Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)

1955-11-30 / 94. szám

6

SZABAD AOíír'Cd

1955. november 30.

Fordítsunk nagy gondot a községi apaállatok téli takarmányozására

Az állatállomány növelésének elengedhetetlen feltétele a megfelelő számú, eredményesen termékenyítő apaállat. Nem közömbös tehát számunkra, hogy meglevő apaállataink milyen kondícióban vannak, milyen az állatok tartása, gondozása. Helyes tartással és használattal biztosíthatjuk. hogy az apaállat minél hosszabb ideig maradjon a tenyésztésben. Ha egy kiváló minőségű bika a helytelen tartás és használat következtében ötéves korában már selejtezésre kerül, utána — természetes fedeztetés mellett — a legjobb esetben is csak 200— 250 darab utódot nyerünk. Ha tízéves korig használjuk, az utódok száma 600—700 darab is lehet. A rossz tartás és a helytelen gondozás következtében terjesztjük az állattenyésztésünkben még érzékeny károkat okozó brucellózis megbetegedést, amelyet a gondozás és tartás megjavításával nagymértékben megakadályozhatunk.

Az apaállatok használatának idejét befolyásolja azok gondozása. A gyakorlatban azt látjuk, hogy a tenyésztésbe vett apaállatok jelentős része nagyon korán, selejtezésre kerül, éppen a nem helyes gondozás következtében. Felsőtol- don például keveset törődnek az állatok takarmányozásával, így történhetett meg. hogy a községben levő Elit törzskönyvezésű kan hetekig az erdőben kóborolt, majd erősen lesoványodva, félig elvadulva fogták meg Mátraszőllősön. Ilyen gondozással a 6700 forintot érő apaállat egy-két év múlva vágóhídra kerül.

A néhány kilométerre levő Alsótoldon már egészen más a helyzet. A jól működő legeltetési bizottság gondoskodik az apaállatok helyes takarmányozásáról és tartásáról. Az apaállat-gondozó példamutatóan végzi munkáját. A bikákat rendesen jártatja, megfelelően ápolja őket. Az állatok állandóan jó kondícióban vannak. Azokban a községekben, ahol a községi tanács, a legeltetési bizottság feladatának tekinti az apaállatok gondozását, ott van elegendő takarmány, van megfelelő állatgondozó, aki ellátja munkáját.

z apaállatok gondozása, takarmányozása a legeltetési bizottságok feladata. Az ő feladatuk, hogy a rendelkezésre álló tartalékterületekből biztosítsák az apaállatok téli takarmányszükségletét. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyes tanácsok

kevés abraktakarmányt tároltak az apaállatok részére, így a tavaszi fedeztetési idényben a bikák csak szálastakarmányt kaptak. A gyenge kondíció miatt rossz volt a megtermékenyítés, ezáltal kevesebb lett az ellések száma.

Az elkövetett hibából több község legeltetési bizottsága tanult és a nyár folyamán elegendő takarmányt biztosított, a községben levő apaállatok részére. Varsányban például a legeltetési bizottság elnöke. Janik Sándor időben gondoskodott elegendő szálas- és abraktakarmányról, Lehóczki János apaállat-gondozó pedig megfelelően gazdálkodik a rendelkezésre bocsátott takarmánnyal,

IT özségeink többségére jel- V lemző ez. A községi takácsok. a legeltetési bizottságok gondoskodtak elegendő élelemről. Vannak azonban olyanok is. ahol a lehetőségek ellenére sem biztosították az állatok részére szükséges takarmányt. így van ez Jobbágyiban is. A község apaállatainak szálas- és abraktakarmánya csak részben van biztosítva. A legeltetési bizottság nem gondoskodott kellőképpen a kanok takarmányozásáról. Sok esetben hiányzik az abrak. A takarmányon kívül nem megfelelő az állatok elhelyezése, gondozása. Az állat- gondozó elfoglaltsága miatt nem tudja elvégezni a bikák jártatását, így azok az idő nagy részét az istállóban töltik. A hiányosságokért elsősorban a legeltetési bizottság és maga a községi tanács a felelős.

Nem jobb a helyzet Homok- terenyén sem. ahol hatalmas tartalékterülettel rendelkeznek. A terület nagy részén lucernát és baltacin szénát termeltek. A bőséges takarmány begyűjtése, elraktározása évekig biztosíthatta volna az apaállatok takarmányszükségletét. Ezzel szemben az történt, hogy a kaszálókat kiadták részibe a gazdáknak és csak egy részét gyűjtötték be az apaállatoknak. A meglevő készlet csak részben biztosítja az állatok téli takarmányszükségletét. A legeltetési bizottság gyengesége. a tanács nemtörődömsége következtében a meglevő takarmányt elfecsérelték, a szükséges takarmánymennyiséget pedig majd drága áron vásárolják meg.

Kövessünk el mindent, hogy az apaállatok tartása és használata terén az eddigi hiányosságokat és mulasztásokat a legrövidebb időn belül maradéktalanul felszámoljuk.

Természetjáró diákokkal

jelen építése. A tanácsköztársaság harcai, az illegális kirándulások emlékét idézd hazánk és

KULTURÁLIS HÍREK A RÉTSÁGI JÁRÁSBÓL

A romhányi Rákóczi Ferenc Általános Iskola ifjú nevelői, Kárpáti Imre, Dobrocsi Ignác, Gutrai Erzsébet, Ruprecht Erzsébet, Fazekas Ilona, Újhelyi István, Papp Mária tervet dolgoztak ki a községi DISZ-szervezet munkájának segítésére. A tervben szerepel például egy 10 előadásból álló előadássorozat, amelyet Kárpáti Imre tanár tart a magyar irodalom legnagyobb alakjairól.

•k

A diósjenői Petőfi-kultúr- otthon színjátszói még ebben az évben bemutatják Gárdonyi Géza: Fehér Anna című népi drámáját, valamint Hubay Miklós: Egy magyar nyár című színművét. A lelkes színjátszók munkáját Bocskoros István kultúr- otthon-igazgató vezeti.

★

Alsópetényben Laluja Imre vezetésével a községi kultúrotthon színjátszói Füsi József: A certaldói vásár című színművét december végén háromszor adják elő. Most szorgalmasan próbálnak a csoport tagjai.

★

Borsosberényben Szigligeti Ede: A cigány című népszínmű december 25-i bemutatójára készülnek a község színjátszói.

■k

A szentéi lányok Pribeli Gáborné vezetésével szorgalmas munkát végeznek a kézimunka szakkörben. A szakkör jövő év május végéig készített munkaterve szerint a szakköri munkát a legszebb darabok kiállításával zárják.

★

Pusztabodonyban egyelőre öt taggal kézimunka szakkör alakult. A szakkört Kárpáti Imréné vezeti.

★

Szátokon is megindult a kézimunka szakkör. A szakkör tagjai Szőts Attila népművelési ügyvezető irányításával különböző munkadarabokat kötnek, térítőkét horgolnak és hímeznek.

k

Berkenyén Garamvölgyi Gyula vezetésével képzőművészeti szakkör működik. A szakkör december 25-én a tagok műveiből kiállítást rendez.

47 darab birka eladó Bencur- falván Plovec Andrásnál.

Keresünk megvételre 1 darab 15—20 HP lassú járású benzin, egy Diesel üzemü motort. ÉM 3. sz. Kőbánya Vállalat, Recsk. Telefon: Recsk 28.

Kétszemélyes rekamiék elsőrendű kivitelben, nagyon kedvező feltétellel. Budapest. Dohány u. 5.

Á

lláspontunktól 4200 vonásra. a Pécskőtől 1200 méterre fekvő' hidat kiéli elérnünk. Körző már a kézben, tájoló fekszik a nyakba akasztott táblán, a térképen. A tanfolyam „kezdő" részvevői először ismerkednek a tereppel. Elsős gépiparis- ták kis csoportja imául el, hogy megismerje a természetjárás titkait. A kis elsős legény táblája fölé odahajol a negyedikes, aki már három éve forgatja a tájoló korongját és ott áll mellettük az öreg bányász természetjáró, aki fél életen át járta a hegyeket, országot, világot. Elindulunk. A kis vezető nézi a tájolót, számolja a lépést — aiz öreg vezető ellenőrzi, s nyugodtan vár, míg meg nem áll a kis csoport. Itt a híd. A csoport megibapja az új feladatot és keresi az új hidiait, magassági pontot, vasúti elágazást, forrást. Ha megtalálja, lelkes, boldog örömmel megy tovább, ha elvéti, csendben, fejcsóválva keresi, hogy hol tévesztett.

Így kezdődött egy vasárnapi kirándulás, s közben felérve egy-egv háromszögelési pontra, körülnéznünk.

A dombtetőn állunk és elénk tárul a hosszú múlt története, a

Totó-tippünk december

mérkőzésekre:

Budapesti Vasas—Buda4-1

pesti Honvéd

Győri Vasas—Budapesti

2

2

Kinizsi

Dorogi Bányász—Salgótar2

2

jáni Bányász

1

2

Bp. Dózsa—Sz. Törekvés

1

X

Vasas Izzó—Csepeli Vasas

2

1

Eger—Bükkaljai Bányász Hódmezővásárhely—Buda2

1

pesti Építők

2

2

Zalaegerszeg—Kőszeg

1

1

Roma—Internationale

1

1

Milan—Fiorentina

X

1

Racing Paris—Nice

1

X

Sochaux—Lyon

Pótmérkőzések;

X

1

Orosháza—Szolnok Miskolci Dózsa—Debreceni

X

1

Honvéd

2

1

E heti tippjeinket: az első oszlopot Fehér Gyuláné, a Tarlón! Acél szerkesztőségének tagja, a második oszlopot Vágvölgyi Anna, a Nógrádi Bányász szerkesztőié írta.

városunk ezé-p környéke, amelyeket térképpel a kézben járunk. S mennyi lehetőség még! A természet csodálásán, a hősi múlt felidézése, a környék, a hegyele megismerése, a biológiai, természetrajzi Ismeretek gazdagítása, s közben kis közösség kovácsol ódik össze erőssé. Menynyi lehetőség, mennyi ígéret a szabadban!

Mi ezzel milyen kevéssé élünk!

Amikor ezt írom, a rádió vasárnapi levelét olvassa. A Tátrából jött haza és nem látta a Bükkötl — mondja.

Ezek a kis turisták, akik ma ismerkednek a természetjárással, nem szégyenkeznek majd, ha megnőnek. Ezek a diákok ismerni fogják hazájuikiat.

Milyen jó volna, ha nemesek egy kis diákcsoport járná vasárnaponként a hegyeket, hanem sok-eck diáikcsoport és ezek ott találkoznának az Ifjúmunkások csoportjával.

A vasárnapi levél gondolata ég bennem: Lássuk többször vendégül magunkat saját hazánkban! — Lenért A. —

Értesítem az egész Nógrád megye területén lévő vak és csökkentlátókat, hogy megalakult a vakok és csökkentlátók kerületi helyi csoportja. Salgótarján, Bartók Béla u. 13. szám. Minden vak és csökkentlátó tagja lehet.

Tagfelvételhez személyi adatai, szemorvost igazolvány és pontos lakcím szükséges, ügyesbajos dolgaik elintézése végett forduljanak hozzánk. Mindenkinek saját érdeke, hogy a szövetségnek tagja legyen.

Szax Ferenc helyi csoport-titkár

köszönetnyilvánítás

Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik részvételükkel enyhítették özv. Proschek Józsefné temetésén a gyászoló család fájdalmát.

A Szabó-család

SPORT SOROKBAN

Kecskeméti Dózsa —Salqótarjánl Vasas 3:1 (1:1).

Az NB II. bainokság utolsó fordulójaként a Salgótarjáni Va sas Kecseméten játszott a bajnoki pontokért. A két csapat találkozója nagy küzdelmet hozott. Az első félidőben a salgótarjáni fiúi harcoltak ki fölényt, de csak egy gólt tudtak elérni Schott révén. Ezt a gólt azonban a hazaiak ki tudták egyenlíteni.

A második félidőben azután a hazaiak voltak fölényben, s ezt a fölényt azután a csatáraik ered ményesebben tudták kihasználni mint a salgótarjániak, s Így més két gólt helyeztek el Czuder ka pújába. így tehát a két csapat találkozója végeredményben 3:1 arányú hazai győzelemmel ért véget.

Magvar Népköztársaság — Olaszország 2:0 (0:0).

Budapesten hatalmas érdeklődés mellett zajlott le a két nemzet legjobb labdarúgóinak talál kozőja, melyen az első félidőben a magyar fiuk hiába támadtál végig a játékidőt, hiába szögez ték elenfeleiket a kapujukhoz, f jól tömörülő olaszok meg tudtá akadályozni a góllövést.

A második félidőben is szín e egykapura játszott a magyar csa pa’t, de a két gólt mégis csak o? utolsó 10 percben tudták meg szerezni. Az első gólt a 75-szörö: válogatott Puskás szerezte, ma nem sokkal később Tóth II !ö vése talált utat a hálóba. így az után a mintegy 30 éve Magyar- országon veretlen olasz csapat ezen a vasárnapon vesztesként hagyta el fővárosunkat.

Olaszország B —Magyar Népköztársaság B 2:1.

Olaszországban szintén nagy- érdeklődés mellett vívtak csatát a B-csapatok. Itt a szerencse a hazaiaknak kedvezett és kis- arányú győzelmet értek el a magyar csapat ellen.

Megindult a sportakadémia II. tagozata Salgótarjánban

Az elmúlt héten indult mee Salgótarjánban a megyei tanár? tanácstermében mintegy 120 sportember részvételével a sport akadémia egészségügyi tagozata A jelenlévők között szép számban találunk nőket is, akik ige n-aev érdeklődéssel figyelték *.? előadó elvtárs magyarázatát. A 7 érdeklődés azonban, dacára a? első előadásnak, még tovább tar: úgyhogy az MTSB a jelentkezés határidejét november 30-ra ha lasztotta. Tollát a második előadás kezdetéig még jelentkezéseket elfogadnak a sportakadé miára.

A sportakadémia 2-ik előadása november 30-án. szerdán délutá 1 5 órakor lesz ugyancsak a me •gyei tanács tanácstermében, ahol dr. Majzik Sándor tart elöadán „Az edzés hatása az izomrendszerre" címmel.

SZABAD NÖGRAD Az MDP Nógrád megyei Párt- bizottságának lapja

Felelős kiadó: Hajdú József Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Salgótarján, Damjanich út 2.

Telefon 18-74, 19-74, 16-83. Terlesztik: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és hfrlapkézbe?Itő postahivatalok. Előfizetés: posta hivataloknál és kézbesítőknél.

Havi előfizetési díj 3.50 Ft. Szikra Lapnyomda Budapest, VIII., Rökk Szilárd u. 6.

I Felelős vezető: Kulcsár Mihály

Véget értek a rétsági járásban is az 1955. évi labdarúgó-csapatbajnokságok

A járási bajnokság végeredménye a következő:

1. Nógrádi Honvéd 22

2. Romhányi Építők 22

3. Nógrád F. 22

4. Borsosberényi T. 2-2

5. Kétbodonyi T. 22

6. Rétsági Honvéd 22

7. Nagyoroszi Honvéd 22

8. Bánki B. 22

9. Diósjenői T. 22

10. Tereekei-F. 22

11. Nógrádsáp F. 22

12. Szendehely F. 22

Amint a táblázat is elárulja, igen kiegyensúlyozottak voltak az erőviszonyok a bajnokság folyamán, hiszem a csapatokat alig egy-két pont választja el egymástól 0 tabellán. A sportszerűség terén a szendehely-lekkel szemben kellett csak szigorúan eljárni. A tavaszi fordulókban kizárta őket a TSB a további küzdelmekből, s ellenfeleik kapták meg 0:0 gólarán-nyal a bajnoki pontokat.

A nagy küzdelem, amely az

117

2

3

72:23

36 pont

15

3

4

58:28

33 „

lő

3

4

43:31

33 „

12

1

9

39:34

25

11

2

9

34:43

24 „

11

1

10

61:22

23 „

10

3

9

33:34

23 „

10

2

10

26:32

22 „

ü

4

12

32:53

16 ..

5

2

15

19:61

12

5

1

16

19:60

14 ..

2

—

20

7:12

4 „

első helyért folyt, a nógrádi honvédek javára dőlt el. s így megérdemelten nyerték el a büszke bajnoki címet. Borsosberény és Kétbodony csapatai fejlődésről tanúskodnak, különösen az őszi szezonban játszott jól ez a két csapat. Nógrádsápot, dacára az utolsó e'őtti helyezésének, meg kell dicsérnünk, mivel a járás legtávolabb felevő községe, s ennek ellenére becsülettel végig- küzdötte a bajnokságot, s egyetlen mérkőzésről sem hiányzott.

A drégelyi rom

hegy-dombos Nógrádiban járva gyakran szemünkbe tűnik egy-egy várrom — elmúlt évszázadok harcaira emlékeztetve a mai kor emberét. Ügy ülnek a felnyúló bércek tetején, mint hatalmas csontvázak — halottan, csonkán és mégis oly beszélőén: emlékeztetnek, intenek, tanítanak.

Közöttük is a legkedvesebb, a legdrágább Drégely. Drégely lelkesít, az ő szomorú tragédiájával is megörvendeztet, büszkévé tesz. k

S

zőke kis úttörővel, a drégelypalánki általános iskola egyik jelesrendü tanulójával, a csapattanács elnökével: Varró Lajcsivai közeledünk a vár felé. Hagyom, hogy ő magyarázzon és nagyon-nagyon örülök a lelkesedésének, a tudásának, okos szavainak. Gyorsan, nem fáradón lép mellettem a vasút oldalában, a hegyek emelkedőjén. Rámutat az egyik hegyre. Az Aranydomb — mondja —, ide teme ttette Ali, a várat ostromló török basa a vár egykori hős kapitányát: Szondi Györgyöt. A várbérc lábánál egy forrás, a „Sáfárkút“ mellett, hatalmas tölgyre hívja fel a figyelmemet. 400 éves — mondja róla és én elhiszem neki. — Szondi harcai idején hajtatta első leveleit és úgy nőtt, ahogyan a hősi önfeláldozó harc dicsősége, k

F

'lezer méternyi magasan a bérc tetején néhány csonka falrész fogad: a drégelyi rom. A rom valamelyest épebb része az északi oldala, melynek két szélén még jól látszik a két sarokbástya. Délnyugati oldalán egy keskeny fairész mered az égnek s hozzá erősítve egy széltől tépett zászló. Délről még látható a vár trachit- sziklába vágott kapuja, mögötte az őrhely és egy lépcsős folyosó. A vár közepén faágakkal teíehányt sziklába vágott mélyedés, a már be- tömődött százöles kút maradványa. A többi rommaradvány már csak az önkényes és nagyon bizonytalan elképzelésekre jogosíthat ja a szemlélőt. Itt volt talán a vártorony, itt a vár piaca. Most a leomlott kövek között a csipke pirosra érett termése díszlik, hervadó fű borítja a földet. A romok körül a hegy oldalában termésüket, leveleiket hullató tölgyek.

Ködös-szeles őszidő van. A ködhálón a nap csak néha tudja átvetni sugarait — mégis nagyon szép ez a vidék.

A fából ácsolt kilátótoronyból még így is vagy 20 községet belátni. És úgy tűnik, hogy az egész itt található természet beszélget: a zúgó szél, a halvány, erőtlen napsugár, a távolabb kanyargó Ipoly és a szomszédosán emelkedő hegycsúcsok, amelyeket az itt lakó Zerge-bércnek, Kőembemék, Kecskehegynek, Aranydombnak nevez. A völgyben bújó Varga-tó, az oroszi országút mellett a Lány-árok mind, mind a történet, az itteni események tudói. Felidézem emlékezetemben a vár történetét, az 1342-ből származó első okleveles adattól a máig. Tinódi históriájára Bél Mátyás latinnyelvű leírására, iskolás történelemkönyvekre, Kölcsey, Czuczor, Arany versére, a nép mondáira, regéire, emlékezem és összekapcsolom a helyszíni szemlélődéssel, amit a szél, a folyó, a fáik, a hegyek és elsősorban is a kövek mondamak. És a vár sók százéves történetéből néhány nap több, mint a többi száz évek. Nekem nem tűnik most fontosnak, hogy a vár a 13. században épülhetett, hogy a felvidéki bányavárosok védelmét szolgálta, hogy cserélgette gazdáit, hogy lerombolták és újraépítették. A hatszázas évek elején már rom volt a vár, köveit az érseki uradalmi épületek építéséhez hordták ed.

Négyszáz év ezelőttiét, Szondi és hős katonáinak harcát idézgeti itt minden, ez ad jelentőséget mindennek. Ehhez itt az egész környéknek, köze vám. Köze van az egész országnak, arhint ezt a kilátó gerendájába vésett nevek is bizonyítják. A Kővári Ferencé, aki Győrből, a Juhász Ilonáé, aki Makóról és a többié, akik Szegvárról, Szigetújfaluból, Budapestről, Kaposvárról, Szentesről és máshonnan jötték el ide.

Hogyan is történt?

1 rrcy júliusában Ali budai basa elin- _LtDC)^ dúlt tízezer törökkel, négy ágyúval, hat tarackkal Drégely ostromára. A vár közelében — mint Istvánffy Miklós történetíró leírta' — sáncokat ástak, védősövényeket fontak a szomszédos hegy tetején és a felvont ágyúkkal megkezdték a vár falainak szakadatlan lövését. Egy kicsi, gyengén felszerelt vár állott szemben egy hatalmas hadsereggel. 50 török esett egy magyarra.

Nemsokára leomlott a vár bejárata fölött emelkedő torony, maga alá temetve sok magyart, közöttük Szondi kedves hadnagyát, Zolnai Jánost. Azután Ali megsokallta a hosz- szú, sikertelen ostromot és az oroszi plébánost, Mártont küldte Szondihoz. Azt üzente neki, adja fel a várat, hiszen úgyis reménytelen a védekezés. Szabadon, minden bántó- dás nélkül elvonulhat. Szondy azt válaszolta, hogy többre tartja a becsületet az életénél, hogy a várat utolsó leheletéig védelmezni fogja. Két török foglyát gazdagon megajándékozva és két apródját szépen felöltöztetve Alihoz küldte. Ö maga leölte állatait, máglyába hordatta és elégette kincseit, majd vitézeihez buzdító beszédet intézett és közös elhatározással felkészültek az utolsó rohamra.

Hogy hogyan harcolt a maroknyira fogyott

kis védősereg, azt talán az elismerő török történeti források bizonyíthatják a legjobban. Es hogy harcolt Szondi? — „... Mint bástya feszült meg, romlott torony alján, jó kardja előtt a had rendre ledül...“ — írja a költő. Mikor az ágyúgolyó a térdéi érte, térdreereszkedve küzdött tovább az utolsó leheletéig. A hős vezért Ali katonai pompárml temettette el. Zászlót és 'kopjál tűzetett sírjára, elismeréséül annak, hogy mint igazi hős küzdött a hazáért és becsülettel halt érte. A történethez ezután még hozzátette a magáét a nép. A palánlki varga arra az ígéretre, hogy annyi aranyat kap, amennyi a bőrébe fér, elárulta a vár leggyengébb részét. A török beváltotta ígéretét. Lenyúzatta a varga bőrét és megtöltötte azt arannyal. Testét pedig az azóta Varga-tónak nevezett tóba dobatta. A másik monda arról szól, hogy Szondi a várba szorult nőket egy titkos alagúton kibocsátotta a várból, a török azonban észrevette és az azóta Lány-ároknak nevezett helyen lemészárolta őket.

k

T

öbb mint négyszáz év telt el a hősi harc óta és a magyar nép azóta már nemcsak a hódító törökkel számolt le. A szabad Magyarország nem felejtette el Szondi nevét. A drégelyi regék szállnak tovább a nép ajkán, apáról fiúra. Az iskolás padokban évről évre felelevenítik a drégelyi ostrom történetét.

Ősz van. Nemcsak a faleveleik hullanak, de a vár falából is lehull egy-egy morzsa időről időre. De ha a falak mind törpébbek is lesznek, az emlék annál hatalmasabb.

... Beszél tovább itt minden kicsi kő: Magadnál is jobban szeresd a hazát, a népet, a szabadságot! Ezt hirdeti a romladozó rom. a tavaszonként új virágba szökkenő fű és fa és ezt tanulják itt Drégely falainál az évről évre idelátogató emberek.

TARI ISTVÁN