Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)

1955-09-14 / 72. szám

VlCÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÓGRAD M DP N ÓG RÁD ME GYEI PÁ RTBIZOT T SAG A N A K LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 12. SZÄM ARA: 50 FILLÉR 1955. SZEPTEMBER 14. MAI SZAMUNKBÓL: Szakítani kell a szétszórt telepítésű, kitermelésű munkahelyek rendszerével. (2. old.) — A Miniszter­tanács határozata a kukoricaértékesítési és sertéshiz­lalási szerződésekről. (3. old.) —Vita az írócsoportról. — Ahogy a TTIT irodalmi szakosztálya látja. (4. old.) — Jegyzetlapok a kiállításról. (4. old.) — Nagy év­fordulót ünnepelt vasárnap Szécsény. (5. old.) — Asz- szonyoknak — lányoknak. (6. old.) — Sport. (6- old.) 'Á'f ** Haladéktalanul kezdjük meg az Őszi mezőgazdasági munkákat A falusi pártszervezetek és tanácsok feladata az őszi szántás-vetési munkákban Hogyan termelnek 20 mázsa búzát egy holdon a szécsényi tangazdaságban „Mezőgazdasági termelésünk fellendítésének legkiemelke­dőbb, mindent megelőző feladata kenyérgabona-termelésünk olyan irányú fejlesztése, hogy dolgozó népünk ellátását a kenyérgabona minden termékével — mindenekelőtt kenyér­rel — saját termésünkből zavartalanul biztosítsuk és hogy a gyengébb termésű esztendőkre megfelelő tartalékkal rendel­kezzünk.“ (KV júniusi határozatából.) Az őszi szántás-vetés minden évben az egész ország éle­tére kiható, fontos politikai, gazdasági feladat, mert ettől függ következő évi termésünk, kenyerünk. A jövő évi gabonater­mésünk biztosítása megköveteli, hogy a vetési terv teljesíté­sére a lehető legnagyobb gondot fordítsuk. A Központi Veze­tőség határozata a kenyérgabona vetéstervének maradéktalan teljesítéséért a járási, községi pártszervezetek, a megyei, járási és községi tanácsszervek vezetőit teszi felelőssé. A járási, községi és üzemi pártszervezeteknek a területü­kön folyó őszi szántás-vetési munka irányító és ellenőrző központjává kell válniök. Rendszeresen ellenőrizzék a taná­csok vezetőinek munkáját, s ha a szükség úgy kívánja, szá­moltassák be a járási, községi tanácsok vezetőit — ha kell az Egronómusokat is — a végzett munkáról, tegyenek javaslato­kat a munka meggyorsítására, s küzdjenek az új, gabonater­melési eljárások lebecstilői ellen. Hogy pártszervezeteink e feladatokat pontosan elláthassák, szükséges, hogy a párt- funkcionáriusok többet tartózkodjanak a területen, jól ismer­jék a területet, s hogy ténylegesen a terület, gazdáivá válja­nak. Ahol a pártszervezetek vezetői az idő nagy részét az irodában töltik, ott nem lehet szó jó és felelősségteljes mun­káról, de pontos vetéstervteljesítésről sem. Ezekben a napokban a tsz-ek, s a gépállomások üzemi pártszervezetei fokozott segítséget várnak a járási pártbizott­ságoktól. Ezért különösen fontos, hogy a pártbizottságok megkülönböztetett gonddal foglalkozzanak az üzemi pártszer­vezetek munkájával, segítésével. Egy pillanatra sem szabad elfelejteni, hogy a gépállomások felelősek a termelőszövetke­zetek termeléséért, a megtervezett terméshozamok teljesíté­séért, túlteljesítéséért. Különösen felelősek a kenyérgabona termésért, hiszen a gabonatermesztés összes döntő munkáit, « szántást, vetést, p gépéUf*nV sok ,-Apei .végzik, A gépállo­más! pártszervezeteknek harcba kell szólítaniok a kommu­nista, DISZ és pártonkívüli traktor isták százait a szántás­vetésterv idejében és jóminőségben történő elvégzéséért. A kommunista és DISZ traktoristák mutassanak példát a mun­kában, alakítsanak ki olyan közhangulatot, amely lehetetlen­né teszi a lógást, a selejtes minőségű szántás-vetési munkát. Sok függ a falusi párt-népnevelők agitációs munkájától is. Meg kell látogatniok a dolgozó parasztokat, s fel kell vilá­gosítaniuk őket a korai szántási-vetési munka előnyéről, fon­tosságáról, a vetőmagcsá vázás, műtrágya használás termést- fokozó hatásáról. Hívják fel a dolgozó parasztok figyelmét, hegy feltétlenül alkalmazzanak csírázási próbát, mert az aratás utáni esőzések miatt sok meglepetés érheti őket a búza és rozs csírázóképességét, csírázási erejét illetően. A nép- nevelőmunkán kívül mutassanak példát e feladatok gyakor­lati elvégzésében. Ügy dolgozzanak, hogy példamutatásukat a dolgozó parasztok többsége kövesse. Semmivel sem áll kisebb feladat tanácsaink előtt. A já­rási tanácsok dolgozóira, agronómusaira vár az a feladat, hogy a termelőszövetkezetek vezetőivel, a dolgozó parasztok­kal megbeszéljék, milyen segítséget adhatnak a gépállomások traktorai az őszi munka meggyorsításához. Ugyanakkor adja­nak segítséget a gépállomásoknak a gépi munka szerződés- kötések teljesítéséhez, hogy a gépállomások minden traktora azonnal megkezdhesse a munkát a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok földjein. A járási és községi ta­nácsok végrehajtó bizottságainak a mezőgazdasági állandó bizottságok és a termelési bizottságok mozgósításával el kell érniök, hogy a dolgozó parasztok határidő előtt, jóminőségben elvégezzék a szántás-vetési munkát, hogy minden dolgozó pa­raszt teljesítse kötelező kenyérgabona vetéstervét. A termelők kötelesek a vetés megtörténtét a községi tanácsnál bejelen­teni. A községi tanácsok a bejelentések valódiságát ellenőriz­zék. Azoktól a termelőktől, akik az előírt vetésterületen nem teljesítik a vetést, meg kell vonni a kenyérgabona-beadás után járó korpajuttatást, valamint a beadással kapcsolatos egyéb kedvezményeket. Ahhoz, hogy a vetésterv teljesítve legyen szükséges, hogy tanácsaink helyesen hajtsák végre a gabona vetéstervek fel­bontását. Ügy dolgozzanak, hogy minden dolgozó paraszt ide­jében a földterületének megfelelően kapja meg vetési terv- feladatát. A vetési tervek felbontása nemcsak egyszereűn hi­vatali, vagy gazdasági munka, hanem politikai munka is. Amely községi tanács nem helyesen jár el a vetési tervfel­bontásnál, a dolgozó parasztok feltétlenül észre veszik az igazságtalanságot. Ezért halad lassan e munka Taron, Mátra- verebélyen és örhalcmban. Súlyos hiba például, hogy Örhalomban. nem vezetik be a gazdakönyvbe a vetéstervet. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak sürgős segítsé­get kell adniok a problémák mielőbbi kiküszöböléséhez. Az őszi munkában nagy szerep vár az agronómusokra. Elsősorban nekik kell gondoskodni arról, hogy a traktorok menetirány szerint, a munka fontossági sorrendjének meg­felelően szántsanak, vessenek, hogy a gépek erejét mindenütt teljesen kihasználják. A jó agronómus egyben a jó, minő­ségi munka hivatásos ellenőre az új gabonatermesztési mód­szerek hűséges terjesztője. Agronómusainknak ebben az idő­szakban terjeszteniök kell az agrotechnika eddigi jól bevált módszereit, a keresztsorú vetést, a szuperfoszfát trágyázást. Ne sajnálják idejüket arra, hogy egy-egy dolgozó parasztnak, vagy termelőszövetkezeti elnöknek órákig kell beszélni egyes agrotechnikai. módszerek előnyeiről, a traktoreke, vagy a vetőgépek helyes beállításáról. Az őszi szántás-vetési terv teljesítése biztos alapja a jövő évi gazdag gabonatermésnek. Pártszervezeteinken, taná­csainkon a sor, hogy a falu összes dolgozóit mozgósítsák a szántás-vetési terv időben és jóminőségben való teljesíté­sére. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás növénytermelési pa­vilonjában a gabona termelési verseny értékelésénél a követ­kezőt olvashatjuk: „Második díjat nyert, a Szécsényi Tan­gazdaság a 150 holdon ter­melt 19,74 mázsás holdankénti búzatermésért.“ Ez az eredmény nemcsak megyei, hanem országos vi­szonylatban is kiemelkedő. 8 mázsával termeltek többet, a betervezett holdankénti ter­mésnél. — A magas termést azért tudjuk elérni — mondot­Búza ta Benedek József igazgató elvtárs — mert megadjuk a földnek a megfelelő tápanya­gokat. Gondoskodunk megfe­lelő vetésforgóról és a jó ta- lájművelésről. Mi nemcsak búzából, hanem árpából és zabból is magas terméseket értünk el, szemben a falu egyénileg dolgozó parasztjai­val. Pedig földjeink ugyan­olyanok. mint az övéké és ha összehasonlítjuk a gazdaság, a termelőszövetkezet és az egyé­nileg dolgozók eredményeit, láthatjuk a hatalmas különb­séget, a nagyüzemi és a kis­üzemi gazdálkodás között: Őszi árpa Csak a kellő gonddal és jó agrotechnikával kezelt növé­nyek fejlődnek megfelelően és adnak magas termést. Nagyon fontos még, hogy a már megtermett gabonát ho­gyan, mi módon takarítjuk be. Mert ha a teljes érés után kéz­zel aratjuk, mint egyes gaz­dák, akkor hatalmas a per- gési vesztesség. Mi itt is a leg­újabb agrotechnikát használ­juk. Ahol csak lehet kombájn­nal, vagy kevekötőarató- géppel aratunk. így kevesebb lesz a szem- vesztesség és ezáltal növek­szik az átlagtermés. Tangazdaság II. Rákóczi TSZ Egyéniek A földek minősége egyfor­ma, csak különböző módón dolgozzák meg. Nagyon sok­szor láttam már, hogy az egyéniek tavasszal trágyáznak, ami nagyon helytelen, mert a talaj baktériumai a trágya szerves anyagát nem tudják feldolgozni a növények számá­ra. Nálunk a gazdaságban nem ismerjük a tavaszi trá­gyázást. 24,43 mázsa/kh 21,2 lá­dánként 25—30 kilogramm pétisót /adunk a fiatal növény­nek. Majd később fogasoljuk a területet, elvégezzük a gyomirtást és ha szükséges, másodszor is fejtrágyázunk. Az elmondottakból láthat­juk, nem olyan ördöngős mes­terség a magas búzatermést elérni. Jó munkaszervezéssel, helyes vetésforgóval, megfele­lő mennyiségű istálló- és mű­trágyával, gondos talajműve­léssel, minden gazdaságban I két-három mázsával növelni tudnánk a holdankénti búza­termést. Jól előkészített talajba és idejében vessük el a gabonavetőmagot 19,14 mázsa kh 15.1 10.1 Mi csak nyár végén trá ­gyázunk. A télen és tavaszon keletke­zett trágyamennyiséget annak a táblának a szélére hordjuk, amelyet trágyázni akarunk és ott szarvasba rakjuk. Külön trágyatelep-gondozó van, aki gondoskodik a jó minőségű trágya készítéséről. Ha szük­séges még nyersfoszfáttal is keverjük, különösen a lótrá­gyát. A nyári trágyázás előnye, hogy a leszántott trágya a ta­lajjal gyorsan összeérik, ele­gendő tápanyag keletkezik. Nagyon fontos még az, hogy a területre kihordott trágyát azonnal alászántsuk, mert ha napokig, sőt egyes helyeken hónapokig kupacokban tart­ják, hatalmas veszteségek állnak elő. Mi most, a nyár végén trágyázást, csak kapá­sok és őszi takarmánykeveré­kek alá adunk. A holdankénti trágyamennyiség 150—200 mázsa, a talajtól függően. A nyár végén felszántott te­rületen ősszel 30—35 centimé­ter mélyen elvégezzük az őszi mélyszántást. Tavasszal ezeken a területeken kapás­növényeket termelünk. Ezek lekerülés után tavaszi kalá­szosokat vetünk: árpát, zabot, A jövő évi magasabb gabo­natermés az idejében, s jó minőségben végzett vetőszán­tástól és a vetéstől függ. Ez évi terméseredmé­nyeink azt bizonyítják, hogy ott, ahol a múlt év őszén 20—22 centiméter mélységben végezték el a vetőszántást, s korán tették főidbe a magot ott bőséges terméssel fizetett a föld. Ily módon a pásztói Sza­badság TSZ 11,1 mázsa ta­vaszi árpát, a kutasói Béke Útja 16,5 mázsa őszi árpát, a palotás! Május 1. TSZ 15 mázsás őszibúza-ter- inést takarított be holdan­ként. A jó talajmunka, a korai ve­tés a kedvezőtlen időjárás el­lenére is kielégítő termést eredményezett. A magas terméshez vezető út: a gazdag táperejű talaj, az időbeni helyes talajelőké­szítés. s az idejében végzett vetés. A Minisztertanács ha­tározata kimondja, hogy az őszi árpát szeptember 20-ig, a rozsot október 10- ig, míg a búzát október 31-ig kell elvetni. Ez a végső határidő, nem je­lenti azt, hogy a gabonák ve­tését a megadott határidő utol­só napjaira hagyjuk. A gya­korlat azt igazolja, hogy he­lyes ha a gabonát a határidő előtt 10—15 nappal előbb el­vetjük. A vetőszántás és a vetés időbeni elvégzését némileg hátráltatni fogja a kukorica kései érése. A kukorica az eszi búzának a leggyengébb előveternényei közé tartozik, mégis összes búzavetésünknek körülbelül egyharmadrésze kerül kuköricaföldbe. Általá­ban a kukorica két ok miatt nem felel meg jó búza-előve- teménynek. A kukoricatermés későn kerül betakarításra és így nincs elegendő idő ahhoz, hogy jó vetőmagágyat tudjunk készíteni; nagytömegű gyö­kérmaradványa lévén a talaj- baktériumok őszi tevékenysé­gét átmenetileg nem tápanyag termelésre, hanem ellenkező­leg; a már meglévő kész táp­anyagok fogyasztására serken­ti. A kukorica letakarítása és a vetés közötti idő nem sok, épp ezért csak jó munkabe­osztással, a gépi munka teljes kihasználásával végezhetjük el idejében a vetést. Persze, ügyelve a talaj kedvező szer­kezeti és beérettségének ál­lapotára. Miklós János, a pásztói járás főagro- nómusa Szárítgassuk a magtárakban levő kenyérgabonát! Az idei erős nyár következ­lóhere, vagy lucerna felülve- téssel. És csak a már kétéves pil­langós táblába vetjük a kenyérgabonát. A második kaszálás után 20 —25 centiméter mélyen fel­szántjuk, egyben holdanként 150 kilogramm szuperfos: Vá- tot szórunk ki a területre. Ez­után két-három hétig pihenni hagyjuk és csak a vetés előtt tárcsázzuk, fogasoljuk, hen- gerezzük, a talaj állapotától függően. tében a gabcmaneműek víztar­talma a szokottnál magasabb. Sok nehézségeket okozott, hogy a behordás és cséplés idején is több napos esőzések áztatták a gabonát. Ennek kö­vetkeztében több helyen a be- gyulladás veszélye fenyegette a betakarított termést. Szívós dohos, penészes a nem meg­felelő kezelés miatt. A Ter- mányforgalmi Vállalatnak na­gyon kell ügyelnie arra, hogy az ilyen gabona ne keveredjen össze a jó, száraz gabonával. Gondoskodjék arról, hogy ele­gendő dolgozó álljon rendelke­zésre, akik a gabona szárítá­sát folyamatosan biztosítani tudják. Az a fontos, hogy a talaj jó porhanyós és érett le­gyen, mert csak az ilyen talajba ke­rült mag kel ki és hoz jó ter­mést. A vetést mindig ide­jében, tehát szeptember vé­gén és október elején végez­zük el, mert így az ősz folya­mán még megbokrosodik a nö­vény. A tél elmúltával, amint a te­rületre rá lehet menni, elvé­gezzük a fejtrágyázást, Hol­munkára volt szükség, hogy a falvak dolgozói legyőzzék eze­ket a nehézségeket. Azonban még most sem lehet azt mon­dani, hogy jövő évi kenyerünk teljes biztonságban van. A magtárakba került gabona víztartalma még igen magas, nagy gondossággal állandóan forgatni kell, hogy minél ha­marább kiszáradjon. Sajnos, nem mindenütt van ez így! A Nógrádkövesdl Állami Gazda­ságban több vagon gabona Vannak már figyelmeztető példák, amelyek arra intenek, hogy a gondatlan munka, a kellő forgatás hiánya komoly kárt okozhat a gabonában. Ahol lehet fészerekbe, színek­be terítsék a gabonát, másutt az udvaron ponyvára, vagy ha az nincs, tisztára söpört helyre szórják lei. A falu minden ve­zetőjének, dolgozójának közös ügye legyen, hogy óvják, for­gassák a jövő évi kenyerünk­nek való gabonát, Az őszi munkák liírei Megindult a munka a diós- jenői Üj Barázda termelőszö­vetkezetben. A néhány hónap­pal ezelőtt alakult termelőszö­vetkezet tagsága már 60 hold őszi árpát vetett. ★ 230 hold vetőszántást végez-* tek el a salgótarjáni járás termelőszövetkezeteiben szep­tember 10-ig. ★ 25 hold rozs vetését fejez­ték be a napokban a dejtári József Attila TSZ-ben. * 85 százalékra teljesítették összes vetőszántási tervüket Kutasó és Pásztó termelőszö­vetkezetei. ★ Krányi János 10 holdas te­reskei dolgozó paraszt befejez­te az őszi árpa vetését, s ha­marosan megkezdi a búza ve­tését is. ★ 40 hold őszi árpát és 20 hold rozsot vetettek el a ceredi Búzakalász TSZ-ben. ★ 1040 holdon végezték el a vetőszántást a rétsági járás termelőszövetkezetei és egyé­nileg dolgozó parasztjai. * Jól előkészített talajba 53 hold őszi árpát vetett el a pa- lotási Május 1. Termelőszövet­kezet. Megkezdődött a vetés a te­reskei Zalka Máté TSZ-ben* Eddig 40 hold vetőszántást végeztek és 10 hold őszi ár­pát vetettek. A eserhátsurányi Szabadság TSZ mindig arról volt is­meretes, hogy a mezőgazda- sági munkákat időben elvé­gezte. Most is már 17 hold őszi árpát elvetették. Ezzel egyidejűleg 14 holdon rozsot* 2 holdon szöszöskeveréket ve­tettek. 31 hold földet pedig előkészítettek őszi búzavetés alá. ★ NÁDUJFALU ÉS ETES községekben minden dolgozó paraszt tudomásul vette a ve­tési tervet. Többen már el is kezdték az őszi árpa és búza vetését. ★ A SZURDOKPÜSPÖKI Bé­ke Termelőszövetkezet tagsága elhatározta, hogy a jövő gaz­dasági évben is elérik a 24 mázsa őszi árpa termésátlagot. Ennek érdekében Hajdú Ist­ván brigádvezető már előre megállapította, hogy hová, mi­lyen növény után fognak vet­ni őszi árpát. A lucerrMtáblát a nyár közepén sekélyei majd a vetés előtt 20—22 cm mélyen megszántották. A jó, morzsás, ülepedett magágyba szeptember 8-án géppel elve­tették a tiszta vetőmagot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom