Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)

1955-09-21 / 74. szám

2| SZABAD xSfiBAD 1955. szeptember 21. O Mjlpf á népi hatalom gondoskodása a dolgozó parasztságról Az Albán Népköztársaság Minisztertanácsa legutóbb ha­tározatot hozott, hogy idén pzeptemberben nagyarányú gátépítési munkálatokat indí­tanak a Drin-folyó völgyében. A közeljövőben mintegy 5000 köbméter beton- és több mint JOOO köbméter kőépítménnyel akadályozzák meg a folyó gya­kori kiöntéseit. Ezek a munká­latok egyszersmindenkorra mentesítik a termékeny zadri- mai síkságot az árvízveszede- Jemtői. A nagyobb arányú víz- gzabályozási munkálatoknál százával végez rohammunkát a környék dolgozó parasztsága. Átadták rendeltetésének a „Georgi Dimitrov“ vizierőmű-rendszert Szeptember 6-án a bolgár íűolgozó nép újabb nagy sikert ért el. Átadták rendeltetésé­nek' az ország egyik legna­gyobb vízierőműrendszerét, amelyet Georgi Dimitrovról ne. veztek eb Tízezer külföldi könyvet fordítottak le Kínában a felszabadulás óta Kína felszabadítása óta har­minc ország tízezer könyvét fordították már le kínai nyelv­re és adták ki. Ezeknek 84 szá. zaléka orosz és szovjet írók művei. Marx, Engels. Lenin, Sztálin több mint 200 műve forog köz­kézen. Több mint 2000 könyv foglalkozik a különböző orszá­gok forradalmi harcaival. 3400 könyv technikai és természet- tudományi ismereteket tartal­maz. A többi között közel 3000 szépirodalmi művet ültettek át Irinái nyelvre. Vietnami gyermekek mennek az H'DK-ba Az NDK kormányának meg­hívására szeptember 5-én 149 vietnami gyermek indult út­nak a Német Demokratikus Köztársaságba. A 9—15 éves gyermekeket a Drezda közelé­ben fekvő Moritzburgban he­lyezik el, ahol jó ellátást és tanulási lehetőségeket biztosí­tanak számukra. Az NDK-ban szeretettel várják a kis vietna­mi vendégeket, mert tudják: fiatal koruk ellenére már sokat szenvedtek. Sok gyermek szü­lei mint szabadságharcosok ál­dozták életüket. 70 gyermek Dél-Vietnamból jön. Fejlődik a tömegsport Nagybánya tartományban A nyári hónapokban a Ro­mán Népköztársaságban nagy fejlődésnek indult a falusi tö­megsport. Nagybánya tarto­mány falvaiban és községei­ben a különböző tömegsport rendezvényeken csaknem 40 000 falusi ifjú és leány vett részt. Néhány hónap alatt 77 labdarúgópályát. 141 röplabda- pályát és 15 lőteret létesítettek, illetve javítottak meg. Az utóbbi hetekben a tartomány falvaiban több mint 1300 ifjú és leány szerezte meg a GMA (MHK) jelvényt. ■ • m A NEMZETKÖZI ÉLETBŐL — Az indiai kikötőmunkások bejelentették, hogy október 2-i hatállyal minden olyan hajót bojkottálnak, amely indiai por­tugál cégekkel kereskedelmi kapcsolatban áll. — A nyugatnémet lakosság lakbérét újra felemelik, ugyan­akkor Blank bonni hadügymi­niszter a DPA jelentése szerint közölte, hogy rövidesen meg­kezdik négyszáz új kaszárnya építését Adenauer hadserege számára. Az építkezésre és régi kaszárnyák kibővítésére a bonni kormány négymilliárd márkát folyósít az adóbevéte­lekből. így a lakosság legalább tudja, mire fordítják a lakbér­többletet, amelyet szeptember 1-től kénytelen fizetni. — A „Neues Deutschland*1 értesülése szerint az Amerikai Egyesült Államokban 1955. jú­liusában 3340 ember vesztette életét közlekedési baleset kö­vetkeztében. — 1955. júliusában Montevi- deoban Uruguay fővárosában 25 000 munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban. — Augusztus végén egyetlen éjszaka 66 délkoreai katona szökött meg csapategységétől — Santiago-de-chilei híradás ezerint 13 chilei tartományban éhínség fenyeget. Ezeket a tar­tományokat különösen súlyo­san érintette az idei aszály. A termés 75 százaléka teljesen elpusztult. A takarmány- és vízhiány következtében az álla­tok sorra elhullnak. —Az ADN washingtoni je­lentése szerint Mississippi ál­lamban az augusztusi helyi vá­lasztások alkalmával nem en­gedték a négereket szavazni. Az amerikai alkotmány „bizto­sítja” a négereknek a válasz­tási jogot — csak éppen válasz­tani nem engedik őket. Pedig a a Mississippi állambeli négerek teljesítették a szavazás előfel­tételeit feliratkoztak a válasz­tók listájára és befizették a vá­lasztási adót, — Az Egyesült Államok bör­töneiben „telt ház” van. Már minden tizenhetedik állampol­gárra jut egy bűnöző. — Brazíliában a létfenntar­tási költségek a múlt év augusztusa — Café Filhe elnök hatalomrajutása — óta. lé­nyegesen emelkedtek. Például a rizs. cukor, banán, burgonya, hús, kávé. búza, hagyma, vaj, tojás, kenyér, hal és só 70 szá­zalékkal drágult. A gazelin és más kőolajtermék ára megkét­szereződött, a közlekedési vi­teldíjak 50 százalékkal emel­kedtek. Film A „Gázolás“ című új magyar filmet szeptember 24—27-ig mutatja be a balassagyarmati Madách filmszínház JELENTŐSEN EMELKEDIK MEGYÉNK ÁRUFORGALMA Növekedő árukészlet •.. Ha az elmúlt évek áruforgal­mi számait vizsgáljuk, megál­lapíthatjuk, hogy megyénk áruellátása állandó emelkedést mutat a döntő fontosságú élel­miszerekben, ruházati cikkek­ben és vegyesipari cikkekben. Ezt az emelkedést az életszín­vonal emelkedése törvénysze- rűleg hozza magával. Ha az 1953- as kisker. számokat 100 százaléknak vesszük, 1954-ben 13,5 százalékkal. 1954. évhez viszonyítva pedig 1955. első fe­lében 5,9 százalékkal magasabb áruforgalmat bonyolítottunk le, mint az elmúlt években. A közétkeztetésben és a vendég­látó iparban 1953-hoe viszo­nyítva 1954-ben 31,5 százalék­kal, 1954-hez viszonyítva 1955. első felében 27,2 százalékkal nagyobb mennyiségű áru ke­rült a lakosság ellátásának biztosítására. Élelmiszerből is tovább javult megyénk ellá­tottsága. Lisztből például 1953- hoz viszonyítva 39,2 százalék­kal többet hoztunk forgalomba 1954- ben, 1955. első felében 1954-hez viszonyítva 32,7 száza­lékkal nagyobb mennyiség biztosította a lakosság ellátá­sát. Cukorból 1953-hoz viszo­nyítva 1954-ben 26,5 százalék­kal, 1954-hez viszonyítva 1955. első felében 3,8 százalékkal több került forgalomba. ... csökkenő árak Javult városunk és megyénk húsellátása és töltelékáru el­látása is. Az egyéb élelmiszer mennyisége 1954-hez viszonyít­va 15 százalékkal emelkedett és ezzel arányosan javult a gyümölcs- és zöldségellátás is. A piaci felhozatal 50 százalék­kal emelkedett. Az elmúlt hó­napok folyamán bármilyen igényt biztosítani tudtunk a gyümölcs- és zöldságáruból. De nemcsak a felhozatal emelke­dett, hanem az árak is kedve­zőbben alakultak. A jelenlegi időszakban a burgonya 20. az uborka 30. a kovászosuborka 20, a kelkáposzta 80. a paradi­csom 20, a fejeskáposzta 20. a vöröshagyma 40 fillérrel, a vö­röskáposzta 1,50. a körte 1,60, az alma 2,40, a szőlő pedig 3 forinttal olcsóbban kerül for­galomba, mint 1954. hasonló időszakában. Ruházati ellátásunk: (elte­kintve egy pár hiánycikktől), mind mennyiségileg, mind mi­nőségileg igen komoly javu­láson ment keresztül. Például férfikabátból az elmúlt évhez viszonyítva 12,7. férfiöltönyből 42.8, női kabátból 16,9, férfi­ingből 77,6. férfi cipőből 72,4, gyermekcipőből 38, női cipő­ből 24,3 százalékkal nagyobb volt az áruforgalmunk. Ez mind azt mutatja, hogy a la­kosságunk életszínvonala emel­kedett. készleteink megnőttek. Jelenleg 25 százalékkal na­gyobb készletünk áll a fo­gyasztók rendelkezésére, mint az elmúlt évben. Eddig ismeretlen árucikkek A kereskedelem és az ipar közös erőfeszítésének eredmé­nyeképpen csökkent a hiány­cikkek száma, számos új, vagy eddig nem gyártott cikkek ke­rültek forgalomba, mint pél­dául robotgép, mosógép, „Don­gó*’ motorkerékpár motor, magnetofon, különböző nylon és perion áruk. Ennek hatása máris érezhető a vegyesipar­cikk forgalomnál például na­gyon keresett cikk lett a mosó­gép, amelyből még a jelentke­ző igényeket nem tudjuk kielé­gíteni. Ez év folyamán 67 mo­sógépet hoztunk forgalomba. Kedvelt cikké vált a „Dongó” kerékpármotor, az elektromos tűzhely, az elektromos hűtő- szekrény, melyből az elmúlt évek folyamán egyet sem hoz­tunk forgalomba, csupán ez év első felében ismerkedett meg vele a vásárlóközönség. Na­gyobb volt a forgalmunk az ismert cikkekből is. Rádióból 11.8, kerékpárból 5,11, tűzhely­ből 62,1, mezőgazdasági szer­áruból (ásó, lapát kasza, kapa, villa) 56,1 százalékkal maga­sabb forgalmat bonyolítottunk le, mint 1954-ben. Ez év első felében bútorból 3 százalékkal magasabb értékűt adtunk el, mint 1953-ban, egész évben. Általában újfajta, minőségi és mennyiségi jellegű változások jelentkeztek az áruforgalom­ban. Ismeretes, hogy az anyagi jólét növekedése az igények állandó differenciálódását, a jobb, szebb, szélesebb válasz­tékú áruk iránti keresletemel­kedést eredményezi. Ennek a megállapításnak az igazsága teljes mértékben tükröződik az 1955. első felében lebonyolított áruforgalmunk összetételében. A Nógrad megyei Papi Békebizottság ülése 1955. szeptember 16-án a Nógrád Megyei Papi Békebi­zottság 5 éves fennállását ün­nepelte. A választmány elő­adója, dr. Babocsa Endre bu­dapesti apát plébános volt. Be­szédében vázolta az elindulást és az eddig végzett munkát, majd a jövőben végzendő mun­ka lehetőségeit tárta a hallga­tóság elé. A választmány az előadás meghallgatása után és szellemében a köveüzező ha­tározatot hozta: „A Nógrád megyei Papi Bé­kebizottság ünnepélyes külső­ségek mellett igaz örömmel emlélcezik meg az egyház és az állam között 5 évvel ez­előtt létrejött megállapodás­ról. Az elmúlt öt esztendő iga­zolta békemozgalmunkat, mely ennek a megegyezésnek létre­jöttén fáradozott. Igazolta azokat, akik keresték helyü­ket az új, szocialista áttam- rendben. öt évvel ezelőtt megegyez­tünk s most már bizonyítva látjuk, hogy érdemes volt megegyezni. Nem lettünk ide­gen a nemzet testében, nem voltunk kerékkötői a haladás­nak. Ott voltunk mindenütt, ahol küzdelem folyt az em­berért, az újjáépítésért, és az új Magyarország boldogabb jövőjéért. Megindulásilcor igen Itevesen voltunk. Voltak, akik gyana­kodva néztek reánk. Az öt esztendő azonban bebizonyí­totta sokak előtt, hogy a mi utunk volt a helyes út. Bebi­zonyította, hogy a békéért dolgozni nem szégyen és nem bűn, hanem inkább gyönyörű hivatás és szent kötelesség. Újra és ünnepélyesen hitet teszünk a béke mellett. Szem- beszállunk mindenkivel és minden törekvéssel, amely is­mét a háború szörnyűségeit akarná zúdítani hazánkra, vagy a földkerekség bármely népére. Valljuk, hogy a béke ügye az egész világon szent és megossthatatlan. Igyek­szünk majd minden paptestvé­rünkkel megismertetni és meg­szerettetni. Igyekszünk meg­győzni őket arról, hogy nekik is a béke táborában a helyük. Hitet teszünk a megállapo­dás mellett. Mi katolikus pa­pok békében akarunk élni a kormánnyal és az államhata­lommal. Érmek a békének az alapja a megegyezés pontos betartása. Mi ezt a megegye­zést nem passzív értelemben fogjuk fel, hanem aktíve. Mi nem semlegességet ígértünk és ígérünk, hanem együttmű­ködést az államhatalom min­den olyan törékvésével szem­ben — például jelenleg a ter­melőszövetkezetek megszerve­zése — amelyek népünk bol­dogulását és felemelkedését vannak hivatva szolgálni. Kormányzatunk jelenlegi gazdasági programjához, amely nem más, mint mezőgazdasá­gunk termelékenységének fo­kozása a magán gazdálkodás mellett főleg a közös gazdál­kodás keretében, minden er­kölcsi támogatást megadunk. Az előadáshoz és a határo­zati javaslathoz sokan szóltak hozzá. Brehely László, a Nógrád megyei Papi Békebizottság titkára. Vita az írócsoportról Ma vannak olyan lehetőségek, amelyekkel nem élni balgaság lenne Ügy érzem. Molnár Jenő cik­ke, az irócsoport alakításáról nem vágott az elevenbe. Keve­seket érdekel, ahogy ezt a té­nyek bizonyítják. Pedig lehet­ne és kellene is csatázni né­hány „elmélettel”, ami beto- kosodott már és visszahúz. Fáj ez az érdektelenség. Dehát be kell látnunk: írót és mecénást nem fogtak soha kötéllel! Ép­pen ezért szólok először arról, ahogy a szerkesztőség a kör gondolatát védte és száll sík­ra, annak életrekeltéséért. De vajon ezen múlik — a mi szükebb hazánkban — a születő új irodalom és a felnövekvő írói nemzedék megerősödése? Hát arra várunk, hogy a TTIT a tehetetlenség árnyékát át­ugorva kiubot szervez majd? Vagy a Megyei Nép­művelés szubvenciójától remélünk segítséget? Avagy hibáztassuk az MSZT gyenge szervezését? Valami itt nincs rendjén! Szabad tíz esztendőnk temér­dek lehetősége tudatunkban néha furcsa dolgot szült. Petőfi, Mikszáth, vagy Móricz milyen állami szubvenciót élvezett? Tülekedtek-e, hogy társaságo­kat, ismertető esteket szervez­zenek? Hol és mikor talált megértő irodalmi körre, akár Csokonai is? — Eszükbe sem jutott ilyesmi. Mégis írók let­tek. Ma azonban vannak olyan lehetőségek, amelyekkel nem élni balgaság lenne. Ilyen az irodalmi kör is. Ezt elismerem! A kör megalapítása azon­ban nem az egyedül célra­vezető módszer az íróvává- lásra. az alkotásra. Csak másodlagos szerepet tölt be. az író életében. Mert az író nem viták tüzében, iro­dalmi körökben születik, ha­nem munka közben. Az író ott kezdődik — s az igazi mű is, — amikor a formakeresésen túl mindent e’söprően jelentkezik a mondanivaló. Hiszen az író­vá válás is folyamat, küzdel­mekkel. buktatókkal teli ös­vény. melyen kinek-kinek túl kell jutnia és éppen ebben a küzdelemben válik el. kiből mi lesz. S az út nagyobbik részét egyedül kell megtenni. A küz­delem, az erőfeszítés javára válhat az egészen fiatal kezdők­nek, akiket úgy neveltek, hogy hajlamosak az állami szubven­ció formájában röpködő sült* galambok várására. A másik dolog, a megjelenés lehetősége. A „Palóc-föld” saj­nos — talán önhibánkon kívül — megbukott. De a „Szabad Nógrád” hetenként két alkar lommal megjelenik. Miért nem írnak az elvtár­sak. a lapnak karcolatokat, novellákat, verseket, szatí­rákat a mi életünkről? Mentség ez ellen nincs, sem az íróknaji, sem a szerkesztők­nek. A Szabad Népben naponta olvashatunk irodalmi jellegű írásokat, pedig ez az újság az egész ország gondjait hordozza. Ami aztán a megyei lap ha­sábjaiból kilóg, annak jut hely az irodalmi újságokban, folyó­iratokban, Ha a „Palóc-föld*” írói, — itt talán megjegyezhe­tem, írónak vallhatja magát az a munkás, paraszt, vagy tanár nyugodtan, aki napi munkája mellett tud tollat kézbe véve nevelni — termésük javát cso­korba kötve, megfelelő beveze­tővel ellátva elküldik a Gorkij fasoron lévő — írószövetségbe, bizonyára megértéssel fogadják és közlik, ha bizonyos szinten mozognak. Ha ezt a próbát ki­álltuk. léphetünk tovább az an­tológia, vagy az önálló mű­vek alkotása felé. Az írói kör működéséhez csak ennyit: egy-egy mü megvitatására alaposan ké­szüljön fel. Bár ahhoz, hogy a viták eredményesek legyenek szüksé­ges lenne, ha a salgótarjáni, balassagyarmati. szécsényi könyvtárakba küldenénk el kéziratainkat. Végezetül jó lenne, ha * a Népművelési Osztály és a Sza­bad Nógrád is véleményt mon­dana a kérdésekről, hátha so­ka n erre válnak. Rátz Tibor Ifjúsági találkozó Saigon J ól sikerült ifjúsági estét rendezett Saigon a helyi DISZ-szervezet szeptember 17- én. Az est középpontjában azok a beszámolók álltak, amelyeket Krenács Rezső elv­társ, a salgótarjáni városi DISZ VB-titkára és a bánya­telepre érkezett kedves iráni vendégek tartottak a nemré­gen Varsóban véget ért V. Világifjúsági Találkozón szer­zett tapasztalataikról és élmé­nyeikről A hallgatóság feszült fi­gyelme közepette először Ha­bib elvtárs, az iráni fiatalok képviselője emelkedett szó­lásra. Habib elvtárs, az iráni fiatalok nyomorúságos életé­ről, számunkra szinte már el­képzelhetetlen tényeket ismer­tetett. Többek között elmon­dotta, hogy Iránban a 20. élet­évüket betöltött fiatalok több­sége, a rettenetesen nehéz munkakörülmények következ­tében, tüdővészben szenved, hogy az iráni falvakban a lakosság 97—98 százaléka írástudatlan és hogy az iráni fiatalok — különösen a dél­iráni olajfúrótelepeken mun­kájuk értékének még csak tö­redékét sem kapják meg. De elmondta Habib elvtárs azt is, hogy az iráni nép nehéz, de hősi harcot folytat sza­badságáért, s ennek a harcnak komoly eredményei is van­nak. A VITről szólva főleg a világ ifjúságának mindent el­söprő lelkesedéséről és egy­ségéről beszélt. A salgói fiatalok a beszá­moló és a vendégek által elő­adott két iráni népdal után forró ünneplésben részesítet­ték a hős iráni ifjúság kép­viselőit: Habib és Haszán elv­társakat. Az úttörők ajándé­kokkal és virágokkal kedves­kedtek. Igen bensőséges, for­ró és igazi baráti légkör ala­kult ki. A salgóiak szűnni nem akaró tapsa nemcsak az őszin­te szolidaritást fejezte ki, de azt is jelentette, hogy a salgói diszisták ezentúl még többet akarnak tenni annak érdeké­ben, hogy hétköznapi munká­jukon keresztül segítsék a bé­ke nagy ügyét. C1 zután Krenács elvtárs tartott igen érdekfeszítő, színes élménybeszámolót. Kü­lönösen kiemelte a megnyitó- ünnepség, a karnevál és a zá­róünnepség részleteit. Beszélt Varsóról, arról a városról, amely oly sokat szenvedett az elmúlt háborúban és azokról az eredményekről, amelyeket a lengyel nép a felszabadulás óta elért. Csodálattal beszélt Krenács elvtárs a most fel­épült Tudomány és Kultúra Palotájáról, amelyet teljes egészében a Szovjetunió aján­dékozott a lengyel népnek. El­mondta Krenács elvtáx-s, hogy soha még előtte nem volt any- nyira világos és biztos, hogy a béke ügye mennyire függ a világ ifjúságának harcos ösz- szefogásától. Az ifjúsági estet a salgói út­törőcsapat és DISZ-szervezet kultúrcsoportjai sikeres fellé­pése zárta le. Havas Péter BŐVÜL A FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZETI HÁLÖZAT a negyedik negyedévben is. Nógrádszalókon fiókboltot, Nagyorosziban cukrászdát, Nógrádon vegyesboltot, Rétsá- gon pedig élelmiszerboltot nyitnak. ★ 40—50 MÁZSA ALMÁT SZÜRETEL NAPONTA a Magyarnándori Állami Gazda­ság. Termőfa egységenként 80 kiló termést takarítanak bet Nagyszerű a gyümölcs minő­sége is. 80 százaléka export­képes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom