Szabad Nógrád. 1955. december (11. évfolyam. 95-103. szám)
1955-12-24 / 101. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NuGRAD MDP NOGRADMEGVEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 101. SZÄM. ÁRA: 50 FILLÉR 1955. DECEMBER 24. Iparunk nagy feladatai 1956-ban Nagyszerű feladatok előtt áll dolgozó népünk. Alig pár nap választ el az 1955-ös év befejezésétől és megkezdjük második ötéves tervünk végrehajtását. A második ötéves terv sikeres megindításának egyik döntő feltétele, hogy az idei népgazdasági tervet minden részletében teljesítsük, illetve tűi teljesítsük. Éppen ezért nem mindegy, hogy a még hátralévő időben hogyan dolgozunk, hiszen sok tekintetben az dönti el 1956. évi tervünk sikerét is. Hosszú évek tanulságai azt mutatják, hop” az év utolsó heteit üzemeink arra használták fel, hogy az év során felgyülemlett adósságukat, rohammunkával letörlesszék. A mindenáron való tervteljesítés óriási költséggel, túlóráztatásokkal jár és veszélyezteti a következő év sikeres megkezdését. Ebben az évben nincs ilyen rohammunkára szükség, mert üzemeink egy része már befejezte éves tervét, a többi is határidő előtt teljesíti. Á Vas- Ötvözetgyár teljes termelési tervét december 4-én 12 óra-, kor befejezte, a Tűzhelygyár pedig december 12-én. Azonban ezek a tények ne tegyék elbizakodottá gazdasági vezetőinket. hanem arra ösztönözze őket. hogy kellő felkészüléssel fogjanak hozzá a második ötéves terv első évének sikeres megvalósításához. V Tehát az eddigi eredmények biztatóak. Üzemeink sikeresen zárják az évi terveiket. Azonban tényleges siker csak akkor lesz, ha úgy készülnek fel a januári hónapra is, hogy visz- szaesés ne legyen. Ehhez persze az szükséges, hogy üzemeink ne rabolják ki félkész raktárainkat, hogy tervszerűen végezzék a gépek karbantartását, gondoskodjanak a zavartalan anyagellátásról. . Bányaüzemeinkben nem szabad megengedni, hogy elhanyagolják a fenntartást, elővájást stb. Az 1956-os tervév sikeres megkezdésének másik fontos feltétele az üzemek dolgozóinak bevonás^ az 1956-os részlettervek készítésébe. Üzemeinkben most készítik az 1956. évi üzemi részletterveket. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ahol a dolgozók bevonása jól meg volt szervezve, ott igen sok javaslatot tettek a tervek túlteljesítésére, a tervteljesítést akadályozó nehézségek kiküszöbölésére. A KV 1955. november 9-i határozata, valamint az 1956. évi terv által« előírt feladatok egyaránt megkövetelik, hogy az üzemi, szakmai terveket a dolgozók közös ügyévé tegyék. A terv törvény, de a terv nálunk már több ennél: a terv magában foglalja a dolgozók alkotókedvét, a munkához való -A megváltozott viszonyát, hatalmas termelési tapasztalatát. A dolgozók alkotóerejének fokozására most nagy lehetőség nyilik. Az 1956-os tervek elkészítésébe a legnagyobb gonddal kell felhasználni azokat a javaslatokat, amelyeket dolgozóink az elmúlt hónapokban tettek. Az 1956. évi üzemi részlettervek mindenekelőtt a dolgozók sokrétű javaslataira épüljenek. A tervek reálisabbá tétele megk^ teli a dolgozóktól is. hogy újabb javaslatok^"1 segítsék a további fejlődést. Az 1956-os tervek sikeres kidolgozását nagymértékben elősegíti. hogy üzemeink időben megkapták az 1956-os terveket. Ugyanis az elmúlt években az üzemi részlettervek kidolgozását —, illetve a dolgozók bevonását a tervkészítésbe — nagymértékben akadályozta, hogy az üzemek a tervdokumentációkat későn kanták meg és csak kapkodva tudták elkészíteni az éves tervüket. Például a szénbányászati tröszt, az 1955-ös tervét májusban kapta meg és ígv az első és második negyedévben csak ideiglenes tervek alapján dolgoztak, amely zavarta a tröszt vezető és ellenőrző munkáját. De hasonló esetekkel találkozhattunk a többi üzemeinkben is. Az idén más a helyzet. Az üzemek már mind megkaptak a tervdokumentációkat és időben hozzáfoghatnak az üzemi részlettervek kidolgozásához, így például a szénbányászati trösztnél már az üzemi tervek jóváhagyása folyik és december 31-ig minden üzem megkapja a részletes szakmai tervet. Ez fontos dokumentum, amely megszabja a jövő év feladatait. Éppen ezért szükséges, hogy ezt a tervet ^ nagy körültekintéssel, a lehetőségek messzemenő figyelembevételével állítsák össze, mert ezzel egyik fontos feltételét valósítjuk meg a jövő évi feladatoknak. Azonban még a vasas és építőipari üzemeinkben vannak problémák az 1956-os tervvel kapcsolatban. Bár igaz, hogv ezen üzemek is megkapták az - 1)55 «os' terveket, de csak forint értékben. Erre pedig nincs teljes egészében rendelés. Például az Acélárugyárban az 1956-os termelési terv értéknek mintegy 10 százalékra nincs rendelés. A Zf gyva- pálfalvi Bányagépgyárban mintegy egyharmadára. Ez gátolja a tervek felbontását egészen a munkahelyekig. Helyes lenne, ha az illetékes miniszté- riunjok sürgősen intézkednének és a megfelelő segítséget időben megadnák ezen üzemeknek. Az eddigi tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy az egész tervév megindulása tervszerűbben történik, mind a megelőző években. Azonban mégsem szabad elbizakodni, hanem minden erőt összpontosítani kell a tervismerteto értekezletek alapos megszerveze- sére. A tervismertető értekezletek sikerét elsősorban jo politikai és szervező munkával lehet és kell elérni. A dolgozóink javaslatai valóban a terv legfontosabb reszelnek megoldását segítsék. Ennek az a feltétele, hogy az üzemek vezetői fontos feladatuknak tekintsék a tervek részletes felbontását, hogy minden műhely világosan lássa feladatait. Ezért szükséges, hogy a tervismertető értekezletek megtartása előtt az üzemek vezetői, a párt- és a tömesszervezetek bevonásával határozzák meg az egyes műhelyek jövő évi legfontosabb feladatait. Az üzemi párt- és szakszervezeteink lehetőleg minden dolgozóval beszéljenek a legfontosabb kérdésekről. Ennek sokféle módja lehet: csoportos, egyéni beszélgetés, esetleg villámokon, plakátokon, hangoshíradón keresztül hívhatják fel a dolgozókat az üzem előtt al- ló legfontosabb problémákra. Az üzemek vezetői úgy dolgozzanak, hogy a dolgozók többsége becsületbeli, hazafias kötelességének tekintse részvételét a terv vitájában elgondolásainak, javaslatainak kifejtését. Az ellenőrzések során sajnos az derült ki, hogy egyes párt- és szakszervezeti vezetőink keveset foglalkoznak a MAI SZÁMUNKBAN: Megyénk pártszervezeteinek az ifjúság között végzett munkájáról (2. o.) — Kányási hétköznapok. (3. o.) — A szocialista építés élharcosai: a kommunisták (4—5. o.) — Afganisztán (6. o.) — Riport a honti Győzelem Tszből (7. o.) Salgótarján, 1955. I Ma Tizenegy éve szabad Salgótarján a, amikor városunk fel- szabadulásának ff. év- | fordulójára emlékezünk, újból összevetést csinálunk, mi volt tizenegy évvel ezelőtt és mi van ma. Ez adja meg 1944. december 25-nek a jelentősésorolni a sok száz új lakást, az iskolákat, a napköziket, a bölcsődéket, a korszerűsített gyárakat, az új üzemrészeket, hogy megyeszékhely lett a város, hogy a lakossága megduplázódott. lent ez a város életében? Kö- Luby-telepen. Megnyílik aa zel ezer új lakást, új kórházat, Állami Áruház. Korsze.ű színkultúrpalotát, hatalmas szál- házteremmé alakítják át a válódét, iskolákat, új üzleteket, rosi kultúrotthont, beépített A felszabadulás után kapott megyei könyvtár. Szövetkezeti kislakások a Damjanich utcában. széles betonjárdákat! jobb köz- világítást, vízellátást. Parkokat, játszótereket, kétezer személyes strandot, új nyomdát, korszerű kenyérgyárat, sportcsarnokot építünk, sok más között. Ebből a hatalmas tervből 1956 végéig már megvalósul 195 új lakás, köztük 25 új szövetkezeti lakás, 4 új játszótér. A főtéren pihenőpark létesül, közepén szökőkúttal és szoborral. Húsz tantermesre bővítik a Rákóczi úti Általános Iskolát. 75 személyes óvoda, 60 személyes bölcsőde épül a lejtős padsorokkal, bővített színpaddal. Megindul a strandfürdő építése. 28-án ülést tart a városi tanács, melynek fő napirendi pontja ez lesz: Salgótarján ötéves terve. A hangszórókon óz egész város részletesen hallhatja majd. Felszabadulásunk 11. évfordulóján ezzel köszönjük meg szabadságunkat a szovjet harcosoknak, a városért elesett szovjet hősöknek ér ezzel teszünk bizonyságot is, tudtunk élni a kapott szabadsággal. Újabb 23 salgótarjáni munkáscsaiád költözik új lakásába karácsonyra Ezeknek a nyomorlakásoknak a helyén épül az új hengerde. gét. Aki emlékszik a múlt Sál- 1944. december 25. minden- gótarjánjára, hamar elkészül nék a magyarázata, az ítélettel: Felszabadulásunk Néhány nap múlva megin- napja a legfontosabb határkő a dúl az új ötéves terv. Mit je- város történetében. Határkő, mellyel a rabság, a nyomor zárult le egyszer s mindenkorra, és soha nem tapasztalt fejlődés indult meg. tJj város épül, új ember formálódik: szocialista város és szocialista ember. A múlt nyomorlakásokat hagyott itt, ma háromemeletes modernül felszerelt bérpalotákat emelünk. A múltban a létfenntartás okozott legnagyobb gondot, ma a messzi jövőt tervezzük. Húsz év múlva már csak a környező hegyek emlékeztetnek a régi városra. Vannak még nehézségek, hibák, bajok, de a tisztánlátó, öntudatos ember átlát ezeken — előre a jövőbe, melynek formálása ma már a dolgozók ioga, ügye lett. Hosszúra nyúlna most felSalgótarjánban a legutóbbi két hónap során 62 lakást adott át a város dolgozóinak a Nógrád megyei Építőipari Vállalat. Most 8 és félmillió forintos költségből újabb 23 lakásos épület készült el. Szerdán megtartották a műszaki átvételt és csütö ükön a városi tanácson már átvették a kulcsokat a bo’dog lakás- tulajdonosok. így újabb 23 munkáscsalád már új otthonában ünnepelheti a karácsonyt. A nycmorlakások és a kolóniák városából modern, új város épül. Jövő évi tervek ismertetésével. Sok üzemben párttitkáraink, szakszervezeti vezetőink még nem ismerik a jövő évi tervek legfontosabb mutatóit és ígv nem is tudják a dolgozókat mozgósítani. Párt- és tömegszervezeteink a munkájukban fennálló ezen hiányosságokat sürgősen számolják fel és váljanak élenjáró harcosaivá az 1956-os tervek sikeres megvalósításának. A jól előkészített tervismertető értekezlet csak a munka kezdete és továbbra is a fő feladat: a dolgozók mozgósítása, bevonása az üzem előtt álló legfontosabb feladatok megvalósítására. Az 1956-os terv feszes, de reális terv, amelynek' teljesítése nem kis feladat és. hogy ezt teljesíteni tudjuk, az szükséges, hogy a fizikai és műszaki dolgozók összefogva, pártunk vezetésével, kemény, megfeszített munkával harcoljanak pártunk Központi Vezetőségének november 9-i határozata maradéktalan megvalósításáért. Kovács József, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője ♦
