Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)
1955-09-10 / 71. szám
4 1955. szeptember 10. SZABAD XOCRAD Felszabadulásának 11. évfordulóján hatalmas fejlődésről adhat számot a Bolgár Népköztársaság nehézipara A z ipar 1947 december vé- ^ gén bekövetkezett államosításáig Bulgáriában mintegy 5300 ipari vállalat dolgozott átlagosan 40—50 munkással. A meglévő ipar nagy többségében élelmiszeripar és textilipar volt. A textiliparban dolgozott az összes foglalkozta, tott munkások 65 százaléka. A nehézipar fejletlen volt és munkamódszerei, gépi felszerelései elavultak; Az első ötéves terv erősen megnövelte az ipar jelentőségét, s gyökeresen módosította a nehézipar és a könnyűipar viszonyát. Az ipar két fő ágába befektetett tőkék viszonya (1939-es értékű milliárd lávákban) 1939—1945 között a következőképp alakult: 1939 1948 1953 Nehézipar 3,8 6,6 21,8 Könnyűipar 7,2 10,5 12,8 Vagyis az iparba befektetett tőkék értéke 1953-ra több mint lésnek több mint húszszorosára kell emelkednie. A fémipar-termelés 1952-re, az első ötéves terv végére 1948- hoz képest a 6,9-szeresére növekedett. A második ötéves terv keretében hamarosan üzembehelyezik a cink. és ólomgyárat és a „Lenin“ kohászati üzem termelését számottevően növelik. A második ötéves terv végére a „Lenin“ kohászati üzem évenként 113 000 tonna öntöttvasat, 250 000 tonna acélt és 180 000 tonna hengereltvasat fog termelni. A cink- és ólomgyár évi előirány. zata 10 000 tonna ólom, 4500 tonna cink és 900 tonna kénsav. Jelentékenyen fejlődik a gépgyártás is. Az első ötéves terv előirányzata szerint a gépgyártásnak 1948-hoz képest a hatszorosára kellett emelkednie, ám a termelés már 1952 végén 38,1 százalékkal haladta meg az előirányzatot. Ennek során Bulgáriában első ízben gyártottak 30 lóerejű, négy- és kétA dimitrovgrádi cementgyár egyik kemencéje. háromszorosára emelkedett, s ennek az emelkedésnek a nagy- része a nehéziparra esik. Az utóbbiba befektetet tőkék 1939. hez képest majdnem a hatszorosukra emelkedtek. A három legfontosabb nehézipari ágnak: a szénbányászatnak. a villamosenergia termelésnek és a vegyiparra legjellemzőbb kénsavtermelésnek a növekedését a következő táblázat mutatja, millió tonnákban, milliárd kilowattórákban és ezer tonnákban: 1939 1948 1951 1953 2,1 4,1 6,1 8,0 0,28 0,56 1,05 1,62 6,9 11,6 13.8 24,1 A második ötéves terv a kő- Bzéntermelés 89 százalékos növekedését irányozza elő, ami azt jelenti, hogy a második ötéves terv végére, 1957-re, Bulhengeres. belső égésű motorokat, légnyomásos kompresszorokat, univerzális szerszámgépeket, forgácsológépeket, fúrókat, szivattyúkat, nagyfeszültségű gőzkazánokat, trolibuszokat, gépkocsi- és traktoralkatrészeket, bányagépeket, automata telefonállomásokat 100 kilowatt kapacitású elektromos motorokat, rádióadóállomásokat stb. A második ötéves terv a gépgyártás volumenjének csaknem 83 százalékos növelését irányozza elő, s végrehajtása során megindul a vontatott kombájnok, traktorvontatású kaszálógépek, 500 méterig leha. toló fúrók, nagykapacitású mezőgazdasági és bányaszivaty- tyúk, 20 tonna teherbírású vagonok stb. gyártása. Az építési anyagok termelése az első ötéves tervben átlagosan az 1939. évinek a háromEgy rodopei bánya kötélpálya-központja. gária 14 millió tonna szenet fog termelni. Ezen belül a barnaszéntermelés 60 százalékkal, a lignittermelés 170 százalékkal, a feketeszéntermelés 150 százalékkal és az antracittermelés majdnem 100 százalékkal növekszik. A második ötéves terv végén az elektromos energiatermelés 430 000 kilowattra emelkedik. G yors ütemben fejlődik a nehézipar másik fontos ága, az ércbányászat is. Az érctermelés 1952-re az 1948. évi termelésnek a 4,2-szeresére növekedett. A második ötéves terv előirányzatai szerint a cink- és ólomérc-termelésnek csaknem a négyszeresére, a rézérctermelésnek több mint hatszorosára és a vasérctermeszorosára növekedett. A cementtermelés 1939-ben 226 ezer tonna volt. 1952-ben, az első 5 éves terv végére 680 ezer tonnára, s 1954-ben 793 ezer tonnára emelkedett. Az 1939. évi 52 millió darab téglával szemben 1952-ben 540 millió, 1954-ben pedig 618 millió darabot termeltek. A vegyipar kifejlődése le^ hetővé teszi a mezőgazdasági terméseredmények nagyarányú növelését. A „Sztálin“ kémiai kombinát 1951-1 üzembehelyezése fordulópontja a bolgár mezőgazdaság műtrágyaellátásának. A folyó évben a bolgár mezőgazdaság sa_ ját termelésből és bohózataiból 110 000 tonna műtrágyához jut, s ezzel 7 379 200 dekár földet tehet termőbbé. RESTAURÁLJÁK a XVII. században épült szécsényi For- gách-kastélyt. A restaurálási munkálatokra 300 ezer forintot fordítanak. BOLÄN JÓZSEF hollókői dolgozó paraszt egy kh-ról 215 kiló 88 százalék tisztaságú fehér heremagot adott át a magtermeltető vállalatnak, amiért prémiummal együtt 5808 forintot kapott. ★ 109,4 SZÁZALÉKRA teljesítette tarlóhántási tervét az erdőkürti gépállomás* A sporthírek szakértője én leszek. Nevem Daku György, a Rákóczi úti iskolába járok. Ugye pajtások sport nélkül nem sokat é ne a híradó? De azzal, annál többet ér. A beszámoló egy izgalmas sporteseményről — amiben az őszön sok részünk lesz — az aztán a nagyszerű olvasmány. Remélem munkámat ti is támogatjátok. Sok-sok levelet írtok a sportmunkátokról. Hadd ismerje meg az egész megye, hogy milyen eredményeket tudtok elérni a sportpályán. György Zsuzsa vagyok, a Szta- hanov úti iskolából. Én képviselem a híradóban a kultúrrovatot. Nagyon sok szép, érdekes cikket szeretnék írni kuitúrmunká- tokról. Úgy tudom, egyes iskolákban, mint például Zagyvapálfal- ván, vagy Szécsényben már sok szép táncot, éneket, színdarabot tudnak a pajtások. Kíváncsi vagyok más iskolákban mit tudnak, mire készülnek? Ugye ti is kíváncsiak vagytok? Nos, egy hét múlva már első körútam tapasztalatairól beszámolok nektek. A fejtörővel — mert ugye egy híradóban az is fontos? — én foglalkozom. Bállá Gézának hívnak. A Sztahanov úti iskolában tanulok. Furfangos gyereknek ismernek. Remélem, erről ti is hamarosan meggyőződtök. Én azt szeretném, ha minél többen meg* fejtenélek az én furfangos rejtvényeimet, ha megszeretnétek a híradó feltörő rovatát. A fejtörésért járó jutalom persze nem marad le. Hírek ÉPÜLŐ MEGYÉNK Ha az ember végig járja a megyét, lépten-nyomcm. új létesítményekkel találkozik, épülőfélben lévő iskolákat, kul- túrotthonokat, bölcsődéket, üzleteket stb. lát. Soha nem volt tapasztalható ily arányú építkezés megyénkben, mint most. Salgótarjánban például ez évben állami kölcsönnel mintegy 50 kislakást építettek a dolgozók; Vanyarcon gyönyörű modern óvodát kaptak a gyerekek. Varsány dolgozó parasztjai új földművesszövetkezeti holtukban vásárolhatnak. Jánosakna bányászainak sem kell már a szűk, egészségtelen kultúrotthonban szórakozni. Modern, új kultúr-* otthonuk van. Szeptember 1-én új, több mint kétszázezer forintos beruházással készült kéttantermes iskolában kezdték meg a tanulást Ipolytarnóc és Szanda gyermekei. De a kész létesítmények mellett mindenütt ott találjuk a készülőket is. Szécsényben rövidesen befejezik a háziipari szövetkezet székházának építését. Kiste- renyén 44 férőhelyes bölcsődét építenek. A salgótarjáni mosoda építésére 3 millió forintot fordítanak. Kishartyán- ban tanácsház épül. De ki tudná felsorolni azt a számtalan új, vagy készülő létesítményt, amely mindmind azt bizonyítja, hogy az államnak kölcsönadott forintok ió helyre kerültek, maguk a dolgozók látják annak legnagyobb hasznát. EGY HÉT ALATT, augusztus 21—28-ig az országban 3055 család több mint 15 000 holddal lépett a közös gazdálkodás útjára. ■k 895 EZER FORINTOT fordítanak ez évben megyénk általános iskolái bútorzatának és szertárainak fejlesztésére. ★ 1050 KG PAPÍRT gyűjtöttek, a nyáron a balassagyarmati járás úttörői. A legjobb eredményt a herencsényi pajtások érték el. ★ KARANCSALJA VEZET a salgótarjáni járás községeinek begyűjtési versenyében. Sertésből 107, vágómarhából 86, tejből 57, tojásból pedig 68 százalékos tervteljesítést ért el. * 188 GYAKORLOÉVÉS TANÍTÓ, általános és középiskolai tanár kezdte meg megyénk iskoláiban a tanítást. ★ 700 EZER FORINTOT fordítottak ez évben megyénk gépállomásai munka- és védőruhák beszerzésére. ★ A MEGYE LEGJOBB talajmunkát végző traktorvezetője Pafkó Mihály (erdőkürti gépállomás) 72,5 műszaknormát végzett eddig. ★ ' 51 VAGON GABONÁT csépelt el 1070-es gépével Bállá János, az érsekvadkerti gépállomás traktorosa. ★ A LUDÁNYHALÁSZI ALKOTMÁNY TSZ-BEN egy munkaegységre 4 kg búza, 2 kg árpa és 7,70 forint jutott előlegként. * 169 000 FORINTOS KÖLTSÉGGEL 2 szoba-konyhás nevelő-lakásokat építettek Patak község pedagógusainak. ★ 63 IFJÚSÁGI CSÉPLÖCSA- PAT nevezett be megyénkben az ország ifjúsági cséplőcsapatainak versenyébe. Első helyre a nógrádmarcali cséplőcsapat került, akik 1200-as gépükkel 52 vagon gabonát csépeltek el. Második Oláh János csapata lett (szécsényi gépállomás). Eredménye 36 vagon. ★ AZ ELMÚLT ÉV ŐSZÉN közel egymillió forintos költséggel megyénk egy vörös bikát vásárolt Dániától azzal a céllal,, hogy kialakíthassuk az ipolymenti szarvasmarha fajtát. Az állattenyésztők most nagy érdeklődéssel várják november első felét, ugyanis ekkor lát napvilágot a dán bika első szaporulata. TEHERAUTÓT VÁSÁROLTAK a nagyoroszi Úttörő Tér- melőszövetkezet tagjai. ★ 8750 KÖBMÉTER SILÓT készítettek eddig megyénk állami gazdaságai és termelő- szövetkezetei. Elítélték a termelőszövetkezet ellen izgató kalákákat Maguk a termelőszövetkezet | tagjai leplezték le Ádám István és Tóth János bárnai ku- lákokat. akiknek bűnügyében csütörtökön délután hirdetett ítéletet a salgótarjáni járásbíróság. Ádám István, akinek az apja a felszabadulás előtt 74 holdon gazdálkodott, 1953-ban, kihasználva a kuláklista eltörlését, belépett a bárnai Vörös Hajnal Termelőszövetkezetbe, ahol mint állatgondozó, látszólag jól végezte munkáját, de közben alattomosan gátolta a szövetkezet fejlesztését. Gregor Istvánt péídául többízben igyekezett lebeszélni a belépésről. — Itt még a sóravalót sem keresed meg — hajtogatta a kulák Gregornak, majd amikor az mégis a közös utat választotta, kilépésre iparkodott őt rábeszélni. Segítségére sietett Tóth János, a tsz-ben meghúzódó másik kulák is. Ketten együttes erővel részletes kimutatást készítettek Lieber Józsefnek a kereseti lehetőségekről és ennek a segítségével akarták rábírni arra hogy lépjen ki a szövetkezetből és álljon be községi csordásnak. A szövetkezet tagjai végülis megelégelték a kulákok bom- I lasztó, ellenséges munkáját és feljelentették őket; A tárgya« láson bebizonyosodott bűnös« ségük, ezért a bíróság terms#-- szövetkezet elleni izgatás miatt Adám Istvánt három évi és három hónapi, Tóth Jánost pedig egy évi és hat hónapi börtönre, valamint politikai jogaiknak tíz, illetve öt évi felfüggesztésére ítélte, továbbá kötelezte őket a felmerült költségek megtérítésére. Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért fellebbezett. A vélelem is fellebbezést jelentett -be; Leveleink nyomén Július 30-i számunkban „Hallgatnak a telefonok — és hallgat a posta is” címmel közöltük Pásztói Lászlónak, a zagyvapál- falvi Bányagépgyártó és Javító Vállalat dolgozójának levelét, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatnál 1954-ben felszerelt telefonközpont szinte teljesen hasznavehetetlen, s megjavításáról többszöri felszólítás ellenére sem intézkedik a posta. A levél nyomán a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium posta- főosztálya kivizsgálta az ügyet. A vizsgálat megállapította, hoqy kábelhibák okozták a telefonközpont rendellenes működését. Amint a postafőosztály által szerkesztőségünknek küldött levél közli, a hibás kábeleket kicserélték, s intézkedtek, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő. Kedves Pajtások! Az utóbbi időben szerkesztőségünk igen sok levelet 'kapott tőletek. Leveleitek tartalmát röviden íny foglalhatnánk össze: Mi, úttörők is helyet kérünk a Szabad Nóg- rádban. Van ugyan nekünk egy újságunk, a Pajtás, amelyet nagyon szeretünk, de jó lenne, ha a megyei lap is foglalkozna a mi életünkkel, munkánkkal, hisz így sokkal könnyebben megismerhetnénk egymás eredményeit, az újságban kicserélhetnénk tapasztalatainkat. Kedves Pajtások! A mai napon örömmel teszünk eleget jogos kérésieknek. Íme új rovatot nyitottunk lapunk hasábjain Úttörő Híradó címmel. Csincsik Orsolya a nevem, a Bartók Béla úti iskolában tanulok. Én vezetem az úttörő Híradó szerkesztő bizottságot. Mindemellett gyakran ellátogató < majd iskoláitokba és sok3t írok rólatok. Beszámolok arról is, hogy mit láttam és tanultam az elmúlt nyáron Lengyelországban. És most mindjárt a bemutatkozásnál arra kérlek bennete«et, hogy támogassátok munkánkat olyan nagy kedvvel írjatok, mint amilyen kedvvel mi láttunk hozzá a Pajtás „kisöccsánek”, az úttörő Híradónak megszervezéséhez. Bízom benne, hogy közös munkánknak sikere lesz. Nagy reményekkel indítjuk útnak e Híradót, amely minden hét szombatján beszámol majd iskolátok életéről; úttörő- és sportmunkátokról. Rendszeresen tájékoztat arról, hogy mi újság a megye úttörőcsapataiban, iskoláiban. Hogyan vágtatok néki az új tanévnek, melyik raj, őrs vagy pajtás ért el az elmúlt héten kimagasló eredményt a tanulásban, a társadalmi, sport- és kultúrmunkában. Mindamellett munkátokhoz igen sok módszerbeli segítséget is nyújt. Nem hiányzik majd a Híradóból a fejtörő sem. Azt akarjuk, hogy ha kezetekbe veszitek a Szabad Nógrádot, megtaláljátcik benne mindazt, amit kerestek. Bízunk benne, hogy a Híradót örömmel fogadjátok, nagyon megszeretitek, hisz nektek, rólatok szól, ti tanultak belőle. Kedves Pajtások! Ám az, hogy az Úttörő Híradó betöltse hivatását, az egész megyéből adjon hírt, tudósítson, felöleljen minden iskolát, minden csapatot, ne csak Salgótarján környékére szorítkozzék, az elsősorban rajtáitok múlik. Mert a Híradó a tiétek ugyan, ti olvassátok, de a szerkesztéséből is nagy részt kell vállalnotok. Hisz ki tudna jobban beszámolni csapata munkájáról, ha nem az, aki maga is tagja annak. Ki írhat szebben, jobban a szakköri vagy őrsi foglalko- zásdkról, a szakkör, az őrs tagjánál ? Mit várunk tehát tőletek? Azt, hogy írjatok, minél többet írjatok. Versenyezzetek, ki küld több levelet a Szabad Nógrád Úttörő Híradójának, kinek jelenik meg több cikke csapatáról, iskolájáról az újságban, melyilktek tud szebb, színesebb beszámolót küldeni. Ha ez így lesz, akkor az Úttörő Híradó betölti hivatását, népszerű lesz, szereti minden pajtás, tanul belőle és segít megírni. Most pedig bemutatkoznak az Úttörő Híradó szerkesztőbizottságának tagjai. Ismerkedjetek meg velük, ök írják majd a Híradót a ti leveleitek, cikkeitek felhasználásával, ök szerkesztik majd a ti ész- revételeiték. kéréseitek figyelembevételével. Reméljük, néhány hónap múlva sokan már személyesen is megismeritek őket. Nagy Sarolta vagyok a Rákóczi úti iskolából. Leveleiteket nekem hozza majd a posta. Én dolgozom fel azokat és valamennyiötöknek én válaszolok. Remélem sok, nagyon sok levéllel örvendeztettek meg. Akik a legszorgalmasabbak lesznek, a legtöbb levelet küldik és akiknek a legtöbb cikkük jelenik meg a Híradóban, azokat időnként megjutalmazzuk. Leveleiteket a következő címre küldjétek: Szabad Nógrád szerkesztősége, Salgótarján, Damjanich út 2/a. (Borítékra írjátok rá: úttörő Híradó). Fel hú;, pajtások!
