Szabad Nógrád. 1955. december (11. évfolyam. 95-103. szám)

1955-12-07 / 96. szám

4 SZABAD NOGRAD 1955. december T FELEJTHETETLEN ÉLMÉNY Ukrán művészek hangversenye Salgótarjánban Méltóan így lehet jellemez­ni azt a meleg, baráti találko­zást, azt a hatalmas művészi teljesítményt, amelyet a vá­rosunkba látogató három uk­rán hangszeres művész Pavel Szerebrjalcov, a Leningrádi Ál­lami Konzervatórium tanára, az Üzbég SZSZK érdemes mű­vésze, Borisz Goldstejn hege­dűművész, a Szovjetunió össz- szövetségi hegedűversenye, va­lamint a varsói és brüsszeli nemzetközi hegedűverseny díj­nyertes művésze, Galina Mák- ssimova zongoraművésznő, va­lamint a két ukrán operaéne­kes A. I, Jurovszkaja, az Uk­Anna Jurovszkaja Tán SZSZK érdemes művésze, a Ívovi Állami Opera- és Ba- lettszínház magáriénekesnője és N. Sz. Grisko baritonista, a Szovjetunió népművésze, a kievi Állami Akadémia Sev- csenkó Opera- és Balettszín­ház Sztálin-díjas magánéneke­se hangversenyükkel szereztek sok száz salgótarjáni dolgozó­nak. A vasárnap délután fél 5 érakor érkező ukrán művésze­ket a párt, a tömegszervezetek, az üzemek és egyéb intézmé­nyek képviselői fogadták. Ka­tari Gyula elvtárs, a megyei tanács VB elnökhelyettese kö­szöntötte őket: „Mindennél na­gyobb öröm számunkra a szov­jet emberek látogatása, aszóké a szovjet embereké, akiknek a szabadságunkat köszönhetjük és akik a hatalmas gazdasági segítés mellett elhozzák né­pünknek kultúrájukat, tovább­növelve, mélyítve a népeink között már örök érvényűvé vált igaz, testvéri barátsá­got ...” „Nagyon örülünk, hogy meg­látogathatjuk Salgótarján vá­rosát és megismerkedhetünk a város dolgozóival — mondotta a szovjet .«Ívtársak nevében Szerebrjakov elvtárs —, bárhol jártunk eddig Magyarorszá­gon, mindenütt testvéri barát­ságot tapasztaltunk. Ez azt mu­tatja, hogy a népeink között lévő kapcsolat egyre erősödik. Szívből üdvözlöm az elvtársa­kat, mint a város dolgozóinak képviselőit.” Ezután a középiskolás diá­Borisz Goldstejn kok virágcsokrokat nyújtottak át a vendégeknek. Rövid ismerkedés után 6 órakor a városi kultúrotthon- ban megkezdődött a hatalmas érdeklődéssel várt koncert, A zsúfolt nézőtéren feszült vára­kozással, a nagy zenei élmény reményével zúgott fel a taps a függöny szétnyílása után a színpadra lépő szovjet művé­szek üdvözlésére. Galajda János elvtárs, a vá­rosi tanács VB-elnöke szavak­kal fejezte ki a dolgozók örö­mét, akik először hallhatják városunkban a szovjet művé­szeket. Szerebrjakov elvtárs volt ismét a válaszadó: „...szívből megszerettük a magyar népet, amely ilyen szeretettel foga­dott bennünket. A mi orszá­gunk ismeri és szereti Petőfit, Kodályt, és Lisztet és mindig nagy szeretettel fogadja az önök művészeit, Somogyi Lász­lót, Gyurkovics Máriát és má­sokat” — mondta. A hangverseny M. Sz. Gris­^ ko számaival kezdődött. Zongorán Galina Makszimova kísérte. Személyében a Szov­jetunió egyik legkiválóbb ba­ritonistáját ismerhette meg a közönség. Tankevics: Bogdán Hmelnyickij című operájából Bogdán ariozóját, Wágner: Tannhauseréből Wolfrám da­lát, Rimszkij Korzakov: Hó­pelyhecske című operájából Mijgir ariozóját, Rubinstein- től a Démon románcát, majd ezután még két»ukrán népdalt hallottunk tőle. A Zúg a szél a réten kezdetűt Glinka feldol­gozásában és ráadásképpen a Három kozák című tréfás dalt. Tiszta, hibátlan baritonja tö­kéletesen párosult az ének tar­talmi mondanivalójának hi­bátlan visszaadásával, például a Három kozák című népdal ukrán szövegét senki sem ér­tette ugyan, de a hanghordo­zásban, a színészi játékban bujkáló tiszta humor minden­kit megmosolyogtatott. A nagyszerű teljesítményt, a szép zongorakíséretet hosz- szantartó, hatalmas és ütemes taps köszönte meg. Griskót Borisz Goldstejn, a világhírű hegedűművész mű­sorszámai követték. Wilniansz- ki: Legenda, Bartók—Szigeti: Magyar népdalok, Hacsatur- ján: Eniga tánca, Rachmani­nov: Románc, Kroll: Bendzsó és hegedű, Chaminár: Spanyol szerenád című művét adta elő, M. Sz. Grisko Zongorán Galina Makszimova kísért. A nagy művész a játékán uralkodó fölényes nyugodtság­gal és biztonsággal, a tökéle­tes kéztechnikával, a hegedű minden hangjának — a leg­magasabbtól a legalsóig — tiszta megcsendítésével bámu­latba ejtette a közönséget. Kü­lönösen tetszett Bartók: Ma­gyar népdalok című műve, és Rachmaninov: Románca. A. I. Jurovszkaja műsorában a Holdfény az égen kezdetű ukrán népdal, Csajkovszkij: Varázslónő című operájából Kuma áriája, Rimszkij Kor­zakov: Csengve-bongva száll az ének című dala, Puccinitől: Tosca áriája, Chopin: Bánat című dala, Liszenkc: A polta- vai Natalka című operájából a Natalka dala és a Daruma­dár című magyar dal szere­pelt. Gyönyörű, szépen zengő hangján tökéletes érettség, ki­forrottság, biztonság érződött. Különösen nagy sikert aratott a Darumadár című dal magyar nyelvű eléneklésével, amelyet a közönség kívánságára kétszer is megismételt. Énekét művé­szi alkalmazkodással, a mű­vek hű és szép tolmácsolásával kísérte Galina Makszimova. Befejezésül a közönség Pá- vel Szerebrjakov zongoraszá­mait hallhatta. Rachmaninov: Két etüd-kép, Csajkovszkij: Románc, Szkrjabin: Etűd, Ver­di—Liszt: Rigoletto parafrázis, Prokofjev. Ördögi suga’lat cí­mű műve szerepelt műsorán. Előadását a művészi eredeti­ség, a különböző motívumok gazdag színezése, a művek tar­talmának tiszta tolmácsolása jellemezte. Csajkovszkij Ro­máncát. Verdi—Liszt: Rigolet­to parafrázisát hosszú-hosszú ideig tartó tapssal köszönték meg hallgatói. A nagysikerű, a város kultu­rális életében eddig még pél­dátlan hangverseny után nem akart szűnni a közönség tap­sa. A gyárak küldöttei ezután kedves ajándékokat adtak át a szovjet művészeknek. Búcsúzásképpen a követke­zőket mondotta Szerebrjakov elvtárs: „Tiszta szívvel köszö­nöm a meleg, testvéri fogad­tatást. Szívünkbe véssük és so­ha nem felejtjük el önöknek. A viszontlátásra, barátaink!” A közönség véleményét az­zal tudnám talán elmondani, amit az egyik hallgató szavai­ból kaptam el: „Régen volt ilyen nagy taps, de soha ilyen megérdemelten.” Pavel Szerebrjakov A művészeket elkísérte hangverseny útjukra Mi- hajlovics Matcejko Grisko új­ságíró, a Pravda Ukrajna munkatársa, aki ugyancsak melegen nyilatkozott az eddig tapasztalt szerető fogadtatá­sokról és elmondta, hogy Szovjet-Ukrajnában is hason­lóképpen szeretik és becsülik a magyarokat. A vendégeket ezután va- csorán látta vendégül a város. A vidám, közvetlen han­gulat megérzókítésére kevés az újságíró tolla. A magyar és szovjet nép megbonthatatlan örök barátságára, a hős mun­kásosztályra, a kommunista és munkáspártokra koccantak össze a poharak. Nádas di elv­társ, a salgótarjáni járási párt- bizottság első titkára a hős do­ni bányászokra ürítette poha­rát 13 000 nógrádi bányász ne­vében. Grisko elvtárs pedig a doni bányászok nevében — akik között fiatal korában maga is dolgozott — éltette a a nógrádi szénmedence hős bányászait, akik 1919-ben fegyverrel a kézben védték a Magyar Tanácsköztársaság egyetlen szénmedencéjét, és akik a felszabadulás óta ter­melésükkel, munkájukkal fe­jezik ki ragaszkodásukat pár­tunkhoz, népi államunkhoz. A vacsora és az azt követő ba­ráti beszélgetés alatt Botos Bandi és népi zenekara húzta a nótát. Botos Bandi muzsi­kája nyomán Jurovszkaja aj­Galina Makszimova káról ismét felcsendült magyar nyelven a Darumadár. Azután Grisko elvtárs énekelte el a Valahol a Volga mentén kez­detű orosz népdalt és a ref­rént a résztvevők egésze éne­kelte utána. A kedves hangu­lat, a jó muzsika hatására még a szép magyar csárdásra is, a táncra is sor került. Szerebrjakov elvtárs éjfél felé a viszontlátás reményében búcsúzott el és azzal a mon­dással — amely a legnagyobb örömet jelentette a tabániak­nak —, hogy Magyarországon mindenütt nagy szeretettel fo­gadták őket, de olyan kedvesen sehol, mint Salgótarjánban. Tari István Rajz: Kiss Béla A Szovjetunió és a népi demokráciák gazdasági életének hírei TIZENKÉTSOROS KUKORICA VETÖGÉP A szovjet ipar az új gépek tömegével látja el a mező- gazdaságot. Egyike a legérde­kesebb új gépeknek a tizen- kétsoros kukoricavetőgép. A hatalmas gép kezeléséhez elég a traktoros. A kukoricát négy­zetesen veti. A kukorica ápolá­sához egy ugyancsak tizenkét- soros kultivátort szerkesztet­tek. SZÉNAPRÉS 12 TONNÁS ÓRÁNKÉNTI TELJESÍT­MÉNNYEL A szovjet mezőgazdasági gép­gyárakban egész sor új gép szerkesztésén dolgoznak, ame­lyek lehetővé teszik a szénabe­takarítási munkálatok teljes gépesítését. Az egyik maga­járó szénapréssel egy óra alatt 12 tonna szénát lehet préselni. 1240 000 TERMELŐSZÖVET­KEZET KÍNÁBAN Az Üj-Kína hírügynökség jelentése szerint jelenleg 1 mil­lió 240 ezer termelőszövetkezet van a Kínai Népköztársaság­ban. Ezek közül 590 000 augusz­tus eleje óta alakult. Hopej tartományban, a Kínai Népköztársaság legnagyobb gyapottermő vidékén, a pa­rasztgazdaságok 60 százaléka, a szomszédos Sanhszki tarto­mányban pedig 63 százaléka tömörült már termelőszövetke­zetekben. Santung tartomány­ban az összes parasztcsaládok fele termelőszövetkezeti tag. 15 0000 D-MÄRKA jövede­lem-többlet VIZISZÄR­NYAS-TENYÉSZTÉSSEL Az NDK annenwaldei „Sza­bad Föld” Termelőszövetkezete tavaly alakult. A szövetkezet tagjai a jövedelem fokozására idén megkezdték a víziszár­nyasok tenyésztését. Az ezer darabból álló kacsaállomány már az első évben 15 000 D- márka (kb. 75 000 forint) be­vételt biztosít. NAGYARÁNYÚ erdősítési munkálatok BULGÁRIÁBAN A Bolgár Népköztársaságban ez év végéig még 16 800 Sték- tárnyj . területet fásítanak. Az erdősávok egy 'részét folyók partjai mentén, ipari közpon­tok és új vízgyűjtőmedencék közelében ültetik. Dimitrov- grád város körül zöld övezetet létesítenek. A fásításhoz főleg akác-, tölgy- és diófacsemeté­ket használnak. Ezenkívül nagy mennyiségű gyümölcsfát is ül­tetnek országszerte. A LENGYEL PARASZTOK 35 ORSZÁG SZAKIRODAL­MÁT TANULMÁNYOZHAT­JÁK A Lengyel Népköztársaság központi mezőgazdasági pro­pagandaszerve tájékoztató in­tézményeket létesített az or­szág minden vajdaságában, ahol az állami gazdaságok és gépállomások dolgozói a tér« mel őszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok csekély járulék ellenében 35 ország 630 mezőgazdasági szak­lapját tanulmányozhatják. A tájékoztató intézmények karto­tékon tartják nyilván a nem­zetközi szakirodalom legfonto­sabb cikkeit. 700 ÉVES BESZTERCEBÁNYA (BANSKÁ-BYSTRICA) CSEHSZLOVÁK VAROS, KERÜLETI SZÉKHELY Képünkön a banská-bystricai kerületi egészségügyi központ modem épülete látható A LIPCSEI NÉMET TESTNEVELÉSI FŐISKOLA A Német Demokratikus Köztársaság fennállása óta számos új főiskola jött létre. Ezek között az új intézmények között je­lentős helyet foglal el a lipcsei német testnevelési főiskola. A testnevelésben ez a legfontosabb oktató- és kutatóintézmény az egész Németországban. Az új épület Európa legmodernebb sportlétesítményei közé tartozik és felszerelése a legújabb tu­dományos eredmények alapján készült. Az intézet 1950-ben 80 diákkal nyitotta meg kapuit. 1954-ben pedig már 1700 tanulója volt. Képünkön: a főiskola egyik tornaterme belülről. Szocialista építőmiinkánk egvik kulcskérdése az ipar és az egész népgazdaság technikai alapjának fejlesztése (Folytatás a 2. oldalról.) pesítését. Csillag elvtárs végül hangsúlyozta, hogy a további eredmények érdekében gyöke­res fordulatot kell elérni a tröszt oktatási munkájában és gondosan meg kell szervezni a mérnökök, aknászok, vájá­rok, bányai dolgozók szakmai továbbképzését. Marczinek István eiv_ társ, a Vasöntöde és Tűzhely­gyár pártbizottságának titkára szólt hozzá ezután. Marczinek elvtárs többek között a követ­kezőket mondotta: „A Közpon­ti Vezetőség márciusi határo­zata, amely végérvényesen el­oszlatta az ingadozást, felszá­molta a káros jobboldali né­zeteket, igen nagy lendületet adott a tűzhelygyár dolgozói­nak munkájához. Az elmúlt tíz hónapban jelentős mértékben emelkedett gyárunkban a mun­ka termelékenysége, ugyanak­kor az önköltséget 9,1 száza­lékkal csökkentettük. Jelentős segítséget adott munkánkhoz a Központi Vezetőség és a Minisztertanács levele, továb­bá a Központi Vezetőség ha­tározata a technika fejleszté­séről és a műszaki színvonal emeléséről. Ezen a téren ér­tünk is már el eredményt, de ez még csak kezdet. Üzemünk­ben a dolgozók többségével még nem sikerült megértetni a határozat jelentőségét és még mindig találkozunk olyan né­zettel, amely azt tartja, hogy a határozat végrehajtása a vál­lalat felsőbb szerveinek és az üzemvezetőknek a feladata. Vannak olyan dolgozóink is. akik a technika fejlesztését ha­talmas beruházásokkal akar­ják megvalósítani, ahelyett, hogy a helyi rejtett tartalékok felhasználására és a belső erők mozgósítására törekednének. A pártszervezetre vár az a fel­adat, hogy megmutassa a he­lyes utat és megjelölje a ten­nivalókat. A verseny vállalásoknak még csak kis töredéke vonatkozik a termelés korszerűsítésére, új technológiai folyamatok ki­dolgozására. Pártszervezetünk­nek ezen a téren is változást kell elérnie. Fokozottabban akarunk foglalkozni a sztaha­novistákkal és az újítókkal. Űjból életre hívjuk az újító­köröket és a sztahanovista klubokat, hogy ezekkel is elő­segítsük dolgozóink szakmai színvonalának emelését. Üzemi pártbizottságunknak és párt- alapszervezeteinknek meg kell javitaniok átemelés ellenőrzé­sét. — A tűzhelygyári kommu­nisták, a gyár dolgozói nevé­ben ígérem, hogy éves tervün­ket a vállalat határidőn belül, december 18-ra befejezzük, és ebben az évben még 2 800 000 forint értékű árut adunk ter­ven felül a népgazdaságnak.“ Susán elvtárs, a zagyvái üzemegység párttitkára beszá­molt arról, hogy bányáikban egyre inkább sikeresen küz­dik le a gépesítéssel szemben álló maradi nézeteket. A ter­melési eredmények is javultak a Központi Vezetőség határo­zatának megjelenése óta. Su­sán elvtárs arra kérte a párt megyei bizottságát, hogy léte­sítsenek műszaki szaktanfo­lyamokat az alapszervezetek titkárai és vezetőségi tagjai részére. B alázs István elvtárs, a ró­nai üzemegység eredményeiről beszélt. Bejelentette, hogy bár náluk is vannak nehézségek — különösen az ürescsille és a bányafa biztosítása terén — mégis túlteljesítik előirányzott tervüket. Megfelelő adatokkal alátámasztva kimutatta, hogy rendszeresen növekszik náluk az egy órára eső termelési ér­ték, az elővájási teljesítmény, az összüzemi teljesítmény, az önköltség viszont örvendetesen csökken: míg az első negyed­évben 3,4 százalékos túllépésük volt, a harmadik negyedévben már 0,2 százalékos, októberben pedig 2,2 százalékos megtakarí­tást értek el. Balázs elvtárs megfogadta, hogy az üzemegy­ség dolgozói — a kommunis­tákkal az élükön ,— lelkes, jó munkával járulnak hozzá a Központi Vezetőség határoza­tának megvalósításához. Katona Gyula elvtárs, a Zagyvapálfalvi Üveggyár igaz­gatója hozzászólása során ígé­retet tett arra, hogy félkész- áru termelési tervüket 11, kész­terméktervüket 18 nappal ko­rábban fejezik be az előírt ha­táridőnél, exporttervüket már december 17-re befejezik. Ezenkívül még a nagyaktíva értekezlet több részvevője tett ígéretet a Központi Vezetőség határozatában megszabott fel­adatok sikeres végrehajtására, majd Takács Vilmos elvtárs zárszavával ért véget az érte­kezlet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom