Szabad Nógrád. 1955. augusztus (11. évfolyam. 60-68. szám)

1955-08-06 / 61. szám

1955. augusztus ff. SZABAD A'OGRAD 5 Mozgalmas, eleven életet megyénk népfront-bizottságaiban „Lelkes munkát végezneki Szép eredményeik vannak... Jól dolgoznak’1 — így írtak születése napjaiban, az alig egy éve megindult Hazaíias Népfront-mozgalomról. És ezekben a kitételekben nem volt semmi túlzás, így volt ez igaz — eleven bizonysága a mozgalom életrevalóságának, szükségességének, helyességé­nek. Ma már nem kell meg­írni. mit végzett akkor a nép­front. A tanácsválasztás, a fcözségfejlesztés, a társadalmi munka szervezése, az ünnepsé­gek megrendezése, mind azt bizonyította, hogy a feladato­kat a minden tapasztalat nél­kül munkához látó mozgalom, az először választott Hazafias Népfront-bizottságok szép eredménnyel kezdték el, ille­tőleg oldották meg. Az ország minden becsületes dolgozójá­nak egész erejét egybefogó mozgalom helyeslésre talált az embereknél. Azután, ahogy teltek a hó­napok, egyre kevesebbet hal­lottunk a népfrontról, helye­sebben egyre gyengébb mun­kát, egyre kevesebb jót és egy­re több kifogásolnivalót. Egyes szervezetek szándékosan, má­sok ösztönösen szigetelték el magukat a népfronttól. J\ Központi Vezetőség márciusi határozata kétséget kizáróan mutatta meg, hogy mik voltak ennek az okai. A júniusi kor­mányprogram után utatnyerő, az ország további fejlődésében, előrehaladásában, az emberek gondolkozásában óriási kárt okozó jobboldali elhajlás, kü­lönösképpen kihatott népfront- bizottságaink munkájára; Azt mondtuk, csak azt ígér­jük, amit meg is tudunk való­sítani — és a népfront-bizott­ságok hatalmas állami beruhá­zások igénybevételével, hóna­pok alatt akarták behozni év­századok mulasztását, sőt sok­helyen olyan dolgokat is meg- akartak valósítani, amire sem­mi szükség nem volt. Például Jobbágyiban, nemrégen épült hatalmas, modern kultúrház, a község szélén. A népfront er­re másik kultúrotthont „köve­telt“’, a község közepén. Szó­val a lehetőségekkel, az erővel való számotvetni nem tudás, vagy nem akarás — és akiktől mindez származott — a nép­front-bizottságokba behatoló jobboldali erők letérítették a népfrontot a helyes útról — nem azt a célt követte, nem azt a munkát végezte, amire hivatott. Mindez abból származott, hogy nem érvényesült eléggé népfront-bizottságainkban a párt vezetése, márpedig enél- kül semmilyen tömegszerve­zet, semmilyen mozgalom nem tudja betölteni azt a feladatot, amelyet népi demokratikus ál­lamrendünk megkíván. Voltak ugyan eredményei a népfront­nak. de ezek az eredmények az egyre gyakrabban és sűrűb­ben előforduló hibák között értéküket vesztették. A márciusi határozat után a párt felhívta a figyelmet erre a veszélyre és megmutatta azt az utat, a népfront száméra, amely ismét előrevezet. Nép­front-bizottságaink most már nem gyorsan múló lelkesedés­sel, hanem feladatuk alapos, átgondolt megjelölésével, vál­toztattak eddigi munkájukon. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa nemrégiben intézett egy levelet a helyi népfront-bizottságok elnökei­hez. Ebben feltárta a moz­galom életében jelentkező hibákat és megmutatva a hi­bák kijavításénak az útját és módjait, megszabta az ez- utáni feladatokat. Megyénkben majd minden nép­front-bizottság ülést tartott az Országos Tanács anyagá­nak az alapján, és ezeknek az üléseknek a lefolyása azt mu­tatta. hogy a bizottságok tag­jai. maguk is felismerték és elismerték mindazokat a hibá­kat, melyeket a levél megje­lölt és az ülésen hozott javas­latok, határozatok, biztatóan Ígérik azt, hogy a most már a rendes kerékvágásba zökkent mozgalomban, a bizottságok­ban megindul a normális munka. A bizottságok látják most már és többé-kevésbé elvég­zik feladataikat, sőt vannak egyes községek, mint például Vanyarc, Becske, Nőtincs, Jobbágyi, stb., ahol jól elvég­zik ezeket. A bizottság tagjai ezekben a községekben har­colnak a szemveszteség nél­küli aratásért, azért, hogy a dolgozó parasztok már a cséplőgéptől teljesítsék be­adási kötelezettségüket. Be­szélnek a kötelező állami ga­bonafelvásárlás jelentőségéről. De példamutató munkát vé­gez a balassagyarmati városi népfront-bizottság. Köszönti a jól dolgozó, a munkában, a beadásban élenjáró dolgozó­kat, lefényképezik őket. s fényképeiket kiteszik a város boltjaiba, kirakataiba. Első­sorban Schuchmann elvtársat, a bizottság elnökét illeti ezért a dicséret. Sok községben társadalmi munkát szervez a népfront- bizottság és ennek ma már majd mindenütt megvannak a szép eredményei. Sóshar- tyánban és Diósjenőn iskola, Litkén kultúrház, Balassa- gyarrhaton 1500 férőhelyes szabadtéri színpad, Nézsán orvosirendelő készül, majd teljes mértékben társadalmi munkával. Lucfalván 6 kilo­méteres szakaszon mgjavítot­ták a földutak két fahidat épí­tettek, hogy ezzel megkönnyít­sék a betakarítást. Ipari vi­OJ, bővített kiadásban jelent meq Valentyin Ovecskin köny­ve, a Falusi hétköznapok. A mindennapi pártmunka renqe- teq fordulatait, változatossá- qát és mélységét tárja fel e könyvében a szerző. A negye­dik fejezetet Ovecskin az SZKP Központi Bizottságának 1953. szeptemberi teljes ülé­sének határozata — amely a falu felé fordította a fiqyel- met — alapján írta. A továbbiakban folytatóla­gosan részleteket közlünk a negyedik fejezetből, amely során megismerjük azt. hogy Martinov elvtárs, a Szovjet­unió egyik kerületi pártbizott­ságának első titkára, hogyan teszi meg az első lépéseket a határozat végrehajtásában. Eltelt egy fél év. 1953. szep­temberében tartotta a Szovjet­unió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága teljes ülését, amely az egész ország figyelmét a falura irányította. Ennek a plenáris ülésnek a határozatai természetesen még nem befolyásolhatták az akkori terméseredményeket, hiszen a mezőgazdasági év már majdnem be volt fejezve. Martinov kerületében har­minc kolhoz volt. A helyzet a kerületben na­gyon változatos képet muta­tott: óriási különbségek voltak a kolhozok jövedelme, vala­mint az egyes kolhozokban a munkaegységre adott járandó­ságok között. A kerületben volt öt való­ban élenjáró, gazdag kolhoz: a „Szovjethatalom” (elnöke Gyemjan Vasziljevics Opjon- kin), a „Vörös Október”, a „Hajnal”, a „Bolsevik” és a „Szpartak”. Ezeknek a kolho­zoknak az elnökei ugyancsak régi tapasztalt gazdák voltak, akik szíwel-lélekkel szolgál­ták a kolhozok ügyét. Gyor­san fellendült a „Haza” kol­hoz helyzete is, amelyben a kerületi pártbizottság javasla­tára, a volt erdészt, Dorohovot választották meg elnöknek; pontosabban mondva, a kol­hoztagok kérésére a kerületi pártbizottság visszaengedte őt régi helyére. Az élenjárók közé emelkedett a „Molotov” kolhoz is, amelyben két évvel ezelőtt elnökül választották Rumjancev kerületi instruk­tort, aki agronómus volt és már régen szeretett volna föld­műveléssel foglalkozni, dékeken, így például Salgó­tarjánban kiállításokat ren­deznek és szervezik már al­kotmányunk ünnepére a munkás-paraszt találkozókat. A pásztói járási népfront­bizottság kalászgyűjtésre mozgósítja a helyi népront- bizottságokat. A népfront me­gyei bizottsága brosúrában is­merteti három termelőszövet­kezet eredményeit. fgyrfi több példamutató nép­front-bizottsági tagról hal­lunk már. Kriskó János, a rét­sági járási népfront-bizott­ság tagja vasárnapi aratásra mozgósította a bánki dolgo­zó parasztokat, látván, hogy a gabona beérett. De ezen kívül is példát mutat, megjelenik minden bizottsági ülésen. Jól szervezi a munkát Rimócon Kanyó Balázs, a népfront el­nöke, ahol eddig 400 méteres szakaszon építettek utat és 200 méteres útépítésre 300 ko­csi követ hordtak már ki tár­sadalmi munkában. De ott van a példamutató népfront- bizottsági tagok között, a nógrádi Hesz Mihály, a ber­kenyéi Gonda János, a nagy­oroszi Urhelyi András is. tfitt a népfront a ta­náccsal. a tömegszervezeti kapcsolatok erősítésében. En­nek érdekében közös feladatot oldanak meg. Sajnos, sok he­lyen a tanács nem értékeli azt a segítséget, amelyet a nép­fronttól kap, de még ennél is nagyobb hiba az, hogy nem kéri a népfront segítségét, nem támaszkodik javaslataira. Sok példa van arra. hogy, ahol a tanács számít a népfront­Közepes kolhoz mintegy tizenöt volt a kerületben. El­nökei becsületes, józan embe­rek voltak, de több segítségre lett volna szükségük és meg kellett volna tanítani őket a kolhozokban bevált különféle újításokra. Egymás után érkeztek a vá­rosokból a kerületbe a mező­gazdasági szakemberek, sőt a párt felhívására olyanok is jöttek, akik nem szakemberek. Moszkvából, a Nehézipari Minisztériumból érkezett Dol- gusin mérnök, 1925-ös párttag. Kinevezték a szemidubovkai gépállomás igazgatójává, az öreg Glotov helyébe. A mi­nisztériumban, a gépállomá­sok főigazgatóságának sze­mélyzeti osztályán valaki be­kukkantott Glotov káderlap­jának „képzettség” rovatába, és anélkül, hogy megtudakolta volna, hogyan is dolgozik ez a Glotov, úgy határozott: vált­sák le, kerüljön helyére okle­veles mérnök. Martinovnak azonban sikerült kiharcolni, hogy Glotov ott maradjon. (Ebben az ügyben felhívta a területi bizottság titkárát, sőt a földművelésügyi miniszter helyettesét is.) A Központi Bi­zottság teljes ülésének határo­zata ugyanis megállapítja, hogy a gépállomás igazgatói állását kivételesen betölthetik főiskolai végzettséggel nem rendelkező, régi gyakorlati emberekkel is. És Glotov, Mar­tinov szerint éppen ilyen kivé­teles eset volt. Az elmúlt nyá­ron Martinov meggyőződött róla, hogy Glotov akar és tud jól dolgozni. Az öreg mintha tíz évvel megfiatalodott volna. Gépállomása gyorsabban fe­jezte be és jobban végezte az aratási munkákat, mint a töb­bi; ők érték el a legnagyobb termésátlagot és túlteljesítet­ték az őszi szántás tervét. Ezenkívül a szemidubovkai gépállomás már kapott két új embert: az egyik főmérnök, a másik a javítóműhely vezető­je lett. De az új emberek nem ismerték a mezőgazdaságot. Az elsőt a vasútról, a másodi­kat a gumigyárból helyezték át. Azoknak az embereknek, bizottságra, jó segítséget je­lent ez. Kálión például 30 000 forint értékű társadalmi mun­kát szervezett a népfront, ahol vízlevezető árok építését tár­sadalmi munkával oldottak meg. A rétsági járási nép­front-bizottság, a DlSZ-szel együtt szervezte meg a ka­lászgyűjtést. A népfront, az MSZT-vel és a békebizottsá­gokkal együtt megismerteti megyénk dolgozóival a hősi halált halt szovjet katonák dicső harcait. A TTIT-vel, a Népművelési Osztállyal együtt kiállításokat rendez, s ké­szül 10 év eredményeinek dokumentálására. Az MNDSZ segítésére közreműködik a gazdasszonykörök és főzőtan­folyamok megszervezésében. Bár it még sok a hiba, amely­nek az okát abban láthatjuk, hogy kevés a népfront-bizott­ságokban a nő. A megyei nép­front-bizottság 55 tagja között csupán 5 nő van. Szép tervekkel készül a népfront alkotmányunk meg­ünneplésére és ért már ei jó eredményeket a dolgozók mozgósításában. Mindezen eredmények mellett azt kell mondani, hogy a népfront- bizottságokban nem folyik olyan élet, mint amilyenre szükség volna. Ehhez az kell, hogy minden népfront-bizott­sági tag dolgozzék, ne csak az elnök, a titkár és esetleg egy­két tag. Lássák el ezt a meg­tisztelő küldetést legjobb ere­jük szerint, beszélgessenek egymással, mint kellene és hogyan kellene, vegyék át más népfront-bizottság jó tapasz­talatait és hasznosíták azt a maguk számára. akik a gépállomások vezető kádereit kiválogatják, vala­hogy meggondoltabban kelle­ne az utánpótlást kiválaszta­nak e bonyolult állami gazda­ságok „vezérkarába”, nem pe­dig válogatás nélkül minden­kit leváltani. Helyes volna például így cselekedni: ahová új igazgatót neveznek ki, ott hagyják meg a főmérnök vagy a műhelyvezető munkaköré­ben a régi, tapasztalt földmű­ves-gépészt, aki jól ismeri a traktorokat és a kombájno­kat: ahol pedig az igazgató régi gyakorlati ember, oda küldjenek mérnököt, hogy a gyakorlat emberei átadhassák a kolhozokban szerzett tapasz­talataikat a városból érkezett szakembereknek, akik ezzel szemben nagyobb tudásukkal segíthetik őket. Dolgusint azután a nagyezs- gyini gépállomásra küldték igazgatónak, ahol a régi igaz­gató valóban nem állta meg a helyét, és ahol gyakorlati em­ber volt a főgépész és a főag- ronómus. öt szakembert kapott a ke­rület a területi mezőgazdasági osztályról és a különféle terü­leti hivatalokból. Egyet közü­lük kineveztek az olesinszki gépállomás főagronómusává, egy másikat kolhozelnöknek javasoltak, a többieket a kol­hozokba küldték agronómusi minőségben. Átfésülték a ke­rületi hivatalokat is, ahonnan néhány agronómust és zootech- nikust ugyancsak a kolhozok­ba küldtek állandó munkára. így is még hét olyan kolhoz maradt, amelynek a vezetősé­gét haladéktalanul meg kel­lett erősíteni, elnökeiket le kellett váltani. Hét kolhoz — a kerület területének és lakos­ságának számottevő része — még mindig négy-öt mázsás hektáronkénti terméshozamon tengődött. Ezeknek a kolho­zoknak soha nem volt pénzük, nyakig úsztak az adósságban, úgyhogy valamilyen radikális intézkedést kellett tenni, hogy kikecmereghessenek nehéz helyzetükből. (Folytatjuk.) Hírek Hat termelőszövetkezet 70 tagját látják vendégül augusz­tus 19-én és 20-án a Salgó­tarjáni Acélárugyár dolgozói. A magyargéci, nagylóci, felső- toldi és cserhátszentiváni szö­vetkezetekből 10—10, a szécsé- nyi és zsunypusztai tsz-ekből pedig 15—15 tag látogatja meg az acélárugyár üzemeit, vesz részt vendéglátóikkal a 20-1 ünnepségen és a nagyszabású Vidám Vásáron. ★ Megyei ifjúsági találkozót rendez Salgótarjánban augusz­tus 20-án a megyei DISZ-bi- zottság. Ugyanekkor Rútságon járási ifjúsági találkozó lesz. ★ Beadási kötelezettsége teljesí­tése után 21 mázsa 10 kiló bú­zát adott az államnak szabad­felvásárlás útján a szécsényi II. Rákóczi Ferenc TSZ. ★ Ez évben 7 különvonatot in­dított az ország különböző vi­dékére Salgótarjánból az IBUSZ. A nyolcadikat holnap indítja Visegrádra. ★ Megyénk ifjúsági traktoros­brigádjainak versenyében a legutóbbi értékelés szerint az Erdőkürti Gépállomás DISZ- brigádja érte el a legjobb eredményt. Nyári tervét 47 százalékra teljesítette és ezzel elnyerte a megyei DISZ-bi- zottság vándorzászlaját. Nagy József magyar nép­művész kapta a varsói VIT Nemzetközi Kézművészeti Ki­állításának nagydíját. A díj­nyertes munkája egy remekbe sikerült ökörszarv-kürt, amely Hunor és Magor mondáját áb­rázolja. Megyénk traktoros brigád- ja inak versenyében Polgár Fe­renc, a Tolmácsi Gépállomás brigádja áll az első helyem Egy gépre 18,6 műszaknorma esik. Nyári tervét a brigád 32 százalékkal teljesítette eddig; * Augusztus 1-re teljesítette egész évi tervét Ficsor István, a Kisterenyei Gépállomás traktorvezetője. ★ Ifjúsági béketalálkozót ren­deznek augusztus 7-én Buják község parasztfiataljai, ★ Megyénk gépállomásai augusztus 1-ig 3501 holdon, végezték el az aratást. A nyolc kombájn összesen 697 hold gabonát aratott le. A gépállomások tarlóhántásban 23,5 százalékos eredményt ér­tek el. összesen 2597 holdon végeztek tarlóhántást. ★ Mintegy 6 és félmillió forin-> tot kapott vissza, közel 43 és félezer kötvény tulajdonosa államunktól megyénkben az eddig lezajlott öt államköl- csön-sorsolás alkalmával. A mohorai növényvédő állomás küzdelme a burgonyabogár ellen A párt és a kormány me­^ zőgazdaságfejlesztő ha­tározata nyomán s eredménye­ként ez év májusában, a volt Mohorai Gépállomás terüle­tén megalakult új növényvédő állomásunk. Az állomás 14 motoros permetezőgéppel s 16 erőgéppel rendelkezik s szak­mailag teljesen önállóan fejti ki növényvédelmi működé­sét. Az állomás első munkája a megyénk területén lévő gyü­mölcsössel rendelkező tsz- eknek nyújtott segítség volt. 74 tsz gyümölcsösében 5500 termőfaegységen végezte el az állomás az almamoly elleni védekező permetezéseket, de igénybe vették az állomás vé­dekező gépeit állami gazdasá­gaink sőt, egyéni termelőink is, mert meggyőződtek arról, hogy a gépi permetezési mun­kákat az állomás jól, szak­szerűen és olcsón végezte el, szemben a háti gépekkel való s sok kézimunkaerőt igénylő munkával. A lucemakártevők ellen mintegy 200 kh-on vé­gezte el az állomás az előírt porozásokat. Az állomást a legnehezebb feladat elé a június utolsó hetében jelentkező burgonya- bogárfertőzések felszámolása állította. Hat hete folyik már a harc a megye különböző te­rületein fellépett burgonya- bogárfertőzések ártalmatlanná tételéért. Szívós munkával már számos fertőzési gócot de­rítettek fel s a növényvédő állomás szakközegei útján a lehetőség szerint még a ta­lálat napján sok esetben órá­kon belül fertőtlenítették azt. M aga a fertőtlenítés a ta­iu lálat helyén s annak 25 méteres körzetében DDT ideg­méreggel való beporzással történik, s ezt még három esetben megismétlik az ötö­dik. a tizenötödik és a hu­szonnegyedik napon, hogy a még esetleg életbemaradt kártevők, vagy a talajból ké­sőbb előbújó bogarak bizto­san elpusztuljanak. Ezenkívül a fertőzési gócoktól 2 kilomé­teres körzetében lévő burgo­nyaültetvényeket is beporoz­zuk a Szovjetuniótól kapott s Zetor-traktorral vontatott úgynevezett OKSZ munkagé­pekkel, megelőző védekezés­ként. Amint láthatjuk, a párt és a kormány teljesen díjmentesen végzett munkával s az ingye­nesen adott nagymennyiségű védőszerrel hatalmas segítsé­get nyújt dolgozó parasztsá­gunknak a burgonyabogár- fertőzés leküzdéséhez. Ezt a segítséget azonban csak úgy tudhatjuk jól kihasználni, ha helyi tanácsaink, a helyi párt- szervezet segítségével mozgó? sítják falusi lakosságunkat a kártevők felkutatására. TJ elyi tanácsaink jórésze 11 felismerte a burgonya- bogárfertőzésben rejlő nagy veszélyt s mint követendő példát meg kell említenem Vanyare. Kutató., - Erdötarc$a, Tolmács, Karancsság, Őrha­lom, Hont és Ipolyvece köz­ségek tanácsait, akik hatha­tósan közreműködtek a köz­ségben lévő növényvédelmi felelőssel együtt a fertőzési gócok felkutatásában. Elha­nyagolták a kerestetést Dej- tár. Patak Kálló, Rétság, Szügy és Horpács, stb. közsé­gekben, ahol nagymennyiségű többhetes lárvát és bábot ta­láltak. A burgonytermesztés leg­veszedelmesebb rovarellen­sége. az amerikai burgonya­bogár, amely rendkívül szapo­ra és falánk, s maguk a bo­garak és vörösszínű lárváik egyaránt a burgonya lombját pusztítják. A leveleiktől lerá­gott burgonyatő vagy elpusz­tul. vagy esetleg újra kihajt, de csak kevés és apró gumót terem. Külföldi tapasztalatok szerint 70—75 százalékos kár is keletkezhet a burgonyabo- gárfertőzésből. Hogy nálunk sok helyen még nem tulajdo­nítanak neki kellő fontossá­got. annak oka az, hogy még nem látták azt a kórt, ame­lyet a burgonyabogárfertőzés okozhat. Nagymértékű szapo- raságára jellemző, hogy egy nyáron 2000, sőt ennél több tojást is rakhat, s egyetlen nőstény egy termelési évbeni szaporulata az elkövetkező év­ben 1 kh-nyi területű burgo nyavetést képes lerágni. Megyénk több községében, így Pásztón. Erdőtarcsán. Va- nyarcon, Palotáson és még más községekben is nagy számban iöttek a talaj felszí­nére az elmúlt télen áttelelt, vagy tavasszal berepült boga­rak első nemzedékei. Ezekre különös figyelmet kell fordí­tani, mert ha nem találjuk, akkor további fertőzésre szá­míthatunk még ez évben és méginkább a jövő év tavaszá­ra. J)olgozó parasztságunknak, de másnak is meg kell értenie, hogy második kenye­rünk. burgonyatermesztésünk megóvásáról van szó. A bur­gonyabogarat jó. szorgos ki­tartó, kereső munkával fel kell kutatni, hogy növényvédő állomásunk -azt felszámolja; Zboray Tibor,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom