Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)
1955-11-30 / 94. szám
1955. november 30. * A SZABAD XOfiRÍD 3 / szécsényi II. Rákóczi TSZ új tagjai Figura Jánosáé 8 és fél ho'd földjével lépett be a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetbe. »Fiatal vagyok, de tudok dolgozni“ — mondta Figura János, mikor édesanyja után ő is a tsz tagja lett. Hat holdon gazdálkodott eddig Varga János, most már a termelőszövetkezet tagja. Kanyó Pál 5 holdas gazda is a szövetkezeti gazdálkodásban látja a jobb jövőt. Kiss Pál a meglévő három hold földjével lépett be a termelőszövetkezetbe. Juracsek István a napokban választotta a szövetkezeti gazdálkodás útját. Zárszámadáson a szécsényi milliomosoknál Fogadás a Szovjetunió nagykövetségén a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége tiszteletére J. V. Andropov, a Szovjetunió magitarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete héti ön este fogadást adott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Magyarországon tartózkodó küldöttsége tiszteletére. A fogadáson megjelentek a párt és a kormány vezetői: Acs Lajos, Dobi István, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István. Piros László, Egri Gyula, Vég Béla. Jelen volt Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Boldoczki János külügyminiszter. Darabos Iván, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának titkára, továbbá a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsnak számos tagja, az országgyűlés tisztikara, valamint a társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális élet számos kiváló képviselője. Ott voltak a fogadáson a Szovjetunió Legfelső Tanácsa hazánkban tartózkodó küldöttségének tagjai, N. M. Pegov, a Legfelső Tanács elnökségének titkára vezetésével. Megjelentek a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői. Ott voltak a Szovjet-Ukrajna hete alkalmából hazánkba érkezett szovjet művészek. A baráti hangulatú fogadáson N. M. Pegov. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára és Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke mondott pohárköszöntőt. A fogadáson a Szovjet-Ukrajna hete alkalmából hazánkba érkezett szovjet művészek adtak magas színvonalú művészi hangversenyt. Új tagokkal növekedett a felsötoldi Május 1 TSZ Mosolygós, jókedvű emberek teszik be sűrű egymásutánban maguk mögött az ajtót. Ünneplőruhásak. fényes csizmáinak. Meghallgatni jönnek, hogy mire, meddig jutottak egy esztendő alatt. Közgyűlés készül. Zár számadó. Immár ötödik, a szécsényi Rákóczi TSZ életében. De első, amelyen elmondhatják büszkeségtől, örömtől dagadó mellel a tagjai: milliomosok lettünk. Sokan hozzáteszik: cselédemberekből lettünk azok. Így könnyebben megérthetik a kívülállók, hogy honnan indultak el. Meg olyan jó érzés kimondani, kikiáltani azt, hogy milliomosok vagyunk. Hadd tudja meg ország-világ, hadd szerezzen tudomást róla minden szécsényi egyéni gazda, hogy volt és van értelme, eredménye, gyümölcse az összefogásnak. j Elül a számvetés előtti szóbeszéd zaja. Megtelt a terem. A pirosdrapériás asztal mellől Varga Pál emelkedik fel. — A zárszámadó közgyűlésünknek két napirendi pontja lesz — mondja. — Az első az új tagok felvétele, a második pedig az elnöki beszámoló és a hozzászólások. A karok erdeje ugrik a magasba, amikor elhangzik a kérdés: — Ki van amellett, hogy Varga Jánost, Kiss Pált és Bozó Istváimét felvegyük magunk közé? Egy pillanatnyi csend. Varga Pálnak mosoly bujkál a szája szegletén. Győzedelmesen mondja: — A tagság egyhangúlag elfogadta Varga János, Kiss Pál és Bozó Istvánná felvételi kérelmét. Mától a Rákóczi TSZ tagjai. Eredményes, jó munkát kívánunk nekik. Taps csattan. Vjra szaporodott a szövetkezet létszáma. Az egész terem örül ennek. Nagyon nagy szükség van a szorgos. dolgos munkáskezekre. És Szécsényben tárva-nyitva áll a kapu. A becsületes, jószándékú dolgozó paraszt bármelyike átléphet rajta. A második napirendi pont következik. Okosi elvtársnak, az elnöknek a beszámolója. Ez a tulajdonképpeni számvetés. A mérleg, amelynek egyik tányérjában az eredmények, a másikban a szövetkezet hibái vannak. Mérleg is — de tükör is. A számok tükre. Ebben látni igazán tiszta képet egy esztendő munkájáról. Az egész évi munka eredményességét talán az jellemzi a legjobban, hogy a tavalyi 25 forinttal szemben most nagyot nőtt egy munkaegység értéke. 38 forint lett. És milliomosok lettek a szécsényiek. összva- gyonuk értéke 1 609 147 forint. Ez évben a terméseredmények tekintetében a szövetke- ze&Jgpipálta a legjobb egyénieket■ is. Olyan őszi árpa-termést takarítottak be, amilyent még kevesen Szécsényben. 24 már zsát holdanként. 13-ról 20-ra nőtt a szarvas- marhaállományuk. Szépen fejlődött a juhállomány is. Jelenleg eléri a két és félszázat a juhok száma. Juhsajtból 7000 forint bevételük származott. A növénytermelés bevétele 84 000. az állattenyésztésé 131 000 forint. Nem üres azonban a mérleg „hiányosság“ tányéra sem. Okosi elvtárs nyíltan feltárja azokat a hibákat, amelyek fékjei voltak a még jobb eredmények elérésének. Különösen a sertéstenyésztés hagy kívánnivalót maga után. 70 malac hullott el egy esztendő alatt. Ez szerényen — választási áron — számolva is, 14 000 forint kárt jelent. A másik legsúlyosabb hiba a munkaegységtúllépés volt. Olyan szövetkezetnél, mint a szécsényi, ilyennek bizony nem lett volna szabad előfordulni. Hiszen már ötéves gyakorlatuk van. Mégis 1833 munkaegységgel lépték túl a tervezett munkaegységek számát. Ráfizettek a kertészetre is, mert havi 1200 forintos fizetéssel tartottak benne egy kertészt, ahelyett, hogy munkaegységért dolgozó tagokat állítottak volna be. Akadtak hibák a munkaszervezésben is. Gyakran még reggel 8—9-kor sem tudták a tagok. hogy mi lesz a napi munkájuk. Mindezek ellenére a mérleg mégis az eredmények javára billent. Gyarapodott, izmosodott a szövetkezet. Hat taggal szaporodott, gazdaságilag megerősödött. milliomos lett. A tagok munkaegységeire csak búzából 530, árpából 174, culcorból meg 23 mázsát osztottak szét. A természetbeni részesedés értéke 316 246 forint. És ehhez jön még a 89 600 forint készpénz. Mindebbe nincs beleszámolva a háztáji gazdaságból származó jövedelem és a több tízezer forint prémium. Ezt tükrözi hát a RáSkóczi egy esztendei számvetése. Az elnök befejezi beszámolóját, megkezdődnek a hozzászólások. Mind. mind papírra kívánkoznak. Böviz Ferenc, Galcsik Gyula, Meló Mihály. Kiss Vince, a varsányi Dózsa elnöke és a többiek, mindmegannyi hasznos javaslatot mondanak, hogyan lehetne a szövetkezet meglévő hibáit megszüntetni, hogyan lehetne még eredményesebb munkát végezni. Most már csak arra van szükség, hogy a zárszámadási közgyűlés tapasztalatüt mindennapi munkájukban hasznosítsák, és akkor egy esztendő múlva — mint ahogyan Böviz Ferenc mondja — 200—300 taggal tarthat majd közgyűlést a szécsényi Rákóczi, Juhpaprikás és finom zsunyi bor perdül ez asztalokra. Pattog a csárdás, megkezdődik a vigalom. Senkinek nincs nagyobb oka ma a vigalomra Szécsényben, mint ezeknek az önfeledten táncoló milliomosoknak, (kiss) A zárszámadás megkezdése óta nincs olyan nap, hogy egykét tag ne nézne be a felsötoldi Május 1. TSZ irodájába. Mindenki izgatottan várja, mennyi lesz a jövedelem, mi jut egy-egy tagnak. Már nem kell soká várni, hamarosan megtartják a zárszámadási közgyűlést, ahol ismertetik az elért eredményeket. A zárszámadás készítése nem titokban történt. A vezetőség mellett a tagok, de még az új tagok is segítettek. Garamvöl- gyi József 3 és fél holdjával a hónap elején lépett be a termelőszövetkezetbe, de már kivette részét a munkából. Rajta kívül még négy új taggal szaporodott a termelőszövetkezet tagsága. Deák János eddig 3 és fél hold földön és két hold bérelt földön gazdálkodott. „Dolgoztam, dolgoztam, mégis pénzért vettem a kenyeret a boltból, a szövetkezet tagjai pedig jól élnék’“ — mondja. Igaza van Deák gazdának. Nincs olyan tag a Május 1. Termelőszövetkezetben, akinek ne lenne háztáji tehene. A háztáji földön elegendő kukorica és burgonya termett, de jó jövedelmet hozott a közös is. Egy munkaegység értéke eléri a 40 forintot. Neun feledkeztek meg a földjáradékról sem. A közgyűlés úgy döntött, hogy búzát osztanék a földjáradék fejében; Fé re is tettek erre a célra 51 mázsát. —fc/T——— 11 '■ I '■ ■ ' — A ícrmclőstaórcikcaeti elet itlesseru Biértlései \ földjáradék, kifizetéséről Elégedettek a gyarmati Előre TSZ tagjai A zárszámadási munka tapasztalatai azt bizonyítják, hogy számos tsz-ben lebecsülik a földjáradék kifizetését. „Az egyik kap, a másik nem. Hol itt az egyenlőség?’“ — hangoztatják az egyenlősdi barátja! Mások „késhegyik” menő agitációt folytatnak azért, hogy az arra jogosultak „önszántukból mondjanak le’“ a földjáradékról. Kevés az olyan szövetkezet, ahol az alapszabály törvényeit megvalósítva kifizetik a föld járadékot. Mindkét nézet — habár egy a célja — alapszabályellenes, és fékezi a termelőszövetkezetek számszerű továbbfejlesztését. E káros nézetek ellen küzdeni kel! Ez elsősorban a szövetkezet kommunistáinak a feladata. Az összföldterület tiszta jövedelmét a következőképpen lehet kiszámítani. Ha egy tsz összszántóterülete 500 kh, ebből 300 kh állami tartalék, vagy bevitt béreltterület; a tagok által bevitt föld 200 kh. A tsz évi tiszta jövedelme 800 000 forint. 100 kh tiszta jövedelme 160 000 forint, ebben az esetben a háromszáz kh tartalék- területre levonjuk a 480 000 forintot, amiből nem fizethető földjáradék. 200 kh terület után marad 320 000 forint, a- melynek 10 százaléka 32 000 forint, ami földjáradék címén szétosztható a bevitt föld arányában. Helyes, ha a földjáradékot a szerződéses növények, a kukorica kivételével lehetőleg természetben, kenyérgabo'nából adják ki. Magától értetődő dolog, hogy a kiosztásra kerülő földjáradékból a bevitt földekre eső földadót le kell vonni. A földadó levonásánál a búzában kivetett földadót 280 forintos állami szabadfelvásárlási áron kell forint összegben átszámítani. A járási mezőgazdasági osztályoknak, a szövetkezetek kommunistáinak el keli érni, hogy mindenütt kifizessék a földjáradékot. Ne feledjük el, hogy a földjáradék alapszabályszerinti kifizetése igen nagyjelentőségű, mert ezáltal könnyebben érthetővé és elfogadhatóvá válik a szövetkezés, az egyénileg gazdálkodó parasztok, főleg a középparasztok számára. Egész évi munkájuk eredményét teszik mérlegre a balassagyarmati Előre Termelőszövetkezet tagjai. Javasolnak, terveznek, hogy a jövedelem elosztása a legmegfelelőbb legyen. Van miből tervezni. Két hold dohánytermésük 140 000 forintot, kertészetük pedig már közel 60 000 fői intőt jövedelmezett. Az eredményeket legjobban mutatja az, hogy amíg a tava’yi zárszámadásnál 20 forintot ért egy munkaegység, az idén 35,95 forint lesz. Majdnem 16 forinttal több. Elégedettek a termelőszövetkezet tagjai. Egy munkaegységre 2.14 kg rozsot és 1.29 kg búzát osztottak. Jól fizetett a tagok háztáji földje is. Van olyan tag, aki 3—4 kocsi kukoricát vitt haza. Ezenfelül burgonya és egyéb zöldségfélék is megteremtek a háztáji földön. Nincs olyan tag, akinek ne lenne egy-két hízó az óljában. Híznak a disznók a közösben is. Idejében gondoskodtak abrakról. A megtermett kukoricát nem osztották ki, hanem a sertések hizlalására fordítják. Így jövedelmezőbb. A tsz DISZ-fiatalok életéből A nyári és az őszi tsz-szer- vezési munkában is éreztette káros hatását a földjáradók ki nem fizetése. Sok középparaszt azt sérelmezte, ha belép a szövetkezetbe, rosszabbul jár, mint az, aki föld nélkül lépett be. Mindketten az elvégzett munka után részesülnek a jövedelemből. Igen ám, de a bevitt földjén termelik meg a szétosztásra kerülő jövedelem egyrészét. Ö ezért ne kapjon semmit? Így vélekedtek a középparasztok. Persze jogosan, mert az igazságosságot keresték. Helyes-e, jogos-e a föld járadék? Jogos, helyes! Hanem lenne az, nem vették volna bele az alapszabályzatba sem, amely a szövetkezeti munka, a szövetkezeti élet törvénye, iránytűje. „A szociális-kulturális alap kielégítése után ki kell adni a föld járadékot azoknak a tagoknak, akik a termelőszövetkezetbe földdel léptek be. Földjáradék címén a termelőszövetkezet használatában lévő állami földek nagyságától függően a termelőszövetkezet évi tiszta jövedelméből, a bevitt saját földekre aránylagosan eső jövedelem tíz, de legfeljebb húsz százalékát — természetben és pénzben — a bevitt saját földek arányában kell kiadni. A termelőszövetkezet terhére kivetett földadóból a bevitt földekre eső földadót a földjáradékból le kell vonni” Több mint 80 Ft egy munkaegység értéke Szurdokpüspökiben Megyeszerte híres a szurdok, püspöki Béke Termelőszövetkezet. Eredményei túlszárnyalják a megyei szinteket. Juhász József, a tsz elnöke, kérésünkre a következőket mondta az elkövetkezendő zárszámadásról: „A zárszámadást jövő héten tartjuk a község mozihelyisé- gében. A mi helyiségünk kicsinek bizonyult, mert nemcsak a tsz tagjait, hanem a község dolgozó parasztjait is elvárjuk a mi zárszámadási közgyűlésünkre. Nem sajnálom az időt. magam megyek el az egyéni gazdákhoz és személyesen hívom meg őket. Azt hiszem nincs a megyében olyan termelőszövetkezet, ahol 80 forinton felül lenne egy munkaegység értéke. Még nem pontos számítás szerint nálunk 85 forintot ér. Termés- eredményeink is több mázsával magasabbak az egyéniekénél. Csak néhányat a sok közül: búzából 17. őszi árpából 24, cukorrépából 310, burgonyából 196 mázsát értünk e! S még sorolhatnánk tovább az eredményeket, de ezeket majd a zárszámadási közgyűlésen mondom e! Az egyénieken kívül meghívjuk a környező falvak termelőszövetkezeteit, a pásztóit, a jobbágyit. Külön meghívjuk az egyházasdengelei Uj Barázda elnökét és vezetőségét, akik nemrég alakították meg a szövetkezetét, hogy jöjjenek el, nézzék meg gazdaságunkat, ismerjék meg eredményeinket, tanuljanak tőlünk.“ Palotáson a Május 1 TSZ- ben Csóré Ferenc alapszervezeti DISZ-titkár, állattenyésztési brigádvezető, az 1954—55- ös gazdasági évben 399, Fodor Margit DISZ-tag 427 munkaegységet szerzett. ★ Az érsekvadkerti Dimitrov TSZ-ben a tavalyi 25 forint helyett 36—40 forintot osztanak munkaegységenként. A DISZ-tagok jó munkáját bizonyítja, hogy ifjabb Gálik János DISZ-titkárnak 527, Maglódi Istvánnak 448, Tóth Józsefnek 306, Rék Juliannának 300 és Rék Margitnak 30Ó munkaegysége van. A tsz-en belül a DISZ-tagok brigádban egyesültek és az ő általuk művelt 18 katasztrális hold dohány 10 mázsa átlagtermést hozott, mely 135 ezer forint jövedelmet jelent a tsz-nek. Ugyancsak az általuk művelt heterózis kukorica is 30 mázsát fizetett holdanként. ★ Ceredtótújfalu Búzakalász TSZ-ében — ahol 18 fiatal dolgozik — minden DISZ-tag felül teljesített 200 munkaegv.- séget. „Ma már minden párttagunk megfizeti az őt illető tagdíjat“ Levél a tagdíjfizetésről 1y rsekvadkerten a szocia- lista szektorok párttagjainál az utóbbi időben komoly fejlődés tapasztalható. Ennek számos ismertetőj<tle van: a termelési tervek túlteljesítése érdekében kifejtett agitációs munka, a kommunisták helytálló, példamutató magatartása, a párttaggyűlésék megemelkedett színvonala, stb. De ezt láthatjuk a tagdíjfizetésnél is. , A tagdíjfizetés, a párthoz való tartozás egyik igen fontos ismérve. A tagdíjfizetéshez való hozzáállásról következtetni lehet arra is, hogy ki milyen közel áll a párthoz és mennyire érzi azt magáénak, habár a tagdíjfizetés minden párttagnak kötelező, mégis vannak, akik nem hajtják végre a harmadik pártkongresz- szusnak az ezzel kapcsolatos határozatát. Ném így áll ez Ersekvadkerten. A gépállomáson például 42 tag és tagjelölt van, s ezek rendszeresen, mindig a progresszivitásnak megfelelően fizetnek tagdíjat. Ugyanígy a Dimitrov termelőszövetkezet 26 párttagja is. Ezék az eredmények itt is harcok árán jöttek létre. Először a pártvezetőségi tagok, a pártcsoportbizalmiaknak kellett példát mutatniok. Ez a példamutatás, továbbá a jó nevelő munka meghozta az ered- ményét. Ma már nincs egyetlen párttag sem, aki ne fizetné meg az öt illető tagdíjat. A tagdíjfizetés ilyen alakulása ellenére is akadnak még hibák. Ezék főleg abban mutatkoznak meg, hogy egyes párttagok megkésnek a tagdíjfizetéssel. Éppen ezért a jövőben sem fogunk babérjainkon pihenni. Mind a két alapszervezetnél fokozzuk a felvilágosító munkát, hogy e hiányosságot minél előbb felszámoljuk. Cserődi János a Dimitrov TSZ párttitkára Halaj Ferenc az ÁMG párttitkára I
