Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)

1955-09-28 / 76. szám

2 SZARAI» ftOGRAD 1955. szeptember SS. PART ÉS PÁRTÉPITÉS ☆ A kommunisták helytállása és példamutatása a legmeggyőzőbb érv az agitációhan Az eddig lezajlott hat köl- csönjegyzés során népneve­lőink — párttagok és párton- kívüliek egyaránt — bőséges tapasztalatokra tettek szert. Megismerkedtek a meggyőzés számos hasznos és eredmé­nyes módszerével és ugyan­akkor azoknak az érveknek, eszközöknek egy részével is, amelyekkel az ellenség fékez­ni, csökkenteni akarta a köl- csönjegyzés sikerét. A jegyzé­si eredmények — mint érzé­keny mutatóik — félreérthe­tetlenül és azonnal jelezték számunkra, hol, mikor végez­tünk jó, helyes felvilágosító munkát, hol alkalmaztak hely­telen módszereket, vagy eset­leg hol bizonyultak gyengének ahhoz, hogy legyőzzük az el­lenséges befolyást. A fcöicsünjegyzés harci feladat Dolgozó népünk évről évre növekvő bizalommal és lel­kesedéssel fogadja a kölcsön- jegyzési felhívást. Visszatük­röződik ebben az a mind na­gyobb bizalom és szeretet, amelyet dolgozó népünk pár­tunk, kormányunk iránt érez. Dolgozóink saját szemükkel győződtek meg róla: népi de­mokráciánk a kölcsönvett fo­rintokat valóban egész né­pünk javára használja fel. Ugyanakkor azt is tapasztal­ták a kölcsönjegyzők, hogy államunk maradéktalanul be­váltja adott szavát. A már eddig lezajlott sorsolások so­rán sok százezer kötvény ke­rült visszafizetésre, s úgyszól­ván nincs üzem, község, ta­nya, ahol ne találnának olyan szerencséseket, akik nemcsak kölcsönadott pénzüket kapták vissza, hanem még jelentős nyereményt is köszönhetnek annak, hogy hallgattak a nép­nevelőkre és részt' vállaltak a kölcsönjegyzésben, Ispán János tűzhelygyári dolgozó például 50 000 forintot, Szabó Imre Somoskőújfalun 25 000 forin­tot, Újvári Zoltánná a balas­sagyarmati kórház alkalma­zottja 10 000 forintot nyert, fi* így lehetne sorolni még szá­mos boldog nyerőnek a nevét. Az ellenség minden eszköz­zel megkísérelte az elmúlt években csökkenteni a köl- csönjegyzés sikerét. Megkísé­reltek bizalmatlanságot kelte-_ ni a jegyzőkben. Kölcsönün­ket összehasonlították a Horthy-korszak rossz emlékű á'llamkölcsöneivel, amelyeket tudvalevőleg a nagybirtokosok pénzelésére használtak fel és soha vissza nem fizettek. Az volt a céljuk, hogy elhitessék a hiszékenyekkel: a kölcsönre jegyzett összeg elveszett pénz. abból az országnak semmi haszna nem lesz, a kölcsön­jegyzők sem látják viszont pénzüket soha. A siker legfontosabb feltétele: a kommunisták példamutatása A legdöntőbb tapasztalat az. hogy ezen a harci területen, éppen úgy, mint az osztály­harc és a szocialista építés többi frontján, a győzelem alapja és legbiztosabb záloga: a kommunisták, általában a népnevelők példamutatása, helytállása. Az eddigi kölcsön- jegyzés során azt láttuk — és kétségtelen, hogy most sem lesz másként —. hogy azok a jegyeztetők érték el a legjobb eredményt, akik mi­előtt elindultak — hogy győ­zelemre vigyék a kölcsön ügyét —, maguk is példamu­tatóan lejegyeztek. Érthető is ez, hiszen ho­gyan is hihetne a népnevelő­től útmutatást váró dolgozó a jegyeztető érvelésének, ha el­ső, magától értetődő kérdés­re: „Az elvtárs mennyit jegy­zett, mennyire hiszi saját sza­vát?” — ezt a választ kapja: „Én majd csak azután adom a bizonyítékát annak, hogy hiszem is, amit mondok.” Vi­lágos, hogy az ilyen „népne­velő” ahelyett, hogy meggyőz­ne és lelkesítene, bizalmatlan­ságot és közönyt kelt a köl­csön ügye iránt. De nemcsak abban kell helytállniok népnevelőinknek, hogy a jegyzésben ők maguk példamutatóan elöl járnak és dolgozó társaikat ezzel győ­zik meg arról, hogy az ellen­ség a múltban hazudott. A jó népnevelő felkészül, készen áll arra is, hogy sikeresen szembeszálljon az ellenség új, mai érvelésével és kimutassa azok káros voltát. A kommu­nista helytállás szerves része az is, hogy az ellenséges han­gokra azonnal felfigyeljünk, azonnal felvegyük a harcot ellene és terjesztőit könyörte­lenül leleplezzük. Igen való­színű, hogy az ellenség a köl- csönjegyzés során ismét pró­bálkozni fog és elindítja sut­togó propagandáját az üze­mekben. A falun a pénz-szű­kéről szóló hangokkal gyak­ran fogunk találkozni. A népnevelők ismertessék tízéves fejlődésünk eredménveit Kell-e meggyőzőbb érv a pénzhiányról szóló siránkozás megcáfolására, mint az augusz­tus 20-1 ünnepi vásár forgal­ma? Salgótarjánban például az ünnepi vásár alkalmával a Kelet-Nógrád megyei Nép­bolt pavilonjában egyetlen egy nap alatt 493 000 forint forga­lom volt. A megyei földmű­vesszövetkezetek sátraiban két nap alatt 1 037 000 forintot forgalmaztak. Ugyanezekben a sátrakban textilárukból 831 000 forintot árultak. A dorogházi földművesszövetkezeti bolt a bányásznap alkalmával áru­kiállítást rendezett és három nap alatt a községben 120 000 forintot forgalmazott Ez az utolsó példa is mindennél vi­lágosabban bizonyítja, hogy a falusi pénzhiányról szóló si­ránkozás indokolatlan. A vá­sárlás növekedésének súlya ruhaneműn kívül a kerékpá­rok, motorkerékpárok, rádiók, háztartási cikkek, könyvek te­rületére esik. Példa erre, hogy amíg a felszabadulás előtti években megyénkben 200 motorkerékpár volt, addig ma 1473 darab van. A kereske­delem ez év első felében 1707 darab rádiót adott el. Ugyan­akkor 1059 kerékpárt, 1836 tűzhelyet. Vagy ugyanezt a tényt mutatja a salgótarjáni Bútorértékesítő Váilaiat for­galma is. 1954 első felében 110 hálószoba bútort adtak el. 1955 első felében pedig 175-öt. Népnevelőink könnyen ki­mutathatják azt is, hogy ez a megnövekedett vásárlási kedv, tehát a pénzbőség nem pilla­natnyi jelenség, hanem állan­dó és fokozódó jellemzője vá­rosainknak és falvainknak. Ér­tessék meg népnevelőink a dolgozókkal azt, hogy a dolgo­zók fokozott megbecsülését tükrözi az a tény is, hogy ma megyénkben a különböző üze­mek dolgozóit 75 munkásautó és 10 autóbusz szállítja mun­kahelyére és az autóbusz- jegyeknek csak a 40 százalé­kát fizetik, a többit az állam fedezi. Amíg megyénkben az elmúlt rendszerben az édesanyák gyermekeiket otthonukban ne­héz körülmények között hoz­ták a világra, most korszerű szülészeti intézmények fogad­ják őket. Megyénkben ez év első felében a 2797 szülésből 1446 szülészeti intézetben tör­tént. A gyermekek megbecsü­lését mutatja a csecsemő­kelengye juttatás is, amelyre ez év első felében kifizettek 98 800 forintot. Népnevelőink­nek tehát igazságuk tudatá­ban bátran fel kell lépniök az esetleges siránkozás ellen, tényekkel kell leleplezniük a siránkozás indokolatlanságát, s azokat, akik ezt a hangula­tot szítják. * Népnevelőinknek, akiket el­tölt a szocializmus építése, a béke védelme iránti lelkese­dés, akik törhetetlenül hisz­nek nagy ügyünk igazságában és győzelmében, le tudják győzni az egyesekben még meglevő maradiságot, le tud­ják győzni az ellenség kísér­letezéseit. Le tudják győzni, ha keményen, kommunista módra helytállnak, helytállnak tettel és szóval egyaránt. Ha maguk járnak elöl jó példá­val a kölcsönjegyzésben és készen állnak az ellenség minden támadásának könyör­telen visszaverésére. Ez az eddigi köicsönjegyzések ta­pasztalata, ez a következő harci feladat sikeres megoldá­sának legbiztosabb záloga. Szekacsek Zoltán, a megyei pártbjzottság politikai munkatársa szám NÓGRAfi LEVELEK \ 8 Nagy napok ezek! Negyeik, lelkesítők, mert most minden óra, minden perc népünSk ál. dozatkészségéről, alkotóerejé­ről, a jövőbe vetett határtalan hitéről és bizalmáról tanúsko­dik. Erről beszél most a Sza­bad Nágrád postája is. Bizo­nyára olvasóinkban is megha­tott érzést, boldog lelkesedést ébresztenek az alábbi levelek, amelyekben — mint cseppben a tenger — ott tükröződik egész népünk hazaszeretete, ezeknek a szép napúknak, a Békekölcsönjegyzés napjainak forró pátosza, ünnepélyessége. A VI. BÉKEKÖLCSÖN \ JEGYZÉSÉRŐL Hogy még több gép kerüljön a bányákba... Bányamérnök vagyok, nem­régiben. kerültem a Szénbá- nyászati Tröszt munka és bér- osztályának élére. Elég ideiig éltem kinn az üzemekben ah­hoz, hogy meggyőződjek róla: évről évre, sőt napról napra jobb, kedvezőbb a bányaápar helyzete. A bányák műszaki fejlesztése hatalmas, soha nem látott mértékben halad előre, s a gépesítés következtében mind könnyebbé válik fizikai dolgozóink azelőtt oly nehéz, fáradságos munkája. Emelke­dik a dolgozók kereseti lehe­tősége, ezzel együtt életszín­vonala is. Soha nem láthattuk azelőtt azt, amit a felszaba­dulás utáni években, napjaink­ban: hogy bányászaink tömévé vásárolja a szép, új, modem bútorokat, hogy a bányai dol­gozóik kényelmes, kedves csa­ládi házakat építenek, emel­lett szórakozásra is jut pén­zük és idejük, hogy iskolába járnak, tanulnak a jólölitözött és jóltáplált bányászgyerme- kek..; Népünk hatalmas felemelke­dését mutatják az élet vala­mennyi területén tapasztalható változások is. Köteteket lehet­ne ezekről írni. Engem, mint mérnököt, elsősorban a hatal­mas új létesítmények megva­lósulása és a városokban, fal­vakban folyó lakóházépítkezé­sek ragadnak meg. Azt aka­rom, hogy ez a rohamos fej­lődés még gyorsabb ütemben haladjon, még több lakóház épüljön, még több és jobb gép kerüljön a bányákba, újabb meg újabb szénlelőhelyeket tárjanak fel a kutatók, ezzel újabb munka és kereseti le­hetőségek nyíljanak a bá­nyászcsaládok számára. Hogy mindez megvalósuljon — és nyugodt, békés körülmé­nyek között valósuljon meg! — az további erőfeszítéseinktől, harcunktól függ. Ebben a harc­ban én is minden erőmmel részt akarok venni továbbra is. Ezért iparkodom munká­mat hibátlanul, jól elvégezni, s ezért határoztam el, hoey 3300 forintot adok kölcsön ál­lamunknak. Tudom, hogy ez az összeg most is kamatostól visszatérül, mint ahogyan ed­dig is bőségesen, miendannyiunk javára gyümölcsözött minden, az államnak kölcsönadott fo­rint. Moskát László főmérnök Szénbányászati Tröszt ,Örömmel tettem eleget kötelességemnek' A békekölcsön jegyzés az én hasznomat is szolgálja! Erre gondoltam, amikor 880 forint fizetésemre 600 forint kölcsönt jegyeztem, örömmel tettem eleget hazafias kötelességem­nek, hiszen tudom, hogy min­den fillért sokszorosan vissza­kapok pártunktól, kormányza­tunktól. A kölcsön egy része közvetlenül is megtérül, hi­szen államunk sokoldalúan gondoskodik rólunk, pedagó­gusokról, emeli életszínvona­lunkat, Nemrégiben rendezték fizetésünket — itt, a község­ben is több pedagógus része­sült fizetésemelésben — ezen­kívül a különféle segélyek, pótlékok, illetményföldek is növelik jövedelmünket, s hoz­zájárulnak ahhoz, hogy nyu­godtan, gondtalanul nevelhes­sük a gyermekeket, eleget te­gyünk gyönyörű feladatunk­nak: a falu kulturális élete fellendítésének. De közvetett formában is visszatérülnek hozzánk a köl­csönadott forintok. Hogy csak egyet említsek: itt a község­ben többszázezer forintot akar­nak fordítani az iskola újjá­építésére, korszerű* berendezé­sére. Az új iskolában aztán az eddiginél is sóikkal kedvezőbb körülmények között nevelhet­jük a dolgozók gyermekeit. Hogyne lelkesítené hát ez a gyönyörű cél, nagyszerű per­Dolgozó népünk jólétfcek állandó növelése olyan feladat, amely a gazdasági és társadal­mi életben 'kifejtett minden te­vékenységünkkel összefügg. Amikor pártunk és. kormá­nyunk több szenet kér a bányá­szoktól, több gépet és szerszá­mot a vasmunkásoktól, több ruhát a textilesektől, több élel­miszert a mezőgazdasági dol­gozóktól, ezt is azért teszi, hogy dolgozó népünk életét szebbé, gazdagabbá tegye. Az emberi élet tartalmasabbá té­telét azonban csak korszerűbb, termelékenyebb munkával le­het elérni. A munka egyre magasabb kultúrája kialakításának egyik igen fontos ösztönzője: a he­lyes noorma. Amíg az elavult norma a megnyugvást táplál.a, s így kerékkötőjévé válik a technika fejlesztésének, a he­lyesen megállapított norma serkentőleg hat a termelés ósz_ szerűsítósére. a technika fej­lesztésére. Nézzük hát ennek a gyakorlatát: Mimit megyénk többi üzemei­ben, a Zagyvapálfalvi Bánya- gépgyárban is nemrégen tör­tént a régi, elavult normák új­jal való felváltása. A norma- rendezés alkalmával egy válla­lati, s ezenkívül minden mű­helyben egy-egy műhelyta­nácsadó bizottság alakult. La­katosoknál. esztergályosoknál, a kovács-, öntő- és az asztalos- műhelyben. de minden techno­lógiai ágnál külön tanácsadó bizottságot alakítottak a mű­szaki és fizikai dolgozókból. Ezek feladata volt. hogy a technikai újítások és gépek kapacitásának figyelembe vé­telével új. a termelékenység további növelésére ösztönző normákat állapítsano meg. Helyenként tíz, tizenöt, sőt MIT VÁR A SZARKA-BRIGÁD egyes munkafolyamatoknál 30 százalékkal is megszigorították a normát. Ezek után az a feladat, hogy a műszaki és fizikai dolgozók alkotó együttműködésével újabb műszaki és technológiai eljárásokat vezessenek be. az eddiginél tegyék szervezetteb­bé, korszerűbbé a termelést, hogy ismét magasan túltel jesít- heseék az új normákat. Ea zen a téren vaBMk ls eredmények a Zagyvapálfalvi Bányagépgyárban. Pap Lajos lakatos például a normarende­zés előtt, 1955. júniusában 1391 forintot keresett, míg a nor­marendezés óta eltelt két hó­napban először 1408, majd 1422 forintra emelkedett havi kere­sete. Havasj Tibor esztergá­lyos a normarendezés előtt 1535, majd a rendezés után augusztus hónapban 1516 fo­rintos keresetet ért el. Bár többségében a dolgozók még nem érték el a norma- rendezés előtti keresetük szín­vonalát, de a termelést irányí­tó műszaki dolgozók nagyobb segítségével, jobb munkaszer­vezéssel és az anyagelőkészítés gondosabb megszervezésével eredményesebbé válhat mun­kájuk. Ezen a téren ugyanis még igein durva hibák tapasz­talhatók a bányagépgyárban. Nézzük például a Szarka Jó­zsef lakatos brigádjának gond­jait: Szarka József úgy ismerik a bányagópgyár- ban, mint az egyik leglelkiis­meretesebb brigádot. Maga Szarka József elvtárs így vé­lekedik: „Szükség volt esves normaidők megszigorítására Ivszen nekünk is a páncélka­paró végszemeiésiéne 124 óra volt adva. Őszintén szólva ez az idő sok volt arra a mun­kára.“ Szarka József elvtárs az el­múlt év júliusában 1730 forin­tot keresett, közvetlen a nor­marendezés előtti hónapban 2051 forint volt a jövedelme. A normarendezésit követő hó­napban SzaTka József elvtárs keresete is visszaesett. A 30 százalékos normasziigorítás el­lenére augusztusban azonban már 2235 forint volt az össz- keresete. Szarka elvtárs önte­vékeny, jó munkát végez és erre ösztönzi a brigád tagjait is. Nagv gondot fordítanak munkájuk tökéletesítésére, a termelés korszerűsítésére. A normarendezés után augusz­tus 29-től szeptember 4-ig megrendezett újítási héten a bányagépgyár dolgozói 83 újítási javaslatot nyújtot­tak. be. és ebből egyedül Szarka József hat olyan meg­oldást javasolt, amely elősegíti a termelés korszerűsítését. Az egyik újítása például körleme­zek vágásának megkönnyítésé­re szolgál. A javaslat egy köz­pontosító készülék alkalmazá­sával a körlemezek kivágásá­nak pontosságát biztosítja, s kiküszöböli az előrajzolási időt. Egy másik javaslata az STR és RTU hajtóművek fe­deleinek pontos illesztését se­gíti elő. Egy simára csiszolt mérőlap és mérőtű használatá­val a tengelyre felszerelt csan. ágyak távolságai pontosan le- rrvérhetők, s ezzel lehetővé vá­lik a fedelek magassági mére­teinek pontos megmunkálása úgy, hogy a próbaszerelés utá­ni megmunkálásra már nem lesz szükség. A normarendezés után tehát a dolgozók nagy lelkiismere­tességgel hozzáfogtak a tech­nika további fejlesztéséhez, s javaslataik megtételével elő­segítették a termelékenység további emelésének ügyét. Szarka József elv társ azonban brigádjának egyik legfájóbb pontját is tolmácsolta: „Az el­múlt hónapban szép ered­ményt értünk el és így már az új normával is több pénzt tud­tunk keresni, mint a norma- rendezés előtt. E hónapban azonban ismét visszaesik a ke­resetünk. mert nem biztosítot­ták részünkre a munkához szükséges anyagokat. A dara­bolóüzem és a feldolgozó üze­mek között nincs meg a meg­felelő összhang Úgy lenne jó, ha a jövő havi munkánkhoz szükséges darabolásokat már most elvégezték volna, hogy a jövő hónapban folyamatosan tudnánk termelni. Hiáha for­dulok azonban bárkihez, nem segítenek rajtunk.’* A bányagépgyár dolgozói joggal elvárják műszaki veze­tőiktől, hogy nagyobb előre­látással és alaposabb gonddal végezzék munkájukat A mű­szakiak körében annak a fölfo­gásnak kell uralkodni, hogy az új technikai normák valóban a forradalmi alkotás kibontako­zásának elősegítőivé váljanak. Ennek a feladatnak megoldá­sára sokkal nagyobb gondot kell fordítani, mint amit eddig fordítottak a bányagépgyár­ban. Az újabb és korszerűbb technológiai folyamatok beve­zetésének szorosan együtt kell haladnia az irányító és szer­vező munka megjavításával. Ez az egyetlen és helyes út. amely az egyes dolgozók és az egész társadalom életének megiaví- tásához vezet Orosz Béla spektíva! Boldog vagyok, hogy megvalósulásához eróm- höz és tehetségemhez képest megfelelő összeggel én is hozr zájárulhattam. Kiklllay Edit pedagógus, Bércéi. Mit kapott a tolmácsI gépállomás a tavalyi jegyzés óta ? Amikor a rádión meghallot­tam a békekölcsön jegy zésre szóló felhívást, elgondolkoz­tam egy kicsit azon, mi min­den történt munkahelyemen, a toknácsi gépállomáson az utóbbi időben? Hogyan mutat­kozik meg nálunk az eddigi jegyzések eredménye? Nem kellett sokáig tömöm a fejem ahhoz, hogy megvála­szoljam magamnak ezeket a kérdéseket, hiszen iéptem- nyomon megfigyelhetjük a köl­csönadott forintok felhaszná­lását. Gépállomásunk a tava­lyi jegyzés óta 11 új cséplőgé­pet, 10 új szántótraktort és 2 Univerzál-gépet kapott, ezt a hatalmas beruházást mind a dolgozók áldozatkészsége, ön­tudatos segítsége tette lehe­tővé. Egyéni életünkben, személyi köriilmónyeirakben is nagy változás történt egy év alatt. Nőtt az életszínvonalunk, amit az bizonyít legjobban, hogy egész sereg dolgozónk vesz részt — állami kölcsön fel­használásával — a kislakás- építő akciókban. Polgári Fe­renc, Druholovszki András, Dósa József és Miskovics Pál már fel is építették lakásukat. Ezekután már nem is kell talán magyaráznom, hogy miért írtam a jegyzést íven nevem mellé 1000 forintot, 1200 forintos fizetésemre. Örömmel láttam, hogy gép­állomásunk dolgozói mind lel­kesen, öntudatosan válaszol­tak a haza felszólítására: Var­ga Mihály, a gépállomás igazgatója 2200 forintot,1 Bog­dán István műszaki ellenőr 900, Varga Elek ugyancsak 900, Féja János 800, Dudoli József és Topolesik Imre trak­torvezetők pedig 700—700 fo­rintot adtak kölcsön, államunk­nak, dolgozó népünknek. Jegyzésünkkel azt akarjuk előmozdítani, hogy több gépet kapjon gépállomásunk, ezáltal nagyobb segítséget adhassunk a tsz-eknek és az egyénieknek, hogy így évről évre emelked­jenek a termésátlagok s növe­kedjék népünk életszínvonala, jóléte. Béta János Tolmács, gépállomás „Szívesen jegyzőnk a további felemelkedés érdekében“ Ki ne tudná, hogy szép, jól felszerelt iskolákban művel­tebb, képzettebb szocialista embereket tudunk nevelni a jövő részére? És ki ne ta­pasztalta, ki ne érezte volna, hogy a pedagógusokat különö­sen megbecsüli államunk? Iskolánk, a Sztahanov úti általános iskola, az első ötéves tervben sok felszerelést ka­pott, főleg fizikai, kémiai és biológiai szemléltető eszközö­ket, amelyek elősegítik a jobb, alaposabb természettudomá­nyos nevelést. Az iskola ne­velői pedig különféle juttatá­sokat, most legutóbb fizetés­emelést kaptak. Mindez nem utolsósorban az eddigi állam­kölcsön jegyzések eredménye! Most, hogy államunk hoz­zánk fordul, ismét szívesein jegyzünk a további felemelke­dés, a további fejlődés érde­kében. Én 2000 forintot adok kölcsön az államnak szocia­lista iparunk és mezőgazdasá­gunk, továbbá kulturális éle- fünik továbbfejlesztése céljára. De nemcsak ezért veszem ki -észemet a jegyzésből, hanem azért is, hogy két iskolás­gyermekem békében, zavarta­lanul fejezhesse be tanulmá­nyait. Jobbágy Gusztáv ált. isk. igazgató Salgótarján

Next

/
Oldalképek
Tartalom