Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)

1955-10-29 / 85. szám

EGY NAP AZ ÉRSEKVADKERTI GÉPÁLLOMÁSON öt éve, hogy fennáll az Érsekvadkerti Gépállomás. Azóta a 15 községből álló mezőgazdasági körzet politikai és techni- / kai bázisa. Pártunk és kormányunk a gépállomást több millió forint értékű új, modern ter­melőeszközökkel, talajvizsgáló laborató­riummal látta el, hogy sikeresen állja meg helyét a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésében, s a mezőgazdasági termelés fellendítésében. A gépállomás az elmúlt öt év alatt biz­tosította a körzet termelőszövetkezeteinek a mezőgazdasági nagygépek: traktorok, motoros fűkaszák, aratógépek használa­tát. Segítséget nyújtottak a tsz-eknek a nagyüzemi gazdálkodás megszervezésé­ben és irányításában, tervek elkészítésé­ben, az agrotechnika legújabb tudományos eredményeinek alkalmazásában. Munká­juk nyomán emelkedett a munka termelé­kenysége, nőtt a közös vagyon, a szövet­kezeti parasztok jólétének alapja. Különösen a növénytermelésben volt gyümölcsöző a munkájuk. A körzet legjobb szövetkezetei a helybeli Tartós Béke és Dimitrov, a honti Győzelem, a dejtári Jó­zsef Attila 3—í mázsával is felülmúlták az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasz­tok gabonatermelés átlagát. Ezáltal be­bizonyították a dolgozó parasztságnak a társas nagyüzemi termelés fölényét, az egyéni kisparaszti gazdaságokkal szemben. Most új feladatok állnak a gépállomás előtt. Egyidőben kell megvalósüaniok a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a mezőgazdasági termelés fellendítését. Az őszi szántás-vetési munlcák maradékta­lan elvégzésével elő kell segíteniök, hogy a második ötéves terv első évében gazda­gabban teremjen a föld, a tavalyinál még magasabb legyen a szövetkezetek jövedel­me, s jelentősen emelkedjék a szövetkeze­ti parasztok anyagi jóléte. A cél megvalósítása attól függ, hogy a gépállomás kommunista vezetői, munká­sai, hogyan állják meg helyüket a párt- és kormányhatározatok megvalósításának nagy harcában. Nézzük, hogyan készíti elő a jövő évi nagy termést a gépállomás vezetősége, s munkás kollektívája. A technika fejlesztéséért | ^«GÉPÁLLOMÁS 1 szempontból elmúlt» idők­ben igen sokat fejlődött. Te­vékenységük ma is főként ar­ra irányul, hogy minél kor­szerűbbé tegyék a mezőgazda- sági munkát, hogy a gépi tech­nika jó kihasználásával elő­segítsék a mezőgazdasági mun­kák időben való elvégzését Mint az ipari üzemeinkben, itt is rendkívül fontos feladat a technika fejlesztése. Éppen ezért a gépállomáson, még az év elején egy öttagú bizottság alakult, amelynek az a fel­adata. hogy elősegítse a gép­állomás területén a technika fejlődését, kibontakoztassa az újítómozgalmat, a termelés ésszerűsítését. Ez a bizottság Jakubecz János műhelyvezető irányítása mellett dolgozik és rajta ‘kívül két műhelyszerelő- ből és két minőségi ellenőr­ből tevődik össze. Munkájuk­hoz nagy segítséget biztosít Tóth Mátyás, elvtárs, a gép­állomás főgépésze is. A bizott­ság megalakulása után új el­gondolásokkal és nagy akarat­erővel látott munkához. „ Aa-~elmuit évben^bidwsijikufi. berendezés nem volt a gépál­lomáson; A növényápolási munkák gépesítéséhez azon­ban ez elengedhetetlenül szük­séges. A főgépész és az újító­bizottság támogatásával a nö­vényápolási munka jó elvég­zése érdekében házilag készí­tettek kultivátort, hogy a ku­korica, burgonya, répa és más sorosnövények ápolását gépi­technika segítségével időben elvégezhessék. Törekvésüknek me,g is volt az eredménye, mert ezzel a berendezéssel ez évben a termelőszövetkezetek részére több mint 400 holdat műveltek meg. Az egyik újítóbizottsági tag; Benkó Mihály pedig saját el­gondolása alapján két eketest­tel ellátott Lanz-bulldogra sze­relhető hidralikus ekét készí­tett. amely szintén nagy érdek­lődést keltett a dolgozó pa­rasztok között. Ezenkívül sa­ját erejükből hat darab cso- roszlyát csináltak a kukorica négyzetes vetéséhez és eay 30 soros vetőgéppel tavasszal már e téren is megtették az első lépést a fejlődés irányá­ban. Ezzel a géppel mintegy 50 holdnyi területen vetettek négyzetesen kukoricát. | IGEN GYAKORI, | nősen a rétek agrotechnikai Hogy Fejlett, korszerű, a gépállo­más gépállománya. A gépek­kel, szakképzett, vagy több­éves gyakorlattal bíró munká­sok dolgoznak. Nézzük, milyen eredménnyel? A korábbi évektől eltérő idő­járás következtében számítani kellett a kapásnövények kései érésére, az egyéb mezőgazda- sági munkák összetorlódására. Ez annyit jelentett, hogy új módon kellett szervezni a mun­kát, s a szántásra-vetésre al­kalmas napok minden percét, óráját ki kellett használni a munka erőteljes végzésére. A gépállomás vezetői az agrenómus-há’ózat segít­ségével többé-kcvésbé jól megoldották a feladatot. Az október 20-i statisztika tükörképét adja az őszi terv­szempontból nincsenek kel­lően előkészítve a gépi mű­veléshez. Ennek rendszeresen az volt a következménye, hogy a Zetor fűkasza megrongáló­dott. Naponta 5—6 kaszavesz- sző is eltörött. Mivel a törés rendszerint a kaszafej végén szokott bekövetkezni, a gép­állomáson házilag készítettek kaszafejet, ami igen jól bevált és a réginél tartósabb lett. Igen helyes volt az az intézke­dés is, hogy most a kukorica- szárvágás idején a Zetor fű­kaszákat merevítéssel meg­erősítették és mintegy 150 holdon ezekkel a gépekkel vágták a kukoricaszárat. Az érsekvadkerti gépállo­más dolgozói ezenkívül még több helyes megoldást keres­tek a mezőgazdasági munkák gépierővel történő elvégzésére. Eredményük azonban még na­gyobb lenne, ha szervezetteb­bé tennék az újítóbizottság munkáját, feladattervet dol­goznának ki, technikájuk szín­vonalának emelésére és a gé­pimunka minél szélesebbkörű alkalmazására. Elengedhetetle­nül fontos, hogy a technika fejlesztéséért folyó harcba a gepäTrömäs" mrS8én''3oT^ozó;fát bevonják. Jelenle? ugyanis az van, mintha a mező­gazdasági géptechnika fejlesz­tése és a fejlettebb munkafo­lyamatok bevezetése csak a vezetők feladata lenne. A ve­zetők kérjék ki minden dol- zó elgondolását, javaslatát és ötletét, hogy a gépi technika minél nagyobb teret töltsön be a mezőgazdasági munka el­végzésénél és segítse mezőgaz­daságunk színvonalának eme­lését. A gépállomásnak jelenleg igen korszerű és jó minőségű felszerelések állnak rendelke­zésre a gépek javításához és karbantartásához. Súlyos hiba azonban, hogy az új és kor­szerű gépek egy része az itte­ni szükségletek figyelembevé­tele nélkül kerültek a gépál­lomásra: Ugyanis az üzemiro­dában már egy év óta ott he­ver egy teljesen új elektro­mos próbapad. Ez kondenzá­tor próba, kapacitásmérés és egyéb elektromos alkatrészek kipróbálására szolgálna, de előreláthatólag még hosszú évek múlva sem lesz kihasz­nálva. Egy ilyen próbapad tízszeresen nagyobb kapacitá­sú üzem részére készült, főbbet teremjen a ben végzett legfontosabb mun­káknak. Őszi vető-szántási tervét a gépállomás 90,1 szá­zalékra teljesítette. A gépállo­mások versenyében e téren az első helyen áll. Ellenben nem ilyen a vetésterv-teljesítés. Az eredmény 52,4 százalékos. Mi okozta a lemaradást, a vető-szántás, és a vetés kö­zött meglévő nagy aránytalan­ságot? Az utóbbi hetek kedvezőt­len, több napon át tartó esős időjárása megnehezítette az őszi szántás-vetés végzését, s ha ezzel párosul a munkában észlelt szervezetlenség. csak lemaradás lehet az eredmény. A több napig tartó esőzés mel­lett a szervezetlenség a leg­főbb oka a vetésben való le­Ugyancsak az esztergamű­helyben is ott állt már be­építve egy naigyteljesítményű fűrészgép, amelyre jelenleg szintén semmi szüksége sincs a gépállomásnak. Van ugyanitt egy szintén teljesen új esztergapad, amelynek a csúcstávolsága 2000 milliméter. Sajnos azonban a dobtenge- lyeket ma is Budapestre kell felszállítaniok esztergálás vé­gett, mivel azok hossza kivétel nélkül meghaladja a 2000 mil­limétert és a pádon így fel­fogni nem lehet. I AZ ÜZEM I nek ilyen tervszerűtlen alakulásáért fő- kép a minisztériumot terheli a felelősség, de hibás a gépállo­más vezetősége is, amely kel­lő időben nem figyelmeztette a minisztérium illetékes osz­tályát az igényeknek megfele­lő üzemi felszerelések szük­ségleteiről. A drága gépek most itt állnak kihasználatla­nul. A gépállomáson a napokban megkezdődnek a téli gépjaví­tás munkálatai. A dolgozókat már be is osztották a gépja­vítási munkálatokhoz. Érsek- vadkerten három erőgépjavító brigád, három cséplőgép javító, három munkagépjavító bri­gád és egy karbantartó bri­gád végzi majd a téli gépja­vításokat. Ezenkívül Mohorán is lesz egy javítórészlegük. Az a tervük, hogy télen az eke összes automatáját húzórugó helyett nyomórugósra alakít­ják át. Ezenkívül a traktor­üléseken is módosítanak. A gépállomás vezetőinek azonban ezek mellett nagyobb gondot kellett volna fordítaniok a ja- vítóbrigádok sikeres munkájá­nak előkészítésére. Igen súlyos hiba, hogy a nagy futódaru még mindig ott fekszik a mű­hely felső részében, bár erre a javítások alkalmával igen nagy szükség lesz. A javítá­sokig rendelkezésükre álló idő alatt azonban már aligha tudják megoldani ezt a fel­adatot. A kovácsműhely új há­mora egv egyszerű fatőke hiá­nya miatt szintén csak félig van bealapozva. Az egyik kis asztalifúrógép a sarokba té­ve, bekötetlenül áll. Ezek az elmaradott munkák és hiá­nyos intézkedések nagy ve­szélyt rejtenek magukban és fékezik majd a gép javítási munkák időben való elvég­zését, föld maradásnak. A termelőszövet­kezetek többségében, s az egyéni gazdaságokban késtek s még ma is késlekednek a burgonya, cukorrépa ásással, a kukoricatöréssel, s a szár le- takarítésával. Pedig e munkák elvégzésével már nem lehet várni. Mindenütt beérett a kuko­rica, s ezért nincs ok a to­vábbi várakozásra. Minden nap késedelem a ve­tés rovására megy. Ezt kell megérteniök a nógrádgárdonyi Uj Élet, a patvarci Béke, és a mohorai Kossuth szövetke­zetek tagjainak. Ezekben a szövetkezetekben még min­dig a kukorica érésére vár­nak. Prámer Béla gépállomási agronómus viszont nem fejt ki kellő felvilágosító munkát a betakarítás meggyorsítása mel­lett. Nagy kárral járhat az ilyen munka elhanyagolása. A betakarítási munkák meg­gyorsítását kevésbé tudták be­folyásolni a gépállomási agro­nómusok, brigád vezetők. s maguk a traktor isták. Már az is hiba, hogy a gépállomás nem sok gépi segítséget adott a cukor­répa ásásához, a kukorica­szár levágásához. Enélkül pedig — különösen a termelőszövetkezetekben — nem érhető el komolyabb elő­rehaladás. A pataki Zsdánov TSZ-ben is nagy szükség lett volna a gépi segítségre. En­nek hiányában kézzel vágják a kukoricaszárat, kézzel ássák a cukorrépát. Ez a munka igen lassú különösen akkor, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a ka­pásnövények után búza serül a földbe, s már elmúlt a búza­vetés legkedvezőbb ideje. Szpiszár Károly agronómus bizony rosszul szervezte meg ezt a munkát. E kései napokban az a leg­fontosabb feladat, hogy min­den eszközzel, a leghelyesebb munkaszervezéssel, az erők helyes elosztásával gyorsítani kell a betakarítást, vágni kell a kukoricaszárat, meg kell kezdeni a szán­tást, s vetni kell minden­hol, minden alkalmas idő­ben. A gépállomás vezetőségének, traktoristáinak egy percre sem szabad elfelejteniök. hogy nemcsak az általuk végzett gépi munkáért felelnek, ha­nem a termelőszövetkezetek­hez beosztott mezőgazdászok útján felelősek a termelőszö­vetkezetek egész gazdálkodá­sáért. Ha késnek a szántással, a vetéssel, keveset terem a föld, kevesebb jövedelme lesz a szövetkezeteknek, s a dagok­nak. Ilyen kár származik a szervezetlen, felelőtlen munká­ból. Ennek viszont nem sza­bad bekövetkeznie! A gépál­lomás vezetői, traktoristái, mezőgazdászai képesek úgy megszervezni a munkát, hogy a vetésben mutatkozó lemara­dást a legrövidebb időn belül behozzák. Ehhez az szükséges, hogy az agronómusok és a traktoros brigádvezetők, de maguk a traktoristák is fejt­senek ki felvilágosító munkát a betakarítás meggyorsítása érdekében. Az agronómusok, a brigád vezetők pedig azon le­gyenek, hogy folyamatosan biztosítsák a munkát a traktoristáknak, ne kelljen egy nap két-három községet megjárni, amíg mun­kát talál a traktoros. Nem sza.- bad előfordulnia olyan esetnek sem, mint, ami a pataki Zsdá­nov Termelőszövetkezetben történt. A tsz-nek 12 hold föld­je elő volt készítve a vetés­hez. A tagok megcsávázták a vetőmagot, vetni lehetett vol­na. de a traktoristák a brigád­vezető utasítására hallgatva nem fogtak hozzá a vetéshez. A dolgozó parasztoknak vé­gezték a szántást. A 12 hold vetést az esőzések előtt be lér hetett volna fejezni. A brig átír vezető helytelen utasítása miatt ez a munka egy hetet késik. Óvakodni kell attól, hogy megismétlődjenek az ilyen esetek. Ahhoz, hogy a szántás-vetési terv pár nap alatt teljesítve legyen, szükséges a gépek na­pi te’jesítményének megkét­szerezése. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nagy munkaképességű Zetor-traktorok nem a ve­téssel, hanem más egyéb munkával vannak elfog­lalva. Most pedig arra van szükség, hogy a vetési munka meggyor­sításához alkalmas gépek csak e munka végzésére legyenek központosítva, s teljes erővel végezzék a vetést. Az em!»ei*ekkel foglalkozva... Vajon milyen munkái végei a pártszervezet, azért, hogy a tervet maradéktalanul teljesít­se a gépállomás, milyen pél­dát mutatnak a többieknek a kommunisták? Meg kell állapítani, hogy egyes könnyen kijavítható hi­báktól eltekintve a pártszer­vezet munkája, a termelés pártellenőrzése jó. Már a párt­vezetőség összetétele is bizo­nyítja azt. Mindenféle mun­kabeosztás képviselve van és a vezetőségi ülésen szakmai hozzáértéssel vitatják meg az egyes területeken meglévő hi­bák kijavításának módját. Mindenki rendszeresen bsszá- mol a maga munkaterületéről és nem tanácsos elhallgatni a ‘hibákat, mert a többiek a fe­jére olvassák. Sőt elvárják egymástól, hogy ha már a hi­bát megállapították, mindjárt valamilyen javaslatuk legyen annak kijavítására. Az igaz­gató — jelenleg csak helyettes van — is tagja a vezetőség­nek és rendszeresen beszámol összefogóan az egész gépállo­más munkájáról. Halai elv­társ, a párttitkár pedig kinn a gyakorlati ellenőrzés során szerzett tapasztalatai alapján mindig meg tudja ítélni, hogy a beszámolók megfelelnek-e a valóságnak és segít is. A párt­ellenőrzés tehát jó, helyesen kapcsolja össze a dolgozók vé­leményét. tapasztalataira tá­maszkodó ellenőrzést, a rend­szeres beszámoltatással. Azaz, hogy jó volt a tavaszi és nyá­ri munkák idején. Akkor meg is volt az eredménye. A gép­állomás részleteiben is telje­sítette a tervét. Most ősszel meggyőződhettek róla, hogy ha a pártszervezet ellenőrzése lanyhul, az rögtön érezteti ha­tását a termelésben. Az előb­biekben említett hibák, a ter­melőszövetkezetek elhanyago­lása, a vetési terv nem telje­sítése stb. mind azért történt, mert a pártszervezet megelé­gedett a globális látszat ered­ményekkel. Nem ellenőrizték és léptek közben idejében, hogy az agronómusok a tsz- ekben biztosítsanak munkát a traktorosoknak, nem tudatosí­tották eléggé a traktorosok kö­rében sem, hogy ők is felelő­sek azért, ha a tsz-ek elma­radnak a vetéssel. Ezért tör­ténhetett meg, hogy például Makk elvtárs előbb az egyé­nieknek vetett, amikor a dej­tári József Attilában mér le­takarították a földet és szán- tani-vetni lehetett volna. Több helyen szó nélkül tudomásul vették, hogy a tsz még nem takarította le a földről a ku­koricaszárat és a tsz vezetősé­gét nem győzték meg arról, mennyivel jobban járnak, ha gépi erőt vesznek igénybe. De a mostani lemaradás­nak más oka is van. Nem meg­felelő a pártcsoportbizalmi- hálózat és a népnevelők sem dolgoztak az utóbbi időben. Ugyanis műszaki ellenőrök és agronómusok voltak eddig a bizalmiak és a pártvezetőség meggyőződött róla, hogy a bi­zalmiak aránylag ritkán talál­koznak a hozzájuk beosztott tagokkal. így nem kielégítő a párttagok politikai nevelése. A gyakorlat bebizonyította, hogy gépállomáson, ahol az emberek távol dolgoznak egy­mástól, a dolgozókkal való rendszeres politikai foglalko­zás csak úgy lehetséges és a bizalmiak csak akkor lesznek valóban összekötők a pártve­zetőség és a tagok között, ha egy pártbizalmihoz csak 4—5 ember tartozik és ezekkel minden nap találkozhat, min­den ügyes-bajos dolgukról tu­domást szerezhet és a hibákat, panaszokat továbbíthatja a pártvezetőséghez. Ezért leg­jobb, ha brigádveze’tők lesz­nek a pártcsoportbizalmiak, tehát a brigád munkájáért ilyen minőségben is felelősek lesznek a párt előtt. A párt­vezetőség nevelő és ellenőrző munkája is természetesen még jobb lesz így. mint ami­kor csak személyes beszélge­téskor szereztek tudomást egy-egy ember munkájáról, esetleges panaszairól stb. Ha­lai elvtárs. már eddig is leg­fontosabbnak tartotta az em­berekkel való állandó, lelkiis­meretes törődést. Az a cél, hogy állandó munkás kollek­tíva alakuljon ki a gépállo­máson. Már is igen sokan vannak, akik évek óta dolgoz­nak. IVagy gondot okozott a vezetők­nek egyik-másik dolgozó ma­gatartása, hanyag munkája és nem nyugodtak addig, míg meg nem változtak. Ilyen ifjú Boda István. Kissé hanyag volt a munkája, nagyon sokat kellett vele beszélgetni, inig pontos, jó munkás vált belő­le, de Jakubecz elvtárs párt­vezetőségi tag, a gépállomás legrégibb dolgozója nem saj­nálta a fáradságot és a fiatal Bodát a nyáron már felvehet­ték tagjelöltnek. Most. hogy katonának ment. azzal búcsú­zott Jakubecz elvtárstól: „so­kat megszekírozott Jani bá­tyám, de most már hálás va­gyok érte”; Ahol szükséges, a kollektíva erejét veszik igénybe, hogy valakit megváltoztassanak. A kollektíva vonta felelősség ,e Gál István brigádvezetőt, hogy nem ellenőrizte rendszeresen a karbantartásokat. Ócska Ber­talan traktorost azért, mert az ő hibájából nincs még elosé- paive az aprómag, a lőrinc- pgptai Dimitrovban. Sajnos, van olyan eset is, ahol a kollektíva bírála’a. r.e- velőszándéka még nem ért el eredményt. Nagy gondot okoz a vezetőségnek Tóth László munkaérdemrendes brigád- vezető, párttag. A nyáron, mint brigádvezető is jól meg­állta a helyét. És most az is­koláról hazaérkező Halai elv- társat mégis azzal fogadták „Tóth egy hónapja egyfolytá­ban részegeskedik, elhanyagol­ja a munkáját, családját, szé­gyent hoz a gépállomásra, a pártra“. A kollektíva mindent megpróbált már. hogy jó útra vezesse. Legutóbb élesen meg­bírálták a taggyűlésen, meg is fogadta, hogy ezentúl ren­desen viselkedik és azóta há­rom napig egyfolytában ré­szeg volt. Halai elvtársnak legelső dolga volt kimenni Mohorára. megnézni, mi tör­tént Tóth elvtárssal. Sajna* sehol sem volt található, mun­katársai azt gyanították, hogy megint valahol a pincékliem van. Reméljük, a pártvezető­ség és a tagság igyekezete eredménnyel jár és Tóth elv­társat ismét a rendes embe­rek. a jó párttagok sorában emlegetik. Nem lesz szükség erélyesebb rendszabályokra. Egy évvel ezelőtt még csak három traktoros volt párt­tag. A pártszervezet összetéte­le olyan volt, hogy az nem biztosította a jó mezei mun­kát. Amikor Halai elvtárs oda­került. legfőbb dolgának te­kintette, megismerni minden embert, kiből válhat jó párt­tag, kiből lehet jó szakembert nevelni. Ma már a tagoknak körülbelül 70 százaléka trakto­ros és műhelymunkás. A bri­gádvezetők mind párttagok, vagy tagjelöltek. Az idén fel­vett H tagjelöltből és két tag­ból hét traktoros, kettő mű­helymunkás, a többi műszaki ellenőr és agronómus. Ered­mény: a gépállomás a mosta­ni őszi lemaradástól eltekint­ve idén sokkal jobb munkát végzett, mint az elmúlt évben és meg van a képességük ar­ra is, hogy a lemaradást sür­gőssn behozzák; * Általában jól szervezik meg a tag­gyűléseket és azokon a tagok 80—85 százaléka megjelenik. A beszámolók és viták termé­kenyek és előre viszik a mun­kát. A legutóbbi taggyűlésem azonban sokkal többet foglal­koztak a pártoktatás előkészü­leteivel, mint a tervben mu­tatkozó lemaradással. Az ok­tatás jó előkészítése, kétség­kívül egyik legfontosabb idő­szerű feladat. Azonban a ter­melési kérdés elhanyagolása mégis súlyos hiba, mert kija­vítására Halai elvtárs hazaér­kezése után rögtön kibővített vezetőségi ülés összehívását határozta el. Itt majd a bri­gádvezetők és agronómusok- kal közösen megvitatják, ho­gyan lehetne a leghamarabb behozni a lemaradást. Remél­jük ennek rövidesen meg is lesz az eredménye. Az oldalt összeállították: Orosz Béla, Lantos Zászlói Takács Lajosné

Next

/
Oldalképek
Tartalom