Szabad Nógrád. 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)

1955-11-05 / 87. szám

1955. november 5. SZABAD VftíiHÍD 5 Ünnepségek megyénkben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójára Megyeszerte ünnepségek ke­retében emlékeznek meg a Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulójáról. A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói ma kultúrotthonuk- ban gyűlnek össze, hogy meg­hallgassák Csergő elvtársnak, a Kohó- és Gépipari Minisz­ternek ünnepi beszédét. A Tűzhelygyár munkásai előtt Hegedűs elvtárs a megyei pártbizottság munkatársa szól a forradalom jelentőségéről. Holnap délután öt órakor koszorúzási ünnepség lesz Sal­♦ Szülök főiskolája : ♦ UalawNugyarniatoii | gótarjánban a szovjet hősök emlékművénél, ahová ekkor helyezik el a város gyárainak, üzemeinek, hivatalainak ko­szorúit. A koszorúzási ünnep­ségen Novák József elvtárs, a városi pártbizottság első titká­ra mond ünnepi beszédet. A megyei ünnepségre este 6 óra­kor kerül sor, az Acélárugyár kultűrotthonában. Itt Hajdú József elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára emléke­zik meg a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom dicső vív­mányairól, jelentőségéről, kö­vetkezményeiről. Beszédét másfélórás kultúrműsor követi. Közreműködik az Acélárugyár szimfonikus zenekara, vala­mint énekkara. A Somíay Ar­túr központi színjátszó cso­port színdarabot ad elő. Hétfőn a megye valamennyi községében rendeznek ünnep­séget a történelmi fordulat 38. évfordulója alkalmából. A szovjet hősök sírjaira minde­nütt elhelyezik a kegyelet vi­rágait. ' Hűvös lucskos őszi este ♦ volt. Az utcákon mégis so- ' kan siettek a tanítóképző felé. Befordultak a kapun s az első emeletre igyekez­tek. Mielőtt azonban a IV/a. osztály termébe lép­tek, lerázták kabátjukról a vizet, lesimították hajukat, öt óra előtt már minden pad megtelt szorongva vá­rakozó szülőkkel. Székeket hoztak be. De hamarosan az is kevésnek bizonyult. — Az utóbbi időben — kezdte megnyitóját Du- bovszky Károly elvtárs —. úgy érzem nem hiába fog­lalkozott oly sokszor a saj­tó; a társadalom felelőssé­gével, az ifjúság nevelését illetően. Ez a mai alkalom is azt bizonyítja: a szülők felelősségük tudatában — tanulni akarnak, hogy job­ban tudják nevelni gyer­mekeiket. Ezekkel a gondolatokkal indult meg Balassagyarma­ton (123 szülő részvételé­vel) a TTIT által szerve­zett: Szülők Főiskolája. Az első alkalommal dr. Somos István, a kiskorúak bírája mutatta meg hova vezet a helytelen nevelés. A továbbiakban majd pedagógusok, orvosok be­szélnek a nevelésről — a csecsemőkortól egészen a serdülésig — kilenc elő­adásban. Ezek kéthetenként, pén­teken este 5 órakor kezdőd­nek a tanítóképzőben. Az előadásokra elmennek a pedagógusok is, hogy így | is közelebb kerüljenek a | szülőkhöz. Már az első elő- 5 adás után is sokáig elbe- I szélgettek szülők és neve- j lök. Rátz Tibor Gazdag és tanulságos téli programot dolgozott ki a mátranováki kultúrotthon Bányász-kultúrotthonaink közül az egyik legszebbet a mátranovákiak mondhatják magukénak. Az elmúlt évek­ben azonban nem használták ki azokat a lehetőségeket, amelyeket a kultúrotthon nyújtott. Az idén új vezető­ség vette a kezébe a bányász­község kultúréletének irányí­tását. Védőnő-képző Iskola indul Szegeden A szegedi Állami Védőnőképzö Iskola 1956 február 1-én új év­folyamot indít. Jelentkezhetnek mindazon 18 évet betöltött leá­nyok, akik szeretnék elvégezni a két éves védőnőképző iskolát. Az iskola teljesen díjtalan, bentlakás kötelező. A növendé­kek tankönyvben és munkaruhá­ban részesülnek, az iskola si­keres elvégzése után védőnői oklevelet és azonnali kinevezést nyernek. Szükséges iratok; születési anyakönyvi kivonat, hatósági orvosi, vaqyoni bizonyítvány. Érettségivel egyenlő iskolai bizo­nyítvány. Kézzel írott önéletrajz, kérvény, 1 darab fénykép. Jelentkezők irataikat az iskola címére: Védőnőképző Iskola, Sze­ged, Temesvári körút 25., küldjék be. Rekord káposztatermés az Ipoly-mentén Nagyszerű káposztatermést takarítanak be az ipolymenti községek termelőszövetkezetei és dolgozó parasztjai. 250—300 mázsát ad a káposzta holdja. Ilyen termésre már évek óta nem volt példa az Ipoly-men­tén. A szerződést kötő tsz-ek és gazdák ma indítják útnak a 400. káposztával telt vagont, amit még közel 300 követ. Csu­pán Ludányhalászi és Dejtár parasztjai 270 vagon káposztát küldtek eddig a főváros Kö­zértjeinek, feldolgozó üzemei­nek, valamint a nógrádi iparte­lepek lakóinak. Balassagyarmati diákok a szügyi tangazdaság burgonyaföldién A rossz időjárás megkés- leltette az őszi betakarí­tási munkálatokat a szügyi tangazdaságban is. Az idő egy­re inkább romlik, ezért még- inkább igyekezni kel] a szán­tással, vetéssel. De előbb be kell takarítani a földekről az őszieket, ehhez pedig gyors munkára, sok munkáskézre van szükség. A tangazdaság vezetőségének kérésére gimná­ziumunk két évfolyama láto­gatott el a gazdaságba, hogy segítsen a burgonya betakarí­tásában. A megérkezés után gyorsan munkához láttunk. Egy szovjet burgonyaszedőgép végezte az ásást, nekünk csak a föld fe­lett lévő gumókat kellett ösz- szeszedni és rakásba rakni. A munkához nem szokott kezek az első percekben félve nyúltak a sáros gumókhoz, de később már az volt a szégyen, akinek száraz volt a keze. A brigád­vezetővel együtt hol itt, hol ott segítettünk a fiataloknak. Ellenőriztük a szedés minősé­gét, felszednek-e minden bur­gonyát. Az egyik csoport után nagyobb mennyiségű elhagyott burgonyát találtunk. — O, hát mindenki után lehet találni, még a tanár úr után is — je­gyezte meg az egyik diák. De a továbbiakban már gondosab­ban dolgoztak, vigyáztak, hogy minél kevesebb burgonya ma­radjon a földben. Az egyik fiú állandóan a gép után járkált, s mint egy macs­ka, fogdosta össze a kiforgatott egereket. Rendkívül ügyesen csípte meg őket, majd élve egy befőttes üvegbe tette, mond­ván, jó lesz a biológiai órára, a boncoláshoz. Egy ízben feltűnt az igaz­gató alakja. — Fiúk, jön az igazgató! Dolgozzunk gyorsab­ban! — kiáltotta az egyik fiú. De kevesen hallgattak szavára. A többség továbbra is úgy dol­gozott, mint eddig. Csak a lus­ták iparkodtak egy kicsit. Vidáman telt el a nap. A fiúk mind nagyobb területen végezték el a szedést, nagy megelégedéssel szemlélték, hogy milyen nagy halmokban állnak az összehordott burgo­nyák. C ok mindent tapasztal- tunk ezen a napon. Az egyik fiú például megjegyezte, hogy minden hónapban kellene egy fizikai munkanapot ren­dezni. Igaz, ez még ma meg­valósíthatatlan. de örültünk az ötletnek, mert ilyenkor de­rül ki, hogy az értelmiségi pá­lyára került, vagy készülő em­berek között milyen sok az, aki egyenesen irtózik a fizikai munkától. S örültünk, hogy az élet már úgy egyszerűsödött, hogy tanárok és diákok és ezen túlmenően egy állami gazda­ság, egy iskola munkásai együtt tudnak dolgozni. VARGA LAJOS általános gimnáziumi tanár Balassagyarmat Máris mozgalmasabb élet kezdődött meg a kultúrott- honban. Üjra szervezték a fo­tószakkört, vezetését egy hoz­záértő bányamérnökre bízták. Megkezdődött a nagyrészt fia­talokból álló vegyeskórus szer­vezése is, amelybe eddig 20 fiú és leány jelentkezett A hosszú téli estékre elké­szítették már a gazdag, vál­tozatos programot. E hónap­tól kezdve rendszeresen tar­tanak egyfelvonásos színdara­bokkal egybekötött tánceste­ket. Az összejöveteleken a bá­nyász asszonyok is résztvesz- nek. Vállalták, hogy minden ilyen alkalommal gondoskod­nak büfféről. A fiatalok vál­tozatos szórakozását sakk, asz­talitenisz és biliárd háziver­senyek rendezésével is előse­gítik. Nem marad ki terveik­ből a tanulás sem. Az üzem segítségével rövidesen meg­indul a sztahanovisták köre, amelyben mérnökök, techniku­sok és bányászok találkoznak esténként. Decembertől kezd­ve havonként a műszakiak részvételével vitát indítanak a termelés legfontosabb kérdé­seiről és a technika fejleszté­séről. Az első vitát december­ben rendezik, amelyen a bá­nyászat önköltségének csök­kentéséről lesz szó. A tanácstagi beszámolók elé Novemberben és december­ben zajlanak le — ebben az esztendőben másodízben — a tanácstagi beszámolók. A beszámolók, a tanácstagok és a választók kapcsolatának egyik alapvető formái. Itt nyűik alkalmuk a tanácsta­goknak arra, hogy elmondják választóiknak, mit végeztek, hogyan dolgoztak, milyen ered­ményeket értek el? A beszá­molókban a tanácstagoknak számot kell adniok arról, hogy az áprilisban megtartott első beszámolójukon felvetett ja­vaslatokat és panaszokat ho­gyan intézték, milyen ered­ménnyel orvosolták azokat. Tanácsaink az elmúlt öt év alatt néhány esettől eltekintve lelkiismeretesen foglalkoztak választóik panaszaival. Ezért most is felelősségük tudatában kell megtartaniuk ezt a második beszámolót, amelyre valamennyiöknek nagy gonddal, lelkiismeretes­séggel kell felkészülni. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az 1954. évi válasz­tás során megválasztott ta­nácstagok nem egyenlően tet­tek eleget tanácstagi megbíza­tásuknak. A tanácstagi beszámolók eredményessége nagymérték­ben függ a helyi párt- és tö­megszervezetek segítésétől is. Nekik mozgósítani kell a vá­lasztókat. Éljen mindenki állampolgá­ri jogával, vegyen részt a ta­nácstagi beszámolón, hallgas­sa meg tanácstagját a végzett munkáról, elért eredményeiről Ha pedig úgy látjuk, hogy ta­nácstagunk nem tett még meg mindent a problémák, pana­szok megoldásáért, ha kevésbé felelt meg, akkor mondjunk róla bírálatot. A tanácstagok várják is ezt a bírálatot, mert tudják, munkájuk csak akkor lesz eredményesebb, jobb, ha választók is segítenek nekik eredményesebbé, jobbá tenni azt. Kiss Imre, a Megyei Tanács Szervezési Csoportjának munkatársa. Hírek 16 FIÓKBOLTTAL bővült egy év alatt Nógrád megye szövetkezeti bolthálózata és 10 000 forinttal több értékű árukészlet várja most a falu lakóit a földművesszövetkeze- tekben, mint egy esztendővel ezelőtt. '* ★ MAGYAR FILMEKET mu­tatnak be a Kínai Népköztár­saságban. Kínai nyelvre szin­kronizálták a „Gyarmat a föld alatt", a „Szábóné“ a „Tűz” és a „Semmelweis“ című film­jeinket. ★ VERSENY INDULT a Hato­dik Békekölcsön-jegyzés gyors befizetéséért a balassagyarmati járás községei között. A ver­senyt kezdeményező szügyiek vállalták, hogy november 25-ig befizetik jegyzett forintjaikat. ★ JÓL SIKERÜLT SAJTÓ- ANKÉTOT szerveztek szerdán a Salgótarjáni Acélárugyár kultűrotthonában, amelyen Vermes Zoltán, az Országos Találmányi Hivatal osztály- vezetője tartott előadást, „Az újítások, az új technika sze­repe a második ötéves terv célkitűzésében” címmel. ★ 3500 FORINTOT írtak a jegyzésgyűjtőívre a Hatodik Békekölcsön-jegyzés alkalmá­val a cserhátsurányi Szabad­ság TSZ tagjai. A jegyzett összeget már mindenki befi­zette — jelenti Borda István cserhátsurányi levelezőnk. ★ ★ EGYRE TÖBB termelőszö­vetkezet foglalkozik a jövő év­ben szerződéses aprómag szer­ződéssel. A karancssági Alkot­mány TSZ például az 1955— 56-os évre 20 kh-nyi heteró- zis kukoricát termel. ★ BEKAPCSOLÓDTAK me­gyénk vállalatainak saját ke­zelésű konyhái is a „gazdasá­gosabb munkával a dolgozók jobb e’látásáért”-mozgalomba, amelynek célja az, hogy a konyhákon jobb, változatosabb ételeket készítsenek. BŐVÜLT A PÉKSÜTEMÉNY választéka. 10—15 féle süte­ményt sütnek már megyénk péküzemeiben. ★ TERMELŐSZÖVETKEZETI VÁSÁROKAT rendeznek a földművesszövetkezetek a me­gye 15 termelőszövetkezeté­ben a zárszámadás ideje alatt. * KOCSIRA SZERELT, láncos szállítószalagú erdészeti va­gonkirakó gépet készítettek. Az új gép 3—4 méteres rönkök be- és kirakodására is alkal­mas. Az ilyen munkát eddig kézierővel végezték. * PÉKÜZEMET KAPOTT BERCEL. A 180 000 forint be­ruházással létesített üzem két kemencéje 20 mázsa kenyeret ad naponta. Ez a mennyiség öt-hat község kenyérellátását fedezi. ____________ Megjelent ai Anyag- és Adatszolgáltatás októberi száma A folyóirat közli B. Kedrov és G. Gurgenidze: A lenini filozó­fiai örökség helyes feldolgozá­sáért! című cikkét. A kommuniz­mus építése a Szovjetunióban rovat, a Szovjetunió Kommunista Pártjának közelgő XX. kongresz- szusával foglalkozik. A népi de­mokráciák életével kapcsolatos B. Mine: Lengyelország gazda­sági fejlődésének legfőbb prob­lémái a jelenlegi szakaszban cí­mű cikke. A tőkés országok dolgozóinak elnyomorodásáról szól Maurice Thorez cikke. A. Gyinkevics: Az Egyesült Államok gazdasági terjeszkedése Japán­ban és a japán — amerikai ellen­tétek éleződése címmel írt. Ä Kultúra és tudomány rovatban Leopold Infeldnek, a Lengyel Tudományos Akadémia tagjának a cikke jelent meg — Koperni- kusztól Einsteinig — címmel. A pártmunka kérdéseivel foglal­kozik az „Emeljük a pártokta­tás színvonalát’’ és J. Mordis: Vezetni annyit jelent, mint em­berekkel foglalkozni, című cikke. Gazdasági szemlét közöl ezen­kívül a folyóirat a Brit Biroda­lom országaiban a nyersanyaq és élelmiszerforrásokért folyta­tott angol — amerikai harcról. Aa olvasók kérdéseire válaszolva közli a folyóirat J. Alesin; Ho­gyan üldözik a gondolatszabad­ságot az amerikai egyetemeken, című cikkét. A többi számhoz hasonlóan az októberi számot is gazdag eseménynaptár egészíti ki. A beadási kötelezettség pontos és maradéktalan teljesítése becsületbeli ügy Pártunk és kormányunk po­litikáját — amely kifejezi a dolgozó nép létérdekeit — he­lyesli és tettekkel váltja va­lóra a hős munkásosztály, a szorgalmas dolgozó paraszt­ság. a néphez hű értelmiség. E nagy nemzeti feladat végre­hajtásában kovácsolódik egy­re erősebbé a munkások és a dolgozó parasztok testvéri szö­vetsége, népünk egysége, a párt és a tömegek kapcsolata. Hiba volna azonban, ha a nagy népi mozgalom kialaku­lása mellett nem vennénk ész­re, hogy akadnak olyanok is, akik úgy gondolják: az életszín­vonal emeléséhez nem a jobb és fegyelmezettebb munka, az állampolgári kötelezettségek példamuta­tó teljesítése vezet, hanem úgy képzelik: egy-két rendelet is elég ahhoz, hogy minden úgy történjék, mint a mesében „terülj-terülj asztal­kám", és megterül az asztal. Megyénk területén nem egy dolgozó paraszt akad olyan, aki úgy gondolja, hogy élet- színvonalunk emeléséhez nem kellene mást tenni, mint a beadási kötelezettséget meg­szüntetni. Ilyenek például Pa­tak községből Szűcs Istvánná, Oravecz Ferencné, és Dejtár községből But Gábor és Gé- cik Menyhért, akik évek óta adósai államunknak. Hová vezetne ez? Ez odave­zetne. hogy az állam, a be­gyűjtés és a szerződéses ter­melés megszüntetésével nem tudna készletet biztosítani a mezőgazdasági termékekből és szabadon érvényesülne a spe­kuláció. amely sok tekintet­ben sérti a munkásosztály és a szegényparasztság érdekeit, s gátolná a munkás-paraszt szö­vetség erősödését. A begyűjtött állami készletek lehetővé te­szik, hogy az állam biztosítsa a városi és ellátatlan falusi dolgozók ellátását élelmisze­rekkel. A begyűjtés és a szer­ződéses termék nem utolsó­sorban biztosítja az ipar za­vartalan nyersanyagellátását is. Ezen túlmenően a begyűj­tésnek a szabadfelvásárlásnak, szerződéses termelésnek fon­tosságát látni kell abban is, hogy ezek a készletek tarta­lékot jelentenek a gyengébb termés esetére, amely nem­csak azt teszi lehetővé, hogy az élelmiszerellátásban ne le­gyen zökkenő, hanem azt is, hogy a termelők elemi kár ese­tén cserevetőmagot, vetőmag- kölcsönt kapjanak az állam­tól. Ebből a készletből szállítunk ki külföldre is mezőgazdasági termékeket, amiért cserébe fontos cikkeket tudunk behoz­ni. Az állami készletek bizto­sítása végül elősegíti azt is, hogy az állam irányítani tud­ja a fogyasztási cikkek árai­nak tervszerű alakulását. A begyűjtési árak függetle­nek a terméseredmények inga­dozásától, így a begyűjtésen keresztül az állam rossz ter­més esetén is lehetővé tudja tenni a fogyasztási cikkek árainak szilárdságát. Tehát, ha nem lenne begyűjtés, a dolgozók élelmiszerellátása rossz termés esetén jelen­tősen visszaesne. Az élelmiszer árak növekedése viszont előbb-utöbb maga után vonná az iparcikkek árának növekedését is, ami a dolgozó parasztság részére kedvezőtlen lenne. Az elmondottakból világo­san láthatjuk, hogy az állam és a dolgozó parasztság érde­ke egy. ami azt jelenti, hogy életszínvonalunk további eme­lése elképzelhetetlen a be­gyűjtési rendszer fenntartása, az állam iránti kötelezettség teljesítése nélkül. Az a dol­gozó paraszt aki nem teljesíti az állam iránti kötelezettségét, árt magának, falujának és az egész ország ügyének. Aki viszont becsületesen telje­síti állam iránti kötelezettsé­gét. az hozzájárul az egész or­szág és saját jólétének eme­léséhez is. A Központi Vezetőség jú­niusi határozata továbbra is le­szögezi, hogy „a tsz-ek és egyénileg gazdálkodó parasz­tok számára beadási kötele­zettségük teljesítése után to­vábbra is biztosítani kell a szabadpiaci értékesítés lehe­tőségét. „Azonban leszögezi azt is, hogy „a törvény teljes szigo­rával kell fellépni azokkal szemben, akik kötelezettségü­ket nem teljesítik és hogy ki kell zárni őket a szabadpiaci értékesítés lehetőségéből.” Ugyanakkor azok a községek, amelyek beadási tervüket a fő terményekből még nem tel­jesítették, annak teljesítéséig csak az illetékes állami szer­vek folytathatnak szabad fel­vásárlást. E határozat megva­lósítása terén nincs minden rendben. Sok felé súlyos lema­radások vannak. Így például Bujákon, Nézsán. Nagybár- kányban. Kisterenyén. Ma- gyargécen s még több község­ben. A hiba elsősorban onnan ered. hogy sok állami és pártfunkcio­nárius megalkuvó maga­tartást tanúsít a beadás kérdésében. Népszerűtlen feladatnak tart­ják a beadási kötelezettség tel­jesítésének megkövetelését és nem szállnak szembe az ellen­séges elemekkel, akik a dolgo­zó parasztok körében beadás- ellenes híreszteléseket terjesz­tenek, például Vanyarc köz­ségben Nánai István tanácsel­nök helytelenül vélekedett a begyűjtési kötelezettség tör­vényszabta megköveteléséről. Az ilyen elvtársak nincsenek tisztában a begyűjtés teljesíté­sének jelentőségével, valamint azzal, hogy az állami fegye­lem, a beadási kötelezettségek pontos teljesítése éppen olyan fontos feltétele a munkás-paraszt szövetség megszilárdításának, mint a dolgozó parasztság támoga­tása. segítése a termelés fejlesztésében. Az eddig elért eredmények azt igazolják, hogy az év bár­milyen időszakában szükséges volt szorgalmazni az állam iránti kötelezettség teljesíté­sének betartását az év hátralé­vő idejében még fokozottab­ban. körültekintőbben kell, hogy szorgalmazzuk. Erre an­nál is inkább szükség van, mert csak két hónap áll ren­delkezésünkre és megyénk te­rületén súlyos lemaradás ta­pasztalható. Ezt igazolja a kö­vetkező számadat: sertésből 66,7. vágómarhából 89,5. ba­romfiból 42,— tojásból 81,7, tejből 85.—, kukoricából 21,4 százalékra teljesítettük a be­gyűjtési tervet. Az előző példákból látnunk kell azt, hogy a begyűjtési tervek telje­sítésért nemcsak a begyűj­tési dolgozók a felelősek. Felelős érte valamennyi pártfunkcionárius, párttag, és tanácstag. Nem tűrhető az, hogy azok az emberek, akiket az egész dol­gozó nép érdekeinek képvise­letére választottak, vagy állí­tottak, azok is hátralékosak le­gyenek. A hátralévő időben a globális tervek teljesítése mel­lett igen nagy gondot kell for­dítani az egyéni tervek telje­sítésére. Ne engedjük meg azt. hogy egyesek kihúzzák magukat az állam iránti kötelezettségek teljesítése alól, mert az idei bő termés megadja azt a lehetősé­get. hogy minden egyes dol­gozó paraszt eleget tudjon tenni kötelezettségének. Pártszervezeteink, tanácsaink igen döntő feladata most az, hogy mozgósítsák a hátralévő időben a község legjobb akti­vistáit, becsületes dolgozó pa­rasztjait, hogy végezzenek fel- világosító munkát a tervek maradéktalan végrehajtásáért. Kiss Árpád M. B. ágit prop. osztály politikai munkatársa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom