Szabad Nógrád. 1956. január (12. évfolyam. 1-8. szám)

1956-01-25 / 7. szám

1956. Januar 25. SZABAD \Or,BAD 8 Hírek A földrengés károsultjainak megsegítéséért 1956. január 12-én, csütörtö­kön reggel a magyar rádió rendkívüli adásában megrázó hírt közölt. Drága hazánkat természetisújtotta csapás érte. Földrengés vonult végig egyes területeken, amely házakat, épületeket rombolt össze, ron­gált meg és áldozatokat kí­vánt. A földrengés elvonulása Nagybátonyban is érezhető volt. Mi, az intézet felnőtt dolgozói és tanulói a hír hal­latára elsők között jelentettük központunknak és a magyar rádiónak, hogy a földrengés károsultjai részére gyűjtést indítunk. A gyűjtés megszer­vezését az intézet bizottsága végezte. Minden osztályban rövid gyűlésen ismertettük a rádióban elhangzott hírt, ez­után minden tanuló és felnőtt dolgozó eleget tett hazafias kötelességének, kd-ki tehetsége szerint. 209. sz. Vájártanuló Intézet DISZ-vezetősége, Nagybátony A FARSANGI ÉVADBAN járásainkban bemutató bálok lesznek, ezeken a-helyes tánc­ra és a helyes magatartásra oktatják fiataljainkat. Értekezletet tarta­nak január 26-án Szécsény- ben a gépállomás kihelyezett agronómusai részére, amelyen megvitatják azokat a feladato­kat, amelyek az agronómusok előtt állanak a termelőszövet­kezetek tejhozamának növelé­sében. FELAVATTÁK az új, kor­szerű hatvani vasútállomás épületét, amelyben többek 'kö­zött kulturális, tanuló- és gyér. mek várótermek szolgálják az utazók kényelmét. Még az idén meghosszabbítják a villamos­vezetéket is Hatvanig, s a te­hervonatok már villamosimoz- dony vontatáissafl közlekednek. MOZART születésének 200. évfordulója alkalmából me­gyénkben zenekari hangverse­nyeken emlékeznek meg a nagy zeneszerzőről. A TANÁCSTAGOK mutat­nak példát az állam iránti kö­telezettség teljesítésében Hu- gyagon. Ferenc József, Járja Ignác és Győri István (kőmű­ves) már egész évi sertésbe­adásuknak eleget tettek. A SAGVÁRI ENDRE sport- és kulturális seregszemle kör­zeti versenyei februárban in­dulnak. meg. A járásonként összevont községi versenyeket a későbbi hónapokban a járási versenyek követik. SZEDIK A ZÖLDHAGYMÁT a szolnoki Szabadság Tsz tag­jai. Január 20-án kezdték meg a szedést primőrtelepükön és máris árulják a szolnoki pia­con. A hagymát 10 nap múlva saláta követi. EGYSZERRE négy kiló ru- ! hát lehet mosni azzal az újfajta j mosógéppel, amelynek minta- példányát most készítette el a : Szombathelyi Gyermekkocsi- j gyár. Az év végéig 3000 dara- j bot készítenek belőle. VÉGEZNEK a gépjavítással j február 20-ig a kistérenyei gép. i állomás dolgozói. A január ele- j jén mutatkozó lemaradást már behozták. Többek között 18 erőgépet, 19 cséplőgépet és 16 tárcsát javítottak már ki. ÍZLÉSES KÜLSEJŰ kombi- náltszekrény gyártását kezdik meg hamarosan a Budapesti Bútorgyárban. A szekrény haj­lított üveglappal ellátott vitrin része nagyobb a szokottnál. TÖBB MINT 126 MÉHÉSZ vett részt az elmúlt vasárnap a Salgótarjánban megrendezett méhész-találkozón, ahol a ta­lálkozó résztvevői a méhészek eddigi eredményeiről és a jövő feladatairól tanácskoztak. A BUDAPESTI KAMARA- XÖRUS előadóestet rendez a Salgótarjáni Városi Kultúrház- ban február 4-én. TÖBB KÉPZŐMŰVÉSZE­TI kiállítás nyílik meg me­gyénkben februárban. A leg­első Diósjenőn, az orosz festő­művészek alkotásaiból. Értesíti a Salgótarjáni Cipész KTSZ a közönséget, hogy a Rákó­czi út 100. sz. üzemházban és a Rákóczi úti helyiségében minden nap reggel 7 órától délután fél 3 óráig női és férfi méretet ve­szünk. Pontos kiszolgálás. Hálószoba és kombinált szoba eladó. Biczó ‘ asztalosnál. Buda­pest, Majakovszkij utca 65. Legmodernebb vitrines, világí- tós rekamiék, fotelok, székek epe- dával, jótállással, fizetési kedvez­ménnyel. Kürti kárpitosnál. Buda­pest. Nagymező utca 28. Rekamiék kétszemélyesek, fote­lok. székek hathavi részletre, el­sőrendű kivitelben, Budapest, Do­hány utca 5. Závodszky kárpitos. A Pásztói Állami Gazdaság gépjavítási munkájáról Levél a sierkesztőséghez A llami gazdaságunk január 10-ig 65 százalékra telje­sítette gépjavítási tervét. A ja­vítást egy erő és egy munka­gépjavító brigáddal végezzük. A brigádokon belül a trakto­rosok is részit vesznek a saját gépeik javításánál. A brigá­dokba beosztott traktorosok és szerelők igyekeznek jó minő­ségben elvégezni mind az erő, mind a munkagépek javítását. A javítások terén már sok­kal jobb eredményeket is ér­hettünk volna el, ha a gazda­ság gépműhelyének volna egy hegesztője és a javításoknál az egyes alkatrészeket helyben is meg, tudnák hegeszteni. Ezáltal sok időt takarítanánk meg és nem kellene a gépállomással vagy más üzemmel végeztetni a munkát. Az erő- és munkagépek javí­tásánál igen komoly feladat hárul Szabó Béla esztergályos­ra. Nem kis mértékben függ az ő munkájától a javítóbrigá­dok gyors és jó minőségű mun- kaja. Meg kell azonban mon­dani, hogy Szabó elvtárs annak ellenére, hogy párttag és szak- szervezeti vezetőségi tag, még­sem tartja szívügyének a gép­javítás minél előbbi befejezé­sét. Például Szabó elvtárs bár­mennyire is sürgős a munka, amikor az óra 15 óra 50-et mu­tat, abbahagyja a munkát. Az ilyen esetekben arra hi­vatkozik, hogy neki a gépcso­portvezető nem szólt, hogy to­vább dolgozzon. Ezt azzal sze­retném megcáfolni, hogy én minden esetben nem lehetek ott. De már több esetben szól­tam Szabó elvtársnak, hogy akkor, amikor a munka sür­gős, vagy a munka menete megkívánja, a brigádvezetők által átadott munkát minden körülmények között végezze el és ne hátráltassa munkatársai munkáját. Ismerve Szabó elvtárs szak­mai képzettségét, tudom azt, hogy a gazdaságban lévő ne­hézségek mellett is képes és el tudja végezni a reá háruló fel­adatot. Csupán az kell, hogy úgy, mint a többi gépműhelyt dolgozó, ő is szívügyének te­kintse a téli gépjavítás sikeres befejezését. Szekeres József Pásztói Állami Gazdaság gépcsoport vezetője Vita a takarmány termesztésről: A szénabetakarítás néhány problémáiéról Állattenyésztésünk jövedel­mezősége nagymértékben at­tól függ, hogy mennyire bizto­sítjuk az állatok megfelelő ta­karmányozásához szükséges feltételeket. Tehát fő célunk az állattenyésztés mellett a meg­felelő mennyiségű és minősé­gű takarmánytermelés. Évek óta járom a megyét és éppen a szálastakarmány-termelés- ben tapasztaltam a legtöbb hiányosságot. Az elmúlt évben is bőven ígértek termést a pil­langósterületek és a rétek, azonban a helytelen gazdáikor dás folytán sok esetben a szá­lastakarmányok tönkrementek. A fő oka ennek az volt, hogy a renden hagyott takarmány­félék megrothadtak a sok csa­padék hatására. Azt pedig mondanunk sem kell, hogy ez nem előnyös olyan gazdaság­ban, amely az állatait jó és bő­séges takarmánnyal akarja el­látni. A jövőben nagyobb gon­dot fordítsunk a szálastakar­mányok veszteségmentes be­takarítására, ugyanakkor gyors szárítási módszerrel javítsuk a minőséget is. A tsz-ek mezőgazdászainak fokozott gondot kell fordíta­niuk a tsz-ekben ígérkező bő takarmány termés jövedelmező felhasználására. Az egyes ka­szálások előtt végzett számítá­saikat ismertessék a tsz veze­tőségével. Nehogy olyan esetek forduljanak elő, mint az el­múlt évben, hogy a megter­melt 40—50 mázsát ígérő pil­langóstakarmány penészesen kerüljön kazalozásra. Ez leg­több esetben azért történt meg, mert az összegyűjtött szálasta­karmányt apró petrencékbe rakva több héten át kinthagy­ták a területen, aminek követ­keztében a boglyázótt takar­mány eső alkalmával beázott. A beázott apró boglyák köny- nyen penészedésnek indultak, és amikor már nem volt más út, az ilyen penészes, apró bog­lyákat bekazlazták, aminek az lett a következménye, hogy a kazlak bemélegedtek, tápanya­guk nagy részét elveszítették és ízetlen, kellemetlen szagú takarmány lett belőlük. A he­lyes megoldás az, ha a helye­sen felgyújtott, bepetrencézett takarmányt 2—3 napon belül szérűskertekbe hordjuk be, ahol szekeres boglyákba szal­mával letakarva tároljuk ad­dig, amíg a takarmány „kifúj­ja“ magát. Az így kiszellőzött takarmányt pedig bármikor, amikor az idő engedi, nyugod­tan lehet kazalba rakni. Több helyen tapasztaltam, hogy az esetleg szívósan bekazlazott ta­karmányt bemelegedés esetén sajnálják szétbontani, átrakni, vagy legalábbis metszővel be­vágni, tekintettel arra, hogy az többletmunka. Állatte­nyésztőink ilyen munkák ese­tén ne nézzék a többletmunkát, hanem azt vegyék számításba, hogy ezzel a munkával álla­taik részére jó minőségű ta­karmányt tudnak biztosítani. Gondoljon csak mindenki ar­ra, hogy maga és családja, ré­szére, mindenki igyekszik egészséges, jó minőségű élel­met biztosítani. Tehát akkor ne kívánjuk azt, hogy álla­taink rossz minőségű takar­mányt fogyasszanak, mert ez­zel sem növekedést, sem a ter­melésben jövedelmet nem fo­gunk biztosítani. Helytelen az az elgondolás, hogy a silóta­karmányt csak mint kiegészí­tő takarmányt látják állatte­nyésztőink és nem számolnak azzal, hogy silótakarmány nél­kül jól jövedelmező szarvas­marhatenyésztés, olcsó tejter­melés lehetetlen. Soha nem szabad előfordul­ni, hogy silógödreink üresen álljanak akkor, amikor volna mit belerakni. Ezt még a nyár folyamán se feledjük el. Pél­dául amennyiben látják, hogy az esetleges bő csapadékos időjárás következtében egy- egy kaszálásból semmifélekép­pen jó minőségű szénát készí­teni nem tudnak, kaszálás után azonnal silózzák be, mert így ízes takarmányt tudnak biztosítani állataik számára. A takarmánybázis kiegészí­tésénél a takarmánytök terme­lése sem utolsóként tekinten­dő. Termelőszövetkezeteinkben sok helyen vannak olyan te­rületek, amelyek sem kaszáló­nak, sem legelőnek nem alkal­masak. Az ilyen helyeken a nyár folyamán csak a gyomok szaporodnak el. Ilyen helyre ültessünk takarmánytököt 2x2 méteres kötésben fészektrá­gyázással, amely a csekély munkát bőven kárpótolja. A trágyaszarvasok környékére is ajánlatos takarmánytököt ül­tetni, ugyanis itt egyrészt bő termést hoz, másrészt pedig le­veleivel a trágyakazlakat be­árnyékolja, megvédi a nap szá­rító hatásától. megtermelt takarmánytököt nyersen vagy szeletelve, pelyvával, törekkel pácolva lehet feletetni. Salamon Attila i A hatodik ötéves terv nagyszabású feladatai Nyilvánosságra hozták az SZKP XX. kongresszusának a Szovjetunió hatodik ötéves tervére vonatkozó irányelvtervezetét. A szov­jet nép hazafias lelkesedéssel fogadta ezt az óriási politikai fontosságú okmányt. A szovjet dolgozók a kommunista párt bölcs vezetésével határidő előtt fejezték be az ötö­dik ötéves tervet és az ország gazdasági, va­lamint kulturális építésében elért újabb ki­emelkedő sikerekkel fogadják a XX. párt- kongresszust. Az a tervezet, amelyet az SZKP Központi Bizottsága a hatodik ötéves terv irányelveire vonatkozóan kidolgozott, nem más. mint a kö­vetkező időszak gazdasági és kulturális épí­tésének mélyrehatóan megalapozott program­ja. A tervezet kifejezésre juttatja a szovjet nép létérdekeit, a szovjet emberek millióinak gondolatait és törekvéseit. Mint a közzétett okmány megállapítja „az SZKP Központi Bi­zottsága a XX. pártkongresszus hatodik ötéves tervre vonatkozó irányelveinek tervezetét ki­dolgozva, figyelembe vette sokezer vállalat és kolhoz kollektíváinak javaslatait“. E javasla­tok előkészítésében és megvitatásában a mun­kások, a kolhozparasztok, az ipari és mező- gazdasági szakemberek, a tudósok nagy töme­gei vettek részt. A szovjet nép a hatodik ötéves tervben al­kotó erőinek virágzási korszakába lép, sokkal nagyobb anyagi tartalékokkal és sokkal több szakképzett káderekkel rendelkezik, mint va­laha ezelőtt. Az ötödik ötéves terv befejezésé­nek eredményeképpen megnőtt a szovjet or­szág gazdasági ereje, még jobban megszilárdult a gazdaság szocialista rendszere, emelkedett a szovjet nép anyagi és kulturális életszínvo­nala, bővültek a Szovjetunió gazdasági kapcso­latai a népi demokratikus országokkal, meg­erősödött a Szovjetunió és az egész szocialista tábor nemzetközi helyzete. A Szovjetunió hatodik népgazdaságfejlesztési ötéves tervének fő feladatai abban állnak — ahogy arra az irányelvek tervezete rámutat — hogy a nehézipar elsődleges fejlesztésének, a szakadatlan műszaki haladásnak és a munka­termelékenység növelésének alapján biztosítsa a népgazdaság valamennyi ágazatának továb­bi, nagyarányú növekedését, megvalósítsa a mezőgazdasági termelés rohamos fellendülését és ezen az alapon elérje a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának jelenté­keny emelkedését. A hatodik ötéves terv előírja a szovjet nép­gazdaság újabb nagyarányú fejlesztését első­sorban pedig a nehéziparnak, a szocialista gazdaság alapjának fejlesztését. E terv meg­valósítása azt jelenti, hogy tovább erősödik a Szovjetunió gazdasági hatalma, törhetetlen védelmi képessége, jelentősen megnövekedik a nép jóléte, fejlődik a szovjet kultúra. Az irányelvek tervezete körülbelül 65 Százalékban szabja meg az ipari termelés általános növeke­dését az öt év alatt, s előírja, hogy a termeiő- eszkozók termelését a hatodik ötéves tervben körülbelül 70 százalékkal, a fogyasztási cikkek termelését pedig 60 százalékkal kell növelni. Az irányelvek tervezete igen fontos mező- gazdasagj feladatokat tűz ki a földművelés és ?nJíAttunyésztés roham°s fejlesztése céliából. 1960-ban a szemestermények össztermésének el kell érnie a 180 millió tonnát. El kell érni. hogy ugyaneddig a hús termelése kétszeresére, a tej, a burgonya, a gyapjú termelése közei kétszeresére, a zöldségfélék termelése több, mint kétszeresére emelkedjék, hogy jelentős mértekben megnövekedjék a gyapot, a len, cu­korrépa és egyéb ipari növények termelésé. l_i feladatok sikeres megoldása céljából továbbra is korszerű traktorokkal, kombáj­nokkal. aratógépekkel. gépkocsikkal és egyéb gépi felszereléssel kell ellátni a kolhozokat, gépállomásokat és szovhozokat. folyamatosan fejleszteni kell az agronómiái tudomány vív­mányainak ég az élenjáró módszereknek szé­leskörű felhasználásával a mezőgazdasági ter­melés kultúráját. Rendkívül fontos, hogy a mezőgazdaság egyes ágait, gazdasági szempont­ból célszerűen helyezzék el, s hogy a földmű­velést és állattenyésztést az egyes vidékek ter­mészeti és gazdasági körülményeinek figye­lembevételével profilírozzák, s ugyanezt te­gyék a kerületen belül egyes kolhozban és szovhozban. A termelés további növekedésének és a nép­jólét emelésének döntő feltétele a munkater­melékenység új, jelentős fokozása. A nagy Le­nin azt tanította, hogy a munkatermelékenység fokozása az új társadalmi rendszer győzelme szempontjából a legfontosabb. Az irányelvek tervezete előírja, hogy 1956—1960 között az iparban legalább 50 százalékkal, az építkezés­ben legalább 52 százalékkal, a vasúti közleke­désben 34 százalékkal, a folyami közlekedés­ben 35 százalékkal, a szovhozokban és az ál­lami kisegítőgazdaságokban kb. 70 százalékkal kell fokozni a munkatermelékenységet. A kommunista párt és a szovjet kor­mány szüntelenül gondoskodik a nép jólét eme­léséről. A hatodik ötéves terv irányelveinek tervezete előírja a dolgozók anyagi jólétének és kultúrájának jelentős emelését, ami világo­san kifejezésre jut abban, hogy a nemzeti jö­vedelem az öt év alatt kb. 60 százalékkal nö­vekszik meg (összehasonlító árakon). A terve­zet előírja, hogy a munkások és alkalmazot­tak reálbérét körülbelül 30 százalékkal, a kol­hozparasztok pénz- és természetbeli jövedel­meit átlagosan legalább 40 százalékkal kell emelni. Ugyanakkor megnövekszenek a szo­ciális ellátással és társadalombiztosítással kap­csolatos állami kiadások. A hatodik ötéves tervben kb. 50 százalékkal kell megnövelni az állami és szövetkezeti ke­reskedelem kiskereskedelmi áruforgalmát. Je­lentős mértékben bővíteni és javítani kell a lakásépítést. Állami pénzekből a hatodik öt­éves terv előirányzata szerint a városokban, munkáslakótelepeken és falvakban összesen kb. 205 millió négyzetméter lakóterületet kell építeni, ugyanis majdnem kétszer any- nyit, mint az ötödik ötéves tervben. Széles fejlődési távlatok nyílnak meg a tu­domány és a kultúra előtt. A hatodik ötéves terv idején alapjában véve megvalósítják a városokban és falvakban az általános közép­iskolai oktatást. Több szakembert képeznek ki a főiskolákon, bővítik az esti és levelező ok­tatás hálózatát, fokozzák a tudomány szerep pét a gazdasági és kulturális építés időszerű problémáinak megoldásában. Nagyarányú in­tézkedéseket kell végrehajtani az egészség- ügyi intézmények, a mozik, a rádió, a tele­vízió. a könyvtárak, az egyéb kulturális és művészeti intézmények hálózatának további bővítésére, tevékenységének megjavítása cél­jából, a könyvkiadásügy továbbfejlesztése és a nyomdai bázis megerősítése céljából. Az irányelvek tervezete intézkedéseket szab meg abból a célból, hogy valamennyi szövetsé­ges köztársaság népgazdasága tovább fejlődjék és a termelőerők helyesen helyezkedjenek eL Ezzel kapcsolatban a többi közt meg kell gyorsítani a keleti kerületek gazdag természeti kincseinek birtokbavételét. A hatodik ötéves terv feladatainak megvaló­sítása nagy nemzetközi jelentőséggel bír. A gazdasági és kulturális építés nagyszabású ,'rcgramja, amelyet az irányelvek tervezete részletez, új erővel tárja fel a világ előtt a szovjet állam következetes békepolitikáját. A Szovjetunió új ötéves tervének végrehajtása nagyszerű hozzájárulás az egész szocialista tábor további megerősítéséhez. A Szovjetunió minden irányban tovább fejleszti együttműkö­dését a népi demokratikus országokkal, a gaz­dasági tartalékok és termelési kapacitások kö­zös érdekek alapján való, legésszerűbb fel- használása terén, a népgazdaság egyes ágai­nak fejlődését egybehangolva, a gyártást pro­filírozva és a gyártási ágakat együttműköd­tetve, valamint a tudományos és műszaki vív­mányokat és a kiváló termelési tapasztalato­kat kicserélve. A szovjet állam következetesen és szilárdan kitart annak lehetősége és szük­sége mellett, hogy a különböző társadalmi és politikai rendszerű országok békésen egymás mellett élhetnek, s törekedni fog arra, hogy a kölcsönös haszon szem előtt tartásával széle­sítse kereskedelmi hálózatát más országokkal is. Az irányelvek tervezete hangsúlyozza, hogy a szovjet ország minden szükséges feltétellel rendelkezik ahhoz, hogy békés gazdasági ver­sengés útján, történelmileg igen rövid idő alatt megoldja a Szovjetunió gazdasági feladatát: az egy főre eső termelésben elérje és túlha­ladja a legfejlettebb tőkés országokat. A szovjet emberek munkaversenyben el­ért új, nagyszerű sikerekkel fogadják a XX. pártkongresszust. A szovjet nép sorait szere­tett kommunista pártja és annak Központi Bi­zottsága körül szorosra zárva megy a párt- kongresszus elébe; Marx—Engels—Lenin— Sztálin győzelmes zászlaja alatt, a kommunis­ták hősi pártjának vezetésével új sikereket ér el a hatodik ötéves tervben a kommunista társadalom fölépítésében. * A megyei békebisottság A Nógrád megyei Béke­bizottság 20-án tartotta ülését. Bóna Kovács Károly megnyitó beszéde után Bobál Gyula, a mérvéi békebizottság elnök­ségi tagja tartotta meg kül­politikai beszámolóját, majd Bóka István, a megyei béke­bizottság titkárának beszámo­lója következett. Békeharcun­kat a genfi eredmények szab­ták meg — mondta Bóka elv­társ. — Ennek megfelelően feladatainkat járási, városi, községi békebizottságaink he­lyesen, jól oldották meg. Bizott­ságainkat segítették a párt- szervezetek és a tömegszerve­zetek is. Több helyen, ahol a bizottságok csak papíron vol­tak meg. az utóbbi hónapok­ban aktívan működni kezdtek. Dolgozóink többezer békevé­delmi szerződést kötöttek. hagv jó munkájukkal lépjenek a békeharcosok sorába. A genfi értekezlet után megtar­tott megyei békéért ekezfletet békebeszélgetések követték. A békeesteken dolgozóink tanú­ságot tettek arról, hogy nem közömbösek számukra a világ- politikai események. Diósje­nőn, Nagyorosziban. Salgótar­jánban, Felsőpetényben több száz érdeklődő jelent meg. A Salgótarjánban állomásozó atom-vonatot pedig három nap alatt több mint 6000 ember te­kintette meg. Békebizottságaink tehát az elmúlt hónapokban jól szer­vezték meg munkájukat és nagy tömeggel ismertették meg a békeharc eredményeit. Hibák csak ott mutatkoztak hogy bizottságaink egv része nem végzett önálló munkát. A ülése * nagyobb politikai események­nél is központi tájékoztatásra várnak. Ezek után Bóka elvtárs rá­tért a következő negyedév fel­adatainak ismertetésére: — Bi­zottságaink legközelebbi mun­kája az, hogy az ENSZ-ről is­mertető előadásokat tartsanak. Dolgozó népünk nagy érdeklő­dést tanúsít az ENSZ munkája iránt. Következő feladatunk a február első felében megren­dezendő béketalálkozó lesz. A nemzetközi helyzetről szóló előadásokat és a békebizott­sági tagok beszámolóját kul­túrműsorral kapcsoljuk egvbe. Ezzel párhuzamosan minden községben békebeszélgetések alkalmával folytatjuk a béke- védelmi szerződéskötéseket, a tavaszi munkálatok mielőbbi, sikeres elvégzéséért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom