Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)

1955-09-24 / 75. szám

1955. szeptember 24. SZABAD AOGRÁD 5, [jeget tettek vállalásuknak a pásztói gépállomás dolgozói Gépállomásaink feladata az új agrotechnika bevezetése a körzetükben tartozó termelő- szövetkezeteknél, hogy ezáltal minél magasabb termést érje­nek el. A pásztói gépállomás traktoristái és vezetői vállal­ták, hogy a hozzájuk tartozó területen ez évben a tavalyi 9,2 mázsás búzatermésátlag he­lyett 10 mázsát, a 8,3 mázsás tavaszi árpa helyett 10 mázsát és a 11,1 mázsás őszi árpa he­lyett 13 mázsát termelnek 1 holdon. Vállalásukat becsület­tel teljesítették. Ezt mutatja, hogy búzából 10,4 mázsás, őszi árpából 13,3 mázsás és tavaszi árpából 10 mázsa át­lagtermést értek el. A gépál­lomáshoz tartozó termelőszö­vetkezetek közül legkiemelke­dőbb eredményt a szurdökpüs- pöki Béke Termelőszövetkezet érte el. ahol búzából 17,75, rozsból 14,33. őszi árpából 24, tavaszi árpából 18,33 mázsás átlagtermést takarítottak be. Ha ezt összehasonlítjuk a falu egyénileg dolgozó parasztjai­nak eredményeivel, látjuk a nagyüzem hatalmas fölényét a kisüzemi gazdálkodás fölött. Az egyénileg termelők őszi árpából csak 8, tavaszi búzá­ból 6,4. őszi árpából 9,2 tava­szi árpából 9,8 mázsás termést értek el. Valóraválnafc a nöíincsi elhatározások összefogtak Nőtincs község lakói, hogy bebizonyítsák: amit elhatároztak, valóra váltják. „Az egy kilométer hosszú Lenin utcát kikövezzük. Az út elkészítésének összköltsége 67100 fo­rint. Á kikövezéshez 100 köbméter alapkő és 250 köbméter zúzott kő szükséges. A követ Nézsá- ról szállítjuk. A szükséges homokot és sódert helyben termeljük ki” — vették tervbe. Nyomban el is határozták, hogy az utca kövezésében 34 000 forint értékű társadal­mi munkát vállalnak. S a napokban elkezdődött a nagy munka. A tanácstagok kezdték és ők mutatnak a legjobb példát azóta is. Na­ponta sűrűn fordulnak be a sóderral telt kocsik a Lenin utcába. Nézsáról teherautó fu­varozza a követ. Akinek csak egy órácska ideje van, máris kapát, csákányt, vagy ásót ragad és beáll a többiek kö­zé. Olyan nagy kedvvel dol­gozik mindenki, hogy vala­melyik nap elhatározták, nem elégszenek meg csak a Lenin utca kövezésével, hanem — ha már elkezdték, a főutcáról egy kőutat építenek a postához is. És amilyen nagy fokra hágott a munkakedv, ezt az elhatá­rozást is tett követi majd. Néhány hét múlva esőben ts végig mehet bárki a nő­tincs! Lenin utcán, nem kell a sarat taposnia. Az olvasó kérdez, a szerkesztőség válaszol Garág község határát leg­nagyobb részben erdő képezi. Ilyen erdővel határos területen vetettem be kukoricával 1200 négyszögöl földemet. A rossz időjárás ellenére is jól fejlődő kukoricámat azonban vadak tizedelik meg, sőt ügy látszik, mire eljön a törés ideje, jó, ha a fele megmarad a termésnek. Nem tudom, hová tartozik az ügy elintézése, kitől lehet kár­térítést kérni? Lisincki János, Garáb * A fentihez hasonló pana­szos levelek már érkeztek szerkesztőségünkbe, ezért úgy véljük, helyes nyilváno­san megválaszolni olvasónk kérdését. A Minisztertanács rende­leté kimondja, hogy a me­gyei, vagy a járási tanács mezőgazdasági osztálya kö­teles a kárt megtéríteni ab­ban az esetben, ha a káro­sult bizonyítani tudja, hogy minden óvintézkedést meqtett a vadak ellen a termény meg­védése érdekében. Tehát Li­sincki elvtárs ügye is a tanács­ra tartozik s kára megtérül, ha a szükséges védekezés ellenére sem tudta kukoricá­ját megvédeni a vadaktól. Kártérítési igényét levélírónk sürgősen nyújtsa be a Járási tanács mezőgazdasági osztá­lyára! FEJLETTEBB TECHNIKA - MAGASABB ÉLETSZÍNVONAL Pártunk III. kongresszusa és legutóbb a KV márciusi határozata különös nyomaték­kai húzta alá a munka terme­lékenysége növelésének fontos­ságát a termékek önköltségé­nek csökkentését, mint vív­mányaink megszilárdításának, a szocializmus építésének, a népjólét további emelésének egyik alapvető feltételét. A munka termelékenysége növelésé­nek és a termékek önkölt­sége csökkentésének leg­fontosabb módszere a kor­szerű technika alkalmazá­sa. Ez a módszer következik ma­gából a szocializmus gazdasá­gi alaptörvényéből, amely a társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükség­letei maximális kielégítésének biztosítását írja elő a szocialis­ta termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő sza­kadatlan növelése útján. Salgótarján város és járás üzemeinek dolgozói már ko­moly eredményeket értek el az új technika bevezetése te­rén. Sikeresen alkalmazzák az Acélárugyárban jól bevált gyorshúzást, gyorshengerlést, a kettős szögverést. Az új technika felé fordulást mutat­ja például az is, hogy a Vas- ötvözetgyár dolgozói az 1953. évben 231 újítást adtak be, amelyből 124-et jelenleg is al­kalmaznak. 1954-ben már több, mint 330 újítást adtak be. en­nek az üzemnek a dolgozói és a két gazdasági évben a be­adott újítások segítségével több mint 1 760 900 forintot ta­karítottak meg. Ezért közel 100 000 forintot kaptak a dol­gozók újítási és ésszerűsítési díjazás címén. Hogyha a Vas- ötvözetgyár dolgozói a meg­takarított pénzt kulturális és sportcélokra használták volna fel. akkor építhettek volna egy korszerű kuitúrházat és egy korszerű sportpályát. De ha lakásépítésre fordítanák a megtakarított összeget, álékor több. mint 44 darab kétszobás lakást tudtak volna abból épí­teni. A kifizetett újítási és ésszerűsítési összegből az üzem érdekelt dolgozói körülbelül 100 öltöny jobb minőségű fér­firuhát, vagy 2050 kilogramm szalonnát, vagy 300 pár 300 forintos értékű cipőt tudtak volna vásárolni belőle. Ebben az üzemegységben dolgozik Wendler Géza elvtárs ener­getikus, aki az 1954-es év­ben 10 400 forintot kapott beadott újításaiért. Ebből az összegből Wendler elvtárs vásárolhatott volna egy szobabútort, vagy ha úgy tetszik, 345 kilogramm zsírt tudott volna venni családjá­nak, amely körülbelül 3 évig még egy 6—7 tagú család tel­jes zsírellátását biztosítja._ A Wendler elvtárs újításai révén 257 000 forintot takarított meg Tanulságos számok és tények Vannak az Acélárugyárban olyan dolgozók, akik rendsze­resen újítanak, ésszerűsítenek, a fejlettebb technikáért har­colnak. Ezek közé tartoznak Fridrich István és Ponyi Jó­zsef elvtársak, akiknek újítá­sai együttesen 675 000 forintos megtakarítást eredményeztek. Ezek és az újításban velük egy úton járó dolgozók jó munkája szerves részét képezi az Acélárugyár rendszeres tervteljesítésének. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt csupán az 1954-es év­ben 8 739 947 forint megtaka­rítást tud felmutatni a bányá­szok kezdeményezéseinek ered­ményeiképpen. Azért is nagy jelentőségű a bányá­szatban az új technika fej­lesztése, mert az egyike a legveszélyesebb és legnehe­zebb munkaterületnek. Különösképp sok problémát okoz bányáinknál a vágatok rossz állapota. Ezen a terüle­ten ez ideig már komoly ered­ményeket értek el, és az 1956-os évre is komoly elkép­zelések vannak szénbányásza­tunkban. A jelenleg meglévő 11000 méter hosszú korszerűen bizto­sított vágatokhoz újabb 7000 métert munkálnak ki. ami annyit jelent, hogy szénme­dencénkben 18 000 folyóméter biztosított vágatban már za­vartalanul lehet a kitermelt szenet szállítani. A 7000 méter vágat korszerűsítésével jelen­tős megtakarítást érnek el bá­nyáinknál. Ugyanis ha figye­lembe vesszük, hogy évente átlag háromszor kell a régi összetörött vágatokat ácsolni, akkor ez annyit jelent, hogy háromszor 7000 folyóméter, vagyis 21 000 folyóméter vá­gatban kellett a fenntartást ez ideig végezni. Egy folyóméter vágat ácsolásához felhasznál­nak 0,16 köbméter fát. egy év­ben tehát 0,48 köbméter esik egy folyóméterre. A 21000 méternél a fafelhasználás 10 080 köbmétert jelent. Ha ezt a mennyiséget pénzért akar­nánk megvásárolni. akkor 2 318 400 forintot kellene ki­fizetnünk. Ebből az összegből körülbelül 58 darab kétszobás bányász-lakást építhetnének fel. Nem is beszélve aztán ar­ról, hogy több mint 1 438 875 forintot kellene kifizetni mun­kabér címen. Csak ebből az összegből lehetne vásárolni 2664 darab bányász gumicsiz­mát, amely darabonként 540 forintba kerül. Ebből a meny- nyiségből bírnánk fedezni Szorospatak és Kányás üze­mekben az egyszeri csizmajut­tatást valamennyi dolgozónak. Az elmúlt évekhez viszonyít­va jelentős fejlődés tapasztal­ható a millszekundumos rob­bantás terén, melyet jól ismer­nek már valamennyi bánya­üzemünkben. A Nógrádi Trösztnél nem kevesebb, mint 30 százalékkal több szenet bá­nyásznak ezzel az új technoló­giai eljárással. Igen jelentős az elővájások napi sebességének meg­gyorsítása is, amelyet a fúrógépek jobb kihasználá­sával, a ciklikus munka- módszer fokozottabb alkal­mazásával, a technológiai előírások betartásával lehet meggyorsítani. Jelenleg bányáinknál az elő- vájások napi sebessége a 2 mé­ternél tart. A fent említettek betartásával könnyen lehet 15 —16 centiméterrel növelni a gyorsaságot, ami tröszti szin­ten ugyancsak havonta 800 fo­lyóméterrel több vágatkihaj- tást jelent azonos létszám mellett. Ez pedig jelentősen elősegíti az új szénmezők fel­tárását, az új, jobb munkahe­lyek kialakítását. Nagyon fontosak azok az újítások, amelyek a szénbá­nyászatban segítik a tervek teljesítését. Kovács István nagybátonyi lakatos újítása hozzájárult a tiribesi bánya le­vegőviszonyainak megjavításá­hoz. Jelentős a mizserfai Ju­hász Sándor újítása is, aki az öreg sínkoronákból készítette el a fúrószárakat, amelynek előállítási költsége lényegesen kisebb, mint amelyeket gyári­lag állítanak elő. Ugyanakkor a minősége jobb és lényegesen megkönnyíti a fúrást. Ezzel az újítással is több mint 120 908 forint a megtakarítás, csupán csak a mizserfai bányánál. Mindezekből is látható, hogy megéri a fáradságot, ha tör­jük a fejünket a munka fo­lyamatos könnyítéséért. Csak a felsorolt három elvtárs újí­tása több mint 300 000 forintot eredményezett a népgazdaság­nak, de több ezret saját magá­nak az újítónak is. A népgazdaságunk fejlődése ma már parancsolóan követeli meg a dolgozóktól a fejlettebb technikával való törődést. Ez azonban,$jjt iA,jelenti, hogy a pártszervezetekre, a gaz­dasági és tömegszervezeti vezetőkre még fokozottabb feladatok hárulnak. Fel kell karolni a dolgozók kezdeményezéseit, legyen az kisebb, vagy nagyobb eredmé­nyeket ígérő is. Bátran kell őket alkalmazni a jobb mun­kaviszonyok megteremtése ér­dekében. az önköltségi muta­tók betartása és nem utolsó­sorban a magasabb kereset el­érése céljából. A párt népne­velői, aktivistái az élet min­den területén igyekezzenek ki­alakítani olyan hangulatot, amely a dolgozók érdeklődését közelebb viszi az új technika nagyobbmérvű alkalmazásá­hoz. Hírek TANFOLYAMOT TARTA­NAK Majlátgárdonyban a ter­melőszövetkezeti könyvelők részére. ★ MÄR ZŐLDELL az őszi árpa a nagyoroszi Úttörő Termelő- szövetkezet hatalmas tábláján. Az 50 holdas táblát már szep­tember 4-én bevetették. ★ SAJÁT CSEMETEKERTET létesítettek a dlósjenői iskolá­sok. Az őszi fásítást, a község különböző területein, ebből a kertből végzik el, ★ 120 000 FORINTOS KÖLT­SÉGGEL jövőre valamennyi iskolát ellátnak rádióval a megyében. Eddig csak az isko­lák 20 százalékában volt rá­dió. ★ A SALGÓTARJÁNI ÜVEG­GYÁR dolgozói az őszi idényre eddig 3 millió 50 ezer darab befőttes- és uborkásüveget ké­szítettek. •k KÉTSZERES A CIPÖKÉSZ- LET a múlt évihez viszonyít­va Salgótarján üzleteiben. A készlet nagy része a vevők ál­tal jobban kedvelt simabőrű cipőkből áll, 68 HOLD RÖVIDTENYÉSZ- IDEJÜ kukoricáját ötször meg­kapálta a Karancskeszi Állami Gazdaság. A kukorica fejlő­dése jó s így a gazdaság ko­moly jövedelemre számit, ★ ŐSZI VÁSÁRT RENDEZ­NEK az idén Balassagyarma­ton, ahová a helyi üzleteken kívül a megye kereskedelme is felvonul, mintegy 10 millió forintos állókészlettel, *■ ÚJFAJTA, szétszedhető rá­dió-hangszórót szerkesztett Palotás községben Molnár Illés pedagógus. A hangszóró szétszedhető, megkönnyíti an­nak megismertetését a tanu­lókkal. Az újító pedagógust a minisztérium pénzjutalomban részesítette, és újítását az egész országban bevezetik^ ★ . _ ELKÉSZÜLT és hamarosan megindul a kisterenyei bánya­üzem több mint másfél kilo­méter hosszú új meddőkötélpá­lyája. A kötélpálya beindulá­sával több mint 100 csille fel­szabadul a meddőszállítástól. Jelenleg a kötélpálya próba- üzemeltetése folyik, ★ 667 VETÖSZÁNTÁST és 161 hold őszi árpa vetését vé­gezték el a szécsényi járás termelőszövetkezetei. ★ HERENCSÉNY község dol­4 HOLD CUKORRÉPA SZE­DÉSÉT végezték el a kisbá- gyomi Petőfi Termelőszövet­kezetben, ★ KARANCSKESZIBEN a szé-. pen kitatarozott mozihelyiség­ben szeptember 25-én kezdik meg a normálfilm vetítését: Karancskesziben eddig csak keskenyfilm volt,­SZÉCSÉNYBEN a napokban kezdik majd meg a megye egyik legkorszerűbb közfürdő• jének megépítését. 14 darab zuhanyozó, 4 darab kádfürdő és egy körmedence megépíté­sére több mint 1 millió forint beruházást fordítanak, ★ ÖNALLÖ KÖRZETI MOZIT kapott Cserhátszentiván, Ku­tasó és Bokor község. Piliny község pedig mozit kapott, it 4900 KÖBMÉTER silót ké­szítettek a pásztói járás ter­melőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjai, ★ A PÁSZTÓI ÁLLAMI GAZ­DASÁG keresztvölgyi üzem­egységében 25 hold francia­per je területről ez év július havában 48 mázsa termést csépeltek el. A gondos kezelés eredményeképpen a terület másodszor is magszárba ment, s másodszor aratják, A vár­ható termés a vetésterületről 12 mázsa, A MIZSERFAI ÜZEMEGY­SÉGNÉL 26 bányász kapja meg másodszor a „Szakma ki- váló dolgozója” jelvényt. Bu­davári Károly csapatából 16, a Kaposvári csapatból 3, * Hajas Mihály csapatából 7 dolgozó már 18 hónapon ke­resztül sztahanovista szint fe­lett termel, ★ JÖL HALAD AZ ŐSZI MUNKA a héhalmi Április 4 Termelőszövetkezetben. Eddig 12 hold búza, 5 hold rozs és 3 hold őszi takarmánykeverék vetését végezték el az elmúlt napokban, ^ ^ ★ 350 KÖBMÉTER SILÓT, 125 hold szántást és 20 hold trágyázást végeztek el a Palo­tás Május 1 TSZ-ben. ★ 32 HOLD ŐSZI ÁRPA ve­tését fejezték be a hollókői Dózsa TSZ-ben. ★ ÉRSEKVADKERTEN, Út­kén és Rétságon az elmúlt na­pokban adták át a korszerű összkomfortos állatorvosi laká­sokat, ★ A NÓGRÁD MEGYEI Tata­gozó parasztsága ez évben 100 000 forint bevételre tett szert bíborhere termelésből Ez évben 150 holdra kötöttek termelési szerződést, rozó- és Építő Vállalat az év eddigi időszakában Salgótar­jánban és Balassagyarmaton 1 millió 600 ezer forint értékű tatarozási munkát végzett el* BESZÉDES SZÁMOK a népgazdaságnak. Még jelentősebbek azok az eredmények, melyeket az Acélárugyár dolgozói értek el. A legutóbbi két és fél évben beadott 3032 újításból (amely­ből 1513 újítást alkalmaznak is), több mint 9 066 500 forint megtakarítást értek el. Ebből az összegből több mint 225 kétszobás családi házzal lehet­ne bővíteni Salgótarján lakó­ház-parkját. Ugyanakkor az Acélárugyár 76, vadonatúj Ikarust vásárolhatna a vidéki dolgozók elszállításához. Ezzel a gépkocsi-parkkal naponta több mint 8 ezer dolgozót lő­hetne elszállítani. Ezekért az újításokért kifizetett a válla­lat 590 200 forintot az újítók­nak. Ebből az összegből fel­épülne 14 családi ház, vagy 1555 darab 380 forintos nép­rádió szólalhatna meg azokon a helyeken, ahol még nincs rá­dió. De vehetnének belőle 42 Pannónia motorkerékpárt vagy 73 darab Csepel motorkerék­párt és 590 darab 1000 forintos férfiruha telne ki belőle. Ha a megtakarításból fel akar­nánk újítani a szögverő-üzem gépparkját, akkor több mint 181 darab modem szögverő gépet állíthatnánk üzembe a termelékenység emelése bizto­sítására: Mindezekből látható, hogy a kicsinek tűnő újítások­nak milyen hatalmas je­lentősége van mind az élet­színvonal, mind a nemzeti jövedelem emelésében. Hazáink további iparosodása, a népjólét megteremtése egy­re több nyersanyagot, élelmi­szert kíván. A növényi és ál­lati hozamoknak megfelelő iramú, állandó emelésének azonban nagyon komoly aka­dálya a kisparaszti parcella szűk korlátja. Üj eljárások nélkül pedig a terméshozam jelent ősmérvű fokozásáról aligha lehet be­szélni. Ló- vagy tehénvonta- tású ekével, kézikapával és kézikaszával — fáradságos, emberi munkával 1— csak csi­galassúsággal lehetne a mező- gazdaság termelését növelni. Mindezekből következik, hogy a kisparaszti gazdaság keve­set és drágáin termel. Hogyan lehet többet — kevés emberi fáradsággal — olcsón termel­ni? Erre csak a nagyüzemi táblásgazdálkodás nyújt lehe­tőséget. ahol korlátlanul és sikerrel alkalmazható a tech­nika. a tudomány minden vív­mánya. Beszéljenek a számok. Egy 20 holdas földtáblát a traktor hármas ekével. 20 cen­timéter mélyen három nap alatt felszánt és meg is boro­nái. A traktor munkadíja 82 forint. Az egyéni gazda egy pár jó kondícióban lévő ló­val egy nap alatt csak há­romnegyed kh föld felszántá­sára képes. Az iga muinkadíja ’— ■a tavaszi szántási díjakat figyelembe véve — 300 forint. Időben, munkadíjban óriási a különbség. S még egyet: a traktoroké 20 centiméter mély szántást végez vetés alá, tehát kitűnő, mély, morzsalékos ta­lajszerkezetet állít elő. amely lehetőséget ad a növénynek, hogy gyökereivel a mélyebb talajrészek tápanyagait Is fel­használhassa. Az ilyen talaj­A táblásgazdálkodás olcsón és többet termel, mint a kis­paraszti gazdaság. Ezt bízó­ba vetett növény szépen dísz­ük, s magas termést hoz. Az egyéni gazda igájával legfel­jebb 14—16 centiméter mély magágyat tud készíteni, s így a növények nem tudják fel­használni a mélyebb talajré­szek gazdag tápanyagkészle­teit. Ez nedig az alacsony ter­méshozamhoz vezet. A vetési munkában is fellel­hetők az idő- és árkülönböze­tek. nyitják az alábbi termésátlag A berceli Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet termésátlagai közepes terméseredményeknek számítanak, a megye élenjáró gabonatermelő szövetkezetei­nek eredményei mellett. A nagyoroszi Úttörő TSZ egy 20 holdas földtábláról kh-mként 19 mázsás őszi búza termést takarított be. A palotási „Má­jus 1” 18 mázsás őszi búza át­lagtermést takarított be kom­bájnnal. S még lehetne sorol­ni jó pár szövetkezet eredmé­nyét, amely mind azt bizo­nyítja: a nagyüzemi táblásgaz­dálkodásé a jövő, mert kor­látlan lehetőségeket biztosít a gépi technika kihasználására, a termésátlagok fokozására. Uymódon tudnak szövetke­zeteink összehasonlíthatatlanul többet, jobbat és olcsóbban termelni, mint a régi, elavult módszerekkel gazdálkodó kis­paraszti gazdaság. A mezőgaz­daság felszerelése fejlett tech­nikával, az élenjáró mezőgaz­dasági tudományok alkalma­zása a termelésben, biztosít­ják a munkatermelékenység szakadatlan emelkedését, a terméseredmények állandó növekedését, a szövetkezeti pa­rasztok boldog, gazdag életét. különbségek is. A berceli Vörös Csillag s az egyénj gazdák termésátlagát Vörös Csillag TSZ: Egyéni gazdálkodók: őstí búza: 13.30/kh. őszi búza: 8.70/kh. Őszi árpa: 13.00 kh. Őszi árpa: 7.70, kh. Tavaszi árpa: 12.00,kh. Tavaszi árpa: 8.30/kh. Egyirányú vetés, géppel és fogattal. 32 soros vetögóppel Igával, 11 soros vetögéppel Telj. | Nap. Ft Telj. Nap. Ft 20 kh 1.5 24/kh 20 kh 6.5 48 kh

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom