Szabad Nógrád. 1955. augusztus (11. évfolyam. 60-68. szám)

1955-08-20 / 65. szám

wjytyH r/i ífihtfz |

Az Alkotmány fordulópontot jelentett az ifjúság életében j is. Megváltoztatta a fiatalok felfogását, fokozta tevékeny- ségüket az ifjúsági mozgalomban. 1951-ben mintegy 10 000 tagja volt a DISZ szervezetnek, ma pedig 14,844 fiatal tartozik a DISZ soraiba. Ennek. 35 százaléka nő. A szervezet jó hatása meglátszik a fiatalok munkájában is. A díszesek példát mutatnak a termelésben. A fllSZ szervezet legöntudato- sabb tagjai vezetőképző iskolára kerülnek. Megyénkben 30

A dolgozók állandóan javuló életviszonyaihoz az is hozzátartozik, hogy a jobb, egészségesebb lakás iránti igényei minél előbb kielé- gítődjenek. Ezért államunk egyre nagyobb gondot fordít a lakás-építésre. Nézzünk meg két példát összehasonlításul. 1953-ban 189 lakás épült az állami építkezés során, 1954-ben pedig 415. Hogy a nagyarányú lakásépítés ellenére mégis sok még — különösen Salgótarjánban — a kielégítetlen lakásigénylés, annak főleg az az oka, hogy a város lakosainak a száma nagymértékben megnőtt és az igények így sokkal gyorsabban nőttek, mint ahogy azt ki lehetett elégíteni.

Nemcsak az állami építkezésekkel siet államunk a lakosság segítségére, hanem úgy is, hogy elősegíti a szövetkezeti kislakásépítkezést és állami hitellel egyre jobban a magán- építkezést. Az Országos Takarékpénztár 1953 első félévében 139, 1954 első félévében 347, 1955-ben pedig 526 lakásépítéshez nyújtott hitelt.

Ugyancsak állami kölcsönből épült két év alatt a bányászkislakás építési akció keretében 367 lakás, amelyből 213 már teljesen elkészült, a többinek az építése befejezéshez közeledik. Teljesen magánerőből, mindenféle kölcsön nélkül 1953-ban, 1954-ben és 1955 első félévében 607 lakás épült a megyében.

Hazánkban legfőbb érték az ember. Szűrővizsgálat egy salgótarjáni orvosi rendelőben.

(A felvételeket Gáspár Imre, Kiss Béla, valamint a MAGYAR FOTO készítette.)

Biológiai óra a Szécsényi Mezőgazdasági Technikumban.

diák, 30 üzemi és 14 mezőgazdasági munkát végző fiatal került el a csopaki vezetőképző iskolára. A Nógrád megyei fiatalok nagyszámban küldték el legjobbjaikat a VIT-re. Az öt Világifjúsági Találkozón összesen mintegy 700 fiatal képviselte megyénk ifjúságát. Fiataljainkban megbízik népünk is. Jelenleg 859 fiatal tanácstagja van a megyének. A megváltozott körülmények egyre több munkás és parasztgyerek részére teszik lehetővé az iskolázást. Csak ebben az évben 1849 nyolc általános iskolát végző úttörővel gyarapodott a DISZ. Soraiba 1698 középiskolás, és 560 ipari tanuló is beletartozik.

Őszi Imre bácsi a palotási Május 1 termelőszövetkezet tagja 12 mázsa búzát kapott előlegként. Boldogan üríti ki padlásán az utolsó zsák búzát.

Évről évre, hónapról hónapra szélesedik, terebélyesedik a termelőszövetkezeti mozgalom. Egyre többen győződnek meg a társas nagyüzemi gazdálkodás előnyéről, a paraszti kisüzemmel szembeni fölényéről. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy 1955 első felében az országban 113 új tsz alakult és 28 ezren léptek a közös gazdálkodás útjára.

Az elmúlt néhány év megyénkben is a termelőszövetkezetek gazdasági erősödését, számszerű fejlődését hozta. Míg 1951-ben megyénk 92 tsz-ében 2573 család 3768 taggal, 19 265 hold földön gazdálkodott, addig 1953 júniusára a szövetne- zetek száma 116-ra nőtt, a családok 3862, a tagok száma pedig 4566-ra szaporodott. Ekkor 36 697 hold földdel rendelkeztek szövetkezeteink.

Az egy munkaegységre eső részesedés állandó és rohamos növekedésének tulajdonítható az a kezdeti felfejlődés. amelyet az elmúlt egy esztendő alatt tapasztalhattunk megyénkben. 1954 augusztus 1-től december 18-ig 155 család, 237 taggal lépett a közös gazdálkodás útjára és 251 hold földdel növekedett a tsz-ék földterülete. 1955 január 1-től augusztus 9-ig pedig, 370 család határozta el magát a belépésre, aminek következtében 1122 holddal nőtt a szövetkezetek földterülete.

Egyre másra alakulnak az új szövetkezetek is. Az elmúlt hónapban a Morgos-pusztai, szalmatercsi, bokori, kisec&eti dolgozó parasztok alakítottak szövetkezetei. Diósjenő termelőszövetkezeti községgé lett. Jelenleg 14 termelőszövetkezeti előkészítő és 12 szervez,g bizottság működik a megyében.

Fekete Pál esztergályosból lett a Salgótarjáni Tűzhelygyár TMK-üzemeinek vezetője,

Krekács Ferenc bányászból Hajdú Istvánná parasztasz- Iett Jobbágyi község tanácsá- szonyból lett a szurdokpüspöki

Beke Termelőszövetkezet partnak elnöke. titkára.

Á dolgozók közösen vitatnak meg egy* újítást a Salgótarjáni Acélárugyár szegverő üzemében.

Alkotmányunk 55. §-a kimondja, hogy a Magyar Nép- köztársaság a dolgozók érdekelnék megfelelően biztosítja a szólásszabadságot. Dolgozóink aktív részvétele a várt, az állam ügyeinek megtárgyalásában, intézésében bizonyítja, hogy népünk él az alkotmány biztosította jogokkal.

Hatalmas fejlődés történt az egészségvédelemben is a felszabadulás óta, 1945-ben még 92 orvos küszködött, ma 172 orvos végez gyógyító, megelőző és közegészségügyi védő vizsgálatot, ötre emelkedett a felszabadulás előtti kettőről a Tüdőgondozó Intézetek száma. Egy év alatt 77 000 szűrő- vizsgálatot végeztek a TBC megelőzése érdekében. Ennék következtében az 1945 előttinek egyharmadára csökkent a halálozás. Tíz évvel ezelőtt még nem volt bölcsőde. Ma egy üzemi, 7 területi és 9 idényjellegű bölcsőde vár a dolgozó szülők kicsinyeire, összesen 439 férőhellyel.

Korszerű mentőállomás nyílik a napokban Salgótarján és környéke részére. A felszabadulás előtt 4506 volt a születés, 4633 (tehát sokkal több) az elhalálozás száma. 1954-ben például 5270 a születési és 2526 (tehát közel 3000-el kevesebb) az elhalálozási szárny

Puskely István galgagutai nemzetiségi tanácstag, a vasárnap délutánt választói körében tölti.

Munkában a Salgótarjáni Acélárugyár GSZ üzemének egyik kapakészítő munkása.

A magyar mezőgazdaság rohamos fejlődése elsősorban a nagyarányú gépesítésnek köszönhető. A gyárak, üzemek munkásai esztendőről esztendőre több és jobb gépeket adnak a falunak. Csak ez év első felében több mint 3000 traktort, , 2300 traktorekét és 550 cséplőgépet adott az ipar a mezőgazdaságnak.

A Salgótarjáni Acélárugyár GSZ üzemének dolgozói is jól tudják, milyen feladat hárul rájuk a mezőgazdasági termelés fellendítésében. Hónapról hónapra több mezőgazdasági szerszámot adnak a falunak.

A GSZ dolgozói ez év második negyedévében 18,9 százalékkal termeltek többet az elmúlt esztendő hasonló időszakához viszonyítva. 1954. első hat hónapjában 136,5 tonna kapát, 81,9 tonna ásót, 203 tonna villát gyártottak. 1955. első felében viszont 378 tonna kapa, 144 tonna ásó és 370 tonna villa került ki a gyárból.