Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)

1955-09-14 / 72. szám

SZABAD KOCKÁD 1935. szeptember 14. 6 WÜMM megdagadjanak — a rosszakat pedig ki kell javítani. Nézzük meg, hogy elegen­dő-e a hordó és egyéb edény- zetünk a várható termés fel­dolgozására. Ha látjuk, hogy kevés lesz, akkor idején sze­rezzük be és pótoljuk a hiá­nyokat, nehogy a szüretnél fennakadás álljon elő. Az egészséges, jó bor eléré­séhez azonban elengedhetetle­nül szükséges a jól kezelt hor­dó is. Sajnos, sokan nem fordí­tanak kellő gondot a hordók tisztántartására, illetve a he­lyes kezelésükre. Soikan nem tudják, hogy az üres hordókat havonként kell kénezni és használatba vevás előtt hideg vízzel jól .kiöblíte­ni. Ecetes hordókat pedig gő­zölés vagy forrázás után aján­latos még forró szódaoldattal is kiáztatni és utána tiszta víz­zel kiöblíteni. A sok szép meleg, napos idő igen kedvező a szőlőre, sietteti beérését és észre se vesszük — egyszercsak itt van a szüret ideje. Nem szabad azonban meg­várni, míg ez az időpont elér­kezik, hanem a szüretre, már most elő kell készülni. Sok termelő nem tudja, hogy a leg­több bőrbetegségnek és bor­hibának a tisztátlanság és a hordók, eszközök rossz kezelé­se az oka! A legnagyobb tisz­taságra és gondos körültekin­tésre van szükség, hogy a le­szüretelt szőlőből hibamentes jó bor legyen, amiért termé­szetesen magasabb árat is kap a termelő. Ennek érdekében a követ­kezőket tanácsolom: legelőször a sajtóházból és pincéből távo­lítsuk el ami nem odavaló, az­után seperjük jól ki és a sajtó­ház falait meszeljük be. Az ab­lakokat, ajtókat nappal hagy­juk nyitva, hogy azok jól ki- szellőződjenek. Az erjesztőpin­cét különösen jól ki kell szel­lőztetni. Hidegvízzel és kefé­vel le kell mosni a zúzót, a sajtót és a többi gépet és esz­közt. A szüreteléshez szüksé­ges szedőedényeket, puttonyo­kat, kármentőket, hordókat szintén erős sörte, vagy gyö­kérkefével tisztára mossuk, mert egész éven át a por, pi­szok, penész azokat belepte. Az összeszáradt edényeket pe­dig be kell áztatni, hogy azok Vigyázni kell a penészes és dohos hordók rendbehozatalá­ra. A penészes, dohos hordókat nem szabad kigőzölni, vagy ki­forrázni, mert a penész és do­hosság a hordó fájába még mélyebben belemegy. Az ilyen hordót legjobb kifenekelni és hideg vízzel, erős kefével jól kisúrolni a dongák rostjainak irányában. Ha a dongáit hó­lyagosak. azokat kifaragjuk, vagy kigyaluljuk. A régóta, vagy erősen penészes, dohos hordók belsejét kifenekelés után jól ki kell gyalulni. Az­után ismét befenekeljük, majd kiforrázás után hideg vízzel kiöblítjük. Amennyiben új tölgyfahordót szereztünk be, azt elő kell készíteni mielőtt mustot, vagy újbort teszünk Megyénk atlétikai sportéletéről Irta: Kmetyi Ferenc, a társadalmi atlétikai szövetség elnöke (II. rész) beléje, mert máskülönben kellemetlen faízt kap a bor. Az új hordókat addig gőzöljük, míg a dongák átmelegszenek, ami kisebb hordóknál 15 perc, nagyobb hordóknál 30 perc alatt megtörténik. Gőzölés helyett a forrázás is megfelel. Hektoliterenként 5 li­ter forrásban levő vizet ön­tünk a hordóba, melyet rögtön bedugaszolva alaposan meg- hengergetünk, s felváltva fe­nékre állítjuk. Amikor a víz kihűlőfélben van, akkor a hor­dóból kiöntjük és úgy fektet­jük, hogy a barna lé mind ki­folyjon belőle. Utána 2 száza­lékos szódaoldatot készítünk és jó forrón beöntjük a hordóba, bedugaszoljuk, jól megíhenger- getjük, felváltva fenékre ál­lítjuk és mielőtt kihűlne, ki­öntjük a hordóból. Ezekután pedig többször hideg vízzel ki­öblítjük és ha van rá idő, ak­kor pár napig hideg vízzel ki is áztatjuk. Azokat a hordókat, melyeket egész éven át üresen, esetleg kér.ezve tartottunk, ajánlatos alaposan kimosni, kiforrázni és egyelőre szüretig gyengén bekénezve tartani. A használat előtt pedig ezeket a hordókat csak ki kell tiszta hideg vízzel öblíteni és a mustot kénezés nélkül belefejteni. Ha így járunk el, így kezel­jük hordóinkat és minden esz­közt — még a legkisebbet is — használat előtt megmossuk, akkor meg is lesz az ered­mény: egészséges, kitűnő bo­runk lesz. Soltz Gábor megyei kertészeti és szőlészeti felügyelő. Külön kell foglalkoznunk az iskolai sporttal atlétikai vonatko­zásban. Nem sportolnak isko­láinkban olyan mértékben, aho­gyan adottságaink azt lehetővé teszik. A kötelező testnevelési órákon kívül sem sportköri, sem egyéb foglalkozásokon nem je­lennek meg. Nem kapcsolódnak bele, egy-egy sportkör életébe, adott szakosztályba. Az atlétikai vonalon aktív és rendszeres sportfoglalkozást mindössze a tanulók 2—3 százaléka űz. En­nek persze az is oka, hogy test­nevelőink közül alig van 3—4 aki maga is aktív atléta volna. Általános iskolai vonalon termé­szetesen kevés helyen van pálya és felszerelés. Mindezek mellett azonban évről évre több és több a mozgolódás. Már nemcsak Pa­lotáson. Nagylócon, Dejtűron van atlétikai élet.' hanem más kisebb községekben is, mint pl.. Bo- csárlapújtőn. Drégelypaláknon, Nagyorosziban. Tereskén. Kin- terenyén és még számos má3 helyen. Ez azonban még mindig kevés és nem álta­lános. A másik döntő je­lentőségű tényező a fejlődés nem kielégítő voltára az. hogy az általános iskolai sportéletnek nincs folytatása az iskola elvég­zésé Után. Az említett helyeken ugyan van némi nyoma, amit az idei spartakiád is bizonyít. Ezek a versenyek sokkal jobban sike­rültek, mint az előző években. Hiszen nem volt olyan járási verseny, amelyen 100-on felül ne lett volna az indulók száma. Az általános iskolások részére nem rendeztünk megfelelő szá­mú versenyt sem. Ebben az év­ben elmaradt a megyei atlétikai verseny is. Nem szerepelt a ver­seny naptárban és a költségve­tés sem biztosította ennek a meg­rendezését. Pedig szükség lenne rá, hogy szélesítsük a fiatalok látókörét, mutassunk utat a fej­lődésükhöz és népszerűsítsük az atlétikát. Ugyanezen a versenye­ken a szétszórt tehetségeket is fel lehetne kutatni. Falusi sportunk fejlődéséről már beszéltünk. iMégis meg kell állapítanunk, hogy ezen a téren sokkal jobb eredményeket tu­dunk felmutatni, mint a szak­szervezeti sportköröknél. Mind több és több községből jönnek be hírek, jó eredményekről. Eb­ben az évben a spartakládok majd minden számottevő község­ben megvoltak. Ez mutatja, hogy helyes úton haladunk, és a kez­deti sikerek után jól megfogva tovább is fejleszthetjük a falusi atlétikai sportunkat. Főként arra kell ügyelnünk, hegy megyénk falvaiban folyamatossá tegyük a sportéletet. Az eredményeket ne hagyjuk elsikkadni, a verseny­zőket pedig ne hagyjuk eltűnni, hanem újabbak bevonására for­dítsunk nagy gondot. Mozgósí­tanunk kell az iskolánkívüli sportéletre a nevelőket, akik az iskolában is testneveléssel fog­lalkoznak. Mert csak így lesz meg a folyamatosság az Iskola és az iskolánkívüli sporttal. Az atlétika tömegesítését szol­gálja az MHK-mozga!om. Sajnos a nagyon szép kezdeti eredmé­nyek és sikerek után most vala­hogy csökkent az érdeklődés, csökkent az aktív sportolók, jel- vényesek száma. Persze ez szoro­san összefügg a követelmények emelkedésével is. de szükséges lett volna az érdeklődés, felké­szülés emelkedése Is a követel­mények emelkedésével. Megyénk elmaradt a VIT jelvényszerző versenyekben Is. Ez mutatja, hogy nem eléggé törődtek a sportkö­rök vezetői a jelvényszerző ver­senyekkel. Nem törődtek eléggé a propagálással, s nem törődtek kellően a tömegszervezeteink a mozgósítással. Egy-két sportve­zetőre bízták ezeket, pedig ez a sportmegmozdulás amellett, hogy sportbeli versenyt jelent, politi­kai állásfoglalást is jelent. Nem helyeztünk 'elég súlyt a mozgó­sításra, s így fordult elő az Is, hogy olyan helyen is, mint pl. a szécsényi járásban, ahol komoly falusi sportélet van, mindössze 48 jelvénye» akadt.' összefoglalva, meg kell állapí­tanunk. hogy értünk el komoly eredményeket az atlétikai élet terén. U.1 sportkörök működnek, új pályák állnak rendelkezésre, ú’j emberek is jelennek meg a régebbiek mellett a sportpályá­kon. Falusi sportköreink szé­pen fejlődnek, sok helyen indult meg a sportélet'., ahol eddig még nem ismerték a sportot és sok helyen van kibontakozóban is. Azonban meg kell azt is látnunk, hogy az eredmények mellett nem kielégítő egyik-másik na­gyobb sportkörök munkája. Nem kielégítő a mozgósító, népszerű­sítő munkánk és nem kielégítő főként a nevelőmunka. Egyes sportköri vezetők sportágsovi- nizmusa akadályozza az atlétikai élet további fejlődését megyénk területén. De a testnevelő taná­roknak is sokkal aktívabban kell foglalkozni az atlétikai vonallal, hogy a fejlődés az eddiginél ia jobban megmutatkozzon. Ha. az itt felvetett hibákon igyekszik javítani minden sport­köri vezető, s minden testnevelő tanár és edző. akkor az ered­mény nem is maradhat el, s ak­kor a legközelebbi kiértékelés­nél még jobb, még szebb fejlő­désről számolhatunk be. Imre Mária nyerte a „Szabad Föld" nagy díját, a IV. Falusi Spartakiád kerékpár döntőjében Budapesten Lukács néni Még mindig szép számmal vannak olyan asszonyok, akik­nek a háztartási munkán kívül semmire sem jut ideje. ,,Annyi a dolgom, hogy a fejem sem látszik ki belőle“ — mon­dogatják. Milyen távol is áll ezektől az olyan asszonytípus, amelynek egy pompás képviselője Lukács Rezsőné, a Salgó­tarjáni Acélárugyár GSZ-iizemének dolgozója. 52 éves már, de inkább azt lehetne róla írni, még csak 52 éves. Olyan fiatalosan mozog, annyira tele van tettvággyal. Amellett, hogy ellátja a háztartást, az üzemben is jól dolgozik, azelőtt a gépnél, most pedig a csomagolóban. Normáját átlag 120—130 százalékra teljesíti. Külön érdemes megemlíteni vöröskeresztes munkáját. A GSZ-üzem hét mentőládája mindig elsősegélynyújtásra kész állapotban van. Ez az ő érdeme. Baleseteknél a leggon­dosabban elvégzi az elsősegélynyújtást. Az üzem tisztaságára ügyel, neveli ai dolgozókat az egészségvédelmi követelmények ismeretére, rendszeresen ellenőrzi az egészségügyi rendszabá­lyok betartását. Jó munkájáért elnyerte a gyár vöröskereszt vándorzászlaját. De nemcsak ennyiből áll a tevékenysége. A GSZ női dol­gozói hozzáfordulnak minden kis és nagy problémájukkal és nem hiába. Elintézett ő már lakásügyet:, szülési segélyt ta'- pasztalatlan mamának, megfelelő munkakörbe helyezést beteg, vagy terhes nőnek és sok minden egyebet. Lukács néninek hogyan, miért jut minderre ideie? Alert akc.r segíteni ember­társain, mert tele van lelkesedéssel a szocializmus építése iránt és végül, mert jól osztja be az idejét. Mit főzzünk? Székely sertéscsülök: Hozzávalók: 2 darab hátsó percig forraljuk. A csülköket visszatesszük a lébe. vizet ön­tünk hozzá, lefedve . pároljuk, Hasznos tudnivalók Foltok eltávolítása Rozsdafolt. Egy mogyoró- nagyságú heresót (oxálsav) 2 dl vízben feloldunk és forrón a rozsdás részt belemártjuk. Ezt megismételjük 3—-4-szer, amíg a folt eltűnik. Utána bő vízben öblítjük. Kátrány-, korom-, kocsi- kenőcsfolt. A foltot előbb zsír­ral bekenjük, azután meleg szappanoldatban vagy terpen­tinben áztatjuk, utána mossuk. Tintafolt. Előbb nyers tej­ben áztatjuk, utána porrá tört citromsót kevés vízben fel­oldunk és abban áztatjuk, vagy citromlevet csepegtetünk rá. Utána mossuk. Gyümölcsfolt. Kéngőz fölé tartjuk, amíg a folt eltűnik. Utána kiöblítjük, vagy lan­gyos, szappanos vízben, pár csepp szalmiákszeszt vegyítünk és ebben áztatjuk. Hasonló­képpen vesszük ki a vörösbor- foltot is, amit legjobb frissen Hogy a középiskolákban mennyire a mozgósítás és nép­szerűsítés hiányzik, ezt mutatták a városi versenyek. Egy-egy ver­senyen komoly tömeg vett részt, Salgótarjánban mintegy 180— 200 fő versenyzett az elsőségért. En­nek azonban nincs folytatása, hiszen testnevelőink a verseny lebonyolítása után megszűnnek atlétizálni. A sportköri foglalko­zások nem élnek, hiszen csak pár ember- lézeng a 100-as cso­portok helyett. Így van ez a Sal­gótarjáni Gimnáziumban, a köz- gazdaságiban és másutt is. Egye­dül a Salgótarjáni Ipari Techni­kum mozgat meg nagyobb cso­portokat. S lelkes még a balassa­gyarmati Bástya gárdája, Fekete sporttárs vezetésével. A középiskolai sport fejleszté­sével felvetik sokszor a pálya hiányát. Persze van ilyen is, azonban kellően törekedni kel­lene a sportköri sovinizmus le­küzdésére. mert egyes sportköri vezetők a sportkörükön belülre néznek csak és nem . az általános fejlődést tekintik elsőrendű kö­telességüknek, mely nagyban akadályozza az atlétikai élet fej­lődését. Kétségtelen, hogy a pályakérdés nem megoldott a megyében, sőt városainkban sem. így alakult az. hogy elmaradt a megyei középiskolák atlétikai bajnoksága. Ezért joggal érte a sajtóban bírálat megyénket. Sok­kal több aktivitásra van szükség az iskolai sportélet fejlesztésénél a megyei iskolai testnevelési elő­adók részéről. Meg kell állapítanunk azt is, hogy üzemeinkben, hivatalaink­ban a dolgozóink közül is keve­sen atlétizálnak. Itt nem folyik megfelelő felvilágosító, meggyő­ző munka. A dolgozók felé is­mertetővel kellene közeledni. Ve­tített képes, vagy éppen rövid filmes előadásokat kellene bemu­tatni az atlétikáról. Ezzel azon­ban sajnos megyénkben nem le­het találkozni. Ezen a téren keli jobb munkát végeznünk a közel jövőben, atlétikai életünk fejlő­dése érdekében. VI ár negyedik napja -TA folytak a küzdel­mek 19 megye mint­egy 1200 falusi fia­talja között a sparta­kiád versenys zámai- ban, amikor vasárnap reggel kissé borús időben, szemerkélő esőben került sor a Vecsési Szovjet em; lékműnél a szolnoki országúton a kerék­párosok döntőjére. A nők 10 km-en, a fér­ak 30 km-en mér- k össze erejüket, jyességüket. A isztvevö 38 női ver- myző között Nóg- íd megye színeit ipviselő Imre Mária ott szorongott az dűlök között, kinek agas alakja kitűnt többiek közül. De int később kiderült, imcsak termetével ,nt ki ez a fiatal ósjenői lány, ha- sm tudásával is. ért a 10 kilométe- ,s távon verseny- rsait mintegy 200 éterrel megelőzve sőnek futott a cél- t, s megnyerte az szagos döntőt, va- mint a „Szabad >ld” ajándékát, egy ’(in forint értékű A boldog győztessel a verseny után szál­láshelyén, a „Szabad­ság” szálló haljában beszélgettem. Meg­kértem őt, mondja el, mikor kezdett spor­tolni, milyen ered­ményeket ért el ed­di? és hogyan nyerte meg ezt a versenyt? Először kissé za­varba jött ez a fiatal lány — úgylátszik a beszéd még nem megy olyan jól neki, mint a versenyzés —. de lassan feloldó­dott a zavara és így kezdte a beszélge­tést: Q^Q-ben kezd- 'tem sportol- í. Nagyon szeretek srékpározni, de ver- ínyszerűén nem tud­ni űzni ezt a spor- t, csak azután, hogy égkezdődtek a spar- kiád versenyek. I 13-ban már szép kereket értem el, jyanis a spartaklá- sn indulva, mind a rási. mind a megyei intőt megnyertem, s : országos döntőben első lettem. — Az elmúlt évben ár nem volt ilyen kerera. A járási és megyei döntőkön gyan első lettem, 5 Budapesten pz -szágos döntőn csak ásodik, mivel több egve versenyzője az őfrás ellenére ver- ínykerékpárral in- ilt. s így jogtalan őnyökhüz jutva egelőzött. Az idei spartakiád msenyekre már na- lobb szorgalommal ’szültem, de közbe- tt betegségem kis- i visszavetett. Azon- m nem csüggedtem , hanem igyekeztem kiesést pártolni, s Vipbi ZOnVOSO­A z országos dön­tő előtt kissé izgultam, mivel lát­tam. hegy a résztve­vők közül néhány­nak versenykerék van beszerelve a ke­rékpárjába. De az indulás után meg­szűnt az idegessé- giem. A rajt után alig haladtunk 200 mé­tert, amikor láttam, hogy az előttem hala­dók közül az egyik kislány gépjével fel- bukott. Majd követ­ték Őt az utána hala­dók is. En óvatosan kikerültem őket. s nagy hajrába kezd­tem! Egyszer csak hallom, hogy a gé­pem nagyon csörög. Hátranéztem, s lát­tam. liógy a sárhá­nyom letörött, de lát­tam azt is, hogy áz utánam jövök Jól le­maradtak. Erre még nagyobb hajrát vág- tam ki, s a 10 kilo­méteres távot 19.23 perces idővel futot­tam elsőnek a célba, a versenytársaimat majd 200 méterrel megelőzve — mondta most már a verseny izgalmait újból át­élve. boldogan a diós- jenői fiatal. — Boldog vagyok, hogy megyénk színeit az idei Spartakiádon sikerrel képviseltéül, de nagyon boldog va­gyok, bogy a „Sza­bad Föld” ajándékát, az 1200 forint érté­kű gyönyörű kerék­párt is én kaptam meg. — írja meg. hogy ezután még nagyobb lendülettel és szorga­lommal készülök a versenyeimre, mert szeretnék még sok sikert szerezni me­gyénk falusi sport­jának — mondta bú­csúzóul Imre Mária, a boldog győztes. — Gregor — Budapesti Honvéd-Salgótarjáni Bányász 5:3 (3:1) sertéscsülök. 15 dkg hagyma, 2 dkg só, 6 dkg zsír. paprika, köménymag, fokhagyma, 3 dl tejföl, 3 dkg liszt, 1 kg sava- myúkáposzta, 1 csomag kapor. A csülköket megmossuk és megsózzuk. Egy lábasban fel­olvasztjuk a zsírt, beletesszük a csülköket és a sütőbe téve kb. 20 percig világosra sütjük. A csülköket kivéve a lábasból, a zsírban világosra pirítjuk az apróra vágott hagymát, majd hozzákeverjük a paprikát, fok­hagymát. köménymagot, fel­öntjük kevés vízzel és néhány SZABAD NÖGRAD Az MDP Nóqrád megyei Párt­bizottságának lapja Felelős kiadó Hajdú József. Szerkesztőség és kiadóhivatal Salgótarján. Damlanlch út 2. Telefon 18-74. 19-74. 16-83 Teriesztlk- a Megye. Postahive tál Hlrlaposztál- a és hírlap lcé7be=ttö oostahlvatalok Elöflze tés: postahivataloknál és kézbe Sítőknél Havi előfizetési dlí 3.50 Ft Szikra l .apn yomda Budapest VTH. Rőkk Sztlárd-u f Felelős vezetői Kulcsár Mihály kb. 40 percig, és utána a ká­posztával az egészet puhára pároljuk. Ha megpuhult, hoz­záöntjük a liszttel elkevert tej­fölt, a finomra vágott kaport és ezzel forraljuk még néhány percig. Tálalásnál a csülköket felvágjuk 3—3 darabra és a mély tálba tálalt káposzta te­tejére helyezzük. Kirántott almaszeletek. Hozzávalók: 50 dkg alma, 15 dkg liszt. 3 dl fehérbor, 2 da­rab tojásfehérje. 5 dkg cukor, 10 dkg zsír. A nagyobb rétesalmákat meghámozzuk, a magházat ki- ' vágjuk és 5—6 mm vastagságú szeletekre felvágjuk. A liszt­hez hozzákeverünk 3 dl bort, kevés sót és sűrű palacsinta­tésztát készítünk. Két tojás fe­hérjéből kemény habot verünk 2 dkg cukorral és a tésztához vegyítjük. Az almaszeleteket belemartjuk a tésztába, és bő. forró zsírban mindkét oldalán pirosra sütjük. Kiszedve a zsírból lecsurgatjuk és meg­cukrozva, borhabbal tálaljuk. sóval meghinteni. Zsír-, ólajfolt. Vászonnemű­ből szappanos, vagy lúgos víz­zel, pár csepp szalmiákszeszt vegyítünk és ebben áztatjuk. „Az ötödik partner“ Az Országos Béketanács^ »»Ml van a nagyvilágban” című kül­politikai füzetsorozatának leg­újabb száma „Az ötödik part­ner” címmel Jelent meg. A füzet színes beszámolót ad a helsinki béke-világtalálkozóról, a finn fő­városról, a magyar küldöttség élményeiről és szerepéről. A fü­zet második része Lausanneról szól, ahol az Anyák Világkong­resszusa Ülésezett. Ez a két nagy nemzetközi találkozó tovább erő­sítette a népek békemozgalmát, amely láthatatlan ötödik part­nerként ott ült a négy hatalom kormányfőinek tárgyalóasztalá­nál, s nagymértékben hozzá­járult a nemzetközi helyzet eny­hüléséhez. Az érdekes képekkel, térké­pekkel illusztrált füzet városi, kerületi, közséqi és üzemi béke- megbízottaknál, továbbá a hír­lapárusoknál kapható egyforin­tos áron. Salgótarjánban a Vasas gyö­nyörű stadionjában nézőcsúcs született ezen a találkozón. Ugyanis a mérkőzés kezdetére mintegy 13 000 néző övezte a gyönyörű játékteret, s várta kí­váncsian a két együttes találko­zóját. A mérkőzés első 20 percé­ben a hazai csapat támadott többet, de csatárai körülményes- kedtek a Honvéd kapuja előtt, s a legjobb helyzetekben sem tud­tak gólt rúgni. Vasas. Bodon, majd Opava előtt előbb nyílott gólszerzés! alkalom, de maga­san a kapu fölé, vagy ép­pen messze kapu mellé rúgták a labdát. A játékidőnek ebben a részében a Honvéd alig-alig jött át a fél von álon. Azonban 20 perc után megváltozott a játék képe. A Honvéd csatársor szép játék­kal lepte meg a tarjániakat, s egymásután teremtettek a Hon­véd csatárok gólhelyzeteket Oláh kapuja előtt, amelyből azután gyors egymásutánban három gól is született. Igaz. hogy ezek kö­zül Oláh legalább kettőt védhe­tett volna. A félidő előtti percek­ben sikerült a Bányász csapat­nak az eredményen szépíteni, s így 3:l-es Honvéd vezetéssel for­dult á két csapat. A második félidőben újból fel­jött a hazai csapat. Nagymajdon. majd Bablena hagyott ki jó hely­zetet. Majd Bodon szép egyéni játék után gólt lőtt, s így 3:2-re alakult a mérkőzés állása. Azután még Vasas előtt nyílott gólhely­zet, de ő az üres kapu fölé rúgta a labdát. Majd lassan a Honvéd vette át a játék irányítását és Oláh két hibáját kihasználva mír 5:2-re vezetett a vendégcsa­pat. A hazaiak azonban nem ad­ták fel a küzdelmet és a befeje­zés előtt még a Vasasnak sike­rült szépíteni, s így a mérkőzés 5:3 arányú Honvéd győzelemmel végződött. A hazai csapatban Oláh na­gyon bizonytalanul látta el fel­adatát. s jó néhány gólban benne volt. Kiss, Hegvi és Oláh II igve- kezett a Honvéd csatárokat ki­kapcsolni a játékból, s ez leg­többször sikerült is neki. Szőj1-a és Dávid sokat dolgoztak. Szojka nemcsak a védekezésből, hanem a támadásokból is kivette részét. Bablena formánkívüli játéka csa­lódást okozott. Vasas a csatár­sor leggyengébb tagjának bizo­nyult. Nagymajdon * sokat har­colt. de társai nem támogatták eléggé. Bodor) volt a csatársor legjobbja. Opava sokat összekö­tött. de játéka kielégítő volt. Bánkút! játékvezető igen gyen­gén vezette a mérkőzést. Leg­többször a Honvéd játékosainak bemondására ítélkezett. Szeptember 18-i TOTO-tippünk. Salgótarján! Vasas —Buda­pesti Kistext 1 * Kecskeméti Dózsa—Gödök lő! Dózsa x * Miskolci Tör.—Bp. Törek­vés 1 2 Perecesi Bányász — Békés­csabai Építők 1 1 Kaposvári Kinizsi — Komlói Bányász 2 X Bp. Szállítók —Vasas Dinamó x 1 Bp. Gyárépftők — Bp. Spar­takusz 2 1 Naavkanizsai Bány. — Pécsi Törekvés 1 | Prágai Tankista — Bratisz­lava Szlovan 1 x Osztrava Bánik — Prágai UDA 2 2 Sochaux —Bordeaux x 1 Nice —Lilié 1 1 Az első oszlopot Szojka Ferenc, a Salgótarjáni Bányász és a Ma­gyar labdarúgó válogatott fede­zete, a második oszlopot Tichl, a Budapesti Honvéd kitűnő fiatal középcsatára írta. A Salgótarjáni Belföldi Szállít­mányozási Vállalat gyakorlott gyors- és gépírót keres azonnali belépésre. Továbbá hajtó és ra­kodó munkásokat felveszünk. Bő­vebb tájékoztatást ia vállalat sze­mélyzeti osztályán kapnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom