Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)
1955-10-26 / 84. szám
4 SZABAD NÖCRAD 1955. október 26. A népfrontnak továbbra is a párt politikáját kell támogatni ECSEGI BÜROKRÁCIA II. Dicséret helyett - zaklatás A kolduló cigányasszony esete a bürokráciával Az elmúlt hét péntekjén ülést tartott Nógrád megye Hazafias Népfront-bizottsága. Az ülésen Berkes Péter elvtárs, a megyei néfront-bizott- ság titkára tartott beszámolót a mozgalom egyévi eredményéről, valamint azokról a feladatokról, amelyek a népfront előtt állanak. Berkes elvtárs az eredményekről szólva többek között a következőket mondotta. — Mozgalmunknak sikerült felkelteni az emberek érdeklődését a közös ügyek iránt, sikerült őket mozgósítani az időszerű feladatok megvalósítására. Népfront-bizottsági tagjaink derekasan kivették részüket a községpolitikai tervek végrehajtásából, a választás sikeres lebonyolításából, a békekölcsönjegyzésből. Különösen az MDP Központi Vezetősége márciusi határozata hozott nagy javulást munkánkban. Ettől kezdve a községi pártszervezetek sokkal nagyobb támogatást nyújtottak a községi népfront-bizottságoknak. Segítettek abban, hogy mozgalmunk levetkőzze korábbi hibáit. Már a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkákban is jelentős szerepet játszottak a népfront-bizottságok. Jól mozgósítottak, irányítottak és nem maradtak adósak a példamutatással sem. Élenjártak az időszerű munkák elvégzésében, a beszolgál- tatási kötelezettség teljesítésében. A népfront tömegmozgósító ereje leginkább a Hatodik Békekölcsön-jegyzés idején mutatkozott meg. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az elmúlt évi tanácsválasztás óta népfront-bizottságaink nem mozdultak még meg olyan egységesen, mint a jegyzés előkészítésének időszakában. A bizottság tagjainak példa- mutatása itt is kidomborodott. 2656 népfront-bizottsági tag, 1 132 900 forintot jegyzett. Az eredmények ismertetése után Berkes elvtárs a feladatokról szólt. Négy pontban foglalta össze a népfront-bizottságok előtt álló legfontosabb feladatokat. — Fontos szerepet kell betölteni — mondotta -»■ népfront-bizottságainknak, népfront-bizottsági tagjainknak a nemzetközi kérdések magyarázásában. Feladatunk, hogy a párt irányítása mellett a tömegszervezetekkel közösen a nemzetközi helyzetet helyesen magyarázzuk. Adjunk reális és kielégítő választ minden külpolitikai kérdésre. Második fontos feladatunk, az állampolgári fegyelem betartása és betartatása. Népfront-bizottsági tagjainknak mindenkor és mindenben jó példával kell előljárni. Terveiket maradéktalanul teljesíteni kell. Indítsunk versenyt azért, hogy a dolgozó parasztok „tiszta lappal”, hátralék nélkül lépjék ót az új esztendő küszöbét. Ki kel) venni részünket a Szabad Föld Téli Esték szervezéséből is. Igen nagy feladat vár ránk a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében. Vegyünk példát a karancsaljai népfrontbizottság tagjaitól, akik elsők között léptek a közös gazdálkodás útjára és nagy szerepük van abban, hogy Narancsai ja ma már termelőszövetkezeti község. Nem kis munka az sem, amit a kultúra fejlesztéséért tennünk kell. Az kétségtelen, hogy egyes nagyobb évfordulók megünneplése alkalmával eddig is jó szervező munkát fejtettünk ki. Ezt továbbra is csinálnunk kell. Emellett azonban sok-sok olyan feladatot is meg kell oldanunk, amelyekről eddig — őszintén szólva — még csak nem is beszéltünk. Ilyen például a műemlékvédelem. Megyénkben igen sok műemlék van. Eddig azonban ezeknek védelmét igen elhanyagolták. A népfront sokat tehet azért, hogy becsülete legyen a műemlékeknek. A téli időszak igen alkalmas lesz arra is, hogy nagyobb gondot fordítsunk a kultúrott- honok rendbehozására, csinosítására. Berkes elvtárs beszámolóját hozzászólások követték. Manga János és Bóna Kovács Károly hozzászólásaikban megerősítették azt, hogy a népfrontnak igen sok tennivalója van a kultúra fejlesztésében. Ács Antal az időszerű mezőgazd >- sági munkák sikeres, gyors végrehajtásában vár sokat a népfronttól. Mindent összegezve: a megyei népfront-bizottság pénteki ülése hűen tükrözte azt, hogy a népfrontnak továbbra is a párt politikáját kell támogatni. Ecseg község dolgozói 102 százalékra teljesítették első félévi adófizetési kötelezettségüket, a harmadik negyedévit pedig 112,6 százalékra. Nem lehet tehát rámondani az ecsegi dolgozó parasztokra, hogy nem jó adófizetők. Bár a járási tanács adóügyi csoportján ugyancsak „megtesznek minden tőlük telhetőt”, hogy ettől elvegyék egyes adófizető polgárok kedvét. Ha nem akarunk igazságtalanok lenni, tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy van munkájuk bőven, kivizsgálandó vitás ügyekben sem szűkölködnek, mégis, talán rövidebb idő alatt is el lehetne intézni egy- egy vitás ügyet, mint amennyi alatt elintézik. Sőt! Ne vegye a pénzügyi osztály és annak adóügyi csoportja túl nagy vakmerőségnek, ha megkockáztatjuk annak feltételezését, hogy gondosabb munkával esetleg sok reklamációt, bürokratikus huzavonát el is lehetne kerülni. Mert így 20—30 is van évenként egy községben, köztük nem egy olyan, amely évek óta húzódik, évek óta sok bosz- szúságot, álmatlan éjszakát okozva nem egy dolgozó parasztnak. Fordítsuk csak meg a dolgot. Vajon ők hányadik le- és felmenő ági rokonait szidnák annak, aki 'hónapokig zaklatná őket felszólításokkal, figyelmeztetésekkel, adóhátralékok kimutatásával stb., amikor mint jó adófizető honpolgárhoz illik, becsülettel eleget tettek kötelezettségüknek? ... És a sok huzavona után végre kiderülne, hogy „csak” névcsere volt és egy több holdas hasonló nevű gazda adóját követelték rajtuk? Úgy látszik még eddig nem képzelték magukat hasonló helyzetbe. „Tévedés történt” térnek napirendre az olyan esetek fölött, mint például az Ecseg községi Molnár Andrási. Több földterületre vetettek ki neki adót, mint amennyi van neki. „Valószínűleg más Molnár földterületét is az övéhez írták”, így okoskodtak a helyi tanácsnál, amikor Molnár reklamált és megírták a hivatalos igazolást a tényleges földterület nagyságáról, még pecsétet is tettek rá. Azt gondolták, hogy ezzel egy-kettőre le is zárul az ügy, és ők megdicsérhetik Molnár Andrást, hisz a valóban meglevő földterülete után mindig a legelsők közt fizeti be adóját. Ám rövidesen kiderült, hogy nem ismerik eléggé a pásztói járási adóügyi csoport ügyintézését — pedig jó pár példán megtanulhatták volna már. Molnár egyre sűrűbben kapta a felszólításokat, egyre sűrűbben kereste fel a tanácsot, azok pedig a járást. Szóval egy alapos láncolat keletkezett és bizony volt munkája nem egy epének, mire végre mégis csak elintéződött az ügy és Molnár egy este azzal a tudattal hajthatta álomra a fejét, hogy ő mégis csak jó adófizető polgára a hazának. De nem így a 69 éves és 4 kh. és 1108 négyszögöl földdel rendelkező Válóczi János. Az ő három év óta húzódó vitás ügyére még sajnos senki sem tett pontot, így ő hiába fizet minden évben több adót, mint amennyi a könyvecskéje szerint járna, bizony senki meg nem dicséri érte. Sőt! A múlt évben 865 forint adóhátralékot mutattak ki neki, az idén 910 forintot. Éppen ott voltunk a tanácsházán, amikor — ki tudja hányadszor — ismét ebben az ügyben fáradozott. Egész pak- samétát hordoz magával. Ezekből kitűnik, hogy ha az adóív adatait és a csekkeket egyeztetjük, hogy Válóczi bácsi minden évben többet-többet fizetett, mint amennyit az adóíven előírt. Sőt két évben tévedés folytán 5 kh. és 1221 négyszögöl után fizetett, és tessék, mégis hátralékot mutatnak ki neki. Miből adódott ez? Azt egyetlen csöpp papírdarabkán sem mutatják ki neki. Arra sehol még felvilágosítást nem kapott, pedig ugyancsak sok napjába. buszköltségébe és mérgébe került eddig az ügy. Volt ő már a megyei pénzügyi osztályon is, sőt a panaszirodán is, de a pénzügyi osztálytól kapott írást a múlt év júniustól még át sem tudta adni a járáson, mert vagy nem volt ott az illetékes, vagy nem ért rá. Meg is mondtuk Válóczi bácsinak, hogy kicsit erélytelen volt eddig, miért hagyta magát elküldeni, ha legközelebb bemegy a járási tanács pénzügyi osztályára, üljön le é ne jöjjön el, míg az ügyét nem tisztázzák. Ha a napokban Kerekes elvtárs. akihez a rég húzódó vitás kérdés állítólag tartozik, meglát ott egy bácsit, vegye tekintetbe; az eddig olyan jó véleménnyel volt róluk, hogy ha azt mondták neki, most nem érnek rá, jöjjön három nap múlva, hitt nekik és ment három nap múlva. Ezt okvetlenül viszonozni kell legalább azzal, hogy a lehető legrövidebb időn belül tisztázzák ezt a vitás adóhátralékot. A megyei népfront-bizottság ülése HARMINC EV... A 'korai autóbusszal érkeztem Balassagyarmatra s a félbeszakított hajnali álomtól hunyorgó szemekkel járók a 'ködbevesző kisvárosi utcán. A kórházba igyekszem. Benn a kórházudvarban a felkomorló épületek lábainál még zöld a pázsit, még nyitnak a tűzpiros virágok, de a fehértörzsű nyírfák ezüstös levelei közé sok-sok őszi aranyozott vegyül. Gyönyörű ez az udvar még elmúlásra emlékeztető szépségében is. Tudom, hogy akiket őszönként vetett ide a sors, éppen úgy meghatódtak, mint én. A fásult vagy nevető, a könnyes, vagy örömtől csillogó beteg-szemeik hetenként változtak, de van valáki, aki régen méri már itt az idő múlását. Sok-sok falevél-hullást ért már meg ebben a kórházban, a fiatalabb fákat meg egyenesen csemetekoruktól ismeri itt dr. Ke- nessey Albert sebészfőorvos. Harminc éve dolgozik ebben az észak-magyarországi palócvárosban. Harmincéves itteni munkássága jubileumának megünneplésére gyűlnek most össze munkatársai, kollégái, régi betegei szerte a megyéből. Harminc év! ★ Ülünk a feldíszített kultúrteremben sokan, ünneplők és várjuk a jubilálót. Mellettem festékes nadrágban öreg szak► munkás, előttem kékruhás ápolónő. Sötét bársonykabátos parasztember becsomagolt képet tart az ölében, ajka közben hangtalanul ismételgeti az elmondandó üdvözlő szöveget. Színes palóc népviseletbe öltözött falusi \kisleányka karjaiban porcelán dísztárgyat simogat: ajándéknak szánta a főorvos bácsinak. Hiába barátkoznék vele — nagyon szeretem a gyermekeket — nem szól, összeszorítja kicsi száját. Aggodalom tölt el: hogyan tud ez majd beszélni annyi ember előtt? A virágokkal, délinövényekkel díszített asztal körül még üresek a székeik, de a vendégek számára fenntartott helyen mind megteltek már. Kilenc óra. * Az asztal két oldalán színes népviseletbe öltözött menyecskék között ott szorong már kedves kis ismerősöm, az akaratos Imre Katika is. Az ünnepelt: maga a megtestesült szerénység. Ahogyan bejön, kissé elfogódot- tan, meghatódva, belepirulva az enyhe izgalomba, felcsattan a taps. Eke szarvától és kalapács nyelétől kérges 'kezek, kifinomult tapintatú, életmentő orvosujják, betegápoláshoz szokott simogató kezek egyforma lelkesedéssel verődnek össze. Harminc év munkájának, örök izgalmának szerény elismerése ez a tapsvihar. ... És hangzanak el egymásután az üdvözlő beszédek. A főorvos ott áll a simogató .szemek tüzében és meghatottam hallja a méltató szavalcat: ■.. „Munkájának értékét föl nem lehet mérni... Rengeteg életet mentett meg... Munkájával bizonyította be, hogy legfőbb érték az ember... Rendkívüli tehetség, kiváló diagnoszta ... Örök humanista, önzetlenül segíteni kész, csupaszív ember... Betegei apjukként tisztelik... Múltjával is példakép a jelenben... Az igazi, szívből jövő szeretetet az orvosbajj találjuk meg, aki háborúban és békében, éjjel és nappal álmatlan éjszakáit és munkás nappalait, önmagát áldozza és áldozta fel az emberekért... Sebészeti hivatását művészetté avatta...“ Katikánk is odalibeg elé bátran, kicsit hátraveti fejecskéjét és úgy néz fel szeretettel a doktor bácsira. Rö*- vid, kedves kis verset mond el, nem akad meg, de bennem és bennünk elakad a lélegzet ... Aztán virágok, virágok és virágok.. Ajándékok. Könyvek és könnyek, mosolyok és meleg emlékezések. A máskor és másnak mondott, talán súlytalannak tetsző szavak itt megtelnek élettel és tartalommal. „... Nekem a fiamat mentette meg ... nekem az édesanyámat... Soha nem nézte, ki a szegény, ki a^gazdag .- .** Éppen az elmondott jelzők és megemlékezések miatt azonban kevésnek és gyengének tűnik itt fel minden elismerés. Harminc év égő izgalomban eltöltött napjait nem is lehet semmiféle jelzővel felmérni. Ki hallja már az elhaló és reménytelen, régen elszállt sóhajokat! Ki érzi még azokat a kétségbeesett és életért könyörgő, hű- vös-verejtékes kézszorításokat, amelyek emléke úgy éget és úgy fáj!... Ebben a korban azonban az ember mindinkább az emlékeinek él. Emlékeiből nyer erői az újabb 'küzdelmekre. Fölidézi munkatársai emlékét, akiket elsodort mellőle a sors, betegeit, akikért életének, egészségének egy-egy darabkáját áldozta fel. Az a néhány keresetien szó, amit önmagára szánt is emlékezés. Gyermekkorára emlékszik, amelyet Kolozsváron töltött és 30 év elöttre, amikor Balassagyarmatra érkezve úgy érezte, révbe érkezett. Bár Budapesten született, számára mégis Nógrád jelenti a szülőföldet, az otthont... A terem talán kicsi, de érzem, hogy lélekben az összes betegei itt ünnepelnek. A virágos dísztáviratok a romhányi tanács, Tereske és Szátok községek megemlékezését tolmácsolják, magánosok és közületek, kedves ismerősök, volt betegek, kollégák üdvözletét hozzák. Csoda-e, ha az ünnepelt meghatódik? ★ Odakünn felszáll lassan a köd. Az elmúlásra emlékeztető sárgult levelek hullása mégsem ked vetlenít el... Az imént láttam és hallottam az Embert, aki egész életén át az elmúlás ellen küzdött, örök hálára kötelező eredményekkel. Habonyi Zoltán Egyik-másik közigazgatási szerv olyan betegségben szenved, amely éppen olyan kellemetlen valami, mint mondjuk a himlőhely, amely a legszebb arcot is elcsúfítja. Erről a betegségről nem mondhatjuk azt, hogy „gyermekbetegség“, mert ha kinövi magát, akkor még kellemetlenebb lesz. Egyetlen orvosság ellene: ha beszélünk róla, ha felfedjük tüneteit, hogy orvosolni lehessen azokat. Tehát beszéljünk róla! Az egyik faluban kolduláson ért a rendőr egy cigány- asszonyt. írásban megtette a feljelentést ellene. Az ügy a rendőri büntetőbíróhoz került, ő írásban beidézte az asszonyt. Kihallgatás. ítélet: 200 forint pénzbüntetés. Erről szépen gépelt, kétoldalas ítéletet cirkalmazott ki. Benne volt az is, hogy a büntetés elzárásra nem változtatható át. Az asszonynak természetesen nem volt 200 forintja, mert ha lett volna, nyilvánvalóan nem is koldult volna, így tehát fizetni nem tudott. A rendőri büntetőbíró átadta a 200 forint behajtását az illetékcsoportnak, az iktatta, nyilvántartásba vette, fizetési felszólítást küldött ki a „bűnösnek“, majd amikor ez nem járt eredménnyel, hátraléki kimutatást küldött az illetékes községi tanácsnak, az átadta a büntetés behajtását az adóügyi megbízottnak, aki felkeresvén a kolduló cigányasszonyt, megállapította, hogy annak sem földingatlanja, sem háza, sem értékpapírjai, sem műtárgyai, szőnyegei, sem olasz reneszánsz képei nincsenek, így a tartozás behajthatatlan, amiről „nemleges zálogolási jegyzőkönyv“ révén értesítették az illetékcsoportot. Ott nosza, felütik a főkönyvet és bejegyzik, hogy Farkas Eleonóra asszonyt hiába büntették meg koldulásért 200 forintra, a büntetést foganatosítani nem lehet. Egy kis iktatás, bejegyzés még és a kis ügy befejeződött. Igen, befejeződött, de közben mozgósítva voltba rendőr, a büntetőbíró, a gépírónő, a kezelő, az illetékcsToort iktatója és kezelője, a községi tanács, az adóügyi megbízott, aztán megint visszafelé egy-két közigazgatási szerv. Elfogyott egy tucat ív papíros, meddővé vált sok órai munka s mindez olyan 200 forint miatt, amelyről már az első pillanatban nyilvánvaló volt, hogy a büntetett — aki tehát, lényegében meg sem lett büntetve — úgysem tudja megfizetni. Ezzel kapcsolatban csak azt kérdezzük: Nyilvánvaló, hogy a rendőri büntetőbíráskodásra szükség van, de nem lehetne-e ebbe a munkakörbe is több ésszerűsítést belevinni? Legalább annyit, amennyit a törvény szellemének helyes értelmezése és a bürokrácia elleni harc megkövetel? Zoltán Gyula ■ ——i Az Országos Pénzügyőri Parancsnokság közleménye a korbejekntési és boradózási kötelezettségről Minden bortermelő (állami gazdaság, termelőszövetkezet, szövetkezeti tag, állami gazdaság részes munkavállalója, egyénileg dolgozó paraszt), valamint szőlőlugassal rendelkező személy — köteles be jelenteni a szüret befejezését követő hat napon belül a termelés helyére illetékes pénzügyőri szakaszhoz (a termelő helyről más pénzügyőri szakasz területén lévő tároló helyre történő elszállítás esetén a tárolás helyére illetékes pénzügyőri szakaszhoz is): a) lakóhelye területén vagy más helyiségben termelt szőlőből préselt musttermése ösz- szes mennyiségét; b.) a szüret idején, a bejelentés megtételéig vásárolt vagy más címen megszerzett szőlőből előállított mennyiségeket; c) vörösbor vagy Medoc készítése, illetve direkttermő szőlő levének cefrén történő erjesztése esetén a szőlőcefre; d) az esetleg készletben lévő óbor és sepr óbor; e) a szüret idején a bejelentés megtétele előtt bármilyen címen megszerzett must, bor; f) a termelt vagy megszerzett erjesztett gyümölcslé és; g) a készített törkölybor meny- nyiségét. Ha a szüret részletekben történik, az egyes részek eredményét ugyancsak hat napon belül, esetenként kell bejelenteni, (így az utolsóba is) csak a rész- eredmények írhatók be. Hasonlóképpen tartozik bejelentést tenni az előállítástól számított hat napon belül az is, aki vásárolt szőlőből présel bort, vagy vásárolt gyümölcsből erjeszt alkoholtartamú italt. A bejelentéshez szükséges nyomtatványok térítés nélkül kaphatók a tanácsoknál és a pénzügyőri szakaszon. A bejelentőlapot postán vagy személyesen kell eljuttatni a pénzügyőri szakaszhoz. Más szervhez (pl. tanácshoz) tett bejelentést a bejelentési kötelezettség teljesítéseként a pénzügyőrség nem fogadhatja el. Az előszüret vagy részszüret eredményének be nem jelentése Egyedül a szorospafaki bányászok teljesítik tervüket A Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemegységei október 24-ig havi esedékes tervüket az alábbiak szerint teljesítették: Százalék Szorospatak 103.8 Mátranovák 98.4 Róna 98.2 Nagybátony 95.6 Mizserfa 94.7 Zagyva 89.3 Mén kés 89.3 Kazár 89.1 Tiribes 87.— Kisterenye 84.1 Kányás 73.9 A Nógrádi Szénbányászati j Tröszt ezalatt az idő alatt 94.4 százalékra teljesítette havi tervé- I nek esedékes részét. esetén, továbbá ha a bejelentett és a készletfelvételnél tálát meny- nyiségek között 20 százaléknál nagyobb többlet mutatkozik, a termelőt megillető kedvezményt csökkentik. Ha a bortermelő bortermését vagy annak bizonyos részét elrejti, bortermését nem, vagy csak az előírt határidő után jelenti be, kedvezményét teljes mérvben elveszti. A pénzügyőrség a helyi szokásoknak megfelelően minden községben közhírré téteti a borkészlet felvételének idejét és módját. Ha a termelő ezen nem jelenik meg, vagy maga helyett megbízottat nem állít, 300 forintig terjedhető birsaggal sújtható. Ismételt meg nem jelenés esetén a bort tároló helyiséget hatóságilag felnyitják. Azt a bortermelőt, aki a bejelentési kötelezettségének pontosan eleget tett, 180 liter után, a vele közös háztartásban élő, 16. életévét betöltött, állandó munkaviszonban nem álló családtagjai után pedig személyenként 50 literig borforgalmi adó- kedvezmény illeti meg. A kedvezmény azonban évente legfeljebb 300 liter lehet. A termelők által a kedvezményes adótételű mennyiségen felül elfogyasztott, illetőleg a for- galombahozott, továbbá a nem termelők által préselt bor után literenként 4 forint, minőségi bor esetén 4.80 forint borforgalmi adót kell fizetni. Az erjesztett gyümölcslé adója literenként 4.80 forint. A cukorral vagy más meg nem engedett anyagokkal kezelt bor, szőlőmust, seprőbor, törkölybor után a borforgalmi adó literenként 20 forint. A törkölybor után literenként 25 fillért kell fizetni. Törkölybort azonban csak a 2 kát. holdnál kisebb szőlőterülettel rendelkezők készíthetnek a tényleges musttermés negyedrészének, de legel jebb 5 hl-nek megfelelő mérvben. Az esetleg ezen felüli mennyiség után literenként 4 forint borforgalmi adót kell fizetni. A termelő az eladott bort csak akkor adhatja át a vevőnek, ha ez a borforgalmi adó befizetését igazolja és az erről szóló csekkel ismervényt a termelőnek átadja. A termelő az átvett csekk- elismervényt megőrizni tartozik. Az adó befizetését igazoló elismervény hiányában a termelő felelős ez adóért. Nem kell bo'forgalmi adót fizetni a beszolgáltatott, begyűjtő vállalat felé értékesített mustvagy bormennyiség után. Tilos — a gyümölcs kivételével —- borseprőből, törkölyből, vagy bármilyen más anyagból cukor és víz (élesztő) hozzáadásával, erjesztéssel alkoholtartalmú italokat akár saját fogyasztás, akár forgalombahozatal céljából előállítani. Tilos a termelők által készíthető törkölybor (csigerlőre) forgalombahozatala, a termelőktől megszerzett seprőből vagy törkölyből borkészítés és ezeknek a boroknak a forgalomba hozatala is. Erjesztett italnak gyümölcsből való készítéséhez a gyümöcs- mennyiség 20 százalékát meg nem haladó mérvben szabad cukrot, vagy cukrosvizet felhasználni. Enné! nagyobb cukormennyiség felhasználása esetén az erjesztett gyümölcslé mennyiségének minden literje után 20 forintot kell fizetni.
