintettel arra, hogy az többletmunka. Állattenyésztőink ilyen munkák esetén ne nézzék a többletmunkát, hanem azt vegyék számításba, hogy ezzel a munkával állataik részére jó minőségű takarmányt tudnak biztosítani. Gondoljon csak mindenki arra, hogy maga és családja, részére, mindenki igyekszik egészséges, jó minőségű élelmet biztosítani. Tehát akkor ne kívánjuk azt, hogy állataink rossz minőségű takarmányt fogyasszanak, mert ezzel sem növekedést, sem a termelésben jövedelmet nem fogunk biztosítani. Helytelen az az elgondolás, hogy a silótakarmányt csak mint kiegészítő takarmányt látják állattenyésztőink és nem számolnak azzal, hogy silótakarmány nélkül jól jövedelmező szarvasmarhatenyésztés, olcsó tejtermelés lehetetlen. Soha nem szabad előfordulni, hogy silógödreink üresen álljanak akkor, amikor volna mit belerakni. Ezt még a nyár folyamán se feledjük el. Például amennyiben látják, hogy az esetleges bő csapadékos időjárás következtében egy- egy kaszálásból semmiféleképpen jó minőségű szénát készíteni nem tudnak, kaszálás után azonnal silózzák be, mert így ízes takarmányt tudnak biztosítani állataik számára. A takarmánybázis kiegészítésénél a takarmánytök termelése sem utolsóként tekintendő. Termelőszövetkezeteinkben sok helyen vannak olyan területek, amelyek sem kaszálónak, sem legelőnek nem alkalmasak. Az ilyen helyeken a nyár folyamán csak a gyomok szaporodnak el. Ilyen helyre ültessünk takarmánytököt 2x2 méteres kötésben fészektrágyázással, amely a csekély munkát bőven kárpótolja. A trágyaszarvasok környékére is ajánlatos takarmánytököt ültetni, ugyanis itt egyrészt bő termést hoz, másrészt pedig leveleivel a trágyakazlakat beárnyékolja, megvédi a nap szárító hatásától. megtermelt takarmánytököt nyersen vagy szeletelve, pelyvával, törekkel pácolva lehet feletetni. Salamon Attila i A hatodik ötéves terv nagyszabású feladatai Nyilvánosságra hozták az SZKP XX. kongresszusának a Szovjetunió hatodik ötéves tervére vonatkozó irányelvtervezetét. A szovjet nép hazafias lelkesedéssel fogadta ezt az óriási politikai fontosságú okmányt. A szovjet dolgozók a kommunista párt bölcs vezetésével határidő előtt fejezték be az ötödik ötéves tervet és az ország gazdasági, valamint kulturális építésében elért újabb kiemelkedő sikerekkel fogadják a XX. párt- kongresszust. Az a tervezet, amelyet az SZKP Központi Bizottsága a hatodik ötéves terv irányelveire vonatkozóan kidolgozott, nem más. mint a következő időszak gazdasági és kulturális építésének mélyrehatóan megalapozott programja. A tervezet kifejezésre juttatja a szovjet nép létérdekeit, a szovjet emberek millióinak gondolatait és törekvéseit. Mint a közzétett okmány megállapítja „az SZKP Központi Bizottsága a XX. pártkongresszus hatodik ötéves tervre vonatkozó irányelveinek tervezetét kidolgozva, figyelembe vette sokezer vállalat és kolhoz kollektíváinak javaslatait“. E javaslatok előkészítésében és megvitatásában a munkások, a kolhozparasztok, az ipari és mező- gazdasági szakemberek, a tudósok nagy tömegei vettek részt. A szovjet nép a hatodik ötéves tervben alkotó erőinek virágzási korszakába lép, sokkal nagyobb anyagi tartalékokkal és sokkal több szakképzett káderekkel rendelkezik, mint valaha ezelőtt. Az ötödik ötéves terv befejezésének eredményeképpen megnőtt a szovjet ország gazdasági ereje, még jobban megszilárdult a gazdaság szocialista rendszere, emelkedett a szovjet nép anyagi és kulturális életszínvonala, bővültek a Szovjetunió gazdasági kapcsolatai a népi demokratikus országokkal, megerősödött a Szovjetunió és az egész szocialista tábor nemzetközi helyzete. A Szovjetunió hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves tervének fő feladatai abban állnak — ahogy arra az irányelvek tervezete rámutat — hogy a nehézipar elsődleges fejlesztésének, a szakadatlan műszaki haladásnak és a munkatermelékenység növelésének alapján biztosítsa a népgazdaság valamennyi ágazatának további, nagyarányú növekedését, megvalósítsa a mezőgazdasági termelés rohamos fellendülését és ezen az alapon elérje a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának jelentékeny emelkedését. A hatodik ötéves terv előírja a szovjet népgazdaság újabb nagyarányú fejlesztését elsősorban pedig a nehéziparnak, a szocialista gazdaság alapjának fejlesztését. E terv megvalósítása azt jelenti, hogy tovább erősödik a Szovjetunió gazdasági hatalma, törhetetlen védelmi képessége, jelentősen megnövekedik a nép jóléte, fejlődik a szovjet kultúra. Az irányelvek tervezete körülbelül 65 Százalékban szabja meg az ipari termelés általános növekedését az öt év alatt, s előírja, hogy a termeiő- eszkozók termelését a hatodik ötéves tervben körülbelül 70 százalékkal, a fogyasztási cikkek termelését pedig 60 százalékkal kell növelni. Az irányelvek tervezete igen fontos mező- gazdasagj feladatokat tűz ki a földművelés és ?nJíAttunyésztés roham°s fejlesztése céliából. 1960-ban a szemestermények össztermésének el kell érnie a 180 millió tonnát. El kell érni. hogy ugyaneddig a hús termelése kétszeresére, a tej, a burgonya, a gyapjú termelése közei kétszeresére, a zöldségfélék termelése több, mint kétszeresére emelkedjék, hogy jelentős mértekben megnövekedjék a gyapot, a len, cukorrépa és egyéb ipari növények termelésé. l_i feladatok sikeres megoldása céljából továbbra is korszerű traktorokkal, kombájnokkal. aratógépekkel. gépkocsikkal és egyéb gépi felszereléssel kell ellátni a kolhozokat, gépállomásokat és szovhozokat. folyamatosan fejleszteni kell az agronómiái tudomány vívmányainak ég az élenjáró módszereknek széleskörű felhasználásával a mezőgazdasági termelés kultúráját. Rendkívül fontos, hogy a mezőgazdaság egyes ágait, gazdasági szempontból célszerűen helyezzék el, s hogy a földművelést és állattenyésztést az egyes vidékek természeti és gazdasági körülményeinek figyelembevételével profilírozzák, s ugyanezt tegyék a kerületen belül egyes kolhozban és szovhozban. A termelés további növekedésének és a népjólét emelésének döntő feltétele a munkatermelékenység új, jelentős fokozása. A nagy Lenin azt tanította, hogy a munkatermelékenység fokozása az új társadalmi rendszer győzelme szempontjából a legfontosabb. Az irányelvek tervezete előírja, hogy 1956—1960 között az iparban legalább 50 százalékkal, az építkezésben legalább 52 százalékkal, a vasúti közlekedésben 34 százalékkal, a folyami közlekedésben 35 százalékkal, a szovhozokban és az állami kisegítőgazdaságokban kb. 70 százalékkal kell fokozni a munkatermelékenységet. A kommunista párt és a szovjet kormány szüntelenül gondoskodik a nép jólét emeléséről. A hatodik ötéves terv irányelveinek tervezete előírja a dolgozók anyagi jólétének és kultúrájának jelentős emelését, ami világosan kifejezésre jut abban, hogy a nemzeti jövedelem az öt év alatt kb. 60 százalékkal növekszik meg (összehasonlító árakon). A tervezet előírja, hogy a munkások és alkalmazottak reálbérét körülbelül 30 százalékkal, a kolhozparasztok pénz- és természetbeli jövedelmeit átlagosan legalább 40 százalékkal kell emelni. Ugyanakkor megnövekszenek a szociális ellátással és társadalombiztosítással kapcsolatos állami kiadások. A hatodik ötéves tervben kb. 50 százalékkal kell megnövelni az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalmát. Jelentős mértékben bővíteni és javítani kell a lakásépítést. Állami pénzekből a hatodik ötéves terv előirányzata szerint a városokban, munkáslakótelepeken és falvakban összesen kb. 205 millió négyzetméter lakóterületet kell építeni, ugyanis majdnem kétszer any- nyit, mint az ötödik ötéves tervben. Széles fejlődési távlatok nyílnak meg a tudomány és a kultúra előtt. A hatodik ötéves terv idején alapjában véve megvalósítják a városokban és falvakban az általános középiskolai oktatást. Több szakembert képeznek ki a főiskolákon, bővítik az esti és levelező oktatás hálózatát, fokozzák a tudomány szerep pét a gazdasági és kulturális építés időszerű problémáinak megoldásában. Nagyarányú intézkedéseket kell végrehajtani az egészség- ügyi intézmények, a mozik, a rádió, a televízió. a könyvtárak, az egyéb kulturális és művészeti intézmények hálózatának további bővítésére, tevékenységének megjavítása céljából, a könyvkiadásügy továbbfejlesztése és a nyomdai bázis megerősítése céljából. Az irányelvek tervezete intézkedéseket szab meg abból a célból, hogy valamennyi szövetséges köztársaság népgazdasága tovább fejlődjék és a termelőerők helyesen helyezkedjenek eL Ezzel kapcsolatban a többi közt meg kell gyorsítani a keleti kerületek gazdag természeti kincseinek birtokbavételét. A hatodik ötéves terv feladatainak megvalósítása nagy nemzetközi jelentőséggel bír. A gazdasági és kulturális építés nagyszabású ,'rcgramja, amelyet az irányelvek tervezete részletez, új erővel tárja fel a világ előtt a szovjet állam következetes békepolitikáját. A Szovjetunió új ötéves tervének végrehajtása nagyszerű hozzájárulás az egész szocialista tábor további megerősítéséhez. A Szovjetunió minden irányban tovább fejleszti együttműködését a népi demokratikus országokkal, a gazdasági tartalékok és termelési kapacitások közös érdekek alapján való, legésszerűbb fel- használása terén, a népgazdaság egyes ágainak fejlődését egybehangolva, a gyártást profilírozva és a gyártási ágakat együttműködtetve, valamint a tudományos és műszaki vívmányokat és a kiváló termelési tapasztalatokat kicserélve. A szovjet állam következetesen és szilárdan kitart annak lehetősége és szüksége mellett, hogy a különböző társadalmi és politikai rendszerű országok békésen egymás mellett élhetnek, s törekedni fog arra, hogy a kölcsönös haszon szem előtt tartásával szélesítse kereskedelmi hálózatát más országokkal is. Az irányelvek tervezete hangsúlyozza, hogy a szovjet ország minden szükséges feltétellel rendelkezik ahhoz, hogy békés gazdasági versengés útján, történelmileg igen rövid idő alatt megoldja a Szovjetunió gazdasági feladatát: az egy főre eső termelésben elérje és túlhaladja a legfejlettebb tőkés országokat. A szovjet emberek munkaversenyben elért új, nagyszerű sikerekkel fogadják a XX. pártkongresszust. A szovjet nép sorait szeretett kommunista pártja és annak Központi Bizottsága körül szorosra zárva megy a párt- kongresszus elébe; Marx—Engels—Lenin— Sztálin győzelmes zászlaja alatt, a kommunisták hősi pártjának vezetésével új sikereket ér el a hatodik ötéves tervben a kommunista társadalom fölépítésében. * A megyei békebisottság A Nógrád megyei Békebizottság 20-án tartotta ülését. Bóna Kovács Károly megnyitó beszéde után Bobál Gyula, a mérvéi békebizottság elnökségi tagja tartotta meg külpolitikai beszámolóját, majd Bóka István, a megyei békebizottság titkárának beszámolója következett. Békeharcunkat a genfi eredmények szabták meg — mondta Bóka elvtárs. — Ennek megfelelően feladatainkat járási, városi, községi békebizottságaink helyesen, jól oldották meg. Bizottságainkat segítették a párt- szervezetek és a tömegszervezetek is. Több helyen, ahol a bizottságok csak papíron voltak meg. az utóbbi hónapokban aktívan működni kezdtek. Dolgozóink többezer békevédelmi szerződést kötöttek. hagv jó munkájukkal lépjenek a békeharcosok sorába. A genfi értekezlet után megtartott megyei békéért ekezfletet békebeszélgetések követték. A békeesteken dolgozóink tanúságot tettek arról, hogy nem közömbösek számukra a világ- politikai események. Diósjenőn, Nagyorosziban. Salgótarjánban, Felsőpetényben több száz érdeklődő jelent meg. A Salgótarjánban állomásozó atom-vonatot pedig három nap alatt több mint 6000 ember tekintette meg. Békebizottságaink tehát az elmúlt hónapokban jól szervezték meg munkájukat és nagy tömeggel ismertették meg a békeharc eredményeit. Hibák csak ott mutatkoztak hogy bizottságaink egv része nem végzett önálló munkát. A ülése * nagyobb politikai eseményeknél is központi tájékoztatásra várnak. Ezek után Bóka elvtárs rátért a következő negyedév feladatainak ismertetésére: — Bizottságaink legközelebbi munkája az, hogy az ENSZ-ről ismertető előadásokat tartsanak. Dolgozó népünk nagy érdeklődést tanúsít az ENSZ munkája iránt. Következő feladatunk a február első felében megrendezendő béketalálkozó lesz. A nemzetközi helyzetről szóló előadásokat és a békebizottsági tagok beszámolóját kultúrműsorral kapcsoljuk egvbe. Ezzel párhuzamosan minden községben békebeszélgetések alkalmával folytatjuk a béke- védelmi szerződéskötéseket, a tavaszi munkálatok mielőbbi, sikeres elvégzéséért.