Szabad Nógrád. 1955. december (11. évfolyam. 95-103. szám)

1955-12-21 / 100. szám

1955. december 91, SZABAD IVOGRÜf» S Tartsák be a javítási ütemterveket a gépállomásokon-VMC J0300CŰ00300COOC épállomásainkon még ja­'■r vában folyik az őszi mélyszántás. Ugyanakkor bent a műhelyekben már megindult a gépek javítása. December 10-ig gépállomásaink a beüte­mezett téli gépjavítási tervüket 9,6 százalékra teljesítették. Az esedékes havi tervek teljesíté­sével ez a szám már elérné a 20 százalékot. De gépállomá­saink többsége — különösen a kisterenyei és az érsekvadkerti gépállomás — nem sokat törő­dik a gépjavítások ütemtervé­nek betartásával. Kisterenyén például csak 2,2 százalékra tel­jesítették a javítást. Ez a szám azt bizonyítja, hogy a szántási munka ideje alatt teljesen megfeledkeznek a gépjavítás­ról. Kétségtelen, hogy több he­lyen komoly objektív nehézsé­gek vannak, mint például a szécsényi gépállomáson, ahol a nyolc főből álló műhelylétszám­nak a fele betegség és egyéb okok miatt jelenleg betöltetlen és talán ennek tudható be, hogy a gépállomás 5,1 százalé­kos eredményt ért el a javí­tásban. Az objektív nehézsé­gekre azonban nem letet tel­jes mértékben 'hivatkozni, mert a legtöbb gépállomáson a mű­helymunkások megvannak, ezenkívül minden gépállomá­son részt vehet a javításban már most is az a traktorvezető, akinek a gépe javítás alatt van. Sajnos sok gépállomáson ezt nem használják ki, mint például Pasztán, ahol a trak­torvezetőt más gépre ültették, amikor a sajátját javították. TAecember első dekád jóban ^ a bercelí, a szécsényi és a tolmácsi gépállomáson gép­javítás alig volt. Jóllehet, ez a három gépállomás sem végzett több munkát ezen idő alatt, mint az a gépállomás, amely a fenti tíz napban az előirány­zott javítási ütemtervét telje­sítette. Ezeknek a gépállomá­soknak a vezetői azt tartják, lesz még idő a télen javítani. A javításoknál igen komoly követelmény az ütemterv sze­rinti teljesítés. Ez azért fontos, mert a gépállomási dolgozók premizálása a gépjavításoknál az ütemterv szerinti teljesítés­re van építve. Ennek megfele­lőén az a gépállomás és javító brigád, mely havi előirányza­tát 100%-ra teljesíti, havi keresetének 30-tól 60 százalé­kig terjedő részét prémium­ként kapja meg. Azokban a hó­napokban pedig, amikor a tel­jesítés 100 százalékon alul van, a brigád prémiumot nem kap még akkor sem, ha lemaradást a következő időszakban teljesí­tették. A havi ütemterv telje­sítése még azért is fontos a brigád és annak tagjai részé­re, mert a tárgyhónap tervének teljesítéséért csali akkor fizet­nek ki prémiumot, ha az előző havi munkákat is elvégezték és az esetleges lemaradásokat behozták. Láthatjuk tehát, hogy anyagilag sem közömbös, hogy a tervüket az ütemterv­nek megfelelően végzik-e el. P épállomásaink még jelen­'Jr tős mennyiségű mély­szántással adósak, amelyet ez évben el kell végezni. A mély­szántás! munka mellett egyet­len gépállomási vezető sem nézhet el a gép javítási terv tel­jesítése mellett. Gépállomások vezetői tárgyalják meg, han­golják össze a termelési mun­kákat a gépjavítási munkával. S ha ez megtörténik, akkor mind a két munkaféleséget el tudják végezni. A gépjavítás időbeni elvég­zésének szempontjából nagy jelentősége van a pásztói gép­állomás versenyfelhívásának. A gépállomás dolgozói, vezetői a gépjavítások határidőre és jó minőségben való elvégzésére versenyre hívták ki a megye összes gépállomásait. A ver­senyfelhívásban vállalták, hogy javítási tervüket a beütemezés szerint dekádonként teljesítik, a javítást minőségileg kifogás­talanul végzik. A gépállomáson megszervezik a brigádok verse­nyét stb. A megvei igazgatóság helyesnek tartja a pásztóiak kezdeményezését. Szükséges azonban, hogy gépállomásaink csatlakozzanak a versenyhez. Ezen túlmenőleg helyesnek tartjuk, ha a gépállomásokon belül az egyes brigádok is ver­senyben állnak egymással, mert meg vagyunk győződve, hogy az egészséges verseny nagyban hozzá fog járulni a gépjavítási terv sikeres teljesítéséhez. Schrodt Ernő üzemgazdász Sztálin elvtarssal Még emlékszem, a grófi birtokra: rideg disznót és tehenet őriztem mezítláb — így szórtam el másóknak néhány évemet s emlékszem a tőkés gyárára is — harmincban volt, úgy tél előtt — kitettek az utcára, szó nélkül, mint fölösleges könyvkötőt... Hét esztendőt lengtem az utcákon napszámos apám kenyerén szűkölködve s elvtársak segélyén, künn, a főváros peremén, egy sváb községben proletárok és kulákok között tartva rést s verseim vádló vörösével vadítottam a főügyészt. S mikor országhatárok mozogtak s gyilkolt a germán szolgahad az országfaló tőkések vérbe, aranyba túrták markukat s öldöklésre termelő gyárakban ezer és ezer lázító elvtárs szájáról morajlott a hír; Üzent a szovjet rádió, üzent Sztálin és üzent Rákosi és jött a Vörös Hadsereg s a fasiszták és kapitalisták a bolsevista fegyverek tüzében féregként hulllak s roppant a kizsákmányolok dereka — nem a Nap tüzelt és világított, de Moszkva ötágú csillaga!... Így lettem szabad, s szabad hazám is, vallhattam drága Pártomat s mert Sztálin elvtárs talpra lendített, válthattam munkát, hivatalt. Ha élen vágyók: Pártom bizalma; az erőm: Pártom ereje ... izmosít engem az építésben: éltetőm, Pártom kenyere. Milliók s milliók, kommunisták! — jövőt nekünk a Párt adott! Sztálin elvtárssal győztünk és győzünk jelent és jövendő századot: milliókért harcolunk, rabokat szabad népekké váltani, így válnak a világ uraivá a világ proletárjai! Földeák János Gazdag programot tervezett a most megalakult József Attila olvasómozgalom hágtad megyei bizottsága Salgótarjánban szerdán megtartotta alakuló üléséi a József Attila olvasómozgalom Nógrád megyei''szerve^őbizott-- ’Sága;""" amelynek • tagjai -közé beválasztották a megvei DISZ-bizottság, a megyei ta­nács- népművelési és oktatási osztályának, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának, a me­gyei könyvtár, a MOKÉP, a TTIT és az MSZT vezetőit. Az alakuló ülés részvevői egyúttal megvitatták és összeállították a DISZ Központi Vezetősége által kezdeményezett nagy­szabású jelvényszerző olvasó­mozgalom megszervezésének és lebonyolításának gazdag programját. Az elkészült tervre, jellemző a tanács, a tömegszervezetek és a társadalmi szervek sok­oldalú segítsége és a feladatok közös- -megoldása. - A nvéSyei tanács népművelési osztálya diapozitív filmeket készít a mozgalom népszerűsítésére. A MOKÉP ifjúsági filmmatinék szervezésében nyújt segítséget. A Természettudományi Isme­retterjesztő Társulat előadód­nak és a könyvtárak közremű­ködésével irodalmi estéket, szavalóversenyeket, és könyv- ankétokat rendeznek majd a DlSZ-alapszérvezetek. A leg­több segítséget a könyvtárak adják. A megyei, a járási és az önálló községi könyvtárak olvasómozgalmi kiállítást, ol- vasómozgalmi faliújságot ké­szítenek és külön polcokon ke­zelik majd a jeívényszerzés feltételéül előírt és tanácsolt könyveket. Rövidesen „Me­gyei könyvtáros“ címmel rendszeresen megjelenő kiad­ványt is indítanak, József Attila olvasómozga­lom Nógrád megyei bizottsága első teendői között határozta el, hogy rövidesen 40 község­ben megindítja a mozgalmat. Leghamarább a középiskolák­ban kerül erre sor, hogy a téli szünidőre hazatérő diákok már saját községükben is részt ve­hessenek a mozgalom meg­szervezésében. Litke és Ipolytarnóc közsé­gek után szabadon értékesít­hetik már kukoricájukat Nóg- rádsipek, Nógrádsáp, Ecseg, Kozárd és Kutasó községek dolgozói is. ★ Hétfőtől péntekig itatásos borjúneveléssel és gépi fejes­sel kapcsolatos tanfolyamot rendeznek a szü«'d tangazda­ságban. A tanfolyamon húsz termelőszövetkezet legkiválóbb fejőgulyása vesz részt. ★ Tíz hold heterózis kukoricá­ra és ugyanezen területen köz­tesként export termelésű bab­ra kötöttt termelési szerződést az egyházasdengelegi Petőfi termelőcsoport. ★ 105 traktorvezető és 13 bri­gádvezető teljesítette éves ter­vét megyénk gépállomásain. A legjobb eredményt az erdő­kürti gépállomáson érték el, ahol december I5-ig 22 traktor- vezető és két brigádvezető tel­jesítette éves tervét. ★ 22 mázsa lucernamagot tisz­tít meg naponta a gyommag­vaktól — köztük az aranká­tól — a Kláramajori Állami gazdaságban dolgozó újfajta aprómagtisztító gép. ★ Befejezte mélyszántási ter­vét a szécsényi gépállomás. 1288 holdon végezték el a szán­tást. ami 108 5 százalékos terv­teljesítésnek felel meg. ★ Üj burgonyafajtákat kísér­leteztek ki a Somogy megyei Marietta-pusztai Kísérleti Gaz­daságban. A 7. számú keresz­tezett fajta szárazságtűrő, az 1430-as igen bőtermő. Holdan­ként 190 mázsát ad. ★ Megelőzte a rétsági járás a begyűjtési versenyben a pász­tói járást. A pásztóiak eddig 87,6 százalékban tettek eleget tervüknek. ★ A Magyar írók Szövetségé­nek vezetői baráti eszmecse­rét folytattak a szövetség szék­házéban N. Bammatéval, az UNESCO titkárságának tagjá­val. Megvitatták, hogy az UNESCO nemzetközi szerveze­tének segítségével a magyar írók hogyan szolgálhatnák az eddiginél is hatásosabban a nemzetközi kulturális kapcso­latok továbbfejlesztését. 30 holdon öntözéses gazdál­kodást folytat a jövő eszten­dőben a szurdokpüspöki Béke Termelőszövetkezet. Az öntö­zéses kertészeten kívül a cu­korrépát, a kukoricát és ha szükséges, még a burgonyát is megöntözik. ★ A Borforgalmi Vállalat felhívja vevői figyelmét, hogy december 30-tól január 5-ig leltározás miatt az árukiadás szünetel. Kérik a ve­vőket, hogy borszükségletüket minél előbb biztosítsák, hogy az ünnepek alatt borhiány ne álljon elő. ★ A NÓGRÁD MEGYEI TA­TAROZÓ ÉS ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT a napokban ad át egy kétszobás ikerlakásos nevelői lakást Salgótarján Csizmadia Sándor utcában. ★ A Nógrádi Szénbányászati Tröszt bányaüzemei részére a közeli napokban 11 darab egy- dobos vitta, 5 darab végtelen- kötelű vontatógép, 10 darab V-típusú kaparó, 8 darab szi­vattyú és egyéb gépberendezés érkezik. ★ A NEMZETISÉGI KULTÚR­POLITIKA 10 éve a Magyar Népköztársaságban címmel képes kiadvány jelent meg a hazánkban élő nemzetiségek életéről. ★ MEGKEZDŐDÖTT a téli csúcsforgalom a postánál Eb­ben a hónapban 10—12 ezer­rel több csomagot kézbesítenek a postások, mint az előző hó­napokban. ■k A Termelőszövetkezeti Ta­nács titkársága kiadásában megjelent „A termelőszövetke­zeti csoport mintaalapszabá­lya1’, melyet a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa július 28-i határozatával jóvá­hagyott és megerősített. ★ Az Iparművészeti Múzeum­ban december 23-án kiállítás nyílik. A kiállítás a mézeskalá- csosok és a bábsütők több év­százados népi művészetének gazdag emlékeit, a faragott mézesikalócsformák fejlődését mutatja be. ★ Bartók címmel érdekes és tanulságos ismeretterjesztő mű jelent meg a Békebizottságok Kiskönyvtára sorozatban. Vi­lághírű zeneszerzőnk élettörté­netét, munkáját és állhatatos harcát egyszerű és szórakoz­tató formában tárja az olvasó elé «a kiadvány szerzője. Cso- bádj Péter. A Kiskönyvtár új száma több képet is közöl Bartók Béláról. P. CIIURCILÄVA: SZTÁLIN ELVTÁRS A TANULÓKÖRÖK ÉLÉN ItíJii-bCil lőttem Tifiiszbe, tizenötéves fővel és a vasúti műhelyben kezdtem dolgozni. Nagy­bátyámnál laktam, akihez gyakran ellátogatott Vánó Sztnrua és Sz. Csodrosvili. Es ott, a Gori út emlékezetes házában láttam meg leg­először Sztálin elvtársat. 1899-ben is, a következő évben is résztvet- tem a májusi tüntetésen, de csak nagyon ho­mályosan emlékszem rá, mert nagyon fiatal voltam még akkor és nem értettem meg jól, amit akkor láttam. Az 1900-as májusi tünte­tés után csatlakoztam egy ifjúmunkásokból álló körhöz, amelyet Sztálin elvtárs vezetett. Mintha ma lett volna, úgy látom magam előtt ennek a körnek összejöveteleit. Ott volt Meizuradze, a kovács, Kopaleisvili, az aszta­los, a vasúti műhelyből, aki később a batumi tüntetések során halt meg és Tomaradze, akit később kényszermunkára száműztek. Bennün­ket valamennyiünket Sztálin elvtárs tanított és nevelt a körben. A kör összejövetelei minden alkalommal másutt mentek végbe. Reám az a feladat hárult, hogy esetenként értesítsem Sztálin elvtársat a találkozóhely­ről. Elmentem hozzá a Poti utcára, ahol egy munkás lakásában, szerény, szegényesen be­rendezett szobában élt. Rendkívül pontos volt és ha elment valahová, mindig meghagyta, mikor jön vissza. A körben a tanítás nagyon élénk és érdekes volt. Első beszélgetésünkkor még csak egészen ho­mályos képzeteink voltak a társadalom kizsák­mányolt és kizsákmányoló osztályokra való tagozódásáról. Még nem értettünk ahhoz, hogy általánosítsuk a magunk életének sok je­lenségét. A körben folytatott viták hamar kifejlesz­tették a munkások osztály öntudatát, Az első leclceórán Sztálin elviárs mindnyájunkat ki­kérdezett életéről és munkájáról, hogy ki me­lyik műhelyben dolgozik és mennyit keres. Az első beszélgetések során szegénységünk és jogf osztottságunk okait tárgyaltuk a körben. Sztálin elvtárs részletesen leírta, hogyan harácsolják össze a kapitalisták mérhetetlen gazdagságukat és hogyan küzdenek jogaikért nyugaton a munkások. Sok kérdést tettünk fel és Sztálin elvtárs megvizsgálta, hogy min­dent megértettünk-e, hogy nincsenek-e még homályos pontok. A viták és elóaddsok felölelték a legégetőbb napi kérdéseket és Sztálin elvtárs világos, pontosan megfogalmazott következtetéseket vont le be­lőlük a munkásosztály harcának módszereire és arra, hogyan lehet az életet megváltoztatni. A körökben haladó munkások nevelődtek. Hivatásos forradalmár káderek kerültek ki be­lőlük. Az illegális összejövetelek egyre nehe­zebbé váltak. Kör nem sok volt, a munkások­nak az a szükséglete viszont, hogy megoldást találjanak súlyos problémáikra, nőttön-nőtt. Mindgyakrabban vetődött fel az a probléma, hogy saját illegális sajtónkon át kell szólnunk a munkások széles tömegeihez. És ekkor hirtelen megjelentek a lilabetűs hektografált röplapok. Különösen világosan ráeszméltek a munká­sok saját erejükre, mikor a lenini „Iszkra” szellemében szerkesztett „Erdzola” című ille­gális újság első száma megjelent. Az újság nyomban egész sereg kérdést tisztázott, mely a munkásokat nyugtalanította. A sztálini propaganda lángoló szavai meg­ismertettek bennünket a forradalmi szociál­demokrácia eszméivel. Itt ugyan sohasem volt különbség a szó és tett között. Sztálin a vi­tákon többnyire életünk aktuális kérdéseire terelte a szót, onnan vette jellegzetes példáit és konkréten megmutatta, mit kell tennie min­den munkásnak, hogyan válhatik a tömegek vezetőjévé. Sztálin elvtárs egyszerű, közérthető módon tárta fel a munkások feladatait az önkény­uralom ellen folyó harcban és megtanított bennünket a politikai alapismeretekre. Körünk résztvevői, vezetőjüktől fellelkesedve türel­metlenül várták az alkalmat, hogy tettekre váltsák mindazt, amit a párttól és tanítójuk­tól tanultak. Az alkalom nem váratott magára sokáig. A vasúti műhelyekben sztrájk tört ki. Természe­tesen mi is résztvettünk benne. És nagy örö­münkre szolgált, amikor Sztálin elvtárs azzal bízott meg bennünket, hogy harcoljunk a sztrájktörők ellen. Sztrájkőrségre állított bennünket az üzem­hez vezető minden útvonalon. Nekünk kellett megakadályoznunk a sztrájktörőket abban, hogy a műhelybe lépjenek. Sztálin elvtárs nagyszerűen ismerte a mun­kásnegyedeket. Tudta, hol kell őrséget állí­tani, hogy a harc eredményes legyen és hogy kik erre a legalkalmasabbak. Ezt a megbízást mindig a legiskolázottabb elvtársaknak adta, ezek pedig minden erejükkel azon voltak, hogy kiérdemeljék tanítójuk bizalmát és lel­kiismeretesen teljesítsék utasításait. Majdnem egy teljes évig látogattuk Sztálin elv­társ tanulókörét. Ebben az évben nagyon so­kat tanultunk és egész életünkre megedződ­tünk. Sztálin elvtárs egyénisége mélyen bevé­sődött valamennyiünk emlékezetébe. Még ma is tisztán látom magam előtt: sovány ember, magánéletében szerény, a forradalom ellensé­geivel szemben kérlelhetetlen, minden szavá­ban, minden válaszában világos és közvetlen. 1902-ben Sztálin elvtárs, aki akkor Batum- ban tartózkodott, tüntetést kezdett szervezni a faluban. Kevéssel azelőtt játszódott le a vá­rosban a mindenki számára emlékezetes tün­tetés, amely nagy visszhangot keltett a föld­munkások és dolgozó parasztok soraiban. A tüntetés előkészítésére több elvtársat kér­tek ki Tifliszből, köztük engem is. A demonst­ráció céljaira legalkalmasabbnak a Batum kö­zelében fekvő nagy Kulasi falu látszott. Ott búcsúra nagy embertömegek szoktak össze­csődülni a környező falvakból. A tüntetést is éppen egy il-en vásár idejére terveztük. Vagy huszonötén lehettünk. Ebéd után ki­mentünk a piactérre, ahol ember-ember há­tán volt. Elcsodálkoztunk a jelenlevő rend­őrök és csendőrök nagy számán. Az egész rend­őrfőnökség kivonult Kutaiszból. Ennek elle­nére elhatároztuk, hogy elkezdjük a. dolgot, összegyűltünk, kibontottuk a vörös lobogót és vittük magunk előtt. Rögtön nagy emberiö- meg szegődött hozzánk, amelyre a rendőrök és csendőrök rávetették magukat. Sokunkat ke­gyetlenül elvertek. De mi büszkék voltunk arra, hogy először bontottuk ki a vörös zászlót a grúz faluban. Mikoí Sztálin elvtárs később Batumban talál­kozott velem, egész sor hibánkra figyelmezte­tett, amelyek nélkül a tüntetés még nagyobb ss impozánsabb lett volna. Azért még így is nagy hatása volt. Hiszen Sztálin elvtárs Ba- tumba való megérkezése előtt a mensevikek nemcsak a környező falvakban, hanem Ba­tumban magában is minden forradalmi meg­mozdulás lehetetlenségét prédikálták. A továbbiakban még többször volt alkalmam Sztálin elvtárssal találkozni. A munkások na­gyon szerették és ha meghallották, hogy vala­hol fellép, nagy tömeg gyűlt össze meghallga­sára. Emlékszem még egy 1905-ben Csiatu- riban tartott nagysikerű beszédére, amelyben a mensevikekről tépte le az álarcot. Aki csak egyszer is találkozott Sztálin eiv­társsal, sohasem felejti' el szerénységét, böl- seségét, azt a képességét, hogy szempillantás alatt tájékozódjék a dolgokról, s helyes, vilá- ios utasításokat adjon. De nem fogja elfelej­teni ritka éleslátását sem s azt a tehetségét- hogy az embereket a munkásosztály ügye iránti odaadó, önfeláldozó szeretetre és a for­radalom ellenségeivel szemben való engesz­telhetetlen gyűlöletre nevelje,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom