Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)

1955-11-12 / 89. szám

1955. november lí. SZABAD NOGRAD Készül a második ötéves terv feladataira a mátranováki bányaüzem A MÁTRANOVÁKI ÜZEM­EGYSÉG áprilisban sokoldalú termelési és műszaki vállalá­sokat tett azért, hogy minden erejével elősegítse a Központi Vezetőség márciusi határoza­tának megvalósítását, s hoz­zájáruljon a nehézipar fej­lesztéséhez, az ország szén­%ikségletónek biztosításához. áilalíuk többek között ter­melési tervünk túlteljesítését, a megfelelő műszaki intézke­dések bevezetésével és a munkafegyelem megszilárdí­tásával, a termelékenység nö­velését, az önköltség folyama­tos csökkentését, feltárási terveink teljesítését, a rob­banóanyaggal és a bányafával való takarékoskodást. Közeledik az év vége. Ideje megvizsgálni, hogyan halad adott szavunk valóraváltása, mit várhatunk az év hátra­lévő részében, s milyen kilá­tásokkal nézünk a jövő elé. Ami termelési tervünk túl­teljesítését illeti, ezzel nem dicsekedhetünk. Július elsején üzemegységünk egyesült a csipkési üzemegységgel, s az egyesülés nem ment zökkenő nélkül. Bizonyítja ezt az is, hogy a III. negyedévben ter­vünket csak 91,4 százalékra teljesítettük. Különösen sú­lyos volt Csipkés—Amforus- körlet elmaradása. Ezzel a sajtó is sokat foglalkozott, több ízben megbírálta az el­követett hibákat. Bár az elmaradásért vala­mennyien felelősek vagyunk, meg kell mondanom, hogy a csipkési körlet gyenge telje­sítménye nem csupán a rni hi­báinknak tulajdonítható. A körletben ugyanis a IV-es ereszkei rész igen nagy nyo­mással küzd. Háromszor is át kellett ácsolni, s még így sem bírt a nyomásnak ellenállni. Hogy ezen az állapoton vál­toztassunk, áttértünk a kor­szerű biztosításra, TH-gyűrű alkalmazására. Most már min­den reményünk meg van ah­hoz, hogy a korszerű biztosí­tás segítéségével a jövőben is meg tudjuk akadályozni a nagy nyomást, s így a csipké­si bányarész is rendszeresen, napról napra teljesítheti ter­vét. Erőfeszítéseink eredmé­nye már látszik is: hosszú idő után végre elértük, hogy ok­tóberi összüzemi tervünket 100,2 százalékra teljesítettük. A csipkési körlet november 2- ra 103 százalékra teljesítette havi tervét. Ebben a körlet­ben szép eredményekkel jár újabban a szocialista munka­verseny szervezése. A csipkési dolgozók versenyre hívták az üzemegység legjobb kör­letét, az Alkotmány-körletet, a forradalmi hónap tartamara. Bízunk benne, hogy ez a Pá- rosversemy is nagy mértékben elősegíti éves tervünk túltel- • jesítését. Vállaltuk az év elején azt is, hogy gáti III. körletet szalagszállító berendezéssel i látjuk el és korszerű, csopor- •' tos fejtésmódot vezetünk ott be. Ezt meg is valósítottuk. r Onköltségcsökkentési vállalá- r fsunkat viszont nem teljesítet­jük, mert az I. negyedévhez Viszonyítva a II. negyedévben ■ csupán 0,18 százalékos csök­kentést értünk el a vállalt 5 százalék helyett, a IV. negyed- r évben pedig 1,22 százalékkal emelkedett az önköltség. Nem sikerült még a robbanóanyag megtakarítására irányuló fel­ajánlásunkat sem teljesíte­nünk. A bányafa-fogyasztás- ban ellenben szép megtakarí­tást értünk el: a II. negyed­évben 66 800. a Ill-ban pe­jig 5670 forinttal kevesebb ér- ekű bányafát használtunk ifel, mint az I. negyedévben. Ez az összeg csaknem három­szorosa az egész évre vállalt megtakarításnak. Mindezt ösz- szevetve, sok erőfeszítés szük­séges még ahhoz, hogy éves vállalásunkat valóra vált­suk. GONDOSKODNUNK KELL azonban arról is, hogy bizto­sítsuk a további termelés le­hetőségeit. hiszen második öt­éves tervünkben az eddiginél •is nagyobb feladatok várnak 'ránk. Üzemegységünkben az •Alkotmány II. és a gáti HL *, :.nyarész rövidesen kimerül, i open ezért iparkodnunk kell, hogy amire az említett bánya- részek kimerülnek, a Mátra- novák községben létesített új Altárót felfejlesszük annyira, hogy 1960-ban már naponta körülbelül 800 tonnás terme­lést biztosíthassunk. Az akna- mélyítők már megkezdték munkájukat a Csurgó-patak­nál, ahol körfalazatot létesítet­tek. Amíg ezen dolgoztak, ad­dig az Alkotmány-üzem dol­gozói 300 folyóméter meddő- vágatot hajtottak ki, s így pontosan találkoztak az akna- mélyítőik által hajtott vágat­tal. Szarvas Sándor elvtárs, a mérnökség vezetője olyan gon­dosan, lelkiismeretesen és pontosan végezte el a felmé­rést, illetve a kitűzést, hogy a lyukasztásnál még 1—2 centi- méteres eltérés sem adódott. HOZZÁTARTOZIK a má­sodik ötéves tervre való fel­készüléshez az is, hogy újí­tásokkal, ésszerűsítésekkel tesszük korszerűbbé bá­nyáinkat. Az újítótevékehy­ség mostanában megélénkült nálunk, dolgozóink egész se­reg hasznos, jó javaslatot tesz­nek az üzemekben még fel­lelhető hiányosságok meg­szüntetésére. Az újítások végrehajtására bizottságot ala­kítottunk, ennek az a felada­ta, hogy gondoskodjék a dol­gozók javaslatainak, újítá­sainak gyors és eredményes megvalósításáról. A dolgozók és a bizottság együttműködése alapján remélhetőleg egyre korszerűbbé válnak bá­nyáink. Úgy érzem, üzemegységünk nevében nyugodtan kijelent­hetem, hogy jól előkészültünk a második ötéves tervre. Mindent el fogunk követni azért, hogy ezt az esztendőt eredményesen zárjuk és 1956- ban még nagyobb irániban haladjunk a népgazdaság to­vábbi hatalmas fejlődésének útján. Sárai Lajos bányaüzemvezető A bányák frontbrigádjai az adósság törlesztéséért A nógrádi bányászok nagy- aktívaülésükön elhatározták, hogy lemaradásuk felszámolá­sa érdekében nemcsak forra­dalmi hetet, hanem forradalmi hónapot tartanak. Az adósság csökkentéséért a szénmedence frontbrigádjai is erős harcot vívnak. Kányáson Tóth gergi László csapata egyike azoknak a frontbrigádoknak, amelyek a legtöbbet tettek a tartozás tör­lesztéséért. A karbantartók segítségével felére csökkentet­ték a fronton előforduló gép­hibák idejét és így a forradal­mi műszakon több mint 100 csille szenet termeltek tervü­kön felül. Jórészt ennek kö­szönhető, hogy a kányási bá­nyaüzem 76-ról 104,4 százalék­ra növelte termelését és ezzel az első héten elnyerte a leg­többet törlesztő üzemnek ki­járó vörös selyem vándorzász- lót. Sokat tett üzemének terv­teljesítéséért a csipkési Kot- roczó jezsó Lajos frontcsapata is, amely a legtöbb Időt a munkahelyi váltással takarítja meg. A kiváló frontbrigád most már arról számolhat be, hogy a negyedév végéig vál­lalt 1500-ból szerda reggelig már 986 csille terven felüli szenet küldött a felszínre. Négyhónapos elmaradás utón ismét teljesíti tervét a hideghengermű A Salgótarjáni Acélárugyár eghengerművének dolgozói , elmúlt hetekben sok mű­szaki intézkedést valósítottak meg a gyártás korszerűsítése és tervük teljesítése érdeké­ben. A nagy hengerlőgépek közül hármat a régi transz- missziós meghajtás kiküszöbö­lésével külön meghajtó-motor­ral szereltek fel. Az anyagok hengerlés előtti lágyítására két új elektromos kemencét he­lyeztek üzembe. Ezzel a ter­melés mintegy 15 százalékos emelkedése mellett tökélete­sebb a lágyítás és hengerlés minősége is javult. A gyártás műszaki fejlesztésének ered­ményeként 4 hónapos lemara­dás után a hideghengermű dolgozói most ismét teljesítik tervüket, sőt csütörtökig mint­egy 30 mázsa különböző ru­gót, acélszalagot és abroncs­vasat hengereltek esedékes novemberi előirányzatukon fe­lül. Az üzem műszaki dolgozói most azt tervezik, hogy a ter­melési mutatók további javí­tására hétfőtől bevezetik a mi­nőségi bérezést és a jövő hét elejére befejezik a kísérleti áthúzópácoló bővítését, amely­ben már kétszerannyi anyag kitűnő minőségű pácolását tudják elvégezni, mint jelen­leg. ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT HÉHALMON Vizsgára — zár­számadás­ra — készülnek az ország, a megye termelőszövetkezetei. A héhalmi Április 4. is. — Mert vizsga lesz ez — így mond“ Tóth József, az Április 4. elnöke, aki immár négy esztendeje kormányítja a szövetkezetét. — Aztán jó lesz-e az a „bizonyítvány“? — kérdjük. Feleletül bevezet bennünket a tsz irodájába és elénk teszi az elmúlt évi zárszámadást. — Ez volt az 54-es. Tekint­senek bele. Aztán majd szét­nézünk együtt, mire mentünk azóta. i Egy munkaegység 30 forin­tot ért akkor. Hat forint kész­pénz, 2,6 kg búza, 80 deka árpa, 20 deka cukor, fél kiló kukorica és 90 deka borsó ju­tott munkaegységenként. Kap­tak a tagok 2—2 süldőt is. Az Április 4. fel nem oszt­ható szövetkezeti alapja 256 119 forintot tett ki. Nemigen dicsekedhettek ál­latállományukkal. Sertésállo­mányuk 15 db anyát és 10 db süldőt jelentett Több híján négy tehenet meg két üszőt gondozhatott a tehenész. A baromfineveléssel nem volt szerencséjük. Vész puszította el a csirkék nagyrészét Nem maradt több belőlük harminc­nál. A számok azt mutatják, hogy igen alacsony termés­átlagaik voltak a héhakniak- nak az elmúlt esztendőben. Nyolc mázsát adott az árpa holdja. Kukoricából 20, cukor­répából pedig mindössze 90 mázsás holdankénti átlagot ér­ték el. A növénytermelésből származó bevételük 90 000 fo­rintot tett ki. Ezt mutatja hát a tavalyi bizonyítvány. Az idei még nincs kész, most születik. De az eredményeik, amelyeket igazol majd a zárszámadás, azok már megszülettek. Azokat már látni lehet. És a tsz-tagok arcáról olvasni is. Felkerekedünk, hogy szét­nézzünk egy kicsit. Nyolcvan sertést gozdoz már a szövet­kezet sertésgondozója, J uhász Ferenc. Tizennyolc anya, 26 hízó és 36 süldő az állomány. Öröm nézni a 160 darab baromfit, amelyiknek új 200 férőhelyes ólat építettek, nagyrészt saját erőből. Köl­csönt is vettek fel rá, 12 ezer forintot, de csak 8 ezer forin­tot használtak fel belőle. Tizenhárom darab szarvas- marhájuk van már. Nagyszerű eredmény ez egy esztendő alatt, amely nagyrészt annak köszönhető, hogy ez évben sokkal jobban megadták a földnek, ami jár. 30—40 százalékkal nagyobb, gazdagabb termést takarítot­tak be ez évben a tavalyinál. A kukorica holdankénti átlaga 34 mázsa. Borsótermésük az egész környék legszebbje volt. 12 és fél mázsát adott. Az egy évvel ezelőtti kü­lönbséget leginkább mégis az árpatermés mutatja. Az el­múlt esztendei 8 mázsás át­laggal szemben most 14,5 má­zsával büszkélkedhettek az Április 4. tagjai. A növényter­melésből származó jövedel­mük elérte a másféls2ázezer forintot. Mint már említettük, a zár­számadáson még dolgoznak. Dekára, fillérre pontosan ki­számolva még nem lehet tud­ni, hogy mennyi jut munka­egységenként. A tagok úgy vélik — de azt kikötik, hogy szerényen számolva — az egy munkaegység értéke legalább 38 forint lesz. Búzából 3.8 kg, árpából 2 kg, cukorból 30 deka jut. Két-három malacot már minden tag hazavitt. Nincs olyan tagja az Április 4-nek, amelyiknek óljában 4—5 sertés ne lenne, vagy legalább két hízó ne görnbö- lyödne. A borsót azt nem osztják szét. Elteszík a serté­sek hizlalására. Tízet állítot­tak hízóba. Decemberben ad­ják le és úgy tervezik, 32 000 forintot kapnak érte. Mint minden szövetkezet, úgy a héhalmi Április 4. is nagyon sokat tanult az elmúlt esztendei zárszámadásból- Igen kevés takarmányt szántak akkor az állatok átteleltetésé- re. Ez aztán megbosszulta magát. A vetőmagból kellett elvenni, hogy sikerüljön ki­húzni a telet. Most 300 mázsa szálastakarmányt biztosítottak állataiknak. 80 mázsa árpájuk* 200 mázsa kukoricájuk és 70 mázsa borsójuk van. A 150 köbméter zöldsilóhoz még ugyanannyit készítenek kuko-t ricaszárból és répaszeletből. Teljes egészében biztosítot­ták a jövő évi vetőmagot! Szociális alapra 15 mázsa bú­zát, 10 mázsa árpát, ugyan­annyi kukoricát és 5 mázsa rozsot hagytak. A héhalmiak példásan eleget tettek állam iránti kötele­zettségüknek. A sertésbeszol- gáltatási kötelezettségüket májusban teljesítették. Ugyan­ekkor tettek eleget egész évi tojásbeadiásuknak is. Tejből augusztusban, vágómarhából pedik októberben tettek eleget évi kötelezettségüknek. Megerősödött, izmosodott a héhalmi Április 4. az elmúlt egy esztendő alatt. Nemcsak a számok, hanem a szövetkezet tagjamak életszínvonala is ezt mutatja. Tavaly két tsz-tag házat épített. Jankovics Illés most kezdett hozzá, hogy új házához anyagot vásároljon. Némedi Ferencnek 70 darab baromfija van. Sokan úgy ter­vezik, hogy a zárszámadás után új bútort vesznek. Ju­hász Ferenc már ki is egészí­tette egy szekrénnyel a szoba­bútorát. Vett egy szép tűz­helyet is. — Megtehetjük — mondja Tóth József —, hiszen csak a háztáji gazdaságból 5000 fo­rint jövedelmünk volt. Két­ezerrel több, mint tavaly. dolgozik már kö­Négy új tag zöttük és sokan vannak olya­nok, akik csak arra várnak, hogy elkészüljön a mostani esztendő számadása. És ha ez a számadás jót mutat, ered­ményt mutat és többet mond, mint az elmúlt esztendőé, ak­kor ők is a közös utat választ­ják... i.. az Április 4. tagjai pedig biztosan tudják, hogy jót mu­tat, sokkal többet mond, mint egy évvel ezelőtt. Kiss Gy. János Ne várjanak hiába a hívó szóra... A zárszámadás idején új tagokkal erősödjenek tsz-eink A diósjenői Űj Barázda Ter­melőszövetkezet tagsága a ve­tésterv befejezése után öt kh. szőlőt telepig A héten ötven méhcsalád érkezik a szövetke­zet részére. Sok szó esik a gyü­mölcs- és zöldségfeldolgozó, valamint a gyümölcsaszaló üzem felállításáról. A megvalósításra váró ter­Miért rontja két hátralékos a kozárdiak jó begyűjtési eredményét „Dolgozó népünk állandóan növekvő élelmiszer szükség­letének kielégítése megköve­teli a begyűjtési rendszerek fenntartását, a begyűjtési ter­vek maradéktalan teljesítését, az állami és szövetkezeti szer­vek felvásárlási tevékenységé­nek, valamint a szerződéses termelési és hízlalásl rend­szernek kiszélesítését.’* (A Központi Vezetőség Júniusi határozatából.) Az őszi mezőgazdasági mun­kák befejezése mellett nem szabad megfeledkezni a kapás­növények, kukorica, burgonya, napraforgó begyűjtéséről sem. A beadás pontos teljesítése minden dolgozó paraszt haza­fias kötelessége. Hozzájárulás a szocializmus építéséhez, a mezőgazdasági termelés fellen­dítéséhez, a falu fejlesztésé­hez. A mezőgazdaság fellen­dítéséhez mindenekelőtt gépek­re, műtrágyára, növényvédő­szerekre, szakemberekre van szükség. De mindezt az állam csak úgy tudja a falu számára biztosítani, ha az ipari mun­kásság, a városi dolgozók ellá­tása biztosítva van. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha min­den dolgozó paraszt, idejében eleget tesz beadási kötelezett­ségének. A pásztói járásban legjobb eredményt Kozárd községben érték el a begyűjtésben. A köz­ség dolgozói 96 százalékra tel­jesítették burgonya beadási kö­telezettségüket. Jó eredményt értek el a kukorica, napraforgó begyűjtése terén is. Az elsőt 85,3, a másodikat 83 százalékra teljesítették. — Az eredmények nem ma­guktól születtek — mondta Bencsik József né, begyűjtési megbízott. — Sok nehéz napot kellett eltölteni, míg a dolgo­zók többsége eleget tett be­adási kötelességének. Az ered­mények nemcsak kapásból, hanem sertés-, baromfi- és tojásbeadásból is kielégítők. Tojásból például 94,2 száza­lékra teljesítettük a beadást. Ezeket az eredményeket úgy értük el, hogy állandóan be­széltünk a gazdákkal, elmond­tuk, hogy az ő érdekük a be­adás minél előbbi teljesítése. A község kommunistái, ta­nácstagjai érzik felelősségüket a beadás teljesítésében. Az ő példamutatásuk nagyban hoz­zájárult a tervek teljesítésé­hez. A gyors beadás a mi ja­vunkat is szolgálja — mondta Jaskó József 9 holdas gazda. — Ha a község időben teljesíti kötelezettségét, a felesleges terményt, burgonyát, kukori­cát, szabadon értékesítheti. Várjuk is már nagyon, hogy községünk újra megkapja a szabadpiaci értékesítési jogát. A község dolgozói joggal el­mondhatják ezt, hiszen a dol­gozók többsége már teljesítette beadását. Idős Kabács József, Stevlik János és még több dol­gozó paraszt már mindenből 100 százalékra teljesítette be­adását. A község viszont még két hátralékos miatt nem tud a 90 százaléktól följebb menni, ami sok becsületes dolgozó kedvét veszi el. Bencsik József- né arról beszélt, hogy náluk még nem volt elszámoltatás. „A hátralékosokat állandóan figyelmeztettük a beadás te­jesítésére.“ Sajnos, a gyakor­lat azt mutatja, hogy vannak a községben olyan dolgozók, akik nemcsak az idei. de még a tavalyi beadással is tartoz­nak. Fekete Gvörgyné, Csorna Karol in gazdálkodók például ebben az évben még semmit sem adtak be, s a felelősségre- vonás elmaradt. — Nincs ezek­nek semmijük. Az egyik öz­vegyasszony, a másik pedig egyedüli lány — mondta Ben­csik elvtársnő, s ezzel el van intézve, hagyja, hogy továbbra is hátralékosak legyenek. A beadás törvény. Törvény a kulákok és a notórius nem teljesítők számára is. Nemcsak az államot, hanem a dolgozó parasztokat is megkárosítja, ha a faluban két dolgozó ki­bújik a kötelezettség teljesítése alól. Ha ezek a gazdálkodók időben teljesítik gabona, bur­gonya, kukorica beadásukat, már Kozárdon is megkapták volna a szabadpiaci értékesítés jogát, veket nem tartják véka alatt. Tud erről a falu apraja-nagyja, de különösképpen azok a dol­gozó kis- és középparasztok, akik még nem határoztak a szövetkezetbelépés felől. Közü­lük a „bátrabbak“ hívás nél­kül jelentkeztek felvételre a szövetkezet vezetőinél. Közöt­tük van Tóth András 7, Mar­ton István 16, Berki János 7 holdas dolgozó paraszt és a többiek, akik egy-két hete kér­ték felvételüket az Üj Baráz­dába. — Még többen vannak olya­nok. akik a mi hívásunkra várnak — mondja Hanzel Já­nos. a szövetkezet elnöke. — Miklós Gergely 11, Dobos Ist­ván 4, Hornos István 7 holda­sok, s még többen dolgozó pa­rasztok igen melegen érdek­lődnek a szövetkezet mun­kája, s a belépés felől, ök be is lépnének a szövetkezetbe, csak nem érünk rá velük fog­lalkozni ... Még baj van a ta­gokkal is. Amikor egy-két dol­gozó parasztot felveszünk, töb­ben a tagok olyan kijelentést tesznek, hogy: „Minek ide több tag, elegen vagyunk“. Milyen következtetéseket vonhatunk le az elnök szavai­ból? Az Üj Barázda fiatal szövet­kezet, a nyár derekán alakult. Szép terveik vannak a jövő gazdálkodásra vonatkozólag. Zárszámadás még nem lesz az ősszel, s mégis nagy a dolgozó parasztok érdeklődése a szö­vetkezet iránt. A már régeb­ben működő, tagjainak magas jövedelmet biztosító szövetke­zet iránt még elevenebb a dol­gozó parasztok érdeklődése. Különösen most. a zárszám­adás előtt. Hiszen a tsz-ek többsége a tavalyinál 10—15 százaléknál magasabb jöve­delmet biztosít a tagok részére. Nagyon sokan, dolgozó kis- és középparasztok a tsz-tagok hívó szavára várnak. S ha ez elmarad, nincs számszerű fej­lődés. Pedig minden feltétel megvan ahhoz, hogy a dolgozó parasztok megtalálják a gaz­dálkodás leghelyesebb, leg­eredményesebb útját, a szövet­kezeti gazdálkodást. A diósjenői Űj Barázda TSZ példája azt bizonyítja, hogy a szektáns szellem sok dolgozó parasztot távol tart a szövet­kezettől. Ez nagyon káros a tsz fejlődésére nézve. Éppen ezért a szövetkezetek üzemi pártszervezeteinek, minden egyes kommunistának nagy erőfeszítést kell tennie a szek­táns szellem leküzdése érdeké­ben. Ne feledjék, hogy a ma még egyénileg dolgozó parasz­tok a jövő szövetkezeti tagjai, A szektáns szellemet elsősor­ban a kommunisták körében kell leküzdeni Ez a feltétele annak, hogy a pártonkívüli ta­gok körében is megszűnjön ez a nézet. Szüntelenül erősíteni kell a tsz-tagok és a dolgozó parasztok közötti baráti vi­szonyt, amely közelebb hozza a dolgozó parasztokat a szövet­kezés gondolatához. Diósjenőn új tagokkal gya­rapodhatnak a szövetkezetek, ha felszámolják a szektáns né­zeteket. De ugyanezt meg kell tenni a megye sok más szövet­kezetében is. Most, a zár­számadás idején különösen nagy jelentősége van e nézet leküzdésének. A zárszámadást ezer és ezer dolgozó paraszt figyeli. Talán a jövedelem­osztástól teszik függővé, be­lépnek-e vagy sem a szövetke­zetbe. Ezért nagyon helyes, ha a zárszámadó közgyűlésekre meghfbják a szövetkezet iránt érdeklődő dolgozó parasztokat is. Nem kétséges, hogy a zár- számadási eredmények láttán, a szövetkezeti tagok felvilágo­sító munkája után sok-sok dol­gozó paraszt fogja választani a szövetkezeti gazdálkodás útját. Mindez a tsz kommunistáin, s tagjain múlik. ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom