Szabad Nógrád. 1955. augusztus (11. évfolyam. 60-68. szám)

1955-08-20 / 65. szám

1955. augusztus 20. SZABAD NÓCBÍD 7 Nehéziparunk fejlesztése minden dolgozó személyes érdeke Hazánk nehézipara az ötéves terv alatt 188, gépipara pedig 267 százalékkal növekedett. A szocializmus gazdasági alaptörvénye leszögezi, hogy a szocializmus fő célja, a dolgo­zó nép anyagi és kulturális szükségletének maximális ki­elégítése, a szocialista terme­lésnek, a legfejlettebb techni­ka alapján történő szakadat­lan növelése útján. Tehát a kedjék a közszükségleti cik­kek termelése, fokozottabb mértékben kell növekednie a termelési eszközök termelésé­nek. Ez a szocializmust építő országokban gazdasági tör­vény, amelytől tartósan eltér­ni a társadalmi termelés fel­borulásának veszélye nélkül A nehézipar fejlesztésének egyik alapja a széntermelés fej­lesztése. Megyénkben öt év alatt a széntermelés 84,6 száza­lékkal fejlődött. szocializmus gazdasági alap­törvénye félreérthetetlenül utal arra, hogy a szocialista és a szocializmust építő társadal­makban a dolgozó nép jólété­nek anyagi alapja a nehézipar, ezen belül is elsősorban a gépi nagyipar következetes fejlesz­tése. A kapitalizmusnak nem érdeke a gépeket maximálisan hasznosítani, mert a kizsák­mányolok számára az olcsóbb emberi munkaerő sokkal ma­gasabb profitot biztosít. A szo­cializmusban viszont csakis a technika maximális kihaszná­lásával lehet biztosítani az elő­rehaladást. Éppen ezért a sző­ném lehet. A Szovjetunióban és a népi demokratikus orszá­gokban a társadalom fejlett­ségének magasabb fokát a ka­pitalista országokéhoz viszo­nyítva. többek között az is mutatja, hogy a gépgyártás, a munkaeszközök előállítása sok­kal rohamosabb ütemben fej­lődik. Ez országokban elsősor­ban is a nagy gépeket fejlesz­tik és tökéletesítik, amely maga után vonja az egész tech­nika fejlődését is. A nehéz­ipar és ezen belül a gépipar fejlesztése megteremti a tech­nikai, műszaki feltételeket a Megyénk munkásosztálya az elmúlt másfél évtizedben jelen­tősen megszaporodott. cializmus építésének egyik központi kérdése, a nehézipar fejlesztése. A szocializmust építő társadalomban az anya­gi javaknak mindnagyobb mennyiségét kell előállítani. Ehhez viszont egyre több munkaeszközre, gépre, nyers­anyagra van szükség. Tehát ahhoz, hogy állandóan növe­SZABAD NÓGRAD Az MDP Nóqrádmeqyel Párt- bizottságának lapja Felelte kiadót Hajdú József. Szerkesztósáa ás kiadóhivatalt Salqótarlán. Damlanlch út 2. Telefon 18-74. 19-74. 16-83. Terlesztlkt a Megyei Postahiva­tal Hlrlaposztál-a és hírlap- fcézhesftó postahivatalok Előfize­tést postahivataloknál és kézbe­sítőknél. Havi előfizetési dili 3.50 Ft Szikra Lapnyomda Budapest. VIII.. Rökk Szllárd-u e F-lelte vezetőt Kulcsár Mihály termelékenységnek a kapita­lista országokhoz viszonyított lényegesen gyorsabb növelé­séhez. A termelékenység foka végeredményben alapvető az új társadalmi rendszer győ­zelme szempontjából. A szo­cializmus győzelmét az dönti el. hogy a politikai szabadság- jogok mellé összehasonlítha­tatlanul több ruhát, kenyeret, kulturális lehetőséget, egyéb közszükségleti cikket adjon a dolgozóknak, mint a régi rend szer. A gépi nagyipar elsődleges fejlesztése elengedhetetlen a mezőgazdaság szocialista át­alakítása szempontjából. A falvakat ellátni korszerű gé­pekkel, mentesíteni a dolgozó parasztokat a nehéz földmű­vesmunka nagy részétől, csak­is új, korszerű gépekkel lehet­séges — mégpedig a társas nagyüzemi gazdaság keretein belül. Nógrád megyében ez év­ben közel 300 traktor, vonta­tó és “univerzális traktor, vala­mint kombájnok, aratókéve­kötőgépek és egyéb kisgépek segítik a mezőgazdaságot a terméshozam növelésében és a munka megkönnyítésében. Az ez évi gabonabetakarítás már is fényesen igazolja, hogy a termelőszövetkezetekben, ahol tág tere nyílik a gépek ki­használásának, a gabona ter­méshozama három-négy szá­zalékkal, vagy még ettől is többel nagyobb az egyéni gaz­dálkodókénál. A mezőgazda­ság szocialista átszervezése és ezzel együtt a korszerű gépek alkalmazása, feltételeinek megteremtése biztosítja, hogy az ország több kenyérhez, ipari nyersanyaghoz, húshoz és egyéb mezőgazdasági ter­mékhez jusson. A nehézipar elsődleges fej­lesztésének azonban nemcsak az anyagi javak termelése szempontjából, hanem a dol­gozó nép és elsősorban a ve­zető erő. a munkásosztály po­litikai öntudatának fejlesztése szempontjából is nagy jelen­tősége van. A nehézipar fej­vánít véleményt, tesz javasla­tot, szól bele üzeme, megyé­je, országa életébe. Végered­ményben a magas politikai és szakmai képzettséggel rendel­kező munkásosztály, az egész ország élete, a népi demokrá­cia viszonyai között a hatalom kérdésének szempontjából alapvető jelentőségű. Mindezeken túl a fejlett ne­hézipar elengedhetetlen a szo­cialista és szocializmust épí­tő országok függetlenségének megvédése, eddigi vívmányaik biztosítása tekintetében is. Pártunk 1953. júniusi hatá­rozata világosan leszögezte, hogy a szocializmus építésé­nek fő irányvonala továbbra is az iparosítás, ezenbelül a nehézipar, a gépipar elsődle­ges fejlesztése. A júniusi poli­tika rámutatott arra. hogy a mezőgazdaságban mutatkozó lemaradás behozásának is ez az egyedüli lehetséges alapja. A párt politikáját jobboldali irányban elferdítő nézetek jú­niusnak ezt a helyes útmuta­tását félremagyarázták és helytelenül igyekeztek meg­valósítani ezt a gyakorlatban. Pártunk akkori határozata a A népjdlét emelésének elengedhetetlen feltétele a nehézipar szakadatlan emelése, mint ahogy az ipar fejlődéséhez is nélkülözhetetlen, hogy a mezőgazdaság állandóan növelje a terméshozamot. lesztése kihat az egész dolgo­zó nép öntudatának fejlődésé­re és formálódására. Nem vé­letlen. hogy hazánkban első­sorban ott fejlődött ki, mű­velt, öntudatos munkásosztály, ahol kialakultak a nehézipari gócpontok. Budapest, Diós­győr, Ózd és városunk Salgó­tarján munkásosztálya nem­csak a múlt rendszerben foly­tatott harcaival, kiállásával, hanem a felszabadulás óta ta­núsított áldozatkészségével, építőmunkájával is beírta ne­vét hazánk történelmébe. Az új technika megismerése for­radalmi hajtóerő a munkás- osztály fejlődésében. A gépek, munkaeszközök alapos megis­meréséhez. a velük foglalko­zó munkásoknak állandóan tanulniok kell. Emelniök kell szakmai, műszaki tudásukat. A szakképzettség növelése pe­dig egyik fontos része a kul- túrforradalomnak. A magas szakképzettségű munkás, fogé­konyabb és könnyebben sajá­títja el a marxizmus-leniniz- mus tanításait, bátrabban nyil­helyes irányvonal leszögezése- kor félreérthetetlenül kimon­dotta azt is, hogy itt nincs egyébről szó. mint az ipar és mezőgazdaság, a nehézipar és könnyűipar fejlődése arányai­nak helyes megteremtéséről. Ennek ellenére a jobboldali el­hajlók felléptek az iparosítás és főleg a nehézipar fejleszté­se ellen és az átcsoportosítás idején keletkezett ideiglenes arányokat — a könnyűipar vi­szonylag gyorsabb fejlesztését — tartósítani akarták. Mind­amellett terjesztették a fegyel­mezetlenség. a megalkuvás szellemét, fontos nehézipari beruházásokat állítottak le és ezzel súlyos károkat okoztak országunknak. népünknek. Pártunk március 4-i határoza­ta az ilyen nézeteket és gya­korlatokat élesen elítélte. A Központi Vezetőség leszögez­te, hogy a hibák kijavításával, a lehetőségek számbavételével továbbra is a marxizmus-leni- nizmus tanításai, és a Szovjet­unió tapasztalatai alapján, az iparosítás és elsősorban a ne­i9S4 Többek között iparunk fejlődése is lehetővé tette, hogy me­gyénkben öt év alatt 22 százalékkal növekedett a keresők száma. Gyors előrehaladásunk az iparosításban megteremtette a feltételeit annak, hogy megyénk dolgozói közül 28 568 rádió­előfizető kerüljön közelebb az ország vérkeringéséhez, hogy 114 község rendelkezzék mozival és több, mint négyszeresére növekedjék az autóbuszforgalom megyénkben. hézipar fejlesztésének útján kell haladni. A Központi Ve­zetőség március 4-i határozata megfelelő helyre állította ipa­rosítási politikánkat, kimond­va, hogy sem visszatérni nem akarunk a régi hibákhoz, se le nem mondunk a helyesarányú iparfejlesztésről. A jobboldali elhajlók szíve­sen és gyakran feledkeztek meg arról, hogy a szocializmus alaptörvénye két részből álL Ök főleg csak az első részét, a népjólét szakadatlan növeke­dését helyezték előtérbe és el­hallgatták. hogy ennek alapja a termelés és termelékenység szakadatlan növelése, az ön­költség csökkentése, a techni­kai, műszaki színvonal emelé­se és a fegyelmezett munka. Azt állították, hogy ha a ne­hézipar termelését csökkent­jük, akkor növekedik a népjó­lét. mert több lesz a közszük ségleti cikk. Hogy ez mennyi­re káros és veszélyes nézet, azt dolgozó népünk a június után eltelt húsz hónap alatt a saját bőrén érezte. És meg kell mondani, még sok erőfe­szítésbe kerül, amíg ezeket a károkat helyrehozzuk. A szo­cializmus gazdasági alaptör­vénye a népjólét szakadatlan emelését csakis azért tűzheti ki célul, mert a termelőerők rohamosan fejlődnek, mert új gépek, új eljárások magasabb politikai és szakmai képzett­séggel rendelkező munkások biztosítják annak feltételeit. A nehézipar fejlesztésétől nem kellett félteni az életszínvonal emelkedését, de annál inkább azoktól, akik káros tevékeny­ségükkel hátráltatták hazánk ipari előrehaladását. A nehéz­litikája nem kevés erőfeszítést követel dolgozó népünktől. A jelentősebb ipari beruházások csak hosszú évek után kapcso­lódnak be a termelésbe és csak akkor jelentkezik hasznossá­guk, viszont attól kamatostól) Az az erőfeszítés és áldozat, amelyet iparunk és főleg gép­gyártásunk fejlődése érdeké­ben hozunk, minden dolgozó egyéni érdekével a legtelje­sebb összhangban áll. Ve­gyünk csak egy példát egy család életéből. Manapság igen sokan építenek családiházat) Ilyenkor hosszú hónapokig, vagy évekig tartalékolják fo­rintjaikat az építkezésre. A befektetett forintok és építő­anyagok két, esetleg három év múlva hoznak majd a család­nak hasznot, amikor beköltöz­hetnek az új házba. De vajon ki állítaná, hogy az ilyen ta­karékosság, áldozatvállalás ha­szontalan dolog? A jobboldali elhajlók az iparfejlesztés ellen irányuló politikájukat még azzal is igyekeztek alátámasztani, hogy tagadták annak reális le­hetőségeit. Valójában pedig ezek a lehetőségek megvan­nak és felhasználásuk rajtunk álL Mindenek előtt hazánk­ban a nehézipar fejlesztését nem egyedül, hanem a Szov­jetunió és a többi népi demok­ratikus országok kölcsönös tá­mogatásával hajtjuk végre. A nemzetközi együttműködés és munkamegosztás lehetősége még olyan kihasználatlan le­hetőségeket mutatnak szá­munkra. amelyekkel a Szov- jetunió amikor még egyedül képviselte a szocializmust nem rendelkezhetett. Mindezeken Az ipar fejlesztése elengedhetetlen hazánk függetlenségének biztosítása, honvédelmünk fejlesztése szempontjából is. ipar fejlesztésének megakadá­lyozása nem jelent egyebet, mint tönkretenni jövőnket, a szocializmus építését. Igaz az, hogy a nehézipar és ezenbelül a gépipar nem minden esetben szolgál közvetlenül fogyasztá­si szükségleteket. Elsősorban valamennyi iparág gépi tech­nikai szükségleteinek kielégí­tésére hivatott, arra, hogy ipa­runk minél olcsóbban és mi­nél nagyobb tömegében állít­hasson elő gépeket, ruhát, ci­pőt, kulturális cikkeket és egyéb közszükségleti javakat. De ezentúl a nehézipar sok olyan cikket gyárt (motorke­rékpár, rádió, tűzhely, edény stb.). amelyek közvetlenül is kielégítik a dolgozók igényeit. Tehát a nehézipar elsődleges fejlesztése végeredményben több, jobb. olcsóbb közszük­ségleti cikket jelent — közvet­ve, vagy közvetlenül — a dol­gozók számára. A szocialista iparosítás po­túl természeti kincseink, ha­zánk nyersanyag-adottságai olyanok, hogy megfelelő, fej­lesztéssel és kereskedelmi kapcsolatok kiépítésével biz­tosítják számunkra ezt a félté-. telt is. ★ Nehéziparunk és ezen belül is a gépipar fejlesztése nagy nemzeti ügyünk, minden dol­gozó legszemélyesebb érdeke) Ipari üzemeinkben e napok­ban a vezetők és dolgozók azon tevékenykednek, hogyan hasznosíthatnák jobban gépei­ket. új eljárások terveit készí­tik, egyszóval a technikai és technológiai színvonal emelé­sén munkálkodnak. E munka közben legyenek tudatában an­nak. hogy iparunk fejlesztésé­vel országunk felemelkedését, saját jólétük növekedését, ha­zánk további felvirágoztatását szolgálják;

Next

/
Oldalképek
Tartalom