Szabad Nógrád. 1955. december (11. évfolyam. 95-103. szám)

1955-12-10 / 97. szám

1955. december 10, SZABAD KÓGRXd S HÍREK EGYEDÜLÁLLÓ cukorrépa terméssel büszkélkedhet a me­gyében a pásztói Szabadság Tsz. Megkésve, csak a napok­ban takarították be termésü­ket, amelynek holdankénti át­laga 320 mázsa. ★ JÖL JÖVEDELMEZETT a szerződéses vörösheremag ter­melése a hollókői Dózsa Tsz tagjainak. Az 5 holdról beta­karított magért 33 800 forintot kaptak. ★ ELSŐNEK TELJESÍTET­TE községünk a kukorica be- szolgáltatási kötelezettségét a rétsági járás községei között t— jelenti Vidovszky András felsőpetényi levelezőnk — be­fejeztük az őszi kalászosok ve­tését is. ★ ÉLEN HALAD az ország traktorosainak versenyében Zeke József, a Kisterenyei Gépállomás traktorosa. Nyúj­tott műszakban 993 normál­holdat teljesített, ★ BEFEJEZTÉK az őszi fásí­tást Nógrádon. A község la­kói ötezer jegenye- és eper­csemetét ültettek ki az utak és az árkok mentére, ★ HAT TERMELŐSZÖVET­KEZETET • villamosítanak 1956-ban a pásztói járásban. A villamosítási munkálatokra 218 000 forintot fordítanak. ★ TÖBB MINT 20 000 köbmé­ter silót készítettek eddig me­gyénk gépállomásai. A leg­jobb eredményt a pásztóiak és az erdőkürtiek érték el. ★ FÁSITJÁK a kecskeméti homokot. Az idén hatmillió facsemetét és százezer sorfát ültettek el. Bugacon 320 hek­tárt erdősítettek, ★ 143 000 FORINTTAL aktí­van zárt a ceredi Búzakalász Tsz. A szövetkezet összes zár- számadási kötelezettségét ren­dezte már és ma tartja zár­számadó közgyűlését, ame­lyen 50 000 forintot osztanak ki a tagok között, •k MEGYEI BÁNYÁSZ SZÍN­JÁTSZÓ FESZTIVÁLT ren­dez a Bányász Szakszervezet Nógrád megyei tröszt-bizott­sága a Salgótarjáni Bányász Kultúrotthonban. A nagysza­bású fesztiválon megyénk 16 bányász színjátszó csoportja versenyez. A fesztivál első ré­sze december 11-én, vasárnap délelőtt 10-től 13 óráig, máso­dik része 15-től 21 óráig tart. Ezután díjkiosztás, majd éjfél után 2 óráig tánc következik. ★ SÓSHARTYÁNBAN egy új kultúrotthon épült fel a párt-, a DlSZ-szervczet, a tanács, a lakosság társadalmi munkája nyomán. Már csak a belső sze­relési munkálatok hiányoznak. ★ A MÁTRAVEREBÉLYI FO­TO-szakkör vasárnaponként délután 2-től 4-ig tartja foglal­kozásait. A szakkör szépszámú résztvevője jó munkát végez. Ünnepi készülődés a kereskedelemben Az ünnepek előtti csúcsforga­lom fokozottabban veszi igény­be kereskedelmünket. E napok­ban az élelmiszer-, ruházati-, felszerelési- és luxuscikkeket az átlagnál többen keresik áru­házainkban, földművesszövet­kezeteinkben. Mindenki kutat a boltokban, hogy vajon hozzá­tartozóit mivel lepje meg és saját magának mire lenne szüksége. Mindenki vásárol és ajándékoz. Kereskedelmi dol­gozóink, elárusítóink pedig a legnagyobb igyekezettel elégí­tik ki a vásárlók igényeit, kí­vánságait. Salgótarján főutcáján egy­más után sorakoznak a boltok. Legelőször a zöld, neonfény- nyel kivilágított üzlet hívja fel magára a figjTelmet, a Csemege-bolt. Belül gőzölgő kenyerek, koszo­rúban csüngő Gyulai-kolbá­szok, sajt- és vajtornyok, pa­lackozott borok és pezsgők, táblacsokoládék, szaloncukor és fondant áruból készült vá­rak, cukorkahalmazok, gúlába rakott almakupacok, ajándék- kosarak, ízléses csomagolású szivarféleségek kínálkoznak. Lejjebb az illatszer-, hangszer- és t játékboltban már most is bőséges a válasz­ték: bőrdíszműben, piperecik­kekben, hangszerekben és já­tékokban. Egymás mellett so­rakoznak a fehér, szürke és mahagóni színű csillogó hang­szerek: az idén tangóharmoni­ka bőven kapható. Gyermekek számára azonban az igazi me­seország nélhány lépéssel lej­jebb, a városi tanács mellett levő kiskereskedelmi vállalat helyisége. Barkácsoló szerszá­mok, munkagépek, kalauzkész­letek, gyermek babakocsik, új­fajta „pajtás” vetítőgépek, ba­bák tarka tömege került itt ki­állításra és darusításra. Új­donságként láthatja itt a vá­sárló közönség az autószifont (önműködő szódáspalackot). A Gyermekruházati Bolt áruellátásában nincs hiány. íz­léses, különböző méretű gyer- mekruhák, kötéhyek, fejken­dők, sálak, kesztyűk, kardigá­nok és női fehérneműkkel telt meg az üzlet. Előre elkészített ajándékcsomagok várják ezen­kívül a vásárlókat. A Könyvesbolt polcain Móricz, Mikszáth, Arany, Goncsárov egy vagy több könyvének legújabb ki­adásai húzódnak meg. De meg­található a gyermekek részé­re a Grimm-meséktől kezdve a hajtogató képeskönyvekig minden. A Könyvterjesztő Vál­lalat 80 vásárt készít elő a me­gye különböző pontjain, üze­mekben, tsz-ekben, gépállomá­sokon, hogy a dolgozóknak mi­nél több alkalmuk legyen meg­ismerkedni a világirodalom remekeivel. A jó áruellátásról tanúskod­nak Salgótarján textilüzletei is. Nincs hiány a méterárukban. A legfinomabb szövetek, fla- nell, selyem és szőnyegfélékkel teltek a boltok. Az Ajándékbolt bijou-val, alpakka készletek­kel, dísztárgyakkal, karácsony- fadíszekkel várja a forgalmat Az üzletek körül mindenütt kíváncsi emberek ácsorognak, s a kilincs a téli hideg ellené­re sem hűl ki. A salgótarjáni közönség él az alkalommal — vásárol. Kereskedelem dolgozói azon­ban nemcsak a központ árubő­ségét biztosították, hanem szerte a megyében a legválasztékosabb, legízlése­sebb cikkeket. Mozgó árube­mutató részlegek járják a köz­ségeket egy millió forint érté­kű áruval. így a pásztói föld­művesszövetkezeti részleg Kál- ló, Szirák és Palotásra jutott már el. Zárszámadásokon pe­dig egy-egy földművesszövetke­zeti dolgozó keresi fel a tsz- tagságot, hogy szükséglete iránt érdeklődjék. Kereskedel­mi hálózatunk is fejlődött: Nemti községben új italbolt nyílott meg, Dejtáron vegyes­bolt, Szécsényben pedig egy új felvásárlási raktár. Több he­lyen kiállításokkal egybekötött elárusítás várja a vásárló kö­zönséget. Balassagyarmaton játék- és divatáru kiállítás, Mátranová- kon játékárukiállítás nyílt meg. Az utóbbi helyen a hó közepén ruhabemutató is lesz: A dolgozóknak mindenütt al­kalmuk van arra, hogy bő árukészletben válogassanak, a fenyőfa ünnepre felkészülje­nek. 1TÉLAPÓ-EST Balassagyarmaton A Balassagyarmati Tanító­képző diákjai nevelői és sze­mélyzete e hó 3-án közösen ün­nepelték a télapó-estet. Az est tarka műsorszámai: zongora, hegedű- és énekszámok, hu­moros jelenetek után követke­zett a meglepetés. Teljes sö­tétségben, hangos zaj közepet­te érkezett a télapó, a hosszú szakálas, fehérbundás, piros­arcú öregember, négy fekete ijesztő krampusszal. A kedé­lyes mondóka után kiosztották az ajándékokat, miközben a jók dicséretben, s a „rosszak“ tréfás megrovásban részesül­tek. A hangulat ekkor már a tetőpontján volt, s miután a télapó kíséretével együtt eltá­vozott megkezdődött a tánc, mely csak késő éjszaka ért vé­get. A jól sikerült est, emléke­zetes marad minden résztve­vője számára. Nagy Zoltán Ezüstkalászos tanfolyam a nwrgéspusztas Aranykalászban Ezt mondja a statisztika... 34 ezüstkalászos tanfolyam indul megyénkben. 17-el több, mint az elmúlt esztendőben. Mintegy 100 tsz-tag, egyéni gazda, gépállomási és állami gazdasági dolgozó sajátítja majd el e tanfolyamokon a növénytermesztés, az állatte­nyésztés korszerű módszereit, a legfontosabb talajtani, agro- és zootechnikai tudnivalókat. Nagymértékben megnöveke­dett a tsz-tanf oly amok száma. 17 termelőszövetkezetben in­dultak meg az ezüstkalászos tanfolyamok. ...és így láttak hozzá Mor­gáson. Ritkán forgattak tankönyvet ezen az apró, néhány házból álló kicsiny pusztán azelőtt. Lakói cselédek voltak. Ha főtt, az uraság fejé főtt. hogy lehetne többet kicsikartatni a földből. A cselédeknek nem volt ingük a nagyobb termés­hozam. vagy az állattenyész­tés fejlesztése, nem is vették magukra. De amióta Morgós- pusztán is nagyot fordult a világ, otthonra lelt itt a tan­könyv is, a szakkönyv is. Kü­lönösképpen néhány hónappal azelőttől. mióta egy tagban van már minden talpalatnyi föld, amit az uraságéból 45­ben kihasított a felszabadulás. Egyszóval a közös utat jár­ja már Morgóspuszta népe. Nem mindegy, mit és mennyit ad a közös gazdaság. Nem kö­zömbös senkinek, mennyit hoz majd a búza holdja, meg milyen lesz a jövedelem az állattenyésztésből. Közös a gazdaság, közös az érdek is. Ügy döntöttek a morgósiak, hogy segítségül hívják a tu­dományt — mert többet akar­nak. Nagy volt az öröm, ami­kor megérkeztek az ezüstka­lászos tanfolyam vaskos, zöld- borítású tankönyvei. Számsze- rint 21 darab. Jakus István, Rubik Ferenc, Palik Mihály, Freistág Pál, Zsiga József, Mekota Pál meg a többiek mindjárt kezükbe vették a könyveket és csak vagy há­rom óra múlva tették le. Vé­giglapozták valamennyin. Kü­lönösen a növényápolásról, az állattenyésztésről, a takarmá­nyozásról meg a talajjavítás­ról szóló fejezetek tetszettek nekik. — Ez igen — mondták — ebből sokat okosodik majd az ember. Morgóspusztán bevonják a fiatalokat is a tanulásba. Hadd szokják meg mielőbb, hogy a könyv, a tudomány segítsége nélkül nem sokra megy még a jó gazda sem. És az alig né­hány hete alakult DlSZ-szer- vezet tagjai tán meg is sértőd­nek, ha nem lehetnének ott esténként az idősebbek között, amikor azok éppen a ,jzöld könyvet” forgatják. Balogh Anna, Surányi Júlia, Sóvári Ilona, Csávorszki János, Gu­lyás Vendelné, Cmorek Júlia, Bacija János meg a többiek azt mondják — szeretnék le­pipálni az öregeket. Ám az öregek is ott lesznek ennél a lepipálásnál. Gyönyörűen zöldül az őszi vetés a morgóspusztai határ­ban. Gazdái most szövik új terveiket. Olyanokat, amilye­neket ezen a pusztán még nem szőtt senki. Esténként köny­vet forgatnak kezükben nagy- nagy kedvvel, szorgalommal. Mert — úgy mondják — ter­veik valósággá válásának leg­fontosabb záloga a tudás, az okos földművelés. Ez a zöld- borítású könyv meg éppen arra tanítja őket. Az okos földművelésre. így lesz a még gyerekcipő­ben lépegető szövetkezetből mérföldes léptekkel járó vi­rágzó gazdaság, SALGÓTARJÁN KULTURÁLIS ÉLETÉBŐL A béke szigete |AZ ACÉLÁRUGYÁR színjátszó-csoportja a szovjet-ukrán hét gazdag műsorában Petrov: Béke szigete című nagyszabású színdarabjának bemutatására vállalkozott. A cselekmény hű tükörképe a második vi­lágháborút megelőző pániknak a kapitalista országokban, jelen esetben Angliában. Műfaja: szatíra. Jacobs angol család elmenekül a há­ború pusztításai, borzalmai elől egy lakatlan, még senki által meg nem hódított szigetre. Az idillikus helyzet azonban nem tart sokáig: a feltörő kőolaj — a háború egyik éltető eleme — megzavarja a béke szigete hazug csendjét Az álarc lehull, s az angol, amerikai, japán gyarmatosító szenvedély belesodorja ezt a ki­csiny pontot is a háborúba. Az író az angol szertartásosságot, gondolkodásmódot, az angol politikát egy családon keresztül mutatja be. Mindenki űzi kisded játékait a maga módján, az érvényesülés reményében. Az eszközök kü­lönbözők, de a cél egy: meggazdagodni, ha kell vérontás, ártatlan emberek elpusztítása árán is. Jellegzetes típusai a társadalomnak a tár­salkodónőből milliomos nővé lett Cafrin, Lam- perti, az ügyefogyott gróf, vagy Frank, aki egty szerencsés házasság útján szeretne a titkár szerepétől megszabadulni. |A SZÍNDARAB SZATIRIKUS, de egyben fontos politikai mondanivalója igen komoly kettős feladat elé állította a műkedvelő-csopor­tot. Nevetségessé tenni azt a kapitalista tár­sadalmi réteget, amelyik a háborúval szem­beni védekezésképp homokba fúrja a fejét, majd az igazi arcukat felfedve meggyűlöltetni ezeket az embereket álnokságukért, kapzsisá­gukért. Ez a szatirikus él azonban alig-alig villant meg a máskor oly kitűnő alakításokat nyújtó csoport játéka nyomán. Hasznosi Ibi Mm. Ja­cobs szerepében nem felelt meg a várakozás­nak. Mozdulatai, arcjátéka mesterkéltnek tűn­tek — túljátszottá szerepét. Sajnos a színdarab néhány szereplője éppen így nem találta meg teljesen a légkörnek megfelelő hangot. A leg­természetesebb játékot nyújtotta egyes jelene­tekben Torday Zsuzsa Pamelea és Molnár Sán- dorné- Cafrin. A férfi szereplők között Csics György Mr. Jacobs, Csákvári László az ezre­des és Somoskői István Maycraft alakítása volt jónak mondható. Csics György kitűnően érzé­keltette a Mr. Jacobs viselkedésében végbe­ment változást: hogyan lesz a pacifistából há­borús bűnös. Ezen túlmenően játéka azt is ki­fejezte, hogy békevágya csak külszín volt, 6 így a változás könnyen megtörtént, mihelyt vagyoni érdeke kívánta. Somoskői István May­craft alakítása az angol konzervatívizmust szó­laltatta meg. A régi szokásokhoz görcsösen ra­gaszkodó komornyik állt a nézők előtt, mintha csak Maugham könyvéből lépett volna elő. | A SZÍNMŰNÉL Csics Györgynek és Vertich Józsefnek, mint rendezőiknek nem volt könnyű dolguk. Arra feltétlenül vigyázniok kellett volna, hogy csak annyi színt vigyenek bele egyes alakításokba, hogy ne rikítsanak, ne vál­janak valószínűtlenné, másrészt pedig Frankot és a doktort több elevenséggel, életerővel kel­lett volna ábrázolniok. A díszletek jók voltak. IBIZUNK BENNE, hogy rövid időn belül újra színvonalas, minden szempontból kitűnően elő­adott színdarabot láthatunk az acélgyáriaktól. Wimmer Vali A hazaszeretet nagy költőjét ünnepelte a város | A NAGY MAGYAR KLASSZIKUS Vörös­marty Mihály halálának századik évforduló­ját ünnepeltük december 5-én a Városi Kul­túrotthonban a TTIT és a Megyei Népműve­lési Osztály rendezésében megtartott emlék- ünnepélyen. Az ünnepség gazdag műsora a Szózattal kezdődött. Tallós Endre színművész, a Nép­hadsereg Színházának tagja adta eiő a haza- szeretet legszebb gyöngyszemét. Szavalata hanghordozásban, stílusban tisztán érthető, a tartalomnak alárendelt elmondásban méltó volt a nagy műhöz, a hosszú viharos taps­hoz. | AZ ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉST Szabó Károly, a Balassagyarmati Általános Gimná­zium tanára tartotta. Az utókor szeretetét a nagy költő utáni lelkesedését oltotta beszédé­be. Szónoki melegséggel az irodalomtanár alaposságával emlékezett a nagy költőre. Éle­tére, műveire, mely erényeihez mérve eltör­pülő korlátái, hibái ellenére az egyik leg- örökebb, leghalhatatlanabb költő marad. Aki­nek versét minden magyar gyönyörűséggel olvassa, akitől szép magyar nyelvet, forró ha­zaszeretetei, a munka megbecsülését, az em­beri fejlődés hitét tanulja minden olvasó. — Vörösmarty hazaszeretete a nép szol­gálata volt. Azért lett a liberális nemesből demokrata. A márciusi forradalom előtt két évvel eljutott odáig, hogy a nép szemével nézze az országot: „Neve: szolgálj és ne láss bért. Neve: adj pénzt és ne tudd mért. Neve: halj meg más javáért. Neve szégyen, neve átok: Ezzé lett magyar hazátok“. Szabó elvtérs ezután arról beszélt, hog> bár a forradalom gondolata távol állott a költőtől, de a tragikus időkben egész erejé­vel vállalta a harcot, a szabad és független hazáért. — Semmitől sem olyan idegen a halá' mint a hazaszeretettől. A haza szeretete az élniakarással egyenlő. A költő testét szétdú! hatja a fájdalom, agyát tébolyba kergetheti de nem pusztíthatja el hitét a nemzet életé­ben. A „Lesz még egyszer ünnep a világon" p. kétségbeesésből szakadt föl, de a hazaszere­tet diadalát jelenti — mert az mindennél na­gyobb. A nagy költő figyelmeztető soraival feje« ződött be a beszéd: „Mi dolgunk a világon küzdeni Erőnk szerint a íegnemesbekért Előttünk egy nemzetnek sorsa áll •. | A NAGY TAPSSAL fogadott beszédet Su­rányi Ibolya előadóművésznő két szavalata követte. A Szép Ilonka és a Pétiké című Vörösmarty-vers. Könny szökött a szemekbe, mosoly derült az arcokra a két szép vers szép előadása nyomán. A szavalatot a megye tanács vonósnégye­sének nagy tapssal megköszönt előadása a Lavotta szerenád követte, majd Tallós Endre szavalta el Vörösmarty nagy filozófiai költe­ményét a Gondolatok a könyvtárban címűt. Ezt Bloch: Régi magyar tánca követte a vo­nósnégyes előadásában. Surányi Ibolya Vörös­marty Előszóját szavalta el. Ezután Liszt: IL magyar rapszódiája következett, amelyet hanglemezről hallhatott a közönség. Befeje­zésül pedig Tallós Endre egészen eredeti és új felfogásban szavalta el a Vén cigányt, * | A NAGYSZERŰ MŰSOR méltó emléket szolgáltatott volna a költőnek, csak sajnos, a kép korántsem tökéletes. Hozzá kell még szólni a közönséghez — a megjelentekhez, azután pedig és elsősorban és különösen a megnemjelentekhez. Hogy a közel harminc- ezres Salgótarjánban egy Vörösmarty-ünnep- ségen a közönségnek több mint fele általános és középiskolásokból került ki: ez elszomorító jelenség. Tenni kellene ez ellen valamit azok­nak, akikre a városban a kultúra, a népmű­velés ügye bízatott. A másik. A tanulók ál­landó hangos beszélgetésükkel zavarták a műsort, a méltán várt és érdemelt figyelmet, A rendezők tegyenek róla, hogy ez az árny­folt eltűnjék az ezutáni hasonló jellegű ren­dezvényeken. Tan István Megnyílt a megye első zeneiskolája |A_VÁROS ZENEKEDVELŐINEK régi vá­gya teljesült. A város kulturális életében nagy jelentőségű esemény történt szerdán este a Városi Kultúrházban. Ünnepélyesen megnyílt a város és a megye első állami zeneiskolája, Az elnöklő Jakab Imre elvtárs bevezető szavai után Váczi Gyula, a zeneiskola igaz­gatója a magyar Himnuszt játszotta el, majd dr. Kenyeres Ágnes, a Népművelési Minisz­térium Művészetoktatási Főosztályának veze­tője ünnepi megnyitót mondott. Tolmácsolta Darvas József elvtárs, népművelési miniszter üzenetét, aki sikeres jó munkát kívánt Nógrád megye e jelentékeny kulturális gyarapodásá­hoz, f DR. KENYERES ÁGNES elvtársnő arról beszélt, hogy ez a zeneiskola széles tömegbázist jelent, ahonnan a tehetségesek simán eljut­hatnak a zenei középiskolákba, innen a Zene- művészeti Főiskolára. A most megnyíló zene­iskola módot ad arra, hogy a munkásosztály és a parasztság régen kirekesztett gyerekeit is bekapcsolhassuk a zenekultúrába. De a ze­neiskola ezenfelül még mást is jelent. Széles, zenéhez értő, zenét hallgató és szerető közön­séget nevelünk általa, — A zene nem öncél — mondotta — népünk szocialista nevelését az új embertípus kifor­málását célozza. Az az ifjúság, amely Bach, Beethoven, Liszt, Kodály művein ismeri meg mi a komoly zene, azt nem tudja megkörnyé­kezni a kozmopolitizmus és az munkájában is igényesebb lesz. Befejezésül a pártot, a ta­nácsot kérte álljon az új zeneiskola mellett. Felvetette az iskola helyiség-problémáját, amely mielőbb megoldásra vár. A minisztérium segítségét ígérte és sikert kívánt az intézet működéséhez; | VÁCZI GYULA elvtárs arról beszélt, hogy az iskolának most különös szüksége van a tá­mogatásra, amíg megizmosodva tud haladni a sokszor göröngyös úton. Az iskola működése nem korlátozódhat csak zeneoktatásra, hanem hamarosan a város zenei központjává kell válnia. Elsősorban meg­felelő otthonra van szükség. Ebben nagy fel­adat vár a megalakítandó szülői munkaközös­ségre. Megköszönte a Népművelési Miniszté­rium eddigi támogatását s további segítségét kérte. ■— Most, amikor átveszem az iskola veze­tését, megígérem az iskola tanárikara nevé­ben, hogy Salgótarjánban is megvalósítjuk Bartók és Kodály álmát: a zene mindenkié lesz. 1 AZ ISKOLÁT FEKETE OTTÓ elvtárs, a megyei pártbizottság kultúr- és köznevelési felelőse köszöntötte. Arra kérte az iskola ta­nárait, hogy segítsék a város, a megye önte­vékeny művészeti csoportjait. Párhuzamot vont a múlt sivár kultúrája és a mai között, Kifejezést adott annak a véleményének, hogy a zeneiskola megnyitásával most a megyénk­ben folyó kultúrforradalom újabb jelentős határkövénél állunk. Befejezésül a párt támo­gatását ígérte, arra kérte a megjelenteket, vi­gyék szét szerte a megyébe a most megnyílt zeneiskola hírét, majd sok sikert és jó munkát kívánt. Egy úttörő szavalata következett ezután, majd Váczi Gyula zongorán eljátszotta Liszt: Rákóczi indulóját. | A RÖVID, DE KEDVES ÜNNEPSÉG az űj igazgatónak de elsősorban a nagy zene­művésznek szóló hosszú tapssal ért véget.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom