Szabad Nógrád. 1956. január (12. évfolyam. 1-8. szám)

1956-01-14 / 4. szám

« SZABAD \D(.rXd 1956. Január 16. A januárban esedékes kötelező biztosítási díjakat szívesen fizetik be az érdekeltek EGY PIKOLÓ VILÁGOS- ÚJ MAGYAR FILM ­A tűz és jéqverés, ez a két leggyakoribb elemi csapás, a múltban sok bajt okozott és ma is okoz károkat. Az elemi csa­pások ellen a múltban majdnem tehetetlen volt a falu népe, de nem eqyszer egész városok éq- tek le, mert a tűzvészedé lemre vajmi kevés qondot fordítottak az urak. Ma nemcsak kitűnően képzett és felszerelt tűzoltósáqok viqyáz- nak a közösség és az eqyén va­gyonára de kormányzatunk gon­doskodása odáiq terjedt, hogy minden családi ház, minden szö­vetkezeti épület, minden mező­gazdasági épület, felszerelés és termény kötelezően biztosítva van. Három éve van életben ez a rendelet, s azóta a városi és fa­lusi családi háztulajdonosok, a dolgozó parasztok és a szövet­kezeti tagság hálával gondol pártunk és kormányunk féltő gondoskodására és a dolgozó nép iránti mindenre kiterjedő figyel­mére. Ma már nem fordulhat elő, hogy bárki is kárt szenvedjen ha leég az épülete, vagy termését elveri a jég. A múltban a külföl­di tökét képviselő biztosító inté­zetek, a „Generali”, a „Provi­dentia” slb. de a magyar „Gazdák” is kizárólaq a bu­sás haszonszerzést tűzték ki célul. Csak kevésbé ve­szélyes kockázatokat vállaltak, igen magas díjak mellett, s ahol gyakori volt a jégjárás, vagy a „vörös kakas” gyakran kukoré­kolt a háztetőn, azokat a helye­ket sőt egész községeket is ki­zártak a biztosításból. A bizto­sító társaságok mindent elkövet­tek, hogy az „ügyfél” kárának csak töredékét kapja meg. Ezért nem érezte magáénak a nép a biztosító intézeteket, ezért ide­genkedtek — joggal — biztosí­tásokat kötni. Az Állami Biztosító, a ma mű­Lengyel-estet rendez a TT IT megyei szervezete a Lengyel nagykövetség és a Lengyel Ol­vasóterem közreműködésével megyénk három helységében. Január 24-én Pásztón, 25-én Balassagyarmaton — mindkét helyen a mozi helyiségében (aznap nincs mozielőadás), 26- án pedig Salgótarjánban a Vá­ködó és a nép érdekeit képvi­selő intézmény, azáltal, hogy a károsultak érdekeit nagy gond­dal és körültekintéssel védi, a gyors és iqazságos kárbecsléssel és a károk qyors megtérítésvei mindinkább bebizonyítja, hoqy a biztosítás iránti idegenkedésnek ma már nincs alapja. Nagy dolog ez és ezt a gya­korlat már bebizonyította me­gyénkben is. Az elmúlt idő alatt 564 910 ezer forint tűz- és 1 263 546 ezer forint léqkárt fi­zetett ki az Állami Biztositó a károsultaknak. A sok száz közül id. Fekete József felsőioldi la­kosnak 25 100 forintot, Vaszkó László endrefalvi lakosnak 13 650 forintot, Belicska János dejtári lakosnak 10 530 forint tűzká - té^ ritést fizetett ki leéoett épületé­ért, a balassagyarmati Előre Tsz 60 626 forintot kapott tűzkára után. A jégkárosult Mitasz Vince ipotyvecei lakos 1436 forintot kapott. Oejtár községben a Jó­zsef Attila Tsz tagsága bizonyára maga kérné a kötelező biztosítás bevezetését hiszen a Jövedelmű'« biztonságához hozzájárul a kár­térítésként kapott 11 975 forint. Ezért fordul elő mind gyakrab­ban, hogy a kötelező biztosítás mellett a lakóépülete'« tulajdono­sai a háziingóságokra is kiter­jeszti az önkéntesen köthető tüz- hiztosítást. Sokszor a normán fe­lül biztosítanak léqverés esetére a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok egy­aránt. Január 1-én vált esedékes­sé az 1956. évi kötelező biztosí­tási díj. Ezren és ezren sietnek a postára a most még pótlékmen­tes díjakat befizetni, abban a tu­datban, hony az állam i-ánti kö­telezettségüket éppen olyan gyor­san tartoznak rendezni ahogy bal esetén az állam és az Állami Biztosító siet a károsultak meg­segítésére. rosi Kultúrházban. Mindhá­rom előadás 6 órakor kezdő­dik. Az előadáson lengyelor­szági élménybeszámoló lesz. Ismertetik Lengyelország éle­tét, történetét, gazdasági és kulturális helyzetét. Az elő­adáson bemutatásra kerülnek a lengyel követség filmjei (is­meretterjesztő, ifjúsági és sportfilmek), majd hangle­SZINHELY: BUDAPEST. IDŐ: MA. Története: Kincse Marci a Szondy utcai bérházból bevo­nul katonának. A lépcsőház­ban találkozik Cséri Julikával. Futó, váratlan találkozás, de akkor ébred rá, hogy szereti a lányt. És Julika? Benne nem hagy mélyebb nyomot a talál­kozás. még a csók se. Marci távozása után munkába áll. Ki törődik azzal, hogyan él, kik­nek a társaságában forog? öz­vegy édesanyja nem. Ugyanez a helyzet munkahelyén is, ahol a DISZ-nek lenne szép felada­ta, hogy foglalkozzék az üzem­be került fiatalokkal, helyes irányba terelje őket. Amit ezek elmulasztanak, pótolja Gizus, a vagány lány. Magával ragad­ja Julikét. ígv lesz a lányból a Fekete Rigó törzsvendége. Marci minderre akkor döb­ben rá, amikor hazajön sza­badságra. A katonaság, a tá­voliét csak érlelte szerelmét, házasság jár az eszében. Sze­relmére azonban hideg zu­hanyt jelentenek az egymást követő leleplezések, amelyek Julika sivár, léha életét viszik elébe. Kiemelkedhet-e a lány ebből a posványból? Már-már úgy látszik, hogy Julika ön- gyilkosságba menekül, amikor Marci elhagyja és ráébred, hogy mekkorát zuhant, az in­duló vonatnál azonban mégis csak egymásra lel a két fiatal. Julika ekkorra már lélekben mezbemutatót tartanak a leg­újabb lengyel lemezekből. ★ A Lengyel nagykövetség ja­nuár 25-én reggel 8 órakor Zagy uapálfalván, délután 1 órakor NagybáUmyban, 26-án délelőtt 10 órakor Salgóbányán az iskolások számára tart elő­adást. átalakult, nincs semmi közös­sége a vagányokkal, megtisztul a szerelemben. ENNYI A FILM. Rólunk szól, mai emberekről, a fiata­lokról. Mennyi vita hangzott el az ifjúságról szóban és írásban. Most a film is közbeszól. Vall­juk be az igazat: nemcsak Kin­cse Marcik élnek körülöttünk, akikre mindig számíthatunk, akik mindenütt megállják a helyüket, hanem mellettünk élnek a Lalák és Gizusok is, cél és tartalom nélkül, léhán. A fénnyel árnyék is jár. Komoly tanítás rejlik a film­ben: nem szabad magukra hagyni a fiatalokat, mert ha mi nem foglalkozunk velük, más nyúl utánuk. Áll ez a csa­ládra és az ifjúsági szervezet­re is. A SZEREPLŐK: Rutkai Éva Julikája nagyszerű alakítás. Vívódásai, édesanyjával való jelenete, vagy a Fekete Rigó­ban az utolsó tánca, mind-mind meggyőző, életteli. Kincse Mar­cit Bicskei Tibor alakítja. Re­mek pesti munkást, kiforrott jellemet mutat. Magát emész­tő töprengéseiben is egyszerű, éppen ezért hatásos. Bulla El- ma játékát — özvegy Csérinét alakítja —, a lányával való összecsapás teszi emlékezetes­sé. Meg kell még említeni Ko- letár Kálmánt öcsi szerepében. A FORGATÓKÖNYVET Máriássy Judit írta, a rendező Máriássy Félix volt. Dicséret illeti őket. Bátor kézzel, nemes mértékkel nyúltak mai életünk egyik kényes problémájához. Ha valahol szunnyad a lelki­ismeret, felébresztik. Nevel­nek, tanítanak. Molnár Jenő ÉRTESÍTÉS A megyei TSB ér'esiti a Sport­akadémia hallgatóit, hogy a Sportakadémia eqészséqüqyi ta­gozatának utolsó előadása janu­ár 13-án. szerdán délután 5 «ára­kor lesz a meqyei tanács nagy­termében. Lengyel-estet rendez a HIT és a lengye! nagykövetség Pásztón, Balassagyarmaton és Salgótarjánban ’4 Felejthetetlen 3 nap Budapesten Gyors barátbzás | „Nógrád megyéből jöttem, salgótarjáni úttörő vagyok.“ így mutatkozott be Fehér Ist­ván Budapesten, az ország legjobb úttörőinek találkozó­ján. A Szabadsághegy festői részén, a Mátyás király út 17. szám alatti gyönyörű villában hamarosan összebarátkoztak a gyerekek. Pista Serli Sanyi­val, egy nagyon vidám fővá­rosi fiúval barátkozott meg. Mindjárt az első órákban ha­ditanácsot tartották, mindenki megtudta egymásról, milyen érdemeket szerzett és milyen eredménnyel végzett a vas­gyűjtő versenyekben. Bizony kissé hihetetlenül hallgatták Báli Imre szolnoki pajtás sza­vait, aki egymaga — igaz ugyan, hogy 1952 óta rendsze­resen — 80 tonna vashulladék kot szedett össze. Sokan meg­irigyelték, amikor elsorolta, mi mindent kapott szorgal­máért jutalmul: biciklit, rá­diót, fényképezőgépet, töltő­tollat, ruhafélét, Pista nyom­ban elhatározta, hogy fel­jegyzi Báli Imre eredményeit és az osztályban elmeséli tár­sainak. Klső najTa fövárcshn... „Csák a képeslapokban lát­táin ilyen szép és érdekes autóbuszokat”, ez volt Pista első kijelentése, amikor meg­látta az Ikarus-gyár két leg­újabb típusú gyártmányát, az 55ös farmotoros kocsikat. A kocsik oldalán „Kiváló fém­gyűjtők jutalom járata’’ szö­veggel két-két tábla volt el­helyezve. S hogy megnézték őket a városban. A járókelők megálltak és megvárták, amíg elhaladt mellettük a busz. A pajtások igen büszkék vol­tak, mert mindenki megtud­hatta róluk, hogy ők az or­szág legjobb gyűjtői. Pisti az első órákban nem is tudta, hová nézzen, mit figyeljen meg, az autóbusz belső be­rendezését, vagy Budapesttel ismerkedjék-e? Sok szépet hallott hazárik fővárosáról, mi­lyen régóta vágyott ide! Mire a Margitszigethez értek, már számbavette az autóbusz érde­kességeit. Az ülések között íróasztalkák, azokon pedig porcelánemyős lámpák, s mi­csoda rugalmas, kényelmes ütések! Mintha repülőgépen utazott volna. A város egyik legszebb, legforgalmasabb szál­lodájában, a Béke Szálló nagy­termében megvendégelték a pajtásokat. Több újságíró és fényképész örökítette meg a krémesevés vidám perceit. Ez­után a parlamentbe mentek. Steindl Imre, az Országház ter­vezőjének remekét csodálko­zásba vegyült áhítattal járták körül az alföldi, dunántúli, pesti... és nógrádi gyerekek. A kupolacsarnok, a felsőházi terem, az országgyűlési te­rem pompája, a berendezés, a világítás, a szellőztetés techni­kája, mind, mind bámulatba ejtette a vendégsereget. ...és a többiek Pisti jegyzetfüzetében teltek a lapok ... pedig mennyi min­den van még hátra. Délután a finom ebéd után az Ikarus- gyár legújabb típusú gyárt­mányát, a brüsszeli kocsikat nézték meg. A következő gyár- látogatásra a. budafoki Kar­tonlemezgyárba mentek. Itt a hulladékpapir újrafeldolgozá­sának útjával ismerkedtek meg a pajtások. A papírgyűj­tőle igen büszkélkedtek, ami­lcor látták, hogy milyen szép új papír készül hulladékpapír fe Ihaszndlásával. Fehér Pisti nem tudott be­telni a főváros szépségével. A vár, a Hadtörténeti Múzeum, a Halászbástya, a Népstadion, a Gellérthegy pompás panorá­mája, az Úttörő Áruház lát­ványossága Pisti jegyzetelési szorgalmát is meghaladta. Fe­lejthetetlen emlékek, élmé­nyeket szerzett az ötnapos ki­rándulásról, s mindez a jó vasgyűjtés jutalmadként a DISZ Központi Vezetősége és a Könnyűipari Minisztérium MÉH Irodájától. Jegyzet nél­kül is de sokat tud erről Fe­hér Pisti mesélni a salgótar­jáni pajtásoknak! Erdősi Mária A nagyoroszi csapatgárdisták az elmúlt héten megbeszélésre jöttek össze, hogy újabb úttörő ismereteket sajátítsanak el. s hogy a jubileumi év sikeres meg­valósításának terveiről beszél­gessenek. Ezen a gyűlésen hatá­roztál« el azt is, hogy megkezdik a csapat történetének felkutatását és feldolgozását. Az úttörő-élet hírei Malomlátogatáson a berceli iskolások A berceli általános iskola neve­lőkara az elméletben tanultak kiegészítéseképpen a gyakorlati élet szemléltetésével is tanítja fiataljait. Pólyák Ferenc tanár vezetésével az általános iskola VII. és Vili. osztályának tanulói üzemlátogatás alkalmával ismer­kedtek meg a malom munkáiá- val és berendezésével. Király Ká­roly molnár az ötös csoportok­ba beosztott fiataloknak azt ma­gyarázta meg, miként lesz a búzából liszt. Szemléltette a kü­lönböző fizikai erőátviteli beren­dezéseket és ismertette azok mű­ködését. Az oktatás hasznosságát bizonyltja, hogy a látogatás után a féltett kérdésekre igen Jó vá­laszt adtak a gyerekek. Laczkovics György igazgató A rétsági |árás úttörő csapatai az idei tanévben eddig 18 606 kg vasat, 130 kg színesfémet, 1403 kg papírt, 2866 kg rongyot, 7801 darab üveget, 3010 kg geszte­nyét ég 10 156 kg makkot gyűj­töttek az úttörők jubileumi évé­nek tiszteletére. A járásban kiemelkedő ered­ményt értek el a tolmács! iskola pajtásai, akik 3263 kg, és a nagy­orosz.! pajtások, akik 2900 kg va­sat gyűjtöttek össze. Több pajtás egyéni eredménye is említésre méltó. Ternovszki Károly, pusz­taberki tanuló 250 kg, vasat, Takács István nőtincs! pajtás 220 kg vasat adott népgazdaságunk­nak. A herencsényi pajtások becsü­lettel teljesítették a jubileumi év tiszteletére felajánlott tervüket. E-gy-egy útörő átlag 20 kg vasat gyűjtött össze. Ismeritek-e a történelmet? IV. forduló Történelmi rejtvényünk harmadik fordulójának helyes megfejtése a következő volt: A Dózsa-féle parasztfelkelés 1514-ben volt. Mészáros Lőrinc pap Dózsa alvezére volt. A nándorfehérvári diadal Hunyadi János nevéhez fűződik. 1456-ban volt, A forint 1946 augusztus 1-én született meg. Rejtvénysorozatunk következő fordulójában ismét négy kérdésre kell válaszolnotok: Hol és mikor tartották meg azt az országgyűlést, amelyen II. Rákóczi Ferencet a szövetkezett rendek „vezérlő fejedelmévé” választották? Mikor vívták ki első ízben hazánkban a sajtósza­badságot és kinefk a vezetésével? Soroljatok fel legalább hatot a tizenhárom aradi vértanú közül? Mikor volt a tatárjárás, és ki volt a második hon­alapító? A kiemelt sportágak heSyzet/j megyénkben Összeállította: Gregor János, az ágit. prop. bizottság elnöke I. RÍSZ: A VJVÄS ■jVóqrád megyében 1955-ben 4 vívószakosztályt tartot­tak nyilván: a Salgótarjáni Va­sast, a Salqótarjáni Bányászt, a Balassagyarmati Petőfit és a So­moskőújfalui Törekvést. A sport­körökben minteqy 70 minősíteti vívó sportol. Hoqy jó sportolókat tudjanak nevelni ebben a sportágban azt, csakis meqfelelő, céltudatos ok­tatással és neveléssel lehet el­érni. Éppen ezért szükséqes rész­letesen kielemezni, hoqy milyen nevelési eszközök is álltak a ví­vósportolók rendelkezésére az elmúlt esztendőben: A néqy sportkör közül a Sal- qótarjáni Vasas, a Bányász és a Balassagyarmati Petőfinek egy-egy edző állt rendelkezésé­re, kik rendszeres oktatást biz­tosítottak a vívósportolóknak. A somoskőújfalusi Törekvés-, mely a Salg. Vasas patronélásával ala­kult, külön edzővel nem rendel­kezett. De az oktatás általában kielégítően haladt itt is. Ennek ellenére mégis kitűnt, hoqy ed­zőink részére iqen sürgető len­ne egy edzőtovábbképző tanfo­lyam, amivel az új versenyzési módszer és technika, valamint a négy időszakos edzési rendszer tökéletes bevezetése és alkalma­zása a vidéki sportolók messze elmaradak a fővárosiak mögött. Ezt bizonyítja a decemberben megtartott csapatbajnokság is, ahol négy fegyvernem 16 helye­zett csapata közül egyetlen egy volt csak vidéki. Még súlyosabb problémát je­lent a mind égetőbbé vált edző- utánpótlás is, melyet évről-évre egyre jobban várnak. így azután fenn áll a veszély, hogy egész Észak-Magyarországon 5 — 6 éven belül nem található 1—2 edzőnél több. politikai nevelés terén igye- keztek szem előtt tartani a párt határozatát, mellyel biztosíta­ni igyekeztek a vívók világnézeté­nek egészséges fejlődését. Érde­mes megemlítenünk, hogy az 1955. év folyamán egyetlen Nóg­rád megyei vívónak sem volt sportfegyelmije. A Salgótarjáni Vasasnál és a Bányásznál na­gyon örvendetes az utánpótlás nevelése, különösen leánv és fiú tőrözőkben. Sajnos a kardozók kiképzése terén sokkal súlyosabb a helyzet. Egyedül csak Bgy. Pe­tőfiben van számottevő kardo- zó, de ezek sem: érik el a szük­séges minőségi színvonalat. A megyei TSB mindenben tá­mogatást nyújtott a szövetségnek és ennek eredménye, Jiogy szá­mos versenyen vettek részt me­gyénk vívój és rendezhettek ők is versenyeket a megye terüle­tén. Az összevont megyei bajnok­ságon Nógrád megye női tőrözői az első, párbajtőrözői a második, a férfi, illetve kardcsapata pedig a harmadik helyet biztosították maguknak. Az ifjúsági egyéni bajnokságon női tőrben a máso­dik, harmadik és negyedik he­lyezést szerezték meg. A párbajtőr egészen új fegy­vernem megyénk területén. Ha­bár találatjelzőgép még nincs, ko­moly edzések folynak és igen szép eredménynek számít a terü­leti bajnokságon az első helyezett Szolnoki Törekvés ellen elért 9:6- os eredmény, melyet a Salgótar­jáni Vasas versenyzői vívtak. Az MTSB-nek minden segítséget rneg kell adni ahhoz, hogy vívóink egy találat je Izőgópet kapjanak. Ez biztosítaná vívóink további fej­lődését. A hhoz, hogy az 1956-09 sportévben az eddigieknél is nagyobb sikereket érjenek el megyénk vívósportolói, feltétle­nül szükséges az utánpótlás to­vábbfejlesztése, az edzők szak­képzésének folytatása az új mód­szerek szerint, valamint a spor­tolók még nagyobb arányú el­méleti és politikai képzése. Ha ezt tűzik ki célul valamennyi sport­körben a jelenlegi sportévben, akkor az év végén. Nógrád me­gye vívósportolóinak az eddigiek­nél jóval nagyobb sikeréről és fejlődéséről számolhatunk majd be. (Folyt, köveik.) Hogyan készülnek a válogatott szovjet sífutók lécei? A Dinamo sport egye sül et talli- ni ipari kombin altjának sáműhe- lyét zsúfolásig megtöltik a desz­kák, gerendák, lemezek, lécek, Búg -a körfűrész. A munkás egyenletes, csaknem négyszögle­tes lemezekre vágja ű deszkát. A lemezek nyomban a szomszé­dos ragiasztórészlegre kerülnek. Itt <a mester meghatározott sor­rendben a munkapadra rak né­hány különféle fából készült le­mezt, majd a lemezeket gyorsan bekeni ragasztóval és különleges satuba befogja. A lemezrétegek egymásra simulnak, akár a torta lapjai. Négy nap múlva az összera­gasztott tömbből 5 milliméter vas­tag szeleteket vágnak le. A sze­leteket összetételüktől függően ismét összeragasztják és a síléc méreteinek megfelelő formába préselik. Négy-öt nap múlva a nyers sítalpak végső megmun­kálásra kerülnek a mesterekhez. Sok próbálgatásra, sok kísér­letre volt szükség, amíg az észt mesternek sikerült jó csúszófelü­letű, tartós é9 könnyű ragasztott léceket gyártaniok. Az eredmény minden várakozásit felülmúlt. A kemény, valamint a könnyű fa­fajták ügyes kiválasztása és ösz- szeragasztása révén a lécek rend­kívül tartósakká és rugalmasakká váltak. Az új lécek az eddig gyár­tott szovjet léceknél 250—300 grammal, a híres finn futólécek­nél pedig több mint 50 gram­mal könyebbek. A csomagolóműhelyben gyö­nyörű fehér síléceket találunk, barna élekkel és két oldalt vö­rös szegéllyel. Ezek a legújabb gyártmányú ..Tallin extra” fu­tólécek. Néhány síre már felerő­sítették a vásárló címét is. Sok sílécét küldtek Moszkvába. A szov­jet válogatott is ezekkel a lécek­kel indul majd a XVI. téli odimr pián. A tallinl műhely már régén az élenjáró módszered*: iskolája. A szakemberek a Szovjetunió min­den részéből eljönnek ide, hogy még tökéletesebben megismer­jék a síkészítés művészetét. A műhely dolgozói nemrég el­készítették .a ragasztott mülesikló és ugrólécek mintapéldányait. A léceket már ki is próbálták. Jól beváltak. TOTO-tippünk a január 22-i mérkőzésekre Pápai Vörö9 Lobogó— Nagykanizsai Bányász x 2 Veszprémi V.—Soproni Törekvés 1 l Mosoni V. — Zalaegerszegi Dózsa 2 1 Triesztina—Róma 2 2 Sampdória—Torino x 1 Juventus—Laner'ossi 1 x Lazio—Fiorentina 1 2 Nanci—Lens 1 x Sochgux—Reims 2 x Lille—Racine Paris x 1 Elektromos—Bp. Vasas 2 1 Lőrinci Fonó—Bp. Sparta- kusz 2 2 Eheti totó tippleinket Börzsei János, a Budapesti Vorys Lobo­gó többszörös válogatóit labda­rúgója írta. ★ Legközelebbi számunkban kö­zölni fogjuk az 1956. évi NB l-es sorsolást, mely a szokástól elté­rően nem félévre, hanem egész évre lett elkészítve. még nem tudják. Játékvezető Testület minden tagja részé­Sokan . . . hogy a Szécsényi Mezőgazdasági Tech. nikum tornatermében gabonabetakai ítűs­kor a beszolgáltatott gabonát gyűjtötték össze. A begyűjtött gabonát csak az el­múlt héten szállítot­ták el onnan, s így a tornaterem most már kitakarítva ren­delkezésre áll a tech­nikum diákjai számá­ra. Reméljük, hama­rosan helyet kap itt majd a nagyszámú Nagylóci falusi leány- tornacsapat is, mely már nagy szorgalom­mal készül a falusi fiatalok nagy sereg, szemléjére. . . . hogy DISZ me. gyebizottság több mint í 00 000 forint értékű sportfelszerelést jut­tat el a jövő héten megyénk falusi sport­köri és DlSZ-szerve- zetei számára. Ez a hatalmas segítség, nagyban elősegíti majd a falusi fiatalok még nagyobb szám­ban való sportbeli bekapcsolódását és sportolási lehetősé­gét. ...hogy január hó végén a Labdarúgó re továbbképző tan­folyam indul, melyen a részvétel kötelező, így érjük majd el megyénkben is, hogy a labdarúgó játékve­zetők továbbképzésé­vel egyre színvonala­sabb és h ibam ént e­sebb labdarúgó-mér­kőzéseket láthatunk. . . . hogy a Borsos- berényi Általános Is­kolában házi sakk és asztalitenisz-ver­seny folyik. A sakk­versenyen 11 részve­vő küzd a helyezé­sekért. Ezek közül 2 leány versenyző. Az asztalitenisz küzdel­mekben mintegy 20 fő vesz részt. Minden verseny alkalmával a fiatalok a késő esti óré?<ig küzdenek egymással a győzelem megszerzéséért. .. . hogy a Tereskei tornász leányok is ha­talmas lelkesedéssel kés-zülnek az 1956- os falusi szpartakiád küzdelmeire. Heten­ként tartanak edzést a szpartakiád torna- anyagából. ... bogv két ter­melőszövetkezeti sportkör alakult az elmúlt évben. Az egyik a lóVincpusztai Dimitrov Termelőszö­vetkezet sportköre, melynek már több mint 30 lelkes fiatal tagja van. A másik a zsúnypusztai Dózsa Termelőszövetkezet sportköre, ahol ugyan még csak 20 — 25 a sportoló fiatalok szá­ma. de a versenyzési kedvük máris óriási. Mindkét új sportkör az 1956-os sportév­ben már bekapcsoló­dik aktívan a sport­ba, részt vesznek a járási bajnokságokat .. . hogy a Népköz­társasági Labdarúgó Kupa küzdelmeire csak a Zagyvapálfal- vi Bányász és a Sal­gótarjáni Bányász jo­gosult, mivel a neve­zését a határidőig nem küldte meg, sem a Salgótarjáni Vasas, sem pedig a Nagybá- tonyi Bányász. ...hogy Karancs- ságon megkezdték az új sportpálya építé­sét, mely nagyobb sportolási lehetőséget biztos Jt m-’H -z eddi­gieknél ^ kar^ncssá- gí fiatalok számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom