Szabad Nógrád. 1955. október (11. évfolyam. 77-85. szám)

1955-10-01 / 77. szám

2 S/,AHAI» >04.it\l» 1955. október x. PART ES PÁRTÉP'lTÉS ft További eredményeink egyik fő biztosítéka a helyes káderpolitika Áldozatos, kemény, odaadó munkájukkal a párt politiká­jának megvalósítása érdekében kifejtett tevékenységükkel, az ellenség elleni szüntelen harc ban kádereink sikerrel és ered­ményesen oldották meg a szo­cializmus építésének eddigi feladatait. Pártunk Hl. kongresszusa nagy és lelkesítő célokat állí­tott a párt és a dolgozó nép elé. Ennek a feladatnak a végrehajtásában, elért eredmé­nyeink továbbfejlesztésében, a szocializmus felépítésére irányuló erőfeszítéseinkben továbbra is döntő szerepük van a kádereknek. akiknek feladata, hogy a párt által helyesen meghatározott politikai, gazdasági és kultu­rális célkitűzéseket az életben megvalósítsák. Biztosítsák a népgazdaság fejlődését, a ter­melés és a termelékenység szüntelen emelkedését, sikerre vigyék hazánkban a szocializ­mus felépítését. A párt a szocialista építés viszonyai között csak úgy tud­ja politikai és gazdasági fel­adatait sikeresen megoldani, ha a gazdaság, a kultúra az államvezetés különböző terü­letein megfelelő káderek, a párt helyes politikájának meg­valósítására képes emberek állnak rendelkezésre. Ismeretes, hogy a helyes politikai vonal sorsa, a párt politikájának végrehajtása döntő mérték­ben függ a szervező mun­kától. a káderek helyes ki­válogatásától, a káderek állandó nevelésétől. Pártszervezeteinknek és ál­lami szervezeteinknek éppen a feladatokból következően kü­lönös gondot kell fordítani a kádermunka állandó javításá­ra. A III. pártkongresszus ha­tározata leszögezi, hogy a ká­dermunkát a szocializmus épí­tésének. a feladatok végrehaj­tásának színvonalára kell emelni. A kádermunkában tehát a legfontosabb feladat, hogy megjavítsuk annak minő­ségét, emeljük színvonalát, helyesen válogassuk ki és osszuk el a kádereket a párt és az álla­mi élet minden területén. El- mélyülten foglalkozzunk a ká­derekkel. tanulmányozzuk és neveljük őket. Pártszerveze­teink számoljanak fel a káder­munkában minden hiányos­ságot és fordítsanak na­gyobb gondot a káderek kivá­logatására. Számos pártszerve­zetnél tapasztalható még jelen­leg is, hogy nem a lenini— sztálini tanításoknak megfele­lően végzik ezt a fontos fel­adatot. Még mindig vannak pártszervezetek, de főként gazdasági szervek, ahol érvé­nyesül az a káros opportunis­ta magatartás, hogy egyes funkciók betöltését baráti vagy rokoni alapon igyekeznek meg­oldani. Sok esetben nem ve­szik figyelembe egy-egy káder beállításánál az illető politikai megbízhatóságát, politikai fel- készültségét. szakmai ráter­mettségét. A kádermunkában meglévő hibák közül legelterjedtebb, hogy nem elég tervszerű a ká­derek kiválasztása. Gyakran felületesen vizsgálják meg a káderek politikai megbízható­ságát, nem fordítanak elég fi­gyelmet politikai arculatukra, ennek következtében nem mindig azok kerülnek a különböző kisebb-na- gyobb vezető tisztségekbe, akiket a pártszervezetek, a tömegszervezetek, vagy az állami szervek tervszerű, céltudatos munkával ne­velnek. hanem gyakran azok, akik ügyeskednek, igyekeznek mun­kájukkal feltűnni. Emiatt a csendes, szerény, de megbíz­ható és tehetséges emberek gyakran háttérbe szorulnak. Ilyen esetek nemcsak állami, hanem pártszervezeteinknél is előfordulnak. Ennek következ­tében pártszervezeteinkben nem kívánatos, kétes múltú, karrierista elemek is befura­kodnak — sok esetben még vezető állásba is. Pártszervezeteink folytassa­nak harcot az ilyen káder­munka megszüntetéséért. Ves­senek véget az olyan — fő­képpen állami és gazdasági szerveinknél tapasztalható — módszereknek, hogy egyes ká derek beállítást, vagy leváltá­sát kérdőívek, régi önéletraj­zok. ki sem vizsgált rágalmak alapján döntik el. Az ilyen ká­derpolitika összeegyezitethetet. len a párt politikájával. Pártszervezeteinktől, de gaz­dasági. állami szerveinktől is a káderek kiválasztása, funk, ciótoa állítása nagyfokú éber­séget követel. A jó kádermunka, a he­lyes káderkiválasztás segít az ellenség le’eplezésében és eltávolításában, hatha­tós fegyver az ellenség be­hatolási kísérleteivel szem­ben, éppen ezért jelentős részét ké­pezi az osztályharcnak. Pártszervezeteink, állami és tömegszervezeteink a káderek kiválogatásánál tartsák szem előtt azt a lenini—sztálini ta­nítást, hogy a kiválasztásnál a funkcióba való beállításnál nem elegendő a politikai meg­bízhatóság, a tiszta múlt, az ügy iránti lelkesedés, a jó akarat. Bár ez a legfontosabb — figyelembe kell venni a má­sik követelményt: a káderek rátermettségét, képességét, ve­zető állására való alkalmassá­gát. hogy az egyébként becsü­letes elvtárs képes-e megolda­ni a reá háruló feladatokat. Tehát e két tényező szorosan összetartozik, nem választható el egymástól. Pártszerveze­teink harcolj a-nafc az ellen, hogy egyes szerveink, vagy csak az egyiket, vagy csak a másikat tolják előtérbe, mert az ilyen módszer káros a párt politikájára. Semmiesetre sem szabad megengedni, hogy a káde­rek kiválasztásánál baráti vagy rokoni szempontok érvényesüljenek. Ilyen esetben felelős pártmun­kások helyett, egymáshoz kö­zelálló embereik 'kis csoportja alakul ki, amelynek tagjai igyekeznek békességben élni, egymást meg nem sérteni, a bajokat eltitkolná, egymást magasztalná és Időről időre tátongó, üres és émelyítő je­lentéseket küldenek a felsőbb szervek felé. Nem nehéz meg­érteni, hogy az ilyen családias légkörben nem kap szerepet sem a bírálat, sem a vezetők önbíráiaita. A kádermunka másik döntő része a káderek nevelése, a velük való helyes foglalkozás. Ebben még van mit tenni. A párt, az állami és a gazdasági vezetők közül sokan még most sem ismerték még fel, hogy a káderek nevelése, a velük való foglalkozás a kommunista ve­zetés és a szervező munka egyik legfontosabb része. So­kan nem értették még meg, hogy nem tud jó vezető, irányító tevékenységet kifejteni az, aki nem törődik a munka­társai fejlődésével, aki munka közben nem neveli a kádereket, nem segíti őket munkájukban. A kádermunka meglévő fo­gyatékosságok megszüntetésé­hez szükséges, hogy tervsze­rűen végezzük azt, hogy össze­kapcsoljuk mindennapi mun­kánkkal. A marxizmus—leninizmus azt tanítja, hogy a legértéke­sebb tőke: az ember, hogy fej­lesszük és szeretettel neveljük a kádereket. Mégis gyakran tapasztalható — különösen falun, járásokban — hogy egyes pártbizottságok nem tanítják meg az alapszer­vezeteket dolgozni. Például a szécsényi végrehaj tó bizottság a hollókői párt- szervezetnek nem magyarázta meg kellően a népnevelőmun­ka helyes megszervezését, emiatt a pártszervezet nem Is rendelkezik megfelelő népne­velőhálózattal. De vannak pártszervezetek, ahol a pártmunika középpont­jába állítják a káderek neve- lését. Az acélárugyár pártbizott­sága tervet dolgozott ki a káderekkel való állandó foglalkozásra, A pártbizottság tagjai felelő­sek a hozzájuk tartozó káde­rek neveléséért. Ilyen módon ismerik a káderek fejlődését, nehézségeit, családi problé­máit, magánéletét, az ismert tények bútokéban tudnak se­gíteni egy-egy probléma meg­oldásában, a nehézségek le­küzdésében. A pártszervezet biztosítja a káderek szakmai és politikai továbbképzését. A pártbizottság ellenőrzi a sze­mélyzeti osztály kádermunká­ját. Ebből a célból tanács­adási bizottságot szervezett, amelynek tagja a párttitkár, az igazgató és a személyzeti vezető. Ezen a tanácskozáson közösen megbeszélik a káde­rek problémáit, segítséget ad­nak munkájukhoz, feltárják a munkájukban és magánéle­tükben lévő hiányosságokat és elmondják, hogyan ja­vítsák ki azt. Állandóan folyik a káderek menet­közben! segítése is. Ez­zel elérik azt. hogy fontos ve­zetőállásokban, politikailag, szakmailag megfelelő káderek kerüljenek. A pártszervezetek egyik leg­döntőbb feladata, hogy állan­dóan harcoljanak a káderek erkölcsi tisztaságáért. Nevelő­munkával meg kell szüntetni, hogy egyesek megfeledkezze­nek hivatásukról-, a dolgozó nép szolgálatáról és súlyosan vétenek a kommunista erkölcs ellen. A káderektől meg kell kö­vetelni, hogy a párthoz, a dolgozó néphez igazságo­sak. őszinték legyenek. Ma­gas követelményeket kell támasztani velük szemben, s olyan káderekké kell nevel­ni őket, akik szeretik szocia­lista hazájukat, hűek a párt­hoz, gyűlölik az osztályellensé- get. És mindez a mindennapi munka jobb elvégzésére ösz­tönzi őket. B. J. Hasznosítsák pártszervezeteink a békekölcsön-jegyzés tapasztalatait pártszervezeteink nagy lel­kesedéssel készültek a Hatodik Békekölcsön jegyzésé­re. Ahol a pártszervezetek jól előkészítették ezt a munkát, támaszkodhattak a kommunis­tákra, ott értek is el eredmé­nyeket már az első napokban. Helyesen cselekedett a tűz­helygyári pártszervezet, ami­kor arra törekedett, hogy a kommunistákkal értesse meg elsősorban a kölcsönjegyzós jelentőségét és biztosítsa a párttagok példamutatását nemcsak a termelésben, ha­nem a kölcsön jegyzésbe« is. A pártszervezet taggyűlésen, párt csoport értekezleten be­szélte meg a párttagokkal a fontos kérdést és olyan felada­tot állított a párttagok elé, hogy példamutatásukkal és meggyőző agitációval ragadják magukkal az üzem összes dol­gozóját. Ennek meg is mutat­kozott az eredménye már az első két napban is. Kurucz Károly, Egner Gyula, Molnár István, Fekete József — és so­rolhatnánk tovább —, akik jegyzésükkel példát mutattak. Példamutatásuk után csü­törtök reggel már befejezték a jegyzést, a dolgozók 93 száza­léka jegyzett. Az Acélárugyár hideghen­germű üzemében is a kommu­nisták járnak az élen a jegy­zésben. Gál László 1100 forin­tos fizetés mellett 600 forintot jegyzett, Viskárdi Imre szin­tén 1100 forintos fizetéséből 600 forintot adott kölcsön az államnak. A kommunisták jó példája magával ragadja a pártonkívüli dolgozókat is. Például Balázs József párton­kívüli dolgozó a kommunisták példamutatásán lelkesülve 1100 forint fizetése mellett 700 fo­rintot jegyzett, ezenkívül ki­veszi a részét a népnevelő­munkában a pártonkívüli dol­gozók között. A pártszervezet az agitációs munkájában tö­rekszik a jól jegyzők népsze­rűsítésére. A hangos híradón nótákat küldenek nekik, fel­iratokon lehet olvasni az üzem­ben a legjobb jegyzők és a ter­melésben jó eredményeket el­ért dolgozók neveit. A pártszervezet az agitá­^ ciós népnevelő munkába helyesen kapcsolta be a DISZ- fiatalokat. Lelkes, odaadó munkájukkal, példamutató jegyzésükkel elérték, hogy az üzem DISZ-fiataljai nemcsak a termelésben értek el példa­mutató eredményeket, hanem a jegyzésben is. Minden DISZ- tag megjegyezte a ráeső irány­zatot, sőt sok esetben azt túl is jegyezték, mint Foncsdk An­tal, Tóth László és sokan má­sok. A pártszervezet feladatául tűzte ki. a kommunisták példa- mutatásával, jó népnevelő munkával eléri, hogy az üzem­nek ne legyen egyetlen dolgo­zója, aki ne jegyezzen köl­csönt. Az agitációs munkában a jegyzés mellett nem hanya­golják el a termelést sem. A pártszervezet a népnevelőkön keresztül szól a párttagokihoz, hogy jegyzésük mellett mutas­sanak példát a termelésben, a tervek teljesítésében. n udás elvtárs, a hengermű alapszervezet titkára el­mondja, hogy a kölcsönjegy- zést felhasználják a párt erő­sítésére is. Vagyis számon- tartják azokat a pártonkívü- lieket, akik mind a termelés­ben, mind a kölcsön jegyzésben példát mutatnak. Ezekkel a dolgozókkal nevelő munkával olyan irányban foglalkoznak, hogy párttagokká nevel jé; őket. Úgyszintén a fiatalok­ból DISZ-tagokat, majd ké­sőbb párttagokat neveljenek. Annak ellenére, hogy párt­tagjaink döntő többsége pél- ’dát mutat a termelés mellett a kölcsönjegyzésben, még min­dig akadnak párttagok, akii; nem a helyes példamutatással hívják fel magukra a figyel­met, hanem rossz példát mu­tatnak a dolgozók előtt. Ilyen az Acélárugyár hideghenger­műjében Szőke Ferenc vezető­ségi tag, sztahanovista, több­szörösen kitüntetett dolgozó, aki a ráeső 600 forint helyett 400 forintot akart jegyezni, pedig anyagi helyzete lehetővé tenné a magasabb jegyzést, A békekölcsönjegyzés nagy­mértékben megmutatja a dolgozóknak a haza. a párt, a dolgozó nép iránti szaretetét. Ezért a pártszervezeteink köl­es önjegyzés tapasztalatait használják fel a kádermun­kában, s a párt erősítésében. A példamutató párttagokkal be­hatóbban foglalkozzanak, ne­veljék őket, fejlesszék káde­rekké a párt számára. Azokkal a pártonkívüli dolgozókkal, akik példamutatásukkal bebi­zonyítják, hogy egyetértenek pártunk politikájával, úgy fog­lalkozzanak, hogy egy bizo­nyos idő múlva méltók legye­nek a párttag magasztos címé­re, s a pártba való felvételük­kel tovább erősítsük pártun­kat. Használják fel ezeket a tapasztalatokat a népnevelő- munka további javítására is. A párt- és a gazdasági vezetők egyiittmukö dése Szorospatakon Levél a szerkesztőséghez A szocializmus építésében igen fontos, sőt nélkülözhetet­len a termelés pártjllenőrzése. A pártszervezetnek nemcsak feladata, hanem kötelessége is, hogy figyelemmel kísérje a termelés , alakulását és politi­kánk gyakorlati megvalósítá­sát. Ezért az üzemi pártszervezetet minden termelési kérdés­be be kell vonni, hogy en­nek megfelelően tudja mozgósítani a tömegeket a feladatok végrehajtására és figyelemmel tudja kí­sérni a termelékenység-, az önköltség-, a minőség­és az egyéb mutatókat. A pártszervezetnek feladata, hogy segítse a gazdasági veze­tőket a problémák felismerésé­ben és abban, hogy a vezetők reálisan értékeljék az egyszerű emberek javaslatait, bírálatait. Az üzemi pártszervezet, hogy világosan lássa az üzem előtt álló feladatokat, azok végre­hajtását, szükséges a gazdasági vezetőket beszámoltatni mun­kájukról. A szorospataki üzemegység­nél a jó eredmények elérésé­ben nagy szerepe van a ter­melés pártellenőrzésének. Itt a pártvezetőség tisztában van azzal, hogy az ellen­őrzés nemcsak joga, ha­nem kötelessége is, A gazdasági vezetőket két- havonként beszámoltatja az eredményekről, a hibákról és tájékoztatja a feladatokról. Észrevételeiket nem titkolják el, hanem felhívják arra a fi­gyelmet. A szorospataki XXXI. körletben a pártszervezet ja­vaslatára a gazdasági vezetők átszervezték az ott dolgozó csa­patokat, DISZ-csapatot alakí­tottak és ennek eredménye­ként ma már ez a körlet ál­landóan 110 százalék felett teljesíti tervét. De nemcsak a mennyiségi terv teljesítése te­kintetében történt az átszer­vezés, utánváltozás, hanem nagymértékben megjavult a munkafegyelem is, mert míg az átszervezés előtt mindennap volt I—2 igazolatlan mulasz­tás, ma a XXXI. siklórészen egyetlen hiányzó sincs. A szó­rási pártszervezet figyelemmel kíséri a tech­nika fejlődését is. így került megvalósításra az a javaslat, hogy a szorospataki nyugati I. körletben egy teljes mezőt mechanizáltak, s ennek eredményeként a mező napi tervét állandóan 100 százalék felett teljesíti. Kedvező fordu­latot vett a szorospataki üzem­ben a bírálat- és önbírálathoz való viszony is. A tömegszer­vezeti és gazdasági vezetők már nem személyi kérdést lát­nak benne. Az aktívák azonnal jelen­tik vagy bírálják a gazda­sági, vagy tömegszervezeti A múltban gyalog most I karú son mennek munkahelyükre a bányászok 127 000 forintos költséggel víztorony épül az érsekvadkerti gépállomás részére, amely megoldja majd a gépállomás vízellátási nehézségeit vezetőket, ha valami rend­ellenességet látnak muxir kájukban. A termelés pártellenörzésé- nek a másik igen szép példája, hogy Szorospatakon a munka- Verseny szervezése és lendü­lete kedvező mederben halad. A pártszervezet állandóan el­lenőrzi a szakszervezetnek ez irányú munkáját. Ha a mun­kaverseny lendületében lany­hulás mutatkozik, a pártszer­vezet azonnal felelősségre vonja, bírálja a szakszerveze­tet és a gazdasági vezetőket; Ennek az ellenőrzésnek és versenylandületnek köszönhe­tő az, hogy a szorospataki bányaüzem az első félévi ter­vét 103,7 százalékkal tudta zárni, s azóta is minden hó­napban 100 százalék felett tel­jesíti tervét. A termelés meg­szervezésében mérhetetlen se- segítséget tud nyújtani a párt- szervezet, mert mozgósítani tudja a tömegeket. Külön ki kell emelni azt a szervezési munkát, amit a párt- és a gazdasági vezetők alkotmányunk hatodik évfor­dulójának tiszteletére tettek, Az augusztus 20-i nagy tenríe- lésnél kijelölték azokat a mun­kahelyeket, ahonnan a legna­gyobb termelés várható, továb­bá megszervezték, hogy a ter­meléshez szükséges üres csille és anyagellátás folyamatos le­gyen. A pártszervezet vezető­sége ennek érdekében röpgyű- léseket tartott, ahol megbe­szélték a nagy termelési napra vonatkozó feladatokat. Ezen a röpgyűlésen tudatosították al­kotmányunk jelentőségét s így lendületet adtak dolgozóinknak a tervek túlteljesítéséhez. Csak ilyen gondos szervezés mellett történhetett meg, hogy a szorospataki bánya­üzem az alkotmány-nap tiszteletére a terven felül felajánlott 8000 tonna szén helyett 10 000 tonnát ter­melt. E kiemelkedő teljesítésben nagy szerepe van a szorospa­taki dolgozók megváltozott ön­tudatának is. Dolgozóink meg­értik és magukévá teszik pár­tunk és kormányunk követel­ményeit, s így szívesen vállal­koznak arra, hogy műszak után egy-két órát bent maradjanak a bányában előkészíteni, le­robbantani azokat a munka­helyeket, ahonnan a következő szak termelése várható. Fuchs Jenő bányaüzemvezető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom