Szabad Nógrád. 1956. január (12. évfolyam. 1-8. szám)

1956-01-04 / 1. szám

SZABAD XOGRAD 1958. janu.r 4. PÁRT ÍS PÁRTÉPITÉS ft Jk falusi púrtszervesetek feladatai A felszabadulás óta hatalmas fejlődésen ment keresztül a falu. Megváltoztak a falu kul­turális igényei. A mezőgazda- sági munkát végző parasztok mellett megjelentek az ipari szakmunkások, a műszaki ér­telmiségiek, nagy számban vannak agronómusok. Munká­juk irányítása sokrétű tevé­kenységet igényel pártszerve- aeteinktől. Csak egy példa. A társadal­mi tulajdon védelme. A tsz- ben a közös tulajdon védelmét és állandó növelését, a gépállo­máson az anyagtakarékosságot stb. jelenti. Más feladata van társadalmi tulajdon védelmé­ben az agronómusnak és más a gépállomás főgépészének. Az állampolgári kötelezettségek teljesítéséért is másképp kell dolgozni az egyénileg dolgozók között és másképp a termelő- szövetkezetekben. I Melyek a falusi munka leg­fontosabb feladatai Biztosítani kell a mező gazda­sági termelés színvonalának ál­landó emelkedését. Ez most az selsörendű politikai feladat. Kö­vetkezményeként emelkedik egész dolgozó népünk életszín­vonala, tovább szilárdul és erő­södik a munkás—paraszt szö­vetség. Pártszervezeteinknek egy pillanatra sem szabad el­felejteniük, hogy a mezőgazda- sági termelés színvonalának emelése és a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése a legszo­rosabban összefügg egymással. A termelőszövetkezetek, s az állami gazdaságok tudják leg­jobban kihasználni a mezőgaz­dasági gépeket, emelni a ter­méshozamokat, biztosítani a parasztságnak a magas jöve­delmet. Csak a nagyüzem ké­pes ellátni a várost kenyérga­bonával és más mezőgazdasági termékekkel; A mezőgazdaság szocialista átszervezése bizto­sítja a munkás—paraszt szövet­ség további erősödését, meg­szilárdulását. Pártszervezeteink feladata, hogy politikai munkájukkal erősítsék az állampolgári fe­gyelmet. Rendszeresen napi­renden tartsák, ellenőrizzék, hogy a dolgozó parasztok, s ter­melőszövetkezetek teljesítik-e begyűjtési és adófizetési köte­lezettségeiket. Meg kell magya­rázni a dolgozó parasztoknak, hogy a munkás—paraszt szö­vetség nemcsak erkölcsi, poli­tikai összefogást jelent, hanem a két osztály közös anyagi ér­dekein alapszik. A falusi pártszervezetek po­litikai munkájához szervesen hozzátartozik a termelés érde­kében folytatott politikai mun­ka. Sokszor előfordul, hogy ez leszűkül egyes nagy kampány- feladatokra: szántás, vetés, be­takarítás szorgalmazására. Ez kevés. A jelenlegi szakaszban különösen fontos, hogy a párt- szervezetek elősegítsék a gabo­natermelést, az állattenyész­tést. Vaamennyi termelési kér­désben szakszerű segítséget kell adni a dolgozó parasztság­nak. El kell terjeszteni a ter­melési bizottságok és a falu legjobb dolgozó parasztjainak termelési módszereit, tapaszta­latait. Ismertetni kell a gépál­lomás agronómusának tanácsa­it. Pártszervezeteink támogas­sák a falu hagyományos terme­lési ágazatait. Tanácsokkal se­gítsék a termelőszövetkezeteket és egyénileg dolgozó paraszto­kat a szakszerű növényápolás­ban, állattenyésztésben, a ta­karmányalap biztosításában, a vetések téli szakszerű ápolásá­ban; Igen fontos, hogy a pártszer­vezetek ne álljanak meg az agrotechnikai és zootechnikai eljárások ismertetésénél, ha­nem arra törekedjenek, hogy alkalmazzák is azokat mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg gazdálkodó parasz­tok. Ma még gyakori, hogy a pártszervezetek csak agitáció- ban foglalkoznak az agrotech­nikával, a gyakorlatban pedig nem valósítják meg. Tehát meg kell szervezni annak helyes al­kalmazását. A falusi pártszer­vezeteknek állandóan figye­lemmel keli kisérni az osztaly- ellenség, a kulák káros tevé­kenységét, amely az átszerve­zés időszakában fokozottan ér­vényesül. Megmutatkozik ez a tsz-ek elleni lázításban, a be­adási kötelezettség nem telje­sítésében stb. Le kell leplezni, meg kell akadályozni a kulá- kok aknamunkáját. Sok párt- szervezetünk csak azokat a ku- lákokat tartja szem előtt, akik gazdasági korlátozás alá es­nek. Megfeledkeznek arról, hogy azok a kulákok, akik szo­cialista fejlődésünk következ­tében birtokukat, vagyonulcat elvesztették, régi kiváltságos helyzetük megszűnt, tovább is ádáz ellenségei maradnak népi demokratikus rendszerünknek és nem mondtak le arról a vá­gyukról, hogy vagyonukat visz- szaszerezzék. Több pártszerve­zet eltűri, hogy a kulákok nem lesznek eleget beadási, adófi­zetési kötelezettségeiknek, hogy jogtalanul visszatartott áruikat feketézésre, spekulációra hasz­nálják fel. Falusi pártszervezeteink munkájukat akkor tudják ered­ményessé tenni, ha a feladatok megoldásában támaszkodnak a tömegszervezetekre, ha azok támogatják, segítik munkájuk­kal, növelik tömegbefolyását. Különös gonddal kell foglalkoz­ni a DISZ-szervezettel, az MDP-csoportokkal, ezen ke­resztül a pártszervezet irányí­tani tudja a falu kulturális éle­tét is. Fel kell lépni a még tapasz­talható jobboldali nézetek el­len. Felvilágosító, nevelő mun­kájukban hangsúlyozzák, hogy a kis-, és különösen a közép­parasztság tudja a termelés színvonalát emelni, de a bőví­tett újratermelés, a mezőgazda­sági termelés igazi fellendítése csak a termelőszövetkezetek útján lehetséges. A dolgozó pa­rasztság jóléte, magas kultúrá­ja csak a nagyüzemi termelés­sel érhető el. Tehát falusi pártszervezeteinknek politikai és felvilágosító munkájuk kö­zéppontjába a nagyüzemi me­zőgazdaság fölényének és elő­nyeinek állandó hirdetését kell állítani. A szarvasmarha állomány korszerű fejlesztésével biztosítsuk a tejtermelés állandó növekedését Hozzászólások a megyei szarvasmarha tenyésztési tanácskozáson Lapunk december 31 számában közöltük Milos László elvtársnak, megyei állattenyésztési osztály vezetőjének a me­gyei szarvasmarhatenyésztési tanácskozáson mondott beszámo­lóját. Az alábbiakban néhány hozzászólást közlünk. píiriokíaitís unyagtíhns A kapitalizmus általános válságáról \ martifimis-leniniíinus alapjai mfolyam első témája befeje- Iséhez közeledik. E témának : utolsó két heti anyaga az talámos válsággal foglalko- ik, amelyet a propagandis- ík is nehezen értettek meg. ppen ezért nem árt felfrissí­ti i ezt, . általános vál­gának elemei már az első I ágháború előtt érlelődtek, századforduló idején a vi- ? területi felosztása befeje- cáöft az imperialista hatal- ik között. Néhány imperia- ta Villáim — például Német- izág — amely a termelés jlesztésében túlhaladta a ■rábban vezető Angliát és anciaországot, területi kö­tetesekkel lépett fel. A ka- talizmus egyenlőtlen fejlő- következtében megválto­tt erőviszonyok a kapitalista .yensúly megbontásához ve­tett. Ennék következtében az el- - világháború előtti években trejött a világgazdaság ka- italista rendszerének vá^á- i, egy olyan időszak, amikbe kapitalizmus ellentmondá- ű hallatlan módon kiéleződ­ik. Az imperialisták közötti tlentétek nagymértékben fo- ozódnak, háború útján igye- eznek megoldani. Az első vi- igháború már a kapitalizmus tltalános válságának talaján átszódott le. A háború meg- yorsította és megkönnyítette proletariátus forradalmi iarcát, melynek élén a bolse- rik párt haladt . A Nagy Októberi Szocialista forradalom győzelme a világ- ;api‘ri: nus frontjának első ittörésé; jelentette, llymódon tz októberi forradalom ha- álos sebet ejtett a kapitaliz- nuson, amelyet az soha többé lem tud kiheverni. Soha töb­bé nem tudja visszaszerezni ízt a helyzetét, amelk el a íiagy forradalom előtt rendel­kezett. 1918-ban a 14 állam tervenciós támadása, ' agy a odik világháború is ered­teién erőfeszítésnek bizo­nyult, sőt a kapitalista álla­mok még jobban meggyen­gültek. A kapitalizmus általános válságának létrejöttét a követ­kezőképpen tudjuk meghatá­rozni: A kapitalizmus általá­nos válsága az első világhábo­rúval és a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelmé­vel kezdődött meg. Miért kell mindkét tényezőt hangsúlyozni: az első világ­háborút és a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat? ... Először azért, mert helytelen azt állítani, hogy a kapitaliz­mus válsága csak az első világ­háborúval kezdődött, mert így éppen a kapitalizmus általános válságának fő jellemzőjét, a világ két rendszerre való sza­kadását, a szocializmus győ­zelmét hagyjuk ki a kapitaliz­mus általános válságának meghatározásából. Másodszor helytelen az is, ha csak a Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelmétől kezdve beszélnénk a kapitalizmus ál­talános válságáról, mert így az a látszat keletkezik, mintha a Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelme volna az oka a kapitalizmus általános vál­ságának, holott az ok a kapi­talizmus imperialista szakasza bei«; ellentmondásainak kiéle­ződése, a kapitalizmus egyen­lőtlen fejlődésének fokozása. Ezér mindkét tényezőt hang­súlyozni kell — hozzátéve, hogy . kapitalizmus általános válsága nem egyik napról a másikra következett be, ha­nem már első világháború előtt érlelőiött. Vannak elvársak a rétsági járásban, akik -nég most sem tudnak különbségét tenni az általános válság é. a túlterme­lési válság között. A. kapitaliz­mus általános válság* nem azonos az időnként visszatérő túltermelési válságokkal. Mi a különbség Elő 0S/0r azért, mert a tőkés túltermelési válság a kapita­lizmus alapvető ellentmondá­sa, a termelés és a fogyasztás közötti növekvő ellentmondás és a tőkés anarchia eredmé­nyeképpen jön létre. A kapi­talizmus általános válsága azonban a kapitalizmus vala­mennyi ellentmondásainak ki­éleződése révén jött létre, pél­dául „A munka és a tőke kö­zötti ellentét“, „Az imperialis­ta hatalmak közötti ellentét“, „A gyarmatok és függő orszá­gok elnyomott népei és az őket kizsákmányoló imperialista ha­talmak közötti ellentét“, Másodszor: a két válság meg­különböztetésénél, a túlterme­lési válságról van szó, amely 1825-től, 8—10 évenként meg­ismétlődik a kapitalista gaz­daságban és pillanatnyilag megoldja a termelés és a fo­gyasztás közötti hallatlanul kiéleződött ellentmondást. Ez­zel szemben a kapitalizmus ál­talános válsága tartós folya­mat, állandó válság, a kapita­lizmus pusztulásának korsza­ka, amely tart a kapitalizmus teljes megsemmisítéséig. I 3 hUlRIlDSüg tulajdonkép­pen a kétfajta válság között? A kapitalizmus általános válságát meg kell különböz­tetni a gazdasági túltermelési váltságtól: a kapitalizmus általá­nos válsága nem egyszerűen gazdasági válság, hanem kiter­jed a társadalmi élet minden területére; a gazdasági, politi­kai és kulturális térre egy­aránt és éppen ezért nevez­zük általános válságnak. Pél­dául a kapitalizmus általános válságának kiterjedése a gaz­dasági életre, nem egyszerűen gazdasági válságot jelent, ha­nem jelenti a tőkés gazdaság fokozódó szétzüllcsét: a króni­kus munkanélküliséget, a ter­melőképesség krónikus kihasz­nálatlanságát, a külkereske­delmi kapcsolatok megbomlá­sát, a tőkés pénz- és hitel- rendszer megingását stb. A marxizmus—feminizmus alapjai tanfolyam propagandis­tái és hallgató: ezeket a prob­lémákat tanulmányozzák át, hogy végre e kérdésben is tisztán lássanak az elvtársak. KAZARECKI ANTAL DR. MÁRKUS JÖZSEF, AZ ÁLLATORVOSI FŐISKOLA ÁLLATTENYÉSZTÉSI TAN SZÉKÉNEK DOCENSE: Nógrád megyében olyan te­nyésztési nemesítő anyag van, amely nagyban elősegíti a ma gyar-tarka fajta fejlődését. A balassagyarmati Mesterséges Megtermékenyítő Állomás dán- vörös bikája után ma már egyre nagyobb az érdeklődés. A bika anyjának a termelése 5900 kilogramm tej, 4,7 száza­lék zsírtartalommal. Célunk az, hogy a megyében e ke- keresztezésből származó F 1 bikákat megfelelő származás figyelembevételével további tenyésztésre használjuk fel. Nagyon szükséges azonban az Ipoly menti tájfajta tovább fejlődéséhez, a jelenlegi te­hénállomány ellenőrzése. Fon­tos ez, a termelőszövetkezete­ken kívül az egyéni gazdasá­goknál is. ahol ezt eddig ke­vésbé tudtuk megvalósítani. Szólni kell a takarmányo­zásról is. A mi magyar-tarka teheneink nemcsak két-három ezer kilogramm tej termelé­sére képesek, hanem ennél többre is. Nem ritka a négy­ötezer kilogrammos tehén. De ezt csak megfelelő abrakete­téssel érhetjük el. Sajnos, ma még 6ok gazdaságban, terme­lőszövetkezetben helytelen mó­don kezelik az abrakot. Nem veszik figyelembe ennak je­lentőségét. Az abrakolás meg­javítását elősegítené a nálunk még szórványosan termelt szója nagyobb arányú terme lése. Egyetlen egy abrakféleség sem tartalmaz annyi tápanya­got, mint a szója. Igen fon­tos az őszi takarmánykeverő kék termesztése is, amely le­hetőséget ad a másodnövé­nyek termesztésének kiszéle­sítéséhez, valamint a nagyobb terméseredmények eléréséhez. A silózás könnyebbé tes nemcsak a téli, hanem a nyári takarmányozást is, különösen az aszályos években. A siló­zás minőségi fejlesztése azt kívánja, hogy korszerű silók­kal rendelkezzünk. A földsilá helyett beton-, vagy kősilókat építsünk. Túlzásba azonban ne essünk. Egyesek azt mond­ják, hogy állataiknak már nem is adnak zöldtakar- mányt, csak silót. Az ilyen túlkapások helytelenek. Ma már megoldódott a széna szá­rításának problémája, a mes­terséges szárítás, és ezt Nóg­rád megyében is mind jobban ki kell használni. BERTÖK ISTVÁN, BERKE­NYÉI PETŐFI TERMELŐ- SZÖVETKEZET ELNÖKE: Termelőszövetkezetünkben az 1955-ös gazdasági évben az állattenyésztés közel 150 000 forintot jövedelmezett. Az ösz- szes mennyiségből 110 000 fo­rint csak a tej bevételéből adódott. Ezek a számok azt mutatják, hogy érdemes szarvasmarhatenyésztéssel fog­lalkozni a termelőszövetkezet­ben. Termelőszövetkezetünk tagjai észrevették, hogy a te­henészet a tsz „nagyipara”, amelyből nagy jövedelmet tu­dunk biztosítani. Az eddigi eredmények nyomán a tehén létszámot 19 darabról 30 da­rabra emeljük. Már az idén nagy gondot fordítottunk a szálas_ és abraktakarmányra. A szükséges 540 mázsa he­lyett 640 mázsát tartalékol­tunk abrakból. Nálunk egy szál abrak, vagy széna sem megy veszendőbe. Berkenyéi Antal állattenyésztési brigád­vezető naponta kiméri a ko­csisok és a tehenészek részé­re az aznapi takarmányt és abrakot. Termelőszövetkezetünk ver­senyre hívja ki a megye va­lamennyi termelőszövetkeze­tét. Versenyezzünk azért, hogy ki nyeri el a. megye legjobb tehenészete, legjobb fejőgulyása címét. TOMPÁI BÁLINT, A PEST— NÓGRÁD MEGYEI ÁLLAMI GAZDASÁGOK IGAZGATÓ­SÁGÁNAK FÖAGRONÖ- MUSA: A mezőgazdaság fejlesztésé­nél elkerülhetetlen, nélkülöz­hetetlen alappillér az állatte­nyésztés, ezen belül asza-rvas- marhatenyésztés fejlesztése. Célunk az állami gazdaságok­ban, hogy olcsóbban több te­jet, vajat termeljünk. A Nóg­rád megyei állami gazdasá­gokban a cél eléréséhez, a ta­karmányozási éx tenyésztési munkában kell lényeges vál­tozásokat eszközölni. Itt nem lehet elválasztani a tenyész­tést a takarmányozástól. Ál­lami gazdaságainkban igye­keztünk alkalmazni a fejlett zoo-technikát. Így a mester­séges borjúnevelést, a Zabari Állami Gazdaság kivételével, minden állami gazdaságban bevezettük. A borsosberényi és a sziráki állami gazdasá­gokban az istállói higiénia és takarmányozás pontos betar­tása mellett igen komoly ered­ményeket is értek el. A jövő­ben a területet jól hasznosító borzderes állományt létesítünk a Zabari Állami Gazdaságban, majd később a kisterenyei és karancskeszi gazdaságban is. A Zabari Állami Gazdaságban lévő 25 darab Svájcból im­portált törzset májusig 50 da rabra fogjuk feltölteni. PATAKFALVI GÉZA, A ZAGYVARÓNÁI LEGELTE­TÉSI BIZOTTSÁG ELNÖKE: Községünkben átszerveztük a legeltetési bizottságot, meg­vizsgáltuk a legelőt és az észlelt hiányosságokat kikü­szöböltük. A legelőn igen sok volt a gyom. A lakosság hoz­zájárulásával mintegy 80 hol­don végeztük el a gyomirtást. Megfelelően gondoskodtunk a és ré-« pásztorokról is. Jó lak esőkabátot biztosítottul!: szűkre. Bevezettek a szaka-: szos legeltetést és a fektctc- ses trágyázást. CZIKORA ANDR«, ÁLLATFORGALMI VÁLLA­LAT: Országszerte, így m -éné« ben is nagyon ethairap, dzott az a jelenség, hogy' a ferme* lök, de sok esetben a termelő- szövetkezetek is, mindenáron idő előtt túl akarnak acini a/ újszülött bika és üsz • kon. A tenyésztési és 1 iíiaiási kedv folMzását, ezen belül az iiszőborjak jobb feine-"Lset, átlagsúlyuk emelését és nem utolsósorban a húsellr á bír* tosítását teszi lehetővé Mi­nisztertanács határozata. Ez a most beindult üszőhíz!alá*y akció keretében módot ad a termelőknek arra, hogy te­nyésztési szempontból mé.;. nem elbírálható, vugi- te­nyésztésre alkalmatlan ü3zőjüJ két szeiződéses alapon c "eke-, sítsék. GZSVÁRT FERENC, A PÁS f. TŐI JÁRÁSI PARTBIZOI I- SÄG TITKÁR 4: Dolgozóink közül ma mar igen nagy számban foglalkoz­nak állattenyésztéssel. De azt nem mondhatjuk, hogy min­den dolgozónk megértette az • állattenyésztés fejles. t érének kérdését. A pásztói járásban az elmúlt évben mindenütt elérték a tervben sz.'rep ki számókat. A megfelelő minő­ség ízonban csak egy- át ter­melőszövetkezetben van megi A palotási termelC'.szövetke- zetben például nem egy te­hén gyenge termelési:, eh mi­vel, a megyei statisztikában, benne szerepel, a já kért* sének ellenére sem lehet kise­lejtezni. Az állattenyésztésben í szervezés kérdésén*:! isran- rak hiányosságok. Van olyan, termelőszövetkezet, mu. ul- etelés van. Viszont olyanok s vannak, ahol az állatok még a szükséges ta! . rna.ny- mégi mennyiséget sem kapj A tanácskozás határozata A hozzászólások után Milos László a következő határozati javaslatot terjesztette elő, amelyet a részvevők egyhan­gúan elfogadtak: A megye területén felkutatjuk a 3500 kilo­grammon felül termelő teheneket, ezek utódait nyilvántartásba vesszük. Felnevelésükre útmutatást és javaslatot adunk, valamint ellenőrizzük a tenyésztés szá­mát. Az ellenőrzött tenyésze­tekben a törzskönyvelési fel­ügyelőség végzi nyilvántar­tást, egyéb helyeken a közsé­gi agronómusok, illetve a szarvasmarha nyilvántartásá­val megbízott előadó. A teheneket, üszőket ellé- sük előtt két hónappal szárazra állításával érdem- szerinti előetetéssel és kel­lő mozgatással készítjük I elő az ellésre. Az istállóátlagot 1956-ban másfél kilogrammal emeljük. Megteremtjük a szarvas­marhatenyésztés és a tej­termelés alapfeltételét, a bőséges és olcsó takar­mánybázist. A pillangós takarmányok te­rületét, amely eddig az össz- szántóterüiet 11 százalékát ké­pezi, 14 százalékra növeljük Ugyanakkor a szántóterület 15 százalékán másod vetéseket biztosítunk. így számos álla­tonként legalább 3 köbméter zöld silót készítünk. Megszer­vezzük a zöld futószalagot, a vetésterület és terméseredmé­nyek oly mérvű fokozásává, hogy tehenenként, naponta 40 kilogramm zöld takarmány jusson. Az istállótrágyázás és az élenjáró agrotechnika al­kalmazásával a kukorica ter­méseredményeit úgy növel­jük, hogy az abrakszükséglet 50 százalékát fedezze. A legelők gyomirtását a tél folyamán megszervez­tük és végrehajtjuk. Min­ién egyes legelőn bevezet­jük a szakaszos legelte­tést. Ezenkívül a fektetés. trá­gyázást úgy irányítjuk, hogy siámos állatonként 300 négy* sögöl kerüljön évente letrá- g'ázásra. Mindezeknek pontos végrehajtásával a legeltetési bzottságok munkájánál, gyö­keres megjavításával Ír geloink fihozamát 30 százalékkal nő­id jük. Megjavítjuk a !. kite­nyésztésben lévő apaaiiat­íazdál'kodást és tak vmányo- tást az e célra L : ék olt. szántó- és rétterülete. ho:-, t* mának maximálisén. :e '.he­lyes betakarítása és szakszerű felhasználásának biztosítása út* ján. A fejtermelés foto . »« és az itatásos borjú nevelés szakszerű továVbff Veszté­séért a fejősök és a ven- dékállat-gondszók 10 szá­zalékát női dől gaz c- szervezésére! biztosítjuk. Könyörtelen narco tünk a takarmánypazar­lás minden formij len. és megfékezve a fogatos dol­gozók felelőtlen túlkapásait, a jómináséfU takarmányé . .t nem a .nvakkal, hanem első­sorban a növendékekkel és te­heneikéi etetjük fel. fiz egész napos an ét a me­gyei mezőgazdasági rág vezetőjének Tóth gazgató­Bélának zárszavával ért vég« , majd kiosztották a Földmi ■e’ésügyi Minisztérium és Mezt gazdasá­gi Igazgatóság jut knait a szar vasmai-ha tény és zt sben leg­jobb eredményt elért termelő­szövetkezeti tagoknál és egyé­nileg dolgozó para-ztokn&k; Négy termelőszövetkezetet: az érsekvadkerti Tartós Bekéig a berkenyéi Petőfit, a cereő-íóí- falusi Búzakalászf és a varsá­nyi Dózsát elismerő oklevél­lel tüntették ki,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom