Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)

1955-10-12 / 80. szám

SZABAD AffcR’i» 1955. október 12. \ Német Demokratikus Köztársaság megalakulásává! a német nép legszebb célkitűzései testesültek meg — Szalai Béla elvtárs üdvözlő beszéde a Berlini Állami Operaházban — Drága barátaink, kedves elv­társak! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége és az egész ma­gyar nép nevében üdvözöljük önöket békeszerető államuk, a Német Demokratikus Köztár­saság megalakulásának 6. év­fordulója alkalmából. A Né­met Demokratikus Köztársa­ság megalakulása történelmi jelentőségű esemény volt. Németország történetében elsőízben jött létre valóban békeszerető, demokratikus né­met állam, amelyért Német­ország haladó erői régóta küz­döttek és amelyben a német nép legszebb célkitűzései tes­tesülnek meg. A Német Demokratikus Köz­társaságban a munkásság, a parasztság és az alkotó értel­miség vette át a hatalmat Mélyreható történelmi átala­kulás és a gazdasági építőmun­ka nagyszerű eredményeinek sorozata jelzi a Német De­mokratikus Köztársaság fejlő­désének útját és világosan mutatja az eddig elért nagy- jelentőségű sikereket. Teljes szívünkből további sikereket kívánunk önöknek gazdasági és kulturális munkájukban, nemes célkitűzések megvalósí­tásában. A Német Demokra­tikus Köztársaság Németor­szág békeszerető erőit képvi­seli és állhatatosan küzd a né­met egység megteremtéséért. Szilárd meggyőződésünk, hogy ezt az egységet senki sem mozdíthatja elő jobban, mint maguk a németek. A né­met egység kérdése elsősorban a németek ügye, a német egy­séget maguk a németek fogják győzelemre vinni. Ennek leg­Koreai tudósok kutatásai. Korea történetében először 1952-ben alakult meg a Koreai Tudományos Akadémia. Fenn­állása óta már eddig is igen kiterjedt kutatásokat végzett az ásványi anyagok terén. Kapszan kerületben a koreai tudósok elektrogeológiai kuta­tással hatalmas érclelőhe­lyekre bukkantak. A kutatások bebizonyították, hogy Korea területén sokkal gazdagabb le­lőhelyek vannak, mint gondol­ták volna. Újabb wolframm és kőszén lelőhelyeket találtak. jobb biztosítóivá a Német De­mokratikus Köztársaság béke­szerető politikája és a német egység demokratikus alapon történő megvalósítása érdeké­ben kifejtett fáradhatatlan erőfeszítése. A magyar nép mély, őszinte barátsággal és nagy figyelem­mel követi a küzdelmet, ame­lyet a Német Demokratikus Köztársaság a békéért, a de­mokráciáért és a német egység megteremtéséért folytat. Meg vagyunk győződve ró­la, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság törekvései a békét, az európai biztonsá­got. a népek közötti baráti együttműködést szolgálják. A magyar nép ezért örömmel üd­vözölte a nagy Szovjetunió és a Német Demokratikus Köz­társaság között létrejött barát­sági szerződést, amely lehető­vé teszi a Német Demokratikus Köztársaság küzdelmének megerősítését és nagymérték­ben hozzájárul valamennyi nép béketörekvéseinek meg­valósításában. Kívánjuk, hogy a jövőben egyre nagyobb eredményeket érjenek el abban a harcban, amelyet a német nép egységé­nek megteremtéséért vívnak, A Magyar Népköztársaság lakossága az elmúlt tíz eszten­dőben hatalmas eredményeket ért el a gazdasági és kulturá­lis élet minden területén. Né­pünk nagy feladatok megoldá­sán munkálkodik, mind az ipar, mind a mezőgazdaság te­rén. A magyar nép egységesen és felzárkózottan küzd a tar­tós békéért, boldog szocialista jövőjéért. Éljen a magyar és a német nép barátsága! Éljen a Német Demokratikus Köztársaság! Csehszlovákiában új vasúti híd épül. A Plzen-Cheb vasútvonalon nemrégen új vasúti hidat építettek. Szerelése különle­ges módszerrel történt. Az új hidat speciális keretre szerel­ték, majd a régi híd fölé emelték, amelyet 90 fokkal el­fordítottak és leengedtek. A 35 méter hosszú és 120 tonna sú­lyú új hidat régi helyére eresztették és lerögzítették. Az egész művelet rendkívül gyor­san ment végbe. A vasúti köz­lekedés alig szakadt meg; Tuskán Pál egyénileg dolgozó paraszt levele megyénk dolgozó parasztjaihoz: MINDEN DOLGOZÓ PARASZTNAK ÉRDEKE, hogy esztendőről esztendőre egyre magasabb és minőségileg jobb termést takarítson be. A józan gondolkodású földmű­velő ember előtt neon is kell különösebben igazolni, hogy ez létkérdése a dolgozó parasztnak: családjának gondtalan életfenntartást, a gyerekek iskoláztatását, ruházkodását, az építlcezések anyagi lehetőségeit, az állatállomány bővítését, de mindezek mellett az állammal szembeni kötelezettség zavartalan teljesítését is jelenti. Érdemes tehát azon gondolkodni, hogy minél jobb ter­mést érjünk el. Azért kell erről beszélni, mert most van itt az ideje mind­ezeket meggondolni. Most kell vetni, a jövő évi termést meg­alapozni: legyünk csak őszinték. Megyénkben kevés dolgozó paixiszt dicsekedhet azzal, hogy elvégezte az őszi munkát. Hivatkozunk hol az időjárásra, hol a vetőmagra, gépre, igára és sok minden olyanra, ami lehet, hogy mint hiba megvan, de az ezen való sóhajtozás még nem biztosítja jövőre a jó termésünket. Mi már abban a korban élünk, amikor a tudomány segíti a mezőgazdaságot és még az időjárás viszontagságai ellen is sok esetben sikeresen harcolunk. Csak példának említem meg: a kukorica nehezen érik, a helye kellene már a búzának. Meg­gyorsíthatjuk az érést, ha a szárhegyet levágjuk. Egyébként mi Vanyarcon ezt már régebben alkalmazzuk, de ha így sem tudjuk a kukorica érését megvárni ás helyére gabonát vetni, hát a szükség törvényt bont. velünk olyan parcellába, amely már szabad és alkalmas gabonavetésre és nem várunk a kuko­rica beérésére. Én úgy látom, az időjárásra hivatkozni már nem lesz gazda­ságos számunkra. Vetnünk kell, végezni az őszi munkát, még­pedig úgy, hogy jövőre jobb termésünk legyen, mint ebben az évben. Én javasolnék valamit!... Rajtunk, dolgozó parasztokon múlik, hogy megtudjuk-e csinálni. Tűzzük célul, hogy jövőre az idei terméstől többet érünk el. Én magam már gondolkoztam rajta. Például ezévben őszi búzám 12 mázsa volt holdanként, a következő évben 13 mázsát akarok termelni. Rozsom volt 7 mázsa holdanként, most ezt 9-re akarom emelni. Az őszi árpát 7,5 mázsáról ugyancsak 9 mázsára. A cukorrépánál tartom a 200 mázsás mozgalmat, amit eddig még mindig elértem. Tudom, ezek nem nagy eredmények, mert vannak gazdák, akik ezt több mázsával túl tudják ter­melni. Ez mindenkinek a saját hasznát jelenti. Én a meglévő földterületem után, gazdasági erömhöz viszonyítva most csak ennyire tudok vállalkozni, de ha minden dolgozó paraszt az ezévi termést csak egy mázsával túl haladja, az megyei vi­szonylatban már nagyon sokat fog jelenteni. Én ezeket a főbb növényeket említem meg, de a paraszt embernek sok lehetősége van még egyéb más növényeknél is. Használjuk ki a lehetőségeket, hiszen a magunk javára te­szünk. Igaz, én magam is megkéstem a munkával, de bepó­tolom és az előírt időre elvégzem a munkát. Nem kívánok szaktanácsokat adni, de azért azt elmon­dom, a magágyat az őszi vetés alá jól előkészítem, a vető­magot szelektorozom, csávázom, tavasszal aztán simítózom, hengerezem, vagy fogasolom. ahogy a szükség kívánja, majd gyomtalanítok. A tavaszi kapások alá még az ősz folyamán megtrágyázom a földet. Célom a magasabb terméseredmény elérése. Azért fogtam tollat és papírt, hogy erről értesítsem, min­den gazdatársamat. Dolgozzunk úgy, hogy az becsületére vál­jon a dolgozó parasztnak és erősödjék ez a mi szép szabad hazánk. Kérem gazdatársaimat, küldjenek választ levelemre, írják meg, hogy akarják növelni földjük terméshozamát, mit tesznek azért, hogy minél több élelmet adhassunk dolgozó népünknek, TUSKAN PÁL, a megyei mezőgazd. áb. elnöke iflflaBBBBflaBflBS4aa«<»<»>«aB;BM«aaasBaaaaaaaBBBBBaaBBBaB«'BaaaBtaaB iaaaaaaaaaaaaaaaaBBBBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa simát nógrm Lelkiismeretesebb, pontosabb munkát kérünk a MÄ VAUT-tó! Munkahelyünkre, a Zagyva- p álfalvi Bányagópgyárba, munkásszállító gépkocsin uta­zunk nap mint nap. Reggel pontosan érkezünk üzemünk­be, hiszen a MÁVAUT ügyel arra, hogy munkakezdés előtt, időben beérjünk. Ez helyes is. Műszak végeztével azonban számtalanszor előfordul, hogy másfél, két óra hosszat is vár­nunk kell a MÁVAUT kocsik­ra. Leggyakrabban azonban az éjjeli műszak dolgozói járnak rosszul. Többször megesik, hogy a munkásszállító gépko­csira hiába várnak. Hogy ha­zaérhessenek. valamely más gépkocsival kell menniük. Érdeklődésünkre, hogy hol késik a jármű, néhány szóval válaszolnak, „a kocsinak baja történt”, vagy „már fél órája elindult legyenek türelem­mel“. Sőt az is megesik, hogy egyszerűbben adják meg a fe­leletet: leteszik a kagylót. Semmi mást nem kérünk a MÁVAUT-tól, csak azt: te­kintse szívügyének panaszun­kat. Amilyen természetes az, hogy műszakkezdés előtt pon­tosan érkezünk a Bányagép­gyárba, épp olyan magától ér­tetődő, hogy munkavégeztekor gépkocsi várjon bennünket, s mielőbb hazatérhessünk. Pásztói László Zagyvapálfalvi Bányagépgyár Kellemes meglepetés DlSZ-szen/szetünk megváltozott munkája Háromhetes üdülés után új munkakedvvel tértem vissza munkahelyemre, ahol kelle­mes meglepetés várt rám. DISZ-szervezetünk a néhány hét alatt igen sokat fejlődött. A megváltozott légkörben jobb kedvvel halad a munka. A máskor oly sok fáradságába kerülő rendezvényeket, elő­adásokat most könnyű meg­szervezni, mindenki örömmel, szívesen vesz részt bennük. Példa erre a szeptember 25-én megtartott, tánccal egybekö­tött kultúrműsoros est, ame­lyet a DISZ-fiataljaink a ma­guk erejéből rendeztek. Az eredmény nem maradt el. A 700 forintos bevételből tánc­csoportunk ruhát kapott, s most az új, szebb ruhákban jobb kedvvel táncolnak. Izga­tottan készülnek vendégsze­replésre az egyik szomszéd községbe. így élvezi saját jó munkájának eredményét fia­talságunk. Ez a példa reméljük buzdí­tásként szolgál nekik, hiszen mindnyájan láthatják, milyen eredményeket érhet el DISZ- szervezetünk, ha jól, lelkesen, becsületesen végzik munkáju­kat. Urbán Béláné Maconka „Majd, majd elvtárs.. A salgótarjáni Munkás ut­ca egyik düledező házában la­kom, A falak nedvesek, repe­dezettek, s éppen úgy átenge­dik a fagyos téli szelet, mint a nyári napsütést, vagy a lan­gyos záport. Az idő viszontag­ságai ellen jóformán semmit sem véd lakásunk. A városi tanács életveszélyesnek, tehát lakhatatlannak nyilvánította a házat. Eddig azonban semmi intézkedés nem történt. Tett helyett csak ígéret maradt mindig az új lakás. Tavasszal őszt emlegettek, ősszel tavaszt; „Majd, majd, elvtárs ...“ Pedig ha Salgótarjánban ha­laszthatatlan szüksége van va­lakinek lakásra, az épp a Munkás utcai házak (ha ugyan annak nevezhetjük) lakói. De úgy látszik, az illetékesek an­nak ellenére, hogy maguk is életveszélyesnek tartják, még várnak egy ideig a beavatko­zással, csak nehogy késő le­gyen addigra. Stark Kálmán Munkás út 6. A Salgótarjáni Bútorértékesítő Vállalat // NAGY OROSZ FESTŐ A C O évvel ezelőtt hallt meg Ilja Jefi­movies Rjepin, az orosz realista festőiskola világszerte ismert és szeretett nagy mestere. Rjepin alkotó munkával, bátor kutatá­sokkal és kápráztató művészi sikerekkel teli hosszú és gazdag élete folyamán ren­geteg művet alkotott. Művei a nagy orosz nép büszkeségét jelentik és dicsőségét hirdetik. A Tretyakov képtár termeiben, Rjepin festményei előtt a látogatót lenyűgözi a mesterien formábaöntött gondolatök és érzésék ereje. A „Rettegett Iván halott gyermekét tartja karjai között" festményt szemlélve átéli az apa szörnyű fájdalmát és gyötrő bűnbánatát. Megdöbben a régi, forradalom előtti Oroszország embertípu­sait kíméletlenül és igen kifejezően jel­lemző „Egyházi körmenet'' láttán. Meg­áll a „Váratlan hazatérés“ előtt, s le­nyűgözi a mélységesen drámai jelenet, amelyben a festő utánozhatatlan művé­szettel adja vissza a találkozás váratlan­ságát, az önkényuralom által a fagyos Szibériába száműzött forradalmár örö­mét, átélt szenvedéseit és egész megrázó drámáját. S mennyi izgalmas és felejthetetlen percet élték át Rjepin festményei, arc­képei, rajzai előtt rajtunk kívül a ré­gebbi orosz nemzedékék is, amelyék a nagy művésztől tanulták szeretni és meg­érteni az életet, meglátni és felismerni az igazságot. Rjepin nemcsak a bonyolult és tartal­mas genre-festészet és történelmi tár­gyú képek kiváló mestere, nemcsak ko­rának nagyszerű ismerője, hanem a vi­lág 19. százabeü portréfestészetének egyik legerősebb képviselője is. Korának számos kiváló egyéniségét örökítette meg, belső világukat és egész egyénisé­güket tökéletesen jellemezve. Köztük ta­láljuk Lev Tolsztojt, a nagy orosz írót, Muszorgszkijt, a zseniális zeneszerzőt, V. Sztaszovot, a szenvedélyes kritikust és publicistát, N.. Pirogov híres sebészt, A. Piszenszkij és V. Garsin írót, P. Sztrepe- tova színésznőt. V. Szeröv festőt és az orosz kultúra sok más kiemelkedő alak­ját. önarckép (1878) Rjepin megfestette az egyszerű embe­rék legjellemzőbb típusait: a parasztokat, a hajóvontatókat, a diákokat, a munká­sokat, a forradalom ismeretlen hőseit. Végül Rjepin festményeiben és portréi­ban elénk állítja az abszolutisztikus Oroszország vezetőinek híven megrajzolt alakjait, a hideg és kimért előkelőségék, <t kulákok, a befolyásos pénzemberek és kiszolgálóik — a csendőrök, rendőrspic­lik, bírók és feketeszázas ifjalk — egész galériáját. A nagy festő minden alkotását igazi ihletettség, szenvedélyes érzelem, az élet eseményeinek és jelenségeinek igen fi­gyelmes, elmélyült tanulmányozása hat­ja át. Rjepin minden nagy művén több évig dolgozott. Első művét, „A hajóvontatók a Volgán“ című festményét, amely nagy hírnevet szerzett neki, három évig fes­tette. A „Zaporozsjeiek“ festményén több mint 20 évig dolgozott. Az „Egyházi kör­menet“ az eredeti ötlettől számítva hat év alatt készült el. A művész minden al­kotásához rengeteg vázlatot, rajzot és tanulmányt készített. Festményeit gyak­ran gyökeresen átdolgozta, még akkor is, ha az már csaknem elkészült, de vala­miért nem elégítette ki a mestert. Ez az igényesség, a munkában való ab­szolút pontosság és lelkiismeretesség, amely általában az élenjáró orosz rea­lista művészek jellemvonása, szervesen összefügg Rjepin alkotásainak magas eszmeiségével. Rjepin a szovjet festők minden nemze­dékének nagy tanítója volt és marad. A szovjet festők sok sikerüket Rjepin fi­gyelmes tanulmányozásánalk köszönhetik. Rjepintől tanulják, hogyan kell kiválasz­tani az élet eleven és tipikus vonásait, hogyan kell alkotó módon általánosítani és a vásznon kifejezően, egyszerűen visz- szaadni az életben megfigyelt jelensége­ket, eseményeiket és alakokat. Munkásságával örök példát mutatott A nagy mester alkotó életéneik tanul­ságai, festményei és hatalmas tu­dása pótolhatatlan iskolát, a tapasztala- tök gazdag tárházát és nagyszerű példát jelent a szovjet festők művészi fejlődé­sében. A szovjet festők hivatottak arra, hogy az orosz realista festészet — amely­nek egyik legkimagaslóbb képviselője Ilja Jefimovics Rjepin volt — hagyomá­nyait tanulmányozva, a realista művé­szetet teljes mértékben elsajátítva, híven s az ihletettség érzésével ábrázolják a szovjet emberéket, azok alkotó munká­ját, a kommunizmus építésénék nagysze­rű korszakát. Augusztus 3-án, a Salgótar­jáni Bútorértékesítő Vállalat­tól levelet közöltünk. Végh József elvtárs tollából, mely­nek befejező része így hang­zott: „Még egy kellemes még lepetés várja a dolgozókat üzletünkben. Kormányzatunk a Bútorértékesítő Vállalat út­ján nagy kedvezményben ré­szesíti azokat, akik huzamo­sabb ideig dolgoztak egy he­lyen, s ott becsületes, jó mun­kát végeznek. Ezek a dolgo­zók 12 havi részletfizetésre vá­sárolhatnak tartós, szép. jó minőségű bútorokat." Eddig a levélrészlet. Most pedig néz­zük meg, milyen kellemes meglepetés várt azdkra, akik komolyan vették az ígéretet. BugársZky Miklós diósjenöi lakos is olvasta a levelet. A feleségével együtt nyomban elhatározták, hogy élnek a le­hetőséggel. Rögtön írtak is egy levelet, s ebben megérdeklőd­ték. milyen feltételekhez szab­ják a kedvezményt. Levelük eljutott a Bútor értékesítő Vál­lalathoz, ahonnan azonban a válasz sehogyan sem alkart megérkezni. Bugárszky elvtárs egy hónapi sikertelen várako­zás után szerkesztőségünkhöz fordult, s arra kért, nézzük meg mi az oka a bútorüzlet hallgatásának. A vállalatnál az üzletvezető 'kartársnő szívélyesen fogadott bennünket, s azonnal elöljá­róban biztosított arról, hogy ilyesmi náluk nem történhetett meg. Ugyanezt mondta a vál­lalat gépírónője is. aki negédes mosoly közepette ko­torta elő fantáziájából a levél­re vonatkozó emlékeket: „Ah, igen, igen, Bugárszky. Éppen a múlt hét végén válaszoltunk levelére. Bizonyára a két levél elkerülte egymást. Sajnos az iktatást, vagy a másolatot nem tudom megmutatni, mert a le­vélben egy megcímzett válasz­lap volt. s azt küldtük el." Megnyugodtunk. A levél te­hát elment, s azóta Diósjenőn is tudják, hogy mik a feltéte­lei a bútorkedvezménynek. Bugárszky elvtársat értesítet­tük is erről azzal a megjegy­zéssel: „Reméljük kedvező fel­világosítást kaptak, nemsokára lakásukba új bútor kerül.’’ A jó kívánság azonban ko­rai volt. Diósjenőről azóta is­mét hozott levelet a posta, mely arról szól, hogy: „Választ a mai napig sem kaptunk. Ügy látszik, csak önöket akarták megnyugtatni...“ Nagyon köszönjük a Bútor­értékesítő Vállalat kedvessé­gét, de ilyen „megnyugtatásra” — ami lényegében nem más, mint félrevezetés — nincs szükségünk. Elindultunk hát ismét a le­vél nyomán. Az üzlet azonban idő közben üzletvezetőt cserélt. Az új vezető kar társ fogadott: „Sajnos, nem tehetek arról, ha elődöm munlcájába pontatlan­ság csúszott be. Egy héten be­lül átvizsgálom az irattárat, és a függőben lévő ügyeket elin­tézem.” Reméljük, az ígéret nem ma­rad csak elhangzott szó. S a sok kellemetlen élmény után most már valóban kellemes meglepetés várja majd a dol­gozókat a Szivárvány Bútor­értékesítő Vállalat bútorüzleté­ben: az, hogy sürgősen és pon­tosan elégítik ki ezután a vá­sárlók igényeit még akkor is, ha talán nem közvetlen vásár­lásról, hanem „csak’’ egy levél­ről van szó! Wm —*

Next

/
Oldalképek
Tartalom