Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)

1955-11-26 / 93. szám

1955. november 26. SZABAD nSgrId s Egy talpalatnyi föld sem maradjon mélyszántatlanul... A vetés befejeztével hátra van *az év utolsó Igen jelentős külső munkája, az őszi mély­szántás. A kapások későbbi beérése következ­tében később szabadult fel a terület, az em­beri, gépi és fogaterőt a vetési munkálatok kötötték le és emiatt az elmúlt évekhez vi­szonyítva elmaradás mutatkozik az őszi mélyszántásban. A minisztertanácsi határozat kimondja, hogy a mentesített területeket kivéve az ösz- szes szántóterületet ősszel fel kell szántani, mert csak az őszi mélyszántás biztosítja a ta­vaszi vetésű növények megfelelő fejlődését és ennek megfelelően a nagy termést. Még ma is vannak azonban olyanok, akik úgy vélik, hogy jobb tavasszal a szántást el­végezni, mert akkor kevesebbet kell kapálni, a tavaszi szántású terület kevésbé gyotmoso- dik el. Vannak, akik kényelemszeretetből, vagy — mondván — nincs fogaterejük, azért hagyják a szántást tavaszra. E helytelen véleményeket a termelés rit­kán cáfolta meg olyan erősen, mint éppen az elmúlt tavaszon. Igen sok és nagy kárnak volt okozója a fenti hibás nézet. A tavaszi szán­tásba és az őszi mélyszántásba vetett kukori­ca között például a különbség kát. holdan­ként nem is kilókban, hanem kocsiszámban mérhető. A kát. holdainkénti 40 mázsás csö­ves kukoricatermések az idén sem voltak rit­kák. Az őszi mélyszántásban végzett vetések adtak ilyen terméseket, mert az aratás ide­jén, amikor a kukorica fejlődéséhez és a nagy terméshozam eléréséhez a sok vizet igényli, volt is elegendő csapadék. Nem volt ellenben tavasszal, amikor a kukoricát elvetették. Az őszi mélyszántásba vetett kukoricák gyorsan, hiánytalanul kikeltek és fejlődésnek indultak, ugyanakkor a tavaszi szántásba vetett kuko­ricák vagy egyáltalán nem, vagy csak igen vontatottan, egyenlőtlenül keltek, mert a ta­vaszi szántás a szárító szelek hatására gyor­san kiszáradt, nem érett be, rögös, üreges maradt, egyszóval a csírázás előfeltételei nem voltak biztosítva. A hosszas elfekvés miatt a vetőmag egyrésze elromlott és újra kellett vetni, vagy pótolni. Azt pedig minden gazda tudja, hogy a kipótolt és későbben kelt ku­korica soha nem éri utói az első vetésből kelt növényeket a fejlődésben. A május végén és június elején keit kukorica a fejlődésben el­maradt. Az egyik oka az volt. hogy a kukori­cák az idén későbben értek. Ehhez természe­tesen az is hozzájárult, hogy nyáron sok volt a hűvös, borús nap. A kukorica meleg-igényes növény, fejlődéséhez sok hőt kíván, és ha ezt nem kapja meg, úgy fejlődése vomtatottabb lesz. Lassabban fejlődött és érett az időben elvetett kukorica is, mégimkább a későn kelt, legtöbbször tavaszi szántásba vetett — ku- koriaa. A -terméshozamban ez meg is mutat­kozott. Borbély Ferenc héhalmi gazda tavasz- szal megfogadta, amikor a kukorica nem akart kikelni, hogy soha többé nem vet ta­vaszi szántásba. És, hogy mennyire helyesen tette, hogy ezt megfogadta, mutatja az elért terméseredmény is, mert kataszteri holdan­ként csövesen 12 mázsa kukorica termett, míg ugyanakkor az őszi szántásba vetett kukori­ca ennek többszörösét termette. Nemcsak a kukoricára érvényes ez, szám­talan példát lehetne felsorolni más egyéb ta­vaszi vetésű kapásnövényre, vagy tavaszi ka­lászosra is. Az ősszel szántott talaj a tét folyamán jól beérik, a szántadkor képződött rögöket a tél fagya szétmálasztja, a téli nedvességet az őszi szántás sokkal jobban raktározza, azt a nö­vényzet részére mind megőrzi. A szántatlanul hagyott tömődött talaj a csapadékot nem ve­szi úgy magába, az a felületen elfolyik. Már­pedig tudott dolop. hogy csak a téli nedvesség hatol !e mélyebben a talajba, a tavaszi, nyári esők egyrészt elfolynak, másrészt a nagy me­legben elpárolognak, mielőtt még mélyebben leszivárognának. A nyári csapadéknak ott van a legnagyobb jelentősége, hogy a művelt ta­lajban lévő tápanyagokét feloldja és a nö­vény által felvehető állapotba hozza. A nö­vény vízszükségletét biztosító nagymennyisé­gű vizet a mélyebb talajrétegekből veszi fel a növény. Ezért bírja a szárazságot az őszi szántásba vetett növény jobban, mint a tava­szi szántásba vetett. A tavasziak alá a szántás ősszel történő elvégzése esetén a tavaszi munkaszervezés feltételei sokkal kedvezőbbek. Növényterme­lésünk egyik legfőbb törvénye hazai viszo­nyaink között mind ősszel, mind tavasszal a gyors vetés. Ha a tavasziak alá ősszel jó mi­nőségben elvégezzük a szántást, akkor tavasz- szal, amint a talaj megpirkad, azonnal rá tu­dunk menni, boronával vagy tárcsával el tudjuk munkálni, tehát mindenképpen nagy­teljesítményű eszközzel és azonnal vetni tu­dunk. Tavaszi szántás esetén ellenben meg keil várni, míg a talaj kellően megszikkad, hogy jó minőségű szántást tudjunk végezni és a gépi vagy fogaterőt a szántási munkával kell lekötni, akkor, amikor már vethetnénk. Egyhetes késedelem minden tavasszal ve­tendő növény esetében is sok százalékkal csökkenti a termést. Minden érv amellett szól, hogy az őszi szán­tás elvégzését nem szabad elhagyni, hanem azt minden körülmények között biztosítani kell. Az őszi szántás legjobb minőségben és leg­gyorsabban géppel végezhető. A gépi mun­ka a legolcsóbb. Ezért főként a fogattal nem rendelkező dolgozó parasztok kössenek sürgősen a gépállomással szerződést. Melyek a jó őszi szántás követelményei? A tavasziak alá történő őszi szántástól el­sősorban megfelelő mélységet kívánunk meg. Leghelyesebb az őszi szántást, ahol csak lehet­séges, 25 centiméternél nem sekélyesebben végezni. A szántott talajrétegben él a növény gyökérzetének fő tömege. A talaj művelt ré­tegében történik a tápanyagok feltárása, rak­tározása, a megfelelő szerkezet kialakulása. A gyökérzet nagy tömegében itt fejlődik ki, eb­ben a rétegben történik a téli és őszi csapa­dék felraktározása. Nyilvánvaló, minél vasta­gabb ez a réteg, annál több víz, tápanyag tud felraktározódni és a növény részére rendelke­zésre állni, amikor arra a növénynek szük­sége van, A mélyen szántott, jó minőségű talaj olyan, mint egy dúsan megrakott mag­tár. és minél inkább magasítjuk a magtárun­kat, annál több terményt tudunk benne fel­raktározni. A szántás mélyítését csak fokozatosan sza­bad végezni, egyik évről a másikra nem sza­bad hirtelen mélyítenünk, mert túl sok „vad” földet hozunk a felszínre, ami káros. Ugyanis az élő, tápanyagokkal és talajlakó baktériu­mokkal teli feltalaj közé került élettelen al­talaj, esetleg elronthatja az eddig művelt felső talajréteg kedvező szerkezeti, biológiai és fi­zikai állapotát. Ahol tehát eddig csak seké­lyen művelték í talajt, ott most csak néhány centiméterrel siabad lejebb menni. A mélyí­tést fokozatosa, évről évre kell végrehajtani. Helyes a szritás mélységét egyébként is évről évre váloztatni, mert az egyszintben történő állandí szántás mellett kialakulhat, különösen a köötíebb és nedves talajok eseté­ben, amilyenek általában a megyében van­nak — az úgynvezett eketalp-réteg, ami ab­ból áll, hogy ülönösen az életlen ekevas a szántás szintjén elkeni a talajt, ezzel a leve­gőnek, víznek e a gyökérzetnek nehezen át­járhatóvá teszi. Az őszi mélyzántást nem kell elmunkálni, mert a barázdoa hagyott szántás a téli csa­padékot, esőt, avat jobban felfogja, a téli fagy a rögöket sétmálaszlja. A barázdába ha­gyott szántás atavaszi vetés idejére jól be­érik. Az idei évbe legfontosabb feladatunk az őszi szántásokkl kapcsolatban, hogy ezt sür­gősen végezzük»-!. Még igen sok a szántatlan terület. A szánás elvégzésére már nem sok idő áll rendelkíésre. A csapadékos, esős idő­járás a szántás munkákat úgyis vontatottá teszi. A hónap végén, december elején már erősebb fagyokis beköszönthetnek, a nedves talajréteg könnsbben átfagy és nehézzé, vagy éppen lehetetlené teheti a szántást. Az idei év taasztalata meg kell, hogy sok­szorozza igyekcetüruket és erőnket, hogy a mentesített hmoktalajok kivételével me­gyénkben minői talpalatnyi föld az ősz fo­lyamán felszán sra kerüljön. A gépállomáík és állami gazdaságok dol­gozói te-kintséklegelsőrangú-bb feladatuknak, hogy minél narobb területen végezzék el a szántásokat a tmelőszövetkezetek és állami gazdaságok tér étéin. A fogattal rendelkező dolgozó narasztk pedig télre halasztva min­den egyéb fuvrozni való dolgukat, minden percet kihasznúa végezzék az őszi mélyszán­tást, Ezen mák jövő évi termelésünk si­kere, ezen dől . hogy jövőre több kukoricát, cukorrépát, tapszi kalászost tudunk-e beta­karítani az ideél. Acs Antal megyei főagronómus Kétszeresére emelkedett az ezüstkalászos tífolyamok száma agro- és zootechnikai eljárá­sokkal foglalkoznak. Az elő­adásokat gazdasági szakokta­>k, agronómusok és a mező- ázdaság kiváló gyakorlati jakemberei tartják. A dolgozóit érdekli Hírek Bővülnek, korszerűsödnek megyénk gépállomásai Esztendőről esztendőre so­kat fejlődnek, gazdagodnak megyénk gépállomásai. Az 1955-ös év. meg különösen megváltoztatta a gépállomá­sok arculatát. Szebbé, korsze­rűbbé tette, sok-sok új léte­sítménnyel gazdagította. Több mint hárommillió forintot fordított államunk ez évben a megye gépállomásai­nak fejlesztésére. Szécsény- ben a gépállomás villamoshá­lózatának bővítésére 117 000 forintot fordítottak Ugyanitt lakóházaik is épülnek. 464 000 forint költséggel pedig most épül víztorony, külső vízveze­ték, szennyvízcsatorna. Ber­eden új ebédlőben étkezhet­nek a gépállomási dolgozók. Érsekvaidkerten- 253 000 forint­ba kerül a most épülő vízto­rony és vízvezeték. Ez évben kaptak modern irodaépületet is a vadkertiek. A gépállomás körülkerítésére 75 0-00, villany- hálózatának bővítésére 71 000 forintot fordítottak. Külföldre is eljut a nógrádi káposzta, alma és torma Már a Német Demokratikus Köztársaságija is eljut a ki­tűnő termést adó i paly men ti téiikáposzta. Ez évben Örha- lom dolgozó parasztjai termel­ték a legszebb exportképes ká­posztát. Amellett, hogy belföl­di szükségletre — a főváros Közértjeibe, feldolgozó telepei­re, a miskolci iparvidékre. He­ves megyébe és az ország kü­lönböző részeibe — is útnak indították már öthatomból a káposztával telt vagonokat, 20 vagonnal elszállítottak az NDK-ba is. Most újabb 10 va- gono's rendelést kaptak onnan. Az őrhalmiak örömmel tesz­nek eleget a kérésnek. Nagy gondossággal válogatják az egy-két kilós kemény, hófehér káposztafejeket és rakják a vagonokba. Hadd hirdesse kül­földön is ez a káposzta az ipoiymsnte Tákóinák* szorgal­mas, jó munkáját. A nógrádi almatermelők hír­nevét pedig a’ magyaraándori, karancskeszi és pásztói állami gazdaságok almái öregbítik külföldön, A három almater­melő gazdaság ez évben nagy­szerű termést adó jonathán, parmen, stb. almái Csehszlo­vákiába, a Német Demokrati­kus Köztársaságba és Nyugat­idérne forszáéba jutnak el. Ka- ramcskesziből. Posztóról és Magyamándorból 3 vagon al­mát indítottak már útnak ezekbe az országokba. Ez évben kerül először kül­földi piacra a nógrádi torma. Elsősorban az egyénileg dol­gozó parasztok kötöttek rá termelési szerződést. A torma szedését november végén és december elején kezdik meg. Különösen a szerződéses ter­melésükről híres héhalmi gaz­dák takarítanak be jó ter­mést. ,<XXXC<XXXX!OOOOOOOOOOOIXIOOCCIO<XXXX50IX)00» j HIRDETÉSEK \ í Jól számoló, minőségi bor- g I átvételhez értő dolgozókat g azonnal felveszünk külszolgá- t lati munkára, pásztói borpin- | cészetünkhőz. Havi fixfizetést, j napitííjat, útiköltséget és szál- í lásköltséget térítünk. Jelent­kezni lehet november 28-ig. Árukísérő, rakodómunkáso­kat bc-rszállitáshoz azonnali belépésre felveszünk, pásztói borpincészetünkhöz. Bérezés teljesítmény utón. Árukísérő, rakodómunkáso­kat burgonyaszállításhoz azonnal felveszünk. Bérezés teljesítmény után. Jelentkezni lehet a „Mező- gazdasági Termékeket Érté- [ kési tő Szövetkezeti Központ”- 5 ban, Salgótarján, Rákóczi út | 81. szám. loOOOOOCOOOOOOűOOOOOOOOCMOOOOOOOCOOOOeiX Keresünk megvételre 1 darab 15—20 HP lassú járású benzin, egy Diesel üzemű motort. IÍM sz. Kőbánya Vállalat. Recsk. elefon: Recsk 28. Kétszemélyes rekamiék első­rendű kivitelben, nagyon ked­vező feltétellel. Budapest, Do­hány u. 5. Szőrtelenitse lábát Barbien- krómmel. 4 percnyi használat után bőre bársony sima. Után­véttel 7.20. Dr. Rahlnek vegyész­mérnök, Székesfehérvár, piactér. Az elmúlt télen megyénk­ben 17 helyen tartottak ezüst- kalászos tanfolyamot. A ta­nultakat termelőszövetkeze­teink tagjai, dolgozó paraszt­jaink felhasználták a gyakor­lati életben. A tavalyi sikerek után most még nagyobb az érdeklődés a gazdák körében. Ezért a megyei tanács mező- gazdasági igazgatósága duplá­jára emelte a tanfolyamok számát. A napokban mér be is indult 17 elsőéves és 16 má­sodéves tanfolyam. Az oktatás elősegítése érde­kében a Mezőgazdasági Igaz­gatóság 180 darab dia-filmet bocsátott a tanfolyamok ren­delkezésére, amelyek az új a nógrádi szénbA­NYÄSZATI DOLGOZÓK TE­METKEZÉSI BIZTOSÍTÓ EGYESÜLETÉNEK VEZETŐI ÉRTESÍTIK AZ EGYESÜLET DOLGOZÓ ÉS NYUGBÉRES TAGJAIT, hogy a Pénzügy­minisztérium Biztosítási Fő- igazgatósága által az egyesü­let 1955. november 9-én jóvá­hagyott alapszabályai alapján 1955. november 9-én, vagy ezen időpont után elhunyt te­metkezési segélyre jogosult tag, vagy családtag részére az alábbi segélyek fizethetők: Dolgozó, vagy nyugbéres izvegy) elhalálozása után >00, feleség, vagy feleség hiá- yában háztartást vezető nő halálozása után 800. egy Jen felüli (16 éves életkorig) hunyt gyermek után 500, !y éven aluli elhunyt gyer­ek után pedig 300 forint. Fenti felemelt segélyek há mi évig maradnak érvény :n, mely időpont után felül- zsgálat állapítja meg a ki­üthető segélyek összegét. Majorrendezési tervkészítési tapasztalatcserét tartanak no­vember 30-án az érsekvad­kerti Tartós béke TSZ-ben, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium rendez. ★ Jó eredményt ért el a siló­zásban az erdőkürti gépállo­más. November 20-ig 2100 köbmétert silózott, ami tervé­nek 131,3 százalékos teljesíté­sét jelenti. ★ Törzstenyészet elhelyezésé­re alkalmas 50 férőhelyes te-, hénistállót épített az erdőtar- csai Szabadság TSZ. k Nagyszerű kukoricatermést takarítottak be a kutasói Bú­zakalász Termelőszövetkezet tagjai. Kukoricájuk holdan­ként 45 mázsát adott. k Nem csökkent a tejtermelés a pásztói járás termelőszövet­kezeteiben a téli takarmányo­zás beindulása óta sem. Sőt a járás állattenyésztői úgy ter­vezik, hogy a jelenlegi 5,4 li­teres istáilóátlagot az eszten­dő végére 7,5 literre emelik. k Lassan halad az őszi mély­szántás megyénkben. A gép­állomások november 20-ig mindössze 27,6 százalékos tervteljesítést értek el. ★ Gyors ütemű a téli gépja­vítás a pásztói gépállomáson. November 20-ig öt eke, hat traktortárcsa, két vetőgép és öt cséplőgép javítását fejez­ték be. ★ A HOLLÓKŐI DÓZSA TSZ az őszi kalászosok vetési elő­irányzatát 20 katas ztrális holddal túlteljesítette. k 73 traktorvezető és hét trak­toros brigád teljesítette már éves tervét megyénk gépállo­másain. k Megyei aktívaértekezletct tartott 17-én a földműves­szövetkezetek Nógrád megyei Szövetkezeti Központja, ame­lyen a földművesszöveikezetek tömegpolitikai feladatait tár­gyalták meg. ★ Tartja első helyét az álla­mi gazdaságok tejtermelési és beadási versenyében a Pásztói Állami Gazdaság. Is­tállóátlaga 8,6, az egy tehénre eső beadási átlaga pedig 6 liter. k Még 200 000 forint értékű anyagot használ fel az idén a nemti kultúrotthon építéséhez a Nógrád megyei Tatarozó és Építő Vállalat. Az építkezés az utóbbi hónapokban igen lassan haladt, de most a vállalat át­csoportosítás útján 15-ről 30- ra emelte az építők létszámát és ezzel nagy lendületet adott a munkának. A dolgozók bíz­nak abban, hogy az eredeti tervben megjelölt 1956. május 1. helyett már korábban átad­hatják a nemtieknek a gyö­nyörű kultúrházat. Továbbra is a Kisterenyei Gépállomás traktorosai jár­nak élen a traktorvezetők versenyében. Nagy Kálmán 186, Zeke József 183, Czene Gellert pedig 152 műszaknor­mát teljesített. A brigádok versenyében a Kisterenyei Gépállomás Csortos Rudolf brigádja vezet. * Megkezdték az előkészülete­ket az újfajta üreges, továbbá az ikersejt és soklukú téglák gyártására a Nógrád megyei Téglagyár Vállalat négy tele­pén. Különösen az üreges tég­lák gyártása igen nagy jelen­tőségű, mivel egy-egy ilyen tég’a négy régebbi típusú, kis téglát pótol, így az üreges tég­lák gyártása olcsóbb is, amel­lett ezek alkalmazása meg­gyorsítja az építkezések me­netét. A szakértői vizsgálat megállapította, hogy a zagyva- pálfalvai és az egyházasden- geiegi agyag kiválóan megfelel üreges tég’a készítésére, ezért — az eddigi téglaprés szájának megfelelő átalakítása után — 1956-ban már az új tég ákkal kezdi a nyersgyártást a vál­lalat. *• November 16-ra befejezte éves tervének teljesítését a Salgótarjáni Vegyesipari Vál­lalat. Az év végéig előrelátha­tólag még 300 000 forint érté­kű árut termelnek terven fe­lül a válla'at dolgozói. Töb­bek között nagymennyiségű ló- és marhavakaró-szerszám ké­szül a mezőgazdaság részére még ebben az évben a válla­latnál. ★ A Salgótarjáni Üveggyár szállítóbrigádjai vasárnap két vagon különféle borospalackot indítottak útnak a Borforgalmi Vállalat Budafoki palackozó pincészetébe. A palackok —i kitűnő minőségű tájborokkal töltve — külföldön képviselik majd az üveggyár termékeit* A vasárnapi rakodás alkalmá­val egy vagon háztartási té­gelyt és egy vagon különféle idénycikket is elindítottak az üveggyárból a belföldi keres­kedelem részére. k Értekezletre jönnek össze nov.ember 29-én Szécsényben a megye tsz elnökei, állatte­nyésztői, agronómusai és a községek legeltetési bizottsá­gainak elnökei, hogy a téli ta­karmányozás feladatairól ta­nácskozzanak. * 8802 köbméterrel silóztak már többet megyénk termelő- szövetkezetei és egyénileg dol­gozó parasztjai az e'múlt esz­tendő hasonló időszakához vi­szonyítva. k Síneken görgő darut állítot­tak be az érsekvadkerti gép­állomás egyik műhelyébe, ami megkíméli a dolgozókat a sú­lyos gépalkatrészek, gépek szállításától, gépkocsira való emelésétől. KUTYAFEJŰEK Színes csehszlovák történelmi film A filmet a kisterenyei mozi mutatja be november 26—28-ig,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom