Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)
1955-11-19 / 91. szám
SZABAD AOCRAD 1955. november 19. A gépállomások gépjavítási munkájáról megfe- -jsvítási terv lebontásánál. Még igen sok géb dolgozik «.verte a határban. De a gépállomások műhelyeiben mar kezdetét vette a téli ^W^itás. hogy tavasszal jól kijavító . kifogástalan gépekkel lehess újra megkezdem a munkát, gépjavítás sikerének egyi engt Ehetetlen alapfelteteie jól szervezett munka, az anya„ és a'katrész biztosítása. A medrei igazgatóság által tartott szemléken megállapítást hyert, hogy a gépállomások műszaki vezetői nem végeztet lelő munkát a brigádokra való A szükséges anyagokat es al- k a (részeket a műszaki vezetők időben megrendeltek. Az anv agellátó vállalat felkészültsége is lényegesen iobb az előző évekhez képest. Van azonban hiányossága is a felkészülésnek. Elsősorban az hogy a felújítható alkatrészek házilagos elvégzéséhez a főmérnökéit nem készültek fel megfelelően. Pedig a javítási önköltséget éppen itt lehet a legnagyobb mértékben csökkenteni. Különös gondot kell fordítani a házilag történő felújítások r. nőségére. Nehogy elkövessek a gépállomások azt a hibát, amelyet tavaly is elkövettek. A múlt évben ugyanis a gépii .vitás befejezésével anyag- és a1 ka (rész-megtakarítás mutat1. zott. Munka közben azonban a rosszul kijavított alkatré- szek meghibásodása azt eredményezte, hogy pótlásuk lényegesen többe került, mintha a 5av;'ás során újjal cserélték Volna fel azokat. Nem számít- v a azt, hogy a gépkiesés menynyivé visszavetette a munka gyors és sikeres elvégzését. Nagy gondot kell fordítani a szervezetre is. Az eddig végzett javításokkal szemben az idei javítás során a brigádok létszáma három-négy fő lesz. A javítóbrigádokban a műhely jó. i.epzett dolgozói és nagy a korlattal rendelkező trakto.....kannak helyet. A trakto’ " ko^ül brigádtagoknak c azokat osztják be. akik«t . ; a kívánt mértéket. Ke:, égtelen, hogy a gépjaví- á: )K tervszerinti beindítása a Kedvezőtlen időjárás miatt eltolódott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a javítást egyáltalán nem lehet megkezdeni. Valamennyi gépállomáson van néhány olyan erőgép, amelyek a termelésből már amúgyis kiestek. lehetetlen velük dolgozni es így ezeknek a megjavítása ho;-. már most hozzá lehet kezdeni. Hiba az, is, hogy a gépállomások főmérnökei az esős napokon nem vonták be kellőképpen traktorosaikat a gépek javításába. így a december hónapot úgyszólván valamennyi gépállomás késéssel kezdi. Elsőrendű feladatuk a gépállomások főmérnökeinek, hogy több javítóbrigád felállításával a lemaradást felszámolják. A brigádok alakításánál szem előtt kell tartani az őszi mélyszántásokat is, nehogy a gépjavításra való átállás az őszi mélyszántásokat késleltesse. A gépek közül csak azokat vonják be javításra, amelyeket már úgysem lehetne üzemeltetni. Kétségtelen, hogy ezt a kettős feladatot nehéz megoldani anélkül, hogy a gépállomások műszaki vezetői és traktorosai ne működnének együtt. Arra van szükség, hogy a műszaki vezetők alakítsák meg a műszak-fejlesztési brigádokat. Vonják be a műszaki dolgozókat és a jól képzett traktorosokat a javítás nehézségeinek megvitatásába. Ismertessék minden egyes javítóbrigád tagjaival a technológiai előírásokat, az egyes munkafolyamatok szakszerű elvégzésének módját. A gépállomások a téli gépjavítást már november elsejével megkezdték. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy most már az őszi mezőgazda- sági munkákat félbe kell hagyni. Egyes helyeken ugyanis már tapasztalható az, hogy — mondván: itt a javítás ideje — bevonulnak gépeikkel és teljes nyugodtsággal hozzálátnak a javításhoz. Nem erre van szükség. Az őszi mezőgazdasági munkát fokozni kell, de ugyanakkor a lehetőségekhez mérten meg kell kezdeni a gépek kijavítását is. Winkler Gottfried megyei főmérnök A „Lakásszentelői6' Nógrád megyében Vígjáték három felvonásban. Irta: Ságody József. Rendezte: Kovács Gedeon Fekete Tibor: Gedai Ferenc, Fodor Dezső: Kiss János, Feny- vessy Balázs: Csapó Balázs, Hághy István: Homoki Adám, Pálffy Ferenc: Molnár igazgató a vígjáték egyik jelenetében. A szerző hosszabb ideig dolgozott maga is építkezéseknél Sztálinvárosban, Budapesten, hogy megfigyelje, megismerje azoknak a dolgozóknak problémáit, gondolkodását, életét, akiket mai tárgyú darabjában színpadra akart állítani. Egy kőművesből lett vállalatvezető hivatali lakásavatásának előkészületei adnak alkalmat a szerzőnek, hogy megmutassa a ma embereit, hogy rávilágítson eredményekre és buktatókra, hogy nyitott szemmel lássunk és ne 'az elfogultság szűrőjén keresztül háll- junk. A régi és új harcában a kiélezett helyzet éppen a laJELENET A MÜHLENBERGI ÖRDÖG CÍMŰ SZÍNES NÉMET MESEFILMBŐL A filmben — amely egy kővé vált gonosz molnárról szól — a német mondavilág sok-sok érdekes alakja elevenedik meg. Dejtáron 20-ig, Kisterenyén 19—21-ig és Vizsláson 26— 27-én mutatják be a filmet. kásszentelő napján robban. Egyik oldalon a karrieristák hízelgéssel leplezett kártevése, a vállalatvezető megtévesztett munkásasszony feleségének polgári külsőségeket hajhászá- sa; másik oldalon a jószándékú, régi szaktársak ébersége és a jóhiszemű, semmiről nem tudó Molnár igazgató talpig becsületes férfiassága, ami az összeütközésekhez, majd a dolgok tisztázásához vezet. A hivatali botrány miatt Molnár a lakásszentelőt lemondja, de a fiatalok szerelme és a régi munkatársak bizalma, szerete- te az elmaradt lakásszentelőt eljegyzési ünneppé változtatja. Színházunk nagy eseménye hogy a mai tárgyú drámák állandóan hangoztatott hiányossága idején a „Lakásszentelő“ eredeti 1 bemutatójával előbbrevinni igyekszik a magyar dráma ügyét. A szereplők közül bizonyára sokat isn>er már Nógrád megye közönsége. A régebben játszott darabokból is megismer most új neveket, akik színházunk jóhírét — reméljük — öregbíteni fogják. Hálás szerepekhez jutottak: Sándor Böske, Galambos Gabi. Tóth Ila, Kun Magda. Pálfy Fe renc, Sághy István, Lonta.y István. Fekete Tibor, Feny- vessy Balázs. Végh József. Dr. Bánóczy Dezső A darabot megyénk helységeiben a következő időpontokban adja elő a Déryné Színház: November 20-án János- aknán, 21-én Baglyasalján 22-én Nagybátonyban, 23-án Salgóbányán, 24-én Salgótarjánban, 25-én Kisterenyén 26-án Jobbágyiban, 27-én Kazáron, 28-án Zagyvapálfalván, 29-én Zagyvarónán, 30-án Ka- rancskesziben. December 3-án Rétságon, 4-én Diósjenőn, 5-én Szécsényben, 6-án Nagyorosziban, 7-én Balassagyarmaton. Hszám NÚCRflB Szalagavató ünnepély a Balassi Bálint Gimnáziumban A napokban tartotta a Balassi Bálint Általános Gimnázium három negyedik osztálya az iskolában már hagyományossá vált szalagavató ünnepélyt, amelyen 30 tanár, 50 szülő és 90 diák jelent meg. Az ünnepélyen Nagy Dezső tanár és osztályfőnök mondott beszédet. Az ünnepi beszéd után a jelenlévők vacsorán vettek részt, amelyet a IV-es lányok készítettek és szolgáltak fel. A vacsorát a tanulók színvonalas műsora követte. amelynek keretében népi táncok, egy Chopin-szonáta, egy Karinthy-humoreszk és végül egy hosszú szellemes csasz- tuska szórakoztatták a vendégeket. A csasztuskának olyan nagy sikere volt, hogy éjfél felé közkívánatra meg kellett ismételni. A műsor után tánc, ismerkedés és barátságos beszélgetések tették még emlékezetesebbé az estét. Varga Lajos tanár Balassagyarmat, Általános Gimnázium, Tolmács község kulturális életéről Tolmácson néhány évvel ezelőtt alig folyt önálló kultúr- munka, ma viszont már két működő kultúrcsoportj a van a falunak, éspedig színjátszó- és tánccsoport. A színjátszó-csoport Csiz- marek Mátyás Bujócska vígjátékát tanulja és hetenként két-lhárom alkalommal tart próbát. A csoport lelkes tagjai decemberben akarják bemutatni a darabot. A tánccsoportnál még nem megy minden rendjén. A csoport tagjainak hanyagsága miatt a próbák gyakran elmaradnak. A táncosok tanulhatnának a színjátszóktól rendet és fegyelmet. A községi könyvtárat szép számmal támogatják a dolgozó parasztok. A kultúrotthon az Állami Mezőgazdasági Gépállomás segítségével ezüstkalászos tanfolyamot szervez a tél folyamán. A tolmács: kulturális élet legfőbb szervezője Babits elvtárs, a kultúrotthon igazgatója, aki hasznos munkájában legtöbb segítséget Klincsíj&k János és Zomborka Károly elvtársaktól kap. Dicséretet érdeméinek a kultúrcsoportok lelkes tagjai is. Paulinyi János népművelési csoportvezető, Rétsági Járási Tanács. Tanácsi!lés Benezurfalvón November 10-én a községi fektetni. A tanácsülés hatá- tanács ülést tartott. Az ülé- rozatba foglalta az útjavítási sen minden tanácstag megje- munkák folytatásán kívül azt lent, s rajtuk kívül szép szám- is, hogy a falu útviszonyainak ban vettek részt meghívottak további javítása érdekében is az ülés munkájában. Az mintegy 100 méteres szaka- ülés részvevői a végrehajtó szón vízlevezető csatornát épí- bizottság beszámolója alapján tenefc. két napirendi pontot tárgyal- Miklián Pál Benczurfalva tak meg: 1. A község vet?s- ——— tervének teljesítése. 2. A községi költségvetés és a községfejlesztési alapköltségvetés teljesítése. Az első napirendi pont tárgyalása során megállapítást nyert, hogy a vetés a falu határában jól haladt. A vetésterv teljesítésének meggyorsítása érdekében a tanácstagok vállalták, hogy megszervezik a fogatnélküliek megsegítését. Pótjelentkezés előadóművészi \ izsgára Azok, akik a hivatásos elő- adóművéiU vizsgáutra (zenész, énekes) eddig nem je: étkeztek. pótlólag még megtehetik. Állítsanak ki égj- jelentkezési lapot, erre írják fel a következő adatokat: név, anyja neve, pontom lakcím, milyen AL második napirendi pont- hangszeren.látszik milyen mimet,buui'h. iictjjiidivii , ,. , „ __ tá l kapc;olntban a végrehaj- veszeti af dolgozik. (PL tó bizottri beszámolója is- tánczene • epzenesz.) Továi. mertette, ! gy a falu kútjai- fize. e be 35 forintot a nak javítására 2600 forintot köveik*20 csekkszámlára: fordítottak, 4000 forintos költ- 66,4—f , /.' PeSyei tanács seggel a szérűn új kutat épí- népnevelési o'sztálya. A letettek, a bikaistállót 8000 fo- ,lafot és az rintos beruházással rendbe- v£ ■■ U,. . a meK7ei hozták, a legelőn 2000 forin- rPmuyelesi osztályra. Salgó- tos új itató-vályút helyeztek arianba ahonnan személy el, a község útjainak karban- szei?nt fognak értesítést kap- tartására eddig 3000 forint ai- A vizsgáztatás előrelátható- fordítottak és az év hátrr' lag november 28-án lesz Salgó- vő részében még 4000 fj^~ tarjánban, a városi kultúrház- tot akarnak erre a célr D banM a mar legtöbben nem tudnak határozott választ adni arra a kérdésre, ki is a kedvenc írójuk. Talán nem is lehet. A világirodalom olyan remekműveket kínál, hogy ne hí : választani. Meg aztán az életkor, érdeklődés, foglalkozás is megszabja, melyik Mrótipus felé fordulunk elsősorban és hogyan változik ízlésünk, amellyel a műveket válogatjuk. A versolvasás meg különösen nehéz terület. Akkor tévedtem erre, amikor először vettem észre, hogy a rím-abroncsokba szorított sz avak micsoda erőt, szépséget rejtenek, mennyire eltalálhatják legtitkosabb érzéseinket, gondolatainkat. így találkoztam Vörös- martyval. Az első vers. amely felkavart és amely után hetekig nem tettem le a Vörös- mi.. ty-kötetet, „A váró ifjú’1 volt. Ma már esu, emlékezni tudok a hatására, megérteni nem bírom. Néhány gyönyörű sorát kivéve, nem < rtozik a nagy versek közé. De ez a néhány s r ma is csilingel. Mintha illatos felhő venne 1 rül, enyhe szédülést okozva és röpítene: Lélekzeted édes illatával Mily szerencsés táj szellője szárnyal? S a föld szive hol dobog alattad, örömében, hogy te megtapodtad? Vörösmarty azóta is megmaradt bennem a Szavak varázslójának. Tudtam úgy olvasni eposzait, hogy nem is figyeltem, mit ír. Hagytam magam a vers zenéjének hatása alatt. De lehetetlen volt megállni. Ez a zseniális költő, aki huszonöt éves korára ismert, harmincadik cveoen pedig már országoshírű — magával Vörösmarty emlékére ragadott. És közben ő maga Is változott bennem. Az első versek álmodozó, csendes hősét erős hangú, szenvedélyes férfi váltotta fel. Nem is lehetett másképp. A kor rázta fel őt magát. Vagy tudott volna ellenállni a gazdatiszt fia annak-a forrongásnak, amely 1825 és 1848 között felkavarta az országot? O maga ott ült Tolna megye alispánja mellett, ismerkedett a jogi formulákkal és figyelte a vitákat, amelyek hazája új útjáról folytak. Soha nem látott iramban indult el a fejlődés útján Magyarország. Megépítik az első vasutat Budapest és Vác között, vízre fut az első gőzhajó, szabályozni kezdik a Dunát és Tiszát, Budapest lakossága százezerre duzzad ... Ott kellett hagynia a csöndes álmodozást, hogy átengedje magát a gyorsiramú fejlődés sodrának. És ő engedi, sőt egyike lesz azoknak, akik gyorsítják. A nemzeti függetlenség első követelménye, hogy saját nyelvünkön beszéljünk. De a hivatali élet, a kereskedelem, sőt a művelődés lehetőségei is más nyelvet kívántak: a németet és a latint. Az ország fővárosában (ha még hivatalosan nem is volt az), németül beszéltek a színpadon. Akadémiai bizottság alakult a magyarnyelvű színjátszás fellendítésére és állandó színház építésére. Vörösmarty is üt volt a bizottságban. Sokáig folyt a harc, míg végre eredménnyel zárult. Igaz, nem a Duna partjára épült a színház, ahogy Vörösmartyék akarták, hanem a mai Múzeum körútra. Ez akkoriban még félreeső helye volt Pestnek. De mégis csak felépült. Vörösmarty írta a nyitó darabot. szabadságharc leverésére írott költeméi dyr(Az emberek, 1846): A fejlődés útjában álló akadályok, a nem- egyszer eredménytelen harcok kedvetlenítik. elgondolkoztatják. Az egyete- ‘ ~ em er, ^ a földnek.“ mes emberi történelembe próbálja állítani a égi endítően szép sor. Többet hazája sorsát, hogy világosan lássa, van-e ér-*.l9tUL< tehet. Megvető és szerető ,#s«clri., (elme a harcnak, van-e valami célja. Ma máf i eí es bizakodás még egyszer, utoljára tudjuk, hogy a nemzeti fejlődés ügyének ilye l . 00ban a krími háború hírére (1854). Meg- értelmű felvetése sajátos jelenség volt, ve . ■>a ut0}s° nagy versét. „A vén cigány“-t, járója a korabeli eurótpai és hazai fejlődés.:;1 , s?~? l°bb valaha? Megváltozható-e mondani egyszerre. Nyugat-Európában már kispolgári és föb tármegmozdulások vannak, az elmaradj a keleti államok pedig még csak most l^ft a polgári fejlődés útjára. Ez utóbbi egyjrccai nemzeti függetlenségért folytatott en nel amelyben vezető szerepet vállalt a messéa- örténelmi Nem csoda, ha ilyen bonyőluiszaporodó helyzetben, a sikerek mellett efc gyötrik kudarcok láttán kínzó gondé? Hiszen az Segít-e a tudomány, a műveteket nyomemberek is ölik egymást, mVan-e értelme nak el. Van-e mégis halad az önfeláldozó munkának a<Ját, Hány fényes lélek tépte -tellett, Virrasztott a szív égő rora inak Hogy tévedt, sújtott embfást Irányt adjon, s erőt, vígadémiai Az újonnan létesítelolatok, hogy végülis ban támadtak ezek cert van cél: megkapják a válasmek sorsa áll,“ „Előttünk egy nigméretekben gondolko- Akármennyire hazájához, benne találja zik, csak vissza/ élete célját. en fontos részt vállal- a 1848 előkése forradalmat dalokkal kö- sajtószabadsc szönti. yra juttatja benne az addig is A bukás.eseket. Igazolva látja a ien- meglevő 1 az emLesz-e benseg? Először fejét rázza a nagy kérdésre: Windig így volt e világi élet /y“er . ntásszor lánggal égett, zatát:91 1 ° történelmet’ a búkások sora* csill?‘J’ fz a nyomorú föld Hadd forogjon keserű levében anny, bún szenny c ábrándok dühétől meg a vihar hevében. Tisztuljon Mert egyszer csak véget er, nem pusztíthatja el önmagát get érjen: Lesz még egyszer Majd ha elfárad a . S a viszály elvérzik üz emberiség Kell, hogy vé+ ünnep a világon: vész haragja, csatákon. könyvtárSzáz éve bekövetkezett halála után özve. gyének es gyermekeinek adományokat kellett gyűjteni, hogy megélhessenek. a Zou köm özvegyének lenni nem volt könnyTtolog A Z°lszag vekben a napokban ünnepli °?°Vnartvt- Éelelevenítik életét, szabit. ÄS- bemutatják színpadi muA nyelvészek beszélnek, az * 050 mea átengedi magát versei vamast emel ki nyelvművelő munkásságáról -rok dramaturgiai cikkeit ák. rúzsának. Mindenkinek jut valami. Magyari István
