Szabad Nógrád. 1955. december (11. évfolyam. 95-103. szám)

1955-12-17 / 99. szám

4 SZABAD !Wr.RÍD 1055. december 17. Külpolitikai hírek A „KÉT SZERELEM“ NÓGRÁD MEGYÉBEN Jelenetfelvctel a darabból. A képen: Kondor Ili — Biró Tiha­mér, Kassay Ilona — Fiilöp Kálmán, Tóth Bős ke — Caál La­jos, Simon Vera — Herényi Ottó, Szőke Vilma — JánitsAr Miklós és Geese Károly. Az Állami Faluszínház (Déryné Színház) a Montmart­re! ibolya és a Dankó Pista hatalmas sikerei után megint zenés játékkal, operettel je­lentkezik Nógrád megyében. A ma legnépszerűbb élő operett - szerzőnknek. Fényes Szabolcs­nak dallamai viszik majd si­kerre Boross Elemér érdekes, színes, izgalmas és mulatságos történetét. Boross Elemér, a szerző így nyilatkozik darab­járól: „A Két szerelem című zénás darabomat a Fővárosi Operett­színház mutatta be és játszotta nagy sikerrel. A darabbal a bányászok és állami gazdasági dolgozók életét, sőt szerelmi életét akartam bemutatni egy vidám cselekmény keretében, Borbás András, a régi bányász­család híres tagja beleszeret a szomszédos gazdaság vezetőjé­be, Balogh Annába, kedvéért ott hagyja a bányát és beáll a gazdaságba. Ebből lesz a bo­nyodalom, amely a drámai és vígjátéki, sőt égy pesti édes „vagány“, Dohányos Pista és párja, Jutka, a kis falusi „szárnysegéd“ — a szárnyasok gondozója — személyében bo- hózati elemekkel keveri a Két szerelem történetét, amelyet a legnépszerűbb magyar zene­szerző, Fényes Szabolcs tűz­delt tele olyan dalokkal, ame­lyeket a rádióból és a népsze­rűség. más tájairól ismer a kö­zönség.’* Dr. Bánóczy Dezső ★ A darabot megyénkben a következő időpontokban és helyeken mutatja be az Ál­lami Fafuszínház: Dscemioar 19-én Baqlyasalján, 20-án Szécsénybe i, 21 -á i Salgótar­jánban, 22-é.n Jár.osáknán, 23-án Balassaqya inpton, 25-én Jobbágyiban, 2C-:'n Karancs- kesziben, 27-én Naqybáíony- ban, 28-án Mizsérfán, 29-é > Zaqyvapálfalván, 30-án (szer­vezés alatt), 31-én Diósjenőn, január 1-én Pitéáiron. Szovjet—angol tárgyalások folynak Londonban a kölcsö­nös filmfesztivál megrendezése érdekében. Pári/éban e hét folyamán az Atlanti-tömb országai nemzet­közi diplomáciai tanácskozáso­kat tártának. New York rendőrségét 50Ó0 fővel kell tiővelniök a példát­lan bűnözési hullám leküzdé­sére — Wagner, a város fő­polgármestere közlése szerint. Shakespeare III. Richárd c. drámáját Angliában filmre vették. A főszerepet Lawrence Olivier játssza, aki egyben a rendező is. Halina Czérny Stefánska lengyel zongoraművésznő Chi­cagóban nagysikerű hangver­senyt adott. Az 1955. évi áremelkedés ötmilliárd márkával több ki­adást hárított a nyugatnémet lakosságra az újrafelfegyver- kezési költségek miatt. A Szovjetunió Légfelső Ta­nácsának 16 tagú küldöttségét meleg szeretettel búcsúztatta a Német Demokratikus Köztár­saság fővárosának lakossága. A delegáció két hetet töltött a baráti nép közt. Zongora legmodernebb, nagy templomi h.arrtiöjijum eladó.' Hat­ván, Haívanos út 19. sz. VirináL Kétszemélyes rekámiék. fote­lok. székek hafhavl részletre, etsőr.mdü kivitgibön. Dohány út 5.. Kárpitos. ÜZEMEK! GÉPÁLLOMÁSOK! ÁLLAMI GAZDASAGOK! SZÖVET­KEZETEK! VaUáscuhák, ,mu»ka- ráhák. szefetó'ruhút:, munkákö- penyek és egyéb 'ruházati, cik­kek készítését vagy javítását a megye bármely réseiké i válla­lunk. Balassagyarmati Szabók Szövetkezete. Balasságya.-mái, Telefon: 1Í5. Nem dolgozik sehol? Szerkeszlőség ünkbe <a na­pokban egy levél érkezett, mely fontos, asszonyokat ér­deklő témával foglalkozott. Úgy véljük, hogy több házi­asszony, vagy üzemben, föl­deken dolgozó nő találkozott már ilyen és ehhez hasonló problémával, tehát helyes, ha rovatunkban nyilvánosságra bocsátjuk azt. A levélben fog­laltakkal nem minden kér­désben értünk egyet. Mivel aaonban vitaindító cikknek szánjuk, döntsék el az olva­sók, hogy mit tartanak he­lyesnek, s mit helyteleníte­nék a levélben. Meglátásai­kat közöljék szerkesztősé­günkkel. Reggel nyolc óra után haza­felé tartottunk az orosz nyelv- tanfolyamról-. Az egyik elvtárs kérdést intézett hozzám. — Az elvtársnő nem dolgo­zik sehol? Nem csodálkoztam ezen a kérdésen, mert sajnos mind gyakrabban hallom, de egy ki­csit méregbe jöttem. — Hogyne dolgoznék! Ház­tartást vezetek, két kisfiam van. — Az csak passzió — jelen­tette ki fölényesen — az nem munka — tette még hozzá, mintha nem mondott volna már eleget. — Hát, ha ez nem munka, akkor nem dolgozom sehol! Most hazamegyek a reggeli nyelvtanfolyamról, leülök egy székre és ott ülök estig ölhe­tett kézzel. Nem rakok tüzet, nem öltöztetem fel a gyereke­ket, nem készítek reggelit, nem takarítok, nem etetem meg a disznót, nem bajlódom a tyúkokkal, kacsákkal, nem főzök ebédet, nem ügyelek fel másodikos fiam tanulására, nem nevelem végtelen türe­lemmel kétéves fiamat, és nem ápolsatom őket anyai gyöngéd­séggel, ha betegék, nem mo­i’eok, nem vasalok, nem javí­tok ruhát és ablakot sem tisz­títok. nem is mosogatok egy nap kétszer is, mert minek ’passziózzam. én csak ülök öl- * betett kezekkel és mindezt el­végzi helyettem más. ? Nem tudom mit szólna hoz­zá K. elvtárs, ha egy alkalom­mal megkérné a feleségét, vagy édesanyját, hogy stoppol­ja meg azt a kis lyukat a zok­niján, és ezt a felháborodott feleletet kapná: „ugyan kérlék, csak nem passziózom?!’*. Pasz- sziózz-on csak K. elvtárs az asszonyok helyett a zoknistop- polástól az ingvasalásig (ids pelenkamosás sem ártana!) és kövessék példáját mindazok, akik nem sokra becsülik a háztartásban dolgozó nők mun­káját. Én úgy gondolom, hogy kevés nőt csábít el a hivatás, vagy a rendkívüli munkasze­retet a fakanál mellől. Persze, hogy könnyebb két fizetésből élni, és emellett nem rabja a véget nem érő háztartási mun­kának. Azok a nők, akiket a körülmények kényszerítenék arra. hogy a háztartási munka mellett más munkát is elvégez­zenek, megérdemlik a legna­gyobb tiszteletet. Nem lehet mindenki kiváló munkás. író vagy Kossuth-di- jas, de a háztartást vezető, gyerekekkel bajlódó asszony éppen olyan érték, éppen olyan tiszteletet érdemel, mint az előzők. Hiszen a párt, a kor­mány is mind többet és többet foglalkozik velünk. Nem ok nélkül igyekeznek levenni a terhet különböző háztartási cikkekkel a családban élő nő válláról. Ügy vélem, amikor rendben tartom a férjemet, biztosítom testi-lelki nyugalmát, ha nem is közvetlenül, de éppen olyan értékes, építőmunkát végzek, mint ő a gyárban. Amikor pe­dig gyermekeimről gondosko­dom, nevelem őket, éppen olyan szép, társadalmi mun­kát végzek, mint azok, akik a különböző szervezetekben dolgoznak, és akikről az újsá­gok is írnak. Szeretném, ha megértené K. elvtárs soraim. Ha megértené végre, hogy a háztartási mun­ka is értékes, és az ott dolgozó nő nemcsak passziózik. Bedegi Józsefné Salgótarján MNDSZ beszámoló gyűlés a salgótarjáni járásban A napokban tartotta az MNDSZ salgótarjáni járás el­nöksége fél évi beszámoló gyű­lését, A beszámolót Kelecsényi Ferencné, helyi MNDSZ elnök­nő tartotta. Beszédében a nem­zetközi -'helyzet'' áttekintése után rátért a járási MNDSZ- szérvezet munkájának mélta­tására. Legelőször a kistere- nyei asszonyok jó munkájáról szólt: ■ „A bányászasszonyok gon­dosabban válogatták ki a palát a bányásznap tiszteletére, mint az elmúlt hónapokban. A Vö­rös Október 17 tsz-asszonya pedig 400 mázsa búzát és 300 mázsa árpát aratott a nyáron.’* De jól dolgoztak a karancsaljai MNDSZ-asszonyok is. A 20 be­lépőn kívül, mindannyian resztvettek az agitációs munkában. Más községek tsz-eiben, ahol nagyobb arányban voltak nők, MNDSZ-csoportok alakultak. Sikereket ért el a szervezet abban is, hogy egyes helyeken a tsz-ekben, üzemekben, az asszonyok közül néhányan be­kerültek a vezetőségbe. Jó munkájukat dicsérik Bede- puszta, Luciáivá jól működő gazdaasszonykörei, vagy a számtalan helyen meginduló olvasókörök és természettudo­mányos előadások. Kelecsényi elvtársnő beszá­molójában kitért a feladatok ismertetésére. „Szervezeti hálózatunkat ki kell terjesztenünk a leg­kisebb női közösségig, foglalkoznunk kell az egyéni­leg dolgozó parasztasszonyok­kal is, s bányászasszonyainkat arra ösztönözni, hogy férjeiket a széntermelési tervek teljesí­tésére buzdítsák.’* E gyűlés az eredmények fel­mérésén kívül új feladatokat szabott a tagság számára, új lendületet vitt az MNDSZ munkájába. SZÉNCSATÁK HŐSEI A SZÍNPADON N — Megyei Bányász agy találkozó színhelye volt vasárnap a Salgótarjáni Bányász Kultúrotthon. Ekkor rendezték meg a nógrádi szénmedence bányász színjátszó csoportjainak fesztiválját. Elsőt a megyében, elsőt az országban is. Akik a hét köznapjain azért versenyeznek, hogy több szenet adjanak az országnak, hogy minden tonna terven felül termelt szénnel is a szocialista haza, a nép boldogabb életének megvalósítását hozzák mind közelebbre, akik jelenleg adósság nélkül ebben a versenyben az első helyen járnak, ezen a napon a kultú­rában versenyeztek. Délelőtt 10 órakor indultak el a Bányász Kultúrotthon elől hosszú sorokban tizenöt bá­nyász színjátszó csoport tagjai, a szovjet hő­sök emlékművéhez. A magyar és szovjet him­nusz akkordjai közben elhelyezett koszorú szimbolizálta, hogy a hős szovjet katonák ki­ömölt vérének mennyi, milyen nagy része van ebben a jelentős, szép napban. A színpadra lépő csoportok játéka lelkesedést, szorgalmas készülést — ha egyes csoportoknál nem is elég hozzáértéssel, de — nagy akarattal végzett münkát bizonyít és még mást. Azt, hogy a kultúrfoíradalom nem szó csak, de tíz- és százezreket magába foglaló mozgalom, mely nehéz, de szép útján biztosan elér a győzelemig. A nézőtéren is kultúraktívák. Soha ennyi bányász-színjátszó nem volt egyszerre ebben a teremben. Fiatal díszesek többségükben, de sok közöttük az idősebb bányász is. Egyfelvonásosok; régebbi darabok, szovjet színpadi művek, a múlt rendszer fonákságait nevetségessé tevő, új életünk szépségét, gaz­dagságát ábrázoló színművek követik egymást a színpadon. A fesztivál nagyszabású műsorát az újlak- kotyházai színjátszó csoport előadása nyitja meg. Régi magyar darabbal, a Kocsonya Mi­hály házassága cíművel versenyeztek. Nehe­zén birkóztak vele, gyengén oldották meg, hi­ba volt a szövegtanulásban, de az alakítások néhány része biztató ígéret árra, hogy több segítséggel, alaposabb felkészü’éssel sokkal sikeresebb produkciókra is képesek lesznek. Nagyobb tudóst árult már el a rónabányaiak műsora. Felkai Ferenc: Műhiba című darab­jának előadásában már több volt az igényes­ség. az ügyes, jó aiakítás, de nekik is sokat kel! még gyakorolniok, probázniok, a bennük rejlő színjátszói képességek maximális kibon­takoztatására. Nagyszerű előadás volt a mizserfaiaké. Csató Sándor: Ember lett a lányból című da­rabjával megmutatták, hogyan kell jó témát választani, hogyan kell azt a benne rejlő ér­tékeltek kihozásával, természetes, a tartalom követelte beszédmodorban jó tagjárátással, megfelelő színpadi mozgással előadni. Tisztán csillogtatták meg a darabban rejlő kedves ko­mikumot, és megőrizték ugyanakkor a mon­danivaló komolyságát: a nő egyenrangú mun­kás. Képességben, tudásban, ügyességben is megáll a férfi mellett. Különösen tetszett a közönségnek a Döme gazdát alakító Török Ká­roly játéka, kiemelkedő alakítást nyújtott Barta László is és különös dicséretet érdemei Poprádi Gyula, a rendezőjük. Az együttes já­tékában akadnak még hibák, egy-két szerep­lővel többet kell még foglalkozni, de ennek ellenére műsoruk méltó volt országos hírük­höz, megyénk egyik legjobb kultúrotthoná- hoz. Rau-Albertakna színjátszói Varga Tibor: Békekövet című darabjával versenyeztek. Elő­adásukba több lendületet, a szerepekben való nagyobb elmélyültséget kell vinni. Ke­rülniük kell a felesleges hadonászást, lábdob- bantást, fejrángatást, a rossz hatást eredmé­nyező túlzásokat. Viszonylag kevésbé sikerült előadásukhoz sóik köze %ran annak is. hogy Varga Tibor darabja gyenge, sematikus. Jc Színjátszó Fesztivál — című egyfelvonásosát adták elő, valamivel több sikerrel már a Mátranovák bányatele­piek. ök sem tudtak maradéktalanul megfe­lelni feladatuknak. Hangjuk, arcjátékuk, mes­terkélt volt — nem érződött, hogy a létekből, átélt érzésből jön és ez az alakítást valósze­rűtlenné tette. Szép teljesítmény volt a salgótarjáni Bá­nyász Kultúrotthon Odry Árpád Színjátszókö­rének darabja. Ernst Sach darabját, a Para­dicsomot járó diákot ügyesen, hatásosan mu­tatták be a nézőknek. Rögtönzött, fantasztikus meséjével hogyan csapja be egy furfangos diák a fösvény és álszent asszonyt — eit mondja el a darab sok-sok humorral. A cso­port színjátszói éltek a darabadta lehetősé­gekkel. Különösen jól játszott Potykáné szere­pében Huszár Zoltánná, a diák szerepében pe­dig Haraszíhy Sándor. Jó témát választottak előadásuk tárgyául a somlyói&k, baj volt azonban a jelmezekkel; A rendezőnek több gondossággal kell ügyelni erre is. Az egyik legfiatalabb csoport a salgó- bányai volt. Három hétig tanulták darabjukat, Csapó György művét, a Stratégiát. A fiatal színjátszók nagy része most volt először szín­padon és ez meg is látszott. De sokkal na­gyobbnak kell lenni a dicsérő szónak. Játé­kukban lelkesedés, szorgalmas munka látszott A Boriskát alakító Juhász Rozália, a tanács­tagot alakító Medved László, Nagy István ala­kítója ifj. Csank László, a fiatal esztergályos szerepében Bejczi József tehetséges színját­szók. Sokat kell azonban gyakorolniok és egy dologról szokjanak le sürgősen, az affektáló, éneklő hangról. Karinthy Frigyes: Visszakérem az iskola- pénzt című művével versenyzett a nem régen alakúit baglyasaljai Lenin kultúrcsoport. Ren­dezőjük Verle János példás, jó munkát vég­zett a csoport betanításával. A darab témájá­nak viszont — mint azt a bírálóbizottság is megállapította — a mi életünk számára nincs mondanivalója. A csoport szereplői nemcsak a színpadon tesznek ki magukért. Fekete Jó­zsef kétszeres élmunkás, Paál Sándor kitün­tetett dolgozó a szolgáltató üzemnél, é! munkás Nagyfaludi József, és sorolhatnánk tovább a neveket. Az 1945 óta működő kisterenyei csoport jó darabot választott, előadásuk azonban nem mutatott alaposabb felkészülést. Ez a tízéves csoport sokkal többre is képes. Szél István nagy rendezői tudással készí­tette elő a nagybátonyl csoportot a fesztivál­ra. Móricz: Szegény emberek című novellájá­nak színpadra írt változatát úgy adta elő az egy éve működő lelkes csoport, hogy ez min­den nézőben nyomot hagyott. Megmutatták, hogyan kell e,gy darabba szívet-lelket bele­adni. Igazi, élő alakok mozogtak a színpadon. Gál István és a múlt hónapban 110 százalékot teljesítő Nagy Gábor vájár DISZ-brigád vezető a színjátszáshoz éppen úgy ért, mint a terme­léshez. És mire lenne még képes ez a kollek­tíva, ha — mint Szél elvtárs elmondta — az üzemvezetőség nem gátolná, hanem segítené őket munkájukban! A Zagyvapálíalvi Bányagépgyár színjátszói Jalcev: Őserdő című kis drámáját adták elő. Az író az emberért minden áldozatra kész, új típusú, szocialista ember nagyságát érzékel­teti. Ennek a mondanivalónak elmélyült, ma­gas nívójú, színészi megvalósítása volt ez az előadás. Garamszegi László, a darab egyik alakítója és rendezője, Garamszegi Lászlóné, Rendek Sándor és Rendek Sándorné megér­demelten kapták a nagy tapsot és még külön kell megdicsérni Garamszegi Lászlónét kitűnő alakításáéért. A gyönyörű népi viseletben fellépő kazári népi tánccsoport tánca, Nagy Lenke szavalata (Horváth Imre: Ének a békéről) méltó lezá­rása volt a fesztiválnak. K« o egyfelvonasost választottak a for- gáchiak. Bányai Mária: Üj élet című darabjá­val, mely a jellemek eltúlzása nélkül reálisan mutatta meg a bányász fiáért aggódó, a múlt keserű életétől megviselt, de meg is edzett bányászasszony, a múlt, és a mostani bányász életet összevetni tudó, új módon gondolkozó, a bánya törvényeit ismerő és megtartó, becsü­letes, öntudatos, idősebb bányász, a megté­vedt, de jó útra térő bányászfiatal figuráját. Az előadás jó, hatásos volt. Néha azonban itt is volt túlzás, például többen túlkiabálták sze­repüket. A szorospataki DISZ színjátszó csoport nem tudott megbirkózni a Családi becsület cí­mű Csehov darabbal. A fiatal, 18—20 éves fia­talok túl merészen vállalkoztak. Megfelelőbb, könnyebb darab, sikeresebb szereplést ered­ményezett volna. A nemti-ilonabányai csoport előadása (Király Dezső: Protekció) ném érte el a várt színvonalat. A szereplők élettelenül, természettelenül mozoglak és beszéltek a szín­padon. Játékuk vontatott volt, s ez nagy részt volt tulajdonítható a felszínes rendezésnek, a hiányos szövegtudásnak. Pedig a csoport szín­játszóiban van tehetség — foglalkozni kell velük. Király Dezső: Anyós kell a hozományhoz teso este került sora díjak kiosztásá­ra. Ezüst tárgyak, művészi porcelán dísztár­gyak, csiszolt üvegtárgyak voltak a Bányász Szakszervezet Nógrád megyei Tröszt Bizott­ságának ajándékai. Az első díjat a mizserfaiak kapták. Díjat kaptak a forgáchi, a nagybátonyi, o salgótar­jáni és a Zagyvapálvai Bányagépgyár-i szín- j átszócsopor tok. A jó rendezésért Szél István és Hibó Sán­dor, kiemelkedő alakításukért Garamszegi Lászlóné, Barta László, Bozsolya Lajosné, Roszkov Györgyné és Huszár Zoltánná, vala­mint két kis úttörő-szereplő: Sulyok Gy. Lász­ló és Korholy József kaptak jutalmat. Végezetül meg kell említeni még egy­két tanulságot. Hasznos és nagyon jó úttörő kezdeményezés volt a fesztivál megrendezése. A bányász színjátszóknak alkalmuk volt meg­győződni egymás tudásáról, tanulni, vagy okulni egymástól, tapasztalatokat cserélni egymással. A fesztivál azt is megmutatta, hogy ezek a csoportok tudnak jól-szórakoz- tató, amellett tanító, nevelő előadásokat tar­tani — de sokkal több segítséget, támogatást kell nekik adni az eddiginél, szakmai, anyagi tekintetben egyaránt. Tari István »XXSOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOCJOOOGO* SZABAD NÓGRÁD Az MDP Nógrád megyei Párt- bizottságának lapia Felelős kiadó: Hajdú József Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Damianich út 2. Telefon 18-74. 19-74. 16-83. Terjesztik: a Megyei Postahlvtra Hír!«posztá!ya és hírlopkézbetl' postahivatalok. Előfizetés? posta hivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetés! dl! 3.50 Ft. Szikra Lapnyomda Budapest. VII!.. Rokk Szilárd n ( Felelős vezető: Kulcsár Mihály MEGÉRKEZETT a 38 tm’ kerékpár segédmotor Kapható: szakiizletekben és állami áruházakban Fogyasztói ara: 1480.— Ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom