Szabad Nógrád. 1956. január (12. évfolyam. 1-8. szám)

1956-01-18 / 5. szám

I 4 SZABAD ISOGRAD 1956. Január 81. msíassírn^r-'s Január 12-én reggel 6 óra 46 perckor, majd 8 óra 41 perc­kor földrengés remegtette meg a magyar földet. Mint ismere­tes, a földrengés Budapesten, Soroksáron, Dunaharasztin, Taksonyon, Dunavarsányon, Délegyházán, Kiskunlacházán, Szigetszentmiklóson és Alsóné- medin végezte romboló tevé­kenységét. Sok ház rongálódott meg, dűlt össze, zavarok kelet­keztek a közlekedésben, sőt még emberáldozatot is követelt a földrengés. A rengés hullá­mai Salgótarján dolgozói nyu­galmát is megzavarták. Itt is érethető volt a földrengésre jellemző szitáló mozgás, de ká­pákat nem okozott; E rövid ismeretterjesztő cikk keretében ismerkedjünk meg a földrengés egy-két alapfogal­mával. A föld kérge soha nincsen nyugalomban. Állandó rezgé­sek, mozgások vannak rajta. Az összes mozgást azonban nem tekinthetjük földrengés­nek, például a tenger hullám­verését, a föld felszínén előfor­duló tömegelmozdulást sem. Csak az olyan mozgást lehet igazi földrengésnek tekinteni, amelynek a rengést kiváltó oka nem a föld kérgén, hanem a föld kérgében van. A kéreg­ben felszabaduló energiák rö­vid periódusú. rugalmas, úgy­nevezett földrengéshullámokat keltenek. • A földrengés okának kiderí­tésével többen foglalkoztak. A tudományos megfigyeléseken alapuló földrengéselméletet Humboldt dolgozta ki, de hely­telenül következtetett, amikor a földrengést kiváltó okot a vulkáni kitörésiben vélte. Azóta beigazolódott, hogy a földren­gést kiváltó ok nem kizárólag vulkáni eredetű, sőt a földren­gések döntő többsége nincs is kapcsolatban a vulkanizmus- ®sl, hanem tektonikus (rétegei­ül földrengés mozdulása, eredetűek. A tekto­nikus eredetű és vulkáni ki­töréssel kapcsolatos' földrengé­sen kívül ismeretes még a karsztos területen a beszakadá- sos földrengés. Az utóbbi kettő nem olyan pusztító hatású, mint a tektonikus, azaz a disz- lokációs rengés. Mi okozta a tektonikus föld­rengést? Az, hogy a földtani­lag fiatal területeken még nem fejeződött be a hegységképző erők hatása. A Föld kérgében feszültség keletkezik, amely­nek változása eseten megza- varodik a kőzetek egyensúlyi állapota és ez földrengésben robban ki. A rengés addig tart, amíg a bizonytalan egyensúlyi helyzetbe került rögök hirtelen áthelyezkedéssel biztos egyen­súlyi állapotba nem kerülnek, mely esetben megszűnik a bel­ső feszültség is. Hazánkban be­következett földrengésnek is ez volt az oka. A földkéregnek azt a helyét, ahonnan a földrengéshullámok kirobbannak, hipocentrumnak nevezzük. Ennek a felszínre való vetületét epicentrumnak nevezi a tudomány. A hipo­centrumból kiinduló hullámok legelőször és' legerősebben az epicentrumot érintik, ahonnan a rengés ereje a távolság nö­vekedésével gyengül. A legtöbb földrengést hangjelenségek, rit­ka esetben pedig fényjelensé­gek is kísérik. A földrengéstu­domány a földrengésnek 12 erősségű fokozatát különbözteti meg. A legenyhébb az „Észre­vehetetlen“ és a legsúlyosabb az „Erős katasztrofális rezgés” fokozata. Az előbbit csak a műszerek jelzik és a sebessége 2,5 mm/sec, az utóbbi esetben mindenféle emberi mű elpusz­tul, hegyomlások következnek be, megváltozik a folyók futá­sának irány, stb. Sebessége 5000—10 000 mm/sec. A mosta­ni magyar földrengést a VI-os, esetleg a VII-es erősségű foko­zatba lehet sorolni. Voltak ha­zánkban ennél erősebb rengé­sek is, például az 1763-as ko­máromi, 1810-es móri, 1908-as és 1911-es kecskeméti és az 1925-ös egri katasztrófa, mind az öt esetben IX-es erősségű volt a földrengés. A földrengés romboló hatása annak intenzi­tásától, illetve a sebességtől függ elsődlegesen. Másodlago­san pedig a pusztítás mértéke függ az épületek építőanyagá­nak minőségétől, az altalaj felépítésétől, valamint az épü­let magasságától. A földrengés pillanatok alatt óriási károkat okozhat, hiszen egy-egy megrázkódtatási tar­tam általában csak egy másod­perc tört részéig tart. A legsú­lyosabb földrengés 1923-ban volt, amikor Tokiót, Japán fő­városát pusztította el. Itt 316 000 ház vált lakhatatlanná, 1,3 millió ember vált hajlékta­lanná, és 140 000 ember pusz­tult el, nem is szólva sok tíz­ezer sebesültről. Mint említettem, a Föld kérge soha sincs nyugalom­ban. Évente körülbelül 8— 10 000 rengés van, amelynek 50 százalékát az ember érzé­keli is. Ez a szám azonban nem közelíti meg a valóságot, ugyanis a földrengésmegfi- gyelő állomások hálózata gyér, s a tengerrezgések általában kicsúsznak a megfigyelés alól. Ezeknek a számoknak a bir­tokában megállapítható, hogy naponta egy tucat, .földren­gést érzékelnek az emberek. Az építéstechnika azokon a területeken, ahol gyakoriak a földrengések, olyan épületeket és létesítményeket alkot, ame­lyek jól birják és dacolnak ez­zel az elemi csapással. Dr. Gajzágó Aladár Marx Károly Közgazd. Tud. Egyetem Gazdaságföldrajzi Tanszékének munkatársa. Tsai Chang asszonytársnak Megyénk • asszonyai a Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség vezetőségi tagjait me­leghangú levelekben köszöntik ezekben a napokban az NDN 10. évfordulója alkalmá­ból. Kedves sorokban fejezik ki köszönetü- ket tíz évi fáradságos munkájukért, melyet a világ asszonyainak összefogásáért és a gyermekek boldogabb jövőjéért tettek. íme egy levél a sok­közül: Tsai Chang asszonytárs, Kína. Kedves Asszonytárs! A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség megalakulásá­nak 10. évfordulója alkalmából szeretettel köszöntelek. Mi, a távoli kis Magyarországon is ismerjük és emleget­jük nevedet, mint olyan asszonytársét, aki mindenben példát mutat nekünk és munkájával hozzájárul ahhoz, hogy béké­ben nevelhessük gyermekeinket. Azt szeretnénk, ha nem­csak a mu kicsinyeink élnének boldogan, békében, hanem a világ összes gyermekei,. Mi, balassagyarmati asszonyok is a Nemzetközi Nőszövet­ség felhívásának szellemében dolgozunk. A Nemzetközi Nö- szövetség fennállásának 10. évfordulója alkalmából kiadott bélyegeket mind eljuttatjuk az MNDSZ-tagsághoz. Ezenkívül 100 új tagot szervezünk, hogy azok is, akik még eddig nem ismerkedtek meg szervezetünkkel, megismerjék és megsze­ressék azt. A kínai asszonyoknak a magam részéről sok sikert kí­vánok munkájukhoz. Tsai Chang asszonytársnak pedig ered­ményes, hosszú, boldog életet, hogy még sok éven keresztül mutasson utat a világ asszonyainak. Balassagyarmat, 1956. január 9. ÁDÁM ANDORNÉ tanítónő AZ MNDSZ-ÉLET HÍREI A balassagyarmati járás MNDSZ-szervezete f. hó 9-én érdekes előadást tartott: Mi­lyen segítséget adjanak az asz- szonyok a szocialista kereske­delemnek? címmel. Az össze­gyűlt MNDSZ-asszonyok «agy érdeklődéssel hallgatták az előadót, majd ők is elmondták tapasztalataikat; A balassagyarmati járásban több helyen jól sikerült félévi helyi MNDSZ-beszámoló gyű­lést tartottak az elmúlt he­tekben. Mohorán 48, Hugyagon 150, Cserháthalápon 36 asz- szony jelent meg és gyűjtött tapasztalatot a gyűlésen, Hasznosan töltik szabad idejüket a rétsági járás asszonyai a gazdasszonykörökben T ilyenkor télen jó elüldögél. x ni a duruzsoló kályha mellett és beszélgetni, kézi­munkázni, meglepetéseket ké­szíteni, vagy esetleg tanulni. Nincs annyi dolog kint a föl­deken, jobban ráérünk arra, hogv esténként összejöjjünk. Nálunk a rétsági járásban ezen a télen is, — akár az el­múltévekben — megszervez­tük a községekben a gazdasz- szonyköröket. A legtöbb he­lyen igen szépen működnek, s a hetenként egyszeri foglalko­zásokra a tagság nagyrésze eljár. Járásunk gazdasszony- körei közül azonban a diós- jenői MNDSZ-szervezet kézi­munkaköre emelkedik ki. A szakkörre az asszonyokon kí­vül több fiatal lány jár, akik sokat tanulnak az idősebbek­től, a tapasztaltabbaktól. A ké_ zimunkázáson kívül azonban nem hiányzik a szórakozás, a tanulás sem ezekről az esték­ről. A gramofon, a rádió jó szó­rakozást nyújt a részvevőknek. Az olvasókörökön pedig szép- irodalmi művekkel, MNDSZ- kiadványokkal ismerkednek meg a lányok, asszonyok, s így művelődnek. ' A diósjenői gazdasszonykör jó munkájá­ért Pintér Ilona elvtársnőt il­leti dicséret. De jól működik Nógrád köz­ség gazdasszonyköre, ahol Ba­lon Elemérné, a kör vezetője tartja össze a lelkes kis cso­portot. Dicséretet érdemel ezenkívül Tereske község MNDSZ-szervezetének gazdasz- szonyköre is. Községeinkben a gazdasz- szonykörök munkáját segítik a községi népművelési dolgo­zók és a pártszervezetek. Saj­nos azonban egyes helyeken a körök munkájában még sok hibát, hiányosságot találha­tunk. Ezekben a községekben az MNDSZ-szervezetek veze­tősége okuljon a felsorolt pél­dákból és dolgozzanak úgy, mint a diósjenői, vagy a nóg­rádi MNDSZ-asszonyok. lAnsZki Pálné járási MNDSZ-titkár Jól felnek a téli délutánok az Acélárugyár kultúrotthonában A Salgótarjáni Acélárugyár kultúrotthonának termeit na­ponta sok-sok dolgozó keresi fel, hogy szabadidejét kelle­mes szórakozással és tanulás­sal töltse el. Különösen a já- tékszobában nagy a forgalom. Délutánonként nyolcvanan, százan is megfordulnak itt. Ki sakkozni, ki kártyázni, vagy billiárdozni jön. Mások a ké­nyelmesen berendezett olvasó­szobában időznek, ahol időseb­bek és fiatalok kedvükre vá­logathatnak a könyvek között. Nem ritka esemény a gyári kultúrotthonban a tarka klub­est sem, amelyen a gyár kü­lönböző üzemegységeinek dol­gozói adnak egymásnak bará­ti találkozót. Szívesen láto­gatják az acélgyáriak a tudo­mányos előadásokat is. A TTIT legutóbbi előadásán például csaknem százan vettek részt. A kohászakadémia kétheten­ként megtartott előadásain is több mint nyolcvan fizikai és műszaki dolgozó tanul. A kultúrotthon naponta 200—250 dolgozónak ad alkal­mat arra, hogy ; művelődjék, szórakozzon, s kellemesen, hasznosan töltse el szabad­idejét. Megdicsérjük jó munkájukért 8 tolmácsi kuitúrcsoport tagjait ' (Tudósítónktól.) A nemrég alakult tolmácsi kuitúrcsoport friss lendülettel és szép eredménnyel végzi munkáját. Ennek egyik szép példája a Bújócska . című színmű nagysikerű előadása is. A bemutató előadáson zsúfo­lásig telt a tolmácsi kultúrott­hon és a hosszantartó tapsok azt bizonyították, hogy a fia­talok jól megálltak helyüket a színpadon. Megnyerték a kö­zönség tetszését. A színjátszó csoport azóta is telt házzal játssza a darabot, A nagysi­kerű előadásban sok része van Babies Ferencné pedagógus­nak, a darab rendezőjének. Figyelemreméltó, hogy az ad­dig gyengén szereplő tánccso­port az utóbbi időben lénye­gesen megjavult. A lelkes kultúrcsoportnak további jó munkát, sok sike­res előadást kívánunk. A tánccsoport vezetőjétől. Szabó Katalin pedagógustól pedig azt kérjük, hogy foglalkozzék többet a tánccsoporttal. A kö­zönség is, a táncosok is ezt várják tőle, mivel tudják, hogy minden képessége meg­van arra, hogy a fiatal tánco­sokból kiváló műkedvelőket neveljen. A SZABAD NÓGRÁD postájából A vezetőségválasztás tiszteletére gyorsítják a gépjavítást Bercefen A legutóbbi Szabad Nógrád- ban megjelent egy cikk a téli gépjavításról és ebben írtak a Berceli Gépállomás lemaradá­sától is. E cikk megjelenése óta a Berceli Gépállomáson nagy változások történtek. A gép­állomás vezetősége újjászer­vezte a gépjavítást, s az most már rendes mederben halad. Különösen jó munkát végez Kiss József pártonkívüli bri­gádvezető brigádja. Ő:k a párt- vezetőség újjáválasztása tisz­teletére vállalták, hogy janu­árban terven felül még egy erőgépet javítanak ki. Jól dol­gozik Takács László csáplő- gépjavító brigádja is. A fo­lyamatos javítást biztosítja a gépállomás igazgatójának az az intézkedése, hegy a gépja­vítás ideje alatt az anyagbe­szerzéseket egy külön ezzel a feladattal megbízott anyaigibe- szerző végzi, aki felelős azért, hogy a javításhoz szükséges anyagok mindig időben ren­delkezésre álljanak. Most már minden feltétele megvan an­nak, hogy a gépállomás feb­ruár 1-re behozza lemaradá­sát. Papp László, Berceli Gépállomás Egy leszállóhely megoldaná . .. A Litke—Salgótarján útvo­nalon közlekedő menetrend- szerinti autóbuszok a város területén csupán Károlyaknán és a végállomáson állnak meg. Ebből a nyolc órára munka­helyükre igyekvő dolgozóknak súlyos hátránya származik, mert három kocsi 8 óra előtt 5—6 perccel, néha csak pon­tosan 8 órára érkezük a vég­állomásra és így ezek a dol­gozók késve érkeznek munka­helyükre. Ez a késés csekély kivételtől eltekintve abból származik, hogy a város te­rületén négy derékszögű ka­nyar és egy vasúti sorompó lassítja a forgalmat. Ezt a so­rompót pedig éppen ebben az időben zárják le, mert ekkor érkezik be rendszerint a hat­vani vonat. Az autóbusz ott áll tehát a sorompó előtt és az utasok még sem szállhat­nak le és siethetnek munka­helyükre. Ez viszont nagyon rontja a munkafegyelmet. Ezért útitársaim kívánságát is tolmácsolom, amikor azt kérem, hogy vagy a Fürdő utca sarkán, vagy a helyi já­rat megállóhelyéin, a mozi előtt, létesítsenek leszállóhe­lyet. Így 10—15 — de leeresz­tett sorompó esetén 20 percet nyernének az utasok és a Ka- rancs utca környékére tele­pült vállaljatok, intézmények szervezetek (sütőipar, üzem­élelmezés, TÜZIíP, állatfor­galmi, megyei begyűjtés, köz- gazdasági technikum, kórház, stb.) ezzel a járattal érkező dolgozói a 10 perces mozga­lom betartáséval érkezhetné­nek munkahelyükre. Sok vál­lalatnál javulna a munkafe­gyelem és sóik fölösleges iz­galomtól, zaklatástól mentesí­tené a MÁVAUT az ezen az útvonalon közlekedő dolgozó­kat. Dr. Tóth Géza. a Nógrád megyei Állatforgaltm Vállalat dolgozója Javítsák meg a kenyér minőségét! tése érdekében feltétlenül job­ban meg kellene követelni a sütőipari vállalattól, hogy tisz­tán készítsék el a kenyeret. Napról napra elveszik az em­ber étvágyát a kenyértől az­zal, hogy sorozatosan külön­böző, nem belevaló dolgokat: szálkát, spárgát, stb. találunk a kenyérben. Szinte késhegy vékonyságúra kell vágni a kenyeret és meggyőződni róla, hogy ehető-e ahhoz, hogy jó­ízűen el tudjuk fogyasztani. Jó lenne, ha a Salgótarjáni Sütőipari Vállalatnál sokkal nagyobb gondot fordítanának a kenyérkészítésre, mint ed­dig. Néha azt gondoljuk, ta­lán nem is szitálják a lisztet, ha pedig igen, akkor rejtély, hogyan kerülnek bele mégis olyan dolgok, amelyek szitálás esetén feltétlenül a szitában maradnának. Sokszor rossz a kenyér mi­nősége is. És hogy ez hanyag munkának a következménye, azt bizonyítja, hogy néha ugyanazon a napon ugyan­abból a kenyérgyárból egyes helyeken szép, ízletes kenye­reket árulnak, a másik bolt­ban pedig szinte ehetetlent; Ez azt mutatja, hogy ugyan­azon lisztből .egyes csoportok jó kenyeret tudnak sütni, míg mások rosszat. Ezek valószí­nűleg nagyon kevés gondot fordítanak arra, hogy munká­juk eredményeként jóminősé­gű kenyeret ehessenek a dol­gozók. Az ilyen hanyag dolgo­zókat pedig erélyesen felelős­ségre kell vonni, mint ahogy a selejtgyártókat felelősségre vonják a gyárakban. Zentai Magdolna a Salgótarjáni Tűzhelygyár dolgozója. A „Legfőbb érték az em­ber“ elv gyakorlati érvényesí­Gondolafok a megyei könyvtárban J^ellemes, egyenletes me­leg várja nap. mint nap az olvasókat a Salgótarjáni Megyei Könyvtárban. A könyvtár dolgozóinak figyel­messége, készsége az olvasók igényeinek kielégítésében le­hetővé teszi, hogy jól, haszno­san tölthessük el itt szabad­időnket, olvashassunk, 'kutas­sunk a forrásművekben, jegy­zeteljünk politikai iskolák sze­mináriumaira, konferenciáira, ■k Jómagam, általában csak va­sárnap délelőttönként szoktam helyetfoglalni az olvasóterem­ben, ahol a csend, a nyugodt olvasás, a munka jó végzésé­nek az előfeltétele. És ennél a kérdésnél máris jelentkez­nek az első gondolatok. Az adott alkalommal egy-két ol­vasó kivételével a többiek jöt- tek-mentek, félhangosan a dél­utáni Idbdarúaómérkőzés. va­lamint a TOTÓ esélyeit, az időjárást, a vasúti menetren­det tárgyalták meg, s ezzel bi­zony nagyon zavarták az olva­sókat. Sajnos, nemcsak ez a vasár­nap adott alkalmat hasonló gondolatokra. ★ lYJegyei könyvtárunk min­denkor szeretettel vár­ja a könyvek és a folyóiratok barátait. Lehetővé teszi, hogy az olvasók azokhoz a művek­hez is hozzájussanak, amelye­ket anyagi vagy más okból nem rakhatunk könyvespol­cainkra. (Persze mindez vonat­kozik más könyvtárakra is.) ★ Nemrégiben erősen megron­gált, sőt megcsonkított állapot­ban került hozzám egy könyv. Első pillanatban arra gondol­tam, hogy ez mégiscsak jó jel, hiszen azt bizonyítja, hogy so­kan olvasták már, sok kézben megfordult. A végén megvál­tozott a gondolatom, a könyv állapota nemcsak arra enged következtetni, hogy sríkan avagy kevesen olvasták-e, ha­nem arra is. hogy megbecsül- ték-e, kímélték-e. Helyesnek tartom, hogv a könyvcsörbí- tökkal szemben a könyvtár jo­gos anyagi igényeket támaszt. A könyv lapjainak olvasójel­zőül való behajtása, a „fülcsi- nálás” pedig egyszerűen — barbarizmus! A könyvet, mint a művelődés, a tudomány esz­közét meg kell becsülni és kü­lönösen vonatkozik ez a köz tulajdonát képező, a közösség művelődését, tanítását szolgá­ló könyvtári könyvekre. ★ ffulturális fejlődésünknek egyik nagyon fontos mutatója könyvtáraink számá- nák emelkedése, minőségének javulása. Népünk igényességé­ben — ami kiváló hajtóerő — e téren sincs hiány. Nagifobb könyvtáraink kettős funkciót töltenek be: háziolvasásra köl­csönöznek könyveiket és bizton sítják a könyvtár olvasóter­meiben való munkát. Megyei könyvtárunk tőle telhetőleg igyekszik ezen kettős felada­tának eleget tenni. Beszédes számokat tudunk felsorakoz­tatni ennek bizonyítására. 1954-ben 1824 olvasója volt a könyvtárnak, 1955-ben ez a szám 1850-re emelkedett. (Ez így magában nem tűnik nagy­nak, de vegyük figyelembei hogy Salgótarján minden na­gyobb üzemének önálló könyv­tára van.) Nagyon szépen fejlő­dött a könyvállomány. Az 1954. évi 13 946 kötetről 15 252 kötet­re emelkedett a könyvek szá­ma. Igen szembetűnő az ifjú­sági, könyvek számának növe­kedése is. y- ★ llamuitk évről évre meg­rendezi a könyvheteket, a könyv diadalmas ünnepnap­jait — s ez helyes! Viszont a könyv igaz barátjainak, a könyv hétköznapjait is szépek­ké kell tenni. Kövessenek el mindent, hogy a könyvbarátok, tábora egyre hatalmasabbá váljék, hogy csak a hasznos, tudást és ízlést nevelő köny­vet olvassuk, a ponyvairodai­mat pedig kényszerítsük bele a papírmalomba. Gondolkozzunk el afölött, hogy milyen óriási erőt jelen­tenek a könyvek népünk fel- emelkedésének. szolgálatában..} Dr. Szálkái Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom