Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)

1955-11-02 / 86. szám

« 1055. november 2. SZABAD \Ór.RÁD KIMSZ-ESTBALASSAGYARMATON “ Sebes István elvtárs, a KIMSZ egykori vezetője a tanítóképzősök között — Az ifjúság között végzett politikai munká- nak is megvannak a maga sajátosságai. Például a közelmúlt történelem tényeit nem elég ismertetni, azokat elevenné, élményszerű­vé kell tenni. Erre kitűnő lehetőség nyílott Balassagyarmaton, a Tanítóképzőben megtar­tott KIMSZ-esten. Amikor öt óra után belé­pett a zsúfolásig megtelt terembe két férfi, a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség egykori tagjai, a megilletődöttség lett úrrá mindenkin. Különös érzés is az, amikor kitárulnak a történelem lapjai, s onnan előlépnek a törté­nelem alkotói, munkásifjak, akik fölött az idő ugyan elröpült, de szívükben ma sem öregek. Az őszhajú Szekér elvtárs lassú, elgondol­koztató szavai elvittek bennünket az 1919-es időkbe, majd az utána követő fehérterror napjaiba. Szavainak nyomdokiba lépkedve ha­marosan ki tudtuk formálni — a magunk szá­mára — az egykori faipari ifit, aki akkor sem beszélt sokat, de cselekedni mert mindig az eszméért. — Hogyan szerveztek politikai jellegű elő­adásokat? — adja fel a kérdést egy leányka. Arca nyomban megélénkül, s mondja: An­dies elvtársnő egy alkalommal sakkozó asztal körül tanított minket. Minden úgy volt, mint­ha csak a sakkozókat figyeltük volna ..; 1i'zután Sebes elvtárs emelkedett szólásra. ^ A haja már deresedő, de szemében még mindig lobbot vetett a fiatalos hév, a lelke­sedés, amikor beszélni kezdett. Szavai felleb- bentették előttünk a múlt fátylát, hogy meg­érthessük, mit jelentett akkor tanoncnak len­ni. S a mozgalom hogyan nevelte a fiatalokat, mikor lett párttag. Feledhetetlen példákon keresztül mutatott rá a kommunista helytállás nagyszerűségére. Beszélt Löwy Sándor elv­társról, akivel együtt dolgozott. „Akkor is október vége volt. S a börtön fa­lai mögött egyre elviselhetetlenebb lett a bá­násmód. A párt utasítására éhségsztrájkba lép­tünk. Eleinte nem vettek erről tudomást. De amikor már két napja nem ettünk — s ezt tette akkor minden kommunista, aki börtön­ben volt —, fenyegettek, sötéttel (zártka) bün­tettek. Meg akartak törni fizikailag, de nem sikerült. Az ételt minden kommunista vissza­küldte. A rábtartók féltek! Nem tudták meg­érteni, hogyan teremtettünk kapcsolatot a kül­világgal. (Ennek a részleteire is kitért). A har­madik napon erőszakhoz folyamodtak. Mester­séges táplálás következett. Lőivy Sándor, bár le volt gyengülve, mégis tiltakozott. S ekkor nyilván nem véletlenül, a légcsőbe eresztették a táplálékot, amitől tüdőgyulladást l<apott s az el is vitte. Löwy Sándor elvtárs 26 évvel ez­előtt halt meg. A börtön volt a kommunisták egyeteme. Nem kívánkoztunk ugyan oda. de ha lebuk­tunk, akkor sem tettük karba a kezünket. Ta­nultunk. Marx Tőkéjét olvastuk. Persze, ezek a könyvek fondorlatos úton jutottak el hoz­zánk. Legtöbbször; más könyviekbe kötötték azokat. Nyelveket tanultunk.” — S amikor hi­tetlenkedő arcokat látott, ezt megtoldotta egy személyes jellegű adattal: „Én három nyelvet tanultam meg, így nem elveszett idő az a 11 év, amit a börtönben töltöttem.“ A szó szót követett, s mi elhallgattuk vol- ^ na a KIMSZ főtitkárának szavait akár reggelig is. Távozásuk előtt még egy-egy aláírást kér­tünk tőlük emlékül a DISZ mozgalmi naptá­runkba. Már búcsúztunk, a kalap is a kezükben volt, amikor Lipták Gyula megkérdezte: — Mi volt Löwy Sándor elvtárs kedves dala? Erre Sebes elvtárs nyomban énekelni kez­dett csendesen. A dallam ismerős volt: Este van már.;; A szövege pedig így szólt: Este van már késő este Az én apám innen messze. Messze, messze a feqyházba Esztendeje van lezárva. A váci út messze terjed, Proletárok dühe gerjed, Felcsap majd a magas égig, Apámat is számonkérik. Lesz még az én apám szabad, Ledőlnek a börtönfalak, Börtönajtók bezárulnak, Jaj lesz majd a burzsujoknak. Három óráig sem voltak köztünk, mégis mai-adandó nyomot hagytak. S talán nem utolsósorban elhintették a közelmúlt történel­me utáni érdeklődés magvait. Rátz Tibor OGOO JOOOQOOOOQOOC PÁSZTOR NÉNI Az évek bizony nem múl­tak el nyomtalanul Pásztor né­ni felett sem, mély barázdá­kat vontak az arcára. Így kül­sőre olyan mint sok más, több mint 60 tavaszt számlált asz- szonytársa. Mégis fiatal ez az asszony. Fiatalosan csillog mindig derűs szeme, sok fia­talt megszégyenítő érdeklődés­sel figyeli hazánk és az egész tálág eseményeit. Ö a legöregebb MNDSZ-el- •nöknő a megyében, de sok fiatal példát vehet róla, lel­kességéről, fáradhatatlan, ki­tartó munkájáról A kis Somlyó-bányatelepen mindenki ismeri özv. Pásztor Jánosnét, 1945 óta mintha ki­cserélték volna. Minden ér­dekli ami a világban történik és ilyen érdeklődést szeretne felkelteni a telepen lakó ösz- szes asszonyban. Ez eddig esaic részben sikerült. Leg­nagyobb bánatára még mindig elég sokan vannak, akik kö­zömbösek, akik így válaszol­nak, ha korunk nagy mozgal­máról, a békemozgalomról és ebben az asszonyok, az anyák szerepéről beszél: „Ugyan Pásztor néni, mit számítunk mi. asszonyok. Eddig se raj­tunk múlott, van-e háború, vagy sem és ezután sem fog“. És Pásztor néni magyaráz, ér­vel fáradhatatlanul, hogy meg­győzze őket az ellenkezőjéről. Beszél Genfről, elmondja, hogy bizony nem a saját jó szí­vük, hanem a népek békeaka­rata ültette le a kapitalistákat a tárgyalóasztalhoz és kény­szeríti őket, hogy megegyezés­sel, békés úton oldják mag a vitás kérdéseket. Elmondja, hány kérdést oldottak már meg így. — Te egyáltalán nem olvasol újságot? — kérdezi ■nem egyszer csodálkozva azok­tól akik azt mondják: „No, majd pont tőlem kérdezik meg akarok-e háborút ?” — Ép­pen hogy tőled kérdezik, tőled és sok millió más asszonytól és mondják azok is, akiktől nem kérdezik, akiknek börtön jár azért, ha mondják. Űj erővel, még nagyobb hit­tel végzi munkáját, amióta r észtvett az anyák országos kongresszusán. Azóta még in­kább hisz abban, hogy megéri a fáradságot, Hogy eddigi munkája nem volt hiábavaló azt boldogan látta már a kongresszusról visszajövet megtartott beszámoló gyűlésen. Ezen az aránylag kis telepen, ahol azelőtt 15—20 asszonynál több nem jött össze egy-egy gyűlésre, akkor több mint negy­venen hallgatták meg őt. Most úgy tervezi, hogy té­len az MNDSZ gazdasszony- köri foglalkozásain sokkal töb­bet beszélgetnek majd a kül­politikai eseményekről. Asz- szonytársait meggyőzi arról, hogy a népek akaratának mi­lyen döntő szerepe van ma már Elszakadt pulóvert kár vol­na elcsúfítani folttal, „stoppo- lással“. Előkeressük hát a megmaradt fonalat, a lyuk két oldalát szálegyenesen kivág­juk. alul-felül visszabontjuk a hibás részt az ép sorokig. Ke­mény papírra körülférceljük a lyukat és nagylyukú tűvel, hosszában szálakat feszítünk egymás mellé. Alul az ép szemsor első szemébe öltünk belülről kifelé és felvezetve a szálat egyenesen, beoltjuk az első. és kifelé a második sze­men. Most újra az alsó máso­dik szembe be- és harmadikba kifelé öltünk, úgy, 'hogy min­den szembe egy be- és egy kiöltés kerül, mint ezt 1-es számú rajzunk mutatja. Ha a függőleges szálak egymás mel­lé sorakozva befödik a lyukat, akkor kezdődik a tulajdon­képpeni beszövés a kötés so­rainak irányában. Ezt a felső szélén kezdjük, oldalt jó mé­az egész világon. Azt Is el akarja nekik mondani, hogy ők azzal tehetnek a legtöbbet, a nagy célért, ha igaz haza­fiaknak nevelik gyermekeiket. Ha munkahelyükön jól dol­goznak. Ha mint háziasszonyok olyan otthont teremtenek csa­ládjuknak, hogy a nyugodt légkörben megpihent, felüdült dolgozók másnap jó eredményt érnek el a gyárban, bányában. Ha felvilágosító szóval fordul­nak azokhoz, akik még mindig közömbösek. Sok sikert kívánunk Pásztor néninek ehhez a munkához. 2. rajz lyen beöltve az ép szemekre, hogy ne foszoljon ki. Belülről kifelé öltünk az első szemsor­ra és a szálat a két felvetett szál alatt vezetve, a kiindulá­si szembe vissza és a követke­ző szembe újra kiöltjük, min­den szembe tehát egy be- és kiöltés kerül itt is. 2-es számú rajzunk világosan mutatja, hogy tömjük ki soronként ha­ladva a nyílást, míg a lyuk ki­töltése tökéletesen sikerül. SZABAD NOGRAD Az MDP Nógrád megyei Párt bizottságának laota felelő« kiadó: Hajdú József kladőhivaT'.» Salgótarián Damlanteh At 2 Telefon 18-74 19-74 16-83 rprteszttle a Meeyei Poetahiva t8l Hfrlaposrtá!-» és blrlac ké7hp<dto brwtahlvatalok Elóflse tés- DostahlvafaloVmál és késbe «(töknél Havi előfizetést dl' 3.50 Ft Szikra Lapnvomde Budapest. VTII RBkk Szllárd-o é Feleld* vezet«: Kttleaár Mihálj A kötött holmi javítása 1. rajz Mindkét tarjáni csapat vereséget szenvedett Szombathelyi Törekvés—Salg. Bányász 3:0 (1:0) No vein bér 6 i TOTÓ-tippünk Szombathelyen Igen nagy ér­deklődés nyilvánult meg a két csapat találkozója iránt, mely létfontosságú volt a hazaiak szempontjából, hiszen a Szom­bathelyi Törekvés erősen benne van a kiesők zónájában, s így minden pontra nagy szüksége van a csapatnak. A mérkőzés legnagyobb része mezőnyjátékkal telt le, mely nagy küzdelmet mutatott. A ha­zaiak csatársora a kínálkozó helyzetet eredményesebben tudta kihasználni, mint a salgótarjá­niaké, ezt mutatta a játék képe, mivel mindkét csapatnak egyfor­mán adódtak gólszeraísi alkal­mai. Az első félidőben ^ tarjáni védelem igen jól látta" el a fel­adatát, s így ekkor nem igen ju­tottak helyzethez a szombathe­lyiek. de mégis egy gólt szerez­tek. A második félidő elején a tar­jám fiúk harcoltak ki fölényt. Bablena lövését nehezen védte a szombathelyi kapuvédö, majd Vasas lövése ment a kapu mellé. Nagymajdon hatalmas lövése adott munkát a szombathelyi ka­puvédőnek. s Szojka bombafeje­se csattant a felső lécen. Ezután feljött a hazai csapat és a játék­idő további részében 2 gólt ért el. így végeredményben 3:0 arányban győzték le a Salgótar­jániakat. Jók voltak; Oláh I., Dávid és Bodon. Debreceni Törekvés—Salgótarjáni Vasas 6:1 Debrecenben játszott vasárnap a Salgótarjáni Vasas, ahol a ha­zai csapat nagy gólarányú győ­zelmet szerzett a tarjáinak-ellen. A gólarány túlzott a játék képe alapján, mivel a mezőnyben egyenrangú félként játszott a Va­sas, de a csatárai a kapu előtt tehetetlennek bizonyultak. A tar­jáni védelem a 6 gól ellenére sem volt rossz, hiszen Csincsik és Kovács volt a csapat két leg­jobbja ezen a találkozón. Dehát az ellenfél csatárainak szinte a lehetetlen is sikerült, és így majd minden kapuelöttl helyzetből gólt tudtak szerezni a debreceniek. A Salgótarjáni Vasas csatárai pedig csak egyet tudtak góllá értékesí­teni. így azután a kapott hat gól ellen Rigó góljával tudtak csak válaszolni a tarjániak. s végered­ményben 6;1 arányú vereséget szenvedtek Debrecenben. Levél Imre Máriának Diós jenére A napokban egy levelet hozott a posta a Nógrád megyei TSB-re, melyben Magyar Kornélia, Magyarország 1954—55. évi női kerékpáros bajnoka, a Budapesti Honvéd sportolója írt Imre Máriának, az 1955. évi Falusi Spartak’ád országos döntőién I. helyezést elért Nógrád megyei falusi kislánynak. A levél szö­vege a következő: „Örömmel olvastam nagyszerű eredményedről. Szívből örülök annak, hogy a vidék ilyen nagyszerű sportolót adott sze­retett sportunknak, a kerékpársportnak. Ahhoz, hogy a női kerékpársport továbbra is egészségesen fejlődjék, sok-sok Imre Máriára van szükség. És ha még most kevés is van belőlük, hát itt vagy Te és ha szabad talán még mondanom, hogy itt vagyok Én is és még igen sokán, akik edzéseinkkel és versenyzéseinkkel arra törekszünk, hogy minél több kerékpáros leány legyen Magyarországon. Kérlek arra, hogy sportunk fejlődése érdekében tégy úgy, mint mi itt Pesten, hogy minél több kislánnyal szerettessük meg a kerékpársportot. Csinálj jó propagandát ennek a sport­ágnak. Szeretném, ha minél többet találkoznánk itt Budapesten a versenyéken. Sok sikert kívánva zárom soraimat és mielőbbi viszontlátás reményében búcsúzom. Magyar Kornélia, Magyarország női kerékpáros bajnoka, a Budapesti Honvéd sportolója ” Budapesti Vörös Lobogó — Bp. Honvéd 1 1 Bp. Dózsa —Bp. Kinizsi x 1 Diósgyőri Vasas—Bp. Vasas 1 2 Dorogi Bányász —Szombat­helyi Tör. 1 x Salg. Bányász —Csepeli Va­sas 2 x Bp. Gyárépítők — Pénzügy­őrök 1 x Kecskeméti Honvéd — Kecsk. Dózsa x 2 ózdi Vasas—Bp. Törekvés 2 x Temesvári Lók.—Sztálin­városi Dinamó 2 2 Szászrégeni Lendület — Ko­lozsvári Tudomány Genoa — Milan 1 x Florentine — Torino x 1 Pótmérkőzések Gödöllői Dózsa —Debreceni Törekvés 1 1 Nyíregyházi Építők—Ceglédi Törekv. 1 1 Vöröslobogó Kistext—Békés­csabai Építők 1 1 Soproni Törekvés — Nagyka­nizsai Bányász x 1 Eheti toto-tippeket két idősebb totózó Irta. névszerint Fekete Lajos könyvkötő és Preisz P.eu- mond gépszedő. Mindkét totózó a Salgótarjáni nyomdavállalat dol­gozója. Sportakadémia indul Salgótarjánban A Megyei TSB Salgótarjánban a megyei tanácsháza kultúrtermé­ben indítja be a Sportakadémia II. tagozatát 1855. november hó 23-án. A Sportakadémia li. tago­zata a sportegészségügy minden ágára kitér. Az előadásokat he­tenként egy órában tartják. Je­lentkezni lehet a Megyei TSB-nél minden nap. A jelentkezések már meg is in­dultak, s így örömmel jelenthet­jük, hogy a JT eddig 20 taggal, a Salgótarjáni Oveggyári Sport­kör 11 taqaal és még 19 más­más sportköri vezető jelentkezett eddig erre az akadémiára. De ezen felül várjuk a tavaly is igen szép számmal résztvevő acélgyári hallgatókat, valamint a labda­rúgó-edzőket. a sportköri vezető­ket és a társadalmi szövetség tagialt, akik közül eddig még igen kevesen jelentkeztek az aka­démia hallgatói közé. FELHÍVÁS! A Meqvei TS8 mellett működő Játékvezetői Tanács felhívja min­den sportszerető figyelmét, hoqy 1955. november 10-től játék­vezető-képző tanfolyamot indít, melyre jelentkezni lehet korra való tekintet nélkül a Megyei TSB-nél minden nao reggel 8 órától délután 14 óráig. Az állami gazdaságok sportjának fokozottabb támogatása érdekében A mezőgazdasági munkások és falusi dolgozók kulturális felemelkedésének egyik fontos eszköze a testnevelési és sport­tevékenység biztosítása. Ehhez feltétlenül szükséges a községek területén működő sportkörök anyagi alapjainak megerősítése. Az állami gazdaságok a ré­szükre sportcélokra rendelkezés­re álló eszközökkel gyakran nem segítették elő ennek a célnak a megvalósítását. A sportalapot más célokra használták fel. a felszerelési tárgyakat hanya­gul kezelték, felesleges sport­eszközöket szereztek be. A sportcélra rendelkezésre ál­ló eszközök jobb felhasználása érdekében a Minisztertanács ha­tározata alapján — az OTSB-vel egyetértésben — a minisztérium irányítása alá tartozó valameny- nyi szerv vezetőjét az alábbiakra utasítom: 1 A gazdaság a sportcélok- " ra szolgáló fedezeti for­rásnak — a sport- és kulturális alapból a sportra eső 50 száza­lékos résznek — legalább 85 százalékát a sportkör anyagi támogatására köteles felhasz­nálni. o A gazdaság által támoga- tott sportkörben biztosíta­ni kell a gazdaság dolgozói ré­szére a megfelelő sportolási le­hetőségeket. O A támogatásra az üzemi “■ bizottság azt a Traktor Sportkört (ha ilyen nincs, akkor más sportkört) válassza ki. mely működési területénél fogva al­kalmas arra. hogy felszerelését, létesítményét a gazdaság dol­gozói használják. Egy-egy gazda­ság több sportkört is támogat­hat, ha dolgozói elhelyezése ezt kívánatossá teszi. Ilyenkor a tá­mogatás összegét á sportkörök között az érdekeit dolgozók lét­számának arányában kell meg­osztani. A A sportalapnak — az uta- síiás értelmében — a falusi sportköröknek át nem adott ré­szét az irányadó szabályok sze­rint továbbra is a gazdaságban használhatja fel. Ezt az összeget kisebb, helyi jellegű beszerzé­sekre (asztalitenisz. röplabda, sakk-felszerelésekre) továbbá azoknak a dolgozóknak sporto­lására keli fordítani, akik elhe­lyezésük miatt a gazdaság által támogatott sportkör berendezé­sét nem képesek kihasználni. Ha. az említett eszközök a gazda­ságban már megvannak, vagy Ilyenek beszerzése nem szüksé­ges. a gazdaság a teljes sport­alapot a sportkör támogatására használhatja fei. Ezt a rendelke­zést alkalmazni kell az Igazga­tói alap jóléti részéből sportcé­lokra szánt összegek felhaszná­lására is. C A sportkör támogatására szolgáló sportalapot a gaz­daságok » sport- és kulturális alap kiutalását követő 10 napon belül kötelesek a sportkör szám­lájára, illetve betétkönyvére át­utalni. / A gazdaságok üzemi bi- ° - zottságai az érdekelt sport körökkel egyezzenek meg és jegyzőkönyvben rögzítsék le a támogatás évi összegét, továb­bá a megállapodást arra nézve, hogy mely sportlétesítményeket, illetve berendezéseket tud a gaz­daság továbbra is üzemeltetni a csökkentett sportalapból és me­lyek azok. amelyeket a további­akban a sportkör kezel. A sport­körhöz átkerülő létesítményeket és felszereléseket mennyiségi és érték leltár alapján folyó évi au­gusztus 31-ig könyv jóváír ássál kell a sportköröknek átadni kü­lön csoportosítva az állóeszközö­ket, külön a forgóeszközöket. ■7 Lehetőséget kell biztosítani * ■ arra, hogy a támogatott sportkör keretén belül az állami gazdaság dolgozói külön egysé­genként is szerepelhessenek egyes sportágakban, ha a dol­gozók érdeklődése,. egy-egy sportágban megnyilvánuló akti­vitása ezt indokolttá teszi. A fel­szerelésről és a kiadások fedezé­séről (edző, utazás stb.) ilyen esetben is a sportkör köteles gondoskodni. O A gazdaság által anyugi- lag támogatott sportkör vezetőségében a gazdaság dolgo­zóinak képviseletét biztosítani kell. Varga János s. k. miniszterhelyettes. A magyar labdarúgó A-válogatott Nagybútonyhan A magyar atlétika! és torna­válogatott nagyszerű naqybátonyi szereplése után újabb élményben lesz része a naqybátonyi és kör­nyékbeli sportkedvelő közönség­nek. November 9-én. szerdán délután a magyar labdarúgó „AM válogatott csapata edzőmérkőzést játszik a megye legszebb sport­pályáján, ahol ellenfele a megyei labdarúgó-bajnokságot nyert Nagybátonyi Bányász csapata lesz. Pályázati felhívás népművészeti alkotások készítésére A Magyar — Szovjet Társaság és a Népművészeti Intézet a népművészeti alkotó munka fej­lesztésére, segítésére, a népmű­vészeti alkotások mind szélesebb körben való megismertetésére népművészeti pályázatot hirdet faragások, fazekasmunkák, hím­zések, szőttesek, stb. készíté­sére. A pályázat egyetlen feltétele, hogy az alkotás bármilyen for­mában kifejezésre juttassa a ma­gyar és a szovjet nép barátságá­nak gondolatát. Fejezzék ki nép- művészeti alkotásaink is azt a hálát és szereteiet, amelyet né­pünk a felszabadító szovjet nép iránt érez. A pályázat nyilvános, azon minden népművész, népi iparmű­vész résztvehet olyan művekkel, amelyek más pályázaton nem szerepeltek. A pályaműveket 1956. március 15-ig, az MSZT járási vagy me­gyei, illetőleg városi titkárságán kell leadni. A beküldött pálya­művekért a művet átvevő MSZT- szervezet felelős. A műhöz csatolt cédulán, vagy feljegyzésen fel kell tüntetni az alkotó nevét és pontos címét. Fzen közlendők az alkotó művész egyéb megjegyzései (mű címe, esetleges előírt ára, stb.) is. A beérkezett pályaműveket a Népművészeti Intézet és az MSZT által szakemberekből kijelölt bi­zottság bírálja felül. A benyújtott művekből járási, megfelelő váloqatés után megyei, végül a legjobb művekből orszá­gos szinten kiállítást rendezünk. Áz országos kiállítás időpontja előreláthatóan 1956. július hó. A pályázat eredményének kihirde­tése 1956. július 15. A járások­ban és megyékben az MSZT szervezetei adnak felvilágosítást, illetve gondoskodnak arról, hogy a pályázók a szükséges tanácso­kat, segítséget megkaphassák. A pályaművek esetleges meg­vásárlásáról, illetőleg eladásáról az MSZT, illetve a Népművészeti Intézet gondoskodik. PÁLYADiJAK: 4 darab I. díj, egyenként 5000 forint, 4 darab II. díj, egyenként 3000 forint. 4 darab III. díj, egyenként 1000 forint. A Salgótarjáni Vegyesipari Vállalat keres gyakorlott, kiváló bűtormázolókat. Kétszemélyes rekamiét elsőren­dű kivitelben, nagyon kedvező feltétellel. Budapest, Dohány utca 5.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom