Szabad Nógrád. 1955. szeptember (11. évfolyam. 69-76. szám)
1955-09-10 / 71. szám
» VILÁG PROLETÁRJAI EGYES&LJE7EK1 MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 71. SZÄM ÁRA: 59 FILLÉR 1955. SZEPTEMBER 10. Az idei év a tsz-ek fölényét bizonyítja i,A kedvezőtlen időjárás ellenére is —• az előzetes cséplési eredmények szerint — az állami gazdaságok ez évi termésátlaga őszi búzából eléri a 13 mázsát, a termelőszövetkezeteké pedig a 10 mázsát, az egyéni gazdálkodók mintegy 9 mázsás holdankénti termésével szemben” *— mondotta Erdei Ferenc elvtárs, földművelésügyi miniszter, az Országos Mezőgazdasági Kiállítás megnyitásakor elhangzott beszédében. A termésátlag különbségek nemcsak országos viszonylatban, hanem megyénkén belül is általánosíthatók. Itt is fellelhetők s számokkal bizonyíthatók, mily nagy különbségek vannak a szocialista és a magánszektor terméseredményei között. A Konti Győzelem Termelőszövetkezet őszi búzából 14,15, őszi árpából 18,70 mázsás átlagtermést ért el, szemben az egyéniek 9,4 mázsás őszi búza, 10,1 mázsás őszi árpa termésével. Előző években istállótrágyázták a gabonaföldeket. A talajelőkészítést traktorokkal végeztették. Morzsalékos, ülepedett földben korán vetették a nemesített vetőmagot. A búzavetést október 28-án befejezték, a vetést műtrágyázták. Ezen egyszerű módszerből is kiviláglik, hogy a szövetkezet gabonatermelése éppen a nagy tábla és a gépi munka előnyeként olcsóbb, s magasabb hozamú; tudományosabb színvonalú, mint az egyéni gazdálkodásé. Ezt a tényt még egész sor élenjáró gabonatermelő szövetkezet terméseredménye igazolja. A palotási Május 1 Termelőszövetkezet 18 mázsás termést takarított be holdanként. Jól előkészített talajba nemesített vetőmagot vetettek, az aratást pedig kombájnnal végezték. A nagyoroszi Úttörő Termelőszövetkezet 15,84 mázsás átlagtermést takarított be, míg az egyénieké csak 9,8 mázsás volt. Volt olyan 20 holdas táblájuk, amelyről holdanként 19 mázsa őszi búzát takarítottak be. E szövetkezetben azért tudtak jó eredményt elérni, mert jól megválasztották a búza elő- veteményét, traktorral szántatták föl a földet, idejében, már szeptember 15-én földbe tették a nemesített vetőmagot. Szövetkezeteink többségében tudományos színvonalon álló gazdálkodást kezdenek megvalósítani, hogy ilymódon évről évre, rendszeresen többet termelhessenek. Ezt szemléltetően bizonyítják a bércéit Vörös Csillag Termelőszövetkezet terméseredményei is. A múlt évben 9 mázsa őszi búzát termeltek holdanként. Az idén 12,5 mázsa a termésátlag. Őszi búzájuk 13,31 mázsát adott holdanként a tavalyi 9,5 mázsás terméseredmény helyett. Az egyéni paraszt- gazdaságok nem képesek arra, hogy tudományos színvonalon álló gazdálkodást honosítsanak meg kis parcelláikon, hogy évről évre és tartósan növelhessék holdankénti terméshozamukat. Erre csak a nagyüzem képes, ahol korlátlan lehetőségek vannak a termésátlagok évről évre való növelésének. Ezek a terméseredmények bizonyságot tesznek a termelőszövetkezetek többségének megszilárdulásáról s a nagyüzemi termelés egyre nagyobb arányú fellendüléséről is. Az idén egyre több és jobb gépek segítségével, a szocialista nagyüzemek magasabb terméshozamot takarítottak be, mint az egyéniek. Ez azt is mutatja, hogy termelőszövetkezeteink eredményesebben használják fel az államnyújtotta termelési segítséget; hogy javult a vezetés színvonala, s hogy a tsz üzemi pártszervezetek helyesen mozgósították a tagságot a vetési munkák idejében való elvégzésére, a vetések ápolására, a veszteségnélküli gabona betakarítására. Javult a gépi munka minősége, a gépállomások felelősségérzete a termelőszövetkezetek termelése iránt, így a termelőszövetkezetek magas termésátlagai egyúttal a minőségileg jobb gépi munka eredménye is. A gépállomásokon, a termelőszövetkezetekben dolgozó agronómusoknak, mezőgazdászoknak is nagy részük van az eredmény elérésében, hiszen legtöbb szövetkezetben ők voltak a szántásvetési munka minőségi ellenőrei, ők magyarázták az agrotechnika jelentőségét, ők tanították meg a termelőszövetkezeti tagokat az új termelési módszerek gyakorlati alkalmazására, ők követelték meg kellő szigorral a traktoristáktól a szántás-vetési munka minőségi fokozását. A gabonatermelési eredményekből sok hasznos tapasztalatot meríthetnek a gabonatermelés terén elmaradott termelőszövetkezetek, de a dolgozó parasztok is. Lassan őszbe hajlik az idő. Elérkezett az őszi szántás-vetés ideje. Itt az alkalom arra, hogy a gabonatermelésben elmaradt termelő- szövetkezetek az élenjáró gabonatermesztők módszereit felhasználva, idejében teljesítsék a szántás-vetési tervet. A termelőszövetkezeti kommunistáknak, a mezőgazdászoknak, a traktoristáknak úgy kell dolgozniok, hogy a gabona- termelésben most elért eredményt a jövő évben magasan iúl tudjuk szárnyalni. Úgy kell dolgozniok, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére se csökkenjen, hanem inkább növekedjen a terméshozam. Ne feledjék, hogy szinte kimeríthetetlen lehetőségek nyílnak meg a gabonatermelés fokozására a termelőszövetkezetek földjein, ha meglévő lehetőségeiket, főleg a gépeket, jól kihasználják és alkalmazzák a növénytermelésben a legkorszerűbb termelési eljárásokat. A Központi Vezetőség 1955. június 8-i határozatának megvalósítása éppen ezt követeli meg. Pártszervezeteinknek és állami szerveinknek egyaránt a meglévő adottságok kihasználására kell ösztönözniök a termelőszövetkezeti tagokat, a gépállomások dolgozóit. Ezzel igen nagy mértékben tudják előmozdítani mind a mezőgazdaság szocialista átszervezését, mind a mezőgazdasági termelés fokozását. MAI SZAMUNKBÓL: Létesítsünk minél több tömegtermelő munkahelyet bányáinkban. (2. o.) — ÚJ termelőszövetkezet alakult Karancsalján. (3. old.) — üttörőhiradó. (4. old.) — A Hazáért és Szabadságért. — Egészoldalas összeállítás a szécsényl országgyűlés 250. évfordulójára. (5. old.) — Rádió, Sport, Keresztrejtvény. (6. old.) Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon naponta ezer és ezer ember csodálja meg az új kivitelezésű csehszlovák „Jáva” motorkerékpárokat. BÁNYÁSZAINK A TECHNIKA FEJLESZTÉSÉÉRT Pártunk és kormányunk a szocialista építőmunka minden szalcaszán állhatatosan és következetesen harcolt és harcol a munkatermelékenység rendszeres emelkedéséért, a termékek gazdaságosabb előállításáért. Mindkét tényező nagyjelentőségű a szocializmus építésével kapcsolatos feladatok sikeres megvalósítása szempontjából. Ezt nyomatékosan hangsúlyozta pár- tutik III. kongresszusa, de erre hívja fel figyelmünket a Központi Vezetőség márciusi., majd júniusi határozata is. A munlzatermelékenység szakadatlan emelésének legfőbb biztosítéka a technika állandó tökéletesítése. Ez pedig azt jelenti, hogy gyorsabb és szélesebb körben kell alkalmazni az új termelési találmányokat, magasabb színvonalon kell megteremteni a termelést elősegítő műszaki feltételeket. Különösen vonatkozik ez a szén- bányászatra, arrjely az ipar kenyerét, a szenet termeli. Bányászainknak ebben az évben 4 százalékkal több szenet kell termelniük, mint az elmúlt évben. Hogy a nógrádi szénmedence bányászai eleget tehessenek pártunk márciusi határozatából rájuk váró feladatúknak, szükséges, hon-y az eddigieknél eredményesebben alkalmazzák az élenjáró bányászok munka- módszerét, tökéletesebben használják ki a meglévő gépi berendezéseket, fejlesszék tovább a szállítást, bátrabban alkalmazzák a már gyakorlatban eredményesen bevált millszekundumos robbantást és a korszerű, biztosítási eljárásokat. Egy jelentős újítás Hányason Kányás-akna dolgozói a tervteljesítésért vívott lelkes munkájuk során, nagy gondot fordítottak a meglévő berendezések tökéletesebb kihasználására. Az elmúlt két hónap alatt 15 darab újítási javaslatot nyújtottak be, melyből tizet elfogadtak és gyakorlatban is alkalmaznak. Különös figyelmet érdemel Fehér Lajos gépmester elvtárs újítása, amely a meddőürítés meggyorsítását s a bánya ürescsillékkel való ellátását teszi zavartalanabbá. Ismeretes, hogy a kányási üzemből sodronykötélpályán szállítják a szenet a nagybá- tonyi szénosztályozóra — amely több kilométerre van a bányától. De nemcsak a szén, hanem a meddő szállítása is kötélpályán történik. így gyakran előfordult, hogy a csilléket az osztályozó nem tudta fogadni, vagy ha fogadta is, egy-egy meddővel megrakott csille csak 140 perc múlva tért vissza az üzemhez. 24 óra alatt körülbelül 200 csille meddőt szállítottak el. A 200 csille nagy kiesést okozott a termelésből. Ennek megszüntetése érdekében Fehér Lajos elvtárs a meddőürítés nagyobb részét az üzem területén biztosítja. Ugyanis mozgatható csillebuktatőt szerkesztett. A csillebuktatóra a tartókart úgy szerelte föl, hogy az körforgást végez, mellyel az ürítés bármely irányban könnyen végezhető. Noha újításának értékelése még nem történt meg, annyi azonban már bizonyos, hogy zökkenőmentesebbé teszi a csilleellátást, mert két ember két óra alatt harminc csille meddő kiürítését végezheti el. Saját erőből Bányaüzemeinknél még mindig sok problémát okoz a hosszú kéziszállítás. így van ez a Margittáró bányaüzemben is. A hosszú kézicsillézés csökkenti a csapatok termelését. Gasparkovics Ferenc bányamester elvtársat sokat fog- lakoztatta ez a gondolat: hogyan lehet megoldást találni a szállítás megkönnyítésére. Munkája eredményeként a körletben már hozzáláttak a kézicsillézések megszüntetéséhez. Az V-ös lejtős 3-as siklójában ezidáig 600 kilogrammos vitla szállította a csilléket. A szintespályán azonban kézierővel tolták a csillét és lemezen forgatták. Ez nemcsak a csapatok teljesítményét csökkentette. de több embert lekötött a szállításnál. Mindezek megszüntetése érdekében a siklóra végnélküli kötelet építettek be. A forgatólemezt felszedették és helyébe kanyart építettek. A kanyar és a kötél beépítésével a csapatok 24 órában három-négy tonnával többet tudnak termelni, ugyanakkor két dolgozó a szállítástól is felszabadult, akiket közvetlen szépfalhoz telepíthettek. A VII. számú lejtős segédsiklójában is nehéz a szállítás. Közel 150—160 méterre csilléznek az ott dolgozó csapatok. De nem 6okáig, mert tervbe vették, hogy most. vasárnap a segédsiklóra végnélküli kötelet szerelnek fel. A gépet közvetlen a sikló alatt építik be, s ezáltal a hosszú kézicsillézést megszüntetik. A vésnélküli kötél felszerelésével Benkő László és Bozó József DISZ-brigádjai, Hegedűs Mihály és Pál János Mátyás csapatai előreláthatólag naponta 3—4 tonna szénnel növelhetik teljesítményüket. Ahhoz, hogy Margittáró üzem a tartalékmunkahelye- ket is biztosítani tudja, szükséges a jelenleg hasznavehetetlen csúszdagépek és csúszdaelemek felújítása. Újabb bányákban vetetik be a inillszekundeimos robbantást A nagyobb széntermelés, valamint a második ötéves terv sikeres megindulása érdekében alig két hónapja vezették be a millszekundumos robbantást a szorospataki üzemegység Kossuth-lejtősak- na I-es széntelepén lévő munkahelyre. A korszerű robbantási eljárással az eltelt idő alatt 16 436 tonna szenet termeltek. amelynek segítségével az akna mindkét hónapban 110 százalékon felül teljesítette havi tervét. A millszekundumos robbantás előnyét látva, a műszaki vezetőség most kísérletezéseket folytat a lies telepen is. Kísérletezésük nagy körültekintést követel, hiszen sújtólé. ges a szénmező. Emellett tovább bővítik a millszekundumos robbantást és még ebben a hónapban az Északi-táró I-es telepének minden munkahelyén bevezetik. A Il-es telepen a már feltárt számmezőben egy MT 8-as rázógépet és rázócsúszdát szerelnek fel. hogy ezzel is hathatósan növeljék a termelést. A robbantásból származó füst mielőbbi eltávolításáért az üzem vezetősége úgy tervezi, hogy az I-es ereszkében lévő szénmezőbe a lehetőség szerint 30 méterenként osztókat telepít. Becsüljék jóiéban a gépekéi Pálhegyen A gépe>k megelőző karbantartása minden üzem elsőrendű kötelessége. Különösen fontos ez Pálhegy II. lejtősüzemnél, ahol a szén jövesz- tésétől az elszállításig csaknem minden munkát géppel végeznek. Az elveszett munkaórák és elveszett több száz tonna szén felére csökkent volna, ha magák a karbantartók és a műszaki vezetők jobb munkaszervezéssel, nagyobb lelkiismeretességgel törődtek volna a gépek karbantartásával. Sok üzemzavart okozott már eddig is a gumi- szalag alatt fölgyülemlett szénmennyiség, mert kaptatja a gumihevedert. De még több bajt okoz az. hogy a munkanapokon észrevett kisebb hibákat az üzem iparosai nem javítják ki, noha azt 15—20 perc alatt elvégezhetnék. A háromharmados termelés következtében ezek a kis hibák a hét végére meghatványozódnak, amit természetesen egy nap alatt — vasárnap — képtelenek kijavítani. A sorozatos gépkiesések oka még az is. hogy az üzemben a termelést nem ciklikus grafikon szerint végzik. Igaz ugyan, hogy amikor a fő szállítógépen üzemzavar fordul élő, a ciklikus munkarendet nem lehet betartani, de ez csák ritkán fordul elő. Annál gyakoribb azonban a Icaparószalagok túlterhelése, melynek következtében a motor megég és a kaparólánc tönkremegy. A gépállásidő csökkentése érdekében legfontosabb tennivalójuk, hogy a munltahelyen ciklusosán dolgozzanak, ne egyszerre végezzék a rakodást, hanem megosztva. Ezzel nemcsak hogy nagymértékben csökkentenék a gépek meghibásodását, de növelnék a gépek kihasználási fokát is. Azokban a gyűjtővágatokban, ahol egy-egy csapatnak több kam- rafejtési munkahely áll rendelkezésére, heh;es volna, ha a rakodógépeket egyik munkahelyről a másikra áttelepítenék. Különösen megoldható ez az egymáshoz közel eső két munkahelyen, mert amíg az egyik munkahelyen a gép a szénkészletet felrakta, addig a másikon már elő lehetne készíteni a munkahelyet a rakodásra. Ez nemcsak a gépek jobb kihasználását eredményezné, hanem az üzem termelését is nagymértékben növelné. Idén újabb 85 lakás! adnak át Salgótarjánban Salgótarjánban az év hátralevő hónapjaiban folyamatosan 85 lakást adnak át a dolgozóknak. Az új épületek egyikében zöldségbolt, húsbolt. falatozó és fodrász is szolgálja majd a lakók kényelmét; Ugyanebben az épületben a dolgozó asszonyok nagy örömére egy gépesített mosoda is lesz. Az építkezés dolgozói nemrég megfogadták, hogy mindhárom épület elkészítési idejét 15 nappal lerövidítik; Csütörtökig az első épületnél máris 10 napos előnyre tettek szert és a 35 lakásos épületbe október 1 helyett már szeptember 15-én beköltözhetnek a boldog lakók. A másik két épület november .illetve december 15-re készül el.„Nyitva a* ajtó, meg kopogni sem kell...“ Gyakran érkeznek mostanában látogatók a szécsényi IL Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet irodájába. Hétfőn este is jöttek ide vendégek, akik egy kis kertelés. néhány tapogatózó mondat után egyszerre csak rátértek a nagy, az egész községet foglalkoztató kérdésre: „igaz-e, amit széltében-hosszában beszélnek, hogy 30 000 forint jövedelemre számítanak idén a tagok?” A szövetkezetiek válasz helyett elővették a munkaegységkönyvet. meg a számadásokat. hadd beszéljenek azok; Beszéltek is. Elmondták, hogy Varga János juhász máris 44 mázsa gabonát kapott előlegbe. Jászberényi Pál fogatosnak meg annyi volt az előlege, hogy 8 mázsát rögtön el is adott az államnak szabadfelvásárlási áron. Kiderült a papírokból az is, hogy a 30 000 forintos részesedés nagyon is valószínű a jól dolgozó tagoknál még akkor is. ha a kukorica- és cukorrépatermést jóval a várható átlagtól alacsonyabbnak számítják. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy a beszélgetés vége egy aláírás lett. Figura Já- nosné írta nevét a belépési nyilatkozat aljára. — így lesz ez jól! — mondta utána. — Igám sem volt, nehezen küz- ködtem ezzel a kis földdel, de látom már, hogy idebenn más lesz az élet. — Még aznap özv: Cseri Mihályné is elhatározta magát a belépésre. Cseriné 6 holdat hoz a szövetkezetbe. A többi látogató is úgy nyilatkozott. hogy hamarosan eljön mégegyszer. de akkor már a család jóváhagyását is hozza. Amikor a vendégek elmentek. a II. Rákóczi Ferenc TSZ vezetősége örömmel foglalta össze az eredményt: a cséplés befejezése óta 10 új tag lépett be, ezáltal a szövetkezet földállománya már meghaladja a 300 holdat. És ez még csak a kezdet, mert érik az elhatározás egy sereg egyéni gazdában. ..Hadd érjen csak” — mondja Okc«i Ferenc. a szövetkezet e' nöke, ..Nálunk nyitva van az ajtó; még kopogni sem kell.:.“
