Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)

1955-11-30 / 94. szám

4 SZABAD NOGRAn 1955. november 30. A világ népei békét és együttműködést követelnek Á Senfi értekezlet befejezte munkáját. Franciaország, ^ntiy-Bintannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminiszterei megtárgyalták a legfontosabb nemzetközi kérdéseket. A második genfi értekezlet nagyfontosságú és tanulsá­gos volt. Teljes mértékben bebizonyosodott, hogy Genf szel­lemét, a háborúról és a kudarcba fulladt erőpoiitikáról való lemondás szellemét nem lehet megsemmisíteni, mert töké­letesen megfelel a népek érdekeinek és a társadalmi fejlődés követelményeinek. Miben számították el magukat azok, akik megakadályoz­ták, hogy gyakorlati megegyezés szülessen Genfben mindhá­rom napirendi ponttal kapcsolatban? Mindenekelőtt kide­rült: azok a kísérletek, amelyekkel arra próbálták felhasz­nálni a Szovjetunió békés megegyezési szándékát, hogy egyoldalú követeléseket kényszerítsenek a Szovjetunióra — végérvényesen vereséget szenvedtek. Mint Genfben bebizo­nyosodott, a három nyugati hatalom azért készülődött oly sokáig a külügyminiszteri értekezletre, hogy szándékosan olyan terveket dolgozzon ki, amelyeket a Szovjetunió nem fogadhat el. Ez a megállapítás mindhárom napirendi pontra egyaránt “ vonatkozik. Az európai biztonság és a német kérdés Vitája során a nyugati hatalmak kijelentették: nem eigyeznek bele semmilyen európai kollektív biztonsági rendszerbe mindaddig, amíg egész Németország nem lép a militarizálás útjára és nem kerül azoknak a befolyása alá, akik a régi agresszív útra akarják sodorni és be akarják vonni a hábo­rús Atlanti Szövetségbe. A leszerelési vitával kapcsolatban a nyugati hatalmak kijelentették, hogy jelenleg „nem tart­ják időszerűnek“ a fegyverzet csökkentését és csupán abba hajlandók beleegyezni, hogy létrehozzák az ellenőrzés vala­mely formáját, amely azonban nem a leszerelést, hanem a fegyverkezést lenne hivatva ellenőrizni, mégpedig az Egye­sült Államok által javasolt légifelderítés és légifelvételek segítségével. Végül a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok ki- szélesítésének és megszilárdításának kérdésében Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok külügyminiszterei, megtagadva saját korábbi javaslataikat, olyan tervet ter­jesztettek elő, amellyel lényegében be akarnak avatkozni a Szovjetunió és a többi demokratikus ország belügyeibe. A Szovjetunió is javaslatot tett valamennyi napirendi kérdés megoldására. A szovjet küldöttség, miközben saját ja­vaslatait védelmezte, kereste és meg is találta a lehetőséget az álláspontok közelítésére, mégpedig úgy, hogy rámutatott azokra a pontokra, amelyek a megegyezés alapjául szolgál­hattak volna. A z első napirendi kérdés az európai biztonság és ezzel kapcsolatban Németország problémája volt. Az utóbbi alárendelt szerepet játszott az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének lényegesen szélesebb skálájú kér­désével szemben. Az erre vonatkozó szovjet javaslat vala­mennyi európai ország érdekét képviseli, minthogy az euró­pai háború megakadályozását célozza. A Szovjetunió javas­latai megfelelnek a négy nagyhatalom kormányfői irány­elveinek is, amelyeknek alapján a külügyminiszterek mun­kájukat végezték. A Szovjetunió küldöttsége, figyelembe véve. hogy a nyu­gati hatalmak nem értenek egyet a szovjet tervezettel (amely ellen egyébként egyetlen meggyőző érvet sem tudtak felhoz­ni), sok újabb javaslatot tett, amelyeknek elfogadása esetén hozzá lehetett volna látni az európai biztonsági rend­szer megteremtéséhez. „Ha egyes nyugati államok még nem készek az egész Európára kiterjedő kollektív biztonsági szer­vezet megteremtésére, akkor Európa egy részének bizton­sági egyezményével lehetne kezdeni. Ez az egyezmény ma­gába foglalná mindkét német államot és azokat az európai országokat, amelyek már most készek belépni ebbe a szer­vezetbe“ ■— mondotta Molotov a genfi értekezlet záróülésén. M int ismeretes, a szovjet küldöttség több javaslatot tett arra vonatkozólag, hogy hozzanak létre Európában csökkentett és ellenőrzött fegyverzetű övezetet és kössenek egymás között egyezményt az Európában fennálló államcso­portosulások. A szovjet küldöttség azt javasolta, hogy tel­jes egészében, vagy részlegesen vonják ki a négy nagyha­talom csapatait Németország területéről. A nyugati hatalmak valamennyi szovjet javaslatot elvetették. Az élet és a jelenlegi németországi helyzet azt bizo­nyítja, hogy a Szovjetunió helyesen közeledik a német­kérdés rendezéséhez. Németország egyesítésének ügye — el­sősorban a németek ügye —, amelyhez lényegesen közelebb lehetne jutni a két német állam, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közeledésé­nek és együttműködésének útján. Ez.t elősegítené a Német Demokratikus Köztársaság kormányának az a javaslata — amelyet a Szovjetunió is támogatott —, hogy az NDK és az NSZK parlamenti képviselőiből alakítsák meg az össznémet Tanácsot. Sajnos ez a javaslat sem talált helyeslésre a nyu­gati hatalmak részéről. Igen tanulságos volt a leszerelésről, valamint a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatokról folytatott vita is. A Szov­jetunió, amely konkrét javaslatokban fejtette ki álláspont­ját, késznek nyilatkozott elfogadni a nyugati hatalmaik né­hány korábbi javaslatát. A nyugati hatalmak azonban ezút­tal is megtagadták saját nyilatkozataikat is, azokat, amelyek lehetővé tették az álláspontok közeledését és lehetőséget nyújtottak a megegyezésre. A genfi értekezlet megmutatta, milyen óriási nehézségek tornyosulnak a nemzetközi feszültség további enyhítése előtt. A burzsoá államok egyes befolyásos körei, amelyek hasznot húznak a feszült nemzetközi helyzetből, fel akarják újítani a hidegháborút és fokozni akarják a fegyverkezési Ixä j szát Ezekben az országokban hatalmas népi erők szállnak szembe az említett körökkel. A békeharcosok továbbra is lankadatlanul küzdenek a békéért, a népek közötti együtt­működésért. G enf szelleme továibb él a népek szívében. Ez a biztosí­téka annak, hogy a békén és a nemzetközi együttmű­ködésen alapuló szovjet politika, amely a néptömegek tá­mogatását élvezi, a jövőben újabb sikereket fog aratni. Megjelent a A Pártépítés legújabb számának tartalmából az alábbi cikkek emelkednek ki: Németh Károly: Konkrétan, operatívan vezessük a párt- szervezeteket! Lankadatlanul javítsuk az ifjúság nevelését! Lőrincz József: Fejlesszük élenjáró mezőgazdasági nagy­üzemekké az állami gazdaságo­kat. Pártépítés Vándor Béla: Emeljük a ver­seny színvonalát a budapesti üzemekben. Horváth János: Nagy erő a pártszervezet új termelőszövet­kezeteinkben. Steiner Tibor: A pártoktatási év megkezdése Komárom megyé- . ben. Ismerjük meg a természetet A NAP IV. Simb NÖGRAB Túlteljesítette októberi tervét a Romhányi Cserépkályhagyár A foltok nem egyenletesen oszlanak el a napíelületen; leginkább az egyenlítő men­tén találhatók, a 35—40 fok szélességig északra és délre. (A Napon — Földünkhöz ha­sonlóan — hosszúsági és szé­lességi körök vannak.) Szá­muk is állandóan változik (most éppen a maximum felé haladunk) mégpedig 11 éves szakaszossággal. Minimum idején néha napokig foltmen­tes a felület. A foltok néha csoportokká olvadnak össze. Mozgásukból állapították meg a Nap tengelykörüli for­gási idejét, mely átlagban 25 óra. A felületről feltörő, hatal­mas, néha másfél millió km hosszú lángnyelvek, a protu­beranciák. Sebességük 500— 700 km másodpercenként. Hő­mérsékletük kb 5000 fok C körül van, s aláírjuk folyton változik. A Nap felszínének jelenségei még a fáklyák és a flokkuluszok. A fáklyák min­dig fényesebbek, mint a fel­szín s így melegebbek is. A flokkuluszok a fáklyák felső részei. A NAP ANYAGA. Legége­tőbb kérdés, hogyan lehet meghatározni az égitestek (Nap) méreteit, mozgását, s el­sősorban anyagát, anélkül, hogy valaha is jártunk volna ezeken az égitesteken. Az égi­testekről érkező egyetlen hír­nök, a fénysugár. Ezt kell te­hát tanulmányoznunk, hogy valamit is megtudjunk ezek állapotáról. S a tudomány nagyszerűségét mutatja, hogy a fénysugár tanulmányozása révén sikerült meghatározni az égitestek anyagát, távolsá­gát, mozgását, hőmérsékletét stb. A fény tanulmányozásá­nak módja: a színképelemzés, eszköze: a színkép elemző ké­szülék, lényege: a fénysugár felbontása. A természetben 7 alapszín található: vörös, na­rancs, 6árga, zöld, világoskék, sötétkék, ibolya. A fehér fény e színek keveréke, tehát ösz- szetett fény. Háromoldalú üveghasábbal felbonthatjuk s a mögötte lévő ernyőn felfog­hatjuk az előbbi szinekből ál­ló, szivárványszerű színképet. Mostani ismereteink szerint a Nap anyagának 50 százaléka hidrogén, 40 százaléka a hé­lium, 10 százaléka egyéb anyag. NAPUNK A CSILLAGOK KÖZT. Napunk egyike az égen látható csillagoknak, s mivel legközelebb esik hozzánk, ezért a többihez viszonyítva, a legnagyobbnak látszik. A töb­bi csillag is éppen olyan izzó, hatalmas gáztömb, mint Na­punk. Míg a Nap fénye 8 perc alatt ér ide, addig a Nap utá­ni legközelebbi csillag fénye 4,3 év alatt; e csillag 270 000- szer messzebb van., mint a Nap. A csillagászok a Világ- egyetem óriási távolságait fényévekben mérik. A fényév az a távolság, melyet a fény­sugár egy év alatt tesz meg (másodpercenként 300 000 km sebességgel) azaz: 9,5 billió km. A csillagok hőmérsékle­tükben, tömegükben, színük­ben stb. különböznek egymás­tól. Tömeg szerint óriásokra és törpékre oszlanak. Óriások azok, amelyeknek fényessége és tömege többszörösen (néha több ezerszeresen) múlja felül a Napét, a törpék viszont azok, amelyeknek sem fényessége, sem tömege nem éri el a Napét. Az óriások anyaga ritkább, mint a törpéké. A törpék több­ségben vannak. (A Nap sárga törpe). A csillagok hőmérsék­letétől és tömegétől függ a fé­nyesség. Vannak csillagok, melyeknek hőmérséklete ala­csonyabb a Napénál, mivel azonban óriási kitérj edésűek, ezért összfényességűk sokszor többezerszerese Napunkénak. (A Világegyetem legfényesebb csillaga 400 000-szer fényesebb a Napnál.) Viszont van példa ennek fordítottjára is. Vannak Napunknál sokkal forróbb csillagok is (30 000 fok C), vi­szont vannak „hidegebbek” is (1500—3000 fok C). Láthatjuk tehát, hogy Napunk sem hő­mérséklet, sem tömeg, sem fé­nyesség tekintetében egyálta­lán nem „kitüntetett” csillag, mint azt régen hirdették, és hitték. öregedőiéiben levő „sárga törpe” csak, mely sze­rény helyet foglal el a csilla­gok végtelen forgatagában. A NAP MOZGÁSA. Napunk hárc!_.féle mozgást végez: fo­rog saját tengelye körül, ke­ring a Tejútrendszer központ­ja körül, 200 millió év alatt végezve egy keringést és a Herkules csillagkép irányába tart. E két utóbbi mozgásában magával „cipeli” az egész nap­rendszert. Pósa László TTIT csillagászati előadó Gyáraink együttes tervtel­jesítése október hónap végén értékben 103,8 százalék volt. Részleteiben a következőképp áll tervteljesítésünk: kályha nyersáru 105,2 százalék, kály­hacsempe készáru 104 száza­lék, samot 119,3 százalék. Dolgozóink a selejtcsökken- tés terén kiváló eredménye­ket értek el: nyersáruból selejt 0,99, építési selejt 0,51, raktári selejt 0,05 százalék, összesen 1,55 százalék. A vál­lalat megengedett selejt szá­zaléka viszont 2,1. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére kiala­kult munkaverseny szelleme tovább hat a gyárban. Jó eredményt ér el továbbra is a DISZ-brigád, melynek tagjai közül ifj. Szabó János, Antal István és Goór Lászlóné emelkedik ki különösen. Az üzem dolgozói kevés kivétellel állandóan teljesítik, sokan pedig túlteljesítik napi tervüket. Ennek a szorgos tervteljesítésnek eredménye az, hogy októberben 27 dol­gozó érte' el a sztahanovista szintet. Egy baj van csak a válla­latnál: a dolgozók nem szere­tik a tisztaságot. Szétdobálják a papírt és az egyéb szemetet a műhelyekben. Nem kielé­gítő a gyár fürdőjének tiszta­sága sem. Bármennyire szé­pek gyárunk termelési ered­ményei, a tisztaság elhanya­golása rossz fényt vet ránk, s ezt nem szabad engednünk. Maksay Gyula Romhány Cserépkályhagyár, negyedévben 193 397 forint volt. A beszámolót vita követte, melynek során számos érté­kes hozzászólás hangzott eL Felszólalt többek között Figura István és Gáspár József párttitkár. A beszámoló taggyűlést az elején a földművesszövet­kezeti zenekar hangulatos muzsikája, a végén pedig a szövetkezet ajándékainak ki- sorsolása és kiosztása tette színessé. Miklián Pál Bencurfalva, hassunk munkahelyünkre* Ezért kérjük a MÁVAUT-ot, adjon ki olyan intézkedést, hogy a reggeli járatnál elő­ször a bérlettel rendelkező, munkába igyekvő dolgozókat vegyék fel. Talán nem keli külön hangsúlyoznom, hogy ez a népgazdaság érdeke is. Akiknek más dolguk van, jobban ráérnek a későbbi busszal jönni. Ha nem történik intézkedés, kénytelenek leszünk bérlettel a zsebünkben — gyalogolni. A bérletesek nevében Szabó János kereskedelmi dolgozd, Baglyasalja. uoooccooocooooooogűocooooqgoooooooooooooooooooooooooooo°°°°ckxxx)oooooooooooo^^ XXXXXXIOCXXXXXXIOOOOOCXXJCXXXXJOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOO® Beszámolt munkájáról a bencurfalvi föleiművesszövet kezet vezetősége A bencurfalvi földműves­szövetkezet vezetősége novem­ber 20-án, vasárnap számolt be a harmadik negyedévben végzett munkájáról. A szövetkezeti vezetőség be­számolóját Pétervári János, az igazgatóság ügyvezető elnöke ismertette. Először a szövetkezet tervteljesítéséről beszélt, többek között ismer­tette, hogy a szövetkezet kis­kereskedelmi tervét 112,3 százalékra teljesítette. Az ügyvezető igazgató beszámolt arról is, hogy a szövetkezet tiszta forgalma a harmadik Bérlet a zsebben — mégis gye!eg menjünk?! Rendszeresen bérletjeggyel járok Baglyasaljáról a helyi autóbuszjárattal. Többször előfordult már, hogy nem fértem fel az autóbuszra, s emiatt fél órával később ér­tem munkahelyemre, az áru­dába. Ugyanakkor azok, akik piacra mentek, vagy egyéb ügyeik elintézésére siettek, felmehettek az autóbuszra, mi bérletesek pedig csak néz­tünk utána..; Nekünk, kereskedelmi dol­gozóknak, fontos a pontos: érkezés, hiszen a vásárló- közönség nem várhat félórá­kat feleslegesen azért, mert mi elkésünk. A bérletet azért vettük, hogy pontosan jár-i E hónapban 70, a tanulás­ban és az úttörő munkában kitűnt nyolcadikos pajtást vettek fel megyénkben a DISZ tagjai sorába. Vala­mennyiüknek csapatgyűlésen tűzték nyakkendőjükre a DISZ-jelvényt. E pajtások feladata az lesz, hogy február 1-ig DISZ-alapszervezetet ala­kítsanak iskolájukban. * Jól sikerült klubdélutánt rendeztek a salgótarjáni Csiz­madia úti iskola VII. osztá­lyának tanulói — írja levelé­ben Csohány Anna pajtás. — A gazdag műsor első részé­ben megemlékeztünk Vörös­marty Mihályról, a száz éve elhúnyt nagy magyar költő­ről, míg a második részben a diákélet szépségeiről, vidám­ságáról adtunk előadást. ★ 137 ezer forint értékű taka­rékbélyeget vásároltak eddig megyénk iskoláinak tanulói. A kisiskolák közül a mátra- nováki pajtások érték el a legjobb eredményt. Az egy főre eső átlagbetétjük közel 30 forint. Jól takarékoskod­tak Nógrádkövesden is. Itt 27.30 forint az átlagbetét ér­téke* Sokat segítenek a nagy­oroszi úttörők a helyi Úttörő Termelőszövetkezetnek a me­zőgazdasági munkák elvégzé­sében. Különösen a kukorica­termesztésben végezték jó munkát az oroszi pajtások. Ök címerezték a szövetkezet 40 holdnyi tábláját — amiért 2000 forint jutalomban ré­szesültek —, segédkeztek a betakarításában is. Ki tudja a nyelvtant? I. fordul« Befejeződött a Sportfej­törő sorozat ts. Úgy lát­szik nem volt olyan nép­szerű, mint a „Keresd meg pajtás”, vagy mint az „Utazás az Irodalom világában”. Sokkal keve­sebben küldtétek be a megfejtéseket. Az utolsó forduló helyes megfejtése a következő. 1. Hajós Alfréd volt az első magyar olimpiai baj­nok. 2. A labdarúgó mérkő­zés játékideje 2x45 perc. 3. Tizenhat első helyet szereztünk a helsinki olim­pián. 4. A jövő esztendőben az ausztráliai Melbourne- ben rendezik meg az olim­piai játékokat. A legtöbb pontot Kollár Mihály sziráki, Horváth Ildikó és Nánássy András salgótarjáni pajtások gyűj­tötték. őket részesítjük könyvjutalomban. Most új háromfordulós rejtvénysorozatot indítunk, amelyben a nyelvtan tu­dástőkét tesszük próbára. Slső fordulóban szótöredé­keket kell kiegészítenetek, hogy értelmes szavakat kapjatok. A hiányzó szó­tagok egymás mellé írva ?gy mondatot alkotnak, amely az útttörőmozgalom közelgő nagy évforduló­iéra utal. Ezt a mondatot kell beküldeni. A szótöre­dékek az alábbiak: ... kác; ... vendö; ...le­gény; ...tér; ...ni; ...zsöl; ... zal; ... ázás; ... rögeti; ...zsével; ... gatja; bűz...; ...goszlávia; ...vaj; ... vág; ...tolső; ...nlszter; ...lő növény; ... órja. Sürgős intézkedési várunk Mi, bencúrfalvai úttörök még szeptemberben 2 és fél mázsa mákgubót gyűjtöttünk. Többszö­ri kérlelés után végre október végén elszállították. Az árát azonban a földművesszövetkezet, úgy látszik, „elfelejti” kifizetni. Még egy fillért sem kaptunk ér­te. Nem jártunk jobban a pa­pír- és gesztenyegyűjtéssel sem. 110 kg papír vár elszállításra a fáskamránkban, úgy gondoljuk, a MÉH csak hirdeti a papírgyűj­tés fontosságát, de az elszállí­tásával — noha mi kértük — nem sokat törődik. A geszte­nyénk ott áll a folyosón zsákok­ban. Félünk, hogy tönkremegy és nem tudjuk értékesíteni. Szeretnénk, ha a földműves- szövetkezet és a MÉH sokkal Jobban megszervezné az átve- vést és sürgősen intézkednék, hogy fáradságos munkánk ne vesszék kárba. Sugár Jolán VII. o. és még tíz aláírás. ★ „SZERESSÉTEK TI IS A SZAKKÖRÖKET” Kedves szerkesztő pajtások! Igen megörültem, amikor a szer­kesztőségtől megkaptam a leve­let. A csehszlovák pajtásokkal még máidig levelezünk. Most a kézimunka szakkörbe járok. Itt azsurozást, gorabvarrást tanu­lunk. A mintaikendőmró'l már csak a csipkewrrás hiányzik. Szakkörünket minden csütörtö­kön három órától öt óráig tart­juk, ahová pajtásaink és én is mindannyian nagyon szeretünk járni. Tavasszal indul meg a sütés-főzés tanfolyam, már előre örülünk neki. Sok mindent fo­gunk tanulói ott. ami nekünk, lányoknak igen fontos lesz ké­sőbb a háztartás-vezetésnél. Sze­ressétek ti is a szakkörökéit, mert sok érdekes dologgal fog­lalkozhattok. Topolcsik Mária V. osztályos tanuló. Tolmács,

Next

/
Oldalképek
Tartalom