Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)

1955-11-19 / 91. szám

2 SZABAD A'OGrXd 1955. november 19. Kormányunk mindent megtesz azért, hogy a szociaíizmus felépítése, országunk felemelkedése meggyorsuljon Hegedűs Andrásnak, a Minisztertanács elnökének beszámolója az országgyűlés új ülésszakán A 2 országgyűlés ülésszaka, amelyet a népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. §-ának 2. bekezdése alapján összehívott, kedden délelőtt megkezdte munkáját. Az országgyűlés ülésén megjelentek a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Dobi István, Cerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalaí Béla, Bata István, Piros László, Egri Gyula, Vég Béla és a Minisztertanács tagjai. Hatalmas tapssal köszöntötték a képviselők a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának hazánkba érkezett, s az ország- gyűlés ülésén megjelent küldöttségét: N. M. Pegovot, a kül­döttség vezetőjét. A. Sz. Boríszenkót, J. P. Goncsarovát, G. D. Dzsavahisvilit, G. V. Jenyutyint, P. P. Jermákovot, A. P. Zsu- ravljovot, L. Sz. Matvejevát, P. G. Moszkatovot, A. A. Müri- szepet, Z. Sz. Omarovát, N. I. Szmirnovot és V. N. Titovot, a küldöttség tagjait. Megjelentek az ülésen a Budapesten akkreditált nagykö­vetségek vezetői, köztük I. V. Andropovval, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövetével s a szovjet nagy- követség tagjaival. Az ülésszakot 11 óra után néhány perccel nyitotta meg Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. Ezután Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke mon­dott beszédet, amelyben a töb­bi között a következőket mon­dotta: Az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta eltelt időszakot az ország politikai és gazdasá­gi helyzetének javulása jellem­zi. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ez évi márciusi és áprilisi határoza­tai, amelyeket az országgyűlés áprilisi ülésszaka és egész dol­gozó népünk lelkesedéssel tett magáévá, új lendületet adtak a szocialista építésnek a gazda­sági élet szinte minden terüle­tén. Erőteljes fejlődés indult meg az iparban — elsősorban a ne­héziparban — a javulás itt a legszembetűnőbb. Az ipari ter­melés első háromnegyedéves tervét 104 százalékra teljesí­tettük. A szocialista ipar az első háromnegyed évben 9.4 százalékkal termelt többet, mint a tavalyi év hasonló idő­szakában. Különösen örvende­tes az, hogy hosszú évek óta először nemcsak teljesítettük, hanem túl is teljesítettük a munka termelékenysége növe­lésének és az önköltség csck- kentéséneK a tervét. A mi­nisztériumi marban a munka termelékenysége a II. és III. negyedévben 6,6 százalékkal volt magasabb, mint 1E54 ha­sonló időszakában. Jelentős előrehaladás tör­tént a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésében és a mező- gazdasági termelés fejlesztésé­ben is. Túlteljesítettük a me­zőgazdasági termelés éves ter­vét, javult az állampolgári fe­gyelem, dolgozó parasztságunk túlnyomó többsége pontosan eleget tett beadási kötelezett­ségének és jelentősen megja­vult az állami szabadiéivá'ár­iás is. Ebben az évben eddig 44 százalékkal több kenyérga­bonát gyűjtöttünk be. mint az egész elmúlt évben, örvende­tes fejlődés következett be az állami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek gazdálkodásában és a gépállomások munkájában is, ez megteremtette a lehetőségét a termelőszövetkezeti mozga­lom számszerű növekedésének is: az 1953-banés 1954-ben be­következett csökkenés után eb­ben az évben mór több, mint ötvenezerrel növekedett a ter­melőszövetkezeti családok szá­ma. Ezek a számok nem egysze­rű részeredményekről beszél­nek, hanem pártunk egész po­litikájának igazát bizonyítják. Az elmúlt félév minden ta­pasztalata azt igazolja, hogy a Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatai helye­tek voltak. A jobboldali el­A Minisztertanács ez év áp­rilisa óta eltelt időszakban legfontosabb feladatának a népgazdaság fejlesztését tekin­tette, a legnagyobb figyelmet a gazdasági kérdések megol­dására fordította. A Központi Vezetőség már­ciusi határozatát követve, a hajtás ellen, amely pártunk­ban és állami életünkben láb- rakapott és az 1954-es évben már haladásunk kerékkötőjévé vált — múlhatatlanul szükség volt határozott harcra. Köszönet illeti a Magyar Dolgozók Pártját, annak Köz­ponti Vezetőségét, amely élén Rákosi Mátyás elvtárssal, tel­jes határozottsággal és meg­alkuvás nélkül vezette és ve­zeti ezt a harcot. (Nagy taps.) Eredményeink elérésében szz- repet játszott a Hazafias Nép­front. amely mint a népi nem­zeti összefogás szerve, a párt irányítása alatt segítséget nyújtott az előttünk álló fel­adatok végrehajtásához. A Hazafias Népfront helyi szer­vei elősegítették a kormány célkitűzéseinek megvalósítá­sát, dolgozó népünk öntevé­kenységének és tehetségének fokozott kibontakoztatását. A kormány, a megyei, a já­rási, a városi és a községi taná­csok és egyéb állami és gazda­sági szervek javuló munkája is hozzájárult ahhoz, hogy siker­rel kezdtük el a jobboldali el­hajlás okozta károk helyre­hozását. Az elmúlt félév alatt a Minisztertanács egész tevé­kenységét a Központi Vezető­ség márciusi, áprilisi és júniusi határozatainak szellemében folytatta. Az. eredményekkel, amelyeket elértünk, korántsem lehetünk elégedetteik, mert las­súbb a fejlődés, mint amilyen­re lehetőségünk van, főként azért, mert még nem tudtuk felszámolni mindazt a lazasá­got és fegyelmezetlenséget, amelyet a jobboldali elhajlás okozott. A Minisztertanács fontos kö­telességének látja megosztani gondját-baját az országgyűlés tagjaival és önökön keresztül az egész dolgozp magyar nép­pel. Meggyőződésünk, hogy gyor­sabban haladhatunk előre, ha népünk nemcsak a párt és a kormány általános politikai célkitűzéseit ismeri meg és te­szi magáévá, hanem megérti a kormány által foganatosított intézkedések okait és miért­jeit is. Egyik legnagyobb erőforrá­sunk, hogy minden kérdésünk­ről — nemcsak eredményeink­ről —, hanem a nehézségekről és bajokról, éppúgy, mint ter­veinkről és elgondolásainkról nyíltan, minden kendőzés nél­kül beszélhetünk, mert pár­tunknak és kormányunknak minden cselekedetét hazánk felvirágoztatásának, a szocia­lista Magyarország megterem­tésének, népünk jóléte emelé­sének nagyszerű eszméi ve­zérlik. kormányt az az irányelv ve­zeti, hogy az életszínvonal nö­veléséhez. az ország gazdasági felemelkedéséhez nem nagy szavak, hanem egyszerű, hét­köznapi tettek kellenek. Or­szágunkban tartósan eme’ni a jólétet csak úgy lehet, ha növeljük a termelést éspedig elsősorban ojyan módon, hogy emeljük a termelésben részt­vevő egy dolgozóra eső terme­lési értéket, illetve a munka termelékenységét. A munkatermelékenység fo­kozása és a népjólét emelése egymástól elválaszthatatlan! A kormány. intézkedései az iparban az elmúlt félév során elsősorban arra irányultak, hogy kihasználjuk a termelé­kenység növelésére a jelenlegi technikai színvonal mellett rendelkezésünkre álló lehető­ségeket. Olyan gyakorlati in­tézkedéseket valósítottunk meg, amelyek elősegítették a termelés jobb megszervezését, megjavították az anyagellátást és csökkentették agyárak kö­zötti együttműködés hiányos­ságai miatt jelentkező kiesése­A Minisztertanács a Közpon­ti Vezetőség november 9—12-i határozatának megfelelően a hibák kiküszöbölése érdeké­ben mindenekelőtt az ipari termelés vezetésének ellenőr­zését igyekszik megjavítani, s a vezetés fő feladatává az ellen­őrzés mellett a termelés gya­korlati megszervezését teszi. Kemény rendet, munka- és tervfegyelmet kell megvalósí­tani és jobban kell védenünk a szocialista tulajdont, mint eddig. Az ipari vezetés gyakorla­tibbá tétele és magasabb szín­vonalra emelése érdekében a Központi Vezetőség legutób­bi határozatának megfelelően, nagyobb jogkört kívánunk ad­ni a termelés irányításában a művezetőknek és főművezetők­nek és ezzel egyidejűleg ren­dezni kívánjuk bérezésüket is. Az ipar vezetői feladatukat csak akkor tudják elvégezni, ha az üzemek dolgozóira, munkásosztályunkra támasz­kodnak. Ha felhasználják azt a kimeríthetetlen tartalékot, amely munkásosztályunk te­hetségében, kezdeményező készségében, munkaszereteté­ben van, ha támogatják a szo­cialista munkaversenyt és az Ipari termelésünk műszaki színvonalának gyors fejleszté­sét nagymértékben elősegítik széleskörű és egyre hatéko­nyabb gazdasági és kereske­delmi kapcsolataink a baráti országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. A baráti or­szágok között nagyjelentőségű új nemzetközi munkamegosz­tás alakul ki a népgazdasági tervek összehangolása alapján. Hegedűs elvtárs a továb­biakban rámutatott arra: Tovább kell fokoznunk erő­feszítésünket az éves terv min­den mutatójának maradékta­lan teljesítésére és túlteljesíté­sére, arra, hogy a termelési terven kívül teljesítsük minde­nütt a termelékenységi és ön­költségi mutatókat. Az éves terv teljesítésében nagy jelentősége van a húsz budapesti üzem felhívása nyo­mán a terv határidő előtti tel­jesítésére indított mumkaver- senynek. Bízunk abban, hogy a munkásosztály, a műszaki ér­telmiség és a társadalmi szer­vek szoros összefogása, alkotó együttműködése eredménye­ként az 1955-ös terv minden fontos célkitűzését nemcsak teljesítjük, hanem jelentősen túl is szárnyaljuk. (Taps.) Minden lehetőség megvan arra, hogy iparunk gyors ütemben fejlődjék és a terme­lékenység és az önköltség szín­vonala tekintetében ne csak elérjük, hanem túl is haladjuk a legfejlettebb kapitalista or­szágokban elért mutatókat. A mi politikai, társadalmi és gaz­ket. Nagyobb önállóságot biz­tosítottunk az igazgatóknak a pénzügyi eszközök felhaszná­lásában, a premizálásban és jutalmazásban, a vállalatfej­lesztési alap felhasználásában. Intézkedéseket tettünk a mun­kafegyelem megerősítése, a társadalmi tulajdon fokozot­tabb védelme és az anyagtaka- rékosság érdekében. Munkásosztályunk, műszaki értelmiségünk megértve pár­tunk politikáját, a kormány ezen célkitűzéseit erőteljesen támogatta. Engedjék meg, hegy a kormány nevében e helyről is köszönetét mondjak orszá­gunk vezetőerejének, dicső munkásosztályunknak az ipar­ban március óta elért eredmé­nyeiért, áldozatkész munká­jáért. (Nagy taps.) újító mozgalmat, amelyben kifejezésre jut munkásosztá­lyunk alkotó munkalendülete, Nem járunk messze az igaz­ságtól, ha ezt a lehetőséget — amely jelenleg a termelés tar­talékaiban rendelkezésünkre áll, de amelyet nem haszná­lunk ki —a termelésnek mint­egy 15—20 százalékára be­csüljük: olyan tartalék ez, amelynek egy évre vonatkozta­tott összegéből, ha azt lakás­építésre fordítanánk, 150 000 lakást tudnánk építeni, azaz egy év alatt öt olyan nagyvá­rost, mint Miskolc. Számunkra ma még a leg­nagyobb jelentőségű ezeknek a tartalékoknak a feltárása, mégis, ha nem akarunk el­maradni a szocialista és kapi­talista világgazdaság között folyó versenybe^, akkor az ipart egyre újabb és korsze­rűbb technikával kell ellát­ni. A Központi Vezetőség no­vember 9—12-i határozata alapján a Minisztertanács a termelés műszaki színvonalá­nak fejlesztése érdekében az eddiginél hatékonyabb rend­szabályokat kíván foganatosí­tani. dasági rendszerünk fejlettebb, mint a kapitalistáké. Meggyő­ződésünk, hogy szocialista ipa­runk, dicső munkásosztályunk, műszaki értelmiségünk sikere­sen birkózik meg az előttünk álló feladatokkal. Mozgósítsunk minden erőt, hogy maradéktalanul teljesít­sük a Központi Vezetőség no­vember 9—12-i ülésének hatá­rozatát, a magyar iparfejlesz­tésének ezt a nagy jelentőségű harci programját. (Nagy taps.) A párt matatta úton megteremtjük a fejlett, szocialista mezőgazdaságot A Központi Vezetőség ez év júniusi határozatának megfe­lelően a Minisztertanács egyik legfontosabb feladatának olyan intézkedések megtételét tekin­tette, amelyek nagymértékben fellendítik a mezőgazdasági termelést és egyben elősegítik a mezőgazdaság szocialista át­szervezését. E cél érdekében tovább fejlesztettük gépállo­másainkat és megkezdtük gyorsabb ütemű felszerelésü­ket — a szántó-traktorok mel­lett — könnyű univerzál-trak- torokkal és munkagépekkel is. Mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében meggyorsítottuk ka­zincbarcikai új műtrágyagyá­runk építését. Az új, hatalmas vegyiműnek első két részlegé­ben már szeptemberben meg­indult a termelés. A gyár évente mintegy 220 000 tonna nitrogénműtrágyát fog ter­melni. Sokoldalúan segítettük ter­melőszövetkezeteinket abban, hogy termelésüket fokozhassák és — az állam iránti kötelezett­ségeik maradéktalan teljesítése mellett — a tagság életszín­vonala is mindinkább emel­kedjék. A termelőszövetkeze­tek az idén több mint 1,3 mil­liárd forint értékű támogatást kaptak — elsősorban annak ér­dekében —■, hogy gyorsabban és korszerűen rendezhessék be gazdaságukat, hogy így gyor­sabban válhassanak magas jö­vedelmet biztosító mezőgazda- sági nagyüzemekké. A kormány a termelőszövet­kezetek támogatása mellett egyénileg dolgozó parasztsá­gunkról sem feledkezett meg. Őket is jelentősen segítette ab­ban, hogy termelésüket — a kisüzemi gazdálkodás lehetősé­geinek korlátái között —fej­leszthessék Szilárd meggyőző­désünk, és ezt már a tapaszta­lat is igazolja, hogy népi de­mokráciánkban az a dolgozó paraszt, aki kulturáltabban gazdálkodik, felhasználja a gépállomás gépeit, kezdi al­kalmazni az élenjáró módsze­reket, egyre inkább közeledik a szövetkezethez is. Mindezen intézkedéseknek a hatása, a dolgozó parasztság szorgalma és megnövekedett termelési kedve közrejátszott abban, hogy — bár az időjárás nem volt különösen kedvező — ebben az évben a mezőgazda­ság termelési tervét nemcsak teljesíti, hanem várhatóan túl is teljesíti. A kenyérgabonavetés — a jövő évi kenyerünk biztosí­tása — országos ügy, ezért a Minisztertanács felszólít min­den dolgozó parasztot, terme­lőszövetkezeti tagot a kenyér- gabona vetéstervek maradék­talan teljesítésére. Bízunk ab­ban, hogy az idei rendkívüli ősz ellenére is minden termelő, minden község maradéktalanul eleget tesz ennek a kötelezett­ségének. Annál is inkább bízhatunk ebben, mert a dolgozó paraszt­ság döntő többsége ebben az évben szorgalommal és becsü­lettel tett eleget a termelés­A Minisztertanácsot vala­mennyi intézkedésénél —ame­lyet népgazdaságunk fejleszté­se, az ipar és mezőgazdaság termelésének fokozása érdeké­ben tett — az a cél vezette, hogy a népjólét emeléséhez szilárd alapot teremtsen. A Minisztertanács az életszínvo­nal folyamatos emelését igye­kezett egyeztetni fejlődésünk távolabbi céljaival. Országunkban a népjólét fel­lendítésének egyik sarkalatos előfeltétele a lakosság zavarta­lan ellátása mezőgazdasági termékekkel. 1954-ben mezőgazdaságunk a tervszettnél kevesebbet ter­melt és az állampolgári fegye­lem meglazulása miatt lehető­ségeinkhez képest kevesebbet gyűjtöttünk be. Emiatt a la­kosság élelmiszerellátását je­lentős részben a mezőgazdasá­gi termékek behozatalából fe­deztük. A szükségletek ilyen módon való fedezése mérhetet­len veszélyeket rejt magában, behozatalból elégíteni ki a la­kosság szükségleteit mezőgaz­dasági termékekben, egyet je­lent olyan tartós gazdasági nehézségek bekövetkezésével, amelyek hosszú időre meg­akaszthatják a lakosság élet­színvonalának emelkedését. Amint a képviselő elvtársak előtt ismeretes, a mezőgazda- sági termékek kötelező be­gyűjtéséből származó mennyi­ségek az ország lakosságának zavartalan ellátását és a mező- gazdasági termékek tervezett kivitelét nem biztosítják. Szük­séges, hogy az állam kezében a kötelező begyűjtéssel biztosí­tott mennyiségnél nagyobb készletek, több búza, zsír, tej és más fontos élelmiszeripari és mezőgazdasági termék áll­jon rendelkezésre. E helyzet láttán kormányunk a mezőgazdasági termékek állami szabadfelvásárlási rend­szerén keresztül széleskörű intézkedéseket foganatosított, a lakosság zavartalan ellátása és a tervezett mezőgazdasági ki­vitel biztosítása érdekében. ben, a beadásban és az adó« zásban ráháruló kötelezettsé­geknek. Engedjék meg, hogy a kor­mány nevében köszönetét mondjak a termelésben élen­járó, az állampolgári kötele­zettségüket becsületesen tel­jesítő termelőszövetkezetek tagjainak, egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztoknak, az állami gazdaságok és gép­állomások kiváló dolgozóinad (Hosszantartó lelkes taps.) Bár mezőgazdasági terme« lésünk tagadhatatlanul fejlő* dött, elbizakodottságra semmi okunk nincs, mert a mező­gazdaság fejlődésének üteme elmarad az iparétól és mert a mezőgazdaság még nem tudja megfelelően kielégíteni a nö­vekvő szükségletet. Ezért a Mi­nisztertanács úgy véli, nemcsak hogy csökkentenünk nem sza­bad a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében kifejtett erőfeszítéseinket, hanem to­vább kell növelnünk azokat. A Minisztertanács fontos fel­adatának tartja, hogy továbbra is szervezeti és gazdasági in­tézkedésekkel megkönnyítse az új és a megnövekedett termelő- szövetkezeteknek kezdeti ne­hézségeik leküzdését és a hi­bák kijavítását. így a termelő- szövetkezetek olyan beruházá­sait, amelyekkel gazdálkodá­suk üzemi alapjait rakják le, az állam 20 év alatt visszatérí­tendő hosszúlejáratú hitellel támogatja. Segíteni a termelőszövetke­zeti parasztokat, de ugyan­akkor biztosítani azt is, hogy az egyénileg gazdálkodó dol­gozó paraszt megkapjon min­den, a termeléshez szükséges eszközt és anyagot, és megta­lálja számítását a mezőgazda­sági termelésben, ez a mező- gazdasági termelés fejlesztésé­nek, a mezőgazdaság egészsé­ges alapon történő szocialista átszervezésének egyik legfon­tosabb alapelve. Szakadatlanul és szívósan dolgozunk azért, hogy a párt által mutatott helyes úton megteremtsük a szocialista vá­ros után a szocialista falut és a fejlett szocialista ipar mellé felzárkóztassuk a fejlett szocia­lista mezőgazdaságot. Az élelmiszerellátás terén ez évben még nem tudtuk teljes mértékben kielégíteni a hús iránti keresletet, noha a köz­ponti készletekből — elsősor­ban Budapesten — a múlt évi­nél nagyobb mennyiséget hoz­tunk forgalomba. Átmeneti nehézségek jelentkeznek a zsírellátásban is. Enyhítésére jelentősebb mennyiségű étola­jat hoztunk forgalomba. A szerződéses hizlalás számszerű növekedése lehetőséget fog adni az államnak arra, hogy fokozatosan javítsa a vá­rosok ellátását sertéshússal, zsírral és különböző húster­mékekkel. A lakosság egyéb mezőgaz­dasági termékekkel való el­látásának további j avítt sa ér­dekében kormányunk nagy erőfeszítéseket tett a zöldség- termelés fokozása és a zöld­ségkereskedelem megjavítása érdekében. Az idei jó gyü­mölcstermés lehetővé tette, hogy a városok lakossága nagy mennyiségben és olcsón jusson gyümölcshöz. Komoly javulás van a la­kosság ipari termékkel való ellátásában is, amely 1—"2 cikktől eltekintve úgyszólván zavartalan. Az állam jelentős mennyiségű ipari árukészlettel rendelkezik. A szocialista ke­reskedelemben lévő készle­tek ez év október 1-én mintegy 14 milliárd forintot tettek kií Ez másfélszerese az elmúlt év október 1-i készletnek. Ipa­runk fejlesztése lehetővé te­szi, hogy tovább javítsuk az iparcikkek választékát és biz­tosítsuk a lakosság jó ellátá­sát. Lakáshelyzetünk, különösen a nagy ipari városokban, nem kielégítő és még sok ezer dol­gozó család él rossz lakáskö­rülmények között Budapesten, Miskolcon. Özüon és több ipa­ri városban is. A kormány nagy erőfeszítéseket tett és tesz azért, hogy meggyorsítsa és olcsóbbá tegye a lakásépí­tést. Az újonnan épülő laká­sok számának növelése érds­Köszönei az ország vezríu erejének, dicső munkásosztályunknak Kemény rendet, munka- és tervfegyelmet kell megvalósítani Mozgósítsunk minden erőt a Központi Vezetőség legutóbbi határozatának teljesítésére Pártunk és kormányunk célja a népjóiét emelése

Next

/
Oldalképek
Tartalom