Szabad Nógrád. 1955. december (11. évfolyam. 95-103. szám)

1955-12-03 / 95. szám

1935. december S. SZABAD xocn'ín 3 j\ KV határoaatánah végrehajtásáért Molnár Janó», az Északáram í zletvezctősrg igazgatója: Minimálisra csökkenti ük a hálózati veszteségeket A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége novem­beri ülésén határozatot ho­zott ipari termelésünk meg­javításának és a műszaki színvonal emelésének felada­tairól. Ez a határozat arról is intézkedik, hogy lényegesen csökkentenünk kell a villa- unosfaálózati veszteségeket. Az ország területén ugyanis a megengedett hálózati fo­gyasztáson felül több száz­ezer kilowattórára tehető az a veszteség, amely a rossz tel­jesítménytényezők, a többszö­rös transzformációk, a. kor­szerűtlen berendezések és há­lózatok miatt az áramszolgál­tató vállalatoknál mutatkozik. Ez alól vállalatunk sem ki­vétel: üzletigazgatóságunk te­rületén a szekunder-hálózato­kon keletkező veszteség egy közepes nagyságú községnek ■— mint például Érsekvadkert, vagy Somoskőújfalu — közel két évi, egy nagyobb köz­ségnek — mint például Szé- csény, vagy Pásztó — körül­belül fél évi villamosenergia fogyasztását teszi kL Miből származik ez a nagy- mennyiségű hálózati energia- veszteség? Részben, abból, hogy a hálózatok niem szab­ványosak, nem megfelelő ke- r esztme tszetű ek. Még nagyon sokszor fordul elő szabvány- talan feszültség, többszörös transzformáció. Részben vi­szont onnan ered a veszteség, hogy a fogyasztók gyakran nem az előírt módon vételezik a villamosenergiát. Egyelőre vállalatunk dolgozói sem el­lenőrzik megfelelően az el­fogyasztott villamosenergia felhasználását; Ugyanakkor azonban a fogyasztók — első­sorban az átalányfogyasztók <— sem jelentik be legtöbbször az áramszolgáltató vállalat helyi megbízottjainak a laká­sukban történt változásokat. Sok kárt okoz a meddő tel­jesítmény is. Megyénk terüle­tén olyan üzem van, ahol a villamosgépek rossz teljesít­mény-tényezővel dolgoznak. Egyes üzemek az elfogadható 0,8 teljesítmény-tényező he­lyett 0,5—0,6 teljesítmény­tényezővel üzemeltetik elek­tromos-berendezéseiket. Ezek a rossz teljesítmény-tényezők okozzák, hogy vállalatunk te­rületén annyi a meddő fo­gyasztás, hogy ha ezt a vil- lamosenergia mennyiséget hasznos fogyasztásként hasz­nálnánk fel, az elegendő len­ne Salgótarján város — bele­értve az üzemeket is — igé­nyeinek kielégítésére. Feltét­lenül szükséges tehát, hogy az üzemek, gyárak felülvizs­gálják beépített villamosgé­peiket a meddőség minimá­lis színvonalra való csökken­tése érdekében. Erre a Köz­ponti Vezetőség határozata is kötelez minden üzemet. Természetesen elsősorban a mi kötelességünk, hogy a to­vábbi veszteséget megszün­tessük. Üzletigazgatóságunk a hálózati veszteségek csökken­tése érdekében a következő intézkedéseket teszi: A legrövidebb időn belül meg akarjuk szüntetni a nem szab­ványos feszültséget. Ezzel egy­idejűleg a többszörös transz- formációkat is megszüntetjük. A transzformátorok kihasználásának előse­gítésére gondos méré­sek alapján felülvizsgáljuk a transzformátorok leterheltsé­gét és ahol nagy eltérés mu­tatkozik, kicseréljük azokat. A hálózatveszteség csökkentése és az üzembiztonság fokozá­sa érdekében az elavult háló­zatokat felújítjuk, illetve re­konstrukciós munkákat vég­zünk rajtuk. így többek kö­zött szabvány!eszültségi-e épít­jük át Salgótarján szekunder- hálózatát, ugyanakkor a város közvilágításának vezérlését is átalakítjuk úgy. hogy a közvi­lágítás a rendeltetési időben megfelelően működjön. Minden erőfeszítést megteszünk annak ér­dekében. hogy a terv­szerű, megelőző karbantartást maradd ctalanul végrehajtsuk. Főleg arra törekszünk, hogy a távvezetékieket feszültség­mentes állapotban teljesen felülvizsgáljuk. Brigádokat szerve­zünk a fogyasztók vil­lamosenergia felhasz­nálásának felülvizsgálására. Elsősorban azt kell minde­nütt tisztáznunk, hogy az elfo­gyasztott villamosenergia arányban áll-e a kifizetett fo­rint értékkel. Az üzletigazgatósá­gunkon belül működő műszaki fejlesztési kör rendszeresen ellenőrzi a háló­zatveszteség minimálisra való csökkentését Ha mindezt végrehajtjuk, akkor elegendő villamosener- giával tudjuk ellátni a lakos­ságot, az üzemeket, a gyára­kat, amivel elősegítjük a Központi Vezetőség határoza­tának megvalósítását, a szo­cializmus építését, a termelés növekedését és az életszínvo­nal emelkedését Knkol Emil, a Salgótarjáni Erőmű Vállalat igazgatója Sikeresen fogjuk megoldani a soronkövetkező nagy feladatokat Pártunk Központi Vezető­ségének határozata előírja a villamosenergiatermelés gaz­daságos növelését. Az ország- gyűlésen elhangzott beszámo­lókból tudjuk, hogy 1956-ban lényegesen több villamosener- giát kell termelniük az or­szág erőműveinek, mint az idén. Ezt a nagy feladatot csak úgy oldhatják meg, ha erőműveinket a Központi Ve­zetőség határozatának értel­mében korszerűsítjük, emel­lett fajlagos szénfogyasztásu­kat is csökkentjük. Vállalatunlknál egész sereg intézkedést hozunk a techni­kai színvonal emelésére, ter­melésünk korszerűsítésére, így többek között segédüzemi berendezéseinket, amelyek ed­dig gőzturbina-meghajtással működtek, a jövőben elektro­motor-meghajtással üzemel­tetjük. Ez anyagmegtakarítást is jelent. Egyedül V. számú gőzturbinánk segédüzemének elektromos meghajtásával évente mintegy 110 000 forin­tot takarítunk meg. Nem kielégítő jelenleg erő­művünk tápvíz-előmelegítése. Feltétlenül emelnünk kell a tápvíz hőfokát. Ennek érde­kében az egyik, kis teljesítő­képességű turbinánkat tápvíz- melegítési célra alakítjuk át. Ezzel a megoldással előrelát­hatólag fajlagos hőfogyasztá­sunk jelentősen csökken. Porszén póttüzeíő berende­zésünkkel egyelőre nem tud­juk rostélyos kazánjaink tel­jesítőképességét teljesen ki­használni. Ezért jelenlegi pót­tüzelő rendszerünket átalakít­juk. Beépítünk egy nagy tel­jesítőképességű verőmalmot, ennek segítségével biztosítják a por szenet rostély tüzelésű kazánjaink részére. Ennek az az előnye is megvan, hogy függetlenítjük a rostélytüze­lésű kazánok teljesítményét a porszéntüzelésű kazánokétól, ami különösen a porszéntüze­lésű kazánok főjavítása ide­jén érezteti majd kedvező ha­tását, A villamosén ergiatermelés növelését — s ami ennék egyik igen fontos feltétele: a karbantartási idő rövidítését állítottuk jövő évi MŰSZINT- tervünk középpontjába is. Ez a terv tartalmazza erőművünk 1956. évi teljes beruházási és felújítási programját. Beruhá­zásaink közül különösen je­lentős a salakszállító drótkö­télpálya és a sélakszállító gu- miszatag-rendszer üzembehe­lyezése. Ezék felszerelését jö­vőre befejezzük. A salakszál­lítás teljes gépesítése meg­szünteti erőművünkben a szűk keresztmetszetet. Elengedhetetlen feltétele a műszaki színvonal rendszeres emelésének az újítómozgaiom fellendülése és a dolgozók szakmai képzésének állandó növelése. Mindkét kérdésben tapasztalható előrehaladás üzemünkben. Több hasznos, de korábban be nem vezetett újítást alkalmaztunk az utób­bi időben. Megindítottuk az üzemben a szaíjcmai tovább­képzést, s ezt további tanfo­lyamok szervezésével kíván­juk bővíteni. Csak néhányat említettem megoldandó feladataink kö­zül. ezenkívül még sók tenni­valónk van. Eddigi eredmé­nyeink azonban máris szem- melláthatóan bizonyítják, hogy dolgozóink helyeslik pár­tunk Központi Vezetőségének határozatát és odaadóan küz­denek annak teljes megvaló­sításáért. Bizonyos vagyok benne, hogy a soronkövetkező nagy feladatokat a párt iránymuta­tása alapján sikeresen fogjuk megoldani Újabb 1006 békekisgyűlést tartanak Salgótarjánban A salgótarjáni békebizottsá­gok több. mint 2000 béke-kis­gyűlést tartottak az év eleje óta és az utóbbi napokban mintegy'150 táviratot és leve­let küldtek fel az ENSZ-hez cí­mezve. amelyekben követelik Magyarország felvételét az Egyesült Nemzetek Szerveze­tébe. A városi békebizottság a genfi szellem megőrzése és a békemozgalom kiszélesítése érdekében az elmúlt héten 200 új területi és üzemi béke- bizottságot alakított. Ezzel mintegy 600 dolgozót, háziasz- szonyt és fiatalt vontak be békemozgalmi aktíváik sorai­ba és feladatul adták, hogy a külpolitikai kérdések iránt megnőtt érdeklődésnek eleget téve, rendszeresen tartsanak tájékoztató kisgyűléseket. így Salgótarján dolgozói az év vé­géig 1000 kisgy ülésen be­szélik meg a legidőszerűbb békemozgalmi és külpolitikai eseményeket. PXÁiU*>uCÍM0ü^>üOX300<B00C0Q000Q00000<XXXJ00a0aa00C0000000CXXI000000OOOOOOOOOOOOOOOOQOQOOOCIOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOQ OOOOOOCOOOGOOOOC HOGYAN KÉSZÜLNÉK SZÉNBÁNYÁINK A TÉLRE ? Központi lapjaink a napok­ban közölték a Szénbányászati Minisztérium jelentését, amely beszámol arról, hogy a trösz­tök dolgozói közül jelenleg a nógrádiak járnak az élen. Hétfői adatok szerint a tröszt havi esedékes tervét 103 százalékra teljesítette. A jó termelési eredmények mellett azonban egy pülanatra sem szabad megfeledkezni a téli felkészülés szorgalmazá­sáról, mert az elősegíti a most befejezés előtt álló tervév jobb eredményei mellett a jövőre induló második ötéves terv eredményes megindulását is. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt osztályai közül különö­sen a Termelési, a Gépészeti és a Munka- és Bérügyi Osz­tály dolgozott ki alapos tervet a téli felkészülés jobb megszer­vezése érdekében. A tervek készítőinek és végrehajtóinak 6zeme előtt egyaránt az lebe­gett, hogy biztosítsák a szük­séges munkafeltételeket a bá­nyászok számára. Fussunk át röviden az említett három osz­tály téli felkészülési tervén! A Termelési Osztály a ká- tiyási bányaüzem nyugati Il-es lejtősaknájában a frontfejtés elindítását november hónapra tervezte, ezt határidőre telje­sítette is. Ménkesen november 1-re készültek a VI-os sikló szénmezejének fejtésére, s a fejtés már október hó folya­mán megindult. Az említett két példa azt bizonyítja, hogy a Termelési Osztály minden erejével azon van, hogy bizto­sítsa a dolgozók számára a megfelelő számú, jó munkahe­lyet. A Gépészeti Osztály a terme­lésben ma már nagy jelentő­séggel bíró gépi berendezések zavartalan biztosítására tö­rekszik. Mizserfán, a tröszt legjobban gépesített bánya­üzeménél nagy gondot fordíta­nak a tartalékalkatrészek biz­tosítására. Ezen a téren jelen­leg az a helyzet, hogy minden tartalékalkatrészt sikerült már biztosítani, csupán a csap­ágyak egy része hiányzik még. Elvégezték a talbóvontató vitla generál ja vitását, kijavították, illetve kipótolták a terelőko­rongokat és a tartógörgőket. Végrehajtották a tartókötelek cseréjét, illetve átkötését, 520 folyóméteren. A két szolgáltató vállalat kö­zül a salgótarjáni készített alaposabb és körültekintőbb tervet. Különösen nagy súlyt helyeztek a mozdonyok és a csillék javítására, hogy a szén- szállítást fennakadás nélkül tudják biztosítani. A Munka- és Bérügyi Osz­tály a téli felkészülés során legnagyobb súlyt a meleg ru­hák kiadására, a melegedő he­lyiségek rendbehozására, fűté­sére és a munkásszál lók ké­nyelmének biztosítására for­dította. Az osztály téli felké­szülése érdekében végzett szervező- és ellenőrző mun­káját nagyban akadályozza a táblaüveg hiány. Hiába fűtik a munkásszállókat és az üze­mi épületeket, ha a betört és hiányos ablakokon át beárad a hideg levegő. A bányaüzemek, a két szol­gáltató vállalat és a tröszt osz­tályai erejükhöz mérten fel­készültek a télre, ezt bizonyít­ják a felsorolt példák is. Né­hány nehéz probléma azonban még megoldásra vár;. Első helyen áll ezek közül a bányafa-ellátás, amelynek a megoldása most különösen sürgető, amikor az egyes üze­mieknél a viszontagságos idő­járás beállta előtt bányafatar- talékokat kell összegyűjteni. A tröszthöz tartozó függőak- nókbar^ Hányáson, Tiribisen és Tordas Il-n a tél folyamán gyakran előfordulhat, hogy az akna eljegesedik, s ezt egyelőre fűtéssel nem tudják kiküszöbölni, mert az aknahá­zak nyitottak. A Tervosztály jelenleg foglalkozik ennek az esetleges akadálynak a kikü­szöbölésével. Van még egy megoldásra váró probléma, ez pedig az, hogy a sodronypályá­kat a téli szállítások idején el­jegesedés fenyegeti. Ez az eset­leges akadály az aknajegese- déshez hasonlóan komoly üzemzavarokat idézhet elő. Az említett műszaki problé­mák megoldásában a műszaki dolgozókra, de legfőképp az újítókra hárul nagy feladat. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének leg­utóbbi határozata az ipar további technikai haladásával kapcsolatban többek között ki­mondja: „Gondoskodni kell arról, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus orszá­gok tapasztalatainak széleskö­rű elterjesztése mellett mű­szaki kádereink a technika fej­lődésének a tőkés országok­Az első zárszámadó közgyűlések néhány tapasztalata IVovember 29-ig a keszegi Dózsa, a tolmácsi Sza­badság, a zagyvapálfalvi Vörös Csillag, a bámai Vörös Hajnal, a nógrádsipeki Haladás, a nóg- rádszakáli Tolbuchinf vala­mint a szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezetekben tar­tották meg az évi zárszámadó közgyűléseket. Mit mutatnak e zárszámadó közgyűlések tapasztalatai? A közgyűlések — egy-két tsz kivételével — a gazdálkodás eredményességéről, a szövetke­zeti parasztok növekvő jólété­ről adtak számot. Például a tolmácsi Szabadság Termelő- szövetkezetben Farkas András családja 54 200 forint jövede­lemre tett szert. Az eredmé­nyek láttán új tagokkal gyara­podtak a termelőszövetkezetek. Például a szécsényi II. Rákóczi Tsz közgyűlése hat dolgozó pa­rasztot vett fel a szövetkezetbe. Mind a nyolc termelőszövet­kezetben kifizették a földjára­dékot, amely bizonyítója az alapszabályszerinti működés­nek. az egyre eredményesebb gazdálkodásnak. A földjáradék kifizetésével könnyebben ért­hetővé és elfogadhatóvá tették a szövetkezést, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, főleg a középparasztok szá­mára. Ezek voltak a közgyűlések legfontosabb, legértékesebb ta­pasztalatai. Nézzük a negatív jelensége­ket. A termelőszövetkezeti el­** nökök szöveges gazda­sági beszámolói „szűkmarkúak, élettelenek’* voltak. Nem ele­mezték kellő alapossággal a gazdasági év legfontosabb ter­melési, tenyésztési eseményeit, a szövetkezeti élet való helyze­tét. Igen kevés szó esett a nők, a fiatalok, általában a család­tagok munkába való bevoná­sáról, a helyes munkaszerve­zés kialakításáról, s a munka- fegyelem megszilárdításáról. Kevés gazdasági beszámoló tartalmazta a jövő év felada­tait, különösen a belterjes gaz­dálkodás fejlesztésére irányuló feladatokat. A gazdasági be­számolók nem voltak elég meg- győzőerejűek a közgyűlésen résztvevő egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok felé. Pedig a szöveges beszámolónak az a célja, hogy az elnök az ered­mények értékelésével, a gaz­dálkodásban észlelt hibák őszinte és nyílt feltárásával, a következő év gazdálkodásának irányát szabja meg és ez az iránymutatás már az 1955—56. évi termelési terv és bevétel­kiadási költségvetés elkészíté­sének alapja legyen. Az ilyen beszámolók jobb munkára ser­kentik a szövetkezeti tagságot, s megragadja a dolgozó parasz­tok figyelmét is, elmélyítve bennük a szövetkezetbelépés őszinte gondolatát. ban elért eredményeit is meg­ismerjék.“ Helyes lenne, ha a tröszt műszaki vezetői meghono­sítanák azt az értékes újítást, amelyet a Német Demokra­tikus Köztársaságban a „John Schehr" barnaszénművekben alkalmaznak. Az újítás lényege az, hogy egy készüléket szer­kesztettek, amely a csillék ol­daláról homoksugárral leszedi a rozsdát és műanyagréteggel vonja be azt. « ezáltal meg­akadályozzák, hogy a szén be­fagyjon a csillékbe. Ennek az újításnak az alkal­mazása azt eredményezné, hogy ki tudnák küszöbölni azt a jelentős szénveszteséget, amelyet a csillékbe befagyott szénmennyiség okoz, ami gyak­ran egy mázsa és jobban ki­használhatnák a csillék űr­tartalmát. Küszöbön az igazán hideg időjárás és a havazások sin­csenek már messze, tehát min­den perc drága, amelyet még a téli felkészülésre fordíthat­nak a tröszt fizikai és szel­lemi dolgozói, de ha továbbra is ugyanúgy túl akarják tel­jesíteni a tervet, minit leg­utóbb, legfontosabb felada­tuk a téli felkészülés szorgal­mazása; Kovács János Kevés dolgozó parasztot hív­tak meg a közgyűlésekre. Ez is mutatja, hogy egy-egy tsz-ben szektásnézet uralkodik, s így nincs minden rendben a tsz- tagok, s a dolgozó parasztok baráti kapcsolata terén. Egyes tsz-ek vezetői, mint például a tolmácsi is — a baráti beszél­getés helyett adminisztratív úton. dobszóval hívták meg a dolgozó parasztokat a közgyű­lésre. Meghívót is küldtek ugyan 16 dolgozó parasztnak, s ezek közül csak négyen jelen­tek meg a közgyűlésen. Ez a tény is mutatja: a meggyőző, őszinte, baráti szót semmilyen adminisztratív eszköz nem he­lyettesítheti. A szektás nézetek leküzdése egyik feltétele a zár­számadások sikerének, a tsz- tagok és dolgozó parasztok kö­zötti baráti viszony elmélyíté­sének. Enélkül nem valósít­ható meg a termelőszövetkeze­tek megerősítése, számszerű továbbfejlesztése. A közgyűléseken nem ju­** tott gyakorlati kifejezés­re a szövetkezeti demokrácia; Kevés volt azon szövetkezeti tagok száma, akik hozzászól­tak az elnökök beszámolóihoz. Például Szécsényben csak három tag szólalt fel, pedig húsznál több a II. Rákóczi tag­létszáma. Nehezen hihető el, hogy a többi tizenhétnek ne lett volna helyes javaslata, jó elgondolása a szövetkezeti munka megjavításához. A tagok passzivitásának egyik előidézői a gazdasági be­számolók, amelyek tartalmuk­nál fogva nem nyújtottak le­hetőséget a vitára. Például a nógrádszakáli Tolbuchin Ter­melőszövetkezet gazdasági be­számolóját nem az elnök és a tagság, hanem a járási mező­gazdasági osztály küldötte ké­szítette el saját szájaíze, s el­gondolása szerint. E beszámoló minden lényegtelent tartalma­zott, csak éppen arról nem volt benne szó, hogyan javíthatnák meg a szövetkezet gazdálko­dását. Mi más ez, ha nem a szövetkezeti demokrácia láb- baltiprása?! Várható-e egész­séges vita az ilyen beszámoló után? Nem nem várható. Meg­engedhető-e ilyen segítség- adás? Nem, nem engedhető meg. A tagok passzivitásának má­sik oka, hogy egy-egy közgyű­lésen sok a „reprezentatív em­ber". S amikor elindul ezen emberek felszólalási lavinája, ott bizony nem sok idő jut a szövetkezet igazi gazdáinak: a tagok véleményeinek meghall­gatására. Pedig ez lenne a leg­főbb dolog egy zárszámadó közgyűlésen. Az ilyen hibákat gyorsan ki kell javítanunk, ha azt akarjuk, hogy bátor, ele­ven, szókimondó legyen egy- egy közgyűlés. A zárszámadási közgyűléseit negatív jelenségei fényt deríte­nek a járási pártbizottságok és a járási mezőgazdasági osztá­lyok fogyatékos munkáira. A: eddig észlelt hibákért e párt és tanácsszervek vezetői a felelő­sek. A negatív jelenségeket rövic idő alatt, gyorsan ki kell korri­gálni. Ehhez meg van minder feltétel. A pártbizottságoknál nagyobb gondot kell fordíta niok a zárszámadási előkészü­letek ellenőrzésére, a tsz kom munisták aktivitásának foko zására. A tsz-ben élő kommu­nisták tudják a legjobban hol hogyan kell javítani egy-eg; szövetkezet munkáján. Ezér nekik kell felvilágosítani ; pártonkívüli szövetkezeti tago kát, hogy mily nagy jelentő sége van annak, ha aktival belekapcsolódnak a zárszám adási munkába, ha vélemé nyűk, javaslatuk szerepel a elnök szöveges beszámolójá ban. A fő erőt a szöveges be számolók elkészítésének segíté sére kell mozgósítanunk. [Vagyon helyes, ha a járás pártbizottságok, s a Já rási Tanácsok Mezőgazdaság Osztályai értékelik a lezajlót zárszámadó közgyűléseket, annak tapasztalatait hasznosít ják további munkájukban. Lantos László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom