Szabad Nógrád. 1956. január (12. évfolyam. 1-8. szám)
1956-01-11 / 3. szám
VIíJg PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABOD NÚGRÓD MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA • A MAI SZÁMUNKBÓL: Együttes erővel, kollektív • munkával. (2. old.) — Egy • ; kellemetlen emlék, de ma j is érdemes felidézni. (3, old.) • : „Fájin dolog ez a szövet- : kezet...” (5. old.) XII. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1956. JANUÁR 14. Becsüljük tney át kenyeret A gabona — élet.;; A gabona életet jelentett sok évszázaddal ezelőtt, életet jelent ma is, s életet fog jelenteni a jövőben isi. A múlt földesúri időkben a lakosság, legfőképpen az elnyomott, földjétől megfosztott falusi szegénység élet-halál harcot folytatott a dölyfös földesurakkal az életet adó termőföldért. Ki ne emlékezne Dózsa, György parasztseregének harcaira?! Földet, életet követeltek a magyar parasztok ... A földért, az életért folyó harcra emlékeztet Ady Endre A grófi szérűn című költeménye. Kigyulladt a grófi szérű. A tűzre felébredtek a cselédek, szívükben mély fájdalommal, aggódva nézték, miként ég porrá az élet. Pedig az övék csak a munka volt. Börtön volt a cselédsors. „S mégis, amikor jön a reggel s pernyét fújnak a szelek, a grófi szérűn ott zokog egy egész koldus-sereg. Siratják a semmit, a másét,... Érzik titkon, hogy az övék e bús élet, s a kalász“. A koi'gógyomrú magyar paraszt mindig üres kamrával várta a kegyetlen telet, s kenyérért sírtak az apró gyermekek. 1945-ben földet osztottak a kommunisták... Immár tudjuk, hóimét ered a lakosság, a dolgozó parasztok évszázados hagyománya: a kenyér mindenkori tiszteletben- taríása- Körükben mindig erkölcstelennek mondták ki azt, aki nem emberi étkeztetés céljára használta fel a gabonát, vagy á kenyeret, állatokkal etette meg. Jó, s nemes hagyomány ez. Ennek felelevenítésére van most szükség. Mezőinken gazdagon terem a gabona, s mi arra kényszerítjük a földet, hogy még többet teremjen, hogy legyen sok kenyér, liszt és tésztaféle, hogy jól éljünk. A múlt nyáron jó termésünk volt. Ez azonban nem jött önmagától. A bőséges termést a mezőgazdaság dolgozói, a traktorisíák, a szövetkezeti parasztok, s az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok jó munkával harcolták ki a párt vezetésével. Nagy küzdelem, áldozatos munka árán lett bővebb a termés. S ez a tény szükségszerűen megköveteli a kenyér tiszteletét. Jó volt a termés, s az utóbbi időben mégis negativ jelenségek tapasztalhatók a kenyér, s a lisztellátás terén. Indokolatlanul magas a kenyér- és a lisztfogyasztás. íme néhány számadat: 1955 végére az 1954. évihez viszonyítva közel 80 százalékkal nőtt a lisztfogyasztás. E lisztmennyiség több, mint fele falun fogyott el, ott, ahol termelik a gabonát. Talán azért emelkedett a fogyasztás, mert nőtt a bérből és fizetésből élők szama? Nem, nem ezért! Akkor hol a hiba? Az osztályellenség — különösen falun a kulákok -— újra megpróbáltak akadályokat gördíteni közellátásunk elé. ’ Több helyen arra vették rá a hiszékeny dolgozó parasztokat, hogy ne őröltessék meg saját gabonájukat, inkább vásároljanak lisztet, vagy kenyeret a boltokban. Másokat arra uszítottak — mivel van liszt, kenyér bőven —, hogy sertéshizlalásra használják fel a kenyeret és a lisztet. S ahol a falusi kommunisták nem voltak elég éberek, indokolatlanul emelkedett a liszté és a kenyérfogyasztás. A kenyeret tiszteletbentartó dolgozó parasztok ezrei erkölcstelenségnek. éé törvényellenesnek hélyegzlk . meg .az ilyen cselekedeteket. Van gabonánk, lisztünk, kenyerünk is, de ez nem jogosít fel senkit arra, hogy a kenyeret, a lisztet állatok takarmányozására használják. Egyetlen ország — még olyan ország sem, amely bővelkedik kenyérgabonában — nem engedheti meg magának azt, hogy a kenyérgabonát állatokkal etessék fel. Ma, amikor a dolgozó nép életszínvonal emelkedésén munkálkodunk, nagyobb érvényt kell szerezni a kenyér megbecsülésének. A kenyér megvédése nemcsak a hatóságok feladata, hanem miniden becsületes, hazáját, népét szerető dolgozóé. Mire van szükség e negatív jelenség leküzdéséhez? A legfontosabb munka: a felvilágosító szó. Ez a párt- szervezetek feladata. A kommunisták a kenyeret tiszteletbentartó sok ezer dolgozóra támaszkodva szálljanak síkra a kenyér megbecsüléséért, megvédéséért. Alakítsanak ki olyan légkört, amely erkölcstelenségnek, államellenes gjra- korlatnak minősíti a kenyér, liszt és a gabona állatokkal való feletetését. Bíróságaink pedig gondoskodjanak arról, hogy az ilyen egyének megfelelő büntetésiben részesüljenek. Olyanok legyenek ezek a büntetések, amelyek leleplezik az osztályellenség aknamunkáját, s örökre elveszik a kedvét azoknak, akik hasonló bűnt akarnak elkövetni. Régi jó szokás, hogy a dolgozó parasztok saját kenyér- gabonájukból őrölt lisztét, az abból sütött hófehér, s jóízű kenyeret szeretik. Nincs is ennél jobb! Erre megvan minden lehetőség. A dolgozó parasztok nagy többsége bőven rendelkezik kenyérgabonával. Azt kedvező körülmények között megöröltethetik. A malmok — a dolgozó parasztok kívánságának megfelelően —. 75 százalékos őrlés helyett 73 százalékos kihozatallal is őrölnek: gabonát. Mit jelent ez? Fehérebb lisztet, finomabb kenyeret, s több korpát az állatoknak. A sütés megkönnyítése érdekében intézkedés történt arra is, hogy a termelők saját, lisztjük átadása ellenében kedvező feltételekkel jó minőségű, a termelők szokásainak megfelelő kenyeret kapjanak. Kilogrammonként 60 fillér térítés mellett, egy kilogramm liszt ellenében 1,36 kilogramm kenyeret ac'Aak az állami és a szövetkezeti boltok. Ezek a rendeletek még nincsenek eléggé, tudatosítva a termelők között. Ez a falusi kommunisták és a tanácstagok feladata. A tanácstagok választókörzetenként ismertessék a rendeleteket. Munkájuk csak úgy lesz eredményes, ha maguk is példát mutatnak: ha van kenyérgabonájuk, azt megőröltetik, s nem veszik igénybe a bolti lisztet, kenyeret, ami végeredményben az ellátatlan lakosság szükségletét elégíti ki. A rendeletek ismertetés: mellett nem szabad megfeledkeznünk a szükségléten felüli kenyérgabona állami szabadd felvásárlásáról sem. Sok dolgozó paraszt — különösen a termelőszövetkezetek tagjai — bőven rendelkeznek gabonafölösleggel. Az állam 240 forintos áron korpa, épííőA termelés technikai színvonalának emeléséért Megyénk ipari üzemeiben már a második ötéves terv első évének kezdetén előtérbe került a termelés technikai színvonalának emelése. Az üzemek fizikai és műszaki dolgozói tudják, hogy az 1956-os év feladatai csakis a fejlettebb technika alkalmazásával, a technológiai folyamatok korszerűsítésével valósíthatók meg. Tíz nap ugyan nem hosszú idő, de a technikai haladásért folyó küzdelemben ipari üzemeink máris szép eredményeket tudnak felmutatni. A Zagyvapálfalvi Hányagépgyárban a fizikai dolgozók újításaikkal és ésszerűsítéseikkel, a műszaki dolgozók pedig az új, fejlettebb technológia bevezetésével, korszerű gyártással harcolnak a műszaki színvonal emeléséért. A Bányagépgyárban január első dekádjában 12 darab újítást bíráltak el. Ezek előkalkulált megtakarítási eredményei mintegy 75 000 forintot tesznek ki. Az egyik legjelentősebb újítást az új tervév első napjaiban Nagy Jenő nyújtotta be a gumiszalagok feszítő-állomásának új kialakítására, amely évente 46 600 forintos megtakarítást ígér. A műszaki dolgozók a gör- gőüzemben megkezdték a szalaggörgő hidrofixszel köszörül- ten történő gyártásának kísérletezését. Az új gyártási mód a minőség javulása mellett a beépített, görgős csapágyak élettartamát növeli majd. A szerkesztés dolgozói elkészítették a motormozdony korszerűsítési rajzát. A korszerűsítés lehetővé teszi a motormozdonyok exportra történő gyártását. A Bányagépgyár dolgozói a forgácsolóüzem korszerűtlen, elavult daruberendezését a hónap folyamán új, termelékenyebb elektromos futódaruval cserélik ki. A kicserélés munkálatai január első tíz napjában a legnagyobb ütemben folytak. A daru január hónapban elkészült, és a forgácsoló- üzem dolgozóinak segítségére lesz a nehéz fizikai munkát igénylő anyagmozgatás megkönnyítésére. A Salgótarjáni l'veggyár újítási bizottságához az új tervév első tíz napja alatt 12 darab újítási javaslat érkezett be. A benyújtott újításokból 9 darabot előzetes elbírálás alapján el is fogadtak. Gémesi László, az egyik fontos importanyag, a nátriumszulfát takarékos felhasználására tett javaslatot. Ezelőtt az anyag- tárolásnál nagy mennyiségű nátriumszulfát tönkrement, értéktelenné vált. A jövőben új raktározási formát vezetnek be, de ugyanakkor az adagolásnál is módositott formában történik a nátriumszulfát fel- használása. Az űj eljárásnak évi 150 000 forint gazdasági eredményét várják. Egy másik hasznos újítást Jermendi Károly, az üzem főmérnöke nyújtott be. Az újítás a kemence olvasztótér felületének gazdaságosabb kihasználását eredményezi. Bokor Gyula pedig a vendéglátóipar számára gyártott söröskannák cégjelzésének helytelen beírása következtében selejtté vált poharakat mentette meg újításával. Az újítás lényege, hogy a helytelen beírással elrontott felületet homokfűvási eljárással kijavítják, miáltal a népgazdaság számára több ezer olyan söröskannát mentenek meg, amelyek régebben a cserépbe kerültek. A Zagvvapálfalvi í’veggyárban 1956 első tíz napjában Sstanek Gyula nyújtotta be az év első újítási javaslatát. Ezenkívül január 10-ig még nyolc újítási javaslat érkezett be. Egyedül Nádori Andor elvtárs, a mintásüzem vezetője három javaslatot dolgozott ki. Többek között a matirozó (mintázó) műhelyben a pettyes üveg gyártását teszi olcsóbbá új eljárásával. Az új tervévre rendelések érkeztek különböző mintás üvegek szállítására. A mintás üvegek készítésénél eddig az volt a gyakorlat, hogy az üveget a többszöri befestés, majd szárítás után tették csak be a gépbe. Ez az eljárás igen drága volt. Sok időt vett igénybe. több munkaerőt foglalkoztatott, és sok festésre volt szükség. Az új eljárással teljesen kiküszöbölődik a há- romszor-négyszeri lefestés és szárítás. Nádori elvtárs egy saját maga készítette gumi- mintával helyettesíti ezeket a műveleteket, a megmunkálandó anyagok lefestése nélkül gépbe lehet tenni, és a gép azonnal szállításra alkalmassá teszi a mintás üveget. Bár még nagyobb mennyiségű üveg nem készült ezzel az eljárással, de a kísérletek biztatóak. A Zagyvapálfalvi Üveggyár dolgozóinak újítási tevékenységét akadályozza a minisztériumnak az az intézkedése, amellyel a gyár lakatos-szakembereit a salgótarjáni és pa- rádi üveggyárakba rendelte munkára. A Zagyvapálfálvi Üveggyár dolgozói a nehézségek leküzdése érdekében egy hattagú újításokat kivitelező brigádot alakítottak, amely részére a vállalat igazgatósága célprémiumot tűzött ki. A brigád jelenleg a gépüzem részére készülő, nagy speciál üveg leszedő asztal elkészítésén dolgozik. A speciál üveg leszedő asztal elkészülésével nagymértékben megkönnyíti a nehéz fizikai munkát igénylő nagy táblaüvegek leszedését. A Vasöntöde és Tíizhelr^árban az új év első tíz napjában egész sereg műszaki intézkedést hajtottak végre. Az öntödében a megnövekedett kulcsgyártási terv teljesítése érdekében hat új kulcsformázó pa- det állítottak be. A Knorr-fé- kek gyártásának tökéletesítését az új év első napjaiban üzembehelyezett formázógép szolgálja. Igen hasznosnak bizonyult az öntödei homokelőkészítőben az új homokelosztó csiga felszerelése: ennek működése elősegíti a homokbunker jobb kihasználását. Mivel -í csiga üzemelése következtében több homokot tárolhatnak a bunkerben, így a homok valamivel hidegebb marad, mint eddig, ezért jobban használható. Hamarosan megkezdődik az új gyártmány, a formázógép előállítása is. Ehhez egy BK 50-es fúrógépet és egy EU-esz- tergapadot helyezték üzembe. Az új év első napjaiban fejezték be egy 18 méteres, csővázas anyagtároló építését. Ez az anyaggazdálkodás megjavításában jelent nagy segítséget az üzem részére. A már végrehajtott intézkedéseken kívül a gyár tervezői megkezdték a toyábbi fejlődést előidéző tervek kidolgozását. Még ebben a hónapban befejezik a zománctartó kád megtervezését. Ha a kád elkészül, új technológiai eljárást vezetnek be, amellyel feleslegessé teszik az eddigi bonyolultabb, hosszadalmas zománcszórást. Készülnek már a tervek az új kátrány leválasztó, és gyűjíő- berendezéshez is, amely nagy összegű önköltségcsökkentést tesz majd lehetővé. Két újítási javaslat is született január első napjaiban. Papp Gyula főművezető azt javasolta, hogy a formúzóknál a formázóasztal fölé, a Zimmer- mann-gépre szereljék a homokszitát, így azt nem kell kézzel mozgatniok a dolgozóknak. Bár ez a javaslat inkább munkavédelmi jellegű, bevezetése előreláthatólag a termelékenységet is növeli majd. Papp Zoltán energetikus újítási javaslata a nikkelezőműheíy hui- ladékmeleggel való fűtését ajánlja. Biztató kezdeményezésekkel, a technikai színvonal gyors növelésére irányuló törekvésekkel kezdődött tehát az új esztendő a Tűzhelygyárban is. A végzett munka eredménye A Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemei közül a január 10—i értékelés szerint ugyan* azok az élenjárók, illetve az adósok, csupán a sorrend vái- . tözott meg köztük. Az élenjárók csoportjában a sorrendben az a leglényegesebb változás, hogy Szorospatak 10,4 tonnás többlettermelését bárom nap alatt 172 tonnára növelte. Mizserfa, amely az élenjárók között is a legelső újabb 105,4 tonnával javította meg legutóbbi eredményeit. A másik négy élenjáró üzem Ménkes, Róna, Kányás és Kisterenye ugyancsak növelték tervenfelüli termelésüket. Az adós üzemek közül Mát- raríovák további 543 tonnával tetézte adósságát. De nem sokkal „marad le’1 tőle Kazár sem. amely három nap leforgása • alatt 393,8 tonnás adósságtöbbletet szerzett. Nagybátony és Tiribes is növelték adósságukat, egyedül Zagyva lépett az adósság csökkentésének útjára, de egyelőre még csak egy tonna csökkentést tudott elírni. A tröszt adóssága három nap alatt 455,4 tonnával nőtt. Élenjárók: Mizserfa: 455 tonna többlet; Üzemvezető: Sándor Béla, főmérnök: Józsa Pél. Ménkes: 267 tonna többlet; Üzemvezető: Szabó Imre, főmérnök: Cserjési Miklós. Róna: 199 tonna többlet; Üzemvezető: Bükkhegyi János, főmérnök: Laczkó István. Szorospatak: 172 tonna többlet. Üzemvezető: Fuchs Jenő; főmérnök: Demeter Ferenc. Kisterenye: 120 tonna többlet. Üzemvezető: Ujj János, főmérnök: Sándor Gáspár. Kányás: 108 tonna többlet. Üzemvezető: Kovács D; László, főmérnök: Szebényi Ferenc. Adósok: Tiribes: 14 tonna lemaradás, Üzemvezető: Pintér András, főmérnök: Bakos Péter. Zagyva: 117 tonna lemaradás. Üzemvezető: Simon Ernő. főmérnök: Hannes Mihály. Nagybátony: 258 tonna lemaradás. Üzemvezető: Tanyai Ferenc, főmérnök: Marton Mihály. Kazár: 892 tonna lemaradás; Üzemvezető: Szomszéd Gy; István, főmérnök: Kreffli Iván; Mátranovák: 1807 tonna lemaradás. Üzemvezető: Sárai Lajos, főmérnök: Révfalvi János. ■M Terjesszük a part lapját „A lap nemcsak kollektív propagandista és kollektív agitátor, hanem kollektív szervező is” — állapította meg Lenin elvtárs. A pártlapoknak komoly szerepük van pártunk politikája, az előttünk álló feladatok ismertetésében, a feladatok végrehajtására való mozgósításban és az elért eredmények propagálásában. Az újság azonban csak akkor képes hivatásához mérten feladatát betölteni, ha az megfelelő számban eljut a lakossághoz. Ezt a munkát már több párthatározat fontos feladatként állította elénk. Vannak helyek, ahol a pártszervezetek jelentőségének megfelelően foglalkoznak is a sajtószervezés fontos munkájával. Ludányhalásziban a pártvezetőség szántba vette, hogy eddig kik olvasnak, kik nem olvasnak újságot községükben és tervet készítettek, hogy a község dolgozóit fokozatosan bevonják az olvasótáborba, illetve előfizetőket gyűjtenek. Az elmúlt három hét alatt a népnevelők felvilágosító munkája nyomán a Szabad Nóg- rád előfizetőinek számát 30 fővel emelték. A Pásztói Állami Gazdaság szurdokpüspöki B-üzemében Tóth Mihály növénytermesztési brigádvezető egyedül 18 új havi, Szécsényben a malom sajtófelelőse 5 negyedévi előfizetőt szervezett. Dicséretre méltó még a balassagyarmati városi pártbizottság munkája — ahol kollektív erővel 80 — és a pásztói községi pártbizottságé; ahol 40 új olvasóval gazdagították az előfizetők táborát. Jó kezdeményezések vannak Hugyagon is. Az öttagú párt- vezetőség vállalta, hogy ebben az évben 2—2 új előfizetőt szervez. Ez a példamutatás bizonyára meghozza majd a gyümölcsét. Sajnos azonban sok párt- szervezetünkben nem látják még ennek fontosságát, nem is gondolnak arra, hogy ha megnövekszik az újságolvasók száma, mennyivel közelebb jutnak a párt politikájának megvalósításához. Ide tartoznak Tar, Nagylóc, Kálló, Patak, Dejtár, Bocsárlapujtö és Karaneskeszi községek párt- szervezetei. Különösen sok hiba van a balassagyarmati járásban, ahol az alapszervezetek titkárai „rikkancs‘’-mun- kát Iáinak e fontos pártíel- adatban. A jövőben minden pártbizottság és alapszervezet a központi feladatok között ad,jón helyet a pártsajtó terjesztésének, hogy az munkáját — a lenini meghatározás szerint — kellően segíthesse. anyag és más iparcikk juttatá- tott küzdelem. A párt- és a tösa ellenében vásárol kenyérgabonát, Amennyiben a termelők, s a tsz-tagok a kedvezményt nem veszik igénybe, úgy az állam mázsánként 230 forintos árat fizet. Szép és fontos feladat a kenyér megbecsüléséért folytamegszervezeti népnevelők úgv dolgozzanak, hogy az egész lakosság fontos ügyévé váljon a kenyér megbecsülése, megvédése. Mondják ki nyíltan: a mezőgazdaság dolgozói nem azért- termelik a gabonát, a malmok dolgozói nem azért őrlik azt lisztté, a pékek nem azért sütik azt kenyérré, hogy az az állatok eledele legyen, hanem, hogy az emberek egyék azt meg. Mély megvetéssel. a törvény szigorával sújtsák azt. ki a kenyeret állatokkal eteti. A kenyér megbecsüléséért, megvédéséért folyó küzdelem nemcsak erre kell hogy kiterjedjen. Közeleg a tavasz, igen szeszélyes a tél, sok helyen víz veszélyezteti a vetés fejlődését, másutt pedig a felfagyás. Nagy gondossággal ápoljuk . vetéseinket, Számos község nem teljesítette őszi kenyérgabona-vetés tervét. A hiányt tavaszi búzával kell pótolni. Úgy dolgozzunk, hogy a nyáron teltebbek legyenek a kalászok, hogy gazdag legyed az aratás. Ezen munkák elvégzése is szorosan hozzá taxi tozik a kenyér megbecsülteié1 sének nagy munkájához.
