Szabad Nógrád. 1955. december (11. évfolyam. 95-103. szám)

1955-12-10 / 97. szám

1955. december 10. SZABAD TVŐGRAD imnnDBnnBBMHKBBi 3 Bocsárlapujtőn is van mód a begyűjtési hátralékok rendezésére Decembert mutat a naptár, hamarosan itt az év vége. Még­is sok községben még több száz azoknak a dolgozóknak a szá­ma, akik valamilyen termény­ből. vagy húsféleségből nem teljesítették beadásukat. így van ez Bocsárlapujtőn is. A ki­mutatás szerint közel jár a százhoz, azoknak a dolgozó pa­rasztoknak a száma, akik még nem tettek eleget állampolgári kötelességüknek. Igaz, ezeknek a hátralékosoknak a többsége csak egy-két kilogramm tojás­sal, baromfival, vagy sertéssel tartozik, de „sok kicsi, sokra megy“ — tartja a közmondás. A hátralékosok többsége né­hány holdas gazda. Molnár Lászlónak például két holdja van, mégis 3,6 kilogramm to­jással, 5 kilogramm kukoricá­val és 2,5 kilogramm naprafor­góval tartozik. Vagy Miklós Jó­zsef (Vargec), akiriék 2,5 holdja van, 3 kilogramm tojással, 3 kilogramm baromfival. 34 kilo­gramm kulcoricával, 63 kilo­gramm sertéssel tartozik. A kisgazdákon kívül van néhány 10 holdon felüli is, mint pél­dául Bella Károlyné 14 holdas gazdálltoáó, áki a terményeket ugyan beadta, de sertés-, ba­romfi-, tojásbeadását még a mai napig nem teljesítette. A községi tanács végrehajtó bizottsága úgy határozott, hogy a hátralékosokat elszámoltat­ják. Az eltelt idő alatt közel 70 hátralékost számoltattak el. Amióta ezt teszik, a község egyre közelebb jut az évvégi tervteljesítéshez. Az erélyes fel­lépés eredménye, hogy a járás községei közül a 11. helyre ju­tottak a beadási versenyben. A község becsületes dolgozó parasztjai idejében eleget tet­tek beadási kötelezettségüknek. Tóth Sándor 8 holdas. Cseh Dezső 4 holdas, Miklós Máthé 6 holdas gazdák már régen tel­jesítették beadásukat. Rajtuk kívül még több gazda elmond­hatja, tiszta lappal, adósság és kötelezettség nélkül kezdi meg az új évet. Mert mint Rozgo- nyi gazda mondta: „Nem jó az, ha valamivel tartozik az ember, valamikor úgy is ki kell fizet­ni.“ Igaza van. Bella Károlyné például már 3 éve nem telje­síti sertésbeadását. Ha minden évben rendszeresen tisztázta volna, most nem kellene neki egyszerre 256 kilogrammot be­adni. A községi állandó bizottság és a pártszervezet nagyon ke­vés segítséget adott a beadás teljesítéséhez. A begyűjtési ál­landó bizottság tagjai megelé­gedtek azzal, hogy teljesítették beadásukat, de már azzal nem törődtek, hogy gazdatársaik hogyan teljesítik. Elsősorban nekik és a tanácstagoknak kel­lett volna beszélni a hátralé­kos gazdákkal. A meggyőző szó, a rendszeres felvilágosítás sok gazdánál megértésre talált volna. De ezek elmulasztása nem hozhatott eredményt. Már nem sok idő van hátra az év végéig. Ezalatt a néhány hét alatt el lehet émi, hogy minden hátralékos teljesítse ál­lam iránti kötelezettségét. Jól halad a gépjavítás a Karancskeszi Állami Gazdaságban November 1-én kezdték meg a gépek javítását a Karancs­keszi Állami Gazdaságban is. Az eltelt egy hónap alatt a beütemezett egy erőgépen, egy traktorekén és két darab MIA motoron felül 1 darab szecs- kavágót, 2 darab pótkocsit és 6 darab igáskocsit javítottak ki. A gépek javítását 438 órá­val kevesebb idő alatt végez­ték el, ezáltal 2015 forint ja­vítási költséget takarítottak meg. A javítás menetéről, s az el­ért eredményeikről Détár Ist­ván gépcsoportvezető a követ­kezőket mondta: „A gépjaví­tás megkezdése előtt elhatá­roztuk. hogy ebben az évben nagyobb gondot fordítunk a javítás minőségére. Ugyanaík- kor a kiszabott határidő előtt szeretnénk elvégezni. Ennek érdekében már idejében gon­doskodtunk megfelelő alkat­részekről, hogy ennek hiánya ne akozzon fennakadást. Tud­tuk azt, hogy a javítás minő. ségét nagyban befolyásolja a dolgozók jó vagy rossz mun­kája, ezért megfelelő intézke­déseket tettünk. Idejében be­állítottuk a műhelyekben a kályhákat, beszereztük a tü­zelőanyagot és hozzákezdtünk a meglévő műhelyünk kibőví­téséhez. Míg eddig csak az erőgépeket javítottuk a mű­helyben, a kibővítés befejezé­se után még a munkagépek javítását is jó meleg műhely­ben tudjuk végezni. A dolgo­zókról való megfelelő gondos­kodással, a munka jó meg­szervezésével értük el ezeket az eredményeket és reméljük, hogy a betervezett határidő előtt 15 nappal befejezzük a gépjavítást.” Most úgy szervezték meg a munkákat, hogy a mű­helymunkák mellett min­den felelős traktorvezető részt vész "saját' erőgépének' kijávi- tásában. Egyrészt segít, más­részt pedig ellenőrzi is a mun­A gazdaság elhelyezése nem teszi lehetővé az erőgépek fe­dett színben való tárolását. A szabadban való tárolásnál pe­dig nagy a rozsdásodás ve­szélye. Ennek csökkentése ér­dekében a kijavított erő- és munkagépeket befestik. A gé­pek befestése nincs benne _ a javítási tervben. A dolgozók vállalták, hogy a javításra ki­szabott idő alatt ezt is el­végzik. A javítás nagyrésze még bátra van. A gazdaság dol­gozói továbbra is fokozott gonddal ügyeljenek a javítás jó minőségére. Ha ez így lesz, nem lesz baj a tavaszi szemlén. A téli nemtörődöm­ség tavasszal és nyáron bosz- szulja meg magát, olyan idő­szakban, amikor a mező- gazdaságban minden percet ki kell használni, amikor Min­den gépkiesés mázsákban le­mérhető károkat okozhat a gazdaságnak. A. I. toooci XXXXDOOOOOOOO kak minősegét. úoqoooqoooooooqooooooqoooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooc A termelőszövetkezeti élet krónikája A pásztói járás két termelő­Az erdőkörti Dózsa Tsz új tagjai Még fiatal, kezdő szövetke­zet az erdökürti Dózsa. Alig néhány hete alakult. Azon az őszi estén az alakuló gyűlésen 14 erdőkürti gazda határozta el, hogy a közös gazdálkodás útjára lép. Ma már 25 tagot számlál a Dózsa. A 12 új belépő között van BOCZKO MIHÁLY, aki 6 hold földet vitt a közösbe. szövetkezetében ejtették meg eddig a zárszámadó közgyű­lést. Az egyiket Felsőtoldon, a Május 1-ben, a másikat Ku­tason, a Búzakalászban. Mind­két szövetkezet aktívan zárt. Toldon 39, Kutason 40 forintot ér egy munkaegység. Azonban ez nem fejezi ki hűen a két szövetkezet tagjainak ez évi jö­vedelmét. Ehhez hozzá kell még adnunk a háztájiból szár­mazó tekintélyes jövedelmet, ami különösen a Május 1-ben volt nagy: meghaladja a 8000 Ft-ot. Akad olyan tag is, ame­lyiknek háztáji jövedelme el­éri a 12 000 Ft-ot. ■k Leányával dolgozik Tóth Já­nos a bocsárlapújtői Űj Ba­rázdában. Ketten 142 munka­egységgel zárták az esztendőt. Jövedelmük 36 616 Ft. Vagyis havi háromezer. Háromszor térült a 'kocsi a szövetkezet és a Tóthék háza között, amíg búzarészesedésüket, azt a 30 mázsát hazaszállította. Árpából 14 mázsát kaptak. Cukorrésze­sedésük 118 kg. ★ Lapzártakor érkezett jelen­tés: most végzik a jobbágyi Űj Otthon zárszámadásának meg­erősítését. Előreláthatólag több mint 16 forint készpénzt kap­nak munkaegységenként a jobbágyiak. Bő lesz a termény - részesedés is. Különösen a ker­tészet hozott sókat a konyhára. A borosztás sem marad el. Be- lőle fél liter jut munkaegysé­genként. És, aki cukrozva sze­reti a forralt bort, az tehet be­le cukrot is bőven, mert 31 dekát 'kap minden tag, minden munkaegysége után. ■k A magtermeltető vállalat ar­ról adott hírt, hogy a ceredi Búzakalász 80 holdon termel majd a jövő esztendőben szer­ződéses növényeket. Ez évben csupán a vetőburgonyáért 200 000 Ft. került a szövetkezet pénztárába (nem számítva a megmaradt étkezési és apró burgonyát). Ilyen jövedelem után nem csoda, hogy a Búza- kalász tagjai most 25 1kh vető- burgonyára, 15 kh rövid te­nyészidejű kukoricára, vala­mint 10—10 kh kölesre, hete- róziskukoricára, szöszös bük- könyre, és tavaszbiikikönyre kö­töttek szerződést. ■k Emelkedik a tejhozam a palotási Május 1 Tsz-ben. Szep­temberben két liter volt a fe- jési átlag. Októberben ez a szám már 5,8 literre emelke­dett. Az elmúlt hónapban pe­dig elérte a 6,5 litert. A járás szövetkezeteinek tejtermelési versenyében a palotásiak egyre előbbre kerülnék. A tejbeadás­ban is jobb és jobb eredményt érnék el. Nemrégen második helyezésükért 15 mázsa korpát kaptak jutalmul. Ifj. KAPUSZTA MIHÁLY 4 és fél holddal lépett a Dózsa tagjai sorába. Id. KAPUSZTA FERENC 12 holdas is szakított az egyé­ni gazdálkodással. KONDELLA JÁNOS 7 hold „Mi, iparosok is megtalál- földdel választotta a közös juk számításunkat a szövetke- gazdálkodás útját. A rózsa zetben.” Ezt mondotta POROS eredményei őt is meggyőzték, MIHÁLY, a község kovácsa, hogy a gazdálkodás új forrná- amikor aláírta a belépési nyi- ja sokkal helyesebb. latkozatot. <xxxx>oaoQOQCooooaoooaocaooaoa& 5000000000000000OOOQ AHOL A PALÓC SZŐTTES KÉSZÜL N r r ‘ — Uj üzemház-avci fáson a szécsényi Háziipari Szövetkezetben — A szécsényi Háziipari Szövetkezet fonótermé­ben. Az előtérben Czimer Piroska, népi ipar­művész, a szövetkezet legjobb szövőnője Bereth Ferenc — Magyar Foto „HÉTKÖZNAPI” RIPORTOT készültem ír­ni a szécsényi Háziipari Szövetkezetről. Azzal indultam el, hogy munka közben elbeszélge­tek a dolgozókkal, megnézem, milyen az élet a műhelyekben, amelyek lassanként valóságos üzemmé fejlődnek. Mert négy esztendő alatt nagy utat tett meg a szövetkezet: 1951. végén, a megalakuláskor 49 tagja, s alig néhány gépe volt, ma pedig 204 a tagok száma, 86 szövőszé­ken do goznak, külön előkészítő műhelyük van. Szőtteseiket, palóc-mintákkal ékesített függönyeiket az egész országban szívesen vá­sárolják a dolgozók. Nem győznek eleget ké­szíteni ezekből az ízléses, szép anyagokból. Ilyen egészséges, rohamosan izmosodó közös­ségről hogyne írna szívesen az ember?! Öröm­mel mentem hát Szécsénybe. ahol — megle­petés fogadott. A SZÖVETKEZET HELYISÉGÉBEN ün- nepiesen öltözött vendégek sokadalmának kellős közepébe toppanok. Mi ez? Vendégség ilyenkor, hétköznap? De Papp Ferenc, a szö­vetkezet elnöke már magyarázza is: nagy ün­nepe van a tagságnak, ma nem dolgoznak, de ha akarom, még mielőtt kezdődik az ünnep­ség, nézzem meg, milyen is a szövetkezet. Il­letve milyen volt, egészen máig ... Két magas, erős. pirosarcú Éva: Rádi Éva és Cseri Éva kalauzol. Először a mezőgazda­sági technikum szomszédságába megyünk, ab­ba a házba, ahol az előkészítő műhely van. Tágas, nagy terem ez. Cseri Éva „itthon van“ — Ö is itt dolgozik — s szakértelemmel mu­togatja a fonal útját: — Ahogyan az anyag beérkezik, először er­re a nagy cémázó gépre kerül — magyaráz­za. — Amikor itt szálaztuk, áttesszük a ke- resztorsózóra. aztán amoda a nagy felvetőgép­re. Legutoljára a motringológépen szép, szabá­lyos kötegekbe rendezzük a most már kész fonalat, s úgy küldjük festeni. Három mű­szakban dolgozunk, képzelheti, mennyi anya­got készítünk elő! A festést Budapesten végzik, de utána is­mét visszaküldik a festett fonalat ide, Szé­csénybe, hogy a szövetkezet tagjai megszőjjék. A szövőműhely vagy két utcával odébb van. Kívülről ütött-kopott, viharvert az épület, de a műhely szép tiszta. A mennyezetein itt is, akárcsak az előkészítőben, korszerű neonvilá­gítás. Nyolc szövőszék sorakozik egymás mellett. „Szájukban” még ott az anyag, úgy, ahogyan a munka befejezésekor maradt. Ahány gép, annyiféle ízléses, tetszetős, kedves textiláru: az egyiken k^kmhitás törülköző, a másikon rojtos, finom függöny, a harmadikon konyharu­ha, a negyediken zsebkendő ... Hiába, bőséges itt a választék. Rádi Éva odaül a gépéhez. Meghajtja, köz­ben magyarázza a lábhajtókák működését: „Látja, a két középsővel mintára, a két szél­sővel simára dolgozunk“. Sebesen rohan ide- oda a vetélő. Bizony nem könnyű munka ez, a kéznek is. lábnak is szaporán kell járnia! Nézem a szövögető lányt. Csattog a gép. s a zakatolás ritmusa mintha József Attila so­rainak ütemét idézné: „Szövőlány cukros ételekről álmodik, nem tud kartellekről. S ha szombaton-kezébe nyomják a pénzt s a büntetést levonják: kuncog a krajcár: ennyiért do’gozták. nem épp semmiért”. A SZÖVÖLÁNY. akiről ezt a felejthetetlen portrét rajzolta a költő, a múlté. Rádi Évára és társaira már nem illik a kép. ..Kuncog a krajcár... “? Nos. ők havonta 800 és 1200 fo­rint között keresnek ezért napi 8 (és nem 10 —12) órát dolgoznak. Van közöttük olyan i= aki még többet kap. Sokat eirle'Te1*v Czimer Piroskát, i szövetkezet legjobb szö­vőjét, aki másfél méter szőttest készít na­ponta, mig a töbiek 1—1,20-at. „Cukros ételek .... ” Vajon a mi szövőlá­nyaink álmai, gondjai is ilyenek? Kérdezném, de ahogy megyünk kifelé, Rádi Éva megelőz: — Nem járunk ám mi mindig így! (Hollókői hímzett szoknyát és pruszlikot visel ugyanis). De most az ünnepségre ilyen ruhát kaptunk, mert este mi fogunk táncolni a vendégeknek. Tudja, csak azt bánom, hopv nem a mi szőt­teseinkből csináltatott ruhát a vezetőség. Mennyivel jobb lett volna úgy, hiszen tudunk mi szép ruhaanyagot is szőni, különösen ma­gunknak ..; Nem, itt már minden kérdezősködés felesle­ges. A múlt szövőnői és a szécsényi szövőlá­nyok é etében már csak a munka, a szövő­munka a közös találkozó pont. De még talán ez sem, hiszen Rádi Éváék egyre jobb körülmények között végzik mun­kájukat. Ezt bizonyította az ünnepség is, amelyen az új üzemházat vették át a szövet­kezet dolgozói. Ez a nagy esemény tette ün­neppé a napot, ezért volt munkaszünet, ezért jöttek a vendégek. AZ ŰJ HÁZ a Kossuth Lajos utca sarkán áll. 400 ezer forintos kölcsönt kapott tíz év­re az államtól a szövetkezet, ebből hozták rendbe és bővítették az épületet. Nehéz leírni azt a boldogságot, amelyet Pap elvtárs és a szövetkezet többi vezetőinek arcán láttunk, amikor egyenként mutogatták a vendégeknek a hatalmas, korszerű munkatermet, amely­ben 12 szövőgép dolgozik hamarosan, meg az új csévézőműhelyt, a pompás géppé’, amely megszabadítja a do’gozókat az eddigi kezdet­leges csévézés nehézségeitől. Az épületben női és férfi öltözőnek, zuhany- és kádfürdő­nek, s ami talán a legkedvesebb a dolgozók szemében: barátságos kultúrteremnek is ju­tott hely. A NAGYTEREMBEN, ahol hamarosan he­lyet foglalnak az új gépek is, kora délután az ünnepélyes átadásra gyülekeznek a meghí­vottak. Eljöttek a szövetkezet ba’assagyarma- ti, ludányhalászi, nógrádsápi, ecsegi, érsek­vadkerti részlegének dolgozói, no és természe­tesen maguk a szécsényiek is. Az egyik sa­rokban a nagvlóci részleg taggal — díszes be­kötőkben pompázó asszonyok és lányok — egy­másba karolva énekelnek: Tűzről nattsot kis menyecske vagvok én ... “ Eredeti matyó öl­tözetet is látunk a teremben, Kóró József né, a mezőkövesdi Háziipari Szövetkezet elnöke viseli. De az „rszág más vidékeiről is eljöttek a háziipari szövetkezetek vezetői szécsényi ba­rátaikhoz: a szegediek üdvözletét — egy óri­ási, gyönyörű népi mintákkal teleszőtt terítő kíséretében — Görög András hozta, a heve­siek jókívánságát Tompa Béláné tolmácsolta, a sárköziek Werner Andrásné útján küldték el testvéri ölelésüket. És itt vannak a szövet­kezetiek között a Háziipari és Népművészeti Szövetkezetek Országos Szövetségének veze­tői: Méhész Géza és Móczi András, az elnök­ség tagjai, továbbá a szövetkezet helybeli pártfogói, jóbarátai: Bódi Jánosné országgyű­lési képviselő, Tóth Sándor tanácselnök, az­tán a Nemzeti Bank küldötte, a DISZ titkára, s még sokan mások. AZ ÜNNEPSÉG RÖVID, de meghatóan csa­ládias. Móczi elvtárs a HISZÖV nevében át­adja az új műhelyházat a szécsényieknek és méltatva eredményeiket, további jó munkát kíván nekik. (Jelenleg a második helyen áll­nak a több mint 120 szövetkezet versenyében, s 2 700 000 forint értékű évi tervüket már no­vember 7-re teljesítették!) Bódi elvtársnő, aki már eddig Is sokat tett a szövetkezetért, meg­ígéri, hogy kiharcolja a megfelelő helyiséget a balassagyarmati és nagylóci részlegek szá­mára. A többi szövetkezet képviselői elragad­tatva beszélnek a látottakról, s javasolják, hogy rendezzenek sürgősen tapasztalatcsere- átadást a szécsényi és a hevesi, sárközi, decsi, szegedi dolgozók között. Ez azért is nagyon hasznos, mivel a szécsényi szövetkezet techni­kailag fejlett, a technikai színvonal emelése pedig központi feladata most minden háziipa­ri szövetkezetnek. Lelkes tapssal fogadják a hallgatók Bálint Istvánnénak, a Népi Iparművészeti Tanács képviselőjének szavait, aki bejelenti, hogy a második ötéves tervben Szécsényben megépí­tik és berendezik a Palóc Népművészet Házát. Megtudjuk azt is, hogy a szécsényi szövetke­zet alkotásai, a palóc szőttesek hamarosan ki­kerülnek a világpiacra is. Ez persze még jobb munkára, fokozott felelősségvállalásra kötele­zi a dolgozókat. NAGY TERVEK, szép feladatok ..; Most hétköznap helyett ünnepi hangulatban, a szocializmus építésében elért újabb nagy eredmény megünneplése közben találtuk a szécsényieket, s amikor eljöttünk onnan meg­szólalt a cigányzene, s megkezdődött a tánc. De úgylátszik, érdemes lesz ide máskor is. több­ször is eljönni. Olyankor, amikor a hegedű hangját a szövőszékek csattogás váltja fel itt a nagyteremben! MIKLÖS DEZSŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom