Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)

1955-09-17 / 73. szám

1955. szeptember 17. SZABAD NOGRÄD 3 „Csak felelősségérzet... ke!! hozzá" A mint az ember belép a ^ Salgótarjáni Tűzhely­gyár főkapuján, a gyár udva­rán már a kora reggeli órák­ban minden irányban rohanó dolgozók forgatagával találko­zik, Balra az iroda falán va­lóságos arcképcsarnok, A gyár legjobb dolgozói mo­solygós fényképeinek sorozata. Nem messze tőle egy másik tábla függ, s rajta vastag betűkkel ez áll: ,ÍAkik fegyel­mezetlenségükkel népgazdasá­gunkat és munkatársaikat megkárosították“. S a szöveg alatt mindjárt az elején: Antal Gyula csiszoló 15 nap. Szabó Istvánná csiszoló 8 nap. Theil Dóra csiszoló 7 nap. És utánuk még egy sor név, vé­gén azzal a megjegyzéssel, hogy ezek augusztus hónapban igazolatlanul mulasztottak, A gyár munkaerőgazdálko­dási irodáján egy vékony, de magastermetű nő szorongatja kezében a munkakönyvét, ké­ri, hogy vegyék fel őt a csi­szolóüzembe és erősen fogad- kozik, hogy a jövőben már nem akarja változtatni mun­kahelyét. A bejegyzések sze­rint ugyanis több vállalatnál megfordult már, de mindenütt csak egy-két hónapot dolgo­zott. , Aztán szó esik arról is, hogy a csiszolóüzemnél rendkívül nagy a fluktuáció. Július hó­napban például ettől az üzem­től 13 dolgozó ment el ön­kényes kilépéssel, s ugyan eb­ben a hónapban 21 új dolgozót vettek fel. — így megy ez.-.-. Sajnos így megy hónapról hónapra. A bérszámfejtő irodában a csiszolórészleg elszámolási könyvét forgatva, aztán való­ban hű tükörképet kapunk a csiszolóüzemről. Augusztus hónapra Huszkő Pál 1684 fo­rintot keresett. Pap József 1279, Molnár István 2066, An­tal Gyula három ledolgozott műszakra és négy fizetett szabadságolási napra 345, Da- nyi János részére meg 147 fo­rint elszámolás van feltüntet­ve. JT üres a. valóban furcsa ké­í pe ez a mai időknek. A gyár kapujától a bérelszámoló irodáig még vem volt mó­dunkban beszélgetni szemé­lyesen azokkal az emberek­kel, akik körül lejátszódnak ezek a színes, tarka és sok­ízű események, de az élenjá­rók fényképei, az igazolatla­nul mulasztók nevével ki­függesztett tábla, a munkaerő­gazdálkodási iroda problémája és a bérlajstrom minden kér­dezés nélkül sok kérdésre fe­leletet ad. Ki ez a Molnár István, aki­nek kétezer forinton felül van a keresete? ■— tettük fel a kérdést. S a felelet: Ez. kérem egy príma ember. Ez soha egy percre sem marad távol a munkahelyétől. A Molnár többszörös sztahanovista, ki­váló dolgozó jelvénnyel kitün­tetett ember. Evek óta rend­szeresen 200 százalékon felül termel — tájékoztat bennün­ket Bajcsik elvtárs, az üzemi versenyiroda vezetője. Azután elmondja azt is, hogy Molnár István ez évi tervét már jú­lius 31-én befejezte. Augusz­tus 20 tiszteletére kihívta a gyár összes kiváló dolgozóját versenyre és ezt a versenyt 234 százalékos eredménnyel meg is nyerte. — Most nem tudunk vele beszélni, mert éjjelre jár munkába, de ha az éjjelesi műszakot megnézik, könnyen megismerhetik őt: az lesz a Molnár István, akinek a kö­szörűgép előtt leggyorsabban jár a keze. Másnap hajnalban valóban meggyőződtünk arról, hogy Molnár Istvánt könnyű fel­ismerni munka közben. Való­sággal hozzá van nőve a gé­péhez. Nagy halom sütőajtó­keret vette őt körül. Jobbról a megmunkálatlan, balról a már finomra csiszolt keretek. Már csak néhány perc volt hátra a műszak befejezéséhez, a csiszolókorongok sorra le­álltak, de Molnár István kezei között még mindig bámulatos gyorsasággal váltakoztak a munkadarabok. — Ki kell használni minden másodpercet — mondja később mosolyogva, hiszen ezekből áll az egész műszak. Valahogy úgy van vele az ember, hogy még a fáradság is jobban esik, ha tudom, hogy mögötte 200 százalék van. Ezt magyará­zom a többieknek is. Vannak, akik 10—15 perccel előbb ab­bahagyják a munkái azzal, hogy hát mit számít az a né­hány perc, de arra már nem gondolnak, hogy egy hónapban 26 negyedóra már jelentős idő­nek számít. Azután Hajas elvtárs, az éjjelesi csoport vezetője vet­te át a szót. Arról beszélt, hogy éjszaka három-négy óra között az ellenőrzéskor An­gyal Mária, somosi lányt a fényesítő gépre hajtott fejjel, alva találta. — Hát ilyen esetek is van­nak. Aztán ha valami baj van, akkor így a vezető, meg úgy a vezető... Hiába no, még mindig jobb nevelőmunkára és nagyobb éberségre van szükség, ha azt akarjuk, hogy üzemünknél megszűnjék a munkásvándorlás, az igazolat­lan mulasztás és ha azt akar­juk, hogy minden percet és másodpercet a termelés szol­gálatába állítsunk. — Leülök én minden új dolgozóval. a gépe mellé — magyarázza Molnár elvtárs. — Elmondom mindenkinek, hogy legelőször a szerszámok keze­lését kell megtanulnia. El­mondom, hogyan kell leeszter­gálni a korongot. Vigyázni kell vele, hogy az esztergálás után ne legyen olajos, mert akkor a csiszolópor nem ragad rá. Nagyon fontos az is, hogy a korongot jól betudják állí­tani, mert ha üt a korong, ak­kor bizony nem sokra men­nek vele és természetesen utána nincs százalék sem. Az én 200 százalékom egyedül nem dönti el a terv sikerét. Min­den tőlem telhető segítséget megadok, mert úgy érzem, hogy ez társadalmi kötelesség. HTársadalmi kötelesség. Így 1 mondja Molnár István, többszörös sztahanovista. Mi­csoda mély értelem rejlik ezekben a szavakban. De megtudjuk azt is, hogy nem­csak mondja ezeket a szava­kat, hanem valóban így is érzi. Már eddig 30—40 ember­nek is átadta a 25 év alatt szerzet tapasztalatát, megmu­tatta, hogyan küszöböljék ki a csiszolási műveletnél a fölös­leges fogásokat. Segítőkészsé­ge nyomán már sokan föltűz­ték mellükre a sztahanovista jelvényt. György András szta­hanovista, aki már szintén 180—200 százalékos eredmény­nyel dolgozik, még ma is sok­szor fordul hozzá tanácsért. Homoki Kálmán és Hegyi Jó­zsef is az ő segítségével lett sztahanovista. Amikor azon­ban az élenjárók közé emel­kedtek, Homoki a Gödöllői Állami Gazdaságba ment, Hegyi József pedig katonának vonult be. Galovics István 18 éves ifjúmunkás másik cso­portba került, pedig Molnár elvtársnak az volt a terve, hogy rövid idő alatt sztahano­vistát csinál belőle. Jelenleg Gubán Gyulát és Pityi Józse­fet segíti a csiszolás fortélyai­nak minél tökéletesebb elsa­játítására. Gubán Gyula elv­társ, de Pityi elvtárs is már rendszeresen 150—160 száza­lék körül termel. — Szeretném — mondja Molnár elvtárs, — ha végér­vényesen kitudmánk nevelni a csiszolóüzem törzsgárdáját és az üzemünkben megszűnne ez a sok bizonytalanság. Nem kell ahhoz olyan különleges dolog, csupán egy kis felelős­ségérzet, munkairánti szeretet és akkor soha többé nem kell olvasni a szégyentáblán egyet­len csiszoló nevét sem. Több lesz a kereset és gondtalanab­bal, vidámabban élhetnek az emberek. Orosz Béla. Ez évben 1200 lakásba vezetfék be a villanyt Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat Üz­letigazgatóságának dolgozói ez év szeptemberéig 7,2 kilomé­ter hosszban hálózatbővítési munkálatokat végeztek Pász tó, Etes, Szalmatercs, Nagy- bátony, Mátraverebély, Jobbá­gyi, Mohora, Magyarnándor és Ludányhalászi községekben, a •lakások villamosítása céljából. Jelenleg Bocsárlapújtő köz­ségben dolgoznak, mintegy 800 méteres hosszúságú hálózatbő­vítésen. Az üzletigazgatóság dolgozói ez évben 1200 lakás­ba vezették be a villanyt. A néphadsereg napja tiszteletére Az oroszlányi „Szeptember 6 akna“ dolgozói versenyfelhí­vással fordultak az ország összes bányaüzeméhez és fel­ajánlásokat tettek, hogy szep­tember 29-ét. a magyar nép­hadsereg napját méltó mun- kasdkerekkel köszöntsék. A nógrádi szénmedencében elsőnek a szorospataki bánya­üzem dolgozói jelentették be csatlakozásukat az oroszlányi Szeptember 6 akna dolgozói­nak versenyfelhívásához. Ez­zel egyidőben azonban ver­senyre szólították a Nógrádi Szénbányászati Tröszt összes ■bányaüzemét is. A szorospata­ki bányászok elhatározták, hogy szeptember 29-ig terven felül 2000 tonna szenet ter­melnek. Az összüzemi teljesít­ményt a tervhez viszonyítva 5 százalékkal növelik. A kiter­melt szén kalóriáját az augusz­tus havihoz képest 1 száza­lékkal emelik. Az igazolatlan műszakmulasztást 0,35 száza­lékról 0,25 százalékra csök- ; kentik az össz.munkás-műszak- I hoz viszonyítva. a h cukorrá A községi tanácsok is segítsék cukorr épaszerződés-köiési munkát répa egyike a, leg­fontosabb ipari növényeknek. Haszna többirányú. Ha kifo­gástalanul műveljük, nagy- mennyiségű termést ad és a gazdaságban termelt többi nö­vény átlagtermését is hatéko­nyan javítja. A gazdaságban termelt valamennyi növény­nek haszna van a talaj mé­lyebb megműveléséből, a cu­korrépa gondos ápolása követ­keztében kialakult kedvező talajállapotból és a bőséges trágyázásból. Igen jelentős termeléssel járó előny az is, hogy a gaz­daság olcsóbb takarmányt kap a nagyobbarányú haszon­állattartáshoz. A cukorrépa legfontosabb terméke a cukor, amely nélkülözhetetlen nép­élelmezési cikk. Pártunk azt akarja, hogy cukorból is bősé­ges mennyiség álljon a lakos­ság rendelkezésére. Az elmúlt években kevesebb cukorrépát termeltünk, mint amennyi a lakosság igénye. Ez az állapot oda vezetett, hogy drága valuta ellenében nád­cukrot kellett importálnunk külföldről. A cukorbehozatalt elkerülhetjük, mert az orszá­gon belül lehetőség van a szükséges mennyiség megter­melésére. Pontosan ezt szol­gálja a cukorrépa szerződés- kötési terv teljesítése, amely komoly biztosíték cukorellátá­sunk megjavításához. A szerződéskötési eredmé­nyek azt bizonyítják, hogy községi tanácsaink elhanya­golják ezt a munkát, s a szerződéskötési terv teljesítését csupán a községi termelési fe­lelősök munkájától váriák. A községi tanácselnökök tétlenül nézik a nagy lemaradást Pász­tó, Mátraszőllős, Hasznos, Tar, Felsőtold és Cserhátszent- iván községekben. Ahol a köz­ségi tanácselnökök segítséget nyújtottak a szerződéskötési munkához, ott már befejezés előtt áll és sok helyen telje­sítették a tervet, mint például Nádújfaluban. Kozárdon, Cse­csen. Bujákon, Szarvasgedén, Mátramindszenten és Rétsá- gon. A megyénk között folyó szerződéskötési versenyben Nógrád megye a harmadik he­lyen áll. Ez az eredmény ko­rántsem jelent megnyugvást, s elbizakodást. Még nagy mun­kát kell végeznünk, hogy a példát mutat ezen tervet teljesíthessük. A tervtel- jesítéshez pedig az szükséges, hogy a szerződéskötésben el­maradt községek tanácsai tel­jes erejükkel segítsék a szer- ződtetési munkát. A cukorré­pa szerződtetési agitáció fon­tos helyei a végrehajtó bizott­sági ülés, tanácsülés, állandó bizottsági ülés, gazdagyűlés és a termelési bizottságok érte­kezletei. Helyes, ha a községi tanácsok vezetői ezen üléseken ismertetik a cukorrépaterme­lés népgazdasági fontosságát, s mozgósítják a tanácstagokat, bizottsági tagokat a szerződte­tési munkára. Hiszen a taná­csok egyik legfontosabb fel­adata. hosv elősegítsék a párt és a kormány határozatainak végrehajtását, a termelési ter­vek teljesítését. A tanácsveze­tőknek nem szabad elfeledniük, a szerződtetési munka csak úgy eredményes, ha a nagy­számú tanácstagság személyes a téren. Meggyőző, felvilágosító mun­kával érjék el, hogy elsősor­ban a tanácstagok kössenek szerződést cukorrépatermelés­re. i\ községi pártszervezetek _ha a szükség úgy kívánja — pártvezetőségi ülésen, vagy taggyűlésen számoltassák be a községi tanácselnököket a cu­korrépa szerződéskötési mun­káról. Őszinte, elvtársias bí­rálattal, javaslatokkal nyújt­sanak segítséget a községi ta­nácsvezetők ilyen irányú mun­kájának megjavításához. A községi tanácsvezetők pedig ne feledjék el. hogy a cukor­répa szerződéskötési terv tel­jesítése törvény, amit teljesí­teni kell. Fejezzék be a kenyérgabona vetésterv felbontását! Az őszi gabonavetéstervfel- bontás határideje szeptember 1-vel lejárt. A községi taná­csok általában időre és jól megoldották ezt. a feladatot. Helyesen ismertették a dolgo­zó parasztokkal, hogy az ál­lam érdeke azt kívánja, hogy a kenyérgabona termelése, a tervben meghatározott terüle­ten kötelező legyen. A dolgozó parasztok legtöbb községben elfogadták a vetéstervfelada­tot s hozzákezdtek a szántás, vetési, munkához. Az eredmények ellenére több községi tanácsnál vontatottan, egyes esetekben felelőtlenül végzik a tervfelbontást. Ez kü­lönösképpen a salgótarjáni járásban tapasztalható. Pél­dául a zagyvarónai tanács­elnök, amikor megkapta a ve­téstervet, azt egyszerűen az „asztalfiókba zárta’’ és elment szabadságra. Kcrcncskesziben és Bocsárlapújtőn. Homoktere- nyén, Cereden és Zabarban több dolgozó paraszt nem fo­gadta el a vetéstervet, arra hivatkozva, hogy az „túl ma­gas“. A járási mezőgazdasági osztály sürgősen vizsgáltassa felül e községek tervfelbontá­si munkáját. A községi taná­csok dolgozói, a községi agro- nómusök keressék fel ottho­niakban a dolgozó parasztdkat és beszélgessenek el velük a vetéstervteljesítés népgazdasá­gi jelentőségéről. Ahol a sze­mélyes agitáció nem vezet eredményre, ott szerezzenek érvényt a törvény erejének. Azoktól a termelőktől pedig, akik az előírt vetésterületen nem teljesítik a vetést, meg kell vonni a kenyérgabona után járó korpajuttatást, va­lamint a beadással kapcsola­tos er-éb kedvezményeket. A vetéstervfelbontást egy­két napon belül mindenütt be kell fejezni, hogy mindenütt beindulhasson a szántás, veté­si munka, hogy mielőbb telje­sítve legyen az őszi vetésterv, A szövetkezeti mozgalom legjobb agitá „A Központi Vezetőség már­ciusi és áprilisi határozatai megteremtették a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­nek egyik legfontosabb politi­kai előfeltételét: pártunk és kormányunk egységesen és félreé. thetetienül áll a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésének ügye mellett. Senki számára nem lehet kétséges, hogy pártunk és népi demok­ratikus kormányunk az egész dolgozó parasztság számára a felemelkedés egyetlen járható út;ának a szövetkezést tekin­ti.” (A Központi Vezetőség Jú­niusi határozatából.) A júniusi határozat vilá­gosan leszögezi, hogy az elkövetkezandő időben a leg­főbb feladat a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A me­gye dolgozó parasztjai mind jobban kezdik megérteni, hogy az egyedüli helyes út, a szö­vetkezés útja. Csak a termelő­szövetkezeti gazdálkodás teszi lehetővé a több, a gazdaságo­sabb termelést, amely elen­gedhetetlenül szükséges a dol­gozók anyagi, kulturális életé­nek állandó javításához. Me­gyénk területén ebben az év­ben 480 tag, 1122 hold földdel és gazdasági felszerelésével lé­pett be a már meglévő és az ■újonnan alakult hét III. típu­sú termelőszövetkezetekbe. ■Ezenfelül jelenleg 16 előkészí­tő bizottság működik, amelyek szintén a mezőgazdasági ter­melőszövetkezet létrehozását tűzték ki célul. A mezőgazdaság szocialista átszervezése csak a párt és a népi demokratikus állam cél­tudatos politikai, szervező és gazdasági munkájának ered­ményeként mehet végbe. Min­den faluban a tanács és a fa­lusi pártszervezet állandó fel­világosító, meggyőző, nevelő és agiitációs munkájával se­gítsék a dolgozó parasztságot a termelőszövetkezeti útra. Az egyénileg dolgozók meg­győzésének egyik legjobb for­mája, a meglévő termelőszö­vetkezetek eredményeinek népszerűsítése. Az eredmények sokat mondanak, beszélnek önmagukért, ha azokat kellő formában ismertetik. Bebizo­nyosodott tény, hogy legered­ményesebb és legmeggyő­zőbb agitátorok, maguk a szövetkezeti tagok. Ha maga a tagság házról házra jár, el­mondja, hogyan dolgozik, mennyi búzát, árpát, pénzt kapott, elmeséli, hogyan válto­zott meg az ő élete, mióta a termelőszövetkezetben él és dolgozik, akkor biztos, ered­ményt érünk el. Ezen a téren a legjobb munkát a diósjenői Tolbuchin TSZ-tagsága vé­gezte, amikor a termelőszövet­kezeti tagok segítettek az egyéniek meggyőzésében és így elérték, hogy Diósjenő új- Ta szocialista község lett. A legtöbb termelőszövetke­zetben azonban az ellenkező­jével találkozunk. A tagok nem mondják el dolgozó pa­raszt társaiknak, hogy őket mi győzte meg és mi vezette a szövetkezeti útra. így van ez Nógrád községben is. Itt ■történt meg az elmúlt hónap­ban, hogy a budapesti Épület- szerelő Vállalattól érkező tíz elvtánssal — akik az egyéniek felvilágosítására siettek — egyetlen termelőszövetkezeti ■tag, de maga Rózsahegyi elv­társ, a tsz párttitkára sem volt hajlandó elmenni. Ho­gyan akarják ezek a szövetke­zeti tagok növelni a tagság tora a tsz-tag létszámát, ha maguk nem jár­nak élen az egyéniek meggyő­zésében. Pedig volna miről be­szélni: a 14 mázsás búza, a 15 mázsás őszi árpa és a 9 má­zsás zabtermésről, mikor az egyénieknek csak 8,3 mázsa búza és 7,6 mázsás őszi árpa­termésük volt. A termelésben bebizonyították, hogy fölény­ben vannak a kisüzemi gaz­dálkodással, de ha az eredmé­nyeket nem mondják el, nem beszélgetnek róla, akkor csak félmunkát végeznek. A megye többi termelőszö­vetkezetei sem panaszkodhat­nak. hegy nincs mivel érvel­ni. Kimagasló eredményeket értek el, a hon.ti Győzelem Termelőszövetkezetben is. Ahol 14,72 mázsás búza, 11,70 mázsás rozs, 18,7 mázsás őszi árpa és 11,73 mázsás tavaszi árpatermést takarítottak be, míg a falu egyénileg dolgo­zó parasztjai csak 8,4 búza, 10 rozs, 10,1 őszi árpa és 9 mázsa tavaszi árpa termést értek el. Szép eredményekről adnak hírt a berceli Vörös Csillag Termelőszövetkezetiből is. Itt búzából 13,3 mázsát értek el a tavalyi 9,5 mázsa helyett. A múlt évben 2,9 kilogramm bú­za jutott egy munkaegységre, most pedig csak az előleg 5 kilogramm. Pénzből 10,5 fo­rint jutott egy munkaegység­re az elmúlt évi zárszámadás­nál, az idén már 8,20 forintot osztottak előlegként egy mun­kaegységre. A szövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztése érdeké­ben egyik legfontosabb fel­adat tehát, felszámolni a szö­vetkezetekben még mindig meglévő káros nézeteket, a szektánságot, mint a fejlesz­tés egyik legnagyobb akadá­lyozóját. Azonnal hadat kell üzenni ..az elegen vagyunk mi“, „mi már összeszoktunk’* stb. helytelen káros nézetek­nek. És helyére határozott, agitációs, meggyőző munkát kell állítani. A termelőszövetkezeti tagok számszerű növelése érdekében a községi tanácsok, falusi pártszervezetek, az elkészí­tett terveknek megfelelően vé­gezzék munkájukat. Adjanak segítséget azoknak a termelő­szövetkezeteknek, ahol él még a szektánság, magyarázzák meg magának a vezetőségnek és a párttagoknak, mennyire fontos most a szövetkezet to­vábbi fejlesztése. A falusi népnevelők mond­ják el az egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy nagyobb területen felhasználva a leg­újabb agrotechnikai és zoo* technikai eredményeket köny- nyebb munkával, nagyobb eredményeket tudnak elérni, Az agitáció során ügyelni kell arra. hogy mindig az igazat, a valóságnak megfelelőt mond­juk. Mutassunk rá, hogy pár­tunk célkitűzése, a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése, a második ötéves terv­ben nemcsak cél fog marad­ni. hanem valósággá, tehát ténnyé válik, a szocializmus építése falun is. Ebben a tör­ténelmi jelentőségű változás ban mutassanak példát első­sorban párttagjaink. Kommu­nistáink álljanak az élre, le­gyenek kezdeményezői a ter­melőszövetkezeti mozgalom to­vábbi fejlesztésének. Angyal István A dísz-oktatás hírei Megyénkben 4000 fiatal ta­nul majd a Petőfi iskolák el­ső és második évfolyamán. Az előkészületek legjobban a pásztói járásban folynak. A salgótarjáni járás területén le­maradás tapasztalható. •k Patakon, akik az elmúlt év­ben elvégezték az első évet, most valamennyien jelentkez­tek a Petőfi iskola második évfolyamára. A hallgatók ki­válogatását a DISZ-vezetőség már elvégezte. Itt a Petőfi is­kola második évfolyamát Ko­vács Mária elvtársnő — a DISZ-szervezet titkára — fog­ja vezetni. Nemtiben az új vezetőség megválasztása után a pártbi­zottság segítségével készítik elő az új oktatási évet. A párt­vezetőségi tagok maguk is se­gítenek a szervezésben. ★ Palotáson is felkészülve vár­ják a Petőfi iskola indulását Itt úgy tervezik, hogy az anyagokkal kapcsolatos filme­ket is vetítenek majd. ★ A Salgótarjáni üveggyárban, Homokterenyén és a kistere- nyei osztályozón még komoly hibák vannak az előkészüle­tekben. Mégcsak most kezdték meg a hallgatók kiválogatá­sát. Sürgősen pótolják a lema­radást,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom