Szabad Nógrád. 1955. augusztus (11. évfolyam. 60-68. szám)

1955-08-27 / 67. szám

1955. augusztus 27. SZABAD XOGBAD • Termelőszövetkezetek! \ Egyéni termelők ! \ Figyelem! Kormányunk az állathlzla- ; lási szerződéskötési lehetősé- • get kibővítette. Szerződés köt- • hető sertés, bikaborjú, tinó, í majd kiselejtezett tehén, ösző. 2 továbbá ökör. tinó és bika 2 hizlalására. • Végül tenyészflszö és vem- • hesüszö nevelésére. 1. Sertéshizlalási akció: * Leszerzödtethetö 40 kg-ná) { nagyobb súlyú süldő. Átadási idő: 2—8 hónap. : Súly: legalább 126 kg. 1 Átvételi ár: 18—22 Ft S Előleg: tsz-nél 600 Ft egyéni • termelőnél 400 Ft. 2 Beadásra kötelezetteknél } takarmánybeadási kedvez- 2 meny 100—230 kg. a sertés 2 súlyához mérten. 1955. de- 2 cember 31-ig történő átadás • esetén. Ár: 16—18 Ft • Ha nem veszi Igénybe a • kedvezményt a termelő, an- J nak a magasabb árat fizet- ; jük. : 2 Bacon sertésnevelési ak- 2 ció. Leszerződtethető 40—70 kg • súlyú fehér húsjellegü süldő. • Átvétel: 2—8 hónap. Súly: » 90—110 kg. : Átvételi ár: 18 Ft. Előleg: 2 tsz-nél 600 Ft. egyéni terme- 2 lőnél 400 Ft. Mindkét sertésakciőnál a • kitett árakon felül termelő- • szövetkezeti és társashizlalá- • sok esetén 5—20 db. sertés • átadásakor kg-ként 80 fillért. J 20 darabon felüli átadás ese- 2 tén kg-onként 1 Ft mennyi- J ségi prémiumot fizetünk. ; 3. Hízottbika (tinó) akció. • Szerződés köthető 70—300 * kg súlyú legfeljebb 18 hóna- 2 pos korú hizlalásra alkalmas ! bikaborjúra (tinóra). • Átvételi idő: 4—18 hónap. • Súly 400 kg. ; Átvételi ár: 9—11 Ft. Elő- { leg 300 Ft. : 4. Felnőtt szarvasmarha : akció: Szerződés köthető 300 kg- S nál nehezebb súlyú, hizlalás- • ra alkalmas kiselejtezett te- • hénre. üszőre, valamint ökör- • re. tinóra, bikára. J Átadási idő: 3—6 hónap, 2 legalább 100 kg ráhizlalás- ; sál. A ráhizlalt súly átvételi ( ára 14 Ft. Előleg: 1500 Ft. j egyösszegben. 5. Tenyészüsző akció: Leszerzödtethetö tenyész- • tésre alkalmas magyartarka • és szimentáll fajtájú 4—10 J hónapos korú. jól fejlett. S egészséges szervezetű üsző- 2 borjú. Átadási idő: 12—18 hónap. • 22 hónapos életkorban, leg- • alább C-tenyészminőségben • és legalább II. osztályú vágó-, 2 marhának megfelelő erőálla- 2 pótban. 2 Átvétel! ár: a külleml ősz- * tályzattól függően 9—12 Ft. S Előleg: 1500 Ft. három egyen- • lő részben kifizetve. J 6. Vemhesüsző akció; Leszerzödtethetö 8—13 hó- J napos korú. jól fejlett, egész- 2 séges szervezetű üsző. A lekötött üszőt 16—28 hó- 2 napon belül 7 hónapos vem- • hes állapotban, 28—35 hóna- • pos korban, legalább C-mlnö- J ségben és legalább 480 kg-os J súlyban. II. osztályzatú vágó- 2 marhának megfelelő erőálla- • pótban tartozik szerződtető ; átadni. • Átvételi ár: minőségtől füg- ; göen 9—12 Ft. azonkívül 2 1000 Ft vemhességi pótdlj. 2 Eiöleg: 1500 Ft, három egyen- 2 lő részben kifizetve. : Bővebb felvilágosítást ki- j rendeltségeink és felvásár- ; lóink adnak. Nőqrád megyei Allatfcrqalmi S Vállalat • Salgótarján, Karancs u. 7. 2 Telefon: 11—21. sz. 2 Készüljünk fel az őszi betakarítási és vetési munkákra Az elmúlt év igen hasznos tapasztalatokat hozott a gabo­natermelés területén. Azok a termelőszövetkezetek és egyé­niek, akik jól dolgoztak, lát­hatták, hogy a kedvezőtlen ta­vaszi idő ellenére is gazdagon fizetett a gabona. Így például a szécsényi II. Rákóczi Fe­renc Termelőszövetkezet 70 kh-as búzatáblája több mint 15 mázsa búzát adott holdan­ként. A nagyoroszi Úttörő Ter­melőszövetkezet 54 kh-as búza­táblája holdanként 18 mázsás terméssel hálálta meg a hozzá­értő munkát. A legkiválóbb egyén) termelők ugyancsak igen szép termelési eredménye­ket értek el. Takács István, Buga Ferenc, Juhász Ferenc szécsényi, továbbá ifj. Barna Jánog varsányi, Józsa János nagylóci dolgozó parasztok kh- ként 15 mázsás búzatermése­ket értek el. A termelési ered­mények ebben az évben már a nagyüzem döntő fölényét iga­zolták a kisüzemi 'módszerrel szemben. A késő tavasz, a hűvös esős nyár következtében a mező- gazdasági munkákban pár he­tes késedelmet szenvedtünk. Ez arra int bennünket, hogy a múlt éveiktől eltérően pillanat­nyi időnk sincs megtorpanásra, a gabonacséplés befejeztével a többi még hátralevő munkák­ra való áttérésnél. Az idő las­san őszbe indul és még igen sok tennivaló áll előttünk. Mindenekelőtt a gépállomások dolgozóinak és vezetőinek kell felkészülni arra, hogy a csép- lés befejezte után a szükséges karbantartási munkák elvé- geztével azonnal vonuljanak ki a szántóföldekre dolgozni. Az előttünk álló feladatok két csoportba oszthatók: I . | Szerves trágyázás, a I 1' I még kint lévő szálas­takarmányok és a kapások be­takarítása (kukorica, burgo­nya. cukorrépa stb.) és a siló- zás^ j 2 | Az őszi vetések alá tör­L£Ü ténő talajelőkészítés, műtrágyázás, őszi kalászosok és tákör.ípányfélék__ vetése és végül az őszi mélyszántás. A Központi Vezetőség hatá­rozata kimondja: a szántóte­rület' 20 százalékát évente szervestrágyázásban kell része, síteni. A szervestrágyázásra legalkalmasabb időpont a nyár vége és az ősz eleje. A múlt évben a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok igen jelentős területet részesítettek istállótrágyázásban, a mutat­kozó jobb terméseredmény részben ennek a következmé­nye. Ez évben is el kell végez­nünk az összes bentlévő is­tállótrágya azonnali kiszállí­tását, szétterítését, majd alá- szántását. A termelőszövetke­zetekben dolgozó mezőgazdá­szoknak legyen különösen gondjuk a munka ily módon történő megszervezése. Igen nagy tápanyagveezteség állhat elő a szakszerűtlen, régimó­dian végzett trágyázásnál. Az egyénileg dolgozó parasztok közül már sokan belátták az azonnali szétterítés és alá- szántás nagy fontosságát, de meg kell állapítani, hogy ép­pen az istállótrágyázás terüle­tén mutatkozik dolgozó pa­rasztságunk legmakacsabb ra­gaszkodása a régihez, a hely­telen trágyázási módszerhez. Az utóbbi időszak nagyobb esőzései kedvezően hatottak a szálastakarmányok növekedé­sére. A korábbi kaszállások a tavaszi szárazság következte ben a vártnál kevesebb ter­mést adtak. Ügyelni kell arra, és állatállományunk takar­mányellátásának biztosítása szempontjából rendkívül nagy jelentősége van, hogy a szá­lastakarmányok ezen utolsó kaszálását jó minőségben és gyorsan betakarítsuk. Igen gazdag termést ígérnek a silótakarmányok. Nagy tö­meget biztosítanak a főnö- vényként vetett silókukoricák és cirokfélék és a jelentős te­rületen vetett másodnövények is. amelyekből teljes termésre számíthatunk. Állatállomá­nyunk téli takarmányozásának alapját képezi a nagytömegű silótakarmány. Ennek befuva- rozása és feldolgozása ugyan­csak igen jó szervezési mun­kát követel, de ha megoldjuk — már pedig meg kell oldani — ezen feladatot is, úgy a múlt éveknél sóikkal bősége­sebben jut állatállományunk takarmányhoz, melynek ered­ményeként több lesz a tej, hús és a többi állati termék. Mindössze három hónap áll az összes őszi munkák elvég­zésére, a feladataink igen na­gyok, csak a rendelkezésre ál­ló munka és fogaterő legés-z- szerűbb felhasználásával tud­juk a nagy szállítási munkál igénylő trágyázást és takar- mánybefuvarozást elvégezni. Éppen ezért pontos és min­denre kiterjedő tervet készí­tünk, és ennek megfelelően dolgozunk. A jó idő, a jmúlt évi bősége­sebb ist'alfótx;l!gyá'zás, a 'na­gyobb területen végzett őszi mélyszántás, továbbá a meg­felelő növényápolás eredmé­nyeként a kapásokból is bő­vebb termésre számíthatunk. Gondoskodni gyors betakarítá­sukról annál is inkább fontos, mert a gabonafélékhez hason­lóan itt is későbbi érésre szá­míthatunk. Ezen munkákat is — különösen a tsz-ekben — gépesítsük. A másik nagy feladat az őszi szántás, vetés nagy mun­kája. A kenyérgabona vetése kötelező. Mindenkinek — le­gyen az tsz. vagy egyénileg dolgozó paraszt — a búza megfelelő területen való veté­sét biztosítani kell. Az őszi gabonafélék vetéséhez gyom­mentes, jól beérett, megfele­lően üllepedett, jó szerkezetű vetőágyról gondoskodjunk. A Közben megszólal az egyik ifjúmunkás — Pista bácsi, hát hogyan igyunk ebből, hiszen elromlott. Jobb lesz, ha hagy­juk tovább aludni szegényt, kár volna szegény tejet hábor­gatni. Én sem szeretem, ha *XX»QOQOQ<X»OOOOOOOOOOOOOOOOOCKXX>DOOOO(X>000<X>OCp»DOOOOOOOOOOOC^^ ioOOOOOOOQOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXJUCXXJI jó talajelőkészítésen múlik döntően, hogy tovább tudjuk-e fokozni holdankénti gabona átlagtermésünket. A mezőgaz­daság területén dolgozó min­den traktoros, mezőgazdász a munkát ellenőrző szakemberek fontos hivatása, hogy biztosít­sák a gabonafélék részére a legmegfelelőbb előveteményt és a jó, valamint az időben végzett talajelőkészítő mun­kát. A gabonafélék vetőmagjának tisztítása és a búza csávázása kötelező. Ez egyik igen fontos feltétele a gabonafélék ered­ményes termelésének. Az idei esős nyár miatt a több helyen nedvesen betakarított gabona szükségessé teszi, hogy vetés előtt a vetőmag csírázóképes­ségéről, csíráztatási próbával meggyőződjünk. Fokozott súlyt kell helyezni a katasztrális holdanként vetendő vetőmag mennyiségére. A vetőmag mennyiségének megállapítása, nál a vetőmag ezerszemsúlya lényegesen befolyásoló tényező. Ez évben a búza ezerszemsú- lya általában magasabb az át­lagosnál, éppen ezért helyes lesz a vetendő mennyiséget ennek alapján kiszámítani. Nagy jelentősége van a ko­rai vetésnek. Kísérletileg is, gyakorlatilag is számtalanszor igazolt tény, hogy a korai ve­tés mindig magasabb termés­sel fizet. A múlt ősszel a me­gyében különösen a pásztói já­rásban éppen a korai vetések­ben mutatkozott erősebb egér­kártétel. Emiatt néhány he­lyen a korai vetések kisebb ter­mést adtak. Ez nem azt jelen­ti, hogy lemondjunk a korai vetésről. Az idei esős nyár miatt nem kell számítani a ta­valyihoz hasonló egérkártétel­re. továbbá hatásos védekező szerek állanak rendelkezésre. A védekezést azonban időben és az egész megtámadott te­rületen alkalmazzuk. Sokkal fokozottabb mérték­ben alkalmazzuk őszi kalászos növényeink alá a műtrágyá­kat. A foszforműtrágyát ősszel kell lehetőleg mélyen — leg­alkalmasabb az utolsó talaj- munkával — bemuckálni. A tapasztalat azt mutatja, hogy azon termelőszövetkezetek, amelyek nagy termést értek el. minden esetben használtak műtrágyát. A foszforműtrá­gyát nitrogénműtrásvával egé­szítsük ki. Az idei év tapasztalata meg­győzte a kétkedőket az őszi mélyszántás rendkívül nagy jelentőségéről. A tavaszi szán­tásba vetett kukorica nehezen, hiányosan kelt ki és fejlődés­ben visszamaradt. Ezen a té­ren múlt évben már értünk el javulást, de biztosítani kell, hogy ez év őszén a mentesített homokos területeket kivéve, minden szántóföld őszi szán­tásban részesüljön. Acs Antal megyei főagronómus Hírek Régi kérésük teljesedett Nagybátony bányászainak. 250 ezer forintos beruházással épült új rendelőt kaptak, amelynek felszerelésére 50 ezer forintot fordít a megyei tanács. •k Borsosberény község dolgozó parasztjai 107 kh bíborherére, étkezési borsóra és fűmagra kötöttek eddig termelési szer­ződést a magtermeltető válla­lattal. ★ A községpolitikai tervek megvalósítása során Héhalom község lakói a jövő hónapban egy 560 méter betonjárda épí­tését kezdik meg. ★ 2102 mázsa kenyérgabonát adtak eddig az államnak sza­badpiaci áron a pásztói járás dolgozó parasztjai. ★ Háromszázhúsz bányászgyer­mek töltött vidám két hetet el nyáron a Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt keszthelyi gyer­meküdülőjében. ★ 20119 dolgozó paraszt vég­zett megyénkben augusztus 22, ig a cséplésseL ★ A nagyoroszi Üttörő TSZ 1956-ra is megkötötte a mag- termeltetési szerződést. A jövő évben többek között 30 kh bí­borherét, 20 kh szöszösbük- könyt, 10 kh tavaszbükkönyt és 15 kh étkezési borsót ter­mel. A Salgótarjáni Cipész KSZ dolgozói is versenyt indítottak alkotmányunk ünnepének tisz­teletére. A versenyben legjobb eredményt Pálkerti Gyula, Fe­kete László és Tarjáni András érték el. ★ Tusán József 13 holdas erdő-* tárcsái középparaszt tanácstag., hoz méltóan teljesíti állam iránti kötelezettségét. Állat- és állati termékekből már évi kö­telezettségének 100 százalék­ban eleget tett. Kukorica be­adási kötelezettségével nem várt az új termésig. Ökukori- cával teljesítette azt. ★ Üj létesítménnyel gazdago­dott Salgótarján. A város több mint egy millió forintos be­ruházással épült mentőállo­mást kapott, melyet előrelát­hatólag szeptember 2-án he­lyeznek üzembe. ★ 7776 bányász tett felajánlást a bányásznap tiszteletére. Vál­lalták, hogy a bányásznapig 12 312 tonna szenet adn^k ter­ven felül. / ★ Két állomást ruházott fel (a balassagyarmatit és a Salgó­tarján külsőt) kártérítési ha­táskörrel a MÁV. A kijelölt állomások hatásköre ezer fo­rintot meg nem haladó kár­térítési igények elintézésére terjed ki. Karcolatok A védőétel Tóth elvtárs. a Vasöntöde és Tűzhelygyár tisztítóműhe­lyének művezetője nagy böl­csen mindenegyes alkalommal kiadja a jelszót: „Tej van elég, mindenki annyit igyon, amennyi csak belefér.“ A munkások arcán ilyenkor álta­lános derültség suhan át. de Tóth elvtárs ügyet sem vetve az egészre, tovább folytatja. — Igen, igen, mindenki igya meg a tejét, mert ezt azért ad­ják! Az, kérem, védőétel! Min­denkinek annyit adjon, amennyit csak meg bír inni — szól oda az egyik elvtársnőnek, aki vállalkozott arra, hogy a munkások között mindenegyes alkalommal a tejet szétosztja. Az elvtársnő meg is teszi az előkészületeket, előkészíti a tej osztásához szükséges edé­nyeidet, és áll a munkások kö­zött, előtte szinültig tele a te­jeskanna. mintha csak a pia­con árulna, itt azonban nem akad vevője, azaz a tejnek fo­gyasztója. OKCSKIN z. Este Rugyenkóéknál, vacsora közben Martinov óvatosan rá­tért a kolhozok megerősítésé­nek témájára. — Emlékszel Iván Fomics, milyen nagyszerű kolhozelnö­keink voltak a kolhozok meg­alakításának első éveiben? Vagy talán, mert én akkor még kamasz voltam, azért láttam körülöttem mindenkit óriásnak? Nem, nem ezért. Akkoriban valóban a legjobb falusi aktivisták közül válasz­tották a kolhozelnököket. Mi­lyen lelkes emberek voltak! Vezetők .igazi szervezők! Saj­nos, nagyon hamar kiemelték őket. Amint látták, hogy va­laki tehetséges, úgy gondol­ják: ez túlságosan jó a kol­hoznak, s gyorsan „fontosabb” munkára helyezték át. Kerü­leti vagy területi vezetőállás­ba tették!..; „Túl jó"... A mai öreg, országszerte híres, jó elnökök közül is többen csak azért maradtak meg kol­hozelnöknek, mert minden­képpen ellenálltak a „kieme­lésnek". Pedig még szemükre is hányták: „Ragaszkodsz a meleg fészkedhez? Nem akarsz fejlődni? Félsz a felelősség­től?” De hol van nagyobb fe­lelősség, mint a kolhoz élén, ahol egy ember munkájától ezer ember jóléte függ? Vagy talán a fejlődés csak abból áll, hogy az ember a szolgá­lati létrán évről évre előre­halad? Maradhat az ember egész életén át brigádvezető és emellett állandóan fejlőd­het: egyre jobban dolgozik, mind nagyobb termést ér el, mind több tudományt és tech­nikát alkalmaz a termelés­ben! — Igazad van, Pjotr Illario- novics — erősítgette Rugyen- ko. — A hadseregben is elő­fordult, hogy valamelyik tiszt tíz éven át ütegparancsnok volt, nem siettek, hogy ezred­parancsnokot csináljanak be­lőle. Mert ki tüzel az ellen­ségre, nem az üteg? Ott van szükség a jó szakemberre! Az a tiszt aztán úgy kitanulta a mesterségét, ahogyan kell. Ha éjjel álmából felkeltették az­zal, hogy „Ott az ellenség, ilyen és ilyen ponton!" —akár csukott szemmel is helyes pa­rancsot adott a tüzéreinek. — Mi az oka annak, Fo­mics, hogy helyenként tehet­ségtelen ember lett a kolhoz­elnök? — folytatta Martinov és csészéjét Varvara Fjodo- rovnának nyújtotta, hogy teát töltsön bele. A háziasszony régi családi szamovárból en­gedte ki a forró vizet; két vödörre való is belefért ebbe a régi alkotmányba. — Mi az oka? Hisz magad is mondtad: sokat „kiemel­tek” közülünk. És hány jó el­nök esett el a Honvédő Hábo­rúban a fronton, meg a parti­zánok soraiban? A legjobbak persze a harcokban sem búj­tak el a veszély elől, hanem mindig az élen haladtak ..; De nem fordítottak kellő fi­gyelmet új kolhozkáderek képzésére sem..; — Mégis azt hiszem Fo­mics, rövid idő múltán ismét elérjük, hogy a kolhozelnök lesz a legmegbecsültebb em­ber a faluban! — mondta Martinov. — És szegyeim fog­ja már az, aki mint elnök, nem áll helyt. Az meg ho­gyan lehetséges, hogy a kol­hozparasztok nem merik a ve­zetést olyasvalakire bízni, aki felelős pártmunkás volt és másféle tisztséget töltött be? Akiket mi elnöknek javaso­lunk, azok nem annyira a fa­lusi élettől félnek, mint in­kább attól, hogy a kolhozta­gok elzavarják őket! — Igen, igen! Még ez is megtörténhet... Anyjuk hal­lod? — Rugyenko megérintet­te felesége vállát. — Aki most ellenkezik és nem akar a kol­hozba menni, az később pórul járhat! Ez nem rövid kam­pány. Ki tudja, meddig fog még tartani! Mert ha megerő­sítettük a kolhozelnökök so­rait, akkor a brigádvezetőkre kerül a sor. Aki ma nem vál­lal kolhozt, annak holnap már csak brigádot ajánlanak fel. — Úgy is lesz — helyeselt Martinov. — Ha már elhatá­roztuk, hogy a felelős funk­cionáriusok közül a legjobba­kat falura küldjük, akkor nem állunk meg a félúton. A brigádokba i= képzett kommu­nistákat fogunk küldeni. Varvara Fjodorovna negyven év körüli, sovány, de erős csontú, sötét arcbőrű asszony volt, Szigorú vonásai, sűrű, sötét szemöldöke és erőteljes álla akaraterős jellemre val­lott. Éppen kenyeret szelt és gyümölcsízt rakott a kis tá­nyérokba a teához. Az „agitá­ló" férfiakra emelte nyugodt tekintetét. — Mit szólnál hozzá, anyjuk — kérdezte Rugyenko akinek köhintése és rekedtes hangja arról tanúskodik, hogy nem bízik a teázással induló be­szélgetés békés kimenetelében — ha én is átvenném egy kolhoz vezetését? ... Megszok­tuk mi a falusi életet, nem igaz? Hadd féljenek mások a falusi élettől! De mi ott szü­lettünk, ott nőttünk fel! Iga­zam van? ... Jobb most, míg nem késő1 — Mi az, hogy „míg nem késő” — kérdezte Varvara Fjodorovna. — Hát nehogy később csak brigádot adjanak. Rugyenko várakozása elle­nére semmi különös nem tör­tént — Félsz talán a brigádtól? Sose félj! — Varvara Fjodo­rovna legyintett. — Úgy lá­tom, hamarosan elérkezünk oda, hogy ilyen vezetőkre, mint ti, a kolhoztagok még egy munkacsapatot sem fog­nak bízni. A baromfiudvart sem fogják rátok bízni! (Folytatjuk.) engem háborgatnak alvás köz* ben. — Ne beszélj butaságot toricolja le Tóth elvtárs. Most elmagyarázom, miről is van szó. A fennálló rendelke­zések értelmében, az egészség- re ártalmas munkahelyeken a munkások védőételt kapnak» Ezért áll tehát a Vasöntöde és Tűzhelygyár . tisztítóműhelyé­ben a tej. Csak az a baj, hogy a védőételt a munkások nem tudják élvezni, mert mire fo­gyasztásra kerül, megromlik» a 25—30 fokos nyári meleg­ben. Megsavanyodik, megpos- had. Az a szokás ugyanis, hogy reggelenként beviszik a mű­helybe a három műszak dolgo­zóinak járó tejet és az ott áll másnap reggelig, de sokszor napokig, és mire a délutános, de főként az éjszakai műszak dolgozói fogyasztani akarnák, romlott állapotban találják. Termelési értekezleten a dolgozók már több ízben fel­szólaltak, hogy valamit tenni kellene, mert különben a tej tönkremegy. Az egyik javaslat az volt, hogy tej helyett adja­nak mást a nyári hónapokban, mondjuk gyümölcsöt. A tejet pedig használnák fel másutt» A dolgozók azt a választ kap­ták, hogy kapnak hűtőszek­rényt, és ezzel elejét veszik a tej romlásának. Megnyugodtak hát a dolgozók, reménykedve abban, hogy a hűtőszekrény hamarosan elkészül és utána frissen hűtött védőételt fo­gyaszthatnak. Nagysokára el is készült a hűtőszekrény, azonban ez csak csalódást okozott. A reá­lis elképzelés ellenére olyan „ládikókat" készítettek, ame­lyekbe egy tejeskanna éppen csak, hogy belefér, de azonkí­vül semmi más. Sem jég, sem víz, amivel a hűtést elő lehet­ne idézni. Nem is beszélve ar­ról, hogy használati utasítást sem kaptak, hogy miképpen lehet azokkal a kis „ládikók- kai“ hűteni. A tej pedig továbbra is al­szik és poshad. A dolgozók pe­dig sóvárogva nézik a hűtő- ládikót, mert hát a védőétel­hez ezekután sem juthatnak. Fekete János SZABAD NÓGRAD Az MDP Nógrád megyei Párt- bizottsaqana* lapja Peleit Kiadó Hajdú József. Szer-ka« tcta^óhivatal! Salgótarján Damlanlch út 2. Telefon 18-74. 19-74 16-83. Terjesztik- a Megye. Postahiva­tal Hlrlaposzt.ák-s 4? hírlap* «Ayhpcfti* postahivatalok Előfize­tés- postahivataloknál As kézbe* 9ftőknél. Havt előfizetési díj: 3.50 Ft Szikra l apnyomda Budapest. VIII Rőkk SzIIárd-o. 0 Felelős vezető: Kulcsár Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom